Hónap: 2016 szeptember

Sokaknak ismerős az érzés: elégedetten éled az életed az okostelefonoddal, notebookoddal, autóddal vagy bármilyen egyéb eszközöddel, majd egyszer csak mintegy villámcsapásra rájössz, hogy nem tudsz tovább élni ezzel a régi és elavult eszközzel.

Mert beleültél a kollégád új 12 milliós autójába, mert láttál egy tesztet a legújabb csúcsnotebookról, vagy kipróbáltad a legújabb csúcstelefont az áruházban. Hazamész és nem is érted, hogy tudtál eddig elégedett lenni ezzel az elavult, lestrapált, nyúzott eszközzel. Úgy érzed, azonnal venned kell egy új készüléket.

A statista.com egy igen érdekes adatot talált. Az aktuális új Iphone megjelenése után pár héttel megdöbbentő módon megugrik a google-keresés az “Iphone lassú” keresőkifejezésre.

Két magyarázat van erre a jelenségre: vagy az emberek látják az üzletekben az újabb modelleket, amik gyorsabban működnek az öveknél, vagy ami sokkal valószínűbb, hogy frissítik a készülékeiket az aktuális Iphone megjelenése után időzített újabb IOS verziókra, amik bár kompatibilisek a régebbi készülékekkel, azonban nagyon belassítják azokat, lévén hogy az új, gyorsabb processzorral, több memóriával rendelkező készülékekre szabták és optimalizálták ezeket. Így remek alkalmat és okot adnak a régebbi készülékek tulajdonosainak, hogy megvegyék a legújabb modellt.

Így lesz abból a telefonból, amit még pár napja megelégedetten használt, gyorsan cserélendő elavult készülék, hiába alig tud többet a megjelent új telefon.

Ami érdekes még a grafikonban, hogy a nagy kiugrás után milyen gyorsan, néhány hét vagy hónap alatt visszaesik a keresések száma az úgymond normál szintre.

Régi bölcsesség, hogy nem szabad nézegetni az értékpapírjaid hozamait, mert csak feleslegesen rossz döntéseket hozol hirtelen felindulásból. Erről már írtam itt: A legsikeresebb befektetők és Hagyd békén a befektetéseidet.

Én is tartom magam ehhez az aranyszabályhoz, most azonban kénytelen voltam ránézni az értékpapírjaim állapotára más okból kifolyólag.

Gondoltam, néhány adat nektek is érdekes lehet, főleg hogy írtam is például a brazil helyzetről.

Miután írtam róla, be is fektettem brazil részvényindexbe, mivel egyszerre esett össze a real árfolyama és a brazil tőzsde, jó időpontnak tűnt a befektetésre. Ha valaha is érdemes ilyen volatilis piacra befektetni, akkor egy ekkora zuhanás után érdemes azt megtenni.

Utána kezdődött a korrupciós botrány, az nem volt annyira jó hír, nyilván tovább tépázta az árfolyamot, de már nem követtem a piac alakulását, mert minek.

Most néztem rá a vásárlás óta először a brazil tőzsdeindex ETF-emre, tavaly október 29 óta +51,8%-ot hozott. Eddig jó. 🙂

2014 végén egyszerre gyengült az olaj, a rubel és az orosz gazdaság is. Úgy gondoltam, akkor ez most jó időpont lehet beszállni orosz részvényekbe. Bár utána még tovább estek az árak, 2014 decembere vége óta +30,27% az eredmény eddig, miközben se az olajárak nem nőttek, se a szankciókat nem oldották fel Oroszországgal szemben.

Ezekkel a részvényekbe jókor sikerült beszállni, kihasználva az egyszerre gyenge helyi devizát és ettől nem függetlenül rosszul teljesítő gazdaság miatti árfolyamesés kettős hatását. (Természetesen mivel nem adtam még el ezeket a részvényeket, ezek egyelőre csak virtuális hozamok, csak egy pillanatnyi állapot a jelenlegi helyzet.)

Sajnos ezek a részvények a kisebb része a hasonló befektetéseknek (nem véletlenül), az ausztrál részvények például 2014 decembere óta -6,9%-kal járultak hozzá az összhozamhoz, az amerikai részvények csak oldalaznak bő egy éve (+4%), de azt legalább hatalmas volatilitás (árfolyam-kilengések) mellett, az eurós high yield bondok is mínusz 2,1%-ot hoztak például 2015 januárja óta.

