FED kamatvágás

Az amerikai jegybank várhatóan szakítva az eddigi kamatemelési ciklussal, a jövő héten kamatvágást fog elkövetni a gazdaság ellen. Egyesek egyenesen fél százalékpontos kamatvágást várnak vagy tartanának szükségesnek, év végéig 0,75 százalékpontos csökkentést várnak.

A furcsa megfogalmazásnak az oka, hogy már-már ijesztő, hogy a legkisebb gazdasági megtorpanásra vagy problémára a jegybankok az elmúlt 10 évben egymással versenyezve kamatvágással, sőt negatív kamattal válaszolnak. Ezen túl elképesztő mennyiségű pénzt borítanak a piacra, hogy ezzel a műpénzzel stimulálják a piacokat még nagyobb teljesítményre ösztönözve őket.

Az amerikai gazdaságnak semmi baja, annyira egészséges, amennyire lehet. Természetesen vannak problémák, mert problémák mindig vannak. De nem kell mindig a legerősebb gyógyszereket enni, ha valakinek kicsit rossz a közérzete. Olyan ez, mint az antibiotikum: aki mindig ezt eszi a legkisebb náthára is, gondban lesz, amikor tényleg szüksége lenne rá. Mert akkor már nem fog nála hatni.

Most éppen a Trump által kirobbantott kereskedelmi háború az amerikai gazdaság legfőbb baja, csak nem értem, miért gondolja a Fed, hogy egyrészt ezt neki kellene megoldani, másrészt hogy kamatvágással meg tudja azt oldani, hogy a cégek nem mernek beruházni, mert félnek, hogy eszkalálódik a háború és inkább kivárnak. S a külföldi cégek is ugyanezért vágták vissza az amerikai beruházásaikat.

Értem én, hogy a gazdasági növekedés 3%-ról 1,6%-ra csökkent negyedéves összehasonlításban, de kérdem, akkor mi van? A jegybanknak rohanni kell és mesterséges légzést kell adnia a gazdaságnak, csak mert lassult a növekedés? (Az infláció a teljesen elfogadható 1,6%, a munkanélküliség pedig történelmi mélyponton van, 3,6%.) Nincs vállalati csődhullám, 22%-os munkanélküliség és pusztító defláció, csak egy kicsit csökkent a gazdasági szárnyalás. De ez már elég indok, hogy a jegybank monetáris atombombát dobjon a gazdaságra, nehogy lassulni merjen a növekedés. Azonnali szteroid kúra, ha egy kicsit is lassul a tempó.

A tíz éve tartó mesterségesen alacsony kamatok már most is éreztetik a pusztító hatásukat a felszín alatt. Elég csak arra gondolni, hogy az emberek ingatlanba fektetik a pénzüket kötvények helyett, ezért szerte a világban már lakhatási válsággal néznek szembe a nagyvárosok lakói. Ugyanezen okból a részvényárak is újabb és újabb csúcsokat döntenek, mert mindenki itt kénytelen befektetni a pénzét. Egy méretes korrekció itt is hatalmas veszteségeket tud okozni a befektetőknek.

Az emberek eladósodnak az alacsony hitelkamatok miatt, ellenben nem tesznek félre pénzt a nyugdíjukra, mert ilyen kamatok mellett minek, nagyobb az infláció, mint az elérhető hozamok. Az eladósodottság mértéke már elérte az összeomlás előtti szinteket, sőt sok helyen meg is haladja azokat.

A vállalatok olyan beruházásokba fognak bele, amik csak a mostani nulla százalékos hitelkamatok és tomboló fogyasztási láz mellett nyereségesek, amint nőnek a kamatok vagy csökken a kereslet, akár csődbe is vihetik a cégeket.

Mivel a jegybankok ragaszkodnak ahhoz, hogy az ő dolguk a folyamatos gazdasági növekedést fenntartani (akkor is, ha az fenntarthatatlan), ezért ügyesen belelavírozták magukat a csapdába.

Minél tovább fújják ezt a lufit, annál nagyobbat fog szólni, amikor kipukkad. Annál nagyobbat fognak zuhanni az eszközárak, legyen szó ingatlanról, részvényről, vagy bármi másról, annál több ember és cég fog fizetésképtelenné válni és annál kevesebb megtakarítással és arra kapott kamattal fognak az emberek nyugdíjba menni.

S ha a jegybankok az összes puskaporukat elhasználják akkor, amikor csak a gazdaság stimulálása az egyetlen indokuk, mit fognak majd csinálni, amikor tényleg baj lesz?

