Nem veszem ki a cégből a pénzt

Rengetegszer találkozok azzal az érveléssel, hogy nem veszem ki a kft-ből a pénzt, mert akkor le kell adózni és azon rengeteget bukok. Inkább bennhagyom a cégben és a kamatos kamat csodája miatt sokkal több pénzem lesz, ha cégként fektetek be, hiszen 15%-kal magasabb összegről indulok, így a végén több pénzem lesz.

Ez egy remek elképzelés, két apró bökkenő van: az egyik, hogy az adófizetést nem elkerülöd, csak elodázod. Mindegy a számolás szempontjából, hogy először szorzok meg egy számot 0,85-tel (15%-ba kerül kivenni a cégből a pénzt) és utána évi 1,05-tel (5% hozamot feltételezve) (ez van, ha kiveszem a pénzt az elején) vagy fordítva, először szorzom meg évi 1,05-tel és a legutolsó évben az egészet 0,85-tel. (ez van, ha a végén veszem ki a pénzt.)

Vizuálisabban az első eset: (X*0,85)*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05

A második eset: (X*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05)*0,85

A zárójel felesleges, csak azért tettem oda, hogy könnyebben lehessen értelmezni.

Hiszen egyszer ki kell venned a cégből a pénzedet és ha közben a 100 tőke 200-ra hízott, az adó is 15-ről 30-ra, tehát a hozamok után is fizeted a 15%-os adót.

A másik probléma, hogy magánemberként kivéve a pénzt TBSZ számlán kamatadómentesen tudom befektetni a tőkémet, míg cégként bár nem fizetek kamatadót a hozamra, viszont nyereségadót igen a pénzügyi műveletek eredménye után, jelenleg 9%-ot.

Tehát még a hozamra is több adót fizetek közben. Évek múlva nem hogy több pénzem nem lesz, hanem egyenesen kevesebb.

Ezért nincs sok értelme feleslegesen bennhagyni a pénzt a cégben, ha ott egyébként nincs rá semmi szükség, csak azért nem veszed ki, hogy ne kelljen adóznod utána. Mert egyszer úgyis kell majd a nagyobb összeg után adózni és ugyanott leszel, illetve még hátrább.

(Felesleges az a pénz, ami se a biztonságos működéshez, se a későbbi beruházáshoz nem fog kelleni, pusztán csak ott van a cég számláján.)

További hátrány, hogy a cég vagyonával felelsz a cég tetteiért, ha kivetted a pénzt és az már a te magánvagyonod, sokkal nagyobb biztonságban van egy esetleges kártérítési per esetén.

S az is elképzelhető, hogy egy kormányváltással emelkedni fognak a céges adókulcsok, így pár év múlva többért fogod kivenni a pénzt a cégből, mint ma. (Persze tovább is csökkenhetnek, de azért arra már sokkal kisebb az esély.)

Mindez egy szép táblázatban. 1 millió forint, kivétel költsége 15%, céges nyereségadó 9%.

Első oszlop: kivettem a pénzt a nulladik évben, tehát már a saját pénzemet fektetem be. Második oszlop: bent kamatozik a cégben a pénz, de még nincs leadózva a kivétel miatt, tehát ez még csak a cég pénze és nem az enyém. Harmadik oszlop: ennyi marad, ha abban az évben veszem ki a cégből a már kamatozott, magasabb összeget. Ekkor lesz az enyém az a pénz, ami eddig a cégé volt.

Share

90 hozzászólás

  • Albert
    mi a helyzet, ha KIVÁ-s a cég, és ha nem veszem ki, nincs adó? a több pénzből több ingatlant tudok venni, és így tovább?
  • Belavoltam
    “ha ott egyébként nincs rá semmi szükség”

    Milyen esetekben lehet ra szukseg, amikor megeri (valamennyit) a cegben hagyni?

  • Kiszamolo
    Béla, amikor a cég nagyobb profittal be tudja fektetni a működése kiterjesztésére, vagyis nem felesleges tőke csak, amit az adózás miatt nem vesz ki a tulajdonos.

    Ugyanígy a forgótőke sem felesleges pénz. Felesleges pénz a felesleges pénz, ami nem kell se a működéshez, se a növekedéshez.

