Így mulatunk mi
Olvastam egy felmérést, miszerint az amerikaiak közel 48%-a egyáltalán nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak gyűjtögeti valahol, még egy megtakarítási számlára sem teszi be, nem mintha az ott kapott 0,1-0,5%-kal sokkal előrébb lenne.
Sem részvényt, sem befektetési alapot, sem ETF-et, de még ingatlant sem vesz a pénzéből.
Aki be is fekteti a pénzét, ott sem túl rózsás a helyzet. 10% mondta, hogy fektet részvényekbe, de minden negyedik ebből kevesebb, mint 500 dollárral van jelen a részvények piacán és csak a 10% egyharmada mondta, hogy egész életében összesen ezer dollárnál többet betett már részvényekbe. A felmérésben szereplők 0,8%-a nyilatkozott úgy, hogy 50 ezer dollárnál többet tett be részvényekbe.
Befektetési alapokba 7% teszi a pénzét, ETF-ekbe 4%. (Könnyen lehet, hogy ők is abból a 10%-ból kerülnek ki, akik részvényekbe is fektetnek.)
Ismerve a tanácsadáskérők helyzetét, el is hiszem, hogy ez a helyzet. Idehaza szerintem még több ilyen ember van, mivel a részvénybefektetéseknek, ETF-eknek még annyi történelmi hagyománya sincs, mint az Egyesült Államokban.
Sokan jönnek olyanok tanácsadásra, akiknek semmilyen pénzügyi gondja nincs, nem állnak nagy döntés előtt, amit át akarnak beszélni, egyszerűen csak évek óta 20-30-50 millió forintjuk hever a bankszámlájukon. Jól keresnek, ésszel költenek, el is tesznek havonta százezer-félmillió-egymillió forintot.
Csak éppen aztán semmit nem csinálnak az összegyűlt pénzzel.
Pedig már egy parlagon heverő 10 millió forint is legalább 450-500 ezer forint veszteség évente. Sok tanácsadáskérő párnál az egyik fél ennyit, vagy ennél kevesebbet keres havonta. Erre szoktam mondani nekik, hogy így mulat a magyar.
Ha befektetnék azt a pénzt, évente egy hónappal kevesebbet dolgozhatnának és ugyanott lennének anyagilag az év végén. S gyakran nem 10 millióról, hanem 30-50 millióról van szó, ami legjobb esetben is egy megtakarítási számlán várja a sorsát, évi 0,2%-os kamat mellett.
A másik gond az infláció.
30 millió forint inflációs vesztesége évente 1,1 millió forint. Évente két-három hónapot azért csak dolgozol, hogy a vagyonod vásárlóértéke megmaradhasson. Hogy az a 30 millió 20 év múlva is annyit érjen, mint ma.
Mivel nem érsz még arra sem rá, hogy elmenj egyszer az államkincstárba számlát nyitni, ezért azzal fizetsz, hogy cserébe minden évben negyed évet azért dolgozol, hogy ezt a veszteséget kiegyenlítsd.
Évente átlagosan hatvanhatszor felkelsz korán reggel és elmész robotolni késő estig, hogy megkeresd azt a pénzt, amit azért veszítesz el, mert fél napot nem szánsz a megtakarításaidra. Persze arra van időd, hogy megnézd az akciós újságokban, hol olcsóbb éppen a Domestos, amiből most kellene venned egy egész flakonnak, 500 forint helyett 420 forintért. Erről itt már írtam bővebben:
Ha a te helyedben lennék, most gyorsan eldönteném, hogy legkésőbb a következő két hétben időt szánok arra, hogy a megtakarításaimnak megfelelő helyet találjak.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Vagyis nem fél napról van szó, meg sorbanállásról, hanem szó szerint csak pár percről, hajrá:
allamkincstar.gov.hu/hu/lakossagi-ugyfelek/ugyfelkapus-szamlanyitas
E feletti összeget már berakhatod rövidebb vagy hosszabb távra. Bármekkora összeggel elkezdheted a befektetést. Hidd el könnyebb pár száz ezerrel gyakorolni mint 20-30 millióval.
ebben az esetben bármi ötlet?
Mi egy éve kezdtünk osztalékfókuszú részvényekbe fektetni.
Hitetlenkedve hallottam a családot, hogy milyen jó, mert most tettek be a széfbe 1 milliót.
De sajnos Magyarországon sokaknak az is gond, hogy félretegyen, nemhogy még azon gondolkozzon, hogy hova.
