Hónap: 2020 december

Volt már arról szó régebben, hogy a sok adóssággal rendelkező emberek sokkal több egészségügyi problémával rendelkeznek, mint az alig eladósodottak.

Olvastam két másik felmérésről, ami hasonló eredményre jutott, de nem az egészséget, hanem a szellemi teljesítményt mérték.

Az egyik felmérésben közel 500 indiai farmer IQ szintjét mérték négy hónapon keresztül, az aratás előtt és után. A földművesek az aratás idejére nem csak kifutnak a pénzből, hanem kölcsön is kell kérniük, hogy kihúzzák a termény betakarításáig, ezért ez anyagilag egy igen feszült időszak az életükben.

Az aratás előtti pénzszűkében a farmerek átlagosan 13 ponttal kevesebbet teljesítettek az IQ teszten, mint az aratás után, ami hatalmas különbség, majdnem egy teljes ugrás az intelligencia lépcsőfokain. A felmérés szerint a pénz miatti aggodalom leblokkolja az ember teljesítőképességét elég látványosan.

A másik felmérést a nyugati világban végezték. Az autószerelésre jelentkezők egyik felének azt mondták, hogy várhatóan 300 dollár lesz a javítás, a másik felének előzetesen 3000 dollárt mondtak, mint várható költséget. Miután ismertették velük az összegeket, két pszichológiai tesztet töltettek ki velük, ami a logikus gondolkodásra és a problémamegoldásra fókuszált.

A teszt eredményében hatalmas különbségek lettek, de nem meglepő módon a teljesítőképesség romlása erősen korrelált az egyén anyagi helyzetével. Az évi 70 ezer dollárnál többet keresőknél (akik valószínűleg anyagi tartalékkal is rendelkeztek) alig romlott a teljesítőképesség a magasabb ár hallatára, viszont minél kevesebbet keresett valaki, annál jobban befolyásolta a teljesítményét, hogy javítási költségre 300 dollárt vagy 3.000 dollárt mondtak neki.

A kanadaiak 48%-a szenved kialvatlanságban az anyagi problémák feletti aggódás miatt. De ők még mázlisták az amerikaiakhoz képest, ahol 65% ez az arány.

Amint ezekből a felmérésekből is látszik, a nem rendezett anyagi élet kihat az egyén egészségére, teljesítőképességére, de még a logikus gondolkodására is. Aki túlzott mértékben eladósodott vagy akár csak hónapról-hónapra él, annak a teljesítménye is sokkal alacsonyabb, mint aki rendezett anyagi élettel és megfelelő tartalékkal éli a mindennapjait.

A tanulság? Itt az újév, a nagy fogadalmak ideje, ha téged is kizökkentene a nyugalmadból egy háromszázezres autószerelésre szóló árajánlat, esetleg minden hónapban kötélen táncolsz anyagilag a következő fizetésig, akkor fogadd meg, hogy jövőre ezt helyrehozod.

Itt találsz jó néhány írást, ami ebben a segítségedre lehet:

A blog cikkei összegyűjtve

Mint már írtam róla, változik január elsejétől a jótállásra vonatkozó törvény.

A legfontosabb változás, hogy értéktől függően sávos lesz a kötelező jótállás mértéke.

10-100 ezer forint között egy év.

100-250 ezer forint között két év,

250 ezer forint felett három év lesz a kötelező időtartam.

(Ezeknél többet önként vállalhat a forgalmazó, kevesebbet nem, ahogy 10 ezer forint alatt is vállalhat jótállást, de ez nem lesz kötelező.)

További változás, hogy bekerül néhány további termék is a körbe, mint nyilászárók, napelem, szaniter, riasztók és egyebek. (Bővebben a fenti linken.)

Most már nem lehet megkövetelni az eredeti csomagolás meglétét csere esetén sem.

Bevezetik az elektronikus garanciajegyet, bár ez nem lesz egy nagy változás, eddig is küldtek ki e-mailben számlát és garanciajegyet a vállalkozások.

