FED kamatvágás
Az amerikai jegybank várhatóan szakítva az eddigi kamatemelési ciklussal, a jövő héten kamatvágást fog elkövetni a gazdaság ellen. Egyesek egyenesen fél százalékpontos kamatvágást várnak vagy tartanának szükségesnek, év végéig 0,75 százalékpontos csökkentést várnak.
A furcsa megfogalmazásnak az oka, hogy már-már ijesztő, hogy a legkisebb gazdasági megtorpanásra vagy problémára a jegybankok az elmúlt 10 évben egymással versenyezve kamatvágással, sőt negatív kamattal válaszolnak. Ezen túl elképesztő mennyiségű pénzt borítanak a piacra, hogy ezzel a műpénzzel stimulálják a piacokat még nagyobb teljesítményre ösztönözve őket.
Az amerikai gazdaságnak semmi baja, annyira egészséges, amennyire lehet. Természetesen vannak problémák, mert problémák mindig vannak. De nem kell mindig a legerősebb gyógyszereket enni, ha valakinek kicsit rossz a közérzete. Olyan ez, mint az antibiotikum: aki mindig ezt eszi a legkisebb náthára is, gondban lesz, amikor tényleg szüksége lenne rá. Mert akkor már nem fog nála hatni.
Most éppen a Trump által kirobbantott kereskedelmi háború az amerikai gazdaság legfőbb baja, csak nem értem, miért gondolja a Fed, hogy egyrészt ezt neki kellene megoldani, másrészt hogy kamatvágással meg tudja azt oldani, hogy a cégek nem mernek beruházni, mert félnek, hogy eszkalálódik a háború és inkább kivárnak. S a külföldi cégek is ugyanezért vágták vissza az amerikai beruházásaikat.
Értem én, hogy a gazdasági növekedés 3%-ról 1,6%-ra csökkent negyedéves összehasonlításban, de kérdem, akkor mi van? A jegybanknak rohanni kell és mesterséges légzést kell adnia a gazdaságnak, csak mert lassult a növekedés? (Az infláció a teljesen elfogadható 1,6%, a munkanélküliség pedig történelmi mélyponton van, 3,6%.) Nincs vállalati csődhullám, 22%-os munkanélküliség és pusztító defláció, csak egy kicsit csökkent a gazdasági szárnyalás. De ez már elég indok, hogy a jegybank monetáris atombombát dobjon a gazdaságra, nehogy lassulni merjen a növekedés. Azonnali szteroid kúra, ha egy kicsit is lassul a tempó.
A tíz éve tartó mesterségesen alacsony kamatok már most is éreztetik a pusztító hatásukat a felszín alatt. Elég csak arra gondolni, hogy az emberek ingatlanba fektetik a pénzüket kötvények helyett, ezért szerte a világban már lakhatási válsággal néznek szembe a nagyvárosok lakói. Ugyanezen okból a részvényárak is újabb és újabb csúcsokat döntenek, mert mindenki itt kénytelen befektetni a pénzét. Egy méretes korrekció itt is hatalmas veszteségeket tud okozni a befektetőknek.
Az emberek eladósodnak az alacsony hitelkamatok miatt, ellenben nem tesznek félre pénzt a nyugdíjukra, mert ilyen kamatok mellett minek, nagyobb az infláció, mint az elérhető hozamok. Az eladósodottság mértéke már elérte az összeomlás előtti szinteket, sőt sok helyen meg is haladja azokat.
A vállalatok olyan beruházásokba fognak bele, amik csak a mostani nulla százalékos hitelkamatok és tomboló fogyasztási láz mellett nyereségesek, amint nőnek a kamatok vagy csökken a kereslet, akár csődbe is vihetik a cégeket.
Mivel a jegybankok ragaszkodnak ahhoz, hogy az ő dolguk a folyamatos gazdasági növekedést fenntartani (akkor is, ha az fenntarthatatlan), ezért ügyesen belelavírozták magukat a csapdába.
Minél tovább fújják ezt a lufit, annál nagyobbat fog szólni, amikor kipukkad. Annál nagyobbat fognak zuhanni az eszközárak, legyen szó ingatlanról, részvényről, vagy bármi másról, annál több ember és cég fog fizetésképtelenné válni és annál kevesebb megtakarítással és arra kapott kamattal fognak az emberek nyugdíjba menni.
S ha a jegybankok az összes puskaporukat elhasználják akkor, amikor csak a gazdaság stimulálása az egyetlen indokuk, mit fognak majd csinálni, amikor tényleg baj lesz?
