Egy bankfiók élete belülről

Nincs kategorizálva

Többen panaszkodtatok, hogy már be sem mertek menni egy bankfiókba, mert mindig mindenféle terméket rátok akarnak sózni.

Ez tényleg így van, ebben a posztban szeretném megmutatni, hogy miért.

Hogy messzitől kezdjem, a bank, mint minden egyéb gazdasági társaság, szeretne haszonnal üzemelni. Ezért valahol a központban kitalálják, hogy mennyi legyen az éves tervteljesítmény és valaki kiszámolja, hogy ez álljon össze x milliárd forint kamatmarzsból, x milliárd forint új életbiztosításból és így tovább. Ezt leosztják a régióknak, akik szétosztják a bankfiókokra, a fiókvezető pedig leosztja a dolgozóknak, hogy a héten kötni kell 4 életbiztosítást, 5 TBSZ számlát, 3 lakástakarékot és így tovább.

Ezen túl a központ újabb és újabb termékekkel jön elő, például tőkevédett alapokkal, amiből mindenkinek beosztástól függően el kell adni 20-30-150 millió forintért a jegyzés négy hete alatt.

Szoktak tartani bankkártya-biztosítás szerdákat, meg TBSZ hétfőket, meg sok mindent mást, amikor is mindenkinek el kell adni azon a napon például legalább 5 bankártya-balesetbiztosítást.

Hogy fokozzák az értékesítési kedvet, próbavásárlók járják a fiókokat, akik mindenféle kamu ürüggyel bemennek a fiókokba, mint például elfelejtették az internetes kódjukat és figyelik, hogy mi mindent akarnak eladni nekik. Erről jelentés készül, hogy mennyire volt aktív az értékesítés. Ha nem az, jön a megróvás.

Vannak mindenféle mutatószámok, mint cross-sale ráta, azaz keresztértékesítési eredmény, meg egy ügyfélen elért haszon forintban és hasonlók.

Ezért aztán hatalmas a nyomás az alkalmazottakon, hogy mindenkinek mindent eladjanak, függetlenül attól, hogy csak pénzt felvenni ment be a fiókba.

Természetesen ez az értékesítési kényszer azt is magával hozza, hogy néha nagyjából a kutyát nem érdekli, hogy neked mire lenne szükséged, sokszor sajnos csak az számít, mit lehet eladni neked, hogy teljesüljenek a tervszámok.

Ahogy a hasonló elöző bejegyzésemben is írtam, a bankfiókban kapott tanácsok mögött legtöbbször a tervszámok állnak, az az éppen megfelelő neked, amit aktuálisan el kell adni.

Ha a privátbankárod felhív, hogy nézzétek át a portfoliódat, az magyarra lefordítva azt jelenti, hogy rád kell sóznia 30 millióért az új tőkevédett alapból (erről itt olvashatsz) és nézzétek meg, hogy mit adasson el veled, hogy legyen 30 milliónyi szabad állományod.

(Természetesen ez nem mindig van így és nem is akarok általánosítani, de azért gyakran ez az oka.)

A másik gyakori tévedés, hogy befektetési tanácsot vársz a banki pultos ügyintézőktől.

Ahogy a ruhaboltban nem textilipari mérnökök az eladók, a mobilszolgáltatónál sem villamosmérnökök ülnek a pultban, úgy a bankokban is egyszerű érettségivel, vagy maximum valami nem szakirányú diplomával rendelkezők szolgálnak ki. Szakképzett dolgozó ritka, mint a fehér holló, még a fiókvezetők és a kiemelt privátbankárok között is alig találsz közgazdászt, vagy befektetési tanácsadót. Mit vársz akkor az egyszerű pultos ügyintézőtől?

Ne értsd félre, nem bántani akarom őket, a munkájukat remekül végzik és segíthetnek a döntésben, de gyakran ők sem értenek nálad jobban a befektetésekhez, ezen kívül nekik általában az aktuális termékeket kell eladniuk neked, ezért nem mindig nagy ötlet az ő segítségüket kérni.

Szóval összefoglalva, így néz ki egy fiók belülről, ezért igyekszik neked mindenki mindent eladni. Ezért se rájuk ne haragudj, mert ezért fizetik őket, se a bankra, mert ő is csak profitot szeretne, ahogy az a cég is, ahol te dolgozol.

