Hónap: 2021 november

Megvette a Digit a 4iG, közel 232 milliárd forintért. Hamarosan többet tudunk, mennyiben érinti ez majd a szolgáltatást és az árakat.

A nem vásárlok kihíváshoz hasonló a Be more with less blog híressé vált Project 333 kihívása.

A kihívás. Elfogadod?

A nevét onnan kapta, hogy a résztvevőknek három hónapnyi ruházkodását 33 vagy kevesebb elemből kell megoldania. Ezzel arra akar rámutatni különösen a hölgyek között, hogy mennyi felesleges ruhát vásárolunk össze, hogy aztán minden reggel a tükör előtt azon tépelődjünk, hogy melyik ruha vagy kiegészítő mivel párosítható.

Ha elrakunk minden más ruhát, csak a kiválasztott 33 darab marad elöl, akkor egyrészt sokkal könnyebb lesz a választás másrészt rácsodálkozhatunk, hogy minek is vásároltunk össze ennyi mindent.

Könnyítés, hogy az alsónemű nem számít, ahogy az otthon viselt ruha sem, a sportoláshoz viselt és a munkához kellő ruha sem (ha azt nem utcai ruhában végzed.) Szintén nem kell számolni a mindig hordott dolgokat, mint például a jegygyűrű és társai. Azonban a cipők és az egyéb kiegészítők (sálak, egyebek) ruhának számítanak.

Sokan félreértik, egy-egy ilyen “kihívás” nem az önkínzásról, hanem az önismeretről szól, ezért ha menet közben kihíztál vagy kifogytál egy ruhadarabból, esetleg vállalhatatlan minőségűvé vált valami miatt, bátran cseréld ki egy másikra. Ha neked 40 ruhadarabbal megoldható esetleg télen kevesebb, nyáron több ruhadarab kell (vagy fordítva), akkor úgy csináld, mert nem ez a lényeg.

» Read more

Az elmúlt évtized pénznyomtatása miatt szárnyalt a tőzsde (meg az ingatlan), ezt mindenki tudja.

(Az elmúlt évtized legnagyobb vesztese a középosztály volt, akinek nem állt hegyekben a pénze a tőzsdén és nem is rendelkezett ingatlanokkal, mint a gazdagok, viszont nem is költötte el minden pénzét minden hónapban, mint a szegények. Hiába tett félre minden hónapban, azt látta, hogy akármennyit tesz félre, az ingatlanárak sokkal nagyobb ütemben nőttek, mint a megtakarításai, a pénz értéke gyorsan olvadt, ha nem a pulykapárizsihoz vagy a téli zoknihoz mértük az értékét, hanem a vagyontárgyakhoz. A gazdagok sokkal gazdagabbak lettek, a szegények, akik minden pénzüket elköltötték viszont csak egy nem túl erős áremelkedést tapasztaltak a mindennapi fogyasztói árakban. Legalábbis eddig. De ezt csak zárójelben.)

Ezt a “szárnyalt a tőzsde és mindenki nagyon gazdag lett, aki tőzsdére tette a pénzét” elgondolást szeretném árnyalni egy kicsit.

Ez csak annyiban igaz, hogy az amerikai tőzsde szárnyalt eszeveszett módon, más tőzsdék elég vegyes képet mutattak az elmúlt tíz évben.

Egy grafikon, amin az amerikai tőzsdébe fektető Vanguard alap és a világ tőzsdéibe fektető másik Vanguard alap eredményét lehet megtekinteni. A második alap befektetési portfóliójának megosztása:

Vajon hogyan teljesített ez a második alap, ami sokkal inkább kifejezi a világ tőzsdéinek a teljesítményét az amerikai indexekhez képest?

Hát így:

Combos 32% tíz év alatt osztalékok nélkül. (A másik érték is osztalékok nélkül, osztalékkal növelt végösszeg a fenti linkeken.) Amint látszik, az Egyesült Államok tőzsdéje (ami sok ember számára “a” tőzsde) teljesen elhúzott a többi tőzsdéhez képest, máshol nem ennyire gyönyörű a helyzet. Természetesen rá arra sem fizettél, hála a 13 éve tartó pénzesőnek, de messze nem volt akkora a hozamod, mint az amerikai tőzsdén.

