Mint már írtam róla, változik január elsejétől a jótállásra vonatkozó törvény.
A legfontosabb változás, hogy értéktől függően sávos lesz a kötelező jótállás mértéke.
10-100 ezer forint között egy év.
100-250 ezer forint között két év,
250 ezer forint felett három év lesz a kötelező időtartam.
(Ezeknél többet önként vállalhat a forgalmazó, kevesebbet nem, ahogy 10 ezer forint alatt is vállalhat jótállást, de ez nem lesz kötelező.)
További változás, hogy bekerül néhány további termék is a körbe, mint nyilászárók, napelem, szaniter, riasztók és egyebek. (Bővebben a fenti linken.)
Most már nem lehet megkövetelni az eredeti csomagolás meglétét csere esetén sem.
Bevezetik az elektronikus garanciajegyet, bár ez nem lesz egy nagy változás, eddig is küldtek ki e-mailben számlát és garanciajegyet a vállalkozások.
30 nap utáni javítás esetén kötelező lesz cserélni a terméket (vagy ennek hiányában visszaadni az árát), kivéve a járművek esetén az elektromos rollertől az autóig. Érdemes tudni, hogy a javítási idővel nő a jótállás időtartama is.
Ha egyértelművé válik, hogy az eszköz nem javítható, a további időhúzás helyett a vállalkozásnak nyolc napja lesz a cserére vagy a vételár visszafizetésére.
Ami nem változik, hogy ez a fogyasztó és a vállalkozások közötti jogviszonyt rendezi, továbbra sem vonatkozik vállalkozó és vállalkozó közötti vásárlásokra. Erre sokan rácsodálkoznak, amikor cég nevére szóló számlával vesznek valamit és nem értik, miért nem szól rá a "garancia".
Az új PTK külön kiemeli, hogy "fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy". Vagyis cég, vállalkozás, stb eleve nem lehet fogyasztó, természetes személy is csak akkor, ha nem a szakmájához kapcsolódóan vásárol, mint mondjuk egyéni vállalkozó. A fenti törvény pedig úgy kezdődik, hogy "Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés".
Erről itt írtam már néhány éve, érdemes elolvasni, mert sokaknak még mindig újdonság:
Persze itt is igaz az, hogy az eladó vagy a forgalmazó vállalhat önként a normál fogyasztókhoz hasonló jótállást cégek számára is (és sok nagy cég meg is teszi), de nem kötelező neki.