De persze legyél bölcs és te hozd meg a pénzügyi döntéseidet, hogy azok neked legyenek jók és ne a banknak.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Lejáró bankkártya cseréje

Nincs kategorizálva

Egy kedves hölgy keresett meg és a februárban lejáró bankkártyájával kapcsolatban volt több kérdése. A banktól kapott egy levelet, abban az is állt, hogy kipostázzák az újat, az is, hogy be kell menni a fiókba, azt sem tudta, hogy a februári lejárat az február elsejét jelent, vagy február 28-at.

Ezért megírom nektek is a válaszom, hátha másoknak is vannak hasonló kérdései.

A lejárati dátum a kártyán mindig az adott hónap utolsó napját jelenti, azaz a 02/12 jelzés esetén február utolsó napját.

Gyakori eset, hogy az emberek elfelejtik, mikor jár le a kártyájuk és egy használat során derül ki a pénztárnál, hogy már nem használható. Az ATM-ek ilyenkor el is nyelik a kártyát, a legtöbb reklamáció a kártyaelnyelés miatt azért van, mert lejárt a kártya. Az ügyfél persze esküszik, hogy nem, de amikor jön a Group, azaz a cég, aki tölti az automatákat, kiveszik az elnyelt kártyákat és látjuk, hogy a zöme lejárt. A maradék kártyáknál a leggyakoribb, hogy szórakozottságból a másik bankkártyáját teszi be az ügyfél, de persze ennek a kártyának a PIN-kódját üti be háromszor az automatába. Ilyenkor is be szoktak viharozni a fiókba és szidják az automatát, meg az egész bankot. Ha már szóba került: a bankfiókokban lévő automatát az esetek 95%-ában nem a fiók tölti és kulcsuk sincs hozzá, ezért nem tudják megnézni, miért nyelte el a kártyát a gép. Ha majd jön a Group tölteni, ők tudják kivenni a kártyádat. Ha már belekezdtem: a harmadik gyakori ok a kártyaelnyelésre, hogy egy bizonyos ideig nem vetted el a kártyád és ilyenkor az ATM beszippantja, mert azt feltételezi, hogy ottfelejtetted. Úgyhogy mindig először a kártyádat vedd el, utána a pénzt és a blokkot.

Ha csak külön le nem mondod a lejárat előtt 45 nappal az új kártyát, akkor a bank azt automatikusan legyártja és kipostázza neked. (És felszámolja az éves kártyadíjat). Tehát ezzel tennivalód csak akkor van, ha nem akarod meghosszabíttatni a kártyádat.

Biztonsági okokból egy teljesen jeltelen boritékban küldik a kártyát, olyanban, mint a számlalevelet, amit az emberek nagy része ki sem bont. Ezért aztán arról sincs fogalma, hogy megjött az új kártyája. Az ügyfélpanaszok nagy részében ez van a háttérben.

A legelső kártyánál általában kiküldik a PIN kódot is, de egy külön boritékban és másik napon, mint a kártyát. (Néha előbb postázzák.) Ilyenkor várd össze a kettőt, hogy használni tudd.

A kártyát mindig aktiválni kell, a legelsőt szintén a biztonság miatt telefonon, ahol kikérdeznek, hogy tényleg te vagy-e (anyja neve, születési helye, stb.). Ha nem akarod a saját telefonszámládat növelni, a bankfiókban tudnak neked segíteni, ők felhívják az ügyfélszolgálatot.

A kártyacserénél bankja válogatja, van ahol elég egy használat, (pl. fizetés), hogy aktiválodjon a kártya, van, ahol megint csak telefonon tudod aktiválni.

A PIN kód általában marad a régi, kivéve, ha ezt külön jelzik. Van olyan bank, ahol minden új kártyához telefonon kell PIN-kódot választani, automata segítségével.

Ahogy aktiválod az új kártyát, a régi azonnal meghal, függetlenül attól, hogy lejárt-e.

Gyakran van egy időkorlát, amin belül aktiválnod kell a kártyát. Ezét érdemes nem eltenni a fiók mélyére, mert lehet, hogy amikor kellene, már nem fogod tudni aktiválni.

Lehet kérni a cserekártyát bankfiókba is, de ezt nem szeretik, több bank mindenféle díjakkal akar lebeszélni erről, mert ezzel rengeteg a macera.

Na, úgy gondolom, most már erről a témáról is tudtok mindent, amit érdemes. 🙂

Share

Így spórolj a mobilszámládon

Nincs kategorizálva

Nem vagyok egy nagy telefonálos típus, de azért pár telefont el kell intéznem hetente. Ilyenkor nagyon rosszul esett, hogy a mobilcégek perc alapon le akarnak húzni 41-90 Ft/perc-cel.