Mert lesz baj, abban biztosak lehetünk. S nem azért, mert negatívak lennénk, hanem mert mindig jön egy újabb válság, korrekció majd egy következő emelkedés. Mivel 10 éve tart az aranyélet, előbb-utóbb jön majd a korrekció is. S mivel még az előző korrekciónak sem engedték meg a jegybankok, hogy kifejtse a hasznos, szükséges, bár kétségtelenül fájdalmas és kellemetlen hatását, nem tudom, milyen lesz a végső eredmény.
Amikor az ember már arra gondol, hogy elmúltak a legviharosabb évek, a gazdaság már nem a túlélésért küzd, a bankokat is nem a csőd fenyegeti, hanem bőségesen termelnek profitot, ezért a jegybankok végre elkezdik a kamatok normalizálását, akkor jönnek az ilyen hírek, mind az Egyesült Államokból, mind Európából. (Azt sem értem, Európában miért gondolják, hogy a strukturális bajokat el lehet takarni pénzügyi stimulálással. Egy rákos betegnek nem lázcsillapító kell éveken át, hanem műtét minél hamarabb, amíg nem késő.)
Na mindegy, majd meglátjuk, mi lesz a vége. Egy biztos, a hír hallatára újabb rekordot döntött az amerikai tőzsde.
(Ja igen: lesz válság. Lehet, hogy nagyot fog szólni. Lehet, hogy hamar eljön, lehet hogy sokára. Egy biztos: pánikolni felesleges. Nem azért írtam, hogy bárkit is ijesztgessek. Ezt csak azért írom ide, mert ilyenkor sokan pánikba esnek és kérdezgetik, hogy hová meneküljenek. Sehová. A folyamatos félelmen és ki-be ugráláson sokkal többet buksz, mint egy-egy esésen vagy zuhanáson. Maradj a fenekeden. Ha diverzifikált a portfóliód és nem vagy gatyáig eladósodva, akkor gond nélkül átvészeled a következő vihart is.)
Vállalati profitok az egekben, mert:
Bérek a padlón, de a globalizáció kifújt.
Commodity árak a padlón.
Kamatok a padlón.
Adók a padlón.
Egyetlen szelepet tettek a rendszerre, a kereskedelmi háború kínálatcsökkentő hatását. Najó, talán az iráni stb konfliktusok is ide tehetők.
Lassan időszerű is lenne egy válságot kirobbantani, mert:
– jó figyelemelterelés, egyes vallások agresszívan erősödnek
– senki sem dolgozik és így is jól él
Persze, lehet mondani, hogy a részvény hosszútávú, de mi lesz, ha mondjuk 10 év döglődés jön utána, miután 40-50 százalékot beesnek a részvények? Nem sokan akarnak beleragadni a részvényekbe 10 évig vagy tovább, mert szükség lehet a pénzre váratlanul korábban is.
Egyébként az inflációs ráta 1,6%, semmi extra. Idén nem volt kisebb 1,5%-nál és nem volt nagyobb 2%-nál. Ezért nem hiszem, hogy bármit tenni kellene. Majd ha defláció van két egymást követő negyedévben, vagy az infláció 4-5% felett ragadt.
A hosszú távú kamatok nem a gazdasági várakozásokat mutatja, hanem inkább azt, hogy hosszú távon is alacsony kamatokat várnak a befektetők.
Milyen járadékot fizetsz a bankrendszernek? A bankrendszer megtakarítást gyűjt és hitelt helyez ki, alapesetben a magángazdaság szereplői között. Maximum az államkötvények kamatai nőnének, de nem is lenne baj, mert akkor a kormányok csökkentenék a hitelállományukat, nem ész nélkül költekeznének.
1. Megszabadulunk ettől az agyrémtől ami ebben az országban megy. Nem csak a sorosozásból van elegem, hanem a működésképtelen országból is. Lásd: posta, egészségügy, oktatás, kátyúk, kutyaszar és szemét mindenütt, stb…
2. Most 3x áron eladhatnám a lakásomat. Ez még kint is értelmezhető összeg lenne.
Jobb lenne, ha következő válság már egy nyugati országban érne. Albérletben laknánk, a lakás árát pedig befektetem államkötvényekbe. Egy részét talán itthon hagynám PEMÁK-ban. Relatíve többet is keresnénk. Kinti munkanélküliségtől nem félek, IT-ban dolgozunk mind a ketten. Akármit is hoz majd a válság, itthon biztos nagyobbat szívnánk.
de mennyivel másabb lenne a sztori,
ha az inflációba beleszámítanák az ingatlanokat vagy az egyéb eszközárakat (műkincseket vagy valamilyen formában például a részvényeket stb…),
amik most ugye lufivá fúvódtak fel….
