Hozamok
Régi bölcsesség, hogy nem szabad nézegetni az értékpapírjaid hozamait, mert csak feleslegesen rossz döntéseket hozol hirtelen felindulásból. Erről már írtam itt: A legsikeresebb befektetők és Hagyd békén a befektetéseidet.
Én is tartom magam ehhez az aranyszabályhoz, most azonban kénytelen voltam ránézni az értékpapírjaim állapotára más okból kifolyólag.
Gondoltam, néhány adat nektek is érdekes lehet, főleg hogy írtam is például a brazil helyzetről.
Miután írtam róla, be is fektettem brazil részvényindexbe, mivel egyszerre esett össze a real árfolyama és a brazil tőzsde, jó időpontnak tűnt a befektetésre. Ha valaha is érdemes ilyen volatilis piacra befektetni, akkor egy ekkora zuhanás után érdemes azt megtenni.
Utána kezdődött a korrupciós botrány, az nem volt annyira jó hír, nyilván tovább tépázta az árfolyamot, de már nem követtem a piac alakulását, mert minek.
Most néztem rá a vásárlás óta először a brazil tőzsdeindex ETF-emre, tavaly október 29 óta +51,8%-ot hozott. Eddig jó. 🙂
2014 végén egyszerre gyengült az olaj, a rubel és az orosz gazdaság is. Úgy gondoltam, akkor ez most jó időpont lehet beszállni orosz részvényekbe. Bár utána még tovább estek az árak, 2014 decembere vége óta +30,27% az eredmény eddig, miközben se az olajárak nem nőttek, se a szankciókat nem oldották fel Oroszországgal szemben.
Ezekkel a részvényekbe jókor sikerült beszállni, kihasználva az egyszerre gyenge helyi devizát és ettől nem függetlenül rosszul teljesítő gazdaság miatti árfolyamesés kettős hatását. (Természetesen mivel nem adtam még el ezeket a részvényeket, ezek egyelőre csak virtuális hozamok, csak egy pillanatnyi állapot a jelenlegi helyzet.)
Sajnos ezek a részvények a kisebb része a hasonló befektetéseknek (nem véletlenül), az ausztrál részvények például 2014 decembere óta -6,9%-kal járultak hozzá az összhozamhoz, az amerikai részvények csak oldalaznak bő egy éve (+4%), de azt legalább hatalmas volatilitás (árfolyam-kilengések) mellett, az eurós high yield bondok is mínusz 2,1%-ot hoztak például 2015 januárja óta.
Úgyhogy a tökéletes timing (időzítés) továbbra sem működik, de ezt eddig is tudtuk.
Ha hasonlóan kockázatos befektetésekben gondolkodsz, mint egy orosz, vagy brazil piac, csak olyan összeggel tedd meg, aminek a felét is nyugodt szívvel el mered veszíteni.
Másoknak ajánlom a lustaport-ot és András György könyveit.
Anno a brexit-el én is jól jártam, de nyilván csak kevés pénzzel ‘fogadtam” arra hogy túlreagálták az emberek a dolgot. Meg is lepett hogy milyen rövid ideig tartott a visszaesés….
lustaport.wordpress.com/2014/12/24/feltorekvo-hozam-puzzle-15-evre/
lustaport.wordpress.com/2015/11/14/etf-portfoliok-orszagrotacio-deviza-leertekelodes-alapjan/
Persze nehéz lemondani arról a gondolattól hogy a nagyobb költséget a szakmai tudásunkkal pótolni tudjuk. Merthogy nem távolról sem vagyunk átlagosak.
Ebből a csapdából én úgy másztam ki hogy az átlagnak nem a közembert vettem ki amúgy sincs a piacon lényegében jelen. Hanem az Oxfordon végzett, PhD munkatársakkal körülvett, számítógépek, elemzők, ipari szakemberekkel támogatott alapkezelőt ki amugy a forgalom 9x% képviseli. Nos ezek kollektív intelligenciája mellett az enyém már nem csodálatos. És ezért vagyok a teljes piac indexelője, időzítés nélkül.
Ezek miatt inkább a befektetési alapok környékén nézelődök mégha drágább is sajnos.
Persze nézhetsz úgy is a dologra hogy lényegében termelő eszközökbe, kreatív emberekbe, profitéhes valamint szorgos vállalkozókba fektetél. Hogy ezek értéket milyen pénznemben méréd hosszú távon (azaz 20 – 30 év) nem számít. Ha termelnek, és márpedig ebben bízol, akkor értékesebbek lesznek.
A rövid távú árfolyam ingadozás kiszámíthatatlan. Hosszabb távon viszont ellenszél kiegyensúlyoz. Például a gyenge GBP ugyanazon angol exportőrök profitjának fog kedvezni kik részvényeit a nemrég megtépázta. Ezért van az hogy a árfolyamhedge évtizedes szisztematikus előnyét évtizedek óta semmi sem bizonyítja. Magyarul vállald be a rizikót és spórold meg a hedge költségét. Persze ez csak akkor működik ha hosszu távú befektető vagy.
Ez pl ingyen van, vagyis nincs vételi díja, a két éves hozama ÉVI 10,56%
maximax.hu/HU0000706684-Pioneer+USA+Devizar%C3%A9szv%C3%A9ny+Alapok+Alapja+I+sorozat/2014-09-30
az egy éves pedig 7,69%….
maximax.hu/HU0000706684-Pioneer+USA+Devizar%C3%A9szv%C3%A9ny+Alapok+Alapja+I+sorozat/2015-09-30
( Az öt éves hozama: ÉVI!!!! 25,29% !)
Kiszámoló ETF je ha jól értem NÉGY %-t hozott…
“az amerikai részvények csak oldalaznak bő egy éve (+4%),”
NEM NEM NEM ÉS NEM ÉRTEM EZT AZ ETF MÁNIÁT !!!!!!!!!!!!!
Persze én is örülnék, ha kevesebb lenne, talán a kbc kitalál valamit, ami nekik sem nagy érvágás, és mi is csinálhatunk lépcsős vásárlásokat kis jutalékért. 🙂
Elmúlt éves hozama 4,38%
A tartalma ugyanaz az ETF, amit én megveszek 0,05%-os éves költség mellett.
Hát ennyike az oka csak. 🙂
Timi kérdésének másik felére tud valaki válaszolni? “Az egyik, hogy 0,3%, de minium 7eur a vételi jutalék. Így nem tudom kisebb egységekben venni, hogy tényleg 0,3% legyen a költség”
2. Kit érdekel, hogy a 7,69 az “valójában” 7,69+2,5 lenne??????????????
hisz már Voltaire is megmondta:
” a tökéletes a jó ellensége ”
(és ez egy pillanatig nem jelenti azt, hogy könnyű jól időzíteni)
Nem kell messzire menned, mindjárt be is linkeltem neked.
De tessék, egy másik forrás ugyanarra a papírra: jokamat.hu/pioneer-usa-devizareszveny-alapok-a1.html Nahát, itt is 4,3%-ot ír.
A 4% meg marhára attól függ, mikortól nézed. Ha elcsúsztatnád a 12 hónapot pár héttel, mindjárt nem lenne itt se 4,38% a hozam. Itt hetek rengeteget számítanak, főleg, hogy pont tavaly szeptemberben esett össze az amerikai tőzsde.
Ha nagyon akarnám, ki tudnám neked keresni, hogy az alap 90%-ban Vanguard S&P 500 ETF-et tart, amit én is megveszek direktben.
anno az aranybánya részvényekkel voltak így sokan 2013 derekán…
oszt még bő 2 évig szívtak…
Persze ezek pont a mai napi értékek, nem mondtam, hogy holnap is ennyi lesz.
Mondtam: OTT VANNAK AZ ESZKÖZÉRTÉKEK: Ma: 1,859558
Pont egy éve: 1,710614. OSSZUNK: 1,087!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Vagyis itt 8,7 % ÉVES HOZAM ADÓDIK, Vétel: NULLA % KÖLTSÉG..
(Adatok a weboldalról, a számológép a win10 programja)
SZÁMOLJATOK UTÁNA….
maximax.hu/HU0000706684-Pioneer+USA+Devizar%C3%A9szv%C3%A9ny+Alapok+Alapja+I+sorozat/2014-09-30
11,82%-ot!
Ebből megkaptál ETF-ben 11,77%-ot.
Most nézd meg a te alapodat 2015 augusztus 17 és a mai nap között: bamosz.hu/alapoldal?isin=HU0000706684
Csúnya mínuszt látnál. Pedig csak pár nappal toltam el a dátumot egy évhez képest.
Ugyanezen idő alatt az én ETF-em 7,85%-ot hozott volna.
Nem értem, miért nem érted meg, ha van két alap, ami ugyanabba fektet, csak az egyik évi 0,1% költséggel, a másik meg évi 2,3% költséggel, akkor nem lehet jobb a drágább az olcsóbbnál.
A te alapodnak a 10%-a ráadásul magyar diszkontkincstárjegyben van, évi 0,7% kamat mellett, így még az is rontja a teljesítményét.
Akkor most: “az amerikai részvények csak oldalaznak bő egy éve (+4%),” Lásd fenn!
Vagy: “Na és mennyit hozott a S&P 500 az elmúlt évben a mai nappal?
11,82%-ot!”
Tényleg nem akarnék kötözködőnek látszani, nem is írok tovább ebben a topikban..
Timi kérdezett valamit, aminek nincs “bekerülési költsége” én meg próbáltam egy tippet adni neki…
ennyike
Összeestek szeptemberben és januárban is.
Te pedig pont egy napot ragadtál ki, pont az összeesés utáni első napokat.
Augusztus közepétől nézve már teljesen más lenne a képlet.
Azt kérdezted, mire ez az ETF mánia.
Hát erre. Hogy sokkal többet hoz, mint egy befektetési alap.
Köszi
Nem jársz jobban szerintem a pénzváltóval. Fizetsz 0,6% tranzakciós adót a pénzfelvételre, majd további 0,3%-ot a pénzváltásra. És még ott van a váltási jutalék is.
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja
Van egy A sorozat (HU0000701883) és egy I sorozat is (HU0000706684).
Ügyvéd az I-ről beszél. De nincs igaza.
A bamosz.hu/alapoldal?isin=HU0000706684 linken ki kell választani az 5 éves időtávot és az 1 éves hozam gombot. Látszik, hogy bár régebben a hozam mindíg 10% felett volt.
De 2016 eleje óta legalább annyit van a negatív tartományban, mint a pozitívban. Nagyon függ attól, hogy milyen kezdő időpontot választunk.
Ha most kell dönteni, hogy mibe fektessünk be, akkor a közelmúlt alapján, ez sem egyértelműen nyerő. És ha rosszul mennek a dolgok, az a 2.5% költség hiányozni fog, pl. egy ETF-hez képest.
a KBC-nél az 1% nem a vételi és eladási árfolyam különbsége, hanem a középárfolyamhoz viszonyított eltérés.
Ezért a vételi és eladási ár között 2 % van.
“Így nem tudom kisebb egységekben venni, hogy tényleg 0,3% legyen a költség…”
Azt nem tudom, hogy kisebb egységeket hogy lehet 0,3% költséggel venni, de azt tudom, hogy hogyan lehet ingyen. 🙂
A NYESZ számlán a befizetés első befektetése után nem számolnak költséget!
És ha a NYESZ után nem igényelsz vissza adót, akkor a jelenlegi törvények szerint átalakíthatod TBSZ. Adómentesen átviheted az összes nyereségedet és értékpapírjaidat. És másnap megszüntetheted a TBSZ-t.
Ha transferwise-on keresztül váltasz, akkor a középárfolyamon felül 0.7% a költség HUF -> EUR váltásnál. Konkrétan a KBC-nél vezetett EUR számlára is működik így a befizetés.
A legfrissebb valami, amit találtam az I-ről, 2012-es.
De még ha nem így lenne, akkor se tudna jobb lenni.
Befektetési alapok közül néztem a Pioneer USA és Európa részvény alapok alapját, de kiderült, Ersténél netbrokeren nem elérhetők a Pioneer Alapok (egyébként tényleg 2% feletti költséggel dolgoznak, és 1% vételi jutalékkal, ami alacsonyabb, mint a legtöbb részvény alapé).
Néztem két NN alapot is (NN (L) GLOBAL HIGH DIVIDEND X CAP HUF és NN (L) GLOBAL HIGH YIELD X CAP HUF), ezek csak 5-6 éves alapok, drágábbak és hasonló költséggel dolgoznak mint a Pioneer alapok, viszont a részvény alap pl. kisebb szórással. A globális kötvény alapot azért néztem, hogy kötvény oldalon ne csak magyar államkötvényem legyen. Írta valaki a TBSZ-t és a NYESZ-t.folyt.
Valaki említette, hogy nem érdemes a hedgelésen gondolkodni. Igazából én MO.-n élek itt fogok költeni, jó eséllyel még sokáig forintban és ettől nem tudok elvonatkoztatni (lehet érdemes lenne). Veszek mondjuk MSCI World ETF-t euróért és elkezd erősödni a forint. Simán bukhatom az árfolyamon, amit hozna az etf. Azzal viszont nem szívesen szórakoznék, hogy nyitok mondjuk egy Euro short pozíciót az etf fedezésére. A kedvező költség miatt viszont mégis húzok az etf felé, szóval nem egyszerű. 🙂
Egyébként valami ilyesmi felosztásban gondolkom:
25% Magyar Államkötvény
20% Globális Vállalati Kötvény
45% Globális Részvény
10% kp esetleg ebből lecsippenve valamennyi nyersanyag
Volt egy háború Franciaország és Olaszország között (a középkorban), ahol az Olasz bankok adtak kölcsönt a Francia királynak, amiből jól el is foglalta őket.
Semmit nem ér a hozamod, ha a végén majd kiveszik a kezedből. 🙂
Kiszamolo, akkor titok, hogy melyik ez az orosz ETF?