A múlt hét a frissen bejelentett CSOK Pluszról szólt.
Ha már pénzen vett gyerekszülés, közben megjelent a KSH legfrissebb népmozgalmi statisztikája is.
Ebből kiderül, hogy a tavalyi adatokhoz képest 7%-kal kevesebb gyerek született idén szeptemberben, ennél kevesebb gyerek csak a covid kitörése után született eddig Magyarországon.
A január-szeptemberi adat ennél jobb, csak 2,4% a csökkenés. Viszont érdekes, hogy az első három hónap rántotta fel a statisztikákat (plusz 7,7%), utána elég gyászosak a számok. Ezt a felpattanást a covid miatt elmaradt és tavaly nyáron történt terhességek is okozhatták.
A gazdagabb régiókban (Budapest, Közép és Nyugat-Dunántúl) mindenhol esett a vállalt gyerekek száma, míg a szegényebb régiókban nőtt a születések száma, így jött ki a negatív átlag. (A kivétel Pest megye, itt is nőtt 2%-kal a születésszám, lehet, hogy a kiköltöző CSOK-osok miatt, mert Budapesten 8,8%-os volt a csökkenés.)
Az, hogy egyre kevesebb gyerek fog születni, nem meglepetés, mert egyre kevesebb a szülőképes nők száma. A termékenységi ráta is csökkent viszont, 1,52-ről 1,51-re. Hol van már a két éve hangosan ünnepelt 1,6-os érték... (A mostani értékkel egyébként pont hozzuk az európai és nagyjából a kelet-európai átlagot is. A magyar születésszámok európai és közép-kelet-európai viszonylatban is teljesen átlagosak.)
A házasságkötések száma 24%-kal csökkent egy év alatt, nagyjából visszament a 2019 előtti szintre, lassan elmúlik a babaváró miatti kényszerházasságok okozta emelkedés. (2016-ban is volt egy jelentős emelkedés a házasságkötésekben, pont akkor, amikor a CSOK-ot hozták be. A mostani adat átlaga valahol a 2015-ös érték körül van.)
Csak úgy itt hagyom egy régebbi cikkből, a nők termékenységi rátája (vagyis hány gyereket szülnek) a közép-európai országokban:
Amit látunk a képen, hogy a válság minket sokkal jobban megütött (ebben igen jelentős szerepe volt a szocialista kormányzásnak és a gazdasági ámokfutásuknak, amit azóta visszasírunk, mert azt hittük, azt a bénázást és gazdasági károkozást nem lehet überelni, pedig kiderült, hogy igen), ezért nálunk volt az egyik legkisebb a gyerekvállalási kedv. Ez visszatért 2012-re a normális mederbe, majd az általános európai és világgazdasági fellendüléssel összhangban, nálunk pont úgy nőtt a szülési kedv, mint az összes többi országban.
Ami már nincs ezen a képen, a közelgő recessziótól való félelem miatt szinte az egész Európában némileg csökkent a gyerekvállalási kedv az elmúlt másfél évben. Ahogy Magyarországon is. Nincs ebben semmi varázslat, ha az emberek azt látják, hogy nő a fizetésük és biztos a munkájuk, akkor mernek gyereket vállalni, ha bizonytalannak látják a jövőt, akkor nem vállalnak gyereket vagy elhalasztják a gyerekvállalást.