  • lacsi
    Osztalék után szochó is fizetendő. Idén 4,017 M Ft után éri el plafont. Így a kalkulációból akkor hagyható ki, ha a delikvens havi bruttója 335 ezer felett van. Nemde?
  • céges
    Ebben sok igazság van, de mi van, ha soha nem akarom kivenni, a céget vagyont kezelő cégként tartom, és majd egyszer megöröklik a gyerekeim? A cég fektethet bármibe, ingatlanba is.
    Melyek az ember életében a nagy költségek?
    – ingatlanok – ha amúgy is lenne bérbe adásra tartott ingatlanod, azt megveheted a cégnek (lehet, hogy így hitel sem kell), felújíthatja a cég, ha drágábban sikerül felújítani, mint hogy tervezted, sovány vigasz, de legalább a cég fizette. Amortizálhatod is.
    – gépek, járművek, álmaid kocsija – ezeket mondjuk mindenképp cégre érdemes venni, ez talán független is a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos döntéstől

    A kivétel+TBSZ mellett szól a nyereségadó-mentesség, és az is, hogy pl. cégként nem fektethettél Prémium államkötvényekbe.

    De a problematika összetett, van, akinek az a jó, ha kiveszi, másnak meg nem. Szerintem a legjobb a középút, mindegyiket használni.

  • Kiszamolo
    Lacsi, mivel szochó mindig van, idén is meg öt év múlva is, ezért a számolás szempontjából lényegtelen.
  • P. G.
    Hű, posztot ihletett a hozzászólásom. 🙂

    Köszi egyébként, az első kiigazítást is. A számok magukért beszélnek.

    Eredetileg ilyesmire gondoltam:

    “Kiszamolo
    2021-02-14 at 17:47
    Béla, amikor a cég nagyobb profittal be tudja fektetni a működése kiterjesztésére, vagyis nem felesleges tőke csak, amit az adózás miatt nem vesz ki a tulajdonos.”

    Hasonló, mint amikor notóriusan későn fizetik ki a beszállítóikat, partnereiket, a bevétel viszont hamarabb beérkezik. Így a bevétel alvállalkozók felé később kifizetett részét használja a cég, kvázi “forgóeszköz hitelként”.

    Nyilván iparág, tevékenység függő, mennyi mozgásteret tud ez (a késleltetett adózás) teremteni. Az eredeti kérdező a másik poszt alatt alkalmazotti tevékenységet számlázna ki szabadúszóként, ott ez nem játszik szerepet.

  • Kiszamolo
    céges, nem arról szól a poszt, hogy cégként milyen plusz költségeket vonhatsz le, hanem arról, hogy egyszer úgyis adózol.

    Cégként venni autót: ezzel is sokat találkozok. Miért, akkor nem a te pénzed, ha a céged veszi az autót?

    Sokan maguknak 4 milliós autót vennének, de mivel a cégén keresztül veszi, 12 milliósat vesz. Pedig 12 milliót kivehetett volna a cégből és vehetett volna 4 milliós autót magánemberként, maradt volna vagy 6-7 millió pluszban a zsebében.

    De cégként az ember sokkal könnyebben szórja a pénzt, mintha nem is az övé volna. Pedig az övé ugyanúgy. (Maximum adózás miatt nyersz rajta egy keveset, ha cégként veszed az autót, de attól az még egy drága autó, amit magánemberként nem vettél volna meg annyiért.)

    Ennek ellenére mennyit hallottam a 20 milliós Mercire, jó, drága volt, de hát cégre vettem, így nem számít. Anyám…. 🙂

    Ingatlannál is lehet ügyeskedni a költségekkel, de még mindig a cégé az ingatlan, annak minden nyűgével.

  • Kiszamolo
    P.G, rajtad kívül is volt egy tanácsadás a héten ezzel a problémával.

    Minden második hónapban van egy hasonló….