Amint az ismert, a kormány visszaadná a gyerekeseknek a befizetett szja-t az átlagbér szja-tartalmának erejéig jövő február 15-én. (Még pont időben….)

Azonban sok adózónak nem tudja a számlaszámát, ezért ki kell tölteni egy nyomtatványt. A rendszer mindent kitölt magától, alapesetben csak a bankszámlát kell beírnod, ahová a pénzt kéred.

Tényleg néhány pillanat az egész, érdemes mindenkinek megcsinálni, aki nem kap valami olyan ellátmányt az államtól (például családi pótlék), ahonnan az állam tudná a számlaszámát.

A NAV tájékoztatója erre, a bemutató videója a tennivalókról itt:

Az előző cikk egyik kedves hozzászólója linkelte be ezt a cikket, mondván neki sokat segített, hogy értelmet adjon az idejének és helyén tudja kezelni, hogy mire mennyi időt szán.

A cikk mondanivalója, hogy naponta átlagosan durván ezer percet vagyunk ébren. Ezt az ezer percet osszuk fel száz darab tíz perces blokkra és máris vizuálisan láthatjuk, mire megy el az időnk, ha kitöltjük naponta a táblázatot. Sok embernek sokat segít, ha vizuálisan látja a dolgokat.

Minden, amire időt szánunk, megjelenik itt. Ha napi 20 percet olvasok lefekvés előtt, az egyrészt két blokk a százból, másik oldalról viszont 15 elolvasott könyv évente. Melyik ér többet? Megérte-e feláldozni két blokkot ezért vagy inkább feláldoznál négyet, hogy kétszer ennyi könyvet olvashass el?

» Read more

Mai bejelentés szerint az eddigi 10%-os, de maximum évi hatezer forintos állami támogatást jövőre tizenkét ezer forintra emelik, vagyis évi 120 ezernél tudod kimaximalizálni a támogatást

Köszönjük Papának a hírt.

Látva a napi számokat és hallgatva a nálunk okosabb emberekre, úgy döntöttünk, hogy élünk a harmadik oltás lehetőségével.

Be is írtam a Google-be, hogy harmadik védőoltás. Belépek az eeszt.gov.hu oldalra, ahol regisztrálnom kell, ha szeretnék harmadik oltást.

Ügyfélkapu, taj-szám, születési dátum megadása után (ebből kettő felesleges volt, mert vagy ügyfélkapu nem kellene vagy a másik két adat, de ezt már megszoktuk és ügyfélkapus belépés mellett miért kell még recaptcha-val is bohóckodni, már végképp nem értem) megkapom a listát. (Update: pár napra rá már nem kellett belépni az ügyfélkapuval, anélkül is sikerült a regisztráció. Amikor próbáltam, akkor visszadobott, ha nem voltam belépve. Ezek után nem tudom, melyik az alapállapot. 🙂 )

Pest megyeiként nem mehetek sehová, hacsak nem Kistarcsán, Vecsésen vagy Cegléden lakom. Mi van? Érd, Budaörs, Törökbálint, Diósd, Tárnok sehol semmi?

Akkor megnéztem Budapestet: XI, XXII. kerület, ami viszonylag még közel van.

Oltópontok száma nulla.

A Duna ezen oldalán mehetek Budakeszi határába a világ végére vagy a forgalmas Kék Golyó utcába, legyen az akármennyire is messze tőlem.

Foglalható időpont egy hét vagy tíz nap múlva, helyszíntől függően. Onnan még két hét, mire hatása van a védőoltásnak.

Becsuktam az előfoglalást, hátha csak rendszerhiba.

Másnap és harmadnap ugyanez. (Negyednap továbbra is csak négy Pest megyei helyszín, de négy másik, ugyanolyan messze. Budapesten a helyzet változatlan.)

Akkor ez tényleg súlyos rendszerhiba, de nem számítástechnikai.

Felhívom a körzetorvost, mert mondom nem lehet, hogy ennyire nem elérhető az oltás, ez még viccnek is nagyon rossz. Mint kiderült, ő is olt továbbra is, ez sehol nincs fenn a tájékoztatásban, mint lehetőség.

Ma este hívjam, összejön-e a hat ember holnapra, mert akkor mehetek holnap oltásra. (Hat adag van egy fiolában, csak akkor olt(hat), ha van hat jelentkező.)