Mert lesz baj, abban biztosak lehetünk. S nem azért, mert negatívak lennénk, hanem mert mindig jön egy újabb válság, korrekció majd egy következő emelkedés. Mivel 10 éve tart az aranyélet, előbb-utóbb jön majd a korrekció is. S mivel még az előző korrekciónak sem engedték meg a jegybankok, hogy kifejtse a hasznos, szükséges, bár kétségtelenül fájdalmas és kellemetlen hatását, nem tudom, milyen lesz a végső eredmény.

Amikor az ember már arra gondol, hogy elmúltak a legviharosabb évek, a gazdaság már nem a túlélésért küzd, a bankokat is nem a csőd fenyegeti, hanem bőségesen termelnek profitot, ezért a jegybankok végre elkezdik a kamatok normalizálását, akkor jönnek az ilyen hírek, mind az Egyesült Államokból, mind Európából. (Azt sem értem, Európában miért gondolják, hogy a strukturális bajokat el lehet takarni pénzügyi stimulálással. Egy rákos betegnek nem lázcsillapító kell éveken át, hanem műtét minél hamarabb, amíg nem késő.)

Na mindegy, majd meglátjuk, mi lesz a vége. Egy biztos, a hír hallatára újabb rekordot döntött az amerikai tőzsde.

(Ja igen: lesz válság. Lehet, hogy nagyot fog szólni. Lehet, hogy hamar eljön, lehet hogy sokára. Egy biztos: pánikolni felesleges. Nem azért írtam, hogy bárkit is ijesztgessek. Ezt csak azért írom ide, mert ilyenkor sokan pánikba esnek és kérdezgetik, hogy hová meneküljenek. Sehová. A folyamatos félelmen és ki-be ugráláson sokkal többet buksz, mint egy-egy esésen vagy zuhanáson. Maradj a fenekeden. Ha diverzifikált a portfóliód és nem vagy gatyáig eladósodva, akkor gond nélkül átvészeled a következő vihart is.)

Share

83 hozzászólás

  • maveryck
    Az EKB újabb lazítása is érdekes lesz.
  • Random okos
    Nincs már sok hátra.
    Vállalati profitok az egekben, mert:
    Bérek a padlón, de a globalizáció kifújt.
    Commodity árak a padlón.
    Kamatok a padlón.
    Adók a padlón.
    Egyetlen szelepet tettek a rendszerre, a kereskedelmi háború kínálatcsökkentő hatását. Najó, talán az iráni stb konfliktusok is ide tehetők.
    Lassan időszerű is lenne egy válságot kirobbantani, mert:
    – jó figyelemelterelés, egyes vallások agresszívan erősödnek
    – senki sem dolgozik és így is jól él
  • cga82
    Kicsit hiányoznak a cikkből az inflációs várakozások meg hasonlók, mert igaz , hogy a fed nagyon figyel a gazdaságra/munkanélküliségre, de mégis alapvetően az árstabilitás, pénzügyi stabilitás, fizetesi rendszerek és hasonlók a fő feladatai.

    Azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy a monetáris poltikai a rövid lejáratú kamatokat alakítja, és persze van hatása a hosszú hozamokra, de ott a gazdasági kilátások erősebben vagy legalább olyan erősen érvényesülnek . Ott sincsenek túl nagy kamatok, ami azt mutatja, hogy kis növekes várható.

    A jelenlegi pénzügyi rendszerben amúgy nagyon nehéz úgy kamatot emelni , hogy ne fizess járadékot a bankszektornak közpénzből , erre is csak utóbbi 10 évben kezdtek komolyabban figyelni a döntéseknél.

  • Attila
    Érdekes, hogy pár cikkel előbb meg a részvénybefektetést dicsérted, hogy miért nem tesznek abba is emberek, miköbzen itt te is írod, hogy fel van fújva a részvénypiac, ami kippukkanhat.

    Persze, lehet mondani, hogy a részvény hosszútávú, de mi lesz, ha mondjuk 10 év döglődés jön utána, miután 40-50 százalékot beesnek a részvények? Nem sokan akarnak beleragadni a részvényekbe 10 évig vagy tovább, mert szükség lehet a pénzre váratlanul korábban is.

  • Kiszamolo
    cga, helyesen lennének a fő feladatai….

    Egyébként az inflációs ráta 1,6%, semmi extra. Idén nem volt kisebb 1,5%-nál és nem volt nagyobb 2%-nál. Ezért nem hiszem, hogy bármit tenni kellene. Majd ha defláció van két egymást követő negyedévben, vagy az infláció 4-5% felett ragadt.

    A hosszú távú kamatok nem a gazdasági várakozásokat mutatja, hanem inkább azt, hogy hosszú távon is alacsony kamatokat várnak a befektetők.