  • untermensch4
    Annak van értelme hogy a cégben hagyott “felesleges” pénzt pl olyan piaci előnyszerzésre használja mint ügyvédi letét az esetleges fizetésképtelenség gyanújának eloszlatására projekthez?
  • usespanner
    OFF: az osztalékadóját a részvényeknek/ETF-nek csak úgy tudom elkerülni, ha magyar részvényt/ETF-et veszek?
  • nemcéges
    Pont írni akartam, hogy ismerek olyat, aki emiatt szórja a pénzt a cégével, mert az “költség”, ezért nem kell adót fizetnie, ezért 5 évente új autót vesz, meg 1-2 évente új laptopot (mert a régi az már kicsit lassú), ja aztán ingatlant is vett a céggel, hogy “az jó befektetés”, felújította rohadt sok pénzért, de aztán annyiért nem tudta eladni, amennyit költött rá, igazából milliókat bukott rajta. Aztán eladta, de mivel bevétel volt, adóznia kellett volna, ezért megint vett új autót, hogy ne adót fizessen… Plusz állt benne a tőke évekig, mert nem sokan vették ki az ingatlant, még a rezsit sem termelte ki. Kb. 30 éve ezt csinálja, ha mindet leadózta volna és befektette volna, már nagyjából 1 milliárdja lenne, de semmi megtakarítása nincs, csak kb 3 lakóháza, amik érnek talán 70 milliót összesen.
  • BlaZember
    a durva, hogy könyvelőtől is hallottam ilyesmit nem egyszer. “Költsük el a lóvét, nehogy már befizessük adóban. És akkor örülünk, mert magunkra költöttük az adót is”. Ja, aztán meg fizetjük az amortizációt, és a karbantartási költséget valamire, amire nem kéne. Meg az opportunity costot. Ennek iskolapéldája a drága autó, mert a “lízinget le lehet írni”. Ha beraknák az autót a családi költségvetésbe 70%-on, akkor meg lenne nézés, hogy mennyibe kerül a családnak az A6, és ez mennyibe kerül majd 10 év múlva. Ettől még a lízing persze nem hülyeség, csak érdemes kiszámolni mibe kerül rövid és hosszú távon, és azonos saját autó alternatívájaként kell számolni, nem “úgyis céges”-ként.
  • Guest
    Hiánypótló bejegyzés! Tanácsadás óta én is mindig szépen kipucolom a cégből a pénzeket, magánszemély jobban és olcsóbban tud befektetni. Ingatlan cégre elég felejtős, cégautó is csak akkor éri meg, ha zöld rendszámos és/vagy nagyon drága.
  • Peti
    A legrosszabb pont ebben hogy a cégért maganvagyonnal nem felelsz.
    Hány cég van emiatt eltűntve megszűntetve ,és tulajdonos meg röhög a markában, hogy a vevői alvállalkozó futhatnak a pénzük utan, O meg mint Marci hevesen éli az életet
  • Andras
    Az első pontot kicsit árnyalja a pozitív időpreferencia:
    Igaz hogy a végén ugyanannyi marad, viszont a legtöbb ember jobban szereti, ha most van több pénze, mintha majd később lesz.
  • Kérdező
    Ha alapítok a kajmán szigeteken egy tanácsadó céget, és a kft-m megbízza a kajmán szigeteki tanácsadó céget tanácsadással, aminek 1 millió ft a díja, akkor az 1 milliót a kajmán adózás szerint tudom kivenni, nem? Ha jól tudom ott 0% az adó 🙂
  • vállalkozsó
    Pontosítsuk, hogy amit írsz az az egy személyes vállalkozásokra igaz. Egy igazi cégnél sokkal több szempontot figyelembe kell venni, a legtriviálisabb a cashflow.

    Arról nem is beszélve, hogy aki a 2010 előtti időkben kivette a pénzt azt progresszívan jól megadóztatták, míg ha várt vele kicsit, akkor elég volt csak 16% szja-t fizetni, még egy kicsit később már csak 15% szja. Természetesen ez idő alatt a pénz nem állt a cég bankszámláján, hanem el lett költve, ingatlanra, eszközökre, autóra, bármire, a maradék pedig a házipénztárba került (kacsint). Szóval ha alapul veszünk egy ilyen 30 éves vállalkozást, aki sose vette ki a pénzt, akkor a tulaj ha most kiveszi, csak 15% szjat kell fizessen, ráadásul a szénné inflált pénzre, tehát a 30 évvel ezelőtti hihetetlen soknak számító 200.000-es bevételt kell most leadózza.

    Na ezekhez a témákhoz kell a könyvelő, nem a kata bevalláshoz…

    S az adó nem emelkedhet vissza soha? Nincs olyan kockázat, hogy emelkedik az adó két év múlva?

    Az infláció megette a pénzed, az miért is jó? Nem csak az adót ette meg az infláció, de a tőkét is…