Egy szó mint száz: a legegyszerűbb ha te már eleve a háziorvosnál kezdesz, ha szeretnél védőoltást, a regisztrációs bohóckodást meg hagyd meg másnak. (Egyébként miért nincs minden metrókijáratnál oltópont plusz néhány drive-in autós oltópont, mint sok másik országban? Ha ennyire nem működik a regisztrációs rendszer, miért szivatnak vele mindenkit tök feleslegesen?)

Ja és néhány napja már önkéntesen hordom a maszkot boltokban és látom, sokan mások is. Az utazás miatt tesztelést kérők tizensok százaléka bizonyul tünetmentes fertőzőnek, inkább hordom a maszkot, mint mást megbetegítsek.

(Ugyenezen okból elhatároztuk, hogy nem is utazunk sehová a télen. Négyen megyünk, nagy esély van rá, hogy valaki fertőzőnek találtatik az előző nap annak ellenére, hogy nincs tünete és akkor ugrott a befizetett út mindenkinek.)

Update: ma elmentem regisztráció nélkül Törökbálintra, mert sokan írták, hogy anélkül is beoltották őket. Na, úgy leráztak, mint a hőmérőt, úgyhogy nem mindenhol és gyanítom, nem mindig működik a technika.

Update 2: egy résen lévő hozzászólónak hála elcsíptem egy két nappal későbbi oltási időpontot a szomszéd városban szombatra. Két perccel a kapott időpont előtt érkeztem, négy perc múlva be voltam oltva, tíz perccel később az utcán voltam, nagyon pengén ment. Mondjuk az érdekes volt, hogy senkit nem érdekelt, lázas vagyok-e, senki rá sem nézett a kötelező nyomtatványra, csak adták az oltást.

Tipp: könnyen megfektet az oltás másnapra (fejfájás, gyengeség érzet), érdemes ezért péntekre vagy szombatra kérni időpontot, hogy másnap ne kelljen dolgozni menned vagy a gyerekek után rohangálni az óvodába-iskolába.

Néha rátalálok egy-egy külföldi blogra, de elveszek a rengeteg cikkben, túl sokat és túl hosszú időn át kellene olvasni a cikkeket, hogy átjöjjön a szerző mondanivalója és az érték, ami az írásaiban van. Jó lenne, ha találnék egy letölthető könyvet, amit elvihetnék magammal és elolvashatnám a blog esszenciáját anélkül, hogy több ezer cikken át kellene magamat rágni.

Ilyenkor eszembe jut, hogy nekem sincs ilyen írásom, amit bárki letölthetne, pedig talán hasznos lenne. (Legalábbis remélem. 🙂 )

Már régebb óta érlelődik bennem a gondolat, hogy meg kellene csinálni ezt a könyvet a közjó érdekében. Nem akarom túlgondolni, van bőven elég cikk a blogon, ami kiadná a könyv tartalmát. Inkább egy szerkesztett cikkgyűjteményre gondolok, mint egy külön megírt könyvre. (Természetesen az időt álló cikkekre gondolok, nem arra, hogy mennyi volt az infláció a hónapban vagy hogy alakult a gazdaság a pandémia alatt. Azoknak a blogon van a helye.)

Persze a tízéves cikkeket ideje “ápdételni”, egy kétszázezres fizetés ma már a minimálbér, a 10 milliós panellakás is furcsán hangzik, de a nyelvkönyv CD-vel is nehezen értelmezhető.

S itt jöttök ti a képbe: mi lenne, ha közösségileg szerkesztenénk meg a könyvet? Ti mondanátok meg, melyik cikkek legyenek benne, hogyan csoportosítva, akinek van kedve, át is szerkeszthetné a cikkeket vagy átvezető szövegeket írhatna a témák közé, hogy jobban megfeleljen egy könyv formátumának, aki akarja, korrektúrázhatná a szöveget és így tovább.

Mivel a könyvet annyiért akarom adni, amennyiért eddig is (vagyis ingyen), így leginkább csak dicsőséget tudok felkínálni a közreműködőknek, a nevük megemlítését és ehhez hasonlót.

(Hogy ez miként működne hatékonyan, még nem tudom. Talán egy közös google doksi, amit a meghívottak szerkeszthetnek? Aki szeretne részt venni a szerkesztésében, írjon e-mailt egy google.com-os e-mail címről a kiszamolo kukac google pont com címre és felveszem szerkesztőnek. De ha valakinek van jobb ötlete, írja meg.)