Elméleti kérdés? mi történne a részvénypiacon, ha mindenki betenné hirtelen minden megtakarított pénzét?
Nagyon jók az írásaid, sok hasznos gondolatot sajátítottam el belőlük.
Kérlek számold ki azt is, ha valaki ezt a “20-30-50 millió forintjuk hever a bankszámlájukon” mennyiségű összeget akár egyben, akár szétdarabolva befektetés címszóval rossz helyre teszi utána mennyit kell dolgoznia ahhoz, hogy ezt visszapótolja és újra ugyanez az összeg rendelkezésére álljon. Kérlek a számításodnál vedd figyelembe az életkori sajátosságokat és emberi tényezőket, például azt is, hogy valaki 48 éves korára rendelkezik egy 34 milliós megtakarítással és annak a konkrét embernek mennyi idő kell, hogy újra 34 millája legyen. Az életében egyáltalán lesz még elegendő ideje hozzá? Az állaímpaírt az elmúlt 20 évben mindig kifizették, de ez nem jelenti azt, hogy a következő 20-ban is kifizetik. Az a brigád, aki ezt kitalálta sehol nem lesz már, amikor vissza kell adni a pénzt 🙂
A kifogasaim hogy eddig miert nem vagtam bele komolyabb befektetesbe:
1. esküvöt + naszutat kellett finansziroznom (igaz hogy ennek 70-80%-at mar egy evvel ezelött kiperkaltam)
2. nincs meg a “megfelelö” tartalek (felesegem ragaszkodik az 50k euro vesztartalekhoz… ez kb. ev vegere gyülne össze)
3. nem rendelkeztem elegendö tudassal (itt föleg az indexalap/index ETF volt a ludas, azota ez mar megvan)
4. es ez a legproblemasabb szerintem: nem rendelkezek olyan befektetesi tudassal Ausztriarol, mint Magyarorszagrol (köszönet azert Miklosnak es a blognak 😉 )
Mivel tartosan Ausztriaban dolgozok es elek, ezert nagyon halas lennek ha valaki tudna olyan informaciokkal szolgalni az ausztriai befektetesi eszközökröl, jogszabalyokrol, elönyös konstrukciokrol es egyebekröl. Elöre is köszönöm 🙂
Akkor hagytam abba az “online” kitöltést, mikor ki kellett nyomtatnom 4 oldalt, ahol meg kellett adni ugyanazt az adatokat, amiket már beírtam az ügyfélkapus elektronikus felületén. Anyja neve, vizelet minta, dns minta csatolva, hát ezzel a tököm fog pöcsölni. Marad a pénzem lekötetlen a számlámon, nekem ehhez nincs idegem. 🙂
A problémám ugyanaz, mint amit felvet. Hova érdemes tolni egyszerre nagyobb összeget? Az oké, hogy rendszeres megtakarításokból szépen lehet ETF-et veszegetni, de akkor ugye hosszú távon átlagolódik ki az ár. Ha ma veszel 50 millióért részvény ETF-eket, és jövőre beszakad a piac, az azért eléggé szívás. Kötvényalapok a potenciális kamatemelés miatt lehetnek veszteségesek. MÁP+ nagyon jól hangzik, de valójában az inflációt sem hozza (a politikai veszélyeit nem feszegetném a dolognak most).
Ötletek? Mi volna a javaslat a cikkben leírtak ellen, most 2019 nyarán? (Tudom, tudom, menjek tanácsadásra)
Én beraknám a pár millió felesleget is az államkincstárba, minek rohadjon a bankszámlán?
A 6 havi tartalék a főszámlán, 1-2 éves papírban, esetleg 3 éves PMÁP-ban.
A többi megtakarítás TBSZ-en. (most már ez sem kell).
Eddig 1%, most 2% a visszaváltás, ha előbb kellene a pénz. Ha 3-4 hónapig nem kell, már nullszaldós vagy, ha tovább, csak nyertél rajta. Párhavonta csak nem költesz el pluszban pármilliót rendszeresen. Neten keresztül meg minden intézhető. Befizetés kártyával ingyen, kifizetés saját számlára ingyen.
Ha a 6 havinál sokkal több megtakarítás van, azt már érdemes ugye amúgy is diverzifikálni, és mehet máshova is (ETF, önsegélyző, LTP, ja az már nem).