  • Óvatos
    A cégvagyon a cég megbízhatóságát emeli. A cégben tartott eredmény segít gyorsan reagálni egy új lehetőségre, hitelesség forrása. A leendő partnerek és a meglévők is rendszeresen csekkolják a likviditást, válságállóságot. Ahogy magánemberként akkor lélegezhetsz fel, ha van 6+ hónap tartalékod, ez cégként is hasonlóan fontos. Mi azt a szabályt hoztuk, hogy amíg nincs meg a 6 havi költség tartalékként, addig csak az eredmény felét vesszük ki.
  • Dd
    Jó cikk, valóban nem feltétlenül éri meg céges számlára befektetni. Viszont a szocho plafonnal szerintem is érdemes számolni. Szja is mindig van, mégis benne van a kalkulációban. A jo taktika inkább, hogy a pénzt csak akkor veszem ki a cégből, ha már elertem a szocho plafont. Ha már elértem, minél később veszem ki a pénzt, annál jobban konvergál a költsége 15%-hoz, de azt elérni nem fogja…
    Ceges auto esetén is összetettebb a képlet: Egy brutto 12 milliós auto az netto 9.5m. Lizingben a havi részlet is elszamolhato, nem kell utana TAO-t sem fizetni, illetve AFA is visszaigenyelheto uzleti hasznalattal aranyosan, kamatot is a nettora szamolnak. Vagyis a kocsi meglesz kb. 8.5-bol,mert cegauto ado az van. Egy brutto 4 millios kocsihoz korulbelul 5.2m ceges bevetel kell, mert mire kifizeted a tao es osztalekadot igy lesz 4 milliod. Persze igy is van kulonbseg, de mar kizel sem 4x-es…
  • Doktor Sör Kálmán
    Arra asszociálok, hogy ez Warren Buffett 1989. évi Chariman’s letter-ben bemutatott gondolatkísérletnek a továbbgondolása/aktualizálása a magyar viszonyokra (berkshirehathaway.com/letters/1989.html). Az eredeti gondolatkísérlet lényege a következő:

    Ha van 1 USD-d egy befektetésben ami évente megduplázódik, és van 34% adó rá, akkor ha évente kiveszed és újra befekteted a 20. év végére lesz kb. 25250 USD profitod és 13000 USD befizetett adód. Ha csak egyszer, a 20. év végén veszed ki, akkor bár 356500 USD adót kell fizetned, de marad 692000 USD profitod.

    Az a lényeg, hogy az adófizetést nem csak az adó mértékével, de a kifizetésének időzítésével/eltolásával, illetve az adófizetések számának minimalizálásával is lehet optimalizálni.

  • Thistimeitsdifferent
    Igen ám, csakhogy ha cégen keresztül fektetsz be a kapott osztalék adómentes, amit újra be tudsz fektetni. Ezen felül van a bejelentett részesedés intézménye társasági adóban. Ez azt jelenti, hogy egy formanyomtatványon a vásárlástól számított 75 napon belül bejelented a NAV-nak a vásárlást, akkor 1 év tartás után a részesedés értékesítésén elszámolt nyereség adómentes (persze a veszteség meg nem levonható ktg). A bejelentésre jelenlegi nincs minimum részesedés és a formanyomtatványon is sok tizedesjegyig fel lehet tüntetni a megszerzett részesedés arányát, de ez az intézmény persze nem arra van kitalálva, hogy a 3 Amazon részvényedet bejelentsd, mivel az gyakorlatilag kimutathatatlan részesedés arány. Ettől függetlenül lehet, hogy megér egy kérdést a NAV fel, hogy ilyenkor mi van és hogyan működhet. Folyt.

    Az az osztalék, amiből már akkor levonják az adót, mielőtt kifizetnék és például a német adóhivataltól igényelhetnéd vissza? 🙂

  • Thistimeitsdifferent
    Folyt:
    A fent leírtakban nem mélyedtem el és nem is így fektetek be, de szerintem bizonyos összeg felett lehet, hogy érdemes csinálni. Én még nem tartok ott sajnos. Tanácsadó mindenképpen kell + egy NAV állásfoglalás. Lehet, hogy a hozzáértő tanácsadó teljesen más struktúrát mond, ami kipróbált és hatékonyan működik.
  • jobb
    Soha nem tudtam megérteni, hogy miért csinálják ezt az emberek, ennyire rövidlátóak, ennyire nem látják át a dolgokat? Másik kedvencem, a “költségeljük el”. Inkább vegyünk még ötödik tabletet, bármi hülyeséget, csak hogy ne kelljen adót fizetni. Meg lehetőleg mindent – szinte szó szerint mindent! – céges számlára, költségként – aztán meg lehet vitatkozni, meg pereskedni a NAV-val, ha véletlenül belekötnek (konkrét eset, ismerettségi körömből).
    Ja, meg az autó. Persze, hogy céges autónak vesszük (mert akkor mindent költségelhetünk), aztán fél év után jött a hiszti, hogy “milyen szemétség, hogy cégautó adót kell fizetni, még be sem indult a cég”. Tuti, hogy nem számolt utána, de persze, fogalma sem lenne, hogy kell utána számolni, hogy megéri-e…
  • EG
    Hogyan alakul ez abban az esetben ha az autónak a teljes üzemeltetési költségét nézed?
  • EURbansemerimeg?
    Üdv,
    hasonló a dilemmám, KATA-s EV átalakítása előtt állok.A kérdés, hogy tételes adózású EV vagy tételes adózású Kft formájában folytassam – a Kft-re hajlottam,mert nem kötelező elszámolni év végén, és maradhat benn a pénz befektetve olyan helyre,ahova amúgy is tenném.Ez a cikk rávilágít,hogy felesleges,bár nálam van egy árnyaló tényező:A bevételemet EUR-ban kapom.Ha Kft-ként befektetném EUR-ban (pl. tőzsdére),akkor átváltás nélkül,direktben vásároltam.Míg ha év végén kötelezően el kell számolnom (EV-nél így van),akkor tudtommal kénytelen vagyok az EUR-t forintra váltani,és forintban tudom elkölteni – tehát vissza kell váltanom EUR-ra hasonló befektetéshez.Ezzel bukom a váltási költséget, plusz az esetlegesen “parlagon” heverő pénzem (tudom, nem jó, hogy van ilyen, de nem merem minden pénzem elkölteni) forintban áll EUR helyett, árfolyamnyereséget nem generálva.Vagy rosszul látom?
  • walaki
    Ezt kivételesen nem teljesen így látom. Addig OK az okfejtés, ameddig minden évben pozitív a nyereség, de ha van veszteség is, akkor már nem egyértelmű. Veszteséges évek meg igenis lehetnek.