Ezért kezdtem el alternatív lehetőségeket keresni, ezeket osztanám meg veletek.

Céges/csoportos előfizetés: ez csak a sokat beszélőknek éri meg, akiknek 4-5 ezer forint felett van a havi számlájuk. Ilyenkor egy telefon-flottához kell csatlakoznod. Több lehetőség közül választhatsz, ilyen például az IKEA Family csomagja. Havi díja 2540 Ft, ami csak hálózaton belül, de lebeszélhető. A percdíj 16,9 Ft minden irányba, az SMS 19,1 Ft, szintén a csomaghoz tartozóakat ingyen hívhatod. Egy ingyenes IKEA Family klubkártya kell hozzá. Bővebb infót itt találsz.

Ez annak jó megoldás, aki lebeszél Vodafone irányba 2540 Ft-ot (ez nem kevés 17 forintos percdíjjal.), vagy sokat beszélnek családon belül.

Sok ilyen csomag létezik, de figyelmesen olvasd el az apróbetűt! Vannak-e limitek, bármely irányba lebeszélhető-e a havi díj, be tudod-e hordozni a jelenlegi számodat (van, hogy nem engedik be, ha ugyanannál a szolgáltatónál vagy. Ilyenkor áthordozod a konkurenciához és egy hónap múlva már beviheted. Okosok.) és a többi.

Ezek előfizetések, két év hűségnyilatkozattal.

Most nézzük az elkötelezettség és havi díj nélküli ajánlatokat. 

Vezetékes hívás: ha keveset, de nem túl keveset hívsz vezetékes telefont, akkor a Telenor Praktikum kártyáit javaslom. Kérd hozzá a díjmentes mobilról vezetékes opciót, így minden vezetékes telefont 5,1 Ft-ért hívsz perc alapon, amihez még jön hívásonként egy 5,1 Ft-os kapcsolási díj.  Tehát a legrosszabb esetben 10,2 Ft-ot fizetsz egy vezetékes hívásért. A számlázás perc alapú. Bővebb infó itt.

Ha sokat beszélsz, érdemes megnézni a Skype ajánlatát, 5,74 euro/hónapért annyi vezetékest hívsz, amennyit csak akarsz, igaz, interneten keresztül. Alig drágábban egész Európába szóló ingyenhívást kapsz a vezetékes vonalakra. A hangminőség internet-kapcsolat függő is, de általában elfogadható. Bővebb infó itt.

Mobil hívás: Két lehetőséged van, a hagyományos telefon és az interneten át történő úgynevezett VOIP (Voice Over Internet Protokoll) telefonálás.

A legolcsóbb feltöltőkártyás mobilhívást a Telenor adja a Djuice csomagban. Minden nap szabadon választott 3 órában 16 forintért hívhatsz bármilyen mobilszámot perc alapú számlázással. A 3 órán kívül 36 forint a percdíj.

Szinte semmi nem gátol abban, hogy vegyél egy kártyát 9-12 óráig, egyet 13-16 óráig és egyet 17-20 óráig. A köztük lévő egy órás lyukat pedig ki kell bírnod telefonálás nélkül.

Azért írtam, hogy szinte semmi nem gátol, mert ezt a csomagot csak az kérheti, aki 26 év alatti, vagy van ilyen a családjában. (Érted, ugye?) Egy ember csak két ilyen kártyát vehet.

Bővebb infót itt találsz. 

VOIP hívás: szeretjük, mert olcsó és nem annyira, mert néha pocsék a minősége. Viszont cserébe az egész világot gombokért tudod hívni interneten keresztül.

Én az actionvoip.com-ot használom, mobiltelefonra letöltött programmal, mobilneten keresztül. Még a jelenlegi magas euro árfolyam mellett is csak 12,5 Ft egy perc magyar mobilhívás és 1,9 Ft a vezetékes (Áfás árak, perc alapon). (Megjegyzés: bár Symbian program is van a régi nokiákra, de azon pocsék a minősége. Androiddal viszonylag jó.)

Hátránya, hogy internet kell hozzá és főleg a mobilnet kiszámíthatatlan minősége miatt gyakran esetleges a hangminőség. (Egyébként is gyengébb, mint a rendes telefon, de azért általában elfogadható.)

Az árakat itt találod.