Úgyhogy a tökéletes timing (időzítés) továbbra sem működik, de ezt eddig is tudtuk.

Ha hasonlóan kockázatos befektetésekben gondolkodsz, mint egy orosz, vagy brazil piac, csak olyan összeggel tedd meg, aminek a felét is nyugodt szívvel el mered veszíteni.

Lassan vége van már szeptembernek is, közeledik az év vége.

Kíváncsi vagyok, mi volt idén a legnagyobb pénzügyi győzelmed, amire büszke vagy, hogy elérted?

Megszabadultál a diákhiteltől?

Lefelezted a lakáshitel-állományodat?

Végre összejött a hathavi vésztartalék?

Meg tudtad venni a házat, amire már hat évig gyűjtöttél?

Rendet raktál a pénzügyeid között, felszámoltad a felesleges számlákat, lemondtad a drága szolgáltatásokat?

Kiléptél a komfortzónádból és elkezdtél vállalkozni?

Továbbtanultál és kaptál egy sokkal jobban fizető állást? Vagy csak egyszerűen volt merszed felmondani és találtál sokkal jobb helyet?

Végre elkezdted írni, mire mennyit költesz és most már átlátod, merre és hogyan megy el a pénzed?

Félre tudod rakni a fizetésed 10%-át?

Vetted a fáradságot és elkezdtél tanulni a befektetésekről és végre jó gazda módjára gondot viselsz a megtakarításaidról?

Nagyon sokat lehet abból tanulni és bátorítást lehet nyerni, ha leírod, mit és hogyan értél el idén a pénzügyek területén.

Bátran fogalmazd meg a gondolataidat, kezdd ott, hogy mi hozta a változást vagy mitől jöttél rá, hogy változni kell. Milyen technika jött be és melyik nem? Voltak-e nehézségek, vagy éppen ellenkezőleg, sokkal könnyebb volt, mint előtte gondoltad?

Most az egyszer ne törődj a karakterlimittel, ha három hozzászólásban tudod csak elmondani, akkor bátran használj annyit.

A kis bizonyság is bizonyság, írd le azt is.

Két mai hír, ami többeknek érdekes lehet.

Az egyik, hogy miután visszavonták a az Unión belüli ingyenes mobilroamingról szóló rendelkezést, beadtak egy másikat az EU Bizottsághoz.

Mint ismert, a korábbi rendelkezés 90 napban maximalizálta az éves külföldi roamingot ingyenesen, ezt módosították most. Nem lesz időkorlát, azonban sajnos továbbra is maradtak benne aknák, nehogy véletlenül egy olcsó külföldi kártyát használj idehaza.

Ilyen aknák a meg nem határozott otthoni-külföldi használat aránya, hosszú inaktivítás után szinte csak roaming használat és több kártya használata roamingban ugyanazon ügyfél által (??).

Ilyenkor a mobilszolgáltató figyelmezteti az ügyfelet és 0,04 euró (13 forint) plusz díjat számolhat fel percenként.

Mindez 2017 júniusától fog élni, részletek itt.

A másik, hogy a magyar állam támogatni kívánja az elektromos és hibrid autókat, amik a jelenlegi szabályozás szerint zöld rendszámra jogosultak, de maximum az áfa (21%) vagy 1,5 millió erejéig.

Jó pont a tervezetben, hogy a 15 millió forint feletti autókat kizárják a támogatás köréből, így végre nem 30 milliós luxusautók kapnak kiemelt támogatást.

Komplikáció a dologban, hogy pályázni kell a pénzre, nem automatikusan jár és csak új autókra lehet igényelni.

Amiben csak reménykedhetünk, hogy nem az történik, mint a CSOK-nál, hogy ennyivel lesznek drágábbak a támogatásra jogosult elektromos autók.

Ha a tervezett töltőállomás telepítő program is sikeres lesz, akkor lehet, hogy jobban elterjednek az elektromos autók. (Hogy ennek ellenére megéri-e majd venni egyet, az még mindig kérdés.)

Az állami támogatások minden esetben piactorzító hatással bírnak, jobb esetben nagyobb a társadalmi hasznuk, mint a költségük.

Rosszabb esetben semmi mást nem eredményeznek, minthogy az adófizetők pénzét átcsatornázzák egyes üzleti körök zsebébe.

