Az ingyenesség hatalma

Az emberi viselkedést szeretjük racionálisnak beállítani, de a legtöbb esetben nagyon távol van attól. A közgazdaságnak egy külön ága az emberek viselkedését igyekszik megérteni a gazdasági döntésekben.

Az egyik kísérletben 15 centért árultak egy szelet Lindt csokoládét és 1 centért egy kommersz Hershey’s szeletet. Az emberek 73%-a a jóval drágább csokoládét választotta, mert bőven megér 14 cent felárat a sokkal jobb minőségű csokoládé.

Ezután levitték mindkét csoki árát 1-1 centtel, vagyis az árkülönbség semmit nem változott, de a kommersz csokoládé ingyenessé vált. Az új árazás mellett az emberek 69%-a már a kommersz csokoládét választotta.

Egy gazdasági magazinra online elő lehetett fizetni 59 dollárért, nyomtatott formában 129 dollárért, illetve online is és nyomtatottan is meg lehetett kapni szintén 129 dollárért. A legtöbben a harmadik lehetőséget választották, mert ingyen megkapták az online verziót is.

Amikor csak az első és a harmadik opciót hagyták meg (online vagy nyomtatott és online verzió együtt), a többség az online, vagyis az olcsóbb verziót választotta. mert nem volt mihez mérni a második lehetőséget és hirtelen feleslegesen drágának tűnt fizetni a nyomtatott példányért, ott volt digitálisan sokkal olcsóbban ugyanaz a magazin, minek fizessen feleslegesen azért, hogy nyomtatva is megkapja?

Az Amazon Franciaországban bizonyos értékhatár felett nagyon kedvezményes szállítási költséget, 20 cent körüli összeget számolt fel, azonban jóformán senkit nem motivált többletvásárlásra a kedvezőbb postaköltség. Amikor ingyenessé tették a szállítást egy összeghatár felett, sokkal többen rendeltek többet, csak hogy ingyen legyen a szállítás.

Felkértek ügyvédeket, hogy rászoruló nyugdíjasoknak jogi tanácsot adjanak 30 dollárért óránként, ami sokkal kevesebb, mint a normál piaci ár. Az ügyvédek elutasították a kérést, nem dolgoznak ennyivel olcsóbban senki kedvéért. Amikor felkérték őket, hogy ingyen adjanak tanácsot ugyanazoknak, a legtöbben igent mondtak, mert akkor már nem munkának tűnt, hanem jótettnek.

Az emberek hajlandóak sorban állni 45 percet egy ingyenes termékért, de nem hajlandóak részt venni egy 20 perces anonim felmérésben, amiért ugyanannyit fizetnének nekik, mint amit az ingyenes termék ér.

Az emberek két egyforma minőségű hotel közül a drágább hotelt választják, ha ott ingyenes a reggeli, akkor is, ha az olcsóbb hotel a fizetős reggelivel együtt is kevesebbe kerülne, mint a másik.

Az emberek azért választják az ingyenes lehetőséget, mert azzal nincs kockázat, ha valamiért nem kell fizetni, akkor a döntés anyagi kockázata eltűnik. De amint látjuk a példákból, gyakran többe kerül az ingyenest választani vagy nem döntünk racionálisan, csak mert az ingyeneshez ragaszkodunk.

De vajon hogyan reagálunk arra, ha valaki ingyen pénzt kínál nekünk és nem ingyen terméket? Akkor egyből csapdát sejtünk és inkább meg sem hallgatjuk az ajánlatot.

Egy felmérésben 1 és 50 dollár közötti ingyen pénzt ajánlottak minden arra járónak a kiírás szerint. Egy dollár ígérete esetén az arra járók 1%-a állt csak meg, de még 50 dollárnál is kevesebb, mint az ötöde. Amikor megkérdezték azokat, akik nem álltak meg a pultnál, azt mondták, hogy valami trükköt sejtettek, biztosak voltak benne, hogy a végén sokkal többe fog nekik kerülni, mint a beígért ingyen pénz, azért nem álltak meg. Ugyanezek az emberek szinte biztos megálltak volna, ha hasonló áru terméket lehetett volna ingyen elhozni.