A manyupra kötelező módon, a nem adózott béredből kellett kvázi adót befizetned. Ezt az adót most közvetlenül az államkasszába fizeted, de ahogy a manyup esetében, úgy most sincs beleszólásod vagy választásod.
A valóban önkéntes megtakarításaidhoz, amelyeket az adózott pénzedből gyűjtesz, senki nem fog hozzányúlni.
Nem 1-2 millió forinttal. Most itt az állampapírokra gondolok. Lehet itt mondogatni, hogy már kicsivel is érdemes, de szerintem ez nem igaz.
1 millió Ft-tal, a legújabb istencsászár állampapírral, kb. 150ezret keresel 5 év alatt. Addig pedig áll benne az 1 millád. Megéri? Megéri 150ezer forintért? Véleményem szerint nem, inkább hozzáteszem a 150ezret az év végi bónuszomból. Majd ha lesz 10-20 millióm, akkor elgondolkodom, hogy a likvid tartalék fölötti részt befektessem, de addig teljesen felesleges, hülyeség, felesleges kockázat (még akkor is, ha szinte 0 az állampapír kockázata, láttunk már érdekes dolgokat ebben az országban…)
Nyugodtan ki lehet mondani, és ki lehet venni a biliből a kezünket: Befektetni csak nagy pénzzel érdemes, minimum 8 számjeggyel. Azalatt csak játszadozás gombokért…
Teljes mértékben elismerem a tudását és minden tiszteletem az Öné! Értem, amit ír és arra kérem, hogy legyen nyitott egy másik nézőpontra is, illtve szerintem érdemes az ön gondolkodásától függetlenül tárgyilagosan is megvizsgálni az állampapír kérdéskörét. És, ha amennyiben így is megnézzük, akkor ez jóval túlmutat a félelmen és bármiféle diverzifikáción. Tudna esetleg valaki készíteni egy hozzászólást, vagy esetleg Ön Miklós egy blogbejegyzést, ami részletesen és tárgyilagosan összeszedi az elmúlt 9 év nagyobb döntéseit és azok véghezvitelének sebességét?
Gondolok itt ilyenekre, mint nyugdíjpénztárak, kaszinótörvény, trafiksztori, lakástakarék, most a pénzváltók. Alapvetően, minden döntés a pénzről szólt és, ha esetleg nem lesz már mihez nyúlni, akkor az állampapír számlák kivételt fognak képezni? Úgy látom az 5 % nagyon sok embert elvakít.
Amikor pedig tényleg jön valami iszonyat jó vétel (én vettem pl OTP-t 2000 forintért 2009 elején, igaz utána még esett 1200-ig) akkor hirtelen semmi sem likivid, nem tudod eladni, csak nagy költséggel, nagy diszkonttal.
A pényügyi tanácsadók meg úgy eltűnnek, ha gáz van, hogy öröm nézni. (konkrétan ING-s hölgy story apámmal)
Amit az ember 30 év alatt gyűjtött össze. Vagyis 15 év munkája megy a levesbe azonnal. A bombabiztos készpénzzel.
Egyébként mi a jobb? Éves 5% bukás 100% eséllyel évről-évre újból és újból az infláció miatt, vagy 100% bukás nagyon kis eséllyel államcsőd miatt?
S ugye ott a diverzifikáció, mint mondtam. Aki fél a magyar állampapírtól, az tegye másba. Vagy részben tegye másba is. Aki mindentől fél, az egyrészt legjobban a készpénztől rettegjen, mert azt a könnyebb elvenni inflációval, másrészt ki se mozduljon otthonról, mert bármikor elüti egy autó vagy pont akkor lesz szívrohama, amikor senki nincs a közelben, aki segíteni tudna.
Aki meg inkább beáldozza az évi 150 ezer forintos bónuszát, csak ne kelljen foglalkoznia a 3 millió forintjával, annak nem tudok mi újat mondani. Erre mondtam, így mulat a magyar.
Oké, tegyük fel, hogy van értelme amit mondasz (nincs).
Azt a kis semmi 10-20 millióval, addig is : mégis mit csinálsz?
Kp a befőttesüvegben? Azért annak van kockázata, ugye. Plusz infláció.
Bankszámla? Minek, ha 0,01% a kamat, és ha _akkora_ (!) gáz van, akkor azt pont ugyanúgy nem kapod meg, mint mondjuk az állampapírból a zsét.
Arany elásva? Gyémánt?
