Nem veszem ki a cégből a pénzt
Rengetegszer találkozok azzal az érveléssel, hogy nem veszem ki a kft-ből a pénzt, mert akkor le kell adózni és azon rengeteget bukok. Inkább bennhagyom a cégben és a kamatos kamat csodája miatt sokkal több pénzem lesz, ha cégként fektetek be, hiszen 15%-kal magasabb összegről indulok, így a végén több pénzem lesz.
Ez egy remek elképzelés, két apró bökkenő van: az egyik, hogy az adófizetést nem elkerülöd, csak elodázod. Mindegy a számolás szempontjából, hogy először szorzok meg egy számot 0,85-tel (15%-ba kerül kivenni a cégből a pénzt) és utána évi 1,05-tel (5% hozamot feltételezve) (ez van, ha kiveszem a pénzt az elején) vagy fordítva, először szorzom meg évi 1,05-tel és a legutolsó évben az egészet 0,85-tel. (ez van, ha a végén veszem ki a pénzt.)
Vizuálisabban az első eset: (X*0,85)*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05
A második eset: (X*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05)*0,85
A zárójel felesleges, csak azért tettem oda, hogy könnyebben lehessen értelmezni.
Hiszen egyszer ki kell venned a cégből a pénzedet és ha közben a 100 tőke 200-ra hízott, az adó is 15-ről 30-ra, tehát a hozamok után is fizeted a 15%-os adót.
A másik probléma, hogy magánemberként kivéve a pénzt TBSZ számlán kamatadómentesen tudom befektetni a tőkémet, míg cégként bár nem fizetek kamatadót a hozamra, viszont nyereségadót igen a pénzügyi műveletek eredménye után, jelenleg 9%-ot.
Tehát még a hozamra is több adót fizetek közben. Évek múlva nem hogy több pénzem nem lesz, hanem egyenesen kevesebb.
Ezért nincs sok értelme feleslegesen bennhagyni a pénzt a cégben, ha ott egyébként nincs rá semmi szükség, csak azért nem veszed ki, hogy ne kelljen adóznod utána. Mert egyszer úgyis kell majd a nagyobb összeg után adózni és ugyanott leszel, illetve még hátrább.
(Felesleges az a pénz, ami se a biztonságos működéshez, se a későbbi beruházáshoz nem fog kelleni, pusztán csak ott van a cég számláján.)
További hátrány, hogy a cég vagyonával felelsz a cég tetteiért, ha kivetted a pénzt és az már a te magánvagyonod, sokkal nagyobb biztonságban van egy esetleges kártérítési per esetén.
S az is elképzelhető, hogy egy kormányváltással emelkedni fognak a céges adókulcsok, így pár év múlva többért fogod kivenni a pénzt a cégből, mint ma. (Persze tovább is csökkenhetnek, de azért arra már sokkal kisebb az esély.)
Mindez egy szép táblázatban. 1 millió forint, kivétel költsége 15%, céges nyereségadó 9%.
Első oszlop: kivettem a pénzt a nulladik évben, tehát már a saját pénzemet fektetem be. Második oszlop: bent kamatozik a cégben a pénz, de még nincs leadózva a kivétel miatt, tehát ez még csak a cég pénze és nem az enyém. Harmadik oszlop: ennyi marad, ha abban az évben veszem ki a cégből a már kamatozott, magasabb összeget. Ekkor lesz az enyém az a pénz, ami eddig a cégé volt.
Milyen esetekben lehet ra szukseg, amikor megeri (valamennyit) a cegben hagyni?
Ugyanígy a forgótőke sem felesleges pénz. Felesleges pénz a felesleges pénz, ami nem kell se a működéshez, se a növekedéshez.
Melyek az ember életében a nagy költségek?
– ingatlanok – ha amúgy is lenne bérbe adásra tartott ingatlanod, azt megveheted a cégnek (lehet, hogy így hitel sem kell), felújíthatja a cég, ha drágábban sikerül felújítani, mint hogy tervezted, sovány vigasz, de legalább a cég fizette. Amortizálhatod is.
– gépek, járművek, álmaid kocsija – ezeket mondjuk mindenképp cégre érdemes venni, ez talán független is a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos döntéstől
A kivétel+TBSZ mellett szól a nyereségadó-mentesség, és az is, hogy pl. cégként nem fektethettél Prémium államkötvényekbe.