Az új lakások vásárlására felajánlott 10+10 millió forintos CSOK esetében is sokan attól tartottak, hogy semmi más eredménye nem lesz, mint ennyivel drágábbak lesznek az új lakások a támogatás gerjesztette kereslet miatt.

Nos, a valóság még ennél is szomorúbb lett.

Az év úgy kezdődött, hogy az új lakások áfáját levitték 27%-ról 5%-ra, vagyis minden mást változatlannak véve az új lakások árának 17,32%-kal esnie kellett volna.

Ezzel szemben az új lakások ára Budapesten a tavaly novemberi állapothoz képest 25,2%-kal nőtt, majdnem elérve a 600 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat.

Az áfacsökkenéssel együtt ez 51,46%-os áremelkedés 10 hónap alatt úgy, hogy közben a kínálat majdnem a négyszeresére nőtt. Vagyis egy tavaly 40 milliós lakás kicsit több, mint 50 milliós lett, tavalyi áfával számolva pedig 61 milliónál is többe kerülne, megállapíthatjuk, hogy az építőipar egy az egyben lenyelte mind az áfacsökkentést, mind a CSOK teljes összegét. Pont úgy, ahogy többek között én is megjósoltam már tavaly decemberben. Megint sikerült az adófizetők pénzét néhány zsebbe csatornázni, miközben a kedvezményezettek egy fillért sem látnak az állítólag az ő megsegítésükre kitalált támogatásból.

(Ezen idő alatt a használt lakások árai “csak” 18%-kal nőttek a régióban, de ami lényegesebb, az építőanyagok ára érdemben nem változott, míg az építőipar volumene 17,6%-kal esett egy év alatt. Tehát az áremelkedést egyéb gazdasági ok nem indokolja.)

Mivel jó érzékkel a kormány további lazításokat vitt véghez a CSOK amúgy is túl megengedő szabályozásában szeptemberben, további áremelkedések várhatóak.

Újfent bebizonyosodott, hogy az állami támogatásnak megint nem lett semmi értelme, csak a piacot torzítja és az adófizetők pénzét herdálja el.

Beáta küldött egy levelet, amiben olyan kérdéseket tett fel a lakástakarékokkal kapcsolatban, ami másokat is érdekelhet.

“Megnéztem az oldalán található lakástakarék kalkulátort, több szempont alapján kerestem, EBKM, THM..

Nem nagyon értem, hogy ha az OTP-nél kevesebb a kamat, mint a Fundamentánál, és szintén van számlanyitási díj, akkor hogy lehet jobb, mint a Fundamenta konstrukciója.

A válasz igen egyszerű: a lakástakarékoknál a kamat alig-alig befolyásolja a hozamot. Ami számít, az az állami támogatás. Állami támogatás nélkül a termékek általában negatív kamatot hoznak a költségek miatt.

Azonban minél hosszabb futamidőt választunk, az elérhető hozam meredeken esni kezd. Példa kedvéért az Aegon elérhető hozamai a különböző futamidők mellett:

Ennek okát leírtam a Nagy Lakástakarékpénztári Összefoglalóban.

Na itt jön az eltérés oka: az OTP négy éves terméke 45 hónapos, a Fundamenta négy éves terméke 52 hónapos futamidejű. Ennyit számít a hét hónap eltérés.

Erstét is csak azért sorolja jobb helyre, mert 0 Ft-os a számlanyitás, így az itt “spórolt” összeg annyit dob az EBKM-en?

Hajaj. Rengeteget számít a nyitási díj, vagy annak elengedése. Nézzük meg, mennyi a hozama a már említett Aegon terméknek 50%-os és 100%-os elengedett nyitási díj mellett. (Akció nélkül az ötéves EBKM 8,06%)

De mondjak még durvábbat? Még a havi 150 forint számlavezetési díj is rengeteget számít, hogy havi 5.000 forintból, vagy 20.000 forintból vonják le.

Havi ötezer forintnál ugyanaz a termék 9,62% EBKM, húszezer forintnál 10,56%. (Lásd a következő ábrát.)

THM szempont alapján sem értem a sorrendet.
Én úgy tudom a Fundamenta hitele a legjobb, nem tudok rejtett költségekről.

