Az eddigi relatív békeévek után tombol az infláció. Eddig az emberek lenyelték a békát, hogy semmi kamatot nem kaptak a kft-s, alapítványi vagy társasházi számlákon tárolt pénz után.
Most, amikor a hivatalos maginfláció is 12% feletti, már komoly érvágás még egy nem is olyan nagy összeg számlán való tartása akár néhány hónapon keresztül is. (Amíg kifizeted osztalékba, amíg gyűlik a pénz a társasház felújítására, egy magániskola jövő tanévre félretett támogatása és így tovább.)
Szerencsére bármikor vehetsz állampapírt az így félretett pénzből, akár csak néhány hónapra, de több évre is. A jelenlegi infláció ellen az sem véd meg teljesen, de mégsem 0,01%-os kamatot kapsz csak.
Itt a lista, mi kell hozzá. Gyakorlatilag bárki nyithat számlát, iskolák, óvodák, társulatok, vallási közösségek, ügyvédi irodák, egyéni vállalkozók, szakszervezetek, tényleg szinte bárki.
Ezen az oldalon pedig lemész az oldal közepére a "Kincstári árfolyamjegyzés" fülre.
Amit nem vehetsz cégként, alapítványként és így tovább, azok a lakossági papírok, mint a prémium állampapír vagy az Állampapír Plusz.
Amit vehetsz, az a diszkontkincstárjegy és az államkötvény.
Ha megnézed, mind az államkötvénynél, mind a diszkontkincstárjegynél rengeteg lejáratot látsz. A diszkontkincstárjegy mindig maximum egy éves futamidejű, az államkötvény ennél több. De mivel ma is megvehetsz olyan állampapírt, amit öt éve bocsátottak ki és még fél éve van hátra, így az államkötvénynél is találhatsz egy évnél rövidebb lejáratú papírt.
Nézzünk egy példát diszkontkincstárjegyből:
(A kép kattintásra nagyobb lesz.)
Itt a példa kedvéért mondjuk megtetszik a D230419-es papír, ami milyen meglepő a neve alapján, 2023 április 19-én jár le. S igen, a D a diszkontkincstárjegy rövidítése.
Ebben a cikkben már jól elmagyaráztam, mi az a nettó árfolyam, meg bruttó, vételi, meg eladási árfolyam:
Kötvények árai: nettó árfolyam, bruttó árfolyam, lejáratig tartó hozam
Szóval most csak a lényegre koncentrálunk. Téged az eladási hozam oszlop érdekel, a többivel nem kell foglalkoznod.
A kiválasztott papír kamata, pontosabban hozama a te szempontodból 6,5%. Azonban ez éves kamat/hozam, de már nincs hátra egy egész év áprilisig, így ennek az arányos részét kapod meg. Egy évnél hosszabb futamidő esetén pedig ez az egy évre vetített hozam, tehát ha két és fél év van még hátra, akkor ennek a két és félszeresét plusz a kamatos kamatot kapod meg, ha a kamatokat is újra befekteted.
(A lakosság számára a 2019 utáni állampapírok kamatadómentesek és igazából a cégek számára is. Azonban ez utóbbinál a kapott kamat egyéb pénzügyi műveletek eredményének számít és ugyanolyan profit, mint bármi más. Ahogy a fizetett kamat is ugyanolyan költség. Tehát adózni fogsz utána, de nem kamatadót fizetsz.)
S mi van, ha el akarnád adni idő előtt a vásárolt állampapírt?
A kincstár a saját szemszögéből nézi az eladás és vételt, ezért eddig az eladási hozamot néztük. (Ami a te olvasatodban vásárlást jelentett.)
Ha most megnézed a vételi hozamot, akkor azt látod, hogy jellemzően 0,6-0,7% különbség van az eladási és vételi hozam között. Ennyiért váltja vissza a Kincstár a papírt idő előtt. Az addigi kamatokat viszont megkapod.
Ami a buktató lehet, hogy az Államkincstárnál nincs annyi értékben az adott papírból, amennyiért te venni akarsz, hiszen ezek jellemzően régebben kibocsátott papírok. Olyankor másik sorozatot kell nézned.
Röviden összefoglalva ne hidd el, hogy egy óvoda, alapítvány, társasház, akármi nem nyithat államkincstári számlát és nem vehet állampapírt. Amint látod, nem egy agysebészet, le van írva, milyen papírok kellenek hozzá, beballagsz egy kirendeltségbe és nyitsz egy számlát. Ideális esetben otthon előre kiválasztottad, melyik állampapírt akarod megvenni, ha nem, a kezitcsókolom az ügyintéző is fog segíteni az Államkincstárban.
(Nyithatsz értékpapírszámlát a bankodnál is és ott is vehetsz többféle állampapírt, de jellemzően elég magas a számlavezetési díj és legtöbbször sokkal rosszabb is az idő előtti visszaváltás díja. De ha gondolod, egy kérdést ott is megérhet a dolog.)
Remélem segítettem. 🙂