De a problematika összetett, van, akinek az a jó, ha kiveszi, másnak meg nem. Szerintem a legjobb a középút, mindegyiket használni.
Köszi egyébként, az első kiigazítást is. A számok magukért beszélnek.
Eredetileg ilyesmire gondoltam:
“Kiszamolo
2021-02-14 at 17:47
Béla, amikor a cég nagyobb profittal be tudja fektetni a működése kiterjesztésére, vagyis nem felesleges tőke csak, amit az adózás miatt nem vesz ki a tulajdonos.”
Hasonló, mint amikor notóriusan későn fizetik ki a beszállítóikat, partnereiket, a bevétel viszont hamarabb beérkezik. Így a bevétel alvállalkozók felé később kifizetett részét használja a cég, kvázi “forgóeszköz hitelként”.
Nyilván iparág, tevékenység függő, mennyi mozgásteret tud ez (a késleltetett adózás) teremteni. Az eredeti kérdező a másik poszt alatt alkalmazotti tevékenységet számlázna ki szabadúszóként, ott ez nem játszik szerepet.
Cégként venni autót: ezzel is sokat találkozok. Miért, akkor nem a te pénzed, ha a céged veszi az autót?
Sokan maguknak 4 milliós autót vennének, de mivel a cégén keresztül veszi, 12 milliósat vesz. Pedig 12 milliót kivehetett volna a cégből és vehetett volna 4 milliós autót magánemberként, maradt volna vagy 6-7 millió pluszban a zsebében.
De cégként az ember sokkal könnyebben szórja a pénzt, mintha nem is az övé volna. Pedig az övé ugyanúgy. (Maximum adózás miatt nyersz rajta egy keveset, ha cégként veszed az autót, de attól az még egy drága autó, amit magánemberként nem vettél volna meg annyiért.)
Ennek ellenére mennyit hallottam a 20 milliós Mercire, jó, drága volt, de hát cégre vettem, így nem számít. Anyám…. 🙂
Ingatlannál is lehet ügyeskedni a költségekkel, de még mindig a cégé az ingatlan, annak minden nyűgével.
Minden második hónapban van egy hasonló….
Hány cég van emiatt eltűntve megszűntetve ,és tulajdonos meg röhög a markában, hogy a vevői alvállalkozó futhatnak a pénzük utan, O meg mint Marci hevesen éli az életet
Igaz hogy a végén ugyanannyi marad, viszont a legtöbb ember jobban szereti, ha most van több pénze, mintha majd később lesz.
Arról nem is beszélve, hogy aki a 2010 előtti időkben kivette a pénzt azt progresszívan jól megadóztatták, míg ha várt vele kicsit, akkor elég volt csak 16% szja-t fizetni, még egy kicsit később már csak 15% szja. Természetesen ez idő alatt a pénz nem állt a cég bankszámláján, hanem el lett költve, ingatlanra, eszközökre, autóra, bármire, a maradék pedig a házipénztárba került (kacsint). Szóval ha alapul veszünk egy ilyen 30 éves vállalkozást, aki sose vette ki a pénzt, akkor a tulaj ha most kiveszi, csak 15% szjat kell fizessen, ráadásul a szénné inflált pénzre, tehát a 30 évvel ezelőtti hihetetlen soknak számító 200.000-es bevételt kell most leadózza.
Na ezekhez a témákhoz kell a könyvelő, nem a kata bevalláshoz…
S az adó nem emelkedhet vissza soha? Nincs olyan kockázat, hogy emelkedik az adó két év múlva?