    Milyen járadékot fizetsz a bankrendszernek? A bankrendszer megtakarítást gyűjt és hitelt helyez ki, alapesetben a magángazdaság szereplői között. Maximum az államkötvények kamatai nőnének, de nem is lenne baj, mert akkor a kormányok csökkentenék a hitelállományukat, nem ész nélkül költekeznének.

  • Kiszamolo
    Attila és pont ezért van pénzünk máshol is…
  • Cga82
    : a hosszú távú kamat nagyon leegyszerűsítve reálkamat és infláció (és nyilván , ha van kereskedés egy adott áron, az valahol azt is jelenti hogy a kamat összhangban van a várakozásokkal , persze, különben nem az lenne a kamat). Van azért abban valami érdekes , hogy döntjük a pénzt , és hosszú távra sem vár senki inflációt sem komoly növekedést. Ez egyébként azt is mutatja , amit kicsit te is meg sokan kapargatnak, hogy a kamat mint élénkítő eszköz ma már nem túl hatékony.

    Ez a hatékonytalansag sok helyről ered , nem csak a kamat alacsony szintjébol, de a bankrendszer struktúrális szarsagaibol is (nem eléggé versenyez , neha túl sok máskor túl kevés kockázatot vállal stb), ez az oka annak is, hogy kamatemelésnél nagyon kérdéses , hogy mi lesz a teljes hatás , mennyi megy a betétesnek stb . Pl Magyarország 2002-2003, minden bank fosra kereste magát csak ezen, 2% marzs simán

  • yimshagin
    Igen, az ilyen hiszteriakat en is utalom. Mi van akkor ha ne adj Isten CSOKKEN par%-t a gazdasagi novekedes vagy akar maga A GDP?! Ha mondjuk csokkenne 10%-t, az mit jelent? Nincs 10m Ft-m csak 9? Es akkor ehenhaltam? Nem terem a fold buzat vagy mi miatt kellene ketsegbeesnem?
  • Tamás
    Trump állítólag nem befolyásolja a FED-et… állítólag. Aztán, hogy mi az igazság, azt mi nem tudjuk. Az biztos, hogy a kamatvágás most Trumpnak kedvez a választások előtt. Utána meg már jöhet a válság, ha már megnyerte.
  • Vakmajom
    Az adósságciklus végéhez értünk. 2020 derekán/végén lesz sírás és fogaknak csikorgatása azt hiszem. 😛
  • Harmincas
    Győzködöm a párom, hogy menjünk külföldre. Két legyet is üthetnénk egy csapásra:
    1. Megszabadulunk ettől az agyrémtől ami ebben az országban megy. Nem csak a sorosozásból van elegem, hanem a működésképtelen országból is. Lásd: posta, egészségügy, oktatás, kátyúk, kutyaszar és szemét mindenütt, stb…
    2. Most 3x áron eladhatnám a lakásomat. Ez még kint is értelmezhető összeg lenne.

    Jobb lenne, ha következő válság már egy nyugati országban érne. Albérletben laknánk, a lakás árát pedig befektetem államkötvényekbe. Egy részét talán itthon hagynám PEMÁK-ban. Relatíve többet is keresnénk. Kinti munkanélküliségtől nem félek, IT-ban dolgozunk mind a ketten. Akármit is hoz majd a válság, itthon biztos nagyobbat szívnánk.

  • Nagy Vonalakban
    A jegybankok alacsonyan tartják a kamatokat, merthogy nincs infláció;
    de mennyivel másabb lenne a sztori,
    ha az inflációba beleszámítanák az ingatlanokat vagy az egyéb eszközárakat (műkincseket vagy valamilyen formában például a részvényeket stb…),
    amik most ugye lufivá fúvódtak fel….
    és amiknek a kipukkadása lesz a legnagyobb probléma a következő válság idején.
  • Attila
    “pont ezért van pénzünk máshol is…”

    Így van, de mi a máshol? Magyar államapír? Ha nő a világban a kamat, akkor ezeknek leesik az árfolyama. Most alacsony a visszaváltási költségük, de ha jól tudom ez a költség nincs rögzítve a papír kiíírásában, igaz?

    Vagyis ha egyszerre sokan akarnák visszaváltani, akkor megeshet, hogy ezt az alacsony visszaváltási költséget eltörlik, így abba is bele lehetne ragadni, tartani kellene lejáratig.

