Az államadósság
Antal csodálkozott rá az elmúlt napokban a magyar államadósság alakulására és kérdezte, hogy nincs-e kedvem írni róla, mert mint írta, ő is nagyon el volt tévedve, hogy mennyi is az aktuális magyar államadósság, nem tudta, mennyit nőtt az elmúlt hónapokban.
Ezen ne múljon semmi.
Tehát a magyar államadósság alakulása 2010-től kezdve grafikonon. (A legfrissebb adat szeptember végi, az is most jelent csak meg bő két hete.)
Az összehasonlítás kedvéért így alakult az államadósság 2005 és 2010 között. (Sajnos az AKK táblázata 2005-tel kezdődik, de a trend jól látszik.)
A képeken nem látszik sem a nyugdíjpénztár államosításának, sem az uniós támogatásoknak a hatása. Az előbbi kevés híján 3 ezer milliárd forint volt egyösszegben, illetve évente a GDP közel 3%-a, ami azóta nem megy nyugdíjpénztárba, hanem a költségvetésben marad (ez a tétel már sokkal több, mint az egyszeri 3 ezer milliárd forint volt), az utóbbi 2013 és 2020 között 8.300 milliárd forint volt, az előtte lévő hét éves ciklusban pedig 8.200 milliárd forint. Ezekkel az összegekkel együtt nőtt így az államadósság 2005 óta.
Ha össze akarjuk hasonlítani a két grafikont, elég szerencsés dolgunk van, 2008 szeptemberében egy világválság tört ki és 2010-ben választás volt, ami szintén elmondható 2020 márciusáról és 2022-ről. (Bár a mostani válság messze nem hozott akkora gazdasági visszaesést és pénzügyi felfordulást, mint a 2008-as.)
A 2008-as válságban másfél év alatt 15.797 milliárd forintról 2010 március végére 19.411 milliárdra nőtt az államadósság, ez 22,8%-os növekedés.
2020 február és 2021 szeptembere között 29.683 milliárdról kicsivel 40 ezer milliárdra nőtt az államadósság, ez 34,7%-os növekedés. Másképp nézve 2010 és 2020 között nőtt forintban annyit az államadósság, mint 2020 márciusa óta másfél év alatt.
GDP arányosan nézve most nagyjából ugyanott tartunk, mint 2009-2010-ben, valahol 80% környékén van a magyar GDP arányos államadósság. (Sajnos pontos adatot csak nagy időbeli késéssel tesznek közzé.)
(A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az uniós támogatásokat visszatartják jelenleg bizonyos nézeteltérések miatt, ez is az egyik oka az államadósság ilyen méretű növelésének. Bár ez most még csak egymilliárd eurónyi visszatartott összeget jelent, de könnyen lehet, hogy még sokáig nem jutunk uniós pénzhez, erre is készülhet a kormány a nagy hitelfelvétellel. A másik ok a még soha nem látott költségvetési osztogatás (pedig szoros a verseny, négyévente mindig nagyon elszáll a költségvetési hiány). A harmadik a járvány okozta kiadások és gazdasági problémák. De az is, hogy 2008-ban a problémákat szerte a világon kiadáscsökkentéssel akarták kezelni, az új módi szerint a megszorítás helyett pénzöntés kell, majd az oldja meg a gondokat. Viszont ez az új iskola követése magával hozza az államadósságok növekedését is. De ide sorolható az esetleges előrelátás is, hiszen megindultak a kamatok felfelé, könnyen lehet, hogy az Adósságkezelő Központ több hitelt vesz fel még alacsonyabb kamat mellett, mint az egyébként indokolt lenne. Éppen ezért a jelenlegi államadósság csak egy pillanatkép, javulhat, de romolhat is a helyzet a következő hónapokban.)
Tehát röviden: igen, ha te is úgy gondoltad, mint jól tájékozott állampolgár, hogy valahol 30 ezer milliárd alatt van az államadósság, akkor sajnos le vagy maradva, jelenleg már 40 ezer milliárd felett jár. Hogyan fog alakulni a következő hónapokban-években, azt még nem tudjuk.
vélemény?
Igen, ennyiben is jobb a helyzet és az általános kamatláb is alacsonyabb.
A magyar állam ugyanilyen. Most ugyan a covid alatt nőtt bőven az adósság, de ha igaz lesz, hogy ez befektetés a jövőbe, és cserébe a GDP-növekedés több százalékkal magasabb lesz, mint enélkül lett volna, akkor azt kell mondani, megérte. Attól sem tekinthetünk el, hogy sok olyan céget tudott végre támogatni a kormány (K+F is), amiket amúgy az EU nem engedett volna, de konkrétan az országnak már rövidtávon is hasznot fog hozni a támogatás. Azaz nem csak visszajön, de úgymod kamatostul.