Az infláció megette a pénzed, az miért is jó? Nem csak az adót ette meg az infláció, de a tőkét is…
Ceges auto esetén is összetettebb a képlet: Egy brutto 12 milliós auto az netto 9.5m. Lizingben a havi részlet is elszamolhato, nem kell utana TAO-t sem fizetni, illetve AFA is visszaigenyelheto uzleti hasznalattal aranyosan, kamatot is a nettora szamolnak. Vagyis a kocsi meglesz kb. 8.5-bol,mert cegauto ado az van. Egy brutto 4 millios kocsihoz korulbelul 5.2m ceges bevetel kell, mert mire kifizeted a tao es osztalekadot igy lesz 4 milliod. Persze igy is van kulonbseg, de mar kizel sem 4x-es…
Ha van 1 USD-d egy befektetésben ami évente megduplázódik, és van 34% adó rá, akkor ha évente kiveszed és újra befekteted a 20. év végére lesz kb. 25250 USD profitod és 13000 USD befizetett adód. Ha csak egyszer, a 20. év végén veszed ki, akkor bár 356500 USD adót kell fizetned, de marad 692000 USD profitod.
Az a lényeg, hogy az adófizetést nem csak az adó mértékével, de a kifizetésének időzítésével/eltolásával, illetve az adófizetések számának minimalizálásával is lehet optimalizálni.
Az az osztalék, amiből már akkor levonják az adót, mielőtt kifizetnék és például a német adóhivataltól igényelhetnéd vissza? 🙂
A fent leírtakban nem mélyedtem el és nem is így fektetek be, de szerintem bizonyos összeg felett lehet, hogy érdemes csinálni. Én még nem tartok ott sajnos. Tanácsadó mindenképpen kell + egy NAV állásfoglalás. Lehet, hogy a hozzáértő tanácsadó teljesen más struktúrát mond, ami kipróbált és hatékonyan működik.
Ja, meg az autó. Persze, hogy céges autónak vesszük (mert akkor mindent költségelhetünk), aztán fél év után jött a hiszti, hogy “milyen szemétség, hogy cégautó adót kell fizetni, még be sem indult a cég”. Tuti, hogy nem számolt utána, de persze, fogalma sem lenne, hogy kell utána számolni, hogy megéri-e…
hasonló a dilemmám, KATA-s EV átalakítása előtt állok.A kérdés, hogy tételes adózású EV vagy tételes adózású Kft formájában folytassam – a Kft-re hajlottam,mert nem kötelező elszámolni év végén, és maradhat benn a pénz befektetve olyan helyre,ahova amúgy is tenném.Ez a cikk rávilágít,hogy felesleges,bár nálam van egy árnyaló tényező:A bevételemet EUR-ban kapom.Ha Kft-ként befektetném EUR-ban (pl. tőzsdére),akkor átváltás nélkül,direktben vásároltam.Míg ha év végén kötelezően el kell számolnom (EV-nél így van),akkor tudtommal kénytelen vagyok az EUR-t forintra váltani,és forintban tudom elkölteni – tehát vissza kell váltanom EUR-ra hasonló befektetéshez.Ezzel bukom a váltási költséget, plusz az esetlegesen “parlagon” heverő pénzem (tudom, nem jó, hogy van ilyen, de nem merem minden pénzem elkölteni) forintban áll EUR helyett, árfolyamnyereséget nem generálva.Vagy rosszul látom?
Ha mondjuk nekem 2 év múlva kell a pénz, akkor ha az első évben nyerek 2X-et, benthagyom, a másik évben meg vesztek X-et, és úgy veszem ki az egyenleget, akkor végül az X nyereség után adózok. De ha az első évben kivettem volna a 2X-et, akkor a 2X után adóznék, az meg kérdés, hogy az X veszteség után hány év után tudok oda eljutni, hogy ki tudjam egyenlegezni.
Ügyvéd, ügyesen összemostad. VAGY tartós bérlet és az áfát visszaigényled VAGY szervizköltség, de akkor nem tartós bérletbe vetted.
B verzió még a nyílt végű lízing, amire előszeretettel száll rá a NAV, hogy nem piaci áron történt a végső adásvétel, vagyis a szerződés nem áll meg. S ezzel együtt sem tudod az áfát teljesen visszaigényelni.
Meg aztán ott van a magánhasználat adóköltsége.
Ráadásul az sem igaz, hogy ingyen kapod a tartósbérletet. Egy 12 milliós autót nem 12 milliós teljes költség mellett veszel tartós bérletbe. Hanem még ott van a cég haszna is és a kiadások és értékvesztések.
Ne gondold, hogy a lízing cég nem számítja fel neked az összes értékvesztést. S ha céges miatt vettél kétszer olyan drága autót, mint magánemberként vettél volna, az értékvesztés is minimum a duplája.