    Ha mondjuk nekem 2 év múlva kell a pénz, akkor ha az első évben nyerek 2X-et, benthagyom, a másik évben meg vesztek X-et, és úgy veszem ki az egyenleget, akkor végül az X nyereség után adózok. De ha az első évben kivettem volna a 2X-et, akkor a 2X után adóznék, az meg kérdés, hogy az X veszteség után hány év után tudok oda eljutni, hogy ki tudjam egyenlegezni.

  • Ügyvéd
    Azért nagyon nem igaz, hogy a 12 milliós autó esetében, 6 milliód marad ha kiveszed és olcsóbbat veszel magánszemélyként. Nézzük meg: 12 milliós kocsi esetén 27% az ÁFA, így már csak nettó 9,5 millió a kocsi. Mivel áfát úgy tudsz levonni, hogy tartós bérbe veszi a cég, így nem is kell kifizetni az egészet, hanem csak egy részért (önerő) a többi megy “hitelre”. Ha jól megy a cég akkor nem olyan kamatot kapsz mit magánszemély (5-7% kocsira) hanem 2-3%, azaz ilyen inflációs környezetben kvázi semmi. Plusz a 9,5 milliós kocsid havi díját el tudod számolni költségként, így megspórolsz 9% TAO-t és 15%- SZJA-t. Azaz 7,2 millióba kerül neked egy új kocsi, miközben 4-ért azért nem ugyanazt kapsz… Aztán ha lepörög az időszak megveszed magánszemélyként, pár millióért a saját kocsidat. Plusz minden szerviz elszámolható és az áfa visszaigényelhető.

    Ügyvéd, ügyesen összemostad. VAGY tartós bérlet és az áfát visszaigényled VAGY szervizköltség, de akkor nem tartós bérletbe vetted.

    B verzió még a nyílt végű lízing, amire előszeretettel száll rá a NAV, hogy nem piaci áron történt a végső adásvétel, vagyis a szerződés nem áll meg. S ezzel együtt sem tudod az áfát teljesen visszaigényelni.

    Meg aztán ott van a magánhasználat adóköltsége.

    Ráadásul az sem igaz, hogy ingyen kapod a tartósbérletet. Egy 12 milliós autót nem 12 milliós teljes költség mellett veszel tartós bérletbe. Hanem még ott van a cég haszna is és a kiadások és értékvesztések.

    Ne gondold, hogy a lízing cég nem számítja fel neked az összes értékvesztést. S ha céges miatt vettél kétszer olyan drága autót, mint magánemberként vettél volna, az értékvesztés is minimum a duplája.

    Az adóelkerülés ténye már csak hab a tortán, ha magáncélra vettél a cégedre autót….

  • Thistimeitsdifferent
    Pontosan ezért írtam a folytatásban, hogy bizonyos összeg felett és tanácsadóval. Egyébként pedig igen, ha kellően nagy az összeg megéri visszakérni a német adóhatóságtól is és akkor az bizony itthon már nem adózik.
  • Kiszamolo
    TBSZ számlán sem adózol utána magánemberként…
  • XYz
    Az, hogy másképp költ a céges, mint a magánvagyonból sztem jó példája a “mentális pénztárcák” jelenségének, amiről több kontextusban többször írtál. (Pl., hogy vki képes fél órát keresgélni egy ingyen parkolóhelyet, de simán fizet 10ezerrel (100ezerel, stb.) többet vmi szarért, ha úgy van keretezve a dolog.)