Abban igazad van, hogy sokat nem lehet ezen fogni. De miért baj, ha egyszer a semminél bármi is több?
Nyilván nem ebből leszel Lawrence Butcher…
Mibe nem volt beleszólás? Bár bizonyos életkor alatt tényleg kötelező volt belépni az MNYP-be, de el lehetett dönteni, hogy melyikbe (mert bizony több is volt), sőt még azon belül is, hogy milyen portfolióba tegyék a pénzed.
Az ilyen döntések nem vákumban történnek. Még a megszavazás előtt biztosan lesz olyan ember, aki észreveszi, hogy ez benne van a törvényjavaslatok között. Szóval biztos lesz hír erről előtte, ahogy a trafikokról, lakástakarékokról stb-ről is volt. Abban a pillanatban meg kiveszed max 2%-os bukóval.
Nem hinném, hogy ez bármikor is bekövetkezne, de ha mégis, akkor abban a pillanatban eladok mindent és váltom valami nem forintra, majd lelépek az országból, mert onnét már tényleg nincs lejjebb.
-euro összeomlás, sokat dolgoztam a német nagyoknak, szerintem nincs sok hátra.
-MÁK: 2021 után biztos nem tartanék lekötött pénzt, jön a választás, és szerintem válságot kiáltanak, hagyják elinflálodni a forintot, és azt mondják hogy SOROS.
-chfhuf cert nincs is, ha a mögöttes okokat nézzük, láthatjuk nem is menne.
és rájöttem:
-ha most elkezdenék szisztematikussan drogozni, x milió háttérrel, az működne: nem érdekelne a politika, és nem érném meg a nyugdíjt. sanszos hogy ez az egyetlen megoldás 🙂
(egyébként szerintem 20%chf, 10% eurhuf long, 50% infláció követő MÁP, a maradékot meg el baszom*(*: ahhoz meg pnci vagyok, úgyse fogom))
Az állampapírtól rettegők dilemmája inkább a HUF állampapír vs. más deviza eszközök (akár nem is az országban tartva). Ennek viszont azért van egy kis alapja, és – mint azt valaki itt felvetette – én is szívesen olvasnék egy cikket tőled arról, hogy milyen REÁLIS kockázatokat látsz az országban pénzügyileg, de biztos vagyok benne, hogy (ha van eszed) nem írod meg, mert az egy erősen politikai hangvételű bejegyzés lenne, és ízekre szednének a kormánnyal szimpatizáló olvasók.
Na.. pont erről van szó. Ha gondolod, számold ki hány évvel hamarabb lesz meg a 30 milliód ha már az 1-et is befekteted… kockásfüzet, 5 perc.
Miért baj ha 1 M 5 év alatt hoz 150 ezret? Ha látra szólóan hagyod, akkor meg 5 ezret. Ha befekteted, attól az még a tied. Az év végi bónuszt is mellécsaphatod.. ha jövőre összejön még 2 akkor azt is..
1 milla valóban lófa** pénz ha a kamatait nézzük. de ha azt nézzük, 5 év múlva ingyen 1 hét a horvát tengerparton? Ha minden évben +1 millióval bővíted, akkor 10 év múlva már nem egy horvát nyaralásod lesz ingyen. Ha látra szólóan hagyod heverni akkor csak magadat vered át. Más használná a pénzed, fizetne is érte.. de Te nem. akkor sem… A lakást sem adjuk bérbe másnak, nehogy lakjanak benne.
Elárulok egy titkot, ha látra szólóan tartod, azt is használják, csak nem kéred érte a kamatot. Tartsd otthon. 🙂
Mert ha igen, akkor azért teljesen más a helyzet, mint a MANYUP esetében volt…
Miklos, en azert soroltam fel a kifogasaimat, mert pontosan tisztaban voltam/vagyok velük (anno, nem te mondtad hogy a diagnozis az elsö lepes a gyogyulas fele? 🙂 )
Es a legnagyobb kifogasom, az sajnos az hogy nem ismerem az osztrak penzügyi es befektetesi szokasokat, eszközöket ill. az ezekre vonatkozo adotörvenyeket. Csinalhatnam azt hogy inditok egy IB broker szamlat amire havonta utalnek fix összeget azt meg forgatnam EUR-os meg dollaros ETF-ekben… ha Mo.-n elnek, akkor semmi gond nem lenne, hala a blogodnak, de sajnos az itteni modirol semmi informaciom nincsen.