Azonban van egy másik oldala is a dolognak. Ha valamiért fizetni kell, akkor nem érezzük magunkat bűnösnek azért, ha valakinek kellemetlenséget okozunk. Egy iskolában szerették volna ösztönözni a szülőket, hogy időben vigyék el a gyerekeiket délután. Hogy a notórius későket leszoktassák, büntetést vezettek be, ha valaki egy megadott időpont után érkezett. A dolog pont fordítva sült el: sokkal többen kezdtek később érkezni, mert úgy érezték, azzal, hogy fizetnek érte, megvásárolták a jogot, hogy ne érjenek oda időben. Amikor visszavonták ezt a rendelkezést, újra csökkent a késők száma.

Sok ember képes hazahordani minden felesleges dolgot, ha ingyen adják. Reklámpólók, tollak, kitűzők és minden hasonló nagy mennyiségben fogy, noha már mindenki tudja tapasztalatból, hogy ezeket a tárgyakat jó eséllyel soha semmire nem fogja használni. Ennek ellenére feltankolunk belőle, hiszen ingyen van.

A cikkben szereplő legtöbb példa ebből a könyvből származik.

Share

52 hozzászólás

  • Zabalint
    Az ingyenességről, fizetősségről még eszembe jutott valami a turizmussal kapcsolatban. A Magas-Tátra szlovák oldalán többször felmerült, hogy szedjenek-e belépőt.
    Ami erről eszembe jutott, hogy voltak olyan érvek, hogy túl sok turista látogatja a Magas-Tátra turistaútjait, és egy nem pusztán jelképes belépő díj ezt visszavetné.
    Nos, más országokban, más helyeken én meg azt látom, hogy ahol fizetni kell, ott pont hogy több turista jár, mint akár egy az adott természeti látványossághoz közeli, hasonló kaliberű, de nem belépős alternatívánál. Akkor is, ha nincs agyon reklámozva. Az egyszerű turista az alapján tájékozódik a látnivalókról, hogy hol szednek belépőt. Valószínűleg ez hasonlóan van ingyenes vagy fizetős múzeumok, kiállítások esetén is.
  • Dani21
    Á, a jó öreg emberi természet. Én is bedőlök minden ilyennek (noha tudom, hogy trükk), szerintem ezzel nincs nagy gond, valamiért az agyunk így van bekötve, mindig a “jó dealeket” keressük. Talán azért alakult így a gondolkodásunk, mert még gyík- és majomkorunkban az agynak villámgyorsan kellett dönteni 2 opció közül, és a rosszabb (vagy lassú) döntés sokszor az egyed pusztulását hozta.
  • Peti
    Értékesítőként dolgozom. Nagyon sokszor van nálunk “ajándék”, amit ingyen is oda tudunk adni partnereknek. (Póló, toll, füzet, termekminta) A nálunk lévő felmérések kimutatták, hogyha a repi anyagért kérünk valamit. Sokkal jobban megbecsülik. Ha csak egy kávét kérsz helyette, az is jobb a semminél. Mivel azt érzik tettek érte valamit.
  • jinjang
    Érdekes összeállítás, bár némelyik példa lélektanilag kicsit kilóg.

    Ügyvédek: Különbség van abban, hogy az ember alulfizetetten dolgozik vagy jótékonysági munkát végez. Ha pénzt kapsz érte, az már munkának számít. Ha ingyen felajánlasz valamit, hogy megteszel, akkor jótékonykodsz.

    Sorbanállás vs. felmérés: A sorbanállásnál csak időt áldozunk (vagy azt se, mert ki lehet használni azt az időt is) és a másik fél nem kap semmit. A felmérésnél időt áldozunk + információt adunk cserébe, a másik fél is kap valamit.

    Olcsóbb hotel+fizetős reggeli: ha még így is olcsóbb, ott alacsonyabb színvonalat sejtünk. (Nincs feltétlenül így, de így lenne logikus.)