és amiknek a kipukkadása lesz a legnagyobb probléma a következő válság idején.
Így van, de mi a máshol? Magyar államapír? Ha nő a világban a kamat, akkor ezeknek leesik az árfolyama. Most alacsony a visszaváltási költségük, de ha jól tudom ez a költség nincs rögzítve a papír kiíírásában, igaz?
Vagyis ha egyszerre sokan akarnák visszaváltani, akkor megeshet, hogy ezt az alacsony visszaváltási költséget eltörlik, így abba is bele lehetne ragadni, tartani kellene lejáratig.
Pl. munkahelyek szűnnek meg, emberek elvesztik az állásukat, cégek zárnak be, stb. ilyesmi is benne van.
Ezért nem akarja Trump, hogy az újraválasztása (reméljük nem) előtt ilyen legyen.
Akkor van baj, ha a jegybank már politikai motívumok alapján mozog.
Egy ábra erről: bbh.com/resource/blob/36412/a5c69fd351fdaef075b5a9ffd9ee3aef/iv-q2-2019—all-the-world-s-a-stage–geographic-breakdown–data.jpg
Egy válságban pont az a rossz, hogy megnő az eszközosztályok korrelációja. Meg elég váratlan dolgok tudnak történni: például 2008-ban az arany ára nem száguldott az egekig.
Egyébként arról mit gondolsz, hogy előbb-utóbb mindenki eljapánosodik: a tőzsde nem teljesít fényesen hosszú távon, a növekedés és infláció is amolyan plusznulla, de nem akaródznak csődbe menni sem, az életszínvonal pedig elég magas.
Nem egyszer nominálisan is negatív kamatokat szenvednek el, mert rá vannak kényszerítve.
Nem azért adják oda 10 évre a magyar államnak sem 2%-ra a pénzt, mert biztosak benne, hogy az infláció ez alatt lesz 10 évig. Már most is sokkal több.
De a B lehetőségük a negatív eurós kamatok. Csak ahhoz képest vonzó a magyar kamatlehetőség.
Nekünk megtakarítói szempontból nem az a lényeg, hogy mi lenne a helyes viselkedés a FED számára, hanem, hogy mit fog ténylegesen csinálni. Ha helytelen dolgot, akkor arra kell készülni.
Fogadni mertem volna komolyabb összegben, amikor leírtam ezt a mondatot a cikkben, hogy hamarosan fel fogsz tűnni és nagyjából azt fogod leírni, amit leírtál. Mivel tudjuk előre, mit fogsz írni, felesleges is fáradnod vele. Már rengetegszer elmondtad, rengetegszer meg is hallgattuk, el is vitatkoztál róla. Szerintem ideje lassan lapozni.
Mától csak olyan cikkhez szólj hozzá, amiben nincs az a szó, hogy ingatlan. Szerintem olyan cikkhez még egyszer sem szóltál hozzá. Másról nincs is véleményed?
Ki a f érdekel hogy mi a vélt vagy valós politika??? Ha rossz a politika hogyan gazdagodhatok tőle, ha jó a politika hogyan gazdagothatok tőle?
Részemről ennyi.
Főleg mikor a piac évek óta szembe megy az általad kívánatos és várt iránynak. Nem fog örökké így lenni, de azért még van egy “kis” idő amíg izzadhatnak a shortolók…
Nyugodtan töröld ezt a kommentet is, csak neked szántam nem a rajongóknak.
Csak hogy ne kelljen feleslegesen dolgoznod a jövőben nem írok több kommentet a cikkeidhez. Ettől biztos esni fognak a lakásárak…
Az ingatlan a király, meg te, mert vettél ingatlant 2013-ban, amikor senki nem akart. Meg majd ez így marad örökre és majd mindenki fizeti neked a bérleti díjat, amennyit kérni akarsz.
De ezt már ezerszer hallottuk. Felesleges újra és újra csak azt leírnod.
Ha most azzal fényeznéd magad, hogy részvényt vettél 2010-ben és te vagy a király, mert a részvények ára megnégyszereződött és még ott az osztalék is, az is pont ennyire lenne unalmas és egysíkú.