    : nem, nem erről beszél. Az általad mondott jelenség matekja nem egy egyszerűen más helyre kerülő szorzó, hanem, hogy 2^20×0,66 sokkal nagyobb, mint 1,66^20. Miklós pont azt mondja, hogy az általa mondott két szám ugyanaz, de érzelmi okokból az emberek képesek különbözőnek érezni azt.

  • Hambika

    Szerintem a TBSZ számlán is ugyan úgy leadózol osztalék után. Németek nem tudják mi az a TBSZ számla ugyan úgy le fogják vonni a forrásadót, ami nekik ~26%. Szerintem te maximum a 26% és a 15% különbségét tudod visszaigényelni.
    Azt nem fogod tudni elmesélni a német adóhatóságnak, hogy mi az a TBSZ és te mind a 26%-t kéred vissza amit levontak az osztalékból.

    Egy másik dolog: Ha olyan UCITS ETF-t veszel ami osztalákfizető, akkor 2x fizeted a forrásadót. Egyszer az amerikai részvény után kifizetett osztalék forrásadóját levonják amikor kifizetik az alapkezelőnek. Majd amikor az ETF kifizeti neked az osztalákot, megint levonják a forrásadót(attól függően, hogy az alapkezelő melyik országban van bejegyezve).

    Mindezektől függetlenül “Thistimeitsdifferent” kolléga akárhogy operál, nem fog jobban járni a céges manőverekkel, mintha magánemberként TBSZ-re intézné.

    Hambika, van rá lehetőség, hogy írj a német adóhivatalnak, mert te magyar adóilletőségű vagy, ezért a levont adót térítsék vissza, majd te itthon adózol (illetve nem, mert TBSZ).

    Erre minden jogod megvan és elméletben működik is.

    Gyakorlatban még senkit nem láttam, hogy élt volna vele, mert annyi macera nem túl sok pénzért. (Az osztalék 15%-áért.)

  • okosban megoldjuk
    Ha nem az adóelkerülés lenne az egész jelenség lényege, akkor most nem is lenne miről beszélni. De ha kigyulladna a garázsom, a cégesautómmal együtt, azért jól esne amikor a sarkon befordulna a tűzoltóautó. És még fizetni sem kellene az oltásért mint néhány fejlett nyugati országban. Akik meg 180 milliárdért épitették fel az atlétikai stadiont, biztos nem vettek magánhasználatra cégesen semmit, mert nem értenek egyet az állam pazarlásával. Tehát ők olyat nem tesznek. Ez olyan mint amikor nem értünk egyet a csokkal majd veszünk egy elektromos autót állami támogatással.
  • jobb
    “Egy másik dolog: Ha olyan UCITS ETF-t veszel ami osztalékfizető, akkor 2x fizeted a forrásadót. Egyszer az amerikai részvény után kifizetett osztalék forrásadóját levonják amikor kifizetik az alapkezelőnek. Majd amikor az ETF kifizeti neked az osztalékot, megint levonják a forrásadót(attól függően, hogy az alapkezelő melyik országban van bejegyezve).” — Ez komoly??? Azért ez elég durva…

    De ha az ETF / részvény alapból levonja az adót (“német adóhivatal”), akkor Mo-n nem kellene különbség legyen, hogy tbsz-re vagy simára vetted. Elvileg a kettős adózás ki van zárva, nem (EU-n belül mindenképp)? Magyarán, ha úgyis megfizeted a német osztalékadót, akkor miért kellene magyar osztalékadót is fizetni? (amit elkerülendő, vesszük a tbszre?) Nem a német adóhivatalnak kellene írni, hanem a magyarnak.
    Magyarázat?

  • BlaZember
    Tegyük azért hozzá, hogy a házipénztár összege maximalizálva van. 2012 (azt hiszem) előtt az előző év eredményének talán 10%-a volt a max, azóta pedig a vállalkozás kapcsolódó dokumentumában kell ezt a maximum összeget megnevezni. Tehát gyakorlatilag már nincs maximalizálva. Azt írsz bele, amit akarsz. De azért nem baj, ha van köze a cég valóságához, és be tudja mutatni a cég igény esetén. Nehogy valami sikkasztás gyanús dolog legyen ráhúzva. A NAV-nál se hülyék vannak…

    Amit nem HP-be tettél be, azon pedig nyereséget realizálsz (jó esetben ugye), arra pedig már nem az elinflált adót kell megfizetni, mert a nyereségben benne van az infláció is. Erről szól Miklós cikke.