  • Hoppárézimi
    Gyerekként minden kiállításon végigtarháltuk a pultokat tollért, kártyanaptárért, bármiért.. 🙂 Aztán az ember kinövi ezt és legyőzi a reflexeket. Amikor valami rendezvény van, menekülök a svédasztal mellől, mert szekunder szégyenérzetem van a lökdösődés miatt.. 🙂 ( Szerencsére ez talán kezd kikopni, mármint a “ráúszás”. )
    Egyébként itt már szerepelt az a példa is, hogy sokan beleugranak olyan dolgokba, amire semmi szükségük, csak ne maradjanak le a támogatásról. Pl. nagycsaládos autó. Ez talán valami olyan reflex, hogy nem akarsz kimaradni valami “jóból”, ill. szeretnéd láttatni, hogy Te is “elvetted ami jár”.
    Ezek a beidegződések egyébként szépen mutatják az agyunk érdekes működését. Van amit átgondolunk, van amiben az intuícióinkra hallgatunk. Pl. mindenki elkezd egy irányba futni. Még nem tudjuk miért, de futunk mi is.. Ezzel remekül vissza lehet élni marketing trükkökkel.
  • Hplusz
    Dan Ariely kiszámíthatóan irracionális könyvből való részleteket amiket leírtál. Ha valakit melyben érdekel ez a téma ajánlom a szerző könyveit mert valószínűleg ő a humánökonómia jelenlegi egy legfontosabb alakja.

    Még szerencse, hogy ott a link a könyvre a cikkben. 🙂

  • Hardy
    Nem a cikk lényegével akarok vitatkozni, de egynémely kísérlet kimenetelét racionális döntéssel is lehet magyarázni ennyi információból. Pl. : “Amikor megkérdezték azokat, akik nem álltak meg a pultnál, azt mondták, hogy valami trükköt sejtettek, biztosak voltak benne, hogy a végén sokkal többe fog nekik kerülni, mint a beígért ingyen pénz, azért nem álltak meg. Ugyanezek az emberek szinte biztos megálltak volna, ha hasonló áru terméket lehetett volna ingyen elhozni.”

    Lehet, hogy azért, amit mondanak is: mert ingyen terméket gyakran osztogatnak cégek elsősorban az azért, hogy népszerűsítsék azt. Ingyen pénz viszont nincs, annál gyakoribb, hogy ingyen pénz ígéretével akarnak kiadásokba kergetni, vagy akár egyenesen átverni embereket. Tehát itt nem biztos, hogy az ingyen terméket túlértékelik az emberek. Ha egy nagy piros egyterűre felírják, hogy FREE CANDY, abban sem fognak bízni.

  • Panna
    Talán idepasszol.
    12 éve otthon dolgoztam hosstesként, amikor is úgy kellett odacsalni a pulthoz embereket, hogy ingyen ajándék jár. A végén azt kellett eladnunk, hogy a kézkrém persze ingyenes, a testápoló és borotvagél kerül csupán csak 8900 ft-ba hozzá. Egyet vagy kettőt kér volt a zárókérdés, nem az hogy csomagolhatom-e, mert arra lehet nemet mondani könnyebben.
    Csapdába csaltuk az emberek, egy eladás után nekünk 1100 ft volt a jutalék.
    Borzasztó nehéz volt egyébként egész nap cserkészni a népet bevásárlóközpontban és 4 – 8 db eladás volt a csúcs.
    Megértem, hogy ingyen termék sem kéne sokaknak pultnál, nemhogy ingyen pénzt. Mert utána sok helyen eladás van.

    Évekkel ezelőtt egy marketing eladáson Londonban úgy vették rá az embereket vásárlásra, hogy először elkezdtek ingyen £5 osztogatni és ettől vérszemet kaptak jó páran, s vakon költöttek. Döbbenet volt ezt élőben látni.

  • Pro bono
    Az ügyvédes példa nekem kilóg.

    X összeg alatt nem vállalok el munkát. Mert nagyobb macera lekönyvelni, mert jön a “de hát nekik is megcsináltad ennyiért” stb.

    Pro bonoként viszont igen, az akkor is meghozza a gyümölcsét, ha nem kürtölöm világgá.

    És még ha nem is pro bono az ügy, akkor is lehet, hogy van olyan mennyiség, ami szívességként, ingyen (és az azt követő nagyobb munkáért) többet ér, mint fillére pontosan kiszámlázva.

