Az állami támogatások minden esetben piactorzító hatással bírnak, jobb esetben nagyobb a társadalmi hasznuk, mint a költségük.

Rosszabb esetben semmi mást nem eredményeznek, minthogy az adófizetők pénzét átcsatornázzák egyes üzleti körök zsebébe.

Az új lakások vásárlására felajánlott 10+10 millió forintos CSOK esetében is sokan attól tartottak, hogy semmi más eredménye nem lesz, mint ennyivel drágábbak lesznek az új lakások a támogatás gerjesztette kereslet miatt.

Nos, a valóság még ennél is szomorúbb lett.

Az év úgy kezdődött, hogy az új lakások áfáját levitték 27%-ról 5%-ra, vagyis minden mást változatlannak véve az új lakások árának 17,32%-kal esnie kellett volna.

Ezzel szemben az új lakások ára Budapesten a tavaly novemberi állapothoz képest 25,2%-kal nőtt, majdnem elérve a 600 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat.

Az áfacsökkenéssel együtt ez 51,46%-os áremelkedés 10 hónap alatt úgy, hogy közben a kínálat majdnem a négyszeresére nőtt. Vagyis egy tavaly 40 milliós lakás kicsit több, mint 50 milliós lett, tavalyi áfával számolva pedig 61 milliónál is többe kerülne, megállapíthatjuk, hogy az építőipar egy az egyben lenyelte mind az áfacsökkentést, mind a CSOK teljes összegét. Pont úgy, ahogy többek között én is megjósoltam már tavaly decemberben. Megint sikerült az adófizetők pénzét néhány zsebbe csatornázni, miközben a kedvezményezettek egy fillért sem látnak az állítólag az ő megsegítésükre kitalált támogatásból.

(Ezen idő alatt a használt lakások árai "csak" 18%-kal nőttek a régióban, de ami lényegesebb, az építőanyagok ára érdemben nem változott, míg az építőipar volumene 17,6%-kal esett egy év alatt. Tehát az áremelkedést egyéb gazdasági ok nem indokolja.)

Mivel jó érzékkel a kormány további lazításokat vitt véghez a CSOK amúgy is túl megengedő szabályozásában szeptemberben, további áremelkedések várhatóak.

Újfent bebizonyosodott, hogy az állami támogatásnak megint nem lett semmi értelme, csak a piacot torzítja és az adófizetők pénzét herdálja el.