Szóval szerinted mi legyen benne és van-e kedved segíteni az összeállításában?

Antal csodálkozott rá az elmúlt napokban a magyar államadósság alakulására és kérdezte, hogy nincs-e kedvem írni róla, mert mint írta, ő is nagyon el volt tévedve, hogy mennyi is az aktuális magyar államadósság, nem tudta, mennyit nőtt az elmúlt hónapokban.

Ezen ne múljon semmi.

Tehát a magyar államadósság alakulása 2010-től kezdve grafikonon. (A legfrissebb adat szeptember végi, az is most jelent csak meg bő két hete.)

Az összehasonlítás kedvéért így alakult az államadósság 2005 és 2010 között. (Sajnos az AKK táblázata 2005-tel kezdődik, de a trend jól látszik.)

A képeken nem látszik sem a nyugdíjpénztár államosításának, sem az uniós támogatásoknak a hatása. Az előbbi kevés híján 3 ezer milliárd forint volt egyösszegben, illetve évente a GDP közel 3%-a, ami azóta nem megy nyugdíjpénztárba, hanem a költségvetésben marad (ez a tétel már sokkal több, mint az egyszeri 3 ezer milliárd forint volt), az utóbbi 2013 és 2020 között 8.300 milliárd forint volt, az előtte lévő hét éves ciklusban pedig 8.200 milliárd forint. Ezekkel az összegekkel együtt nőtt így az államadósság 2005 óta.

Ha össze akarjuk hasonlítani a két grafikont, elég szerencsés dolgunk van, 2008 szeptemberében egy világválság tört ki és 2010-ben választás volt, ami szintén elmondható 2020 márciusáról és 2022-ről. (Bár a mostani válság messze nem hozott akkora gazdasági visszaesést és pénzügyi felfordulást, mint a 2008-as.)

A 2008-as válságban másfél év alatt 15.797 milliárd forintról 2010 március végére 19.411 milliárdra nőtt az államadósság, ez 22,8%-os növekedés.

2020 február és 2021 szeptembere között 29.683 milliárdról kicsivel 40 ezer milliárdra nőtt az államadósság, ez 34,7%-os növekedés. Másképp nézve 2010 és 2020 között nőtt forintban annyit az államadósság, mint 2020 márciusa óta másfél év alatt.

GDP arányosan nézve most nagyjából ugyanott tartunk, mint 2009-2010-ben, valahol 80% környékén van a magyar GDP arányos államadósság. (Sajnos pontos adatot csak nagy időbeli késéssel tesznek közzé.)

(A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az uniós támogatásokat visszatartják jelenleg bizonyos nézeteltérések miatt, ez is az egyik oka az államadósság ilyen méretű növelésének. Bár ez most még csak egymilliárd eurónyi visszatartott összeget jelent, de könnyen lehet, hogy még sokáig nem jutunk uniós pénzhez, erre is készülhet a kormány a nagy hitelfelvétellel. A másik ok a még soha nem látott költségvetési osztogatás (pedig szoros a verseny, négyévente mindig nagyon elszáll a költségvetési hiány). A harmadik a járvány okozta kiadások és gazdasági problémák. De az is, hogy 2008-ban a problémákat szerte a világon kiadáscsökkentéssel akarták kezelni, az új módi szerint a megszorítás helyett pénzöntés kell, majd az oldja meg a gondokat. Viszont ez az új iskola követése magával hozza az államadósságok növekedését is. De ide sorolható az esetleges előrelátás is, hiszen megindultak a kamatok felfelé, könnyen lehet, hogy az Adósságkezelő Központ több hitelt vesz fel még alacsonyabb kamat mellett, mint az egyébként indokolt lenne. Éppen ezért a jelenlegi államadósság csak egy pillanatkép, javulhat, de romolhat is a helyzet a következő hónapokban.)

Tehát röviden: igen, ha te is úgy gondoltad, mint jól tájékozott állampolgár, hogy valahol 30 ezer milliárd alatt van az államadósság, akkor sajnos le vagy maradva, jelenleg már 40 ezer milliárd felett jár. Hogyan fog alakulni a következő hónapokban-években, azt még nem tudjuk.