30 nap utáni javítás esetén kötelező lesz cserélni a terméket (vagy ennek hiányában visszaadni az árát), kivéve a járművek esetén az elektromos rollertől az autóig. Érdemes tudni, hogy a javítási idővel nő a jótállás időtartama is.

Ha egyértelművé válik, hogy az eszköz nem javítható, a további időhúzás helyett a vállalkozásnak nyolc napja lesz a cserére vagy a vételár visszafizetésére.

Ami nem változik, hogy ez a fogyasztó és a vállalkozások közötti jogviszonyt rendezi, továbbra sem vonatkozik vállalkozó és vállalkozó közötti vásárlásokra. Erre sokan rácsodálkoznak, amikor cég nevére szóló számlával vesznek valamit és nem értik, miért nem szól rá a “garancia”.

Az új PTK külön kiemeli, hogy “fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy“. Vagyis cég, vállalkozás, stb eleve nem lehet fogyasztó, természetes személy is csak akkor, ha nem a szakmájához kapcsolódóan vásárol, mint mondjuk egyéni vállalkozó. A fenti törvény pedig úgy kezdődik, hogy “Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés”.

Erről itt írtam már néhány éve, érdemes elolvasni, mert sokaknak még mindig újdonság:

Cég nevére a notebookot: ugrott a jótállás?

Persze itt is igaz az, hogy az eladó vagy a forgalmazó vállalhat önként a normál fogyasztókhoz hasonló jótállást cégek számára is (és sok nagy cég meg is teszi), de nem kötelező neki.

Jövőre (vagyis bő egy hét múlva) minden online kasszával rendelkező kereskedőnek kötelező biztosítani az elektronikus helyszíni fizetés lehetőségét. Kaptam is az e-maileket, hogy mi lenne a legjobb megoldás meg van-e kedvem piaci körképet csinálni.

Ez utóbbival az a probléma, hogy nem publikusak a bankok árai, így mindenhol kamuból regisztrálnom kellene, hogy elárulja a bank, mennyiért hajlandó nekem POS terminált biztosítani.

Azonban van más megoldás is.

Nem véletlen a megfogalmazás, hogy elektronikus fizetést kell biztosítani. Bár a legtöbben kártyaelfogadásra asszociálnak, ennek egyáltalán nem kell így lennie.

Több bank is kínál másik megoldást. Például a Raiffeisen is kínál QR kódos fizetést, á lá Alipay. Ezzel is teljesíted a kereskedői kötelezettségedet. Hogy a vevő nem tud úgy fizetni, mert csak bankkártyája van és nem is hallott ilyen lehetőségről? Hát így járt, te teljesítetted, amit kellett.

“Természetesen” a költségekről itt sincs egy szó sem, regisztráljál, aztán majd felhív valaki és elárulja, mennyibe is kerülne ez neked. A biztos költség, hogy első lépésnél vállalkozói számlát kell nyitnod a banknál. A többiről egy szót sem említenek, csak annyit, hogy fizetni kell valamennyit a tranzakció után.

Ha van másodlagos azonosítód és a vevő tud a helyszínen utalni neked, az is megfelel az előírásoknak, hiszen öt másodperc alatt ma már ott van a kisösszegű utalás a számládon. Ez is megfelelő és itt a vásárlót terheli az utalás költsége. Persze ez kevés üzletben kivitelezhető zökkenőmentesen, ha van forgalom is az üzletben.

De van egy másik megoldás is, ha szeretnél kártyát elfogadni, de nem szeretnél csilliókat fizetni a POS terminálért és a kártyaelfogadásért még 2-2,5%-ot alkalmanként.

A titok nyitja a mobiltelefonod, amit át tudsz alakítani kártyaelfogadó-állomássá. Erre a linkre kattintva találsz további információkat. Egy legalább Android 8-as, NFC-képes mobiltelefonra van csak szükséged és egy letölthető szoftver kell hozzá (meg persze az online szerződéskötés).

