Megéri a drágább ruha?
Régi dilemma, hogy olcsó ruhát vegyek sűrűn vagy drágább darabokat ritkábban, mivel járok jobban a végén.
(Amivel a világ biztos jobban jár, ha minél kevesebb ruhát veszel. Kevesen tudják, de a ruhaipar a legnagyobb környezetszennyező. Nem csak a ruhák alapanyagainak és a ruhák gyártása okoz rengeteg környezeti kárt, de a kidobott, legtöbbször legalább részben sok műanyagot tartalmazó ruhák is nagyon szennyezik a környezetet. Nemcsak a PET palackok nem bomlanak le, a műanyag tartalmú ruhák sem. Persze, mivel a gyártás is a távoli Bangladesben és hasonló helyeken történik, illetve legtöbbször oda is szállítják vissza a szemétté vált ruhaneműk jelentős részét, így a fejlett világban kevesen szembesülnek ezzel a környezeti kárral. Egy ideig Afrikába vitték ezeket a ruhákat, hogy tovább hordják az ott lakók, de ezzel pedig a helyi ipart és kereskedelmet tették tönkre. Ezért most megy a szemétbe a globálisan 92 millió tonnányi használt ruha. Csak az Egyesült Államokban 15 millió tonnánál több ruha kerül a szemétbe minden évben és csak 15,2%-át dolgozták fel újrahasznosítás céljából 2017-ben. Szóval minden egyes ruhadarabbal, amit meg sem veszel, hatékonyan véded a környezetet. De most nézzük azt, te mivel jársz jobban.)
Gábor küldött át egy cikket, amiben a kíváncsi szerző három éven át követte, melyik ruhát mennyiért vette és mennyit használta, mikor dobta ki és vett újabbat, mennyire jött ki egy használat költsége.
Fanatikus? Szerinte az adatok napi feljegyzésére negyedannyi időt sem fordított, mint a fogmosásra naponta. Mindenesetre 300 ezer adatot gyűjtött össze a ruhaneműk hordásával illetve nem hordásával kapcsolatban, a sportruhákat külön táblázatban kezelte.
Az adatgyűjtés elkezdésekor a leghalványabb fogalma sem volt, hányszor is használ egy-egy ruhadarabot, mielőtt megválna tőle.
Mint kiderült, egy pólót átlagosan 25-28-szor használ, amelyik póló 10 használat után már a végelgyengülés jeleit mutatta, az átlag alatti minőségű volt.
A 90 eurós Converse lépő és a 30 eurós Mywears hordásonkénti költsége 0.87 euróra és 0.70 euróra jött ki, vagyis szinte semmivel nem volt drágább megvenni a háromszor olyan drága Converse-t, mint a Mywears-t. Viszont a 150 eurós Diesel cipő csak kétszer olyan sokáig bírta, mint a Mywears, így egy használat költsége lényegesen magasabb volt, itt nem érte meg a felárat a drágább cipő. Ezzel szemben a százeurós Hugo Boss cipő már most majdnem feleannyiba kerül az egy hordásra vonatkoztatott ár szempontjából, mint a 90 eurós Converse és azzal szemben még mindig bírja.
A cikk még nagyon-nagyon hosszan folytatódik, sok grafikonnal, kitér még a szennyesben töltött holtidő miatti kiesésre is és tippeket ad a ruhatár optimalizálására. A cikk végén még felveti a témát, hogy minden mást is lehetne így vizsgálni (kihasználtság illetve egy használatra jutó költség), az automata kávéfőzőtől a Spotify előfizetésig.
Akit érdekel a téma, olvassa el az eredeti cikket erre.
(Igen, tudjuk, nem csak ár-érték arány miatt vesz meg valaki egy ruhadarabot, ennek ellenére érdekes látni, hogy a nagyobb ár vajon hosszabb használhatóságot jelent-e. S igen, van aki nyolc évig hord egyetlen pólót és még mindig a tizenöt éves cipőjét használja, de a cikk nem erről szól, hogy te meddig hordasz egy-egy ruhadarabot.)
Köszönjük Gábornak a cikket.
Aztán néha nézhetnék grafikonokat weben…
a “szinte semmivel” még mindig több mint 20%-os különbség…
Felesleges a magyarozás, a cikket egy amerikai faszi írta és ugyanúgy 28 alkalmas átlagos használatról ír a pólók esetén.
nem arról volt szó, hogy neked mennyi az órabéred, vagy mik a cipővásárlási szokásaid, hanem arról, hogy aki kemény melót ölt egy részletes összehasonlításba, annak ne legyen 24% különbség “szinte semmivel”, pláne ne egy pénzügyi oldalon, mert ez így totál hiteltelenné teszi az egészet
Háromszoros ár mellett elenyésző a 24%-os hordási különbség, ezért SZINTE nincs különbség. NEM AZ VOLT ÍRVA, HOGY 70=87. De írjál a srácnak, hogy szerinted rosszul tudja.
