Napi ábra 01.26 Honnan származik az áram Magyarországon?
A havi áramfogyasztásunk az alábbi forrásokból származik:
Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
A havi áramfogyasztásunk az alábbi forrásokból származik:
Köszi!
app.electricitymap.org/zone/HU
tessék, 2021, augusztus: portfolio.hu/gazdasag/20211112/mar-kozel-a-negyedet-adtak-a-megujulo-energiaforrasok-a-magyar-aramtermelesnek-augusztusban-510474
Vagy legalább egy teljes összeget rátenni.
Így felslegesen költöttek a vizualizációra…
Éves magyar energia termelés ~ 47 000GWh
Normál villanyos kocsi fogyasztása 100km-re 20kWh
Magyar éves átlag km futás per személygépkocsi? sac-per-kb éves 10 000km /kocsi
Mennyi villanytalicskának elegendő ez a termelés ? 235 000db Tesla-környezetbontónak elég amely évente 10 000km-t fut csak…
Magyar normál személygépkocsi kb 3.5millió futkorászik az utakon… ENNEK 10%-át se tudnánk villanyos kocsival kicserélni, mert a teljes energiatermelésünk elmenne rá…
Hajrá balekok vegyétek a környezetbontó Teslákat… Lesz it még 350ft/kWh lakossági ár ebben az évtizedben…
“Magyarország energiatermelése 2019-ben 33,1 TWh volt. Ez 2 TWh-val több, mint 2018-ban.
Magyarország áramtermelése leginkább a Paksi Atomerőműben történik. A többit főleg szén- és gáztüzelésű erőművek, illetve a feltörekvő megújuló energiatermelés (ez 2008 óta a duplájára emelkedett, 4,19%-ról 8,48%-ra) biztosítja.
Az össztermelés így oszlik meg kategóriánként:
49% — Paks
27% — gáz
12% — szén
11% — megújuló, ezen belül:
-5% — biomassza
-3% — nap
-2% — szél
-1% — hulladékhasznosítás”
(47*(10^12)wh)/(2*(10^6))wh = 23.5 millio elektromos auto 10.000 km-es futasat lehetne ellatni a teljes magyar termelesbol (a te adataiddal szamolva).
Persze ez nem mond sokat a halozat terhelhetosegerol, az idobeli eloszlasrol, stb…
A mernoki munkadat is 2 nagysagrendbeli pontossaggal vegzed? 🙂
2015-ös Slide Paks 2-ről:)
old.mta.hu/data/cikk/13/62/71/cikk_136271/Aszodi_MTA_20150507_Korszeru_v2.pdf
Ha már kiszámoló: “Mennyi villanytalicskának elegendő ez a termelés ? 235 000db”
Azért az elég csúnya lenne.
Két nagyságrenddel elszámoltad. Helyesen: 23,5 millió.
Áramtermelés: 47.000 GWh = 47 x10^9 kWh
10000 km-en a Tesla fogyasztása: 100 x 20 kWh = 2.000 kWh
Egyszerre számoljuk fel az importot és ütjük ki a széntüzelést!
Talán 2030 így alakulhat:
62% — Paks I-II.
18% — gáz
5% — biomassza (erdőégetés)
10% — nap
4% — szél
1% — hulladékhasznosítás”
Ez egy majdnem teljesen karbonsemleges energiamix lenne. A térség élvonalában.
Már ha megépül valaha PAKS 2.
47 000 GWh az 47 000 000 000 kWh. Szóval 20 kWh / 100 km, azaz 0,2 kWh / km “fogyasztással” számolva az 235 000 000 000 km. 10 000 km éves futással az 23 500 000 autónak elegendő.
Kevesebb, mert mindketten a fogyasztás értékét használtátok termelés helyett. Ez persze nem nagyságrendi eltérés. A példában szereplő fogyasztással és futásteljesítménnyel kb. 18 millió autó jön ki.
Ezzel együtt ez is mutatja, hogy a teljes elektromos átálláshoz egész Európában bővíteni kell az áramtermelő kapacitást vagy úgy a negyedével. De erre még van idő. Ezért lehet értelme Paks2-nek.
Igaz, ez 2019-es adat:
mekh.hu/brutto-villamosenergia-termeles-megujulo-kategoriajanak-a-reszletezese
>Remek, az EU szerint igy mar nagyreszt zold forrasbol szarmazik a hazai aram termeles: atom es foldgaz plusz igazi megujulo.
Nagyon helyesen nézi akkor így az EU. Az atomenergia teljesen zöld, a megújulókat meg mivel baromira nem egyenletesen termelnek, muszáj kiegészíteni valami könnyen és gyorsan vezérelhető erőmű hálózattal. Ezek közül a gázerőművek messze a legkevésbé környezetszennyezők.