Ha VOIP tarifát választasz, nagyon olvasd el a feltételeket. Sokszor van kapcsolási díj, vagy az első három percet mindenképpen kiszámlázzák, stb. (Az actionvoipnál nincs ilyen.)

Ha külföldön nyaralsz, mindenképp vegyél ilyen csomagot, így a szállóból gombokért telefonálsz wifin keresztül.

Na, remélem segítettem. 🙂

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Blog-találkozó és Akadémia: fejlemények

Nincs kategorizálva

Kerestem termet a blogtalálkozónak, rá kellett jönnöm, alig van kiadó terem, ahová 70-100 ember beférne.

Végül találtam egyet, ami jónak tűnik, alaphangon 80 fős, de bövíthető akár 120 főig is. (Egyébként 20-30 fő felett már nincsenek bérelhető termek, csak 150-200 fősek, nem éppen gombokért.)

Kelenföldön van, a 7-173-as buszokkal gyorsan megközelíthető, parkolóhely rengeteg van a környéken, van hangosítás is.

Apró bibi, hogy fizetni kell érte, nem is keveset.

Ha legalább 50-60 ember eljön, mindenkinek bele kellene adni minumum 600-700 forintot.

Arra gondoltam, hogy kiraknánk egy dobozt, abba mindenki annyit rakna, amennyit akar, aztán ha ki kevesebbet, ki többet beletesz, csak kijön a végösszeg. Ha kevés lesz, majd kipótolom, de akkor várhatjátok, mikor lesz legközelebb találkozó. 🙂

Ennek ismeretében mennyien jönnétek el? Konkrétan olyan 30-35 ember jelezte, de szerintem legalább a duplája a reális. (Persze, akkor még nem volt szó pénzről.)

(Persze, ha tudsz ingyen termet, például a cégetek ebédlőjét, akkor még nem késő jelezned.)

A másik kérdés: melyik nap legyen, este hat jó-e mindenkinek?

Akadémia: lassan összejön az első “évfolyam”. 🙂 (De még tudsz jelentkezni.)

Őket kérdezem, melyik helyszínt preferálják: Kelenföld, Hungária Krt., Astória. Kelenföld mellett a parkolás szól és busszal sincs messze, a másik két helyszín közelebb van, de ott a parkolás lesz gond (bár hat után ingyenes, de lesz-e hely?)

A tananyag honnan induljon? Vegyük alapnak azt, hogy amit leírtam a blogban, azt már tudjátok, vagy kezdjük majdnem nulláról?

Olyan meredek dolgokról, mint opciók, meg határidős kötés akartok hallani, vagy maradjunk az alapoknál?

Arra gondoltam, hogy mivel az első csoport lesz a kisérleti nyulak társasága, rajtuk fogom letesztelni, hogy mi és mennyi fér bele hat előadásba (ha egyáltalán bármi is belefér ennyi időbe), ezért ők valami minimálisat fizessenek, 10-15 ezer forintot, attól függ, mennyi lesz a terem.

A címemet tudjátok: kiszamolo kukac indamail pont hu

Share

Babakötvények államosítása

Nincs kategorizálva

Régóta akarok újra írni a babakötvényről, egy mai hír újra aktuálissá tette a kérdést.

A hír szerint a babakötvények államosítására készül az állam, ami persze nem ennyire durva lépés, mint első körben hangzik, mindössze azt szeretné, hogy neki legyen a babaszámla-vezetésből haszna, ne a kereskedelmi bankoknak. Nem akarok tippeket adni, de ez a logika mentén nemcsak az egyéb államilag támogatott termékeket (önkéntes nyugdíj-pénztár, lakastakarék, stb.), hanem a teljes folyószámlavezetést is államosíthatná, azon is szép haszon van, sőt, tulajdonképpen az egész bankszektort és akkor már vissza is repültünk 1948-ba, jöhet a gyárak államosítása is.

» Read more

Share

Elindul a Kiszámoló-Akadémia!

Nincs kategorizálva

Osztottam, szoroztam és végül arra az elhatározásra jutottam, hogy útjára indítom a Kiszámoló Akadémiát, ami a népeket oktatná pénzügyileg.

A bloghoz méltó módon, az ismert reklám szlogenjét átvéve “mindent ami fontos és semmit ami nem” stílusban adnám elő.

