Használt elektromos és hibrid autók: megéri megvenni őket?

Írtam közel egy éve egy cikket az elektromos autókról, arra voltam kíváncsi, megtérül-e bármikor is egy új elektromos autó. Elég egyértelmű volt, hogy még ingyen árammal is többe kerül egy ilyen autó üzemeltetése, mint egy hasonló benzines társáé, a magasabb tőkeköltség, a nagyobb amortizáció és az akkumulátor véges élettartama miatt. (Ha még nem tetted, érdemes lenne elolvasni azt a cikket is, mert csak utalnék ebben a cikkben az ott leírtakra.)

Véletlenül belebotlottam használt hibrid és elektromos autó hirdetésekbe és nagyon elgondolkodtam, hogy lecseréljem az autónkat egy hasonló használt elektromos vagy hibrid autóra.

Ennek oka, hogy olyan nagy az áresése ezeknek az autóknak, hogy 4-5 évesen már szinte annyiba kerülnek, mint egy jobb benzines autó.

Egy új korában 13 milliós Toyota Prius Plug-In Hibrid 4-4,5 évesen már ötmillió forint alatt is kapható 70-80 ezer kilométerrel is.

Egy tisztán elektromos Nissan Leaf vagy Renault Zoe szintén 4 millió alatt is elhozható a hirdetések alapján, de van eladó Ford Focus Eletric 2014-es, 21 ezer kilométerrel 5,1 millióért. Ezek pedig alig rosszabb árak, mint a hasonló korú és futásteljesítményű benzines autók árai.

Röviden a mi helyzetünk: egy 3,5 éves benzines Ford C-maxunk van, kevés kilométerrel, (szűk) négymillióért tudnám most eladni.

Az átlagnál valamivel kevesebbet használjuk, évi 10 ezer kilométert teszünk bele, napi óvodajárat, hetente egyszer rokonlátogatás 40 kilométer, illetve vidéki rokonok és nyaralás, egyéb célpontok évente 5-6 alkalommal, jellemzően 380-400 kilométeres távok. Városban eszik nyolc litert, klímázás mellett is.

Mivel a legtöbb utunk 10-15 kilométer alatt van, az elektromos autó lenne a számunkra az ideális.

A mostani autónk árából (esetleg néhány százezer ráfizetésével) vehetnék egy hasonló korú elektromos vagy plug-in hibrid autót és fillérekért utazhatnánk a városban.

A nagy kérdés csak az volt, megéri-e? Három vagy öt év távlatában nyerek-e bármit a cserével?

» Read more

Share

A NOK-ról negyedik rész

Elindult a Nemzeti Otthonteremtési Közösség, ezért kötelességemnek érezve a tájékoztatást, néhány bejegyzésben kicsit kibontottuk, mit is kell tudni erről az új lehetőségről.

Az első részben az alapokat néztük át, mi is ez az egész. Tényleg van-e ingyen hitel, mennyivel fog kevesebbet érni a pénzed 15 év múlva az infláció miatt és vajon tudsz-e majd új építésű lakást venni azonnal, ha rád kerül a sor.

A második részben megnéztük, hogy értelmes ember csak havi 83 ezerrel száll be a dologba, ha egyáltalán és hogy az állami támogatás 80%-át el is viszi a havi költség, az 1%-os nyitási díjról nem is beszélve. Így csak gombokat nyersz az egészen, már ha nem te leszel az, aki kényszerfinanszírozza az egész csoportot.

A harmadik részben megtudhattuk, hogy a kiválasztás és a licit egyáltalán nem úgy működik, ahogy sokan gondolják, semmi garancia nincs arra, hogy hamar sorra kerülök, hiába is fizettem be az összes pénzt előre. Azt is megtudhattuk, hogy a NOK-kal vett/kapott lakásra semmilyen normál banki hitel nem vehető fel, így izgalmas a kérdés, hogy 10 millió forintból milyen új építésű ingatlant lehet venni. Továbbá érdekes kérdés, hogy vajon jár-e állami támogatás a licitnél vagy előre befizetésnél, mert a törvény szövege alapján elvileg nem.

S most elértünk a negyedik, reményeim szerint legutolsó részhez.

Két dolgot nézünk meg: összehasonlítjuk a NOK-ot egy hétköznapi bankhitellel és a lakástakarékkal.

Amit tudnod kell: ki sem sorsolnak a NOK-ban, amíg nincs 20% önerőd befizetve és utána is csak jövedelemigazolással, a fizetésedet maximum 50%-kal beterhelve juthatsz lakáshoz, de a NOK ennek ellenére kötelezhet arra, hogy kezest állíts magad mellé.

Ilyen feltételek mellett bármilyen bank ad neked kölcsönt, azonnal.

Ha hitelképtelen vagy a bankoknál, a NOK-ban is az leszel.

A másik, amit gondolj végig, hogy ha ma veszel egy lakást, akkor azonnal megszabadulsz a lakásbérlés költségétől (vagy azonnal fizetni kezd a bérlő, ha befektetésnek szánod az ingatlant).

Ma 10 évig fix hitelt, biztosítással az említett 10 milliós összegre (többet felesleges betolni a NOK-ba a maximalizált állami támogatás miatt) havi 104.121 Ft-ért kaphatsz kölcsön. Ekkor a teljes futamidő alatt kamatokra 2,49 milliót fizetsz ki.

Ha félidőben, 5 év után sorsolnak ki, akkor ezt a kamatot bár megúszod, lévén ingyenhitel van a rendszerben, azonban két dolgot nem: az addigi bérleti díjakat (amit vagy kifizetsz vagy neked fizetnének) és azt, hogy az infláció miatt a lakásárak 15-20%-kal várhatóan feljebb mennek, vagyis ennyit veszít a pénzed az értékéből, miközben arra vársz, hogy kisorsoljanak.

Nehéz 10 milliós lakás bérleti díjával számolni (főleg mivel csak új építésű lehet ugye), de mondjuk legyen havi 75 ezer forint.

Tehát az első öt évben, amíg nem sorsolnak ki, évi 900.000 Ft-ot, vagyis összesen 4,5 milliót buksz azon, hogy nem már ma veszed meg a lakásodat.

Ehhez még hozzájön az 1,5-2 milliós további veszteség az infláció miatt, összesen 6-6,5 millió forint a veszteséged.

Már csak add hozzá azt, hogy a hiányzó pénzt bankhitelből nem pótolhatod, csak új építésű ingatlant vehetsz és ha mégis valahogy tudnál hitelt felvenni mondjuk egy másik ingatlanra, akkor nem tudod, mennyi lesz 5 év múlva a kamatláb. Öt éve még 13% volt. Jelenleg 3-5%. Öt év múlva mennyi lesz?

Mi áll ezzel szemben? Nem költesz el kamatra 2,49 milliót és kapsz a költségek után mókás 500 ezer forint állami támogatást.

Vagyis 3 milliós haszon áll szemben sok kötöttséggel és bizonytalansággal, valamint a 6-6,5 milliós veszteséggel.

Nagyon egyszerűen kérdezem: szerinted akkor megéri? 🙂

Ha két év múlva biztos kisorsolnak, akkor talán nullszaldóra kijössz, bár miért csinálod, ha a legjobb esetben csak nem buksz rajta? Ha pedig te leszel az a szerencsétlen, aki 10 év múlva kerül sorra, akkor bő 10 milliót fogsz rajta bukni. Egy 10 milliós befektetésen. Ennél a rulett sem kockázatosabb. (15 éves futamidőre még kiszámolni is kár, remélem az eszedbe sem jutott.)

S még gondold azt is végig, hogy szerintem sokat mondok, ha jelenleg van eladó 4-500 új építésű ingatlan az egész országban. Ezt állítsd szembe a 4,4 millió használt ingatlannal. Persze nem mind eladó azokból, de azért érzed, mennyivel több ingatlanból tudsz választani, ha nem muszáj újat venned annyiért, amennyiért aktuálisan van eladó.

Ha már állami támogatás mindenáron, akkor kézenfekvő, hogy összehasonlítsuk a NOK-ot a lakástakarékkal.

Erre azt mondják a NOK-osok, hogy nem életszerű, hogy összehasonlítsunk egy NOK-ot 4-5 lakástakarékkal (ugyanis ott havi 20 ezer a maximális befizetés, a NOK-nál ennek 4-5-szöröse.)

Nem értem, miért ne lenne életszerű. Eleve akkor veszek lakást, ha már van családom, az meg minimum két fő, de jó esetben inkább alapból 3-4 fő. Plusz 1-2 rokont még mindenki tud keríteni.

Inkább az nem életszerű, hogy 10 millió forintból kell új építésű lakást vennem hitel nélkül, amikor éppen kidob a gép. Ha már itt tartunk, ugye.

De nézzük, melyikkel járnánk jobban, 4×20 ezres LTP-vel vagy egy 80 ezres NOK-kal?

Nyitási költségek:

NOK-nál a szerződéses összeg 1%-a, egy 10 milliós szerződésnél 100 ezer forint.

Ugyanez a lakástakaréknál futamidő és aktuális akcióktól függően nulla és 320 ezer forint között. (Jelenleg az OTP-nél és az Ersténél 10 évre is 80 ezer Ft a négy szerződés, az Aegonnál akció van, ha nyitunk önkéntes pénztárat is. Lakástakarék-kalkulátor itt)

De tudunk játszani is ezzel, elég 4×5.000 Ft-ra kifizetni a nyitási díjat és egyszerűen többet fizetünk be havonta. Ez régi trükk.

Folyó költségek:

A NOK-nál akár a teljes állami támogatás 80%-át is elérheti a havi költség.

Az LTP-nél 4×150 Ft, vagyis a maximális állami támogatás 2,5%-a. Vagyis a miénk marad a támogatás 97,5%-a. Vagyis ennyivel több pénzünk lesz az LTP-ből, hiszen az állami támogatás ugyanannyi. Csak nem mindegy, hogy a 20%-át kapom meg ennek az összegnek, vagy a 97,5%-át. 300 ezerből évente csak 60 ezer az enyém, vagy 292 ezer Ft.

Kamat:

A NOK-nál ugye nincs kamat.

Az LTP-nél se sok, de még vannak a piacon 1-3%/év kamatfizetésű termékek.

Felhasználhatóság:

A NOK kizárólag más hitellel nem terhelt, új építésű ingatlanra vehető igénybe.

Az LTP-ből vehetünk új építésú vagy akár használt ingatlant, ezen túl meglévő lakáshitelünket törleszthetjük, használhatjuk ingatlanfelújításra is, sőt a rokonainknak is szabadon átadhatjuk, ha mi nem tudjuk mire használni.

Rugalmasság:

A NOK-nál nincs rugalmasság, előre el kell dönteni, 10 vagy 15 év futamidőt választunk. A havi részleteket végig kell fizetni, vagy beragad a pénzünk a futamidő végéig. Amikor kisorsolnak, egy éven belül ingatlant kell vennünk.

Az LTP-t bármikor megszüntethetjük, hosszabbíthatjuk, vagy rövidíthetjük (4 és 10 év között), csökkenthetjük a befizetést, stb. A legrosszabb esetben, ha nem tudjuk fizetni, felmondjuk, a pénzünket 2 hónapon belül visszakapjuk, csak az állami támogatást bukjuk, plusz a nyitási költség és a havi 150 forintokat.

Szervezők:

A NOK-ot egy új cég csinálja, 100 milliós alaptőkével.

Az LTP-t 21 éve árulják, négy cég, ebből három nagybanki vagy biztosítói háttérrel. A minimumtőke 2 milliárd forint. 80 éves modell, egymillió ügyfél. Az LTP az OBA által garantált.

Lehetne még folytatni a cikket, de szerintem felesleges.

Átnéztük a legtöbb lehetőséget, buktatót, előnyöket-hátrányokat. Ha valaki ezek ismeretében mégis belevág, ám tegye. Úgy gondolom, a szükséges tájékoztatást ennyi leírásból már megkapta, hogy megfontoltan döntsön.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

A NOK-ról második rész

Elindult a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (rövidítve NOK), amit az ügynökök gyorsan el is kezdtek értékesíteni, mindenkinek ecsetelve, mennyire jól jár az, aki ebbe belép.

Az első részben leírtam már pár dolgot a NOK-ról, most szeretném tovább folytatni a témát.

A NOK nem mást ígér, mint legkésőbb 10-15 év múlva saját lakásod lesz, ráadásul állami támogatás és kamatmentes hitel mellett.

Természetesen ez csak annyiban igaz, hogy a saját lakásodnak az a része lesz meg, amit vállaltál befizetni, amikor beléptél a NOK-ba. Mivel a 30%-os állami támogatás maximuma csak évi 300 ezer forint, ezért racionálisan gondolkodó ember ennél egy fillérrel többet sem tesz bele ebbe az egészbe. Ez 83 ezer forint/hó maximális befizetést jelentene, ha nem lenne költség. Így 10 éves futamidő mellett kicsit kevesebb, mint 10 millió forintot fizetsz be, 15 év alatt ennek a másfélszeresét.

Erre jönne rá még 30% állami támogatás, ha nem vinné el a költség ennek a 80%-át.

A CNOK oldalán találunk egy őszinte kalkulátort, mennyit is nyerünk az egészen.

Nézzük csak. Ha 10 millióra szerződünk 15 évre, akkor havonta 67,55 ezer forintot kell befizetünk, így kapunk 10+3 millió forintot valamikor a 15 év alatt, hogy önerő lehessen egy szigorúan új építésű lakásvásárláshoz. Ez egy mai átlagos budapesti lakáshoz is még beugrónak is kevés, de mi lesz 15 év múlva, ha addigra megduplázódnak az ingatlanárak?

De most ezen könnyedén lendüljünk át és osszuk el a 13 millió forintot 180 hónappal, vagyis 15 évvel. 72,22 ezer forint jön ki.

Hogy is van ez? Befizetek havi 67,55 ezer forintot, kamatot nem kapok rá és csak 6,9%-kal lesz több pénzem 15 év alatt? Hát hová lett a beígért 30% támogatás? És a kamat?

A támogatást felemésztette a költség, a kamatot elvitte az, hogy másokat finanszíroztam belőle. (Csak úgy összehasonlításul: ha ezt a pénzt egy igen szerény 2%-os kamatozású Cetelem megtakarítási számlán gyűjtögetném, akkor is 14,17 millióra hízna állami támogatás nélkül is.)

Mielőtt megnéznénk a költségeket, játszunk még egy kicsit a kalkulátorral. Mi lenne, ha 30 millióra szerződnék, amiért már kapnék is új építésű lakást? (Mármint ma, nem 15 év múlva, amikor esetleg meg fogom kapni ezt az összeget.)

Micsoda? Többet fogok összesen befizetni, mint amit visszakapok? Hát igen, a költség többet felemészt, mint az állami támogatás. Ez egy ilyen játék. Már 20 milliós, 10 éves szerződésnél is a teljes nyereségem 120 ezer forint. Mínusz az elmaradt kamatok és az inflációs veszteség, természetesen.

Kattintsunk a költségeket taglaló összefoglalóra.

Az ügynöki jutalék a szokás alapján a szerződéses bruttó összeg 1%-a lehet. Egy állami támogatással együtt 20 milliós szerződésnél ez 200 ezer Ft. Ez biztosítja azt, hogy kellően sok embert rábeszéljenek a belépésre. (Nem tudom, ezen kívül fognak-e még pénzt kapni az ügynökök, de ez a mi szempontunkból lényegtelen is.)

Ezért lesz az, hogy igyekeznek majd a 10-15 milliósnál nagyobb szerződésre is rábeszélni az embereket, még akkor is, ha egyenesen ráfizetés lesz a nagyobb szerződéses összeg. Gondolom, az ingyenhitel lesz a hívószó, elegánsan átlépve azon a témán, hogy lehet, hogy a bot rossz végére fog kerülni az ügyfél és ő lesz az, aki ezt az ingyenhitelt finanszírozni fogja 15 éven át. (Lásd az első részt erről bővebben.)

Következő combosabb kiadás a szerződéses összeg 0,1%-a, de maximum 20 ezer Ft HAVONTA. Maradva a 15 milliós példánál, ez 15 ezer forint havonta, 180 ezer forint évente. Egy pillanatra elérzékenyülünk, hogy havi 20 ezernél, vagyis évi 240 ezer forintnál ez a költségelem nem lehet több, de ne felejtsük el, hogy az állami támogatás sem lehet több évi 300 ezer forintnál.

Vagyis 20 milliós, vagy afeletti szerződésnél az állami támogatás 80%-át elviszi ez az egy költségelem.

Van még egy kötelező életbiztosítás, ami csak a még be nem fizetett összegre vonatkozik, ez 10 milliónként 2 ezer forint havonta. (Ez nem tűnik soknak, de ne felejtsük el, havonta csökken a biztosítási összeg, ahogy fizetünk be, viszont a díja végig fix.)

Nagyjából már látjuk is, hová ment el a pénzünk.

A fenti számok fényében nem értem, miért lépne be bárki is, de afelől nincs kétségem, hogy rengetegen be fognak lépni.

Ezért a következő cikkben összehasonlítjuk a NOK-ot egy egyszerű lakáshitellel és bármennyire is prüszkölnek a NOK-osok ettől, de kézenfekvő, hogy összehasonlítsuk a lehetőséget egy lakástakarékpénztárral is.

Share

A Nemzeti Otthonteremtési Közösségről

Elstartolt a lakáslottó, vagy Nemzeti Otthonteremtési Közösség és biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan több tízezren fognak belevágni a nagy lehetőségbe. (A szervező cég idén állítólag 25 ezer szerződést szeretne kötni.) S sajnos abban is biztosak lehetünk, hogy legalább annyi károsult lesz, mint a unit linked biztosítások esetén.

Ezért érdemes átnézni, mi is ez az egész és mit lehet, illetve érdemes tudni róla.

A lakáslottó szisztémája nem új, Dél-Amerikából került be hazánkba és nemrég már be is tiltották idehaza az ilyen csoportok szervezését. Majd hirtelen valamiért rájöttek a jogalkotók, hogy mégsem olyan rossz dolog ez. Sőt, ha már így alakult, adjunk a siker érdekében 30%-os állami támogatást is az adófizetők pénzéből, hogy legyen miből fizetni a szervező cégnek a költségeket.

A most létrehozott NOK is semmi más. mint ezeknek a vásárlói csoportoknak újjáélesztése, ahol kizárólag új építésű lakást lehet venni 10-15 éves futamidő mellett.

Az alapideológiája ezeknek a vásárlói kluboknak az volt, hogy a magas banki kamatok miatt az emberek közösségekbe szerveződve együtt fizetnek be egy-egy havi részletet és ha összegyűlt elég pénz, akkor egy-két szerencsésnek, akit kisorsoltak, ebből veszik meg a konyhabútort, autót, vagy egyéb tárgyakat, amire a közösséget megszervezték. Ilyenkor a még nem sorra került tagok tulajdomképpen ingyenes hitellel támogatják a náluk szerencsésebb tagokat. Ha egy tárgy x Ft és a példa kedvéért 120 ember fizeti be ennek az összegnek a 120-ad részét havonta, akkor havonta egy ilyen tárgyat tud venni a közösség és 10 év alatt mindenki megkapja az adott terméket.

Azonban a szerencse még kevés, ugyanis licittel be lehet előzni a sort. Ha akarom, a hátralévő havi törlesztőim akár 60%-át előre befizetve a sor elejére ugorhatok, ilyenkor a többiek engem támogatnak ingyen hitellel. Ilyenkor látszólag a többiek is jól jártak, pedig nem, hiszen a fennmaradó összeg hiányzó 40%-át (vagy többet) elviszem a közösből azonnal, így a nem licitálók esélyei nemhogy nőnek, hanem csökkenek. A licitáló csak a saját befizetéseit teljesíti ezzel előre, de azt és további minimum 40%-ot el is viszi a rendszerből azonnal.

» Read more

Share

Hiteltörlesztési biztosítás

Többször kaptam már kérdést, megéri-e a hiteltörlesztési biztosítás. Ez olyan biztosítás, amit jellemzően lakáshitelek mellé szoktak kötni és akkor fizet, ha valami miatt nem tudjuk fizetni a hitelek törlesztőit.

Ennek jellemzően három oka lehet:

– Meghaltunk, vagy maradandóan megrokkantunk. (Ekkor jellemzően kifizetik a még fennálló hiteltartozást.)

– Táppénzre kerültünk.

– Munkanélküliek lettünk. (Ez utóbbi két esetben jellemzően X hónapig fizetik helyettünk a havi törlesztőrészletet.)

Ezek a biztosítások általában, de egyáltalán nem mindig ennek a három területnek a kombinációját adják, jellemzően a hitel törlesztőrészletének bizonyos százalékáért.

A példa kedvéért itt találtok egy ilyen biztosítást a sok közül.

Nézzük meg először a munkanélküliség elleni biztosítást. Erről már itt írtam bővebben, hogyan működik és mire kell figyelni. Például az fontos, hogy a legtöbb ilyen biztosítás csak akkor fizet, ha kirúgnak, ha te jöttél el, vagy közös megegyezéssel váltatok el, akkor így jártál.

További négy fontos dolog:

Az első, hogy van várakozási idő, gyakran 3-6 hónap. Ha közben rúgtak ki, nem fognak fizetni. Ez azért van, hogy ne azért kösd meg, mert már tudod, hogy hamarosan kirúgnak.

A második, hogy van önrész, az első két-három hónapban nem fizet, amíg munkanélküli vagy. Azt magadnak kell megoldani.

A harmadik, hogy van egy maximális idő, amíg fizet, ami pár hónap szokott lenni általában.

A negyedik, hogy szokott lenni maximális összeg, amit fizet.

A fenti belinkelt példánkban 90 nap a várakozási idő és minimum hat hónap folyamatos munkaviszony kell a megkötés pillanatában. A maximális térítés havi 250 ezer forint vagy a hitel törlesztőrészlete közül az alacsonyabb összeg.

Az önrész (amíg nem fog fizetni) két hónap, a maximális fizetési időtartam hat hónap.

Tehát ha legalább fél év munkaviszony után leszünk betegek/munkanélküliek, a harmadik hónaptól maximum a kilencedik hónapig fizeti a törlesztőrészletet helyettünk, ha a munkanélküliség vagy a táppénz fennáll.

A példa kedvéért egy 20 milliós, 20 éves hitel 5%-os kamat mellett havi 131.991 Ft-ba kerül. Ennek maximum a hatszorosát fizeti a biztosítás, ha kilenc hónapig táppénzen vagyunk vagy munkanélküli ellátást kapunk.

Nézzük meg az életbiztosítási részt. A kockázati életbiztosításról már sokszor írtam, például itt is.

Ha ezt a cikket már figyelmesen elolvastad és ránézel a belinkelt hiteltörlesztési biztosításra, azonnal észre kell venned valamit, azon kívül, hogy a B csomag semmilyen életbiztosítást nem tartalmaz.

Igen, azt, hogy az “A” csomag is csakis és kizárólag baleset esetén fizet. Vagyis rák, agyvérzés, infarktus és ezer másik esetben mintha nem is lenne biztosításod. Ez így nagyon karcsú, hiszen a halálesetek cirka 90%-a nem baleset miatt következik be. (Hab a tortán, hogy rokkantságot is csak 50% felett térít, vagyis 51%-tól. Ez se éppen egy fergeteges védelmi szint.)

A másik, amit sokan nem tudnak, vagy nem gondolnak bele, hogy csak az aktuális tőketartozás erejéig fizet a biztosítás. Vagyis az utolsó hónapban is annyit fizetsz érte, mint az első hónapban, de a példánk szerinti 20 milliós tartozás helyett már csak 128 ezer forintot fog kifizetni a biztosító helyetted, hiszen annyi maradt hátra a hiteledből.

550x104-cikkekbe

Ahogy haladsz előre a tőketörlesztésben, egyre kevesebb a kockázata a biztosítónak, hiszen egyre kevesebbet kell fizetnie, ha meghalnál, vagy megrokkannál.

Mennyibe is kerül mindez neked?

Az “A” csomag a szerény balesetbiztosításával és munkanélküli biztosításával a törlesztőrészlet 5,236%-a havonta egy biztosított esetén, ami 6.936 Ft havonta. Ezért csak egy havonta csökkenő összegű balesetbiztosítást és a számodra legideálisabb esetben is csak 791.958 Ft maximális összegű munkanélküliség és táppénz biztosítást kapsz.

A futamidő alatt kifizetsz a biztosításra összesen 1,664,640 forintot.

A “B” csomag még annyira sem éri meg, annak havidíja 4.804 Ft, 20 év alatt 1,15 millió forint.

Mi lenne a megoldás, ha kicsit sokallod ezt a díjat?

Köss magadnak egy rendes kockázati életbiztosítást, ami fizet mindenre (nem csak balesetre) és végig fix összeget (ha olcsóbbat nem tudsz, ez csak havi 5.000 Ft és minimum 20 milliót fizet bármely halál esetére) és még hitelfelvétel előtt tegyél félre hathavi megélhetésre elegendő pénzt (ez egyébként is alapkövetelmény), így semmi szükséged nem lesz munkanélküliség elleni biztosításra.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Vodafone Tuti

Régi véleményem, hogy idehaza a mobilszolgáltatók hallgatólagos árharmonizációval élnek, hiszen például az összes feltöltőkártyás csomagnál 49 Ft körül alakul egy perc díja perc alapon, ami kb. 70 forintos percdíjat jelent másodperc alapon. Ez elég kemény azért a mai világban. (Ha egy csomag ennél olcsóbb, akkor pedig havidíja van, azt is beleszámítva az átlag megint csak ennyit fizet egy perc telefonálásért. De előfizetéses díjaknál sem találunk nagy eltéréseket egyetlen szolgáltató egyetlen csomagjánál sem.)

Ezért is lepődtem meg, amikor Tibor felhívta a figyelmemet a Vodafone új csomagjára, a Tuti-ra.

Havi díj nélkül 19 Ft-os perc- és SMS-díj, bármilyen belföldi irányba. Elolvastam az apróbetűt is, abban sem találtam semmit, ez tényleg ennyi.

Kalapot le, úgy látszik megtört a jég. Ha keveset beszélsz, vagy főleg VOIP-on beszélsz 3,2 forintért, de néha jól jönne egy megfizethető mobil percdíj, nézd meg ezt a lehetőséget is. Most ingyen kérhetsz SIM kártyát itt, ha vállalod, hogy az általad megadott, bölcsen megválasztott e-mail címre reklámokat kapsz. Erre a SIM-re aztán kérhetsz számhordozást is, ha annyira megtetszik a csomag.

Az internet sem annyira drága hozzá (mármint a feltöltőkártyás magyar árakhoz képest), megújuló 1 GB csak 1.500 Ft havonta. Ennél tudtommal csak a bluemobile olcsóbb 1.290 Ft-ért. Mondjuk nagy csúnya fekete pont a Vodának, sehol nem derül ki, milyen sebességet ad ezért a pénzért, pedig jó sokáig kerestem az infót.

(Azt nem értem, mi a különbség egy megújuló és egy egyszeri internetcsomag között egy feltöltőkártyás előfizetésnél, hiszen bármikor lemondhatod, vagy az egyenleged lehet nulla. Mindegy, a megújuló sokkal olcsóbb, én biztos azt kérném még akkor is, ha azonnal le is mondom utána.)

A csomag holnaptól (október harmadikától) él, a meglévő csomagodat is átválthatod erre.

Update: akciós internet is kérhető hozzá, első hónapban ingyen 500 MB, a másodikban 600 Ft, a harmadikban 1.200 Ft, bármikor lemondható. Köszi, headset.

(Ha csak internet kell ingyen, válaszd a net+ díjcsomagot, havonta fizess be 5.000 Ft-ot, kapj érte bónuszként havonta 1 GB internetet, majd jövő januárban vegyél belőle megyei autópálya-matricát vagy költsd el bármikor vonatjegyre. SIM kártyát szigorúan ingyen a fenti linken, kétkártyás telefonnal egyszerre ingyen internet és 19 Ft-os percdíj. De ezt már csak azoknak, akik ebből sportot űznek. 🙂 )

A Max tarifáról itt írtam, amikor megjelent.

Update kettő: közben befutott a Vodafone sajtóközleménye is, gondoltam érdekesek benne az adatok:

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) júliusi adatai szerint ma Magyarországon a feltöltőkártyás mobiltelefont használók átlagosan havi 17 hívást indítanak, a hívásaik átlagosan 1,7 percig tartanak és havi 29 percet tesznek ki. A feltöltőkártyások emellett az NMHH adatai szerint átlagosan havi 3 SMS-t küldenek. Ez a forgalom az NMHH adatai szerint – a szolgáltatók jelenleg elérhető feltöltőkártyás tarifáival – kivétel nélkül több mint ezer forintba, sok esetben havi több ezer forintba kerül.

A Vodafone Tutival havi 29 percnyi hívás és 3 SMS elküldése a 19 Ft-os perc és SMS díjjal alig több mint 600 Ft-os havi költséget jelent. (Ebben persze több ferdítés is van. A perc alapú számlázás miatt 17 hívás átlag 1,7 perccel minimum 34 percnyi fizetést jelentene, de a valóságban inkább 45 percet. A másik, hogy rengeteg másodtelefonszám van feltöltőkártyás, amin semmi forgalom nincs, vagyis aki ilyenről valóban beszél, az lényegesen többet beszél 29 percnél, így jön ki az átlag.)

A 2000 Ft feletti feltöltéseket a Tuti csomaggal is 365 napig, a 2000 Ft alatti feltöltések összegét pedig 30 napig lehet felhasználni, úgy, hogy az egy év alatt semmilyen más összeget nem kell a kártyára tölteni.

A KSH legfrissebb adatai szerint a mintegy 11,7 millió magyarországi mobil felhasználó közel 40,9 százaléka, mintegy 4,8 millió ügyfél – vagyis a magyar lakosság közel fele – használ feltöltőkártyát.  A Vodafone ügyfelei között a feltöltőkártyát használók aránya jelenleg 39,3 százalékos.

Share

Jaj ne már

Már megint egy csodalehetőség landolt a postaládámba, a Recyclix.

Már azt gondoltam, hogy minden létező hülyeséget kitaláltak a piramisjátékokban, a széndioxid kvótától a saját bitcoinig, az aranykereskedéstől a tárhelybérlésig, de újra és újra rá kell jönnöm, hogy az emberek fantáziája végtelen, ahogy a bepalizható balekok száma sem tűnik limitáltnak a jelek szerint.

Most éppen lengyel hulladék-felhasználásba fektethetsz, 1.700 euró befizetésével egy év alatt 233% profitot érhetsz el a kalkulátor szerint.

De ez nem piramisjáték, mert itt hulladékfelhasználásba fektetsz és másokat kell magad alá beszervezni, mert akkor négy szint mélységig kapsz a befizetéseik után akár 10%-ot is.

Én már nem is akarok erre semmit mondani, aki ezt elhiszi, talán meg is érdemli, hogy kifizessen pár ezer euró tanulópénzt. Hátha legközelebb legalább ennyire nem lesz balek.

(Csak egy kis segítség: vedd ki a humbugot az egészből és kapsz egy 100%-os piramisjátékot: fizess be sok pénzt évi 233% kamatra és szervezz be másokat is. Ha szerinted ekkora üzlet a hulladék, akkor tedd fel magadnak a kérdést, miért akarják neked adni ezt a pénzt, miért nem tartják meg maguknak? Miért nem vesznek fel bankhitelt évi 5% kamatra, hogy fejlesszék a céget? Ha nem kapnak ilyen nyereséges vállalkozásra hitelt egyetlen banktól sem, miért nem kapnak?)

Búcsúzóul egy kép a gyárról, nekem egyből szimpi lett ez a hatalmas, több hektáros gondozott gyáróriás. Az a sok zöld ruhás nem melós, hanem “befektető”, akik a busszal érkeztek üzemlátogatásra.

recyc

Share

Bandi tanya

(Még) itt a nyár, a nyaralás ideje. Kisgyerekes szülőként arra jutottunk, hogy a 3 és 5 éves gyerekeket teljesen felesleges külföldre vinni, egy ekkora gyereknek nem sok különbség van a sarki homokozó és a tengerpart fövenye, a helyi strand és a tenger vize között. Ami viszont számít, hogy egy négyórásnak mondott repülőút igazából 12 óra utazást jelent, amit egy héten belül kétszer megtenni nem éppen kisgyerekeknek való mutatvány.

Így maradt a belföldi utazás. Tavaly hotelbe mentünk, de eléggé sokalltunk egy hétre 300-350 ezer forintot, annyit azért messze nem ért a hotel és a napi kétszeri étkezés, így idén maradtunk a magánszállásoknál.

Mórahalmot választottuk, nagyon jó a fürdője, rossz idő esetén pedig közel van Szeged.

Találtunk egy tanyát, de nem ám valami operett-farmot, hanem rendes tanyát, vályogházzal, nádtetővel, búboskemencével, sparhelttel, tehenekkel, bocival, tyúkokkal, kecskékkel, nyulakkal, macskákkal és minden mással.

A gyerekeknek nagyon tetszett. Minden reggel állatokat etettünk, füvet szedtünk a nyulaknak és a kecskéknek, kenyérmorzsát szórtunk a tyúkoknak, négyhetes macskákat dögönyöztünk, este kecske és tehénfejést néztünk és természetesen újra megetettünk minden állatot, sőt húztunk vizet is a teheneknek. Megtanulták, hogy működött a búbos kemence, a sparhelt, a faszenes vasaló, hogy szitálták a lisztet és dagasztották a kenyeret a fateknőben és hogy csinálják a sajtot.

A négy napért fizettünk 41 ezer forintot idegenforgalmi adóval együtt, kaptunk kecskesajt-kóstolót, sőt egy tál madártejet is a háziaktól. (Ők a szomszédos házban élnek.)

Ha még elmennél valahová a nyáron óvódáskorú gyerekekkel, ezt vagy valami hasonló tanyát bátran merem ajánlani, a gyerekek minden percet élveztek és napi kicsit több mint tízezer forint négy főnek egy teljes házért igazán nem sok.

Néhány kép a tovább gomb után, de a honlapon is találsz fotókat. » Read more

Share

Közösségi napelem?

Bár nem szeretek ilyenekről írni (mert mindig rengeteg hasonló fantasztikus lehetőség van), mégis kénytelen vagyok írni a közösségi napelemről.

Az üzlet roppant egyszerű: fizess be pénzt, ezért kapsz napelemeket egy napelem farmon, ami évi 8-12% hasznot termel euróban, amit 25 évig kapsz. Az eladott áram rád eső részének 80%-a a tiéd, 20% az üzemeltetőé.

Első ránézésre minden rendben van a dologgal.

Sőt, ha meg is akarsz gazdagodni, vegyél üzleti csomagot és így akit te léptetsz be, a belépési díj akár 33%-a is a tiéd. Sőt, az általuk kapott havi áramdíj 10%-át is megkapod pluszban. (Kicsit komplikáltabb, mert bináris fa, meg egy részét nem kifizetik, hanem napelemet veszel belőle, de ez most tökmindegy.)

Vagyis MLM rendszerben terjeszkednek.

A kérdés, nem kamu-e az egész?

Néha nehéz eldönteni, hogy valami MLM (Multi Level Marketing) vagy egyszerű piramisjáték, vagyis nettó átverés.

» Read more

Share

Kerékpárbiztosítás

Az előző, cargo kerékpárokról szóló cikk hozzászólásaiban lett megemlítve az Aegon kerékpárbiztosítása.

Mivel sokaknak jól jöhet, ezért utánaolvastam, vajon érdemes lehet-e ilyet kötni.

Az árakat itt találod, három csomag van. A középső csomag évi 9.240 Ft-ért 150 ezer forintig biztosítja a kerékpárt lopás, elemi kár és törés esetére. (Ha a törést másik járművel való ütközés okozta.)

A maxi csomag ugyanezt tudja 250 ezer forintig évi 11.220 Ft-ért. (A legkisebb csomag 50 ezer forintig szól évi 4.620 Ft-ért.)

A biztosítás nem olcsó, azonban ha belegondolsz, ha csak 15-20 évente lopnak el tőled egy kerékpárt (vagy töri össze alattad egy másik jármű), már nullszaldós vagy. Aki sokat használja a kerékpárját és sokat hagyja az utcán, mert mondjuk azzal jár dolgozni, esetleg lopással fertőzött területen él, annak megérheti ez a biztosítás.

Amire figyelj:

» Read more

Share

Új bankszámla a CIB-től: CIB Eco

Hétfőtől új bankszámla-csomag kérhető a CIB Banknál, a Cib Eco.

Ha legalább a mindenkori minimálbér a számlára érkezik (nem előírás, hogy tényleg munkabér legyen), a számlavezetés ingyenes, egyébként 1.890 Ft/hó. (Ezt a negyedik hónaptól nézik csak, addig mindenképpen nulla forint a havi díj.)

Az utalás és csoportos beszedés díja internet-bankon keresztül 0,3%, vagyis csak a tranzakciós adót kell fizetni. Ráadásul ez sem kell megfizetni 2017 április 30-ig.

Ha egy éven belül fel akarod mondani a számlát, akkor 3.500 forint a büntetés. (Vagy díj, ahogy tetszik.)

Számlacsomag-váltás pedig 1.129 Ft.

Az állandó átutalás módosítása vagy törlése 300 Ft/alkalom. (Vicces bújtatott költség….)

A legolcsóbb bankkártya 2.900 Ft évente.

Hirdetmény itt.

Egy jó csomag, főleg az első évben, de utána sem vészes, hogy csak az adót kell fizetni. Ha tippelnem kell, ide akarják majd átterelni a jelenleg Online csomagban lévőket is. (Ez csak egy megérzés, nem tudok semmi tényt, hogy megszűnne az Online, de az lenne a furcsább, ha nem lépnék meg hamarosan.)

Share

Új eurós MOL kötvény

Még ki sem jött a hír, hogy hétfőtől a MOL új eurós kötvényeket bocsát ki 750 millió euró értékben, máris többen tudni szerették volna, érdemes-e venni belőle.

A kötvény eurós, a hozama 2,75% és a futamideje 7 év.

Milyen kockázatai lehetnek egy ilyen kötvénynek?

Két fő kockázattal kell szembenézned.

Az egyik a cég, akinek kölcsönadsz, hiszen a kötvényvásárlás azt jelenti, hogy pénzt adsz kölcsön egy cégnek.

A MOL egy olajipari cég, ami nem annyira felkapott befektetési célpont mostanában az alacsony olajár miatt. A cég szerencséjére nem csak kitermeléssel foglalkozik (ahol egyértelműen rossz az alacsony olajár), hanem finomítással és értékesítéssel is, ahol viszont jó is lehet az olcsó olaj. (Ha olcsó az üzemanyag, több fogy belőle és a haszonkulcsot is jobban elbírja a végső ár.)

» Read more

Share

Záloghitel tudnivalók

Felkértek egy rádióadásba, hogy szakértsek záloghitelekkel kapcsolatban. Mivel már régen írni akartam a témáról, előkerestem egy 17 éve kapott arany nyakláncot, amit régóta nem hordok és nyakamba vettem a várost. Bementem néhány zálogházba, mennyi hitelt adnak az aranyláncomért és hogyan.

Az első tanulság: a kamatláb mindenhol alacsony, ezt előszeretettel reklámozzák is.

Ugyanis a nagy kiadást a felszámított kezelési költség jelenti, a kamat talán csak azért van, hogy legyen mit reklámozni.

Mindenütt az alábbi szisztémával működött a rendszer:

Felértékelik az ékszert, jellemzően a törtarany árában. Ez nagyjából mindenhol ugyanannyi volt, 5.400-5.750 Ft közötti gramm árban számolták a láncom. Ez a piaci ár most 14 karátos aranyra.

Aranyat vásárolnak törtaranyként is és úgynevezett fazonaranyként is, amikor ékszerként akarják továbbértékesíteni. Fazonaranyként 6.500-8.000 forint körül adnak most az aranyékszerekért, ez természetesen változik az arany világpiaci árával együtt. A 14 karátos arany azt jelenti, hogy a lánc 14/24-ed része, vagyis 58,5%-a arany, a többi valami ötvözőfém, réz, vörösréz, ezüst, stb. Az arany a színét ettől az ötvözőfémtől kapja, ezért van fehér, sárga és vörösarany is.

» Read more

Share

A gépkocsinyeremény betétkönyvekről

A múlt heti posztomban leírtam, hogy a mai kamatkörnyezet mellett a megtakarítási számlák hozama miatt túl gazdag nem leszel. (A megtakarítási számlák)

Ezzel kapcsolatban merült fel a gépkocsinyeremény betétkönyv, mint megtakarítási lehetőség.

Mivel a legtöbben nem ismerik a terméket, vagy annak feltételeit, érdemes írni róla egy keveset.

Az ötvenes évek végén a kádári konszolidáció eredményeként már magánemberek is birtokolhattak személyautót. Illetve birtokolhattak volna, ha lett volna, amit megvegyenek. (Az idősebbeknek emlékeznek még arra, hogy a nyolcvanas évek elején is 5-6 évet kellett várni egy-egy Wartburgra vagy Trabantra.)

Mivel kínálat nem volt, kereslet annál inkább, hamar népszerű lett az Országos Takarékpénztár 1961-ben bevezetett gépjárműnyeremény-betétkönyve, ahol nem kamatot fizettek, hanem a kamatot bedobták egy nagy közös kalapba és abból sorsoltak ki gépjárműveket a takarék-betétkönyv tulajdonosai között.

» Read more

Share

Fundamenta Kamatbónusz akció

Most mindenhol reklámozzák a Fundamenta Kamatbónusz akcióját, melynek lényege, hogy ha most kötsz Fundamenta lakástakarékot, akkor 9% extra kamatot kapsz.

Bár már írtam róla a Fundamenta hitelekről szóló bejegyzésben, de úgy látszik, érdemes külön is kiemelni az akció lényegét.

Ha elolvasod a reklámot, rájössz, hogy ez csak a legelső évre igaz. Nem véletlen, hogy az első évre hirdetik meg az akciós kamatot és nem az utolsóra.

Az első évben nulla forintról indulsz és év végén is csak maximum 240 ezer forintod van benn. Így az extra kamat is igen keveset nyom a latba.

Ha használod a Fundamenta kalkulátorát, gyorsan rájössz, hogy 10.920 Ft-ot jelent a Kamatbónusz akció, ha a lehető legnagyobb, havi 20 ezres befizetést választod. Vagyis a 32.200 és 80.000 Ft közötti nyitási díjat ki kell fizetned, most abból visszakapsz 10.920 Ft-ot, ha megfelelsz minden feltételnek.

A kedvezmény feltétele, hogy a szerződés szerint végigvidd a fizetést és az elérhető plusz kamat is maximalizálva van 12 ezer forintban.

Ezt vesd össze az OTP lakástakarék szinte mindig akciózik, most éppen a nyitási díj felét engedik el (link), az Ersténél pedig ingyenes a számlanyitás, ha vállalod, hogy a futamidő alatt az Ersténél lesz számlád és legalább minimálbér érkezik rá. (link) Az Aegon is elengedi a nyitási díj felét, ha van Aegon lakásbiztosításod vagy önkéntes nyugdíjpénztárad. (link)

Szóval ez a 9% egy ügyes reklámfogás, de azért csak ez miatt ne szaladj kötni szerződést. Nagy Lakástakarékpénztári Összefoglaló írásom itt.

Share
1 2 3