Megjelent az uniós fogyasztói index
Az Eustat közzétette a 2019-es, vásárlóerő szerinti fogyasztási indexet és az egy főre jutó GDP indexet is. Az uniós átlag 100% (logikusan), az eurót használó országok átlaga 106%-ra jön ki.
A jó hír, hogy Magyarország tavaly és tavalyelőtt is javított 1-1 százalékpontot, a rossz hír, hogy még így is csak két nálunk szegényebb ország van az Unióban: Bulgária és Horvátország. Az egy főre jutó GDP tekintetében egy kicsit jobb a helyzet, ott már Görögország és Románia is mögénk került.
Akit érdekel bővebben a jelentés, olvassa el itt.
Azért aki valóban járt már Romániában, akár a közelmúltban is, az csak röhög azon, hogy ők bárkit bármilyen életszínvonalat vagy fejlettséget jelentő mutatóban megelőztek bárkit az EU-ban a bolgárokon kívül.
Abból meg végképp nem kell következtetéseket levonni, hogy mit látsz, ha ott jársz. Pl. Kelet-Szlovákiát ha megnézed, és az alapján ítéled meg a szlovák gazdaságot, az is csalóka lesz. Romániában néhány ipari város, főleg az autógyáraikkal, valamint a bukaresti, kolozsvári SSC-k húzzák fel a gazdaságot. Az hogy mekkora szegénységet látsz Székelyföldön vagy Moldvában, nem mutatja a teljes képet.
Ha tehát irigyeljük a románoktól a magasabb fogyasztást, mialatt a GDP-jük jóval alacsonyabb, akkor visszasírjuk a pénzügyi válságot és az általa előidézett hitel- és devizahitel válságot. Így tehát ez a mutató számomra nem mond semmit.
A GDP megint nem mond túl sokat, ha a GDP-ben nagy a külföldi cégek profitjának aránya, amit kivisznek az országból.
Talán az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számított GNI a legjobb mutató, ilyet viszont nem sok helyen publikálnak.
2020-12-15 at 17:58
Mivel az uniós kalkulációk jelentős része GNI alapú így az elérhető, az egy főre átszámítás pedig nem nagy truváj. Marad a kérdés, hogy a “vásárlóerőparitás” egyáltalán értelmezhető-e a GNI-ra. Ettől még feltehetően legrosszabb esetben a vásárlóerőparitás arányszáma áthozható a GDP-ből tutira.
A GNI amúgy tényleg sokkal jobb, mint a GDP, de a GNH lenne a legjobb, ha nem lenne túl szubjektív 🙂
A felettem írókkal meg egyetértek, jó lenne egy megbízható GNI adat, hogy valósabb képet kapjunk.
Amit még esetleg érdemes lenne megnézni, hogy ugyanolyan munkakörökben mekkorák a fizetések egyes országokban és az milyen vásárlóerőt jelentene ott, de ez is mellé tudna menni sok helyen.
Romániát pedig ne Pest megyével, vagy a széttámogatott vidéki nagyvárosok környezetével hasonlítsuk össze. Tessék akkor itt is Nógrádba, BAZ megyébe, Szabolcsba stb. elmenni, és onnan ugatni.
Romániában minden sokkal olcsóbb kicsivel kevesebb fizetés mellett: “Ezt nem lehet így összehasonlítani, rossz a modell”