  • Péter
    Mi van, akkor csökken a gazdasági növekedés? Számmal kimutathatóan? Amerikai elnökválasztás 2020-ban. Nem pont most fogja hagyni a kormányzat, hogy csökkenjen ez a mutató.
  • Tibor
    ” Mi van akkor ha ne adj Isten CSOKKEN par%-t a gazdasagi novekedes vagy akar maga A GDP?! Ha mondjuk csokkenne 10%-t, az mit jelent? ”

    Pl. munkahelyek szűnnek meg, emberek elvesztik az állásukat, cégek zárnak be, stb. ilyesmi is benne van.

    Ezért nem akarja Trump, hogy az újraválasztása (reméljük nem) előtt ilyen legyen.

  • Kiszamolo
    Tibor, épp ez a lényege a jegybanki függetlenségnek: hogy ne a kormány mondja meg, mit csináljon a jegybank, hogy a kormánynak jó legyen. (Most ne a magyar állapotokból indulj ki.)

    Akkor van baj, ha a jegybank már politikai motívumok alapján mozog.

  • yimshagin
    A kerdes altalanos akart lenni, nem politikai celokat figyelembevevo. Nem jon fel a nap ha csokken a gazdasag? (raadasul ha meg az erteket eloallito nepesseg is csokken – mint mondjuk Mo-n, akkor ez meg akar normalis is lehet)
  • yimshagin
    Ertem, persze, ez is benne van. Es persze senkinek nem kivanom, magamnak se. De azert a mai kor embere nem latott meg igazi valsagot. Olyat hogy mondjuk nem terem buza. Vagy elpusztulnak egy jarvanyban az allatok, amibol ebedet terveztunk kesziteni. Oda akartam kilyukadni, hogy nagy csapda, ha tobbet mutatunk, mint a valosag. Pusztan politikai okokbol. Es az miert baj ha az elet korrigal a valosaghoz? Persze, biztos van sok vesztes, de ilyenkor is a kreativ emberek felkelnek a porbol, mint regen is.
  • maveryck
    A FED nincs könnyű helyzetben, mert bármit lép, az az egész világgazdaságra hatással van. AZ S&P 500 cégeinek bevételei közel 50%-ban külföldről származnak, így már csak ezért sem mindegy, hogy mi történik az USA-n kívül.
    Egy ábra erről: bbh.com/resource/blob/36412/a5c69fd351fdaef075b5a9ffd9ee3aef/iv-q2-2019—all-the-world-s-a-stage–geographic-breakdown–data.jpg
  • Blend Ahmed
    “pont ezért van pénzünk máshol is…”

    Egy válságban pont az a rossz, hogy megnő az eszközosztályok korrelációja. Meg elég váratlan dolgok tudnak történni: például 2008-ban az arany ára nem száguldott az egekig.

    Egyébként arról mit gondolsz, hogy előbb-utóbb mindenki eljapánosodik: a tőzsde nem teljesít fényesen hosszú távon, a növekedés és infláció is amolyan plusznulla, de nem akaródznak csődbe menni sem, az életszínvonal pedig elég magas.

  • Cga82
    : “Milyen járadékot fizetsz a bankrendszernek?”

    A jegybanki alapkamatot a jegybank a bankoknak fizeti . Transzmisszió kérdése, hogy ebből mennyi jut el a befektetőkhöz . Elvileg persze mind, verseny van meg minden . Elvileg . Aztán néha nem , ezt nezegetik ma már kicsit jobban , érdekes eredményekkel .

  • Kiszamolo
    Cga82, az infláció már évek óta az elérhető kamatok felett van, a befektetők mégis odaadják a pénzüket.

    Nem egyszer nominálisan is negatív kamatokat szenvednek el, mert rá vannak kényszerítve.

    Nem azért adják oda 10 évre a magyar államnak sem 2%-ra a pénzt, mert biztosak benne, hogy az infláció ez alatt lesz 10 évig. Már most is sokkal több.

    De a B lehetőségük a negatív eurós kamatok. Csak ahhoz képest vonzó a magyar kamatlehetőség.

  • Kiszamolo
    maveryck, csak hát pont nem volna szabad, hogy a FED azzal törődjön, mekkora lesz a cégek profitja. Két dolga van: inflációs cél és munkanélküliség.
  • Károly
    “csak hát pont nem volna szabad, hogy a FED azzal törődjön, mekkora lesz a cégek profitja”

    Nekünk megtakarítói szempontból nem az a lényeg, hogy mi lenne a helyes viselkedés a FED számára, hanem, hogy mit fog ténylegesen csinálni. Ha helytelen dolgot, akkor arra kell készülni.

  • realestate
    Bocsi, realestate, de ezt már mindenki unja. Szerintem cserélj nicknevet és mától ne szólj hozzá semmihez, ahol az ingatlan szót látod leírva. Nem bántásból mondom, de tényleg unalmas és egysíkú.