Pedig van. A 3,9%-nak hirdetett fundamentás hitelkamat csak mókusvakítás, ugyanis még kezelési költséget is kell fizetni. Ez régi átverés, a kamat egy részét átkereszteljük kezelési költségnek és máris lehet hirdetni 3,9%-os kamatot, ami egyrészt ha akarom igaz, de valójában 6% feletti a valódi költség, amit a THM mutató árul el.

De még az sem teljesen, mert a Fundamenta 5,25% THM-et ad meg, amiről kiderül, hogy csak 15 ezres befizetésnél igaz, mert 20 ezres befizetéshez felvett hitel esetén már 6,21% a THM. Az alábbi ábra a Fundamenta oldaláról van:

(Egyébként a mi kalkulátorunk is ezért ír 6,22%-ot, az eltérés a kerekítés miatt van.)

A Fundamenta hitelről itt írtam bővebben: A Fundamenta hitelekről.

A felkapott Fundamenta akcióról pedig itt: Fundamenta Kamatbónusz.

Gondolkodom újabb LTP nyitásán a Fundamenta LTP-m mellé, most éppen az Aegon keresett meg, látszólag nekem rosszabbnak tűnik azonban a kalkulátor alapján nem feltétlenül ezt láttam.

Erre már elvileg tudja a választ, ha figyelmesen megnézi a végeredményt: az Aegon is 45 hónapos, pont mint az OTP, ezért lesz jobb a hozama, mint a négy év négy hónapos Fundamentának.

Rövid távon EBKM alapján melyik a legjobb Ön szerint, ha nem kell hitel?

Pont ezt mondja meg a kalkulátor. 🙂

Vannak témák, amikről nagyon fontos lenne beszélni, de akkora ellenkezést vált ki az érintettekből és akkora vihart kavar, hogy amíg lehet, igyekszem kerülni a témát, mert nem vagyok mazochista.

Pedig pont ezek a témák, amikről nagyon sokat kellene írni, mert itt vannak a legnagyobb problémák.

Olyanok ezek, mint a bőr alá begyulladt szálka: ha hozzáérsz, teljes hangerőből felkiált, akit érint.

Pár éve még mekkora vihart kavart, amikor le mertem írni, hogy neked annyi jár az élettől, amennyit elérsz benne, vagy hogy ne akarj autót venni és saját lakást, ha nincs rá pénzed. Hogy élj a lehetőségeiden belül, mert nem lehet büntetés nélkül állandóan túlköltekezni.

Annyi feldühödött embert, akik akkor estek neki a billentyűzetnek a hozzászólásokban, régen láttam. Eszembe is jutott a mondás: az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég.

Mára ez a gondolat már úgy-ahogy elfogadottá vált sokak számára, de addig évek teltek el.

Írtam az adakozásról meg hogy az átlag magyar mit, mennyit és hogyan adakozik? Nézd meg, mennyien kiborultak. Pedig még a felmérések szerint is csak összesen 18 ország van a világon, ahol még nálunk is kevésbé adakoznak az emberek, tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy finoman szólva sincs kultúrája nálunk az ilyesminek. Persze, a cikk szándékosan provokatív lett, de attól még az utolsó szóig igaz. Csak sokan nem szeretik, ha tükröt tartanak eléjük és azt mondják, nézd csak milyen kócos a hajad.

(Már 3 hónapja írtam egy másik cikket a témában, de még nem mertem élesíteni. Eddig öt év alatt kétszer írtam a témában, de sokaknak még ez is túl sok(k) volt.)

Ugyanilyen téma, amiről már öt éve akarok írni, de még nem mertem megtenni, az a lopás kérdése, pontosabban az, hogy mi is számít lopásnak és mi nem.

Ezen is egyszer át kell esni, úgyhogy nem halogatom tovább. Mivel most az egyik legutóbbi poszt alatt újra kialakult a vita, hogy lopás-e ingyen filmeket vagy könyveket letölteni, éppen aktuálissá is vált a kérdés.

» Read more

Egy komoly botrány robbant ki a héten az Egyesült Államokban, az egyik legnagyobb bank, a Wells Fargo alkalmazottai öt éven át nyitogattak hamis számlákat és igényeltek hitelkártyákat az ügyfeleik nevében, azok adatait felhasználva, hogy teljesítsék a számlanyitási és értékesítési tervszámokat és megkapják a bónuszokat.