  • naa
    A 14 cent – 0 cent dolgot értem, korábban csak 15-ször drágább volt a Lindt, ezután viszont végtelenszer – annyival azért nem jobb… 🙂 No meg nem kell előkotorni a pénztárcát – kényelmi faktor.
    Utóbbira egy példa:
    – ha a készpénzes utánvét olcsóbb lenne, mint ha előre kifizetem kártyával a rendelt terméket, akkor is kifizetném előre.

    Persze tudom, nem erről írsz, hanem a logikátlan dolgokról (hotel, ingyenes termék), azokról meg annyit, hogy nem véletlenül tart az ország ott, ahol, ennyi agyunk van kollektíve…

    Az ingyen pénzért én se állnék meg, valószínűségi alapon: rettentő kicsi a valószínűsége, hogy pont egy ilyen kísérlet alanya lennék, sokkal valószínűbb, hogy valamit el akarnak adni, szerződni, akármi, neadjisten átverni. Ergo nem ér annyit, hogy leálljak. A professzor sem vette fel a 100 dollárost az anekdotában, mert ha tényleg valódi lenne, már másvalaki felvette volna.

  • Serrin
    > Felkértek ügyvédeket, hogy nyugdíjasoknak jogi tanácsot adjanak 30 dollárért óránként…
    Ha a nyugdíjas fizet érte, akkor az szolgáltatás olcsón és még más is ennyit akarna fizetni. Az ingyenes meg jótékonyságnak számít és lehet róla beszélni.

    > Az emberek hajlandóak sorban állni 45 percet egy ingyenes termékért…
    Én sem adnék ki információt, akár anonim, akár nem…

    > Az emberek a drágább hotelt választják, ha ott ingyenes a reggeli, akkor is, ha az olcsóbb hotel a fizetős reggelivel együtt is kevesebbe kerülne, mint a másik.
    A többség nem néz utána, vagy valamiért az első jobbnak tűnik (pl.: uszoda is van, stb.), így ezek alapján is lehet választani. Szóval ez nem annyira egyszerű kérdés.

    Reklámpóló, toll, füzet, ezek hasznos dolgok. Matrica, kitűző, stb. nem kellenek.

    Az ingyen pénz mögött meg ki nem sejtene valami hátsó szándékot? 🙂

  • Imre
    Ez Dan Ariely-könyv, több is van neki és miért nem a magyar kiadást linkelted be?

    Nem tudtam, hogy magyarul is megjelent. Tizenéve csak digitálisan veszek könyvet, s ezért angolul. Idejét nem tudom, mikor vettem könyvet boltban mesekönyvön kívül.

  • GrandMasterB
    /off-topic

    Ugrik a puma…
    “Évi 6,6 százalékra nő az itthoni kockázatmentes csúcskamat, miután új inflációkövető forintkötvények kaphatók a jövő hét végétől.” (múlt hét)
    privatbankar.hu/cikkek/kotveny/maris-itt-a-valasz-a-magas-inflaciora-66-szazalek-lesz-a-csucskamat-jovo-csutortoktol.html

    Vót má’ 🙂

  • szorgos
    És ki gondolta, hogy az ingyenességen egy választást el lehet veszteni (vizitdíj) 🙂

    Mi anno közgázból tanultuk, hogy annak a jószágnak, aminek nincsen ára, megbecsülés sem jár, hiszen nincs meg neki a közgazdasági jószágsághoz az az alapfeltétele hogy szűkös. vagy valami ilyesmi
    Ahogy pl. sokan milyen okosnak hiszik magukat az “ingyenes” netes sajtóval.

    Az ovis későknek én egy progresszív fizetési rendszert vezettem volna be. Havi 3 óra késéig 5 euró/óra, 6 óra késésig 50, 9ó 500 és így tovább, máris nem érzeték volna olyan nagyon kényelmesnek a megvásárolt időt. A túlóradíjakat meg természetesen mind az óvónők kapnák (esetleg extra personal ha valakinek még így is “megéri” késni).

    A szakmai kifejezések lehet nem pontosak, több mint 20 éve volt a suli 🙂

  • ZX71
    Van egy amerikai közmondás, miszerint ingyen sajt csak az egérfogóban van.

    Passzol amúgy a témához: én ezért tartottam jó ötletnek a vizitdíjat, és ezért sajnálom, hogy eltörölték. Csúnyán szét lett persze politizálva, de alapvetően egy nagyon hasznos adalék lett volna az egészségügy előmozdítására.