    Fogadni mertem volna komolyabb összegben, amikor leírtam ezt a mondatot a cikkben, hogy hamarosan fel fogsz tűnni és nagyjából azt fogod leírni, amit leírtál. Mivel tudjuk előre, mit fogsz írni, felesleges is fáradnod vele. Már rengetegszer elmondtad, rengetegszer meg is hallgattuk, el is vitatkoztál róla. Szerintem ideje lassan lapozni.

    Mától csak olyan cikkhez szólj hozzá, amiben nincs az a szó, hogy ingatlan. Szerintem olyan cikkhez még egyszer sem szóltál hozzá. Másról nincs is véleményed?

  • Bitera S.
    Én azt hittem hogy itt mindenki azért van itt hogy jó befektetéseket csináljon, és meggazdagodjon.
    Ki a f érdekel hogy mi a vélt vagy valós politika??? Ha rossz a politika hogyan gazdagodhatok tőle, ha jó a politika hogyan gazdagothatok tőle?
    Részemről ennyi.
  • realestate
    Értem. Szóval te – pénzügyi tanácsadólént – írhatsz ezer cikket ingatlanról kedvedre folyamatosan kritizálva a kormányt/jegybankot/mindenkit, de amikor ezen cikkek alá valaki ellenvéleményt ír vagy esetleg felhívja a figyelmét a népeknek hogy nem kötelező a “drága” és “túlárazott” nagyvárosban élni akkor azt ki kell cenzúrázni mert szembe megy a pórnép véleményével… szerintem meg pont az az unalmas amikor százból száz kommentelő engedelmesen bólogat neked! Vettek volna pár éve… ja szerintük akkor is drága volt!

    Főleg mikor a piac évek óta szembe megy az általad kívánatos és várt iránynak. Nem fog örökké így lenni, de azért még van egy “kis” idő amíg izzadhatnak a shortolók…

    Nyugodtan töröld ezt a kommentet is, csak neked szántam nem a rajongóknak.
    Csak hogy ne kelljen feleslegesen dolgoznod a jövőben nem írok több kommentet a cikkeidhez. Ettől biztos esni fognak a lakásárak…

  • Matteo
    Én is azon a véleményen vagyok, hogy ez egyszer még (nagyon!) fájni fog, csak azt nem tudom eldönteni, hogy mikor? 1 év múlva, 10 év múlva, 30 év múlva? Negatív kamatokkal, meg jegybanki stimulussal el lehet még szórakozni egy darabig, akkor miért ne tennék ezt a jegybankok? Ha szavazni kellene, akkor erre szavaznék most, hogy megpróbálják addig nyújtani a ciklust, amíg csak lehet, tehát van még néhány évünk.
  • Kiszamolo
    realestate, az a baj, hogy szerintem neked be van állítva valahol az ingatlan szó egy programban és valahol feltűnik a szó a neten, ott teremsz és ugyanazt elmondod újra és újra.

    Az ingatlan a király, meg te, mert vettél ingatlant 2013-ban, amikor senki nem akart. Meg majd ez így marad örökre és majd mindenki fizeti neked a bérleti díjat, amennyit kérni akarsz.

    De ezt már ezerszer hallottuk. Felesleges újra és újra csak azt leírnod.

    Ha most azzal fényeznéd magad, hogy részvényt vettél 2010-ben és te vagy a király, mert a részvények ára megnégyszereződött és még ott az osztalék is, az is pont ennyire lenne unalmas és egysíkú.

    Másról tényleg semmi véleményed nincs?

    Például mit gondolsz a FED kamatvágásáról? Írj arról pár gondolatot, de ingatlan ne legyen benne.

  • Matteo
    Az is érdekes, hogy a jegybankok mintha egy kicsit szerepet tévesztettek volna az utóbbi években. Nekik a fő feladatuk az árstabilitás fenntartása lenne, ehhez képest rengeteg mindennel foglalkoznak, és ugye most a FED kamatot is akar vágni, miközben az amerikai infláció látszólag rendben van. Vissza kellene térniük ahhoz, amiért létrehozták őket, a gazdaság meg majd teszi a dolgát.
  • Blend Ahmed
    “nem kötelező a “drága” és “túlárazott” nagyvárosban élni”

    Valóban nem, de az árdrágulás (plusz az, hogy az állam olajat önt erre tűzre) a bejárható távolságú agglomeráció árait is magával húzza, még a megyeszékhelyek környékén is.

