A pénzügyi nehézségek leblokkolnak
Volt már arról szó régebben, hogy a sok adóssággal rendelkező emberek sokkal több egészségügyi problémával rendelkeznek, mint az alig eladósodottak.
Olvastam két másik felmérésről, ami hasonló eredményre jutott, de nem az egészséget, hanem a szellemi teljesítményt mérték.
Az egyik felmérésben közel 500 indiai farmer IQ szintjét mérték négy hónapon keresztül, az aratás előtt és után. A földművesek az aratás idejére nem csak kifutnak a pénzből, hanem kölcsön is kell kérniük, hogy kihúzzák a termény betakarításáig, ezért ez anyagilag egy igen feszült időszak az életükben.
Az aratás előtti pénzszűkében a farmerek átlagosan 13 ponttal kevesebbet teljesítettek az IQ teszten, mint az aratás után, ami hatalmas különbség, majdnem egy teljes ugrás az intelligencia lépcsőfokain. A felmérés szerint a pénz miatti aggodalom leblokkolja az ember teljesítőképességét elég látványosan.
A másik felmérést a nyugati világban végezték. Az autószerelésre jelentkezők egyik felének azt mondták, hogy várhatóan 300 dollár lesz a javítás, a másik felének előzetesen 3000 dollárt mondtak, mint várható költséget. Miután ismertették velük az összegeket, két pszichológiai tesztet töltettek ki velük, ami a logikus gondolkodásra és a problémamegoldásra fókuszált.
A teszt eredményében hatalmas különbségek lettek, de nem meglepő módon a teljesítőképesség romlása erősen korrelált az egyén anyagi helyzetével. Az évi 70 ezer dollárnál többet keresőknél (akik valószínűleg anyagi tartalékkal is rendelkeztek) alig romlott a teljesítőképesség a magasabb ár hallatára, viszont minél kevesebbet keresett valaki, annál jobban befolyásolta a teljesítményét, hogy javítási költségre 300 dollárt vagy 3.000 dollárt mondtak neki.
A kanadaiak 48%-a szenved kialvatlanságban az anyagi problémák feletti aggódás miatt. De ők még mázlisták az amerikaiakhoz képest, ahol 65% ez az arány.
Amint ezekből a felmérésekből is látszik, a nem rendezett anyagi élet kihat az egyén egészségére, teljesítőképességére, de még a logikus gondolkodására is. Aki túlzott mértékben eladósodott vagy akár csak hónapról-hónapra él, annak a teljesítménye is sokkal alacsonyabb, mint aki rendezett anyagi élettel és megfelelő tartalékkal éli a mindennapjait.
A tanulság? Itt az újév, a nagy fogadalmak ideje, ha téged is kizökkentene a nyugalmadból egy háromszázezres autószerelésre szóló árajánlat, esetleg minden hónapban kötélen táncolsz anyagilag a következő fizetésig, akkor fogadd meg, hogy jövőre ezt helyrehozod.
Itt találsz jó néhány írást, ami ebben a segítségedre lehet:
444.hu/2014/06/09/ordogi-korbe-taszitja-az-agyat-a-szegenyseg
Eldar Shafir és Sendhil Mullainathan: A szűkösség pszichológiája
Nem tudom elképzelni, hogy mi lenne egy 20 éves lakáshitellel a nyakamban…
Pedig nagyon érdekelne, pontosan hogy végezték a tesztelést. Pl. szerintem úgy lenne az igazi, ha a gazdákat 3-szor tesztelik és a harmadik tesztjük ugyanúgy gyengébb, mint az első. Mert ha másodszorra már ismerősek voltak a feladatok (még ha talán nem is ugyanazok), értelemszerű számomra, hogy jobban teljesítenek. Ahogy az is, hogy egy jobb anyagi körülmények között élő valószínűleg jobb oktatásban is részesült, ezért jobban teljesíthet.
De a legfőbb kérdés, ami érdekelne, azért rosszabbak valakinek a kognitív funkciói, mert szegény, vagy azért szegény, mert tényleg tehetségtelen összetettebb feladatokat megoldani?
Megnéztem az indiai kutatást, 1 napra $30 lenne a hozzáférés.
