Jótállási törvény változása
Mint már írtam róla, változik január elsejétől a jótállásra vonatkozó törvény.
A legfontosabb változás, hogy értéktől függően sávos lesz a kötelező jótállás mértéke.
10-100 ezer forint között egy év.
100-250 ezer forint között két év,
250 ezer forint felett három év lesz a kötelező időtartam.
(Ezeknél többet önként vállalhat a forgalmazó, kevesebbet nem, ahogy 10 ezer forint alatt is vállalhat jótállást, de ez nem lesz kötelező.)
További változás, hogy bekerül néhány további termék is a körbe, mint nyilászárók, napelem, szaniter, riasztók és egyebek. (Bővebben a fenti linken.)
Most már nem lehet megkövetelni az eredeti csomagolás meglétét csere esetén sem.
Bevezetik az elektronikus garanciajegyet, bár ez nem lesz egy nagy változás, eddig is küldtek ki e-mailben számlát és garanciajegyet a vállalkozások.
30 nap utáni javítás esetén kötelező lesz cserélni a terméket (vagy ennek hiányában visszaadni az árát), kivéve a járművek esetén az elektromos rollertől az autóig. Érdemes tudni, hogy a javítási idővel nő a jótállás időtartama is.
Ha egyértelművé válik, hogy az eszköz nem javítható, a további időhúzás helyett a vállalkozásnak nyolc napja lesz a cserére vagy a vételár visszafizetésére.
Ami nem változik, hogy ez a fogyasztó és a vállalkozások közötti jogviszonyt rendezi, továbbra sem vonatkozik vállalkozó és vállalkozó közötti vásárlásokra. Erre sokan rácsodálkoznak, amikor cég nevére szóló számlával vesznek valamit és nem értik, miért nem szól rá a “garancia”.
Az új PTK külön kiemeli, hogy “fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy“. Vagyis cég, vállalkozás, stb eleve nem lehet fogyasztó, természetes személy is csak akkor, ha nem a szakmájához kapcsolódóan vásárol, mint mondjuk egyéni vállalkozó. A fenti törvény pedig úgy kezdődik, hogy “Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés”.
Erről itt írtam már néhány éve, érdemes elolvasni, mert sokaknak még mindig újdonság:
Persze itt is igaz az, hogy az eladó vagy a forgalmazó vállalhat önként a normál fogyasztókhoz hasonló jótállást cégek számára is (és sok nagy cég meg is teszi), de nem kötelező neki.
Cégként nagy cégtől érdemes venni, ahol korrektül állnak hozzá, még ha kicsit drágább is.
net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300151.kor×hift=20210101
ha itt legorgetsz a mellektre lathatod, hogy mikre vonatkozik.
Miért ne lenne a mobiltelefon tartós fogyasztási cikk? Természetesen ha törvény kötelezi őket, akkor kénytelenek lesznek 3 év garit adni egy 250 ezer feletti telefonra. Egyébként eddig vicc volt, hogy ilyen árkategóriában kiszúrták a szemedet 1 év gyártói garanciával.
“15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;”
net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300151.kor×hift=20210101
Itt egy lista, a KSH szerint mi van benne: ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc020a.html
Annyi, hogy a mobiltelefon esetén benne lesz az árban, ahogyan most is tudtál venni 3 éves garanciát, max bizonyítani kellett, hogy nem Te tetted tönkre, nem esett le, tört szilánkossá.
Jellemzően ezek egyébként sem azért mentek tönkre, mert meghalt az aksi, hanem mert eltört, az ellen az alap garancia most se fog védeni.
“Ugye jól értem, hogy ha cég részére kérem a számlát, és adnak garanciajegyet, akkor egy olyan szerződést kötöttünk, hogy (noha törvényileg nem járna) mégis kapok garanciát. Tehát a fenti példában Péternek nem is adtak garanciajegyet, és eladáskor fel is hívták a figyelmét, hogy miért nem kap.”
nagyon köszönöm ha valaki megerősítené ezt a kommentet!
Persze ha hosszabb idejű a jótállás, az jó, de nyilván a vevő fizeti azt is, úgyhogy aki úgy képzeli, hogy ajándékba kapja, az nem jól gondolkodik.