Bár a díjakat itt sem verik nagydobra, állítólag 0,95% díjat számolnak csak fel vásárlásonként. Aki már használja a rendszert, árulja el, tényleg így van-e.

Ez egy relatív olcsó és egyszerűen kivitelezhető lehetőség. Ha futáraid vannak, akik kihordják az éttermedből az ételt vagy piacon árulsz esetleg ritkán kell kártyát elfogadnod, szerintem ennél jobb lehetőséget nem találsz. S mivel ha jól értem, online tudsz regisztrálni, arra is jó, hogy január elsejétől már tényleg tudjál kártyát elfogadni. Ha találsz közben jobbat, tudsz majd változtatni később. (Persze nyilván van másik hasonló szolgáltató is, várjuk a neveket a hozzászólásokban. 🙂 )

Én ezeket hallottam, mint lehetséges alternatívákat, de kíváncsiak vagyunk arra, te mit találtál vagy melyik banknál vagy és mennyit kell fizetned érte. Előre is köszönjük az infókat.

Akár tetszik, akár nem, a pénz jobban meghatározza a földi létünket, mint bármi más.  Akár a megléte, akár a hiánya, akár a bősége mindig befolyásolja az életünket, az életminőségünket, a döntéseinket, az értékítéletünket, hogy mit tartunk fontosnak és mire áldozzuk az életidőnket.

A pénz hiánya vagy túlzott szeretete miatt dolgozunk és gyakran olyan munkát végzünk, amit csak azért teszünk meg, szükségünk van a pénzre vagy még több pénzre. (Szerencsés ember az, aki azt csinálja, amit szeret és még pénzt is keres vele. De ők azok, akik kisebbségben vannak.) A legdrágább, pótolhatatlan kincsünket, az életidőnket áldozzuk arra, hogy pénzt keressünk, amiből aztán szükséget, vágyat, kényelmet, álmot elégítünk ki.

Nagyon sokan vannak, akik imádják a pénzt és legalább ennyien szívből gyűlölik is. Rossz a kapcsolatuk a pénzzel, úgy érzik, soha nincs belőle elég, túl sokat kell aggódni miatta, nem tudják rendesen kezelni, túl sokat költenek belőle és így tovább.

A rossz kapcsolatokból az emberek menekülni szoktak, a rossz hír az, hogy ebből a kapcsolatból nem tudsz kilépni, ezt a kapcsolatot kénytelen vagy helyrehozni, hogy jól és egészségesen együtt tudjatok élni, te és a pénzed. Az életedben a leghosszabb kapcsolatod a pénzeddel van.

Ha  az embereket megkérik, hogy mondják ki azt, ami legelőször eszükbe jut a pénzről, a legtöbb esetben az alábbiak valamelyikét szokták mondani: » Read more

Tegnap újabb gazdaságvédelmi programot jelentett be a kormány.

Az első, hogy a hitelfizetési moratórium újabb fél évvel meghosszabbodik automatikusan. (Ennek a költségeit továbbra is a bankok állják.) Ha te szeretnél elkezdeni fizetni törlesztőrészleteket, azt külön kell jelezned. Ha szeretnéd, hogy az adósságod tovább halmozódjon a meg nem fizetett kamatok miatt, akkor továbbra sem kell tenned semmit.

A második, hogy a bejelentett 3 milliós lakásfelújítási támogatás önrészéhez 3%-os állami támogatott hitelt is lehet igényelni. Hogy ez mennyiben segíti a gazdaságot, nem annyira világos, az amúgy munkaerő-hiányos, csúcsra járatott építőiparba tol még nagyobb keresletet, ha egyáltalán lesz bármi hatása, hiszen 4% alatt is van már elérhető hasonló normál banki hitel, így olyan nagy robbanás azért ettől nem várható. Ez inkább olyan semmibe nem kerülő, de látványos pont.

