Jöhet a további kamatemelés
Amint írtam nemrég, az MNB átállt a heti kamatemelésre (illetve annak lehetőségére) azáltal, hogy nem az alapkamatot változtatja, hanem az egyhetes betét kamatát és azon be is fogadja a bankok által benyújtott pénzt. Így ez lett a kvázi alapkamat.
Azonban van egy korlátja ennek az emelésnek, az úgynevezett kamatfolyosó. Ez az alapkamat alatt és felett fut meghatározott mértékben. Ennek tetején a jegybank hajlandó kölcsön adni a bankoknak fedezet ellenében pénzt, az alján pedig bármennyi pénzt hajlandó kölcsön venni a bankoktól.
A kamatfolyosónak az a célja, hogy meghatározza a bankok közötti pénzmozgás kamatát. Ha bármikor kapok kölcsön X%-ért a jegybanktól akármennyi pénzt fedezet mellett, miért vennék ennél drágábban kölcsön egy másik banktól és fordítva, ha Y%-ot bármikor ad a jegybank a pénzemért, miért adnám kölcsön másnak ennél kisebb kamatért.
Ennek a kamatfolyosónak a teteje a mai napig 3,05% volt, a kvázi alapkamat, vagyis a bankoknak kínált egyhetes kamat pedig 2,9%.
Ha 3,05% fölé emelné a jegybank az egyhetes kamatot, akkor a bankok 3,05%-on kölcsönkérnének a jegybanktól (erről szól a kamatfolyosó teteje) és ennél többért mindjárt kölcsön is adnák a jegybanknak. Ez azért annyira nem jó móka a jegybanknak.
Szerencsére ez a gond elhárult, ma felemelte a jegybank a kamatfolyosó tetejét 4,1%-ra. Vagyis most már eddig tudja felemelni a kvázi alapkamatot anélkül, hogy a valódi alapkamatot vagy a kamatfolyosót módosítania kellene.
Ez nem azt jelenti, hogy biztos emelni fog kamatot a jegybank most csütörtökön is, de mindenesetre most már megteheti, akár 4,1%-ra is emelheti az egyhetes betéti kamatot. (Ami 7%-os infláció mellett még mindig durván negatív reálkamat lenne egyébként. Egyszer talán visszajön az a normalitás, hogy legalább az inflációt megkapják a megtakarítók. Egy évtizedes kifosztás után időszerű lenne már. Ettől még mindig messze vagyunk, de legalább a remény kezd felcsillanni.)