    “Vettek volna pár éve…”
    Valóban voltak, akik spekulációból vettek, és voltak, akik éppen spekulációból nem vettek. De olyanok is vannak, akik az élethelyzetükből adódóan nem tudtak/akartak venni. Ez a része meg éppúgy szerencse kérdése, mint az, ha valaki véletlenül 1929. nyarán fektet be a tőzsdére 🙂

  • Matteo
    Továbbá a 2008 óta működő rendszer szerintem elhibázott volt. A terv valami olyasmi lehetett, hogy az alacsony kamatokkal, QE-vel majd az emberek elkezdenek költekezni, ezzel beindul a gazdaság, de ez nem igazán jött össze, mert a pénz az eszközárakban csapódott le nagyrészt, nem pedig fogyasztásban, így ott generáltak inflációt a jegybankok, ahol nem szerettek volna, de ez már megtörtént, visszacsinálni meg ugye nem lehet, jobb ötletük meg nincs, így folytatják tovább.
  • Nicolas
    , realestate
    Miklós megelőztél, de engem is érdekelne, realestate, mit gondolsz ezekről a jegybanki lépésekről. Szerinted mire jó stimulálni egy olyan gazdaságot, ahol a munkaerőpiac feszes és nyoma sincs recessziónak, sem deflációnak? Szerintem tájékozott ember vagy, biztos van véleményed erről.
  • Homoktövis
    Engem érdekelne mit gondol Miklós és Realestate az ingatlanárakról! Lakást akarok váltani, de nem akarok hitelt, jelenleg pár millió hiányzik a megfelelő lakás megvételéhez. Terv: jelenlegi lakás eladva jó áron(ezen túl vagyok) , beköltözés ismerős házába kedvező bérleti díjért ideiglenesen, pénz megy államkötvénybe ( a bankban azt mondtak az 1evesbe rakjam, mert abból kivehetem bünti nélkül barmikor, az 5evesbol csak 1ev mulva vehetem ki, akkor 5napig lesz 100%os visszaváltása) és várok, hátha télen ( vagy később) lesz egy jó vétel. Persze ha még jobban elszállnak az árak, akkor szívás…
  • Mutyilufi
    Szerintem azért nincs hatása a pénz pumpának mert adósságot akarnak adóssággal gyógyítani. A már eleve nyakig eladósodott kormányok és emberek nem fognak hitelt felvenni csak mert most olcsóbb. Max kiváltani. Ezért nincs hatása pl. Olaszországban és sok más országban. Helyette az extra pénz megy a tőke piacokra, ingatlanba stb. Ennek ellenére a jegybankok várják a csodát. Az a pénzmennyiség ami mögött nincs érték előbb utóbb el fog égni hosszú távon nincs mese. Csak úgy tűnik nem a várt infláció formájában hanem egy jó nagy összeomlás során.
  • bicskanyitogato
    : Készülj fel – szívás. 🙂
    és minden sok olyan kérdést feltevő, amire senki nem tudja a tuti választ: Eleve, ha van megtakarításod, annak örülni kell. Ha nincs mellé hiteled, akkor majdnem, hogy repdesni kell örömödben! Ami van, azt többfelé szétpakolod: fizikai dolgokba is, meg pénzpiaci termékekbe is, amik lehetőleg némi pénzt is hoznak jelenleg és vársz.
    Közben meg elfogadod magadban és felkészíted a kis lelkedet arra, hogy ha válság lesz (amit szintén senki nem tud, hogy mekkora/mikor), akkor ennek egy része le lesz húzva a WC-n, elúszik, sz*rrá válik, stb. Valószínűleg a többi része is kevesebbet fog érni és semmiből egy jó ideig nem fogsz tudni “nyerőben” kiszállni.
    De legalább lesz valamid.
    A többit meg majd akkor kitalálod, nekiállsz és megint elkezdesz felfelé építkezni.
    Ilyen ez.
    (Sokat lehet tanulni pl. a világháborút megélt idősektől.)
    Ja!Kösz Miklós! 🙂
  • TG
    Olyanok ezek az alacsony kamatok a gazdaságnak, mint a drogosoknak az olcsó drog. És a következmények is hasonlóak lesznek mind két esetben.
  • a bolti dolgozó családja
    Nem igazán értem én ezt a GDP-t. Tegyük fel, Szeretett Vezérünk úgy ébred egy nap, hogy stadionok helyett legyen minden házon 15 cm szigetelés és napelem, valamint mindenki előveszi a párnacihából a vagyonkáját és baráti kölcsönt ad, annak aki nem tud állami támogatást igényelni.
    Szóval még idén nagyon energiatakarékosak leszünk és jövőre 100 dollárral/hó/fő csökken az rezsiszámla. Csökken a fogyasztás és ezáltal a GDP is és akkor rosszabbul élne mindenki?
    Én gondolom rosszul a módszertant vagy tényleg ilyen hülyeség a GDP?
  • Családfő
    Homoktövis, a jelenlegi környezetben, rövidtávon, azért bátor dolognak tűnik, hogy shortolod a lakáspiacot. Persze bármi megtörténhet, csak érdemes végiggondolni a bekövetkezés esélyét.
  • einguaz
    Engem érdekelne, hogy ha előbb-utóbb lehet arra számítani, hogy a mostani “lufi kipukkad”, akkor hogyan lehet (lehet-e egyáltalán) arra felkészülni, hogy egy válság esetén az ember ne legyen rövid távon a részvények (és gondolom az azokra épülő (akár indexkövető) ETF-ek) árfolyam-esésének annyira kitéve.