A posztoló is csak belinkelte, de nem olvasta.
Idézném: Register for free to read this article. As a service to the community, this article is available for free. Existing users log in.
S képzeld, regisztráltam és elolvastam. De miért gondolod, hogy esetleg nem tudnék akár fizetni is érte?
Hát, megpróbáltad, de ez most nem jött be.
Ez Gimiben már ruha/telefon vásárlásra volt igaz, amit szinten ritkán csináltam, de volt tartalék. Az egyetemen már laptopnyi tartalekom volt, hiszen ha elromlik akkor újat kellett tudom venni (a szüleimről ezt nem vártam volna el, meg ha ki is fizettek volna).
Így jutottam el 30 éves koromra oda, hogy 6m hitelem van már csak a házból, emellett 3m tartalék, hogy biztonságban tudjam a családot, akar egy éves fizetés kiesés esetén is.
Persze az autóm értéke a házunk értékének 40ed része, pedig sokszor lehetőségem lett volna venni új/újszerű autót, de a pénzügyi biztonság mindig fontosabb volt.
Medikus, ezt az oldalt én is ismerem, de oka van, hogy nem ajánlgatom. Nem sokkal különb, mint mondjuk letorrentezni valamit. Ezért kivettem a linket.
Ettől függetlenül áll a következtetés: hozd rendbe az anyagi életedet, és máris kiegyensúlyozottabb és egészségesebb leszel.
Én is be akartam linkelni az oldalt, amelyen keresztül ingyen hozzá lehet férni a fizetős cikkekhez is. Kutatóként rendszeresen használom, nagyban segíti a munkámat, az egyetemen keresztül folyóiratok szűkebb köréhez tudok csak hozzáférni. Nem tartom egyenlőnek a torrentezéssel. Többről van szó ennél. A kutatók munkáját, amely főleg közpénzekből valósul meg, aránytalanul lefölözik a mohó kiadók.
Tipp: a scholar.google.hu -n keresztül ha rákeresel a cikkre, majd a “mind az x darab változat” linket követed, megnézheted, feltöltötték-e a pdf-et szabadon elérhetően. Vannak helyzetek, amikor ez legálisan megtehető, sőt, adott esetben az egyetem vagy a kutatást finanszírozó akár meg is követelheti, hogy hozzáférhető legyen.
Az indiai kutatással szerencsénk van, pl.:
sendhil.org/wp-content/uploads/2019/08/Publication-24.pdf
Ilyenkor aztán bármilyen alapfunkció indítása esetén rögtön felugrik 100%-ra és kvázi használhatatlan a masina.
Ha már 60-70% IT-s van itt …. :D:D
Ezt hívják úgy, hogy stressz. Ami igen, bizonyítottan komolyan tudja csökkenteni a teljesítőképességet, hosszútávon rombolni az egészséget.
A cikk emiatt lényegét tekintve igaz lehet, csak az ok-okozati láncból kimaradt egy fontos lépcsőfok.
A stressztűrés, vagy hogy az embert éppen mi mennyire stresszeli egyénileg változó, van aki a téboly szélén táncol kisebb váratlan költségek hatására is (anyám ilyen volt pl., ez el is vitte lényegében), van akit az se izgat, ha élete végéig eladósodik (apám meg ilyen, él és virul).
Nyilván itt a kommentrészlegben az első típus a felülreprezentált, illetve kiszámoló is inkább ezekkel találkozik, de ettől még nem csak ez a “buborék” létezik.
Persze, hogy stresszel, elvonja a figyelmünk, ha nehezen megoldható helyzetbe kerülünk, és persze, hogy nem mindenki figyelmét ugyanannyira vonja el 1000000 ft befizetendő dolog.
A bokszoló ha kap két pofont, semmibe sem veszi, ez az élete. A kisembert eléggé stresszeli két pofon.
Miklós, a cikkek alatti kommentekhez adhatnál egy like/dislike funkciót, valamint egy rendezést a legnépszerűbb kommentek szerint. Így a “legjobb” hozzászólások könnyebben elérhetőek lennének.