Ezekhez a számlákhoz még át is utaltak pénzt az ügyfelek eredeti számláikról. Mintegy másfél millió bankszámlát és félmilliónál is több hitelkártya számlát nyitottak, csak a hitelkártyák esetében 400 ezer dollárnyi költséget és kamatot fizettek ki az ügyfelek az általuk nem is igényelt számlák után. Ezeknek a hamis számláknak a zömét aztán egy fél év múlva be is zárták, miután megkapták utánuk a bónuszokat.

A csalás nagyságát jól mutatja, hogy öt év alatt 5.300 ügyintézőt rúgott ki ezért a Wells Fargo. (Jelenleg 265 ezer alkalmazottjuk van.) Ennek ellenére a csalást nem ők, hanem egy fogyasztóvédelmi szervezet leplezte le.

Az ügyfeleknek azt ajánlották, ellenőrizzék a számláikat és ha általuk nem ismert vagy nem igényelt számla, alszámla, hitelkártya vagy bármilyen szolgáltatás van beállítva, akkor azt jelezzék és kérjék is a bezárását.

Neked is érdemes vetned egy pillantást a számláidra az ügytől függetlenül is, különös tekintettel a drága folyószámla-hitelkeretre, SMS szolgáltatásra vagy bármilyen hasonló szolgáltatásra, amire sok pénzt kifizetsz évente, noha nem is használod ki azt. Amint látod, öt évig nagyüzemben ment a hamis számla nyitogatása az Egyesült Államok egyik legnagyobb bankjában, ehhez képest mi egy nem kért folyószámla-hitelkeret vagy balesetbiztosítás az egyik számlád mellé? (Sőt, az is lehet, hogy te bólintottál rá az ajánlatra valamikor két éve, csak nem is értetted igazán, mire is mondtál igent. Hogy például miért nem kérünk folyószámla-hitelkeretet és hogy emelik fel az összegét a te előzetes megkérdezésed nélkül, arról itt írtam pár éve.)

Az MNB két érdekes kiadványt adott ki az elmúlt héten.

Az egyik az augusztusi inflációról szóló jelentés. Ebből megtudhatjuk, hogy az infláció továbbra is negatív tartományban tartózkodik (vagyis infláció helyett defláció van), valamint azt is, hogy a zavaró tényezőktől, mint adókulcs változások, államilag előírt rezsicsökkentések és egyéb nem piaci eredetű befolyásoktól megtisztított inflációs ráta továbbra is egy százalék feletti.

A másik az úgynevezett Aranykönyv, ami a hangzatos neve ellenére továbbra is csak egy excel tábla, viszont annál érdekesebb.

A magyarországi bankok és egyéb pénzügyi szervezetek adatait tartalmazza.

Ha nem vagy otthon a számvitelben, az olyan oszlopokat, mint “Saját tőke” meg “Adózott eredmény” akkor is megérted.

Mivel fontos, hogy hol tartod a pénzed, milyen méretű és nyereséges bankban, érdemes nézegetni a számokat. Amire vigyázz, hogy csalóka, ha csak egy év adatait nézed, mert ez alapján például az OTP Bank a legrosszabb bank, mivel 98 milliárd forintos veszteséget ért el 2015-ben. De az ő esetében ez egyszeri oka volt, ráadásul az OTP Jelzálogbank kiugróan nyereséges volt. Ha több évet szeretnél nézni, itt találod az elmúlt évek Aranykönyveit.

Szintén érdemes nem elfelejteni, hogy a devizahiteleket 2015-ben forintosították, amin rengeteget buktak a bankok, bár persze erre a legtöbben már az előző évben elhatároltak pénzt. Az idei első félévben már több bank is nyereséges lett a 2015-ös vesztesek közül, még ha nem is nagy mértékben.

A forintösszegű nyereség/veszteség mellett érdemes összevetni az adatokat az adott bank méretével is, így megtudhatjuk, hogy például a Cetelem 63%-os tőkearányos megtérülést ért el, de az Unicreditnek sem kell szégyenkeznie a maga 25%-ával, vagy a Budapest Banknak a 14%-kal.

A Budacash bankjainak csődje után 40 bank maradt Magyarországon (plusz szövetkezeti és egyéb pénzintézetek), a sorrend mérlegfőösszeg alapján: OTP, Unicredit, K&H, Raiffeisen, MKB, Erste, CIB.