    Mi a véleményetek az államkötvényekbe fektető ETF-ekről, pl.:
    investopedia.com/stock-analysis/011615/investing-government-bond-etfs-shy-ief-tlt-iei.aspx

    Sok szó esik az indexkövető ETF-ekről, érdekes lenne egy cikk ezekről is.

  • mitel hentes
    Ez olyan mint az orvosi szaklapok által emlegetett egyszeri alkoholista, aki addig iszogatott szórakozásból minden este, amíg egyszer csak már reggel dolgozni sem tudott alkohol nélkül. A gazdasági növekedés is egy ilyen pia, vagy drog, amelyre rá lehet szokni. Aztán ha egyszer csak nincs többé a gazdasági növekedés, akkor az elvonási tünetektől remegő gazdasági szakemberek nekiállnak “gazdaságélénkíteni”.

    Bár ne tennék. Miért nem lehet kicsit lassulni? Miért nem lehet egy kicsit leállni?
    Nyilvánvalóan azért, mert az USA felélte saját gazdasági jövőjét, és ha még lassít is, akkor még távolabb kerül a valóságtól a jelenlegi, “fenntartható fejlődésre” épülő lufi.

    Ha ez egyszer kidurran, akkor megy a levesbe az egész kapitalista világberendezkedés. Márpedig kidurran, mert semmilyen fejlődés nem tartható fenn örökre.

  • naa
    Egyetértek a cikkben leírtakkal – olyan, mintha a Fed maga alá csinálna és azonnal bemondaná az all-int, amikor valami kis tőzsdei esés esélye van a láthatáron. Miközben úgyis tudjuk, hogy nem sok van a kezében, mert kimentek a jó lapok…
    Mintha a Fed lenne a jóságos tündér, aki a varázspálcájával rögtön elhessenti a gondokat a tőzsdehuszárok feje felől.
    Az SP500 3000 (!) felett van, ha leesnénk 20%-ot, mint év elején, akkor is mi lenne? ugyanott lennénk, ahol nemrég még azt mondogatta mindenki, hogy csúcson vannak a piacok… Az “elemzők” meg a gazdasági tévék meg mint az óvodában, 1 mondatos indoklásokat adnak arra, amit nem is kéne indokolni.
    (Én már nagyon régen nem olvasok makroelemzéseket meg sajtót, mert teljesen felesleges, max. egyedi részvényekről olvasok, olyantól, akiről tudom, hogy beleásta magát a szektorba és az adott vállalatba is.
    Lehet, hogy itt az ideje aranyat venni?
  • V.A.Laki
    Nekem foleg az a duma tetszett egy vonatkozo cikkben, hogy sajnos kenytelenek a legkisebb elojelre is ilyen agressziven reagalni, mert ha tenyleg bekoszon egy nagy valsag, most perpillanat nincs mozgasteruk semmi de semmi megfekezni. Az erdekes nyilvan az lesz, amikor majd -0.2%-os kamatszinten bekoszon egy szonyeg ala soport strukturalis problema, es kiderul, hogy ez a bikapiac annyira megsem acelos. Na, akkor vajon majd mit csinalnak ezek a geniuszok. Ahogy a dolgok jelenleg allnak, van eselyunk ra, hogy eloben vegignezhessuk ezt a showmusort.
  • Anita
    Hát, ha csak arra gondolok, hogy CSOK-nál már használt lakásra is adnak 10-15m kamattámogatott lakáshitelt és még elindult a 10m-os babaváró. Kétlem, hogy a közeljövőben csökkennének vagy akár stagnálnának az ingatlanárak.
  • Unemployed
    Szép dolog a jegybanki függetlenség, de valójában csak egy fikció. A FED politikai megrendelést hajt végre Trump részéről. Azért most, mert most indokolható a vágás néhány számszaki ténnyel. De a helyzet az, amit Miklós ír, hogy nem lenne szükség rá fundamentálisan.
    Csakhogy Japán már lényegében megvette a teljes saját adósságát, bent vannak a demográfiai katasztrófában (előttünk 30 évvel) és sehogy sem tud infláció lenni, így sem.
    A nyugat európai melós már nem akar dolgozni (ld. Unemployed) és nem versenyképes a kelet-európai és ázsiai munkással szemben, a német autóipar is bedőlt így kifulladt a növekedés, ami eddig is alacsony volt, ott is indokolt tovább vágni, bár az alapproblémák miatt utána sem lesz növekedés és infláció.
    Ha viszont az USA nem lép, akkor elszáll a dollár árfolyam és az rossz az USA-nak, mert a munkások bérét itt sem könnyű csökkenteni, így a termelés költségei…
  • Unemployed
    (folyt) tovább drágulnak a nagy versenytársakhoz képest, ami további munkahelyeket szüntetne meg.