The 90 euro Converse sneakers and the 30 euro Mywears have a similar CPW of 0.87 euros and 0.70 €, respectively. Their effective cost is roughly the same, which means that walking around in the cheap Mywears is roughly as expensive as walking around in Converses.
Szóval nála 42 viselést bírta a Mywears és 103 alkalommal volt rajta a Converse.
Érezzem rosszul magam, hogy van olyan cipőm, ami megvan 5 éve és az alatt körülbelül 1000x volt rajtam (nem elírás, valóban legalább ezer alkalommal viseltem már és beletettem alhangon párezer kilómétert is)
De elismerem, ez azért a ritkább eset, a legtöbb pár évet bír és párszáz viselés már meg tud látszani rajtuk.
De amit most legtöbbet hordok, 1éve van még csak meg és nem látszik rajta, nincs elkopva, pedig sokat futkározom benne. Pár év használat még simán van benne.
Vagy ez úgy megy, hogy tisztítás helyett inkább kidobja?
na ja, ráadásul egy rendes cipőt el lehet akár 1-2 évig is hordani. ha egy 90 eurós trendi szar hordási költsége 0,87 cent, az 103 napi hordás után kellett kukázni, ezt párezer forintos a kínai piacos szarok is tudják, egy munkaruházati boltos cipő hordási költsége gyaníthatóan harmadakkora (se) lenne
Ott tényleg muszáj egy minimum minőséget hozni, és az ár se lehet nagyon irreális csak a márka miatt.
De nem is kell ilyen messzire menni, elég Borsodba egy zsákfaluba…
Nyilván az idézett cikk nyugati cikk, nyugati árakkal és hordási szokásokkal. Egy indiai cikkben teljesen más számok lennének, de a lényegen, az arányokon az sem változtatna.
Szerintem a világban ilyen szempontból is az igénytelenség és spórolás dominál sok helyen, pl. menj el egy amatőr edzés öltözőjébe beszippantani, vagy tesióra, stb. De lehet, h csak nekem vannak ilyen emlékeim, és nem reprezentatív, meg város, régió függő.
Vannak Mo-n ezek a fehér ruhagyűjtő konténerek. Sokan azt hiszik, hogy azok adománydobozok. Nem, vagyis csak részben. Szóval oda nyugodtan lehet dobni a már adományozásra sem jó ruhákat, cipőket! Újrahasznosítják, persze nem ruha lesz belőle, hanem bélések, géprongy stb. pl.: a pamut nagyon vízigényes dolog. Egy pólóhoz 2700l víz kell.
A cég szerint 99%-ukakkal kezdenek valamit, és ebből csak 5% kerül elégetésre.
Ráadásul Mo.-n nem használják elegen ezt a lehetőséget így, Ny-Eu-ból, importálnak ruhaszemetet amiből gyárthatják a géprongyot stb.
Amúgy én is sokkal többször hordom a ruhákat, mint a cikk szerzője. Ezért van ez, hogy felnézünk pl.: a norvégokra, hogy mennyire környezetvédők stb, de pl.: több élelmiszert dobnak ki, mint mi. Minél gazdagabb valaki annál pazarlóbb.
A témában elég jó a holyduck.hu oldal.
De nyilván a pepcos 700ft-os pólóval nem tud versenyezni semmi (árban).
Sajnos a sokkal drágább termék sem bírja annyival több ideig, ez a tapasztalatom . Keresem, kutatom a márkákat, ami mégis …
Munkaruhazat és lidl nem rossz ötlet !
nyilván mint jópofa kis hobbi elemzés, ez a poszt is elmegy, komolynak amúgy sem lehetne venni bárminemű érdemi módszertan hiányában, nem beszélve arról, hogy egy érdemi vizsgálat mondjuk ugyanazon termékből többszáz darab különböző egyének általi hordási költségéből állna, de hát színesz-szagos grafikont bármiről lehet gyártani, ugye
nem vélem úgy, hogy bunkóság lett volna részemről rávilágítani, hogy ez egy bulvár kategóriájú poszt a sok komoly, magas színvonalú írás között. persze, belefér ez is, szóval písz 🙂
Na és akkor a nemreklám, de akit érdekel: a Meindl bakancsok, és szerintem a túracipők is, túl azon, hogy tényleg kényelmesek és nagyon jók, gyárban újratalpaltathatóak! A mai világban, egy bakancsmulti (ok, nem brutál kihozatallal, de nem is sarki cipész), hajlandó megtenni, hogy gyári minőségben felújítja a bőrbakit. Ha másért nem, legalább ezért adj neki esélyt. A másik, hogy az enyém már kb. 20 éves, és még teljesen jó. De nem számoltam, mennyire jött ki /hordás vagy /km. Fizetős a talpalás.