Az adóelkerülés ténye már csak hab a tortán, ha magáncélra vettél a cégedre autót….
: nem, nem erről beszél. Az általad mondott jelenség matekja nem egy egyszerűen más helyre kerülő szorzó, hanem, hogy 2^20×0,66 sokkal nagyobb, mint 1,66^20. Miklós pont azt mondja, hogy az általa mondott két szám ugyanaz, de érzelmi okokból az emberek képesek különbözőnek érezni azt.
Szerintem a TBSZ számlán is ugyan úgy leadózol osztalék után. Németek nem tudják mi az a TBSZ számla ugyan úgy le fogják vonni a forrásadót, ami nekik ~26%. Szerintem te maximum a 26% és a 15% különbségét tudod visszaigényelni.
Azt nem fogod tudni elmesélni a német adóhatóságnak, hogy mi az a TBSZ és te mind a 26%-t kéred vissza amit levontak az osztalékból.
Egy másik dolog: Ha olyan UCITS ETF-t veszel ami osztalákfizető, akkor 2x fizeted a forrásadót. Egyszer az amerikai részvény után kifizetett osztalék forrásadóját levonják amikor kifizetik az alapkezelőnek. Majd amikor az ETF kifizeti neked az osztalákot, megint levonják a forrásadót(attól függően, hogy az alapkezelő melyik országban van bejegyezve).
Mindezektől függetlenül “Thistimeitsdifferent” kolléga akárhogy operál, nem fog jobban járni a céges manőverekkel, mintha magánemberként TBSZ-re intézné.
Hambika, van rá lehetőség, hogy írj a német adóhivatalnak, mert te magyar adóilletőségű vagy, ezért a levont adót térítsék vissza, majd te itthon adózol (illetve nem, mert TBSZ).
Erre minden jogod megvan és elméletben működik is.
Gyakorlatban még senkit nem láttam, hogy élt volna vele, mert annyi macera nem túl sok pénzért. (Az osztalék 15%-áért.)
De ha az ETF / részvény alapból levonja az adót (“német adóhivatal”), akkor Mo-n nem kellene különbség legyen, hogy tbsz-re vagy simára vetted. Elvileg a kettős adózás ki van zárva, nem (EU-n belül mindenképp)? Magyarán, ha úgyis megfizeted a német osztalékadót, akkor miért kellene magyar osztalékadót is fizetni? (amit elkerülendő, vesszük a tbszre?) Nem a német adóhivatalnak kellene írni, hanem a magyarnak.
Magyarázat?
Amit nem HP-be tettél be, azon pedig nyereséget realizálsz (jó esetben ugye), arra pedig már nem az elinflált adót kell megfizetni, mert a nyereségben benne van az infláció is. Erről szól Miklós cikke.
Ingatlannal amúgy miért macera, ha cég veszi?
A másik probléma lehet, hogy cégként évente értékelned kell a befektetésed, nem csak akkor, amikor realizálod a hasznot, mint magánszemélyként.
Ezt a nagy ötletet adócsalásnak hívják és akár börtönbe is kerülhet miatta, aki ilyet csinál, szóval remélem csak viccnek szántad.
Ezt is kéretik figyelembe venni a kamatos kamat számításoknál, ill. az első hozzászólásomat, hogy mi van, ha SOHA nem akarom kivenni a cégből a pénzt? (Warren B. vagyona is elvan a cégben:) Cégrészesedést is lehet örökölni. Így arra redukálódik a dolog, hogy szeretem a nagyobb számokat nézegetni, és akkor leadózni, amikor el is akarom költeni.
Aki emiatt többet költene cég nevére, az felejtse el persze.
Tényleg érdekelne, hogy mi a probléma, macera a céges ingatlannal – hátha valamit figyelmen kívül hagytam.
És igen, nőhetnek is az adókulcsok, ez benne van a pakliban, ezért kell kivenni is és bent hagyni is
Megkövetlek, teljesen igazad van, kifelejtettem két nagyon fontos dolgot: nem mindenki buy-and-hold, mint én, és a TAO vonatkozhat a nem realizált árfolyam-nyereségekre is (bár elvileg elhalasztható is lehet, de hogy hogyan, meddig… Mindegy, ehhez nem értek).