Másról tényleg semmi véleményed nincs?
Például mit gondolsz a FED kamatvágásáról? Írj arról pár gondolatot, de ingatlan ne legyen benne.
Valóban nem, de az árdrágulás (plusz az, hogy az állam olajat önt erre tűzre) a bejárható távolságú agglomeráció árait is magával húzza, még a megyeszékhelyek környékén is.
“Vettek volna pár éve…”
Valóban voltak, akik spekulációból vettek, és voltak, akik éppen spekulációból nem vettek. De olyanok is vannak, akik az élethelyzetükből adódóan nem tudtak/akartak venni. Ez a része meg éppúgy szerencse kérdése, mint az, ha valaki véletlenül 1929. nyarán fektet be a tőzsdére 🙂
Miklós megelőztél, de engem is érdekelne, realestate, mit gondolsz ezekről a jegybanki lépésekről. Szerinted mire jó stimulálni egy olyan gazdaságot, ahol a munkaerőpiac feszes és nyoma sincs recessziónak, sem deflációnak? Szerintem tájékozott ember vagy, biztos van véleményed erről.
és minden sok olyan kérdést feltevő, amire senki nem tudja a tuti választ: Eleve, ha van megtakarításod, annak örülni kell. Ha nincs mellé hiteled, akkor majdnem, hogy repdesni kell örömödben! Ami van, azt többfelé szétpakolod: fizikai dolgokba is, meg pénzpiaci termékekbe is, amik lehetőleg némi pénzt is hoznak jelenleg és vársz.
Közben meg elfogadod magadban és felkészíted a kis lelkedet arra, hogy ha válság lesz (amit szintén senki nem tud, hogy mekkora/mikor), akkor ennek egy része le lesz húzva a WC-n, elúszik, sz*rrá válik, stb. Valószínűleg a többi része is kevesebbet fog érni és semmiből egy jó ideig nem fogsz tudni “nyerőben” kiszállni.
De legalább lesz valamid.
A többit meg majd akkor kitalálod, nekiállsz és megint elkezdesz felfelé építkezni.
Ilyen ez.
(Sokat lehet tanulni pl. a világháborút megélt idősektől.)
Ja!Kösz Miklós! 🙂
Szóval még idén nagyon energiatakarékosak leszünk és jövőre 100 dollárral/hó/fő csökken az rezsiszámla. Csökken a fogyasztás és ezáltal a GDP is és akkor rosszabbul élne mindenki?
Én gondolom rosszul a módszertant vagy tényleg ilyen hülyeség a GDP?
Mi a véleményetek az államkötvényekbe fektető ETF-ekről, pl.:
investopedia.com/stock-analysis/011615/investing-government-bond-etfs-shy-ief-tlt-iei.aspx
Sok szó esik az indexkövető ETF-ekről, érdekes lenne egy cikk ezekről is.
Bár ne tennék. Miért nem lehet kicsit lassulni? Miért nem lehet egy kicsit leállni?
Nyilvánvalóan azért, mert az USA felélte saját gazdasági jövőjét, és ha még lassít is, akkor még távolabb kerül a valóságtól a jelenlegi, “fenntartható fejlődésre” épülő lufi.
Ha ez egyszer kidurran, akkor megy a levesbe az egész kapitalista világberendezkedés. Márpedig kidurran, mert semmilyen fejlődés nem tartható fenn örökre.
Mintha a Fed lenne a jóságos tündér, aki a varázspálcájával rögtön elhessenti a gondokat a tőzsdehuszárok feje felől.
Az SP500 3000 (!) felett van, ha leesnénk 20%-ot, mint év elején, akkor is mi lenne? ugyanott lennénk, ahol nemrég még azt mondogatta mindenki, hogy csúcson vannak a piacok… Az “elemzők” meg a gazdasági tévék meg mint az óvodában, 1 mondatos indoklásokat adnak arra, amit nem is kéne indokolni.
(Én már nagyon régen nem olvasok makroelemzéseket meg sajtót, mert teljesen felesleges, max. egyedi részvényekről olvasok, olyantól, akiről tudom, hogy beleásta magát a szektorba és az adott vállalatba is.
Lehet, hogy itt az ideje aranyat venni?
Csakhogy Japán már lényegében megvette a teljes saját adósságát, bent vannak a demográfiai katasztrófában (előttünk 30 évvel) és sehogy sem tud infláció lenni, így sem.