    Pedig ha valahol, akkor az USA-ban indokolt lenne a szigorúbb monetáris politika, mert ott klasszikus ikerdeficit van (hatalmas költségvetési és külkerhiány egyszerre) és így a költekezést és a fogyasztást a kamatokkal indokolt lenne kordában tartani.
    Csakhogy az USA is lényegében a saját adósságát veszi meg, ha erre más nem hajlandó. Nincs devizás adósságuk, ha a kínaiak nem veszik meg, akkor a jegybank beszáll és közbelép.
    Nem szokatlan ez az USA-tól, a 60-as évek növekedését is a dollár szétterjedése fűtötte, amit az USA túlköltekezése okozott.
    Így a buborék kipukkanása sem várható még, mert az okok megmaradnak.

    Visszajutottunk a fedezetlen pénznyomtatás korszakához világszerte, csakhogy az inflációt ma már az állam méri és manipulálja és arra hivatkozva folytatja a gyakorlatot.

  • Unemployed
    A vesztes egyértelműen a tőkével nem rendelkező (mai 20-as és részben 30-as generáció), akik – bár hitelképesek és olcsók a kamatok – a brutális ingatlanárak miatt évtizedekre adósrabszolgává válnak és nyugdíjtakarékosságra a szükséges mértékben alig lesz esélyük és hozam se lesz a nyugdíjbefektetéseikre.
    A bankok is vesztesei az alacsony kamatok korszakának, még a magas hitelfelvételi kedv ellenére is.

    Nyertesek a fogyasztás centrikus dolgozók (hedonisták), mert olcsó hiteleket tudnak tolni maguk előtt újabb és újabb fogyasztási ötleteikre. Ez a gazdaságot is pörgeti persze, nyugaton a növekedést már régóta a fogyasztási betegségben szenvedő emberek generálják.
    Végül a kialakult helyzet jó a vállalatoknak is, akik olcsón próbálgathatják ki a beruházási ötleteiket az ingyen hitelekből.

  • Giorgo
    Van egy fiú, aki a 14. szülinapjára lovat kap.
    A faluban mindenki azt mondja: “De csodás, lovat kapott.”

    A zen mester azt mondja: “Meglátjuk!”

    Két évre rá a fiú leesik a lóról és kitöri a lábát.
    A falusiak azt mondják: “De szörnyű!”

    A zen mester azt mondja: “Meglátjuk!”

    Aztán kitör a háború, minden fiatalnak harcolnia kell, kivéve a fiút, mert neki a lába kampec.
    A falusiak azt mondják: “De csodás!”

    A zen mester azt mondja: “Meglátjuk!”

    /Charlie Wilson háborúja/

    Ezzel csak azt akarom mondani, ha jön egy válság majd meglátjuk, hogy szörnyű lesz e vagy egy csodás lehetőség.

  • Deviáns
    Tök jó, hogy mindenki azon agyal, lesz-e válság? Válság VAN.
    A német anyacégnél már hónapok óta “Kurzarbeit” van, heti 4 napot dolgoznak (1000+ munkavállaló). Itt a leányvállalatnál is 4 napos a termelés a sorozatgyártásban, nincs új felvétel, aki felmond, nem pótolják. További megszorítások várhatók.
    A 2008-as válságkor ugyanez 3 nap / hét volt fél évig.
    A német beszrezési (manager?) index a többszörösét este a vártnak. (néhány tized% helyett majdnem 2%)
  • gaborr
    Azért várjuk inkább ki, hogy lesz-e tényleg kamatvágás…
    Emlékszem amikor a bankban is azzal riogattak, hogy itt jön az EURUSD paritás…

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.