  • céges
    Bevallom, fiatal vállalkozóként nálam is volt ilyen késztetés a pénzköltésre, bár akkor azért magasabb adókulcsok voltak… Nyilván el kell jutni addig, hogy először eldöntöm, milyen kocsit stb. akarok venni, és csak azután nézem meg, hogy a cégnek veszem -e és hogyan. Én nem lízingelek, nem igényelek vissza áfát, kifizetem a cégautóadót, ezzel magánhasználat letudva, a kocsi értékét valamint az összes üzemanyagot, adót, szervizt, biztosítást viszont leírom. Nyilván akkor éri meg, ha egy bizonyos összeg felett költenék amúgy is autóra.
    Ingatlannal amúgy miért macera, ha cég veszi?
    A másik probléma lehet, hogy cégként évente értékelned kell a befektetésed, nem csak akkor, amikor realizálod a hasznot, mint magánszemélyként.
    Ezt a nagy ötletet adócsalásnak hívják és akár börtönbe is kerülhet miatta, aki ilyet csinál, szóval remélem csak viccnek szántad.
  • céges
    Még egy lehetőség, amiről nem volt szó, lehet, h nem közismert: ha vállalod, hogy a nyereséged egy részét x éven belül beruházod (pl. egy ingatlanba, és itt a gondolkodás összeér a korábban mondottakkal), akkor az arra a részre jutó 9%-ot nem is kell befizetned társasági adóként…
    Ezt is kéretik figyelembe venni a kamatos kamat számításoknál, ill. az első hozzászólásomat, hogy mi van, ha SOHA nem akarom kivenni a cégből a pénzt? (Warren B. vagyona is elvan a cégben:) Cégrészesedést is lehet örökölni. Így arra redukálódik a dolog, hogy szeretem a nagyobb számokat nézegetni, és akkor leadózni, amikor el is akarom költeni.
    Aki emiatt többet költene cég nevére, az felejtse el persze.

    Tényleg érdekelne, hogy mi a probléma, macera a céges ingatlannal – hátha valamit figyelmen kívül hagytam.

    És igen, nőhetnek is az adókulcsok, ez benne van a pakliban, ezért kell kivenni is és bent hagyni is

  • Doktor Sör Kálmán

    Megkövetlek, teljesen igazad van, kifelejtettem két nagyon fontos dolgot: nem mindenki buy-and-hold, mint én, és a TAO vonatkozhat a nem realizált árfolyam-nyereségekre is (bár elvileg elhalasztható is lehet, de hogy hogyan, meddig… Mindegy, ehhez nem értek).

    Én eleve úgy számoltam, hogy a B oszlopban nem fizetek nyereségadót, mivel nem realizálom a nyereséget (csak abban az évben, amikor kiveszem). Ebben az esetben a 2. oszlop szorzója nem 1,0455 lenne, hanem 1,05 (mivel nincs 9% adó minden évben), a 3. oszlopban vonnám le azt a 9%-ot. Így viszont ~2641926 pénz jönne ki a 20. év végére, ami jóval több, mint a TBSZ-es oszlopé. Ebben az esetben megállna Buffett általam idézett gondolatkísérlete.

    De sajnos magánszemélyként néztem az adózást buy-and-hold stratégiára, elnézést.

  • Janika22
    Érdekes, hogy szinte napra pontosan 7 évre már volt egy írás ugyanerről a témáról, szinte ugyanezzel a címmel! 🙂
    https://kiszamolo.hu/vedd-ki-a-penzt-a-cegbol

    Már akkor is megmondtam, de úgy tűnik, hiába. Hét év múlva újra beszélni kell majd róla. 🙂

  • SzaboZ

    Anno a munkahelyem (kft) tulaja mutatta meg, hogy miért érdemes a pénzt a cégben “benn hagyni”.
    – Minden sz.rt céges számlára vett otthonra: nyomtatópapír, tisztítószer, stb.
    – Céges pénzből tankolta kb. az egész utca kocsiját (50 literes tankba 87 liter és társai)
    – Az otthoni rezsit is céges pénzből fizette, és a rezsi ÁFÁ-ját visszaigényelte.
  • jancsika
    Azért a pénzügyi lízing kamatkedvezményét se felejtsük ki. Ez azt jelenti hogy a nyílt végű pénzügyi lízingnél ha nyereséges vagy a kamat levonható a taóból.

    A maradványértékkel már nem foglalkozik a nav az úgy van kialakítva a lízingcégek által hogy ne lehyen probléma.

    Sztem egy 6 mos saját gkt hozol ki 10 m es cégessel.