A harmadik, hogy decemberben és januárban a bezárni kényszerült vendéglátóhelyek és a buszos cégek bérköltségeinek kétharmadát elengedik, illetve átvállalják, ha azok nem bocsátják el az embereket.

A negyedik pont váltotta ki a legnagyobb vitát, a KKV szektor iparűzési adóját lefelezték a következő évre, vagyis megint az önkormányzatok kárára intézkedik a kormány. Az elvesztett önkormányzati választások után látványosan szívatják az önkormányzatokat, de csak a nagyokat, ahol ellenzéki győzelem született: megemelik az általuk befizetett adót, elveszik tőlük a gépjárműadót, a parkolási díjat, megtiltják nekik az adóemelést és most utolsó szögként a koporsóba lefelezik az utolsó megmaradt bevételi forrást, az iparűzési adót. (Egyetlen könnyítés, hogy csak a KKV szektorra és az egyéni vállalkozásokra vonatkozik a kedvezmény.) Aztán majd jövőre a kormány maga eldönti, melyik önkormányzatnak segít a kieső bevételek miatt.

Néhány éve, ellenzékben még kicsit másképp gondolták ezt. Ami mostanában az önkormányzatokkal történik, az minden, csak nem elegáns. Izgatottan várom, hogy az ötlet gazdája, az Iparkamara elnöke mikor ajánlja fel, hogy jövőre ne kelljen kamarai tagdíjat fizetni a vállalkozásoknak, ha már úgysem csinálnak érte semmit és a pénzzel sem hajlandóak soha elszámolni, mire is ment el az az évi nagyon sok milliárd forint. Mert ez így mind a kamara, mind a kormány részéről az a bizonyos csalán hadművelet mások testrészeivel.

Még a válságban is repkednek a százmilliárdok, amiket a kormány elkölt a saját szája íze szerint, de azokból nem enged, a nagyon fontos sportberuházásokat sem szüneteltetik egy-két évre legalább a látszat kedvéért, ellenben néhány tízmilliárdért ellehetetleníti az önkormányzatokat, amit egyre nehezebb nem büntetőhadjáratnak látni az önkormányzatokkal szemben.

Hiszen a kormány maga is csökkenthetné a vállalkozások adóját vagy mérsékelhetné az áfát, ahogy azt tették mondjuk Németországban, ami egyszerre segítség a vállalkozásoknak és élénkíti a keresletet is. Esetleg bevezethetne vagyonadót a leggazdagabbak terhére és még sok lehetősége lenne akár bevételszerzésre, akár adóelengedésre. De nem, valamiért csak az önkormányzatok adóját emelik meg és az ő bevételeiket veszik el szisztematikusan.

Mindezektől függetlenül is a “gazdaságvédelmi intézkedések” olyan vajúdtak a hegyek és egeret szültek dolog. Látszik, hogy az volt a cél, hogy legyen valami, de a kormánynak lehetőleg ne kerüljön komoly pénzbe.

A hitelmoratórium jó lenne, de csak akkor, ha tényleg a rászorulók élnének vele és nem mindenki, aki egyébként tudná fizetni a hitelt, mert egyszer vége lesz és akkor majd bő egy év kihagyás után hirtelen újra be kell tudni tenni a család költségvetésébe a hiteltörlesztőt. Az iparűzési adó lefelezése is főleg azoknak segít, akiknek amúgy is van bevételük, hiszen forgalomarányos adó. A vendéglátás támogatása túl későn jött és túl kevés a két hónap részleges segítség. Ez olyan csináltunk is valamit, de ne is kerüljön semmibe dolog. A 4% alatti banki kamatok mellett 3%-os támogatott hitel sem olyan nagy, eget rengető bejelentés, ami komoly hatással bírna a fogyasztásra.

Mindenesetre most ez van, ha bármelyik pont érint a fentiek közül, olvass utána, hogyan tudod a javadra fordítani.