“szerintem úgy lenne az igazi, ha a gazdákat 3-szor tesztelik és a harmadik tesztjük ugyanúgy gyengébb, mint az első. Mert ha másodszorra már ismerősek voltak a feladatok (még ha talán nem is ugyanazok), értelemszerű számomra, hogy jobban teljesítenek.”
Ez minden elő- és utóteszt problémája, nemcsak e tanulmányé. A megoldás a kontrollcsoport (ideális lenne például ugyanazt a mezőgazdasági munkát alkalmazottként végzők, akiknek nincs tőkéje a vállalkozásban, sőt, lehetőleg még jutalmat sem kapnak egy jobb betakarítás után), ugyanazzal a teszttel ugyanakkor (előtte és utána is) mérve. A feltételezett hatásra akkor nyertünk valamennyi bizonyítékot, ha a különbség a kontrollcsoporttal (nemcsak önmagukkal) szemben is szignifikáns.
Ez persze általános iskolánként azt jelentette hogy bármikor ha akartam a büfében tudtam volna 20 csomag chipset is venni, amit persze sose tettem meg (de gondolkoztam rajta mert az egyik osztálytársam egyszer 10et vett és szétosztotta).
Ebből a leírásból csupán annyi derül ki, hogy az osztálytársad már akkor is tudta, hogy mihez kell kezdeni akkor, ha annyi pénze van, amennyire már nincs szüksége, Te pedig nem. Én a kisstílűségre nem lennék büszke. (Most majd jöhet a körítés, hogy nem is csak ennyi volt a sztori, nem is jótékonyságból tette, és amúgy te is adakozol, meg minden utólagos bullshit.)
Az Erste bankban dolgozom, egészen biztos, hogy senkit nem hívogatnak fel ilyen kérdéssel, ha nincs elmaradva a hitel fizetésével.
De szerintem más banknál sem csinálják ezt. Nem tudom elképzelni, hogy erre lenne kapacitás bárhol.
Ha elmaradás van, az más, akkor menni fognak a hívások.
Biztos, hogy a legnépszerűbb kommment a legjobb? Szerintem meg nem kellene facebook-ot csinálni egy komoly blogbol.
Ezt tanúsíthatom. Az egyetemen volt egy tárgyam, ahol valamiért az előadó hogy finoman mondjam nem szimpatizált velem. Az egyik alkalommal mikor mentem be a vizsgaeredményt megszemlélni kiderült, hogy a második félévben is elkaszált és emiatt csúszok egy félévet. Közvetlenül ez után fél órával lett volna egy komolyabb szóbeli vizsgám, be is mentem a tételt is kihúztam, tudtam is volna, de egyszerűen annyira kiütött a dolog, hogy jeleztem a profnak, hogy ne haragudjon, most ez meg ez történt és én nem tudok egyszerűen a vizsgára koncentrálni. Visszaadtam a tételt és leléptem. Rendes volt mert ahelyett, hogy sikertelen vizsgát rögzített volna törölte a jelentkezésemet és egy hét múlva mikor újra mentem vizsgázni csont nélkül meglett, de abban az állapotban egyszerűen képtelen voltam odafigyelni.
A cikk tartalmához, de leginkább 1-2 hozzászóláshoz: sajnos mindig lesznek olyanok, akik szerint a szegények eredendően buták, lusták, tehetségtelenek, alkalmatlanok és természetesen csak is maguknak köszönhetik a helyzetüket, míg persze aki sikeres, az mindent önerőből ért el, sosem volt szerencséje. Hiába is bizonyítja ennek az ellenkezőjét gyakorlatilag az összes ezt vizsgáló kutatás, amiből több ezer készült már. Néhány generáció alatt bármelyik család ki tud emelkedni a szegénységből, ha megkapják a megfelelő útmutatást és támogatást, ami nélkül a cikkben taglalt ördögi kör miatt kevesebb esélyük van.
Ha “ennyire aldosodnak”, akkor az hogy lehet nagyon jo anyagi hatter? Legfeljebb mindenuk megvan, abban az ertelemben, hogy minden haszontalan cuccot is megvettek, ami boven tul van az o takarojuk hosszan, es emiatt adosodtak el nagyon.