Tanulnánk egy kis makrót (például mijaz a monetáris politika, miért fontos, hogy kell mutatókat értelmezni, gazdasági híreket olvasni, stb.), tanulnánk banki és egyéb termékekről, amit a blogban is olvashattok (életbiztosítás, lakásbiztosítás, lakástakarék, bankbetétek tipusai), kötvénypiac, állampapírok, részvény, részvényelemzés, portfolió-képzés, befektetési döntések, befektetési alapok.

Rendes prezentációk lennének, tananyaggal, persze interaktív kérdezz-felelek stílusban.

Egy alkalom két-három óra lenne, a sorozatot 6 alkalomra tervezem (bár kevésnek tűnik nekem, de majd kialakul), a teremárakat nézegetve a 6 alkalom kijönne fejenként 20-25 ezerből, ha legalább 20-an jelentkeznek. Ez szerintem nagyon baráti ár.

Olyan helyet fogok választani, ami jól megközelíthető, autóval is lehet parkolni ingyen. (XIII kerület, Infópark, XIV kerület eleje, stb.)

Oktatás valamelyik hétköznap este hattól, esetleg szombat délelött (de inkább hétköznap este.)

Ha vidéki vagy, ne szomorodj el, ha találok másik 19 embert, elutazok hozzátok is órát tartani.

A dolog még képlékeny, például az óraszám is, mert például  LTP oktatáson csak a lakástakarékról beszélnek egy napot, a tőzsdei szakvizsgán meg csak a részvényekről egy évet, de egyelőre úgy tünik, elég a hat alkalom, persze attól függ, mennyire mélyen akartok belemenni egy-egy témába.

Akit érdekelne ezekkel a feltételekkel a lehetőség, írjon kommentet, levelet (kiszamolo kukac indamail pont hu), facebook bejegyzést, amit akar, ha van e-mail címe, tudom is értesíteni, ha vannak konkrétumok. 

Írd meg azt is, te miről hallanál szívesen, milyen mélységben érdekelnének mondjuk a részvények és a többi.

Mivel a tananyagot össze kell állítani, meg kell szervezni a dolgokat, ezért reálisan február végén indulna a tanfolyam.

Share

Szabad állampapírt venni ezekben az időkben?

Nincs kategorizálva

Sokan tanakodnak ezekben a napokban, hogy érdemes-e állampapírt venni mostanában. Sok a rossz hír, de a tévében hallott 10% és ez feletti hozamok azért sok embert elgondolkodtattak.

(Hogy mennyit? Ma voltam az államkincstár budapesti kirendeltéségén, mindössze 56-an voltak előttem. Pár óra várakozás és hipp-hopp, sorra is kerültem.)

Mielőtt ezt a kérdést megvizsgálnánk egy aktualitásra szeretném sokak figyelmét felhívni.

Az infláció+3% kamatot fizető 2013/I jelű prémium állampapír-sorozat kamatfizetése most lesz január 25-én. (Nagyon sok embernek van ebből a papírból) Ezután a 2012-es évre várhatóan igen szerény, 6,9%-os kamatot fog csak fizetni. Ez még a jegybanki alapkamatot sem éri el.

Ezért a kamatfizetés napján el kell adni az államkincstárnak 100%-os áron (eddig ennyiért vette a prémium állampapírt kamatfizetés után) és venni kell belőle 2015/J prémium állampapírt, amelyik infláció plusz 5%-kal kamatozik, ez 9,3%-os kamatot fog jelenteni az első évre. Ha rosszul mennek a dolgok és minden kötél szakad, eddig ezt a prémium kötvény-sorozatot az államkincstár minimum 100%-on vette meg, de a felhalmozott kamatból levont 2%-ot, ha volt. Ezért kell kamatfizetés után eladni, amikor még nincs miből levonni pénzt.

Már ha egyáltalán érdemes állampapírt venni manapság.

Kezdeném a 10% feletti hozamokkal: az sajnos nem neked annyi. A nagyok veszik ennyiért és levonva belőle 2-2,5%-os hozamot, adják tovább neked.

Az Államkincstárnál a legjobb elérhető kamat diszkont-kincstárjegyre jelenleg 7,85% egy évre.

Ha máshol veszed meg, 8,2-8,4%-ot kapsz. Amint már itt is írtam, elég nagy szórás van a bankok között, érdemes többet végigkérdezni. Ha bankban veszed, fizetsz értékpapír-számla vezetéséért általában 0,11%/év díjat (ez az Államkincstárnál díjmentes) és lehetnek egyéb költségeid is (utalás, stb.), de még így is jobban jársz, mint az Államkincstárnál.