Persze ha csak azt nézed, hogy a gázerőműből CO2 jön ki, akkor nem zöld, de ha megnézed az alternatívákat, vagy ha megnézed azt, hogy amúgy a gázerőműbe egy baromira üvegházhatású gáz (nagyrészt metán) megy be és egy kevésbé üvegházhatású gáz jön ki (CO2), akkor egyáltalán nem olyan tiszta ez már. Ráadásul gázerőmű működhet megújuló forrásból (pl. mezőgazdaság) származó gázzal is, nem muszáj mindet a föld alól felhozni.
Ehelyett a mátai erőmű önmagában megérne egy életfogytiglant az érintettek számára, és a jelenlegi aljas hatalom mindent elkövet, hogy az orosz gáz legyen és atomenergia legyen az energiahordozónk.
Az ostoba magyar paraszt pedig tapsol ehhez.
24.hu/kulfold/2022/01/26/europa-repulok-100-ezer-szellemjarat-resido-hasznalati-kotelezettsegek/
Komolyan megérett az EU a pusztulásra ilyen idióta döntéshozókkal.
Reaktor blokk:
Paks-1 470 MW 2032
Paks-2 443 MW 2034
Paks-3 443 MW 2036
Paks-4 473 MW 2037
Egyreszt, ha meg is epul, par evvel kesobb le fog allni Paks1.
A villamos energia termeles csak kb az 5-odet adja a CO2 kibocsatasnak, ott van meg a kozlekedes/aruszallitas, az epuletek futese/hutese, mezogazdasag es az ipar.
Ezt mind (ahol csak technologiailag lehet) villamositani kell.
2050-ig kelleni fog Paks3, Paks4, Paks5, Paks6.
Nem lesz olcso.
Komolyan kérdezem, ezek a mérnökök(?) egyébként felelősségteljes munkakörben, mérnökként dolgoznak? Ha igen akkor nagy a baj és ez sokmindent megmagyaráz, hogy miért tart itt ez az ország.
Ha a sok villanyautot stabilan ra tudjuk allitani a halozat terheltsegtol fuggo toltesre, vagy akar visszataplalasra, akkor a kicsi draga gazeromuvek leepulhetnek, az olcso atom pedig bovitheto.
Szerintem te 6 db nullát tévedtél, ami nem kis teljesítmény azért 🙂
47 000 Gw termelés, 20 kw fogyasztás
47 000 000 Mw
47 000 000 000 Kw –
47 000 000 000 Kw/20Kw = 2 350 000 000 db 100 km-t futó kocsi /100
23 500 000 db 10.000 km-t futó
Csak két nulla a különbség 🙂
Ezekhez nyugodtan adjál hozzá még 10 évet darabonként. Ez a 30-as évekbeli leállítás csak a mai politikai narratíva, a világon mindenhol a megfelelő műszaki beavatkozásokkal ezek a fejlettségű blokkok 60 évet vígan elmennek. És ahogy itt elemzi mindenki a jövőt, erre szükség is lesz…
Ez lesz a realitás
Reaktor blokk:
Paks-1 470 MW 2032 + 10 = 2042
Paks-2 443 MW 2034 + 10 = 2044
Paks-3 443 MW 2036 + 10 = 2046
Paks-4 473 MW 2037 + 10 = 2047
mavir.hu/web/mavir/naptermeles-becsles-es-teny-adatok a bal oldalon tudsz lekérdezni sok féle adatot.
Jól láthatóan fogalmad nincs a villamosenergia termelés, szállítás, tárolás, elosztás témakörről. A sztenderd sötétzöld bullshitet hinted szerteszét a realitásokról tudomást sem véve.
Íme, a Nagy Német Zöldenergia Projekt eredménye, mely tagadja a valóságot, de attól az még létezik:
app.electricitymap.org/zone/DE
Márpedig a költsége a hálózatbővitésnek eléggé szemmellátható nagyságrend…
Persze a megújuló a “legjobb”, de múltkor volt egy cikk, hogy csupán arra nem lehet támaszkodni (és a nálunk zöldebb nyugat is ezzel küzd), mert a hirtelen kilengéseket nem tudják hozni, a szél nem fúj jobban, a nap sem süt többet, ha éppen most kell pár + GWatt.. ellenben az erőművekben “felcsavarnak egy potit és kész”.
Szóval ha nem lenne orosz függőség az építés miatt, meg kormány mutyi, és tegyük fel az atomenergia hulladékát is szabályosan kezelik, akkor az lenne a legjobb megoldás, nem?
De így is elég kemény belegondolni 23 millió autó.
Boncolgassuk kicsit a témát.
kb jelenleg 3.5 millió van normál családi használatban. Na most jól tudjuk, hogy a nehézteher / kisteher a normál lakossági autó futás 20-40 szerese is lehet. Egy 20tonnás nyerges 30-35 liter dízelt eszik… Egy VW golf 6 litert. Tehát 5ször annyit fogyaszt. Tehát vegyük 1 millió nyergest ami 20szor annyit megy évente és 5ször annyit fogyaszt, mint egy személykocsi – magyarul ez durva közelítéssel 100millió személykocsinak felel meg évente. A termelésünkből 20milliónak megfelelő maradt miután levontuk a 3 millió lakossági normál személykocsit…
Közlekedésünk 80-90%-át, ha elektromossá akarnánk konvertálni még mennyi paks kellene? 5?