Ha Te vagy valaki mas aki olvassa a blogot, tudna ajanlani valamilyen forrast vagy hozzaertö szakembert azert nagyon halas lennek. Köszönöm.
ha van 3 milliód és leglikvidebb, gagyi 1%os cetelembe berakod, ahonnan 4 órán belül visszakapod a pénzed ha kell, akkor is találtál 25500 Ft-ot évente…
Ön is tévedhet, de sajnos ez az attitűd kezd kiveszni a válaszaiból.
Vigyázzon mert nincs mindig igaza, mint ahogy senkine sem és kérem, hogy gondoskodjon róla, hogy ez érződjön a kommunikációjából is.
Ha megengedi a blogján hozzászólást, sőt élvezi ennek ez előnyeit, mert az olvasókból él, akkor kérem ne oltsa le azokat, akik nem értenek egyet Önnel és az idejüket, a figyelmüket Önnek adják.
Kérem higgye el, hogy itt mindenki tiszteli az Ön munkásságát, Önt, kérem legyen egy kicsit hogyismondjam, megértőbb a hozzászólokkal.
Köszönöm.
Egy távoli rajongója.
Ja, meg beképzelt bunkó, csak mert nem nekem ad igazat.
Erre már végképp nem tudok mit mondani, de rájöttem, hogy felesleges is.
Ilyenkor bánom, hogy nem oltottam le senkit és nem vagyok arrogáns.
Mert legalább az lennék, ha már ilyeneket vágnak a fejemhez.
Inkább csak legyintek, annyi ilyennel vagyok kénytelen találkozni.
Még hogy nincs tele gazdag emberrel az ország. 🙂
Ha ingyen tudod berakni a pénzt, akkor bárki kiszámolhatja, hogy a MÁP+ ennyit hoz:
1 hónap után kivétel esetén: 409Ft kamat/1M-ra vetítve
2 hónap után: havi 1660Ft/1M-ra vetítve
3 hónap után: havi 2076Ft/1M-ra vetítve
Félő, hogy nagyobb összeget nem tudsz ingyen betolni (kivenni ki lehet), akkor van tran illeték is.
Nálam:
fél millió bankszámlán és kp-ban
Ami efölött van a bankszámlán az fizetésnap mehet MÁP+ba, helyettesítve a 0 körüli banki kamatot
6 havi vésztartalék meg 5 éves PMÁP-ba. Így nem tudom elkölteni, ha akarnám se, ha meg kell a pénz, akkor benyelem a 2% veszteséget, nem azon fog múlni az életem.
@Névtelen
Az állampapír az utolsó, amihez hozzá mernének nyúlni. Az azonnali államcsődöt jelent. Ha ez eljön, akkor a kp-dértéke is töredékére esik, a bankokból is korlátozni fogják a kp felvételt. Minden dőlni fog.
Persze ebben nincs benne az előzetes időpontfoglalás a MÁK honlapján (5 perc)
Illetve az odaút, ez egyénenként változó.
Van egy veszélye még a lekötetlen pénznek: könnyebben adja az ember kolcson ha kérik…
Nem! A magyar az úgy mulat, hogy viszi a pénzét a Quaestorhoz, és nemlétező állampapírt vásároltat belőle. A pénzügyi felügyelet pedig éveken keresztül engedi hazudni csalni lopni sikkasztani a Quaestort, mert az egyes kormánytagoknak haszna van belőle.
Aztán a pénzét elvesztett magyar megy tüntetni, hogy visszakaphassa a pénzét. Se hozam, se tőke.
Ez az igazi mulatás! (Csak annak add oda a pénzedet, akitől biztos, hogy vissza tudod szerezni!!!!)
Miklós! Van esetleg ezen a fórumon esettanulmány bukásokról? Illetve bármilyen példa pénzügyi kudarcokról?
Itt nem arra gondolok, hogy valaki behitelezte a fekete terepjárót és medencés házban lakik és végig erőn felül költött, hanem arra, hogy takarékoskodott évekig, aztán addig diverzifikikált, amíg élete munkáját kb lehúzta a wc-n.
Ha van, akkor kérlek linkled be a topicot.
Vagy olyan valaki, aki diverzifikált portfóliót tartott és lehet, hogy bukott a német állampapíron meg a BMW részvényen, de kaszált az S&P 500-on?
Még a második világháborút is át lehetett vészelni egy jól diverzifikált portfólióval, nem hogy a békeidőt.