Új eurós MOL kötvény
Még ki sem jött a hír, hogy hétfőtől a MOL új eurós kötvényeket bocsát ki 750 millió euró értékben, máris többen tudni szerették volna, érdemes-e venni belőle.
A kötvény eurós, a hozama 2,75% és a futamideje 7 év.
Milyen kockázatai lehetnek egy ilyen kötvénynek?
Két fő kockázattal kell szembenézned.
Az egyik a cég, akinek kölcsönadsz, hiszen a kötvényvásárlás azt jelenti, hogy pénzt adsz kölcsön egy cégnek.
A MOL egy olajipari cég, ami nem annyira felkapott befektetési célpont mostanában az alacsony olajár miatt. A cég szerencséjére nem csak kitermeléssel foglalkozik (ahol egyértelműen rossz az alacsony olajár), hanem finomítással és értékesítéssel is, ahol viszont jó is lehet az olcsó olaj. (Ha olcsó az üzemanyag, több fogy belőle és a haszonkulcsot is jobban elbírja a végső ár.)
A cég nettó adósságállománya kicsit több mint 20%, ami jelentősen nőtt az elmúlt időben, de azért nem olyan vészes.
A cég adósságbesorolása bóvli, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategória. De azért annyira ne ijedj meg, a bóvli kategória tetején van, ahol egyébként a magyar államadósság is.
Bár a jövőt nem látjuk és a következő hét évben rengeteg minden megtörténhet még, amire akár rémálmunkban sem gondoltunk volna, mégis jelenleg úgy tűnik, hogy annak kicsi az esélye, hogy a MOL tönkremegy addigra és nem tudja kifizetni az adósságát.
A másik, talán sokkal komolyabb veszély az, hogy az elérhető hozamok jelentősen megnőnek a következő hét évben. Míg mindenki más akár kétszer annyi kamatot kap az új befektetéseire, te továbbra is csak 2,75%-t fogsz kapni évről-évre. (Minél hosszabb egy kötvény futamideje, annál nagyobb ez a veszély és annál tovább fogod elszenvedni a kötvényed alacsony kamatait.)
A kérdés az, milyen alternatív lehetőségeid vannak a következő évekre.
Az egyik ilyen lehetőség az eurós prémium magyar állampapír, eurózóna inflációja plusz 2%. A futamideje csak 3 év és a kamata változó, ami jó. Ha nő az eurós infláció, nő a kamat is. Az állam mindig jobb adós, mint egy cég, mert sokkal nehezebben és lassabban megy csődbe. (Cikk: Honnan tudod előre, hogy államcsőd lesz?)
Jelenlegi kamata 2,2%, de ez nőhet, ha nő az infláció.
Másik lehetőség vállalati kötvényalapok vásárlása.
Vehetsz bóvlikötvény alapot (hiszen a MOL kötvény is az), vagy befektetésre javasolt kötvényeket.
A befektetési alapok előnye, hogy nem egy kötvény van benne, hanem 2-3-400 céges kötvény, így kisebb a kockázata, hiszen sok cég adóssága van összegyűjtve.
Bóvlikötvény alapnak választhatod például az Ishare euro high yield bond alapot.
Ebben 460 különféle kötvény van, az átlagos hátralévő futamidő 3,6 év, vagyis lényegesen kevesebb, mint a hét év. Az elmúlt év nem volt túl fényes, az elmúlt 3 évben átlag 3.7%-ot hozott az ETF évente.
Ha pedig inkább jobb adósságbesorolású kötvényeket vennél, választhatod például ezt az ETF-et is. Ez tavaly 0,45%-ot hozott, az elmúlt 3 évben évente 3,86%-ot, a hátralévő átlagos futamidő 5,64 év.
Természetesen nincs arra garancia, hogy a fenti két ETF (ami csak két példa a sok közül) fog hozni legalább 2,75%-ot, amit a MOL biztos ígér. De az is lehet, hogy lényegesen többet fognak hozni, ez már csak egy ilyen játék.
Mi lenne a konklúzió? A MOL kötvény nagyjából jól van árazva a jelenlegi piaci környezetben, ha akarsz, vehetsz belőle. Azonban eddig is volt és most is van alternatíva, ha eurós vállalati kötvényeket akarsz venni.
Holnap indul a következő Akadémia, ahol ilyenekről is lesz szó, ha szeretnél jönni, van még hely.
Ha ez a forgatókönyv egy éven belül megvalósul, akár kétszámjegyű hozamot is elérhetünk ezzel a kötvénnyel az első évben 🙂
A közlekedés használja el a legkevesebb kőolajat. Energia ugyanis nem csak az autókba, repülőkbe kell hanem valamivel főzni, világítani, fűteni is muszáj lesz még akkor is ha 7 év múlva tényleg mindenki Teslákkal és Leafekkel fog járkálni. Amúgy nem, de tegyük fel 🙂
Nem, ha a meglévő euródat akarod befektetni (amit 7 év múlva sem akarsz forintra váltani).
Magyar vállalati kötvényeket egyébként nem vennék, inkább olyan befektetési alapot keresnék, amiben vállalati kötvények is vannak.
Nemreg valtozott a webkincstar felulete. Korabban jegyzesnel/vetelnel az egyes allampapirok mogott latszodott a hozam. Most ez mar nincs. Vagy valamit be kell allitani es en vagyok bena, vagy tenyleg az az uj feature, hogy az ember most mar guglizhat az allampapir nevere? Ha ez utobbi, meglehetosen felhaborito.
Én is ezen mérgelődtem, aztán valahogy csak előjött. Nem tudom már, mit csináltam, talán újra bejelentkeztem.
Megnéztem a cikket, és ott azt írja, hogy milyen jelei vannak. De ha komoly jelei vannak, akkor már nem tudod visszaváltani a meglevő állampapírjaidat, hiszen a másodpiacon lezuhan az árfolyamuk, mert a piac is tudja, hogy államcsőd várható, nemde? Vagyis hiába ismerem fel a jeleket, mire az átlagember észbekap, és megpróbálja visszaváltani lejárat előtt, akkor már alig kap értük valamit a piacon. Szóval hiába tudom, hogy államcsőd lesz, a pénzem már úgyis beragadt, nem így van?
Gondolom, itt elsőre a kötvény alapot mondanátok. Csak hát van 1-2 probléma. Egyrészt, növekvő kamatoknál örökre bukom a pénzt kötvényalapnál – egyedi kötvénynél elülök a papíron, és ha lejár, megkapom a szerződött összeget. A másik az alapkezelő díja. A harmadik, hogy a kötvény alapnál nehezen látom át, kit is hitelezek.
Egy kicsit leegyszerűsítve a matekot, ha 2,75%-os fix kamat ígérnek, de közben a befektetők megelégednek 1% hozammal is, akkor az első évben megkapod a 2,75%-os kamatot plusz árfolyamnyereségben a maradék 6 évre a 2,75 és az 1% közötti különbséget, azaz még 10,5%-ot.
Az olaj 80%-a a közlekedésre megy! Ettől függetlenül Magyarországon a következő 7 évben az elektromos közlekedés még statisztikai hiba lesz.
Ez pl egy 2017-ben lejáró alap. Túl sokat én sem tudok ezekrol azon túl, hogy léteznek, úgyhogy további utánajárást javasolnék.
És itt jön a probléma, mert a tudatos befektetőnek MO-n a bankok vállalati kötvényt lényegében csak privát banki ügyfélnek értékesítenek, ha jól emlékszem 15 vagy 30 milliós befektetési egységekben.
Ha meg annyi pénzem lenne, hogy 15 vagy 30 milliós befektetési egységekben gondolkodnék (azaz lenne mondjuk 300-600 millióm), és nem annak a tizedében, akkor hagynám a fenébe az egészet, beraknám a bankba, vennék egy hajót, és a karib szigetek között navigálva tölteném a következő 20 évet. 🙁
Továbbá a fejlődő országokban még van néhány évtizede a robbanó motoroknak.
Ha az elektronos akkuk teljesítménye fejlődik és a hatótávolság pl 1000 kmre nő nehezen tudom elképzelni hogy bárki is nem otthon töltene.
pláne ha olyanok lesznek az akkuuk mint az elem hogyha lemerül 5 perc alatt kicseréled.
vagy kiálsz a fényre és automatikusan tölt…
de a városokban az egyre javuló elektromos vagy saját erős közlekedés még a klasszikus saját autó modellt is borítja. És ez a folyamat az orrunk előtt zajlik. lásd kerékpárosok…
1. Most sem feltétlenül a benzinkutakon vannak. Ok, az autópályákon még lehet kizárólagossága a kutaknak, de azokon kívül a sarki bolt mellett vagy bárhol egy parkolóban is lehet töltő.
2. A mai formában vett városi autózás elektromos autókkal sem lesz fenntartható, részben a tömegközlekedésre kell és fognak is fókuszálni a nagyvárosokban, részben az önvezető elektromos autókra Uber szerű rendszerben.
Az emberek többsége napi 50-100 kilométert megy. 1000 kilométer hatótávra ritkán van szükség. Soros hibridekkel már most is el lehet érni az 1000 kilométeres hatótávot.
Szerintem is az elektromos hajtásé a jövő, de ehhez idő kell: azt kell látni, hogy jelenleg 2 érvrendszer mentén vesznek / nem vesznek elektromos autót az emberek.
1. Van a tudományos bizonyítékok híján lassan kifulladóban lévő globálisfelmelegedés elmélet, ami pár zöld aktivistán kívül senkit nem motivál már arra, hogy kiforratlan technológiát vegyen meg sokkal drágábban.
2. Van a technológiai felsőbbrendűség vonal, amit pl a Tesla képvisel. Szerintem azért durva, hogy egy autóban kínálják egy kombi rakterét 6 üléssel, egy Ferriari úttartását és menetteljesítményét, és egy robogó fogyasztását. 🙂
Szerintem a (2) érvrendszer miatt fogjuk alacsonyabb árak mellett megvenni majd az első elektromos autót. 🙂
Még az asztalotokra is kerül abból, amit előállít. A baj máshol van de azt inkább nem írnám le…