Nagyon röviden azért, mert ez esetben önkéntes jótállásról van szó, amikor az eladónak eladáskor meg kell határoznia hogy mit vállal, milyen feltételekkel áll jót, annyira mehet alá a kötelező jótállásnak amennyire akar. Abban az esetben, ha a kötelezett csupán a jótállási kötelezettségvállalását és annak idejét rögzíti (sic: cégként kapsz garanciajegyet), a jogosultat megillető jótállási igények kapcsán a Ptk. 6:173. § (2) bekezdése szerint a kellékszavatosságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Forrás: jogaszvilag.hu/cegvilag/az-onkentesen-vallalt-jotallas/
Kötelező jótállás esetén a kötelezett minden esetben a számlát kiállító vállalkozás.
A gyártó vállalhat további gyártói garanciát akármilyen, általa megszabott feltételekkel (pl. termék regisztrációja, éves karbantartás igazolása, stb.), ennek nincs köze a kötelező jótálláshoz, ami nem köthető feltételekhez.
> Az ugye megvan, hogy az elektronikai hibák legnagyobb része kijön az elején?
Erre az empirikus megfigyelésre a magyarázat a kádgörbe 🙂
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCrd%C5%91k%C3%A1dg%C3%B6rbe
Lehet röhögni , én 2020.12.22 én tudtam meg hogy a buds típusú fülhallgató ebbe a termékkörbe tartozik ezért nem jár csere sem sem semmi mert kipróbáltam. Csak javítás van. Mm….12.20-án vettem gondoltam kipróbálom….
Ezek után a telefonra is lehet ugyanezt a kategórát ráhúzni….
Ha igen, milyen kockázatok lehetnek (azon kívül, hogy nem tudom fizetni a hitelt), illetve mennyi “profitot” lehet realizálni MÁP+ esetén? Van valami buktató amire kiemelten figyelni kell?
Köszönöm a segítséget.
Ezek a plusz garanciák is vajon megmaradnak?
Egyik szomszéd ugyanilyen 2+2év garanciás tvje a 45. hónapban ment tönkre, visszakapta a tv árát.
ma voltam a Hervisben vásárolni egy ruhaterméket. a terméken még 6000ft volt a pénztárnál már 7000. Kérdeztem, hogy ez hogy lehet, mondta, hogy elkezdték átárazni a termékeket a forint gyengesége miatt. Sajnos ezen a terméken még nem matricázták át, ezért kénytelen volt odaadni 6000-ért.
Szóval lényeg a lényeg, nem lesz olcsóbb jövőre sem az élet. Lehet lesz a tartós fogyasztási cikkekre “extra” garancia, de ez minden bizonnyal az termékek árában is hamar tükröződni fog.
Valójában eddig is min. 1 év volt a kötelező jótállás a 10000 ft feletti dolgok javára, most pedig némi változás történik.
Az meg, hogy csak a fogyasztókra kötelező, az nem azt jelenti, amit hisznek néhányan, dehogynem vállalhat bárki egy vállalkozás felé is jótállást, ha akar. Eddig is vállaltak, ha úgy gondolták. Meg is éri sokszor, a mi (marmint a munkáltatóm cége) teherautóit is megjavították jótállásban. Több pénzt nyertek azzsl, hogy a következő autó is ott lesz valószínűleg megvéve.
A lényeg, hogy a 10 millióból 4,5 rögtön megy egészségpénztárba ideális esetben (mindkét fél és a szüleik nevére is). Fontos, hogy mindenkinek legyen befizetett szja, amiből visszaigényelheti és más jogcímen ne vegye még igénybe a kedvezményt. A maradék 5,5 millió megy MÁP-ba. A baba születése után mindenki felveszi a 900.000 forintot és megy 4,4 millió szintén MÁP-ba (olyan pénztárt válassz, amely nem von le sokat). Fél-fél millió pedig megy egészségpénztárba férj-feleségnek és le is lesz 2 évre kötve (a szülők akár meg is szüntethetik). 1 év múlva a MÁP 4,4 millióból 900.000 kivesz és megy ismét 2 évre lekötve a pénztárba. Harmadik évtől lejár a törlesztési szüneteltetés és az első lekötés, pénztárból mehet évi 550.000 törtesztésbe. 6 évre kapsz 2,5 millió hozamot és 1,5 millió adóvisszatérítést.
“Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy ezt a terméket fogyasztók részére nem értékesítjük. Amennyiben Ön a Ptk. szerint fogyasztónak minősülő magánszemély, ezt a terméket sajnos nem vásárolhatja meg, ezért kérjük, kínálatunk azon részéből válasszon, melyeknél nem szerepel ilyen korlátozás. A kötelező jótállásról szóló 2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról) 2.§- ában foglalt jótállási időtartamok a fentiek miatt a jelen termék esetén nem kerülnek alkalmazásra. További tájékoztatást az ÁSZF-ben olvashat.”
Szép …