  • akosom
    Vagy a jó kis mozis (vagy mekis) példa, (nem tudom az aktuális árakat de)

    Kis popcorn: 800 forint
    Közepes: 900 forint
    Nagy: 1000 forint

    Mindenki a nagyot veszi, hiába sokkal több kalória/vagy a kukában landol a fele a film végén. 🙂

  • OB
    Az ügyvédes példának szerintem inkább üzleti okai vannak. Pl. én sem szeretném, ha elterjedne a piacon, hogy olcsón dolgozom, nem tesz jót az üzletnek. De az terjedhet nyugodtan, hogy pro bono jófej vagyok 😀

    (Tudom-tudom, a “lényeget” fogtam meg.)

  • OB
    engedd el ezt a gyík és majom dolgot, nem a fáról másztunk le 🙂
  • V.B.
    Amikor megkérdeztem a szüleim falujában lévő Gábor bácsit, h. miért nem veszi fel az oltást..?!
    Azt mondta, hogy “mert ingyen van..”
    Köpni, nyelni nem tudtam..
  • Serrin
    A vizitdíj arra is jó volt, hogy a hobbiból odajáró, társaságot kereső emberek nem mentek el orvoshoz. Emlékszem, hogy jóval kevesebbet kellett várnom akkoriban a háziorvosnál.
    Elnézést, ha ezzel megsértettem valakit, de ez az igazság.

    S ráadásul valami évi hatezer forintban volt maximalizálva, ami röhejesen kevés volt már akkor is. S mindjárt eltűntek az unatkozó öregasszonyok a rendelőből, inkább az ingyen buszozást választották Keszthelyre meg vissza. 🙂

  • Laci bácsi
    Megnéztem a torrent oldalon, valóban létezik Dan Arielytől több magyar nyelvű könyv. Egyet le is töltöttem gyorsan az ebook olvasómra. Címe: A (túl)költekezés pszichológiája. Remélem jó kis olvasmány lesz.

    A lopott víz édes, azt mondja a Biblia, úgyhogy biztos jó lesz…

  • Szabolcs
    Az ügyvédesre: ezek szerint a szerző olvasott Mark Twaint, nagy ügy… 🙂
  • Szabolcs
    +1, ami ingyen jobb: az EPIC games-től jobban esik vásárolni, amikor a heti ingyenes akciójuk van… szigorűan csak azt a 0-ás tételt persze. Gyarló vagyok én is, na 🙂
  • Reggeli
    A szállodai reggelis témához: ott, ahol mindenkinek ingyenes a reggeli (ergo mindenkivel kifizettetik), reményeim szerint a minőség jobb lesz vagy a választék nagyobb. Pusztán csak azért, mert relatív állandó volumennel dolgozó személyzet van, jobban kiszámítható a forgalom. Nagy eséllyel véleményt is találok majd róla a neten, mert így több reviewer fotózza / értékeli a szállásnak ezen részét is.
    Nekem eddig jobb élményeim voltak az “ingyenes” reggelis helyekkel, mert néha nagyon gyenge amit a fizetős reggeli címszó alatt összeütnek.
  • SzJocek
    Ez érdekes kis videó.

    youtu.be/qM6Jv6SUbPo

  • Tristan
    Az ugyvedes pelda szerintem is santit. Kicsit hasonlo ehhez az amikor hoz valamit a futar ami 9995ft es te adsz 10k-t es nem tudom melyik a kinosabb: megvarni, hogy visszaadja vagy mondani, hogy tartsa meg. Ilyen kis penzzel egyszeruen kinos rendelkezni.
  • jami
    A vizitdíj alól ráadásul egy halom esetben volt mentesség. Már akkor is lehetett tudni, h hülyék a népek itthon…
  • Kard
    Az ügyvédes példához még annyit. Hogy ha pénzt kapsz valamiért akkor felelősséggel is tartozol, az ingyen munkáért meg nem.

    Nem véletlenül lett rengeteg szoftver ingyenes az évek folyamán mert a gyártók nem akarnak supportot adni hozzá. Inkább ingyenessé teszik és valahol máshol hozzák be az árát a felhasználón cak ne kelljen azzal a fél % idióta felhasználóval foglalkozni.
    Nem véletlen, hogy a Windows otthoni használatra kvázi ingyenes, de céges környezetben fizetni kell érte.

