Hónap: 2022 január

A Revolut díjat számol fel a Wise-os feltöltésnél?

Egyéb

Tivadar futott bele abba, hogy egy rendszer update óta a Revolut elkezdett feltöltési díjat számolni minden olyan kártya után, ami EU-n kívüli vagy commercial kártyának vesz, nem tudom milyen alapon.

A commercial kártya eredeti jelentése a céged által neked nyújtott kártya a céges költségeidre. Hogy mit jelent a Revolut saját szótárában a commercial card, lövésem nincs.

Mindenesetre a Wise kártyás feltöltést annak vette nagy hirtelen s lehet, hogy más hasonló kártyával is így jár el.

Egy nem túl kellemes 2%-os költséget számoltak fel. Hogy ez mostantól így lesz-e, vagy csak egy rendszerhiba, túltolták feleslegesen a potmétert és ezért esett bele egy lakossági Wise kártya a szórásba, amit majd kijavítanak, egyelőre nem tudjuk.

Mindenesetre figyelj oda, ha Revolutot használsz.

Bővebb infó a képernyőmentésben.

Köszönjük Tivadarnak a hírt.

Share
, , ,

Kötelező fizetési sáv az álláshirdetéseknél

Egyéb

Most olvastam a hírt, hogy New York városában májustól kötelező lesz megadni a nyitott állásajánlatokra a várható minimális és maximális fizetést. A munkaadók természetesen kézzel-lábbal tiltakoztak a jogszabály ellen, nem sok eredménnyel.

Májustól mindenkinek, ahol négynél több alkalmazott van, nyilvánosságra kell hozni ezeket az adatokat.

Nagy fordulat ez azután, hogy 2017-ben még azért kellett szénné büntetni a cégeket, hogy az állásra jelentkezőket arra kötelezték, hogy az eddigi fizetéseiket árulják el a munkaadóknak, nehogy véletlenül túl sok fizetést ígérjenek nekik.

Az érvényes céges policy-k szerint sok helyen a dolgozók még egymásnak sem árulhatják el, mennyit keresnek, nehogy kiderüljön, hogy a junior kollégát másfélszer annyiért vették fel, mint amennyit az öt éve ott dolgozó keres, akinek be kell őt tanítania.

Nem az első állam lesz, ahol bevezetik a rendszert, de Coloradonál mégis sokkal jelentősebb, ha publikus lesz az amerikai gazdaság egyik központjában, hogy melyik pozícióra melyik cég mennyi fizetést ajánl.

Ha az elmúlt év a Nagy Felmondás éve volt, akkor az idei is az lehet New York városában, ha publikus lesz, melyik cég mennyit kínál egy-egy új pozícióban.

A munkaadók szívják a fogukat, de a munkavállalók ezzel egyrészt sokkal jobb alkupozícióba kerülnek, másrészt előre tudják majd, hogy egyáltalán érdemes-e jelentkezni egy-egy állásra. De lesznek sokan olyanok is, akiknek le kell majd jönni a fellegekből, meglátják, hogy mennyi a reális fizetési igény.

Elsőre fájdalmasnak tűnik a cégeknek, de ők is sok felesleges kört megspórolnak, másrészt látni fogják, hogy a konkurencia milyen ajánlattal keres alkalmazottat.

Share
,

Heti hírek röviden

Egyéb

Január első felében a legrosszabb 16 napját mutatta be az S&P 500 tőzsdeindex, s hónap végére csak hajszál híján maradt le az új rekordról a -8,47%-os teljesítményével, egyedül 2009 januárja tudott beelőzni -8,6%-kal.

Azért mielőtt megrettennénk a világvégétől, emlékezzünk meg, mennyit ment felfelé az index csak az elmúlt két évben.

Az esés oka (a túlárazottságon és az orosz-ukrán konfliktuson túl) a FED kamatemelésétől való félelem. A piacon néhány szereplő már attól retteg, hogy akár 2,75%-ra is felszaladhat a dollár alapkamata az év végére, ami maga lenne a teljes katasztrófa a tőzsdei áraknak. (Zárójelben, az amerikai decemberi inflációs adat 7% volt…)

» Read more

Share
,

Mikor cseréljük le a mobilunkat és miért?

Egyéb

Az NMHH csinált egy felmérést, mikor és miért veszünk új mobiltelefont.

A csere oka 11% elvesztés vagy rongálódás miatt, 25% meghibásodás, 11% gyenge akkumulátor miatt, 11% kapott cégtől vagy valakitől másik telefont, 12% csak megunta, 15% szerint egy hiányzó funkció miatt vett újat, 9% csak valami kedvezőnek tűnő ajánlat miatt cserélt telefont.

A telefonok bő fele két évnél fiatalabb, az öt évnél idősebb készülékek aránya 15%.

Az emberek 15%-a használ csak használtan vett vagy ajándékba kapott készüléket, 82% újonnan vesz telefont. (Gondolom a hiányzó 3% nem válaszolt vagy nem tudja.)

Mindjárt meg is fejtettük, miért olyan hatalmas az értékvesztése a mobiloknak: senki nem veszi őket használtan. Egy mobilboltos mesélte, miért nem tudja eladni az egyéves mobilt féláron se: az átlag vásárló azt mondja, hogy hülye lenne megvenni egy 300 ezres mobilt 150 ezerért, amikor a szolgáltató ugyanennyiért ad neki újat. Magyarázd meg az ilyennek, hogy a hiányzó 150 ezer az előfizetési díjába van beleépítve…

Új telefon vásárlása esetén csak 25% adja vagy ajándékozza el a régi telefonját, a többieknek ott porosodik a fiókban, csak simán kidobják vagy jobb esetben leadják újrahasznosításra.

Share

Tudni kell továbblépni is

Egyéb

A legtöbb ember fiatalkorában beleesik abba a csapdába, hogy magasabban vannak az igényei, mint a lehetőségei.

Mindent szeretne, mindent azonnal, az sem baj, ha sok hitelt kell felvenni hozzá. Úgy gondolkodik, hogy aminek a hiteltörlesztőjét ki tudja fizetni, azt megengedheti magának. Ha nő a fizetése, még további eladósodást engedélyez saját magának, még jobban kiszolgálja az anyagi vágyait.

S nem veszi észre, hogy a pénzügyei életveszélyesek, minden hónapban a penge élén táncol, elég egy elbocsátás, egy több hónapig tartó betegség és olyan mély anyagi gödör alján találja magát, amiből nagyon nehéz kimásznia, ha egyáltalán sikerül.

Aki már megégette magát vagy csak simán rájött, hogy ez az út veszélyes, az elkezdi a lehetőségeihez szabni az igényeit és nem a vágyaihoz.

Nem vesz meg semmit, amit csak hitelből tudna megvenni (maximum az otthonára vesz fel hitelt), nem engedi, hogy legyen olyan hónap, amikor nem tesz félre és megnézi, hogy mire költ. Mi az, ami tényleg szükséges és mi az, amire csak vágyik.

Nem vesz autót, ha nincs rá szüksége vagy ha nem engedheti meg magának a fenntartását. Nem vesz csili-vili új telefont évente négyszázezer forintokért. A kiadások mellett a bevételeivel is törődik, hogy vigye valamire az életben.

S ez így van jól, ez a helyes hozzáállás.

Azonban gyakran találkozok olyannal tanácsadások alatt, hogy ebből az állapotból az emberek elfelejtenek továbblépni. Ezért fontos erről újra írni.

» Read more

Share
,

A self-made milliárdos

Egyéb

Egy fiatal riporter faggatta Rothschildet a huszadik század elején, hogyan vált ennyire gazdaggá.

“Egyik nap, amikor iskolába mentem, láttam egy utcai árust, aki almát árult. Vettem tőle egy darabot egy centért, de nem ettem meg, hanem eladtam az iskolában kettőért. Egy óra leforgása alatt 100% tiszta profitot értem el.

Másnap már két darabot vettem tőle és a hasznomat is megdupláztam. Később egyre nagyobb tételben vittem be almát az iskolába.

Szorgalmasan folytattam a tevékenységemet, egyre több centet majd dollárt kerestem.

Aztán egy nap meghalt az apám és rám hagyott 200 millió dollárt.

Hát így történt.”

Gyakran idézik ezt a történetet, amikor a self-made milliárdosok kerülnek szóba a médiában. Akik a nép egyszerű gyermekei voltak, mélyről jöttek, nem volt semmijük, aztán kitartó munkával dollármilliárdosokká váltak.

A PR szakemberek által jól megírt sztorik szerint a semmiből indultak, a földön aludtak, kölcsön számítógépen írták az első programjaikat, amikor a kortársaik európai vakációkra szórták a pénzt, ők keményen spóroltak és rengeteget dolgoztak, végül mindez meghozta a gyümölcsét. Ha nekik sikerült, bárkinek sikerülhet.

» Read more

Share

Maradnak a lakástámogatások, ha a Fidesz nyer

Egyéb

Abban reménykedtél, hogy nyártól talán lesz festő, amelyik nem napi százezret akar keresni, hogy esetleg egy ötvenéves panellakást nem aranyárban fogsz majd megvenni 20 évre eladósodva, vagy talán valamikor rá fog érni a burkoló a következő két évben és egy kis félmilliós munkáért is hajlandó lesz kijönni?

Akkor rossz hírem van, ma bejelentette a miniszterelnök, hogy ha maradnak, nem csak folytatják a pénzöntést az építőiparba a lakástámogatásokon keresztül, de még nagyobb fokozatra is kapcsolnak, bármit is jelentsen ez.

Ha még a stadionépítést is folytatják és Paks építése is felpörög, jobb, ha most nekiállsz kitanulni az építőipari szakmákat, ha valamire szükséged lenne a következő években. 🙂

Share

Az ingyenesség hatalma

Egyéb

Az emberi viselkedést szeretjük racionálisnak beállítani, de a legtöbb esetben nagyon távol van attól. A közgazdaságnak egy külön ága az emberek viselkedését igyekszik megérteni a gazdasági döntésekben.

Az egyik kísérletben 15 centért árultak egy szelet Lindt csokoládét és 1 centért egy kommersz Hershey’s szeletet. Az emberek 73%-a a jóval drágább csokoládét választotta, mert bőven megér 14 cent felárat a sokkal jobb minőségű csokoládé.

Ezután levitték mindkét csoki árát 1-1 centtel, vagyis az árkülönbség semmit nem változott, de a kommersz csokoládé ingyenessé vált. Az új árazás mellett az emberek 69%-a már a kommersz csokoládét választotta.

Egy gazdasági magazinra online elő lehetett fizetni 59 dollárért, nyomtatott formában 129 dollárért, illetve online is és nyomtatottan is meg lehetett kapni szintén 129 dollárért. A legtöbben a harmadik lehetőséget választották, mert ingyen megkapták az online verziót is.

» Read more

Share
,

Napi ábra 01.25 Mennyibe kerül a gáz és az áram Európában?

Egyéb

A 2013-as árakon befagyasztott fogyasztói árak miatt a magyar lakossági energiaárak a legolcsóbbak az Unióban. Kérdés, hogy az árazás még meddig lesz fenntartható.

(Több országban január elsején emeltek lakossági árakat, ez a lenti grafikonokon még nem látszik. Lengyelországban például 24 és 54%-kal nőtt az áram és a gáz ára január elsejétől, Szlovákiában 24%-kal nő a gáz, Csehországban tovább nőttek az árak, akár a 70%-ot is elérheti a gázár emelkedése. Az észtek már decemberben 120%-os áremelkedést kaptak a nyakukba. Ezek jussanak eszedbe, amikor a magyar inflációt akarod összehasonlítani mondjuk az észttel.)

Forrás

Share
,

Európai regionális évkönyv 2021

Egyéb

Kerestem valamit az Európai Statisztikai Hivatal honlapján (tragédia bármit is megtalálni), s ott jött szembe ez a kiadvány.

A 2021-es év összegzése, de nem országok, hanem régiók szerint.

Néhány adatot kedvcsinálónak kiemeltem, ha érdekel bővebben, olvasd el magát a kiadványt. Sajnos a képek túl nagyok benne, ezért kénytelen voltam megvágni őket, kattintásra nagyobbak lesznek.

Az EU lakossága jelentősen öregedett 2001 óta, az átlagéletkor 38,4 évről 43,9 évre nőtt, a legfiatalabb a lakosság a nagyvárosok környékén, ahol a továbbtanulási és munkalehetőségek összpontosulnak.

» Read more

Share
1 2 3 4