Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára.
Ennek oka a borzasztóan gyenge forint és a magas infláció. A forint a napokban egy negyed hajszál híján 372 forintos euróárfolyamig gyengült, ami soha nem látott árfolyamot jelent, az infláció úgy lett 6,5% októberben, hogy a romlás java még várhatóan előttünk van.
(Ráadásul ha más országokkal veted egybe a magyar inflációs adatokat, ne feledkezz el arról, hogy nálunk 2013 óta mesterséges rezsidíjak vannak és most már a benzin is csatlakozott ehhez az eltérített árhoz. Ezt érdemes figyelembe venned, ha más országok inflációjához nézed a magyart. Az ilyen technikák rövid távon kozmetikázzák lefelé az inflációs adatokat, de hosszú távon nagyon károsak és a végén valakinek ki kell majd fizetni a veszteséget.)
A forint régóta negatív reálkamatot kínál (infláció mínusz elérhető kamat), ez egyre kevésbé tetszik a befektetőknek és ha ez kevés lenne, egyébként is most elkezdték kerülni a régiós befektetési lehetőségeket.
Így most az irányadó egyhetes betéti kamat 2,9% lett.
A jegybank trükközött és elválasztotta a "hivatalos" alapkamatot (ami most még mindig csak 2,1%) a bankokat jobban érdeklő egyhetes betéti kamatlábtól. Ha a jegybank korlátlanul befogad egy hétre a bankoktól 2,9%-on bármennyi pénzt - s most ezt csinálja -, akkor ennél kisebb kamatra senkinek nem adják oda a bankok a pénzt, mert minek kockáztassanak. S akkor a gyakorlatban ez lesz a kvázi alapkamat.
Az egyik magyarázat szerint ez csak maszatolás, a jegybank nem merte bevállalni a combosabb kamatemelést, miközben Csehország és Lengyelország nem ijedt meg tőle, így aztán most kamatot is emelt meg nem is, mert is lépni, meg nem is.
A másik magyarázat szerint ezzel hetente tud reagálni a piaci fejleményekre a jegybank, hiszen kamatdöntő ülés havonta csak egyszer van, az egyhetes kamatokhoz viszont hetente hozzá tud nyúlni a jegybank. (Persze lehetne rendkívüli kamatdöntő ülést tartani hónap közben, de azzal csak azt ismernék el, hogy már lángokban áll a ház. Ezért ezt igyekeznek elkerülni.)
Sajnos az euró árfolyama nem rettent meg az újabb kamatemeléstől, most is 367 forint felett van az árfolyama.
Az MNB nagyon elkésett a kamatemeléssel, de legalább most elkötelezettnek tűnik, kérdés, mire lesz elég. Ha nagyon meg akarja menteni a forintot (amiről évekig hangoztatta, hogy nincs árfolyamcélja), hogy ne legyen ekkora az infláció, azzal esetleg felhívja a spekulálók figyelmét és támadás alá vehetik a forintot.
(2008-ban és 2003-ban egy nap alatt kellett az akkori 7%-ról 10%-ra emelni az alapkamatot egy hasonló támadás miatt, igaz, akkor nagyobb volt a külső eladósodottságunk, viszont sokkal nagyobb is volt az euró és a forint közötti kamatkülönbség. Ez utóbbi a költsége egy spekulánsnak, ha euró pozícióból akar játszani a forint ellen. Ezért segített a nagyarányú kamatemelés, hirtelen drága lett spekulálni illetve egyértelmű lett, hogy a jegybank mer durvát is lépni a forint érdekében.)
Ha nagyon nagy kamatemelésre kényszerül a jegybank, nagyon nagy lesz a vesztesége is. Eddig évente több száz milliárd forintot nyert a gyengülő forintot a devizatartalékok miatt (aminek egy komoly része "elvesztette a közpénz jellegét", ugyanis alapítványokba szervezték ki, lett is botrány belőle), most viszont rengeteget fog bukni a magasabb kamatlábakon.
Az elmúlt években telepumpálták a gazdaságot nulla százalékos hitelekkel (a legutóbbi ilyen a lakossági zöld hitel, de volt már sok vállalkozói hitel is), ami viszont a nap végén visszakerül a bankrendszerbe, majd a bankok berakják az MNB-hez kamatra.
Így a nulla százalékon kiszórt hitelek után (amit a bankok nulla százalékért kaptak és 2-2,5%-on adtak tovább a vállalkozásoknak és a lakosságnak) az MNB 3-4-5%-os kamatokat is fizethet még jó sokáig a saját eredménye kárára. Ezért is mondták sokan, hogy nem kellene ennyi ingyen hitelt kiszórni, főleg nem egy egyébként is túlfűtött gazdaságba, mert egy kamatemelésnél ez komoly veszteség lesz. (A túlfűtött gazdaságba való további pénzöntés, legyen az jegybanki vagy kormányzati, mit eredményez? Igen azt. Inflációt. Ezért volt már a járvány előtt is 4% felett a magyar infláció, amit a járvány egy kicsit mérsékelt, de most újra erőre kapott. Ki hitte volna, hogy tényleg az lesz az eredménye, amire mindenki számított?)
Hát most ez is eljött és úgy tűnik, nem ez lesz a kamatemelési ciklus vége.
Nem tudjuk, hol lesz a kamatemelési ciklus vége, lesz-e további hangulatromlás, mennyi kamatemelés kell, hogy megálljon a forint durva gyengülése, de izgalmas idők elé nézünk, még ha nem is a legkellemesebb izgalmakról szól a dolog a mi szempontunkból.