A nyugat európai melós már nem akar dolgozni (ld. Unemployed) és nem versenyképes a kelet-európai és ázsiai munkással szemben, a német autóipar is bedőlt így kifulladt a növekedés, ami eddig is alacsony volt, ott is indokolt tovább vágni, bár az alapproblémák miatt utána sem lesz növekedés és infláció.
Ha viszont az USA nem lép, akkor elszáll a dollár árfolyam és az rossz az USA-nak, mert a munkások bérét itt sem könnyű csökkenteni, így a termelés költségei…
Pedig ha valahol, akkor az USA-ban indokolt lenne a szigorúbb monetáris politika, mert ott klasszikus ikerdeficit van (hatalmas költségvetési és külkerhiány egyszerre) és így a költekezést és a fogyasztást a kamatokkal indokolt lenne kordában tartani.
Csakhogy az USA is lényegében a saját adósságát veszi meg, ha erre más nem hajlandó. Nincs devizás adósságuk, ha a kínaiak nem veszik meg, akkor a jegybank beszáll és közbelép.
Nem szokatlan ez az USA-tól, a 60-as évek növekedését is a dollár szétterjedése fűtötte, amit az USA túlköltekezése okozott.
Így a buborék kipukkanása sem várható még, mert az okok megmaradnak.
Visszajutottunk a fedezetlen pénznyomtatás korszakához világszerte, csakhogy az inflációt ma már az állam méri és manipulálja és arra hivatkozva folytatja a gyakorlatot.
A bankok is vesztesei az alacsony kamatok korszakának, még a magas hitelfelvételi kedv ellenére is.
Nyertesek a fogyasztás centrikus dolgozók (hedonisták), mert olcsó hiteleket tudnak tolni maguk előtt újabb és újabb fogyasztási ötleteikre. Ez a gazdaságot is pörgeti persze, nyugaton a növekedést már régóta a fogyasztási betegségben szenvedő emberek generálják.
Végül a kialakult helyzet jó a vállalatoknak is, akik olcsón próbálgathatják ki a beruházási ötleteiket az ingyen hitelekből.
A faluban mindenki azt mondja: “De csodás, lovat kapott.”
A zen mester azt mondja: “Meglátjuk!”
Két évre rá a fiú leesik a lóról és kitöri a lábát.
A falusiak azt mondják: “De szörnyű!”
A zen mester azt mondja: “Meglátjuk!”
Aztán kitör a háború, minden fiatalnak harcolnia kell, kivéve a fiút, mert neki a lába kampec.
A falusiak azt mondják: “De csodás!”
A zen mester azt mondja: “Meglátjuk!”
/Charlie Wilson háborúja/
Ezzel csak azt akarom mondani, ha jön egy válság majd meglátjuk, hogy szörnyű lesz e vagy egy csodás lehetőség.
A német anyacégnél már hónapok óta “Kurzarbeit” van, heti 4 napot dolgoznak (1000+ munkavállaló). Itt a leányvállalatnál is 4 napos a termelés a sorozatgyártásban, nincs új felvétel, aki felmond, nem pótolják. További megszorítások várhatók.
A 2008-as válságkor ugyanez 3 nap / hét volt fél évig.
A német beszrezési (manager?) index a többszörösét este a vártnak. (néhány tized% helyett majdnem 2%)
Emlékszem amikor a bankban is azzal riogattak, hogy itt jön az EURUSD paritás…
Ez egy eleg ocska es atlatszo kampanyfogas szamomra:
– ha ujravalasztjak Trumpot, akkor a gazdasag tovabbra is szarnyalni fog (biztos???)
– ha nem valasztjak ujra akkor, jön a gazdasagi apokalipszis (hogy ez mennyire valoszinü azt mindenkinek a fantaziajara bizom… csak annyit jegyeznek meg: volt mar jegybank eröteljes es elhivatott gancsolo szerepeben egy orszag vezetesevel szemben!)
Az ujravalasztas am sanszos, emlekezzünk vissza Bush ujravalasztasanal: ott azzal kabitottak az amcsi szavazokat, hogy majd ö befejezi az iraki haborut (nem fejezte be). Most megint ezt a hasonlosagot velem felfedezni.
A masik sejtesem meg hogy a kereskedelmi haboru neveben az USA csak azert is be akarja bizonyitani a vilagnak hogy tud olyan töretlen növekedest csinalni, mint Kina.
Szemelyszerint en mar varom a pukkot. 🙂
Akkor inkább USD-ben legyen a megtakarítás mint EUR-ban?