  • mad823
    Kongitív disszonancia. Mármint ami utólag megmagyarázza a drágább jobb elvet. De tény, hogy ez már a döntéshozatal utáni rész.
    Én amúgy a parkolást tenném mindenhol fizetőssé. 😀
  • emberes
    “Persze tudom, nem erről írsz, hanem a logikátlan dolgokról (hotel, ingyenes termék), azokról meg annyit, hogy nem véletlenül tart az ország ott, ahol, ennyi agyunk van kollektíve…”

    Dan Ariely nyilván Magyarországról írt a könyvében…

  • Cékla
    Az ügyvédi példa inkább a social exchange és a market exchange közötti különbséget mutatja. Abban a pillanatban, hogy ingyen munkát kérnek tőlük social exchange lesz a munka, de kevés pénz még market exchange marad és megalázó. Ugyanez az ovis példánál. Ha jól emlékszem, miután visszaállították a szóbeli figyelmeztetést a késésért, az nem működött úgy mint korábban, hiszen amit egyszer felruháztak egy árral (vagyis leminősítették egyszerű vásárlássá), azt utána nagyon nehéz és hosszú idő visszaépíteni.
  • Racoon
    Tristan
    2022-01-25 at 17:23
    “Az ugyvedes pelda szerintem is santit.”
    Az Amazonon kívül mindegyik példa sántít és racionalitás van az emberek döntése mögött:
    a,-ingyen csoki mindent visz. b, van aki egyszerűen nem szeret képernyőn olvasni, ezért a nyomtatottat választaná, de az ingyen verziót bármelyik is legyen az el tudja ajándékozni/meg tudja osztani és ajándákozni jó:), d, A kamara által ajánlott óradíjtól ekkora mértékben nem lehet eltérni, ezért inkább ingyen dolgoznak, e, az ingyen terméknek 100 éves hagyománya van, nem gyanús, de a felmérés ha igazi, akkor pénz járna érte, ha fake akkor gyanús, f,) drágább hotelben általában jó minőségű büféreggeli van, az olcsóbb hotelben mindig alacsonyabb színvonalú ami ingyen OK, de rizikózni a pénzedért…, g, Ingyen pénz nincs, nagyon gyanús! h) ha beárazzák a késést, az akinek ez pénzt ér, meg fogja venni, ebben semmi furcsa nincs, folyt.
  • Racoon
    folyt. ha a késést beárazzák, valaki meg fogja venni tiszta lelkiismerettel, mivel nem ő árazta be és hajlandó érte annyit fizetni, amennyit kérnek érte…Ez egy egyszerű adás-vétel.
    Reklámtárgyak: szeretünk jót cselekedni és az is annak számít, ha valamilyen reklámtárgyból nagy mennyiséget szétosztásra elviszünk, kvázi fillérekért reklámozzuk más cuccát… Ha esetleg megfeledkezünk a szétosztásról akkor sem disszonáns, hiszen nem ígértünk semmi ilyesmit:)
    Összegzés: Nem az emberek hülyék, hiszen 100000 év alatt alakultak ki a jól bevált mintázataik.
    Az a hülye, aki rosszul feltett kérdésre jó választ vár, vagy másképpen fogalmazva: A rosszul feltett kérdésére elvárná az általa helyesnek vélt választ.

    Ennyi sületlenséget összehordani. 🙂 Jó sokat kellett gondolkodnod, mire mindenre összeizzadtál valamit, de minden percét megérte. 🙂

  • Szasza
    youtu.be/DWwKjsjaELo?t=264

    Hasonlóról van szó benne, sőt a Miklós által említett Online+papír előfizetés is benne van 🙂

  • Vladislav
    Talan nemileg a temahoz kapcsolodik.
    Tudtok olyan (lehetoleg kizarolag) elofizeteses hirportalt, amire erdemes lehet elofizetni? Akar hazai, akar kulfoldi.
    Szemely szerint mar nagyon unom a clickbait cimeket, a tartalmatlan cikkeket, a cikknek alcazott kommenteket. Ha mar olvasok hireket, szeretnek tartalmasat.
  • Adócsaló Vállalkozó
    Erre már vagy 20 éve rájöttem.

