Elkezdtünk egy sorozatot, hogyan vegyél vagy adjál el ingatlant témában.
Az eddigi részek:
1, Hogyan találd meg az ingatlant
2, Hogyan kérdezd le az ingatlan adatait még az első megnézés előtt.
3, Hogyan értelmezd a tulajdoni lapot és a térképmásolatot még mielőtt ajánlatot adnál az ingatlanra.
Ha eddig minden stimmelt az ingatlannal, jön a következő lépés: mit lehet és mit nem építeni, átalakítani stb. egy ingatlannal kapcsolatban az adott önkormányzat területén. Ugyanis lehetnek helyi meglepetések, amire nem is gondoltál: változtatási tilalom, beépítési tilalom, helyi előírások és a többi.
Az önkormányzat honlapján keresd ki a helyi építési szabályzatot. A példa kedvéért ez a budaörsi szabályozás. Sok mindenről szó van benne, ami téged egyáltalán nem érdekel és érint, de azt is itt találod, ami viszont igen. (Szintén érdemes áttanulmányozni a településarculati leírást is.)
Érdemes felhívni is az önkormányzatot, ha nem tudod kimatekolni a szabályzatból a neked fontos részeket. Van olyan önkormányzat, ahol városképi jelleggel szabályozva van például a tető színe, ami miatt a mediterrán tarka cserép például nem jó. Hogy miért, ne kérdezd, de ez a helyi előírás és kész.
Van, hogy egy adott területre változtatási tilalmat írnak ki és ez csak innen fog kiderülni. Vásárlás előtt mindenképp érdemes megkérdezni a helyi önkormányzat építési osztályát, van-e valami tudnivaló az adott utcával esetleg telekkel kapcsolatban. Esetleg a környéken akarnak hamarosan fejleszteni, amitől például az addig csendes utca nagy átmenő forgalmat kap. Egy diszkontlánc megvette a tiéd mögötti összes telket, hamarosan egy áruház mögött fogsz lakni, ahol vasárnap reggel hétkor dobálják le a sörösrekeszeket a kamionokról. (Látod azt a hatalmas üres telket középen a sok építési telek és családi ház között? Az a Lidl telke Budaörsön, amit fű alatt, titokban néhány éve összevásárolt parcelláról parcellára. Szeretnél mellette venni egy házat, reménykedve abban, hogy nem lesz semmi oda építve soha? Most is van eladó telek mellette. 🙂 ) Ezekről a dolgokról a legtöbb esetben kaphatsz információt az önkormányzattól.
Ezután keresd ki, hogy a kinézett telek a helyi szabályozásban milyen besorolásba esik. Megint csak a budaörsi példa. Ez egy térkép, ahol minden egyes telekhez oda van írva, milyen az úgynevezett övezeti besorolása. (Ha már úgyis itt vagyunk, nézzük meg, az önkormányzat térképén ugyanúgy néz-e ki a kinézett ház térképe, mint a földhivatalnál.)
Itt kikeresve a kinézett telket vagy házat a cím alapján, rájövünk, hogy ez a példa kedvéért az “LKE-4/SZ” besorolásba esik. Már csak azt kell megtudni, ez mit jelent.
Ide kattintva azt is megtudjuk.
A telek nem lehet kisebb 700 nm-nél, legalább 16 méter szélesnek kell lennie, 20%-nál nem lehet jobban beépíteni, minimum 50% a zöldterület aránya, a homlokzatmagasság nem lehet több 6,5 méternél, az épület nem lehet nagyobb bruttó 200 nm-nél, szintterületi mutató 0,7, vagyis az építmény bruttó területe nem lehet nagyobb, mint a telek területének 70%-a, emeletek számától függetlenül és a többi.
(Egy kis segítség, hogyan kell értelmezni ezeket a kódokat, mint Lke és társai.)
Ez két ok miatt fontos. Egyrészt, hogy te mit építhetsz másrészt, hogy a szomszéd mit építhet. Mert felrántanak melléd egy 200 fős idősotthont és csak nézel okosan, miközben a telekbesorolás miatt ez teljesen szabályos volt. (Ez is egy másik konkrét példa a környékünkről.) De ha az “örök panoráma”, amiért egy vagyont fizettél lesz elvéve tőled egy háromemeletes, többlakásos társasházzal, annak se fogsz örülni.
Ezért mindenképp tudd meg, hogy a te és a melletted lévő telkekre mekkora házakat lehet felhúzni. Ha kész házat veszel, nézd meg, hogy az teljesíti-e ezeket a feltételeket. (Ha a használatbavételi engedélyt megkapta és a térkép alapján ez az építmény kapta meg, nem az, amit engedély nélkül leromboltak és aminek a helyére építették ezt (lásd előző rész), akkor jó eséllyel igen.)
S ha már csak egy dolgot kell kikeresned az önkormányzat oldaláról: tudd meg az ingatlanok adóztatását is. A legtöbb önkormányzat vet ki a lakóingatlanokra is adót, jellemzően minél nagyobb az ingatlan, annál többet. Ha már eddig is Budaörs volt a példa, az adó éves mértéke 700 Ft/nm, de az első 150 nm után nem kell fizetni. Vagyis ha veszel egy 300 nm-es hodályt, annak az éves önkormányzati adója 105 ezer Ft/év.
Ez még nem is olyan rengeteg, a kérdés, meddig marad ennyi, főleg, mert rengeteg önkormányzattól rengeteg pénzt elvettek. Érdemes ezzel is számolnod, ha ingatlant keresel.
Ha idáig eljutottál, akkor elvileg közvetetten már nagy meglepetés nem érhet a kiszemelt ingatlannal kapcsolatban. (Persze hátra van még, hogy egy építész vagy hasonló szakember megnézze az ingatlant vásárlás előtt, de az már egy másik történet.)
A következő részek tartalmából: Mekkora ingatlant vegyél és hogyan lődd be a lehetőségeidet, illetve az igényeidet? Ügyvéd vagy közjegyző írja a szerződést? Illetve ezek után beszélünk majd arról, hogyan add el az ingatlant.