😉
2010-ben válság volt, munka nélküliség, és drága hitelek.
Bár milyen hihetetlen most jó világ van.
Sőt én nem is emlékszem mikor volt utoljára ilyen jó. A Covid ebből el vett, de még így is.
Másrészt ilyen morális lelki válságra sem emlékszem évtizedek óta, mint most.
Az állami feladatokat meg látjuk milyen szinten vannak. Oktatás, Eü, rendvédelem.
Itt inkább az IMF hitel kiváltásáról beszélhetünk forintalapú kötvényekkel. Ha azonos kondíciókkal történt volna, akkor az állam lényegileg “eltüntette” volna az EUR-ban számított adósság egy részét a forintosítással, majd a forint árfolyamának elengedésével. Ezt árnyalja, hogy a forintkötvényekért a lakosság felé magasabb kamatot fizet.
A probléma hogy ezzel már vitázni sem akarok, csak nevetni. K+F-ből semmiféle fejlődés nem lesz, az egy szimpla pénzszivattyú miközben a magyar cégek legfeljebb itthoni piacon versenyképesek, amíg nem jön egy külföldi az adott területre.
Pedig lehet ezt értelmezni. Minden évben többet költ az állam, mintha muszáj lenne. Lásd az elmúlt négy-öt évben elverünk a háztól 1000-2000 milliárd forintot decemberben, mintha muszáj lenne. Igen, 2020-ban is.
Minden baromságra megy ilyenkor a pénz, eszéki fociklubtól kezdve mexikói templomig, számolatlanul. Pedig ennyi pénzből le is lehetne felezni az áfát egy évig. Vagy csökkenteni az államadósságot 5%-kal minden évben.
https://kiszamolo.hu/igy-teljesult-a-tavalyi-koltsegvetes/
Ha 3% hiányt terveztek, akkor annyi is lesz, hiába volt sokkal több az adóbevétel a tervezettnél. Akkor jön a kétezer millárd szétszórása az év végén. Idén is ez van, nő a gazdaság és az adóbevétel, annyival többet is költenek.
Miközben az unió 27 államából 17-ben PLUSZOS a költségvetés, legalábbis volt 2020-ig.
Hol van már a nagy harc az államadósság ellen?
Ja, de, egy ország adóssága az pont olyan hitel, mint akármelyik másik. Tartozol vele és kamatot fizetsz rá. Az más kérdés, hogy újabb hitelből fizeted ki a régit.
Az év elején 81% felett volt a GDP arányos államadósság, pont annyi, mint 2009-2010-ben. Ez is segíti értelmezni a látottakat.
S ha nő a gazdaság, annak nem kellene azt jelentenie, hogy akkor még többet költ az állam.
Ja, félreértés ne essék, 2010 előtt sem volt különb az akkori bagázs. De ez sem jobb egy hangyányit sem.
Valóban érdekes kérdés, hogy az állami hitelfelvétel mennyiben térül meg GDP növekedésben számolva.
Rövid távon, az állam hitelből többlet keresletet tud generálni. Ez akkor realizál GDP növekedést, ha kihasználatlan kapacitásokat mozgósít, ezen felül viszont már csak inflációt eredményez. Többek szerint jópár területen már az utóbbi zajlik.
Az állami beruházások termelékenységnövelésen keresztül is eredményezhetnek közép távon GDP növekedést. Ehhez különösen fontos a beruházás tárgyának helyes megválasztása. Ismert a jegybankelnök kritikája, hogy az állam “vasba és betonba”, és nem pedig “képességekbe, intézményekbe és agyakba” fektet.
Voda változtatott a tutin, az új tarifa neve tuti100 és nem tartalmaz ingyen beszédet (illetve hétfőnként lehet 12-től 13-ig az appban bekapcsolás után), hanem 100MB ingyen netet havonta. A kérhető plusz netek is változtak, nem is annyira rosszul.
Weboldalon át kellett állítanom erre, magától nem állt át nekem.
Amíg a nemzetgazdasági kibocsátás legalább szinten van, addig nem látszik a magas eladósodottság árnyoldala. De azonnal meztelen a király, amint a GDP valamiért lecsökken. Onnantól lehet öklözni, hogy az adófizetőket sarcolja meg az állam és a lecsökkent kibocsátásból jóval többet vonjon el a törlesztések fizetéséhez, vagy a megtakarítókat semmizze ki megtakarításaik elértéktelenítésével, avagy a nemzeti vagyont bocsássa áruba.