    Szállítmányoztunk magánemberek termékeit egy cégnek. A fuvardíj 10.000 Ft volt.
    A cég ígért fuvaronként 30.000 Ft-ot, hogy mi vegyük meg az emberektől a cuccot. Ez neki azért volt jó, mert az adminisztrációt a rengeteg emberrel átvettük tőle.
    Nekünk a fuvar számított, ezért a 30.000-t odaadtuk (volna) az embereknek.
    Ezzel lecsökkent a fuvar, mert az emberek maguk szállították el a terméküket, azt hitték, ők is megkapják a 30.000 pluszt. Nem kapták meg.

    Következő évben az embereknek nem adtuk oda a 30.000 Ft-ot, hanem ingyen fuvart (10.000 Ft) ígértünk, ha nekünk adják. Annyi fuvarunk lett, hogy plusz járművet kellett bérelnünk. 😀

  • Zsolt
    Az ingyen penzes pelda eleg nagy marhasag. Altalaban nincs ingyen ez a dolog, , az hogy egy alkalommal mert felmeres volt ez volt az egy dolog. En sem allnek meg, mert az hogy atvagnak es vesztek az idombol nagyobb kockazat a masik oldalon. Mig termekeknel ez mindennapos.
  • testemen a jel
    Szexből én pl. az ingyenest egyértelműen jobban szeretem, mint a fizetőset. Sőt, le is nézem azokat, akik többször választják a fizetőst. Róluk mindig a cikknek ez a mondata jut eszembe: “Ha valamiért fizetni kell, akkor nem érezzük magunkat bűnösnek azért, ha valakinek kellemetlenséget okozunk.” Hát igen…

    Ha már test, a végbéltükrözésből melyiket választanád? 🙂

  • Edi
    “Ennyi sületlenséget összehordani. Jó sokat kellett gondolkodnod, mire mindenre összeizzadtál valamit, de minden percét megérte. ”

    Vannak érveid is, vagy azért sületlenség, mert nem adott automatikusan igazat neked a hozzászóló? Mert szerintem teljesen logikus érveket írt. Lehet persze vitatkozni vele, és JÓ blog-gazdaként ezt is kellene tenned, ha nem értesz egyet. De te kinyilatkoztattad, hogy sületlenség.
    Nem szép…nagyon nem szép.

    Nekem úgy tűnt, viccnek szánja, hogy minden egyes állítást cáfolni akar olyanokkal, hogy azért visz haza egy rakás reklámajándékot, hogy majd szétossza.

    Nem tudtam, hogy komolyan gondolja. 🙂

    Most elbizonytalanítottál, hogy viccnek szánta-e.

  • Unemployed
    Dan Ariely-t (a könyv szerzőjét) egy Coursera tanfolyamon láttam először, pár éve még nem csak filmeket néztem, néha okosítottam is magam. Magával ragadott a témák plasztikus bemutatása és az az irónia, ahogyan tükröt tart elénk. Meg is vettem egy korábbi könyvét magyarul, bár talán soha nem olvastam aztán el.
    Igen, nem vagyunk racionális lények. És a legtöbb ember nem is szeretne az lenni.

    A bőre egyébként gyermekkorában valamilyen vallási ünnep során súlyosan megégett és évekig kórházba került. Mindig fájt neki, hogy a bőréről a kötést gyorsan szedték le és nem fogadta el, hogy a nővérek szerint ez volt a legjobb megoldás. Miután kijött, tesztelte a különféle fájdalomtűrési módszereket és kimutatta, hogy az időszakosan megszakadó és tervezhető időben, de rövid ideig tartó fájdalom a leginkább elviselhető. Ezt a kutatást is neki köszönhetjük.