Én eleve úgy számoltam, hogy a B oszlopban nem fizetek nyereségadót, mivel nem realizálom a nyereséget (csak abban az évben, amikor kiveszem). Ebben az esetben a 2. oszlop szorzója nem 1,0455 lenne, hanem 1,05 (mivel nincs 9% adó minden évben), a 3. oszlopban vonnám le azt a 9%-ot. Így viszont ~2641926 pénz jönne ki a 20. év végére, ami jóval több, mint a TBSZ-es oszlopé. Ebben az esetben megállna Buffett általam idézett gondolatkísérlete.
De sajnos magánszemélyként néztem az adózást buy-and-hold stratégiára, elnézést.
https://kiszamolo.hu/vedd-ki-a-penzt-a-cegbol
Már akkor is megmondtam, de úgy tűnik, hiába. Hét év múlva újra beszélni kell majd róla. 🙂
Anno a munkahelyem (kft) tulaja mutatta meg, hogy miért érdemes a pénzt a cégben “benn hagyni”.
– Minden sz.rt céges számlára vett otthonra: nyomtatópapír, tisztítószer, stb.
– Céges pénzből tankolta kb. az egész utca kocsiját (50 literes tankba 87 liter és társai)
– Az otthoni rezsit is céges pénzből fizette, és a rezsi ÁFÁ-ját visszaigényelte.
A maradványértékkel már nem foglalkozik a nav az úgy van kialakítva a lízingcégek által hogy ne lehyen probléma.
Sztem egy 6 mos saját gkt hozol ki 10 m es cégessel.
A legjobb buli a pénzkivételre idén is a nyugdíjas. 15 százalék szja és még ktg is. Ezért ilyen szépek a foglalkoztatottsági adatok és az átlagbér is….
Ezek a tanácsok nem azoknak íródnak, akik tudják, hogy mit miért tesznek, mert kiszámolták, hanem gondolatébresztő, hogy tényleg mindenre gondoltál-e, hogy mások milyen hibákat vétenek ilyenkor (hátha magadra ismersz), illetve milyen általános tévhitek vannak, amit sokan hisznek, de nem kiszámolnak.
Minden esetet meg kell vizsgálni, ezek csak útmutatók a leggyakoribb esetekhez.
A hogyan csaljunk áfát pedig ne vegyük már kiindulási alapnak bármilyen érvrendszeben…
Tudjuk egy ideje, a kormány máséval verve a csalánt “elengedi” az iparűzési adó felét a kisvállalkozóknak – a máséból osztogatva és ezzel bosszút állva az ellenzéki önkormányzatokon (a hűségesek – pl. a kis falusiak – majd visszakapják). Ezt hallva arra gondoltam, a “kedvezmény” jó részéből majd a maradék, szintén kivéreztetett, független sajtót, rádiót stb. támogatom.
Most viszont levelet kaptunk a főpolgármestertől, arra kér, ha tehetem, fizessem be az egész adót, ne éljek a kedvezménnyel, mert nem lesz ivóvíz, BKV.
Na ezzel feladta a leckét morálisan, mindenhogyan, mert bár átérzem, azt is sejtem, hogy elenyésző lesz, aki önként többet fizet, ergo “nem rajtam fog múlni”, ha csőd, nem mindegy, kicsi vagy nagy lesz? Lehet, hogy fekete lyukba menne a pénz. Érdekelne, ti mit csináltok. Ha fideszes vagy, fordított esetben mit tennél?
A 15% szjat szerintem nem lehet költségként elszámolni. Tévedek?
WordPressben a Beállítások > Beszélgetés > Hozzászólások csoportosításának engedélyezése 5 szintű mélységig oldalon tudod ezt bekapcsolni. Az öt módosítható 2-10 között.
Emberünknek persze “sajnos” időnként el kell mennie a kajmán-szk -re meghallgatni a tanácsokat egy pálmafa alatt 🙂
Ez nem tudom, hogy kimehet-e, de itt van egy ismerősöm Erste ajánlókódja. Azért linkként teszem be, mert így köré teszi a feltételeket:
https://kampany.erstebank.hu/extras/mgm/?kod=A001408682