Lehet, hogy másnak is van ilyen szolgáltatása, sőt, mintha rémlene is ez. + persze van hazai cég, aki talpalja a bakikat, de ez azért gyári…
Amúgy jobb minőségű ruhát egyértelműen külföldről éri meg rendelni – szerintem. (főleg angol oldalakról)
Ugyanez a kerdes cipore…
Polok es taskak eseten egyebkent a decathlonnal jok a tapasztalataim. Nem szepek, de birjak a gyurodest.
A drágább túracipő/túrabakancs valóban tovább bírja, de sajnos nem jelentősen tovább. A komfortja viszont sokkal jobb általában egy drágább cipőnek.
A használat azonban elsődlegesen nem a talpat érinti igazán. A vibram talpak kifejezetten jól bírják. Általában a varrások szakadnak szét, illetve a cipő belső “struktúrája” sérül, deformálódik. Ezeket nem lehet normálisan javítani. Magashegyi túrák esetén a felsőrész lényegében minden túrán sérül. Meindlet nem használtam még, de nagyjából minden más volt: Lowa, Merrell, Hanwag. Amúgy a bakancsok alapvetően tartósabbak mint a cipők. Rendszeres használatra a komolyabb márkák ajánlottak, hobbi szinten (évi egy-két túra) elég valami olcsóbb is, úgyis állásban fog tönkremenni.
“Szerinte az adatok napi feljegyzésére negyedannyi időt sem fordított, mint a fogmosásra naponta.”
“Mindenesetre 300 ezer adatot gyűjtött össze”
Ez csak nekem nem áll össze? 🙂 🙂
A nem-hordás is adatot generált. Egy nap felvett öt ruhaneműt meg száz másikat nem. Akkor keletkezett 105 adat aznap.
Ebben van valami, de ez a mennyiség 3 évig napi szinten 274 adat. Mindegy, az alapötlet érdekes. Kevésbé tudományos, de mindenképp elgondolkodtató.
Ha meloragyártják, meddig bírhatják normál utcai viseletre.
Te melyik munkaruhaboltot ajánlod, ismered? vagy ruhamárkát?
Berlinben láttam annyi cool melós ruhát, ott ráadásul presztizs is a szakm, úgy ültek benne a melósok a pékségben mint a seriffek.
2021-02-23 at 21:25
Nekem a talpa széttört keresztben (Vibram). Nem magashegyi, de B/C-s “félkemény” talp volt, csak túrára, nem mászásra, sziklás és murvás terepen is használva, meg persze sima talajon, füvön, néha muszájból betonon. Ha úgy adódik, télen ezzel megyek el a gyerekekkel a környéken csúszkálni, császkálni a hóban. Vigyázok rá, lekezelem, amikor kell. A Hanwag is cserél talpat tudtommal. Biztos nem egyedi eset, ha van rá szolgáltatás kialakítva.
A kényelem, a valódi vizállóság és a hőháztartása, szellőzése az meg össze nem vethető a kommerszekkel. Főleg ha a zokni is megfelelő 🙂
Amúgy nekem is idő kellett, mire rászántam magam, hogy ennyi pénzt adjak egy-egy ruhadarabért, még azután is, hogy a fizetésem alapján már bőven megengedhettem. De aztán rájöttem, hogy van, amiért megéri kifizetni a magasabb árat.
Ja, még mielőtt kérdezitek, nem kapok pénzt a Hugo Boss-tól. Bár kapnék…
Pár éve egy kirándulás alatt vettem egy Salomon bakancsot, amit utána vagy 1évig egyáltalán nem hordtam (viszont a görög !!! blokkot véletlenül eltettem). A cipő első komolyabb bevetésén, 5nap és kb 120-130km megtétele után az anyag pár helyen berepedezett. E-mail fotókkal és görög nyelvű nyugtával a német !!! Salomon vevőszolgálatnak, majd pár nap múlva jött a válasz, benne az eredeti árnak megfelelő voucher-rel. Asszem’ ezután kizárólag Salomon bakancsot fogok venni.
Azaz ha a 3000Ft-os póló 80Ft-ra jön ki, a 9000Ft-os meg 100-ra, még mindig jobb, ha közben “dupla annyira kényelmes”, ami persze relatív.