    Én is köszönöm, hogy itt újra előjött…

  • KL
    Tehát egyes emberek anyagi szempontból rossz döntéseket hoznak és emiatt anyagilag rosszabb helyzetbe kerülnek? Akkor ezért vannak a vagyoni egyenlőtlenségek. Nahát, ki hitte volna. Akkor ez így rendben is van.
  • A-ti
    Köszönöm az ajánlót, most rendeltem meg a könyvet.
  • Nyomd a gazt!
    A szállodás ingyenes és fizetős reggelinél típusú dolgoknál szerintem sokszor többet számít az, hogy ha benne van az árban (ingyenes) akkor nem kell vele külön foglalkozni, mert pl a külön fizetős dolgoknál sokszor szokott lenni rejtett költség, pl felszolgálási díj, ital nincs az árban stb… néha ráadásul még többe is jön ki ugyanaz. Persze az más dolog ha mondjuk minden nap máshol szeretnél reggelizni, mert akkor felesleges az “ingyen” reggeli a szállodában. De persze a reggeli az árban (kivéve az ital) is létezik, de talán ez jobban definiált és kevesebbszer trükköznek vele. (talán)
  • nyugat

    Tehat a cikkbol valamiert azt a tanulsagot sikerult leszurnod, hogy az emberek vagyonanak nagysaga – es igy a koztuk levo kulonbseg – elsosorban vagy kizarolag a tulajdonosok szemelyes dontesein mulik.

    Gratulalok! Majd mondom az ismerosomek 2 eves kislanyanak, hogy milyen jo penzugyi donteseket hozott szerinted, aminek elsodleges vagy kizarolagos eredmenye szerinted, hogy mar most, 2 evesen kb annyi vagyona van, mint ami jovedelemhez 10 atlag magyar a teljes eletutja soran hozzajut. (Jelenleg 15 ingatlanja van a 2 eves kislanynak.)

    A viccet felreteve: hihetetlen nagy butasagot sikerult irnod a vagyoni egyenlotlensegekrol. Magyarorszagon az ilyen jellegu butasag sajnos igen elterjedt, mindennapos jelenseg.

  • Piotr Sztyopanovics
    A vizitdíjat az önkormányzat visszafizette pl. A XVIII. kerben. Ezért nem lett szellősebb a váróterem. Még az önkormányzatnál is tudtak traccsolni…
  • körösiné
    Az ingyen szex a legdrágább egyébként, tessék csak utánaszámolni.
    De ennél is drágább a kalákában építkezés. Ismerősömékhez még a mai napig járnak ingyen nyaralni a balatonra a 80-as években az építkezésben részt vett rokonok – hiszen ők építették a házat!
  • Tibi
    Dan Ariely zseniális, ajánlom ezt a rövid TED-videóját is: 🙂

    ted.com/talks/dan_ariely_are_we_in_control_of_our_own_decisions?language=hu

  • Joy
    A popcornos példát továbbgondolva támadt egy ötletem.
    Egészségtelen (vagy mondjuk a chipsadó alá eső) ételek esetén meg kellene tiltani, hogy a nagyobb kiszerelést olcsóbban árulják. Ugyanis azért az “ingyen” kapott extra étel-italért is fizetünk, mégpedig azzal, ami a legdrágább: az egészségünkkel.
  • pkrt
    Az emberi viselkedés az esetek túlnyomó többségében nélkülözi a racionalizmust. Pl. az egyik legdrágább tartós fogyasztási cikk a legtöbb ember életében az autó; legyen az akár új, akár használt. Hány autóvásárlónak sikerült racionális döntést hozni? Hányan szerkesztenek táblázatokat alkatrészárakkal, költségekkel, hogy a legmegfelelőbb típust válasszák? Esetleg árnyalják a képet a hibastatisztikákkal majd a felszereltségek és extrák árainak grammolásával? Pont annyian. És hányan vesznek úgy autót, hogy “mert tetszik”? Ennyit a gazdasági racionalitásról.
    A félreértések elkerülése érdekében: Ez abszolút nem baj. Csak ne hazudjunk már magunknak is, hogy mi mennyire racionális gazdasági döntéseket hozunk mikor emocionális alapon több millió Forint felett döntünk.
  • usespanner
    Én is tudok egy fura példát.
    Van egy remek puding az összes Spar-ban és Pennyben, ami 30.-Ft-ba kerül!

    Annyira olcsó, hogy senki nem vette, mert gyanús.
    Amikor 5db-ot adtak gyűjtő kiszerelésben 150..-Ft-ért, már egyből kapkodták, mégis csak “van ára”.

    A fenti terméket egyébként ma is árulják.