Érdemes egy pillantást vetni a történelmi GDP görbékre, hányszor történt meg az elmúlt száz évben, hogy a GDP jelentősen visszaesett. Ennek alapján valóban reális azt feltételezni, hogy nem lesz GDP csökkenés, nyugodtan korlátlanul el lehet adósodni ?
Nekem is éppen ez jutott eszembe, kedves fiatal fórumtársunk nyilván nem emlékezik és nem is emlékezhet a régi többkulcsos rendszerre. Majd ők megszavazzák nekünk a “jófej” Fletót, aki majd hordatja a háromszoros CSP-t az ormánsági/borsodi putrikba, mi meg fizetjük a br. milla feletti részre eső 30-40% SZJA-t és a CSP-t is elveszi tőlünk, mondván az a gazdagoknak nem jár! 🙂
Jhajj:) elottem leirtak. A magyar k+f egy k nagy penzpumpa. Szinten kifizetohely az egyetemi alapitvanyakkal. Mrd-ok mennek el ertelmetlen tanulmanyokra.
De a covid alatt a penz szepen elment lelegeztetore meg kinai lofaksz vakcinara. Meg az egyeb..
Azert mert a GDP-hez merik, nem nominalisan.
Ha neked van 10M hiteled, egeszen mas ha a fizetesed 300ezer vagy 1millio/ho.
GDP arányosan is pont ott állunk, mint 12 éve, egy hatalmas válság után….
Ez megerne egy kulon posztot, ugyanis soha nem latott elQras megy ezerrel, es tul vagyunk a no return ponton, elore mennek padlogazzal, ennek oriasi, soha nem latott katasztrofa lesz vege. Az osszes gazember jegybankelnoket fel kene logatni.
top oktatás,top egészségügy, top államapparátus, top közbiztonság.
Vagy fingassák ki azokat, akik felelősek voltak ezért. azt a párezer bűnözőt.
Ezért nem tudom megérteni azt akik képesek a DK-ra vagy az MSZP-re szavazni: azok nem csak, hogy hazudtak reggel délben és este de ráadásul utána is majdnem tönkretették az országot. Szóval nem az volt, hogy a öszödi beszéd után magukhoz tértek hanem tovább pusztítottak.
Véleményem szerint az hogy támogatták az emberket, cégeket (aka. pénzosztás), illetve most is lesznek szép támogatások még mindig jobb politika, mint a Gyurcsányi adóemelések, meg megszorítások, amikkel pont az ellenkezőjét érték el mint amit kellett volna, az emberek elkezdtek trükközni meg motiválatlanok voltak, nőtt a munkanélküliség, csökkent a beruházási kedv stb.
A bevétel oldallal nincs baj, egyetértek a magasabb ÁFÁ-val, mert így aki többet fogyaszt többet is fizet, illetve segít kifehéríteni a gazdaságot. Illetve az egykulcsos szja-val is, én semmiképp nem emelném a magasabb keresetűeknél, sőt.. Az makro szinten szerintem káros, és pont arra motivál, hogy ne fejlődj, ne keress többet, nagyrészét úgy is elviszi az állam. Inkább minél magasabb a bruttó, annál kisebb % adó kellene, ez az ami motiválja az embereket
Ha a tervezettnel tobb a bevetel, abbol kotelesseg a hiteleket csokkenteni. Nem is 36x lenne az euro!
Nem fan terem a penz!
Ez a “percekre voltunk az államcsődtől” egy fideszes mantra, aminek semmi alapja, csak jól hangzott, hogy ők megmentették az országot. És az a szörnyű, hogy sokan még mindig elhiszik, mert valami propaganda oldalon ezt olvasták.
Ha nem is percekre, de tényleg közel volt a vég, nem viccből kellett IMF segítség. Heteken, ha nem hónapokon át nem tudtak állampapírt eladni, az elsődleges forgalmazóknak kötelező lett volna venni állampapírt, de inkább befizették a büntetést, mint vettek volna.
Plusz nagy volt a devizaarány és rövid az átlagos futamidő.
Szóval tényleg nagyon nagy baj volt és tényleg a szocik elcsinálták a dolgokat. Persze tegyük hozzá, akkor igazi válság volt, nem olyan, mint a mostani, egy olyan válságban most is bajban lehetnénk, ha nem is akkorában, mert kevesebb a devizaarány.
Szóval ez nem adócsökkentés volt, hanem adóátrendezés.
facebook.com/267168140529488/photos/a.296711694241799/996691150910513/
A leglényegeseb kérdés az, hogy ebből mennyi a deviza adósság.
Forintot ugyanis korlátlanul nyomtathat az MNB és kölcsönadja az államnak, – az állam pedig kifizeti a forintadósságát.
A devizaadósság azonban más. Bár komoly veszélyt az jelentene, ha leállna a devizában folyósított uniós támogatás.
ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdde410.html
1995 84%
1998-ig le 59,7%-re
2002-ig le 54,6%-ra
folyamatos emelkedés 2008-ig 71%-ra válság nincs
jön a válság: 2009 77,2% 2010 79,7% 2011 79,9% majd elindul lefelé, nyilván az mnyp beszántás miatt is 2016 73,9%
Némi google azt adja ki, hogy 2019-re 64%-ra csökkent az államadósság (valószínűleg innen az esetleges közvélekedés, hogy 2010 óta nagyot csökkent az adósság – ez tényszerűen igaz is 2010 és 19 között), majd 2020-ra felugrott 80% körülre.
Ennek a csökkenését prognosztizálja az MNB, de miután szeptemberben felvettek egy piszok nagy hitelt, hadd legyek szkeptikus.
mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2021-evi-sajtokozlemenyek/koltsegvetesi-jelentes-feleves-elemzes-az-allamhaztartasi-folyamatokrol-2021-szeptember
Az a jó a GDP arányos államadósságban, hogy ha nő a gazdaság, akkor szabadon lehet szórni a pénzt a plusz adóbevételen túl is, mert GDP arányosan nem látszik a romlás.
Attól még romlás, az állam sokkal többet költ, mint keres. Mondhatom azt is, hogy még mindig csak 75% az államadósság, meg azt is, hogy évente hány ezer milliárddal nő a folyamatos túlköltekezés miatt.
Lehetnénk az egyike a 17 európai államnak, ahol szándékosan pluszos a költségvetés, de nem, mi minden pénzt kilapátolunk az ablakon és még annál is többet.
Csak ha a kamatláb véletlenül felszaladna a mostani háromszorosára (Ami még mindig túl alacsony lenne történelmi távlatból) és az MNB nem tudna venni állampapírt a magas infláció miatt, akkor okosan nézünk ki a fejünkből. Adót kell emelni. De akkor az visszaveti a gazdasági fejlődést.
Adórendszer: roppant idegeseítô volt a szocik alatt, h az átlagbér felett picivel már a legfelsô sávban adóztam. Volna, de inkább ‘okosba’ oldottuk meg. A fél ország.
Jóformán értékünk a földrajzi adottságok, lassan semmi más.
Magyarország alaptörvénye, 36. cikk:
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
K+F kamuk viszont valóban voltak (így hirtelen a 3D nyomtatás és brikettgyár ugrik be).
Abban egyetértek veled, hogy az oktatás színvonala lehetne jobb, de ehhez meg kéne fizetni a tanárokat… Ezt a legkönnyebben úgy tudnák elérni a tanárok, hogy tanévkezdés előtt kb. 1 hónappal kollektíve felmondanak minden iskolában. Szerintem lenne hirtelen bértábla fejlesztés. De nem képesek összefogni, így marad továbbra is a mostani bértábla, kis emelésekkel.
Ha mondjuk havi 500 ezret keresel egy többkulcsos rendszerben (évi 6millió) és 18% az alsó kulcs 5 millióig, 36% felette, akkor fizetsz 900+360 ezret, azaz 1,26 milliót. Ha egykulcsos 20%-os kulccsal, akkor meg 1,272 milliót fizetsz. Nagyon jól jártál az egykulcsossal…
Az alábbiakra gondolok:
– Paks 2 (kb. 4,3 KMrd Huf)
– Reptérvásárlás (kb. 1,5 KMrd Huf)
– Budapest-Belgrád vasútvonal (kb. 1 KMrd Huf)
– Fudan (kb. 0,5 KMrd Huf)
Mert ha ezek a kölcsönök részben vagy egészben még csak ezután fognak hozzáadódni a mostani 40 KMrd Huf-os államadóssághoz, akkor az rövid időn belül fel fog kúszni 45-47 KMrd Huf-ra.
A probléma csak az, hogy a fejlesztést a többi, hasonló cipőben járó országhoz kell mérni, a kezdeti állapothoz viszonyítva, márpedig a felzárkózásban ez az ország kb. tökutolsó a környéken (mint azt Kiszámoló többször is bemutatta). Ez pedig a pénzek hatékonytalan elköltéséből fakad. Nyilván ha x éven keresztül ömlik a pénz egy területre akkor valami csak lesz belőle, de ez így folyamatos lemaradáshoz vezet mindenki máshoz, és engem nem igazán hat meg az hogy mennyivel jobban élünk mint Észak-Macedónia.
Ezt nem értem. Ha a manyupban összesen 3000milliárd volt és állítólag még hozamot is termelt, akkor hogy kerülhetett 2,5-szer annyiba?