(Egyébként az állampapírokról és a kötvényekről itt írtam bővebben.)

A 8% körüli kamat is vonzó lehet egy évre, csak az a kérdés, mit hoz a jövő. Ha az MNB további kamatemelést hajt végre (többen 1,5-2%-ot várnak még idén), akkor az elérhető banki akciós kamatok 10% közelében lesznek.

Ha nem állapodunk meg az IMF-fel, az állampapír-kamatok tovább fognak nőni, ekkor sem szerencsés a 8%-os kamat.

De hogy túl okosak ne lehessünk, ha megszületik az IMF megállapodás, akkor esni fognak az állampapírok hozamai, ezért direkt jól járunk a 8%-os papírunkkal. Ekkor középtávon egy MNB kamatcsökkentés is elképzelhető.

Ha nagyon eldurvulnak a dolgok és az államcsőd realitássá válik az év második felében, megint csak nem egy nagy ötlet forintos állampapírban üldögélni.

(Az államcsődről itt írtam)

Végső konkluziót megint nem vonok le, ezeket mérlegeld, ha állampapír-vásárláson gondolkodsz.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Újabb író-olvasó találkozó. Te eljössz?

Nincs kategorizálva

Felmerült az igény egy újabb író-olvasó találkozóra, azt találtuk ki Balázzsal, hogy akkor szervezünk egyet.

Végülis kell hozzá egy terem (ez még nincs), hallgatóság (ezek lennétek ti) és ha addig nem találunk megfelelőbbet, én elvállalom az előadó szerepét.

Egy kötetlen pár órás beszélgetésre gondoltunk, ahol lehetne élőben kérdezni és okosodni.

Itt jön a kérdés, hogy vajon mennyien lennénk? Mert ha eljöttök négyszázan és egy harminc fős termet béreltünk, az ugyanolyan ciki, mintha egy négyszáz fős teremben leszünk húszan.

Úgyhogy valamilyen formában jó lenne, ha jeleznétek, hány embert érdekelne a dolog.

Ha sikerül ingyen termet szerezni, akkor díjmentes lenne a belépés.

A másik, amin egy ideje gondolkodom, hogy lehetne egy 6-8 alkalmas előadás-sorozatot csinálni, ahol minden alkalommal más lenne a téma (állampapír-piac, részvények, megtakarítások, stb.)

Ezek is ilyen 2-2,5 órás előadások lennének, de azt már nem várhatjuk, hogy valaki ingyen adjon ehhez termet. Arra gondoltam, alkalmanként 2-3 ezer forint lenne a beugró, ez igen jutányos ár. (Akinek ennyit sem ér, az maradjon is otthon 🙂  )

Ez érdekelne titeket?

Ha vidéken szerveznél ilyen találkozót, azt is jelezd, meg tudjuk beszélni.

Szóval, a blog látogatóinak kb. egy ezreléke szokott kommentelni, de most jó lenne látni az igényeket.

Ezért ha nem gond, most az egyszer visszajelezhetnél, érdekel-e a dolog.

Facebook-on lájkold a cikket, ha jönnél, küld e-mailt, vagy írj kommentet.

Előre is köszi a felmérésben való részvételt.

Share

Csináld magad pénzügyi tanácsadás

Nincs kategorizálva

Találkoztam Ferivel, beszélgettünk egy jót.

Arra gondoltam, megosztom veletek, miről beszéltünk, másnak is tanulságára szolgálhat.

Ferinek egy takarító cége van a Dunántúlon, 15 alkalmazottal. Egy kisebb megtakarítással rendelkezik, ötvenmillió alatt és aggódott, mi lesz a megtakarításaival a jelenlegi bizonytalan helyzetben.

A cége jól működik, viszont komoly probléma, hogy a cég léte egy-két nagy megrendelővel kötött szerződéstől függ.

A teljes megtakarítását, ahogy a cég számláját és pénzeszközeit egyetlen, helyi takarékszövetkezetben tartja. Tehát ha a takarékszövetkezet csődöt jelent, mint a Jógazda takarékszövetkezet nem is olyan régen, akkor minden megtakarítása befagy, még a cége sem tud fizetni sem a beszállítóinak, sem a dolgozóinak.

Ezen minenképpen váloztatni kell. Erre a másik nyomós érv, hogy elég szerény kamattal ketyegnek a lekötések a takarékszövetkezetben jelenