Egészségpénztár költségemelés

Az egészségpénztárakkal egyre kevésbé éri meg foglalkozni. Az éves nyereség (azaz adójóváírás) már tizensok éve változatlan összegű, közben az infláció megette az értékét.

A pénztárak pedig folyamatosan emelik a költségeket, így azok a visszatérítés egyre nagyobb részét eszik meg.

Amikor 15,5% kamatot kapsz egy év alatt az állampapírra, az egészségpénztárra pedig 20% visszatérítést a következő év közepén, amiből még lejön a gyakran 6%-os költség is, akkor érdemes elgondolkodni, hogy meddig érdemes ott pénzt parkoltatni. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a parkoltatott pénzre is kapsz valamennyi kamatot, mert a pénztár befekteti azt, de nem mondok nagy újságot, jóval kevesebbet adnak, mint egy lakossági állampapír. Azonban kideríteni, hogy mennyi hozamot termelt a pénztárad, az igazi művészet, mert valamiért ezt nem nagyon kötik a tagok orrára.)

A Generali pénztár július elsejétől 150 ezer forintig 8%-ot, felette 3,5%-ot fog elvonni a befizetésekből. (Még egyszer a teljes hasznod a 20% adójóváírás mínusz a költségek és az elvesztett kamatok.)

Január elsejétől a Vitamin pénztár egységesen 6,9% költségelvonást fog alkalmazni.

Mivel mostanában vannak/voltak a közgyűlések, könnyen lehet, hogy több pénztár is módosította (valószínűleg emelte) a költségelvonás mértékét. Érdemes utánajárnod a pénztáradnál.

Köszönjük Gábornak a hírt.

Share

Ez történt a héten 06.11

Mivel a világvége elmaradt és minden akadály elhárult az amerikai államadósság tetszőleges növekedése útjából, a tőzsdék is pluszosak voltak mostanában. Az S&P 500-as amerikai tőzsdeindex augusztus óta a legmagasabb szintjére került.

Nem a kripto”tőzsdék” hete volt a mostani, a két legnagyobbnak ment neki az amerikai tőzsdefelügyelet. A vádak elég erősek.

Az amerikai kormány csökkenteni akarja a függőségét Kínától, ezért komoly támogatásokat ad akkumulátorgyárak, napelemgyártó üzemek és hasonló beruházások létrehozásához. Ez is meg is látszik a statisztikákon, bő kétszer annyit ruháztak be gyárakba és termelőüzemekbe idén áprilisban a helyi cégek, mint egy éve.

Az USA ázsiai importjának 70%-a Kínából származott 2013-ban, tavaly már csak 50% volt az arány. Azonban a többi ország (Vietnám, Malajzia, Thaiföld stb.) nagyban támaszkodik a kínai behozatalra a termelés során, így a függőség csökkenése nem annyira egyértelmű, inkább csak áttételesebb lett.

A kanadai erdőtüzek miatt az USA északkeleti részén lévő napelemfarmok termelése a felére esett az elmúlt héten.

» Read more

Share

Zuhan az infláció, mint a kő

A vártnál kisebb lett az infláció májusban, mindössze szerény 21,5%-ot romlott a pénzünk egy év alatt. (Tavaly májusban 10,7% volt az infláció, így két év távlatában 34,5% lett az infláció, ennyivel kell többet fizetned átlagosan ugyanazért.)

Uniós módszertan szerint 21,9% lett az infláció, a maginfláció 22,8%.

A kormány a 2023-as költségvetésnél még 5,2%-os inflációval számolt, ezt idén tavasszal 15%-ra módosították, ennek elérése nem lehetetlen, de nagyot kell zuhanni az inflációnak, hogy ez megvalósulhasson éves szinten. (Hiszen lassan az év fele eltelt és az infláció 21,5-25,7% között mozgott eddig.)

2022 szeptembere óta 20% felett van az infláció Magyarországon.

Share

Megoldás a bankos csalásokra

Úgy egy órája hívott egy nő, “az OTP bank rögzített vonalán”, hogy arról tájékoztasson, hogy volt három utalásom néhány perce, igazoljam, hogy én voltam-e.

Mivel tudtam, hogy csalóval beszélek, ezért mondtam, hogy igen, én utaltam, erre udvariatlanul rám csapta a telefont. Attól, hogy valaki egy utolsó, rosszéletű szélhámos, még tanulhatna egy kis illemet.

Tegnap jött ki a hír, hogy az angliai szabályozó hatóság megunta a bankok tökölését és nemtörődömségét, ezért bevezette, hogy minden hasonló banki csalás áldozatát legkésőbb öt napon belül kárpótolni kell, összegtől majdnem függetlenül. (Valami felső határt akarnak szabni, erről később egyeztetnek, de biztos nem néhány száz fontnál lesz a határ.)

A kárpótlást az ügyfél bankja és az a bank, amit a csalók használtak, fele-fele arányban fogja fizetni. (Tavaly 500 millió font, azaz 214 milliárd(!!!) forint kárt okoztak a csalók. A csalások teszik ki a bűntények 40%-át, de 1%-uk lesz csak felderítve.)

Ettől a szabályozó hatóság azt várja, hogy a bankok majd kicsit komolyabban fognak foglalkozni a problémával, ha minden egyes csalás az ő zsebükre fog menni.

Remélem, ez a hír eljut a magyar szabályozó hatóságokhoz is, szerintem egy nagyon remek ötlet a probléma megoldására. Úgy gondolom, hirtelen találnának erőforrást a bankok egyrészt a hatékonyabb ügyféltájékoztatásra, másrészt akár magánnyomozók felfogadására, vagy az állami hatóságok ösztönzésére, hogy lebuktassák a csalókat.

A feltétel nélküli azonnali átutalást (amit a csalók kihasználnak) felül kell majd vizsgálni, például egy új vagy alvó számlára érkező nagyobb összeget majd nem lehet azonnal készpénzben felvenni vagy tovább utalni, kérésre nem 10 millió forint lesz az azonnali utalás felső határa, hanem sokkal alacsonyabb összeg is beállítható lesz, újonnan rögzített számlaszámra az utalás nem megy el, csak fél nap múlva, a bankoknak joga lesz bármilyen utalást megállítani, amíg az ügyfelet fel nem tudják hívni és így tovább. (S ahogy az egyik hozzászóló megemlítette, a VOIP-os hívásoknál, amit a csalók is használnak, egy automata jelezhetné a hívás előtt, hogy a hívás az internetről érkezett, nem azonosítható, legyen vele óvatos.)

(Az angliai kormány csalások elleni tervét itt lehet elolvasni.)

Egy bankos átverés története: ezekre vigyázz

Share

OTP ingyenes devizaváltás

Az OTP Bank felvette a kesztyűt a Revoluttal szemben és ingyenes, középárfolyamon végzett devizaváltást ajánl a lakossági számlacsomagjaihoz, havi 300 ezer forint összeghatárig. Azonban csak utalásokra és fizikai kártyavásárlásokra él az ajánlat, internetes vásárlásokra nem, s csak a jelentősebb devizákra. Ez egy nagyon fontos kitétel, érdemes rá odafigyelni.

A szolgáltatásnak elvileg van egy 113 forintos havi díja, de ezt akciós jelleggel elengedik február végéig. Utána az is lehet, hogy a középárfolyam is “kedvezményes árfolyam”-má romlik. (De valószínűleg hosszabbítgatják az akciót majd szokás szerint.)

Nem mondom, hogy csak ezért rohanj OTP-s számlát nyitni, de ha már egyébként is van, érdemes lehet aktiválni a szolgáltatást, főleg így a nyaralási szezon előtt. (Aktiválni lehet az internet-bankban, telefonon és a bankfiókokban is.)

Hirdetmény itt.

Bálint küldte át a hírt, ezúton is köszönjük.

Share

Életjáradék az örökösök részére?

Péter vetett fel egy problémát, az egyik rokona halála után szeretné, hogy a gyereke ne egyösszegben jusson hozzá a pénzéhez, hanem életjáradék formájában.

Ennek több oka is lehet, a link és/vagy alkoholista, esetleg éretlen örökös a jobbik eset. De van olyan szomorú ok is, hogy a gyerek valamilyen fogyatékosság miatt nem képes belátni a pénz értékét és ezért kezelni sem tudja azt.

Ilyenkor lenne jó egy lehetőség, hogy a gyerek/örökös apránként jusson csak hozzá az örökségéhez és ha szükséges, esetleg kitartson a várható haláláig.

Ideális esetben van olyan személy, akiben megbízol és beosztja a pénzt az érintett helyett. (Itt vigyázni kell, mert ha átadod egy másik személynek a vagyonod, akkor az az ő vagyonává válik. S nem csak 18% adót kell fizetnie, ha nem közvetlen rokonod, de ha ő meghal, az ő örököse kapja meg a te vagyonodat is. Ha beperlik vagy nem fizeti mondjuk a hitelét, a te vagyonodat is elviheti a végrehajtó.)

De mi a helyzet akkor, ha nincs ilyen személy, vagy túl nagy az időtáv (30-40 év is akár), amíg rendelkezni kellene a pénzről?

A legjobb lenne egy pénzügyi termék, ami folyamatos kifizetésű, kvázi egy fordított hitel, csak a biztosító vagy egyéb pénzügyi szervezet fizetné a “havi törlesztőt” egy meghatározott vagy valamihez kötött kamatláb mellett.

Ezeket a termékeket hívják járadékbiztosításoknak, a lejárata lehet fix futamidejű vagy a biztosított haláláig szóló, lehet azonnali vagy halasztott kezdésű. Ezeket általában saját részre, jellemzően nyugdíjcélra kínálják a biztosítók, de elvileg nincs akadálya, hogy a gyereked nevére köss egy ilyet mondjuk fix 30 évre. (Itt is kérdés a kezdés időpontja, hiszen nagy eséllyel nem fogod tudni előre, mikor fogsz meghalni.)

A fő kérdés, hogy mennyire éri meg, ezek a biztosítós termékek általában a biztosítónak érik meg jobban és nem az ügyfélnek. 30 év távlatában kötni egy fix kamatú szerződést nagyon nagy rizikó.

Egy összegben vagy életjáradékban?

2015-ig vehettél volna egy ingatlant és arra vehettél volna fel életjáradékot. (Ezek voltak azok a konstrukciók, ahol az idősek a halálukig kaptak egy fix összeget az ingatlanjukért cserébe.) Azonban változott a törvény, 2015 óta csak biztosítók kínálhatnak életjáradékot, ezért az ezzel foglalkozó cégek lehúzták a rolót.

Azóta néhány szürkezónában mozgó magáncég van csak a piacon, akik vagy a törvény ellenére kötnek szerződést vagy valamilyen módon megpróbálják kijátszani azt, például magánemberként kötnek szerződést az ügyféllel.

Így ez sem túl biztató lehetőség, erre nem építeném a gyerekeim jövőjét egy másodpercig sem.

Ha lakás(oka)t vennél a gyerek nevére, sajnos semmi nem gátolja meg, hogy bármikor eladja azokat vagy rosszabb esetben valaki kiforgassa ebből a vagyonából.

Lakásért életjáradék: mennyiért érné meg?

Maradt még esetleg a bizalmi vagyonkezelés intézménye, csak itt megint a vagyonkezelő személye a fő kérdés, megbízol-e benne a halálod után is, illetve milyen költséggel működik. Szintén kérdés, hogy van-e akkora vagyonod, hogy egy ezzel foglalkozó cég szóba álljon veled, ha nem találnál senkit az ismerőseid között, akik megbízhatnál vagyonkezeléssel. Nem tudom, alapítvány ilyen célból létrehozható-e.

Igazán jó lehetőséget nem ismerek, egy életjáradékbiztosítás tűnne a legjobbnak, de a magyar piacon én nem találtam olyat, amit jószívvel megvennék. Lehet, hogy van, de én nem találkoztam vele.

Ha neked van valami jó ötleted vagy akár megoldásod erre a problémára, mindenképp írd meg a hozzászólásokban.

Share

Egy kedves meglepetés ma reggelre: újabb adó a megtakarításokra

Magyarország költségvetése nagyon nagy bajban van, nagyjából ezer sebből vérzik. Idénre másfél százalékos, jövőre 4%-os gazdaságnövekedéssel kalkuláltak, eddig negatív a növekedés. (A gazdasági növekedés alapértelmezetten több adóbevételt is jelent.)

A háromnegyed éve tartó recesszió egyik következménye, hogy az idénre remélt társasági adóból az év harmadában csak az összeg negyede folyt be.

A kiskereskedelmi forgalom esett, mert nincs pénze az embereknek, így nem meglepő, hogy az időarányos áfabevétel is elmarad a tervezettől, annak ellenére, hogy a magas infláció elvileg kedvez a forgalmi típusú adóknak, amilyen az áfa is. (A drágább húsnak több az áfája is.) De hiába drágább a hús, ha nincs pénze az embereknek megvenni, akkor kevesebb áfa fog befolyni.

Az inflációt valószínűleg csúnyán alultervezte idénre a kormány, ami egyrészt jó lenne, hiszen nőne például az áfabevétel, (de amint látjuk, csökken) viszont például a nyugdíjasokat majd sok száz milliárd forinttal kell kompenzálni, mivel a törvény szerint a nyugdíjnak inflációkövetőnek kell lennie. A jövő évi infláció is kérdéses, most még inkább csak vágyálomnak tűnik a kormány által eltervezett éves 6%-os infláció. (Hab a tortán, hogy nem csak a kormány bevétele nő az infláció miatt, de minden kiadása is.)

A forint összeomlása miatt az MNB 18%-on tartotta a kvázi alapkamatot, ami most is csak 17%-ra csökkent. Csak hát ennek ára van, ez veszteséget termel a jegybanknak, ami végső soron a kormány (vagyis az adófizetők) fog kifizetni. Hatalmas szerencséjére a forint összeomlása miatt a jegybank nyert bő 700 milliárd forintot tavaly a devizaeladásain, viszont bő 1100 milliárdot bukott a kamatokon. Így “csak” 400 milliárd forint vesztesége keletkezett 2022-ben. (Összehasonlításul, 2019-2020-ban még mintegy 500 milliárd forint nyeresége volt két év alatt a jegybanknak. Az idei a legnagyobb vesztesége, a második helyezett a tavalyi év 51 milliárd forinttal, egyébként meg jellemzően nyereséges volt a jegybank, hála az állandó forintleértékelődéseknek és az alacsony kamatoknak.)

Az idei vesztesége akár 2.000 milliárd forint is lehet, aminek legalább egy részét (a törvény szerint az ötödét) a kormánynak ki kell majd fizetni jövőre. Hogy miből tervezte, az nem látszik még a költségvetésben.

» Read more

Share

Miért nő folyamatosan a GDP?

A GDP mérőszámát, ahogy ma ismerjük, 1934-ben alkották meg és a híres Bretton Woods-i konferencián fogadták el 1944-ben, mint általános mérőszámot, amivel össze lehet vetni az országok gazdasági teljesítményét.

Azóta GDP lázban ég a világ, ha a GDP nő, akkor jó, ha csökken, akkor itt a világvége, fusson, ki merre lát. Minden politikus célja, hogy az ő hatalma alatt nőjön a GDP, mert ez vált a siker mérőszámává. Mindegy, milyen áron, de a GDP-nek nőnie kell.

A GDP a Gross Domestic Product rövidítése.

Gross azért, mert mindent beleszámítanak, függetlenül attól, hogy miért állították elő: elfogyasztották, beruházást végeztek vele, vagy csak egy régi gépet pótoltak egy újjal, esetleg egy földrengés után kellett újjáépíteni mindent. Mindegy, hogy fegyverekre költöttek pénzt, kilátókra, stadionokra, esetleg munkahelyteremtő beruházásra, oktatásra, hasznos vagy éppen teljesen haszontalan vasútvonalakra vagy autópályákra, mind egyformán beleszámít a GDP-be, akár van haszna belőle az országnak, akár nincs.

Domestic azért, mert csak az ország határain belül vizsgálja a változásokat, függetlenül attól, hogy az előállításban helyi vagy más nemzethez tartozó, de a határokon belül termelő cég vett-e részt. A másik mutató, a GNP, azaz Gross National Product már nem földrajzilag, hanem nemzet szempontjából vizsgálja az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat. A Magyarországon termelő német cégek termelését itthon számítanak bele a GDP-be, viszont Németországban veszik figyelembe a GNP mutatóban.

» Read more

Share

Vállalkozó hitelek bírálati sajátosságai

Hitelügyintézős Gáborunk ígéretéhez híven folytatja az előző írását, most a vállalkozói hitelek bírálatáról írt egy cikket. Ha érint vagy érdekel, érdemes lehet elolvasni:

A vállalkozói hitelpiacnak az állam garanciavállalóként (Garantiqa Zrt) és finanszírozóként (MFB, Eximbank, Kavosz) is nagyon fontos szereplője. A kamattámogatott hiteleknek (Széchenyi hitelek, Baross Gábor hitelprogram) sokkal nagyobb a súlya, mint a lakossági hitelpiacon (OTK, Babaváró).  Mivel az államnak nincs értékesítési kapacitása, a kereskedelmi bankok és pénzügyi vállalkozások értékesítik a támogatott hiteleket is.

» Read more

Share

Babaváró hitel: ne felejtsd el bejelenteni a gyerekszületés tényét

Sokan boldogan felveszik a babaváró hitelt, aztán a gyerek születése után el is felejtik, hogy nekik azzal még dolguk van. A korábbi hatvannapos határidőt 180 napra tolták ki tavaly, de ha ennyi idő alatt sem jelented be a gyerek születését, akkor elvesztetted a kamatkedvezményt, mintha nem is született volna gyereked.

A legjobb már 12. hetes terhesként bejelenteni a dolgot, így egyrészt nem fogod elfelejteni, másrészt mindjárt kérheted is a törlesztés felfüggesztését. (Ezt csak a bejelentés pillanatában lehet kérni, később nem.) Viszont a gyerek születése után még mindig be kell menned egyszer. Hogy miért, ha már a 12 hetes magzat is teljesítésnek számít, akár élve születik, akár nem? Csak.

Share

Mikor fog nőni a munkanélküliség?

Magyarországon már háromnegyed éve recesszió van, mégis 4% a munkanélküliség aránya. Ha hosszabb időtávot vizsgálunk, 2019 első negyedéve óta csak évi másfél százalékot nőtt a gazdaság, még sincs komoly munkanélküliség.

(Munkanélkülinek az számít a statisztikákban, aki egyáltalán nem dolgozik, heti egy órát sem dolgozott, aktívan keresi a munkát és legkésőbb két héten belül kezdeni is tudna, ha talál munkát. Ha valaki (már vagy éppen most) nem aktívan keres munkát, vagy van egy heti kétórás alkalmi lehetősége, esetleg valami miatt nem azonnal tudna kezdeni, nem számít bele a statisztikákba. Szintén csak ide a zárójelbe: amikor egyszerre magas az infláció és recesszió is van, azt hívják stagflációnak a stagnálás és az infláció szavakból összevonva.)

» Read more

Share

Új prémium állampapír 2031/I csökkenő kamatprémiummal

Június elsejétől új állampapírt vezet be az ÁKK a mostani prémium állampapír-sorozat helyett. Egyetlen változás, hogy csökkentik a kamatprémiumot, méghozzá jelentősen, a 1,5%-os kamatfelár 1%-ra csökken, a 0,75%-os kamatfelár pedig 0,25%-ra.

Az indoklás vicces, a jegybanki kamatcsökkentés miatt érzik úgy, hogy csökkenteni kell a felárat. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz, azt nehéz lenne megmondani, hiszen amikor 0,6% volt az alapkamat, akkor is ennyi volt a felár, nem növelték 10%-ra, csak mert a jegybank emelt 18%-ra.

Mindegy, a népnek jó lesz ez az indoklás, de ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy várhatóan meleg nyarunk lesz, ezért fizetnek kevesebb felárat. Vagy mondhatnák akár az igazat is, kevesebb kamatfelárral is el fogják tudni adni, akkor meg minek fizessenek olyan sokat az adófizetők pénzéből.

Köszönjük Timinek a hírt.

Share

Napi ábra: az amerikai átlagfizetés alakulása

Hogyan alakultak az átlagjövedelmek az Egyesült Államokban, ha az inflációt is figyelembe vesszük?

Amint az az ábrán is látszik, ma ugyanannyit keres egy amerikai átlagpolgár, mint a hetvenes évek elején. Tavaly még 0,7%-kal többet keresett az átlagpolgár, a reálbérek elmúlt éves esése miatt már ez az előny is elveszett.

Mindeközben az inflációval korrigált amerikai GDP közel a négyszeresére nőtt. Ez a fizetéseken kevésbé volt látható az elmúlt ötven évben. Valaki másnak volt jó ez a növekedés, nem az átlagpolgárnak.

Persze ha optimisták akarunk lenni, a kilencvenes éveket is vehetjük kiindulási alapnak, abban az esetben közel 30%-os növekedést láthatunk az átlagos jövedelmekben.

Share

Devizás TBSZ feltörése befektetés nélkül, kell-e adózni?

Két levél is érkezett a közelmúltban ugyanazzal a problémával. Mindkét személy TBSZ értékpapír számlára fizetett be eurót/dollárt, de a végén nem vett belőle semmit, mert úgy alakult, hogy kellett a pénz. Ezért anélkül, hogy bármit is csináltak volna, feltörték a TBSZ számlát.

Aztán jött a meglepetés, hiába nem volt befektetve a pénz, adózni kellett utána, mégpedig annak a 15%-át, amennyivel romlott a forint a befizetéstől számítva.

Ez sajnos így van, a népies nevén kamatadónak hívott adónak (amit a TBSZ számlával szeretnél elkerülni) a hivatalos neve árfolyamnyereség-adó.

Márpedig, ha te nyertél azon, hogy eurót tartottál a számládon és nem forintot, akkor árfolyam-nyereséged keletkezett forintban.

Ha engem kérdezel, szerintem is ez nem helyes, hiszen ha a bankba tetted volna be a pénzt és ugyanabban a devizában kivetted volna, nem kellene adóznod utána. De ez sajnos TBSZ számla és idő előtti feltörés esetén adóznod kell.

De normál értékpapírszámlánál is ugyanez a helyzet, akkor is, ha befektetted a pénzed. Vettél egy részvényt 100 euróért, 90 euróért adtad el, a józan parasztész szerint nem nyereséged, hanem veszteséged van rajta. Ha közben azonban a forint 20%-ot gyengült az euróhoz képest, akkor mintegy 10% nyereséged keletkezett a NAV szerint és az adóköteles lesz.

Ezzel nem tudsz mit csinálni, érdemes tudnod róla.

Share

Ez történt a héten 05.21

Úgy tűnt, már minden sínen van az Egyesült Államokban az adósságplafon körüli tárgyalásokkal, amikor is pénteken a republikánusok kivonultak a tárgyalásról. Most újra patthelyzet van, de a tőzsdéket ez továbbra sem nagyon izgatja, az S&P 500-as index 1,6%-os emelkedéssel fejezte be a hetet.

A Fortune cikke arról, mi történhet, ha nem lesz megállapodás.

Emelkedik a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban, ezen belül is hetente nyolc olyan csőd van, ahol 10 millió dollárnál magasabb az érték. Mindezt úgy, hogy még csak recesszió sincs. Utoljára 2010-ben, a világválság utóhatásaként volt ilyen magas a vállalati csődök száma.

A magas kamatok mellett a bankokat okolják még ezért. Gazdasági fellendülésben a bankok öntik a hiteleket a piacra, ezzel is tüzelve a növekedést. Amikor rosszra fordulnak a dolgok, akkor pedig behúzzák a kéziféket és nem hiteleznek, félve a veszteségektől. Viszont ezzel pedig a recessziót teszik még nagyobbá.

Az amerikai hitelkártya-tartozás 2019 negyedik évében érte el a csúcspontot 928 milliárd dollárral, majd a COVID és az azt követő pénzosztás miatt esni kezdett az összege. Most újabb csúcson van, 986 milliárd dolláron. 2001 óta nem volt olyan, hogy az első negyedévben, a karácsonyi kiköltekezés után ne csökkent volna a tartozások összege. Most ez a helyzet újra. S közben a kamatok is emelkedtek, a 2019-es 15,05% helyett most az átlagos kamatteher 20,09%.

» Read more

Share
1 3 4 5 6 7 200