On: a poszt abszolút igaz, ismerősöm minden pénzt berakott a társasháza építésébe. Amíg meg nem kapta az eladott lakások után a pénzt, úgy viselkedett mint egy idegbeteg demens papa. A közútra bicajjal sem engedtem volna ki. A végén azért bejött neki, az unokájának is lesz mibűű.
Mindenki figyeljen, mert úgy vettem észre a kincstárnál a telefonos tájékoztatás és a honlapjuk is könnyen félreértelmezhető.
“A 2019. június 1-jét követően vásárolt Prémium Magyar Állampapír kamatadó-mentes.”
Ez így önmagában igaz de ha te a fenti dátumnál korábban kibocsátott állampapírt vettél a fenti dátum után az kamatadó köteles lesz a TBSZ lejárta után fennmaradó időszakra!
Tehát ami számít az a kibocsátás dátuma!
Többen belefuthatnak, hogy azt hiszik a lejáró TBSZ-en tartott 2019.06.01. után vásárolt (de korábban kibocsátott) állampapírjuk kamatadó mentes lesz a futamidő maradék részére.
Bocs ha esetleg már korábban ki volt tárgyalva vagy nagyon egyértelmű lett volna mindenkinek.
Nekem a hitelmentesség és a gyorsan növekvő vagyon (szerencsére egyre szemmel láthatóbb hozamai is vannak) sajnos pont nem jobb teljesítményre sarkall engem, hanem egyre könnyebben és hangosabban nyitom ki a számat tőle a munkahelyemen, amikor valami őskreténséggel jön a vezetőség.
Sőt egyre inkább lázadónak érzem magam, hogy én majd viszem az életemet amerre akarom, én ugyan nem alkalmazkodok senkihez, csak a hozzátartozóimhoz. Úgy érzem kísérletezhetek bizonyos keretek között, hiszen van mögöttem biztonság, így minek hajlok meg a munkahelyi korlátok előtt?
Ez egyre inkább motivál, hogy korábban “hülyeségeknek” gondolt dolgokba érezzek késztetést belefogni. Pl elhúzok 2 hét munka 2 hét otthon beosztásban kamionra, azzal is össze tudok hozni nettó 500-at, a jelenlegi félrerakás matek ugyanúgy kijön, többi kapja be. Nem biztos, hogy jó az irány, de belőlem ezt hozza ki.
Erre szeretnék választ kapni.
A disqus csak bonyolítaná a dolgokat. Maradjunk az oldschool hsz-eknél. Van előszűrés, nem megy ki azonnal, amit írsz, a hülyéket ez elrettenti.
A disqusszal szerintem 10-szer ennyi lenne a dolga: a spammerekkel, véleménybanditákkal.
A like/dislike meg a „fontos”, „top” vagy „érdekes” hsz-ek szerinti default(!) rendezés az időrendiség helyett a legnagyobb undormány a közösségi site-okon. Hadd ne a gép vagy random „kékcédulás” lájkolgatók döntsék már el nekem és helyettem.
Nem tudom, honnan vetted, hogy Amerikában milyen az anyagi jólét, de nekem 2 rokonom él kint családostul, egyik New Jerseyben, a másik egy kb. nevenincs kisvárosban, ami nálunk egy nagyközség szintje.
Nem mérnökök/orvosok/IT szakemberek, pont azok a kis szürke melósok mindannyian, mint akik nálunk is küzdenek napról napra (az egyikük sofőr tanár feleséggel és egy gyerekük van, a másikuk gyorsétteremben dolgozik akinek a férje raktáros itt nincs gyerek). A szüleik ’56-ban hagyták el az országot, tartjuk a kapcsolatot rendszeresen.
Semmivel sem élnek jobban mint azok akik itthon élnek ugyanilyen munkakörben. Bérleményben laknak, kb. 5 évente bírnak hazarepülni, nyaralni országon belül járnak valahova kocsival motelben megszállva, és a legfontosabb: rettegnek a nyugdíjas évektől. Ők az átlag.
2020-12-29 at 21:44”
Amit leírtál, az arra utal, hogy téged zaklattak, fenyegettek. Ha jó tudom, ezt a törvény tiltja.
Szerintem a bank így derítette fel azon kölcsönöket, melyek hamarosan bedőlnek és még az utolsó pillanatban biztosítást kötöttek rájuk.