Arról nem is beszélve, hogy a hálózat fenttarthatatlanná válik szépen lassan…
Egyik sem mérnök, okoskodó
Aki meg úgy gondolja, hogy egy spontán poénból kiszámolás elszámolása (mindenki véthet hibát) bármilyen véleményt mondhat egy mérnökről vagy bárkiről az rosszindulatból és irigységből vizsgázott ötösre…
Amikor tétre megy a dolog máshogy áll hozzá az ember és ellenőriz és még akkor is hibázhat, mert ember.
Viszont a rosszindulat, irigység és másik azonnali támadása nem jár kézen azzal, hogy emberek vagyunk sajnos ez csak parazitaként épül az emberiségre, viszont lehet nélküle is embernek lenni. Ajánlom mindenkinek 🙂
Amúgy örülök, jó elgondolkodtató témát dobtam fel.
És továbbra is az a véleményem, hogy az elektromos autózás több szempontból is katasztrófa felé sodor minket. Gazdasági, Természeti, Humanitárius szempontból is…
Akik arról vitatkoznak, hogy mi a megújuló részarány, mi van az elektromos autókkal, csip-csup lakossági szinten számolgatnak, stb. csak két alapvető dolgot nem vesznek figyelembe:
1.: Paks1-nek le kell állni (ez ténykérdés, tovább nem odázható el és a végtelenségig sem lehet az életciklust hosszabbítani.)
2.: Azt megnézte bárki is a grafikán, hogy mennyi most az IMPORT?! – biztos ingyen van ugye?!
Ha Paks1 leáll, vajon több import kell, vagy kevesebb?
Számolni csak tudtok, azért jártok ide.
Belátható időn belül komolyabb termelési egység megépülése (ami nem időjárásfüggő) pedig nem várható.
Mivel egyenlíted ki az időjárásfüggő termelő-egységek teljesítmény ingadozását, he?!
Várom a méregzöld békák brekegését.
homeinfo.hu/epitkezes-felujitas/gepeszet/futes/2289-komposztkazan-mit-kell-tudnunk-rola
Masik dolog hogy az ingadozo termelesre jo megoldas a vizeromu. Ha kell bekapcsolod, ha kell kikapcsolod. A szlovakoknak jo, csak nekunk nem kellett mert nem volt eleg “sotetzold”. Balatont meg a Ferto tavat be tudjak betonozni, de a bos-nagymarosi eromu projektet nem tudjak ujranyitni…
A szélerőművek tájképileg ocsmányak, imitt-amott jól mutat egy, de egy fertő-tó környéki állapot már visszataszító.
Gond továbbá hogy süt-nem süt, fúj-nem fúj, így az áram raktározásának megoldása.
Egy jól bevált módszere a szivattyús energiatározó: a völgyi tóból vagy Dunából áramtúltermelés esetén szivattyúkkal felnyomjuk a vizet egy hegytetőn kialakított tóba, amikor meg kell leengedjük egy turbinát meghajtva. Hátrány hogy egy hegytetőt ezért be kell áldozni, előny hogy nem a kongói gyerekbányászatot támogatjuk. Alpokban sok van ilyen de hazai viszonyok közt is ki lehet alakítani egy itthonra elegendő méretűt. Valamennyi energia veszik el az áram és a víz “utaztatása” miatt, de gazdaságilag megéri. 4-5 dunai vízerőmű is elférne, de ez már sátánizmus kategória. A Körösök is duzzasztottak ezért folyók még.
A nuklearis energianak a nyilvanvalo elonyei mellett vannak nyilvanvalo hatranyai is, pl.:
1. rettento magas a bekerulesi koltseg. Igen, hosszu tavon olcson termel, de sokan szeretik kihagyni a szamolasbol a majdani elbontas koltsegeit is.
2. A balesetek nagyon-nagyon valoszinutlenek, de potencialisan hatalmas kovetkezmenyekkel jarhatnak. Erts.: egy nagyon komoly paksi balesetnel az orszag nagy reszet ki kellene telepiteni, es paksot delre a duna evekre/evtizedekre tonkremenne (plusz surun lakott helyekre vinne tovabb a szennyezodest).
3. Az uranium meglepoen ritka nyersanyag + az uraniumbanyaszatnak is komoly kornyezeti hatasai vannak.
4. Sok radioaktiv hulladek keletkezik (a napi mukodes soran aranylag keves, de pl az elbontaskor rengeteg).
5. Biztonsagi kockazatok.
En tamogatom a nuklearis energia hasznalatat, de boven vannak hatranyai is.