    A legjobb buli a pénzkivételre idén is a nyugdíjas. 15 százalék szja és még ktg is. Ezért ilyen szépek a foglalkoztatottsági adatok és az átlagbér is….

  • eMérnök
    Az összes cikk alá be kell illeszteni, mert sokan nem értik.

    Ezek a tanácsok nem azoknak íródnak, akik tudják, hogy mit miért tesznek, mert kiszámolták, hanem gondolatébresztő, hogy tényleg mindenre gondoltál-e, hogy mások milyen hibákat vétenek ilyenkor (hátha magadra ismersz), illetve milyen általános tévhitek vannak, amit sokan hisznek, de nem kiszámolnak.

    Minden esetet meg kell vizsgálni, ezek csak útmutatók a leggyakoribb esetekhez.

    A hogyan csaljunk áfát pedig ne vegyük már kiindulási alapnak bármilyen érvrendszeben…

  • céges
    OFF: Gondolom ezt olvassa pár budapesti kisvállalkozó.
    Tudjuk egy ideje, a kormány máséval verve a csalánt “elengedi” az iparűzési adó felét a kisvállalkozóknak – a máséból osztogatva és ezzel bosszút állva az ellenzéki önkormányzatokon (a hűségesek – pl. a kis falusiak – majd visszakapják). Ezt hallva arra gondoltam, a “kedvezmény” jó részéből majd a maradék, szintén kivéreztetett, független sajtót, rádiót stb. támogatom.
    Most viszont levelet kaptunk a főpolgármestertől, arra kér, ha tehetem, fizessem be az egész adót, ne éljek a kedvezménnyel, mert nem lesz ivóvíz, BKV.
    Na ezzel feladta a leckét morálisan, mindenhogyan, mert bár átérzem, azt is sejtem, hogy elenyésző lesz, aki önként többet fizet, ergo “nem rajtam fog múlni”, ha csőd, nem mindegy, kicsi vagy nagy lesz? Lehet, hogy fekete lyukba menne a pénz. Érdekelne, ti mit csináltok. Ha fideszes vagy, fordított esetben mit tennél?
  • Erste
    Offtopik a napokban nyitnom kell egy számlát az ersténél. Az aktuális ajánló program szerint 10 ezer ropogós magyar forintot írnak jóvá az ajánlo és az új ügyfél szamláján egyaránt. Esetleg valaki tud egy ajánló kódot küldeni? Köszi.
  • AKK
    “A legjobb buli a pénzkivételre idén is a nyugdíjas. 15 százalék szja és még ktg is.”
    A 15% szjat szerintem nem lehet költségként elszámolni. Tévedek?
  • AkiAki
    Miklós, engedélyeznéd a hozzászólások szálakra bontását, ha szépen kérünk? Ahogy nézem, lassan minden hozzászólásra egyesével válaszolsz :), de azon gondolkodtam, hogy esetleg mások is szívesen élnének ezzel a lehetőséggel. Illetve ez nagyban megkönnyíteni a két oldallal későbbi „@RandomNév És még egy apró információmorzsa:” típusú megjegyzések visszakeresését.

    WordPressben a Beállítások > Beszélgetés > Hozzászólások csoportosításának engedélyezése 5 szintű mélységig oldalon tudod ezt bekapcsolni. Az öt módosítható 2-10 között.

  • untermensch4
    Nem adócsalásnak hívják hanem adó-optimalizálásnak. Ugyanaz mint ha a Microsoft eladja bagóért a windows jogait egy 50fős cégnek a bermudákon aztán bérli óriási pénzért.
    Emberünknek persze “sajnos” időnként el kell mennie a kajmán-szk -re meghallgatni a tanácsokat egy pálmafa alatt 🙂
  • untermensch4
    Lehet hogy azóta változtak a szabályok de korábban egy cégnél vettek néhány furgont, 7-9 üléses kivitel. 5 évig garázsban állt mind, tökéletesen karbantartva a cég alkalmazottai által. Miután így szépen leamortizálódott, a vezetők (cég, nem autó, nullkm-esek voltak… ) jelképes összegért megvették.
  • Kiszamolo
    Akiaki, már sokszor be volt kapcsolva. Aztán jöttek a panaszok, hogy mobilon nem lehet rendesen látni, kapcsoljam ki.
  • Körtefa

    Ez nem tudom, hogy kimehet-e, de itt van egy ismerősöm Erste ajánlókódja. Azért linkként teszem be, mert így köré teszi a feltételeket:
    https://kampany.erstebank.hu/extras/mgm/?kod=A001408682

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.