Ráadásul – mint a fent vitatkozott példánál is -, oké, 24%-kal több egy hordás, na de 300%-kal magasabb bekerülési áron.
Ergo a “presztizst” és a “márkát” már rögtön nem 3x-os áron kapod, hanem, valójában csak 24%-kal többért.
Ha minden reggel fizetned kéne a cipődért, a 80 centes Myweart, vagy a 97 centes Converse-et vennéd fel?
Szerintem nem is kérdés az emberek többsége számára, még akkor sem, ha amikor meg kell venni, drágállja, mert 3x annyiba kerül. Holott nem is.
Persze a gond, hogy ez az összefüggés korántsem egyértelmű, sőt.
A cipő más tészta, de ott biztos vagyok benne, hogy nem egyenesen arányos az árral a tartósság, mert pl. egy drága designer cipő nem azt a célt szolgálja, hogy tartós legyen.
Futócipők érdekesek még, nálam sokszorosáig kényelmesek, mint amit a gyártók előírnak, az olcsóbbak is, épp most selejteztem le egyet 200 km futás után, igazából nem tűnik úgy, hogy most bármi baja lenne, csak óvatosság, hátha a csillapítása már nem az igazi.
10 éves Meindl bakancsomat én is újra talpaltattam. Kb az új baki ár harmadáért 4 éve. Eddig megérte, mert kiváló továbbra is.
Forrás? Bizonyíték? Vagy legalább egy érv?
Amúgy az egyértelmű válasz arra, hogy megéri-e a drágább ruha (vagy bármi), egy határozott “attól függ”, általában és itt is, van, ahol az olcsóbb cucc teljesít jobban (de mivel neki megéri azt a 2 eurót hordásonként a különbség, ezért a drágábbat veszi).
“Price might buy quality, but it doesn’t always turn into a comparably low CPW. … The expensive divested shirts have a mean CPW of 3.44 €. The less expensive shirts (all of which are still active) are at an average CPW of 1.29 € and decreasing. ”
A mondat elején jól írja, hogy “might”, tehát a drágább ruha vagy jobb minőségű az olcsóbbnál vagy nem, és ez egészen biztos.
Ez is megérne egy posztot, hogy mennyit is ér:
– 60 perc hobbi (film, sport, család-barátok, netezés, főzés, természet, akármi.)
– 60 perc semleges időtöltés (nekem ilyen a cipővásárlás)
– 60 perc, amit nem szeretsz: túlóra a munkahelyen, vagy másodállás, vagy házimunka (nekem ilyen a tömegközlekedés)
Kertészkedés, vásárlás, főzés, fürdés hobbi-e vagy kötelesség neked?
Egy idoben foglalkoztam a temaval, mert azt vettem eszre, hogy a markas farmereim 1-2 ev alatt jobban elkopnak, mint ugyan abbol a markabol a 10 eves darabok.
Alapbol is inkabb kevesebbet, de jot elvet kovetem, de itt elvesztem. Minek adjak 60 ezret egy farmerert, ha a 8ezres fastfashion is kb annyit bir?
Ha valaki tud egy olyan markat, aki a mai napig minoseget ad a penzert, lszi ossza meg!
Lattam a boss cuccokrol jo a velemeny, de a hazai imidzse nem passzol a ruhataramba…
20 éves semmi baja ruhadarabjaim is vannak, de 10 éves kifejezetten sok. Minden ilyen régi darab minőségi, márkás, de nem azért bírják sokág, hanem mert sokat vettem mindig, és így keveset hordok egy-egy darabot…
Amiket szeretek, azokat szerintem legalább százszor felveszem, kizárt, hogy 28 viselés után tönkremenjen valami, vagy más miatt kidobjam, a régi kedvencekben ásom a kertet pl.
Persze 40 óta van olyan, hogy veszek egyszerre 5 “elegánsabb” nadrágot (hogy letudjam) és “kinövöm” mindet úgy hogy szinte nem is voltak rajtam, vagy a múltkor kellett selejteznem egy tucat farmert, melyeket mind imádnék hordani most is, kiváló állapotban voltak, de hát nem bírnám szusszal sokáig begombolva már, ha egyáltalán… ez van… 🙂
Mennyit spórolhatnék 10 kiló ledobásával a megfelelő helyről… 🙂
2 éve jobban megnézem viszont reggel, nem lukad-e már a zokni… 🙂
Szerintem a Meindl pont rossz példa, hiszen a minőség zuhanórepülésben van, pedig igen nagyra tartják magukat a mai napig. Korábbi Meindl bakancsom és túracipőm lazán kibírt 10-15 évet és rengeteg kilométert, soha nem törte fel a lábam és kiváló minőségű termék volt mindkettő… Tavalyelőtt vettem egy Magic Man 2.0 GTX-et, amit már tavaly is csak fűnyíráshoz és kerti munkákhoz vettem fel, pedig nem volt olcsó, de sz.r. … Elvihetném Kámba, használtként elpasszolni, vagy venni töredékáron egy osztrák túrázó által levetett darabot, de már elengedtem a témát. Most tanácstalan vagyok, marad a Hanwag, vagy veszek Meindl áron két Löwa vagy két Merrell cipőt a Hervisben, amik pár év alatt kidobásérettek lesznek. 🙁
Ennyit a környezettudatosságról.
Párom munkavedelmis, ott is kell válogatni a cipők között, hogy az ember minőségit kapjon. Megkerdezhetem, melyek a jó márkák/modellek, ha valakit érdekel
vagy a linkelt cikk nem a környezetvédelemre van kihegyezve?
de ekkora hülyeségek után nem vagyok hajlandó megnézni sem:)
van cipőm amit csak munkába veszek fel, 6 éves persze látszik rajta a használat de nem vészes, ha kétszázszor van rajtam évente akkor az 1200 alkalom nyolcórás melóban:) van egy amit szinte csak bulikban hordtam három éves, kb az volt rajtam százszor olyan mint az új, pedig egyszer le is hánytam, persze csak kicsit:)) de az mondjuk jó buli is volt:))
Cipőknél fontos a minőség/márka is. Nekem a Merrell volt nagy csalódás, 1 év alatt a napi használattól elkopott a talpa. Tavaly vettem először Brooks cipőket. Az Adrenaline GTS 20 volt a drágább, 110 dollárért. A Ghost 12-es verzió 66 dollár volt. Tapasztalat: soha nem voltak még ennyire kényelmes cipőim. Egy év alatt egyik sincs megtörve, talpuk nem kopott, pedig az egyiket minden nap használom – “sok kilométer van benne”. A sarkuknál oldalt látszik minimális kopás a vezetés miatt. Reményeim szerint évekig jók lesznek.
majd elkezdtem edzoterembe jarni es ezek rendre kiszakadtak az ülep aljan, ahogy a szovetnadragjaim is. Valtottam Levis-re, a markaboltban az elado csajszi jo erzekkel javasolta a szabast es a meretet…ez volt 2.5 eve, azota 2 levist (egy sima es egy vastagabb, all-season) koptatok hetkoznapi-hetvegi szinten, szovetnadragot ritkan hordok.
Persze a farmer legnagyobb baratja a minel kevesebb mosas, az is 30fok, kiforditva, oblito helyett ecet+illoolaj…
osszessegeben ezen a teren is szerintem a markasabb = tartosabb, de tipikusan igyekszem nem foszezonban venni, pl. Humanicban rendszeresen van 1-1 standard Lacoste modell (bor felsoreszuek is) 18-20eFtra learazva…
Szemelyes kedvencem az O betus napszemuveggyarto. Elsore borsos ar (minosegben highend) de ha az ember vigyaz a cuccaira + nem akar minden evben uj divattermeket ugy siman 2 lencsecseret is kibir egy keretuk, mielott lathatoan kopni kezd vagy a szárgumi/orrnyereg felkemenyedik…6 eve vettem 33eFt-ert, most lett kuka a lencse, vettem ujat, még ennyit kibir…egy évre lebontva rohejes osszeg.
Nekem ezekben a dontesekben segitett hogy szuloi hazbol kis lakasba koltoztem, legelso autom egy kisauto + sokat jartam egy idoben minimal csomagos utazasokra, kerekparturakra. Hamar raall az ember, hogy a vackok felhalmozasa helyett jot, tartosat vegyen. 🙂
Szerintem szinten megeri dragabb, markasabb okostelefonba is fektetni…borsos ar $1000 egy highend keszulekert? Az. De 3- 4 evig biztosan tamogatott szoftveresen, a hardver se avul/kopik…$1 alatti osszeg /nap egy eszkozert, ami minden szemelyes hasznalati elektronikai eszkozunket kivaltja sok lenne?
Persze ez egy alapveto anyagi hatteret is igenyel…hiaba nezed a 35ezres farmert es tudod: tartosabb, ha a 3 havi akcios fastfashion ami belefer
Akkor 3500Ft körül volt darabja. Már csak itthon használom őket, mert kicsit kifakultak, de hihetetlen jó még mindig. Nem szakadtak.