Január első felében a legrosszabb 16 napját mutatta be az S&P 500 tőzsdeindex, s hónap végére csak hajszál híján maradt le az új rekordról a -8,47%-os teljesítményével, egyedül 2009 januárja tudott beelőzni -8,6%-kal.
Azért mielőtt megrettennénk a világvégétől, emlékezzünk meg, mennyit ment felfelé az index csak az elmúlt két évben.
Az esés oka (a túlárazottságon és az orosz-ukrán konfliktuson túl) a FED kamatemelésétől való félelem. A piacon néhány szereplő már attól retteg, hogy akár 2,75%-ra is felszaladhat a dollár alapkamata az év végére, ami maga lenne a teljes katasztrófa a tőzsdei áraknak. (Zárójelben, az amerikai decemberi inflációs adat 7% volt...)
Az amerikai fogyasztói hangulatindex nagyot esett, 2011-ben volt utoljára ennyire alacsonyan.
Az amerikai lakossági költés is csökkent 0,6 százalékponttal decemberben, de valószínűleg csak azért, mert sokan megrettentek az estleges áruhiánytól és már októberben bevásároltak karácsonyra.
A legtöbb nagy amerikai kikötőben új rekordok születtek, nem ritka, hogy 20% felett nőtt a fogadott konténerek száma. Vagyis ömlött be az áru az országba az elmúlt évben. Konkrétabban: 14%-kal nőtt az amerikai import és 4,6%-kal az export.
Az amerikai GDP 5,7%-kal nőtt tavaly.
Az olajár hétéves csúcson, nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatt.
Erdogan török elnök a jegybank után megtalálta az újabb bűnbakot a magas, 36% feletti török infláció miatt: kirúgta a statisztikai hivatal vezetőjét, reméljük az utódja már nem fog ilyen képtelenségeket hazudni. Eközben a gyűlölt ellenzék szerint a valódi infláció ennek a kétszere volt, de hát tudjuk, hogy ők csak ártani akarnak a remekül működő, sziklaszilárd rendszernek.
Kína egy rossz hörcsög módjára elképesztő mennyiségű gabonaféléket raktározott be, ezzel jól felverve a világpiaci árakat. A világ népességének ötödet adó országban van jelenleg a világon elraktározott gabona 30-69%-a, ezzel nagyban hozzájárulva az elmúlt év 30%-os élelmiszer-áremelkedéséhez, ami a szegényebb országokban az éhezők számának növekedését okozta. Az elmúlt években Kína több termékből megsokszorozta az élelmiszer importját.
Rosszul indul az év Kínában, a PMI index még éppen 50% felett van, a megrendelt exportáruk viszont már 50% alá estek. Elég rosszak a számok, ez is azt támasztja alá, hogy könnyen lehet, hogy 2022 lesz az első olyan év az elmúlt 30 évben, amikor 6% alatt fog maradni a gazdasági növekedés. Bővebben (fizetős cikk).
Miután Litvániában kvázi nagykövetséget nyithatott Tajvan, Kína elkezdte csúnyán szivatni az országot, kitiltotta a termékeit Kínából, bezáratta a nagykövetséget és így tovább. Nagy nehezen, de végre az Unió is kiáll Kínával szemben a saját tagjáért, beperelte Kínát a WTO-nál.
A ma legnépszerűbb banánfajtát a Cavendisht támadó Panama-kór nevű gombafertőzés egyre jobban terjed, s lehet, hogy hamarosan újabb banánfajtával kell megbarátkoznunk a boltokban. A gond az, hogy az egész nyugati világ a Cavendisht eszi (a hatvanas évek előtt a Big Mike volt a nyerő, de a Cavendish puhább és édesebb), ezért az ültetvények mind erre álltak rá, ami elősegíti a gombafertőzés gyors terjedését.
Egy új kormányrendelet szerint az szja visszatérítést, amit most fog kifizetni a kormány a választási év okán, nem viheti el a végrehajtó. (Bár vannak akik szerint ennek ellenére végrehajtható lesz ez az összeg is, ez a kormányrendelet csak arra jó, hogy a NAV-nak ne kelljen még erre is figyelnie.)
Tavaly 128 milliárd forintot már folyósítottak is a felújítási támogatásból 88 ezer igénylőnek, akik a támogatáson túl kb. 50-60 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású hitelt is igénybe vettek a felújításhoz.
A magyar jegybank 0,5 százalékponttal emelte a forint alapkamatát kedden, majd a kvázi alapkamatot 0,3 százalékponttal csütörtökön. Sajnos ez nem hatotta meg a forint árfolyamát, még mindig majdnem 360 forintot kell adni egy euróért.
Közben a jegybank elnöke arról beszélt, hogy a jegybanknak a magasabb kamatok miatt több száz milliárdos vesztesége fog keletkezni a következő években, amit a költségvetésnek kell majd állnia. (Már 2021 is veszteséges lett a hírek szerint.) Ha a több száz milliárdos jegybanki hasznot az elmúlt években ki lehetett szervezni alapítványokba és elkölteni mindenre, ami csak az eszükbe jutott, esetleg most nem lehetne visszavenni ezeket a pénzeket és eladni azt a rengeteg műtárgyat? Csak úgy eszembe jutott, mint megoldási lehetőség.... 🙂
Orbán Viktor közben arról beszélt, hogy győzelem esetén nem csak megtartják az eddigi családtámogatásokat, de újabbakat is bevezetnek. Hogy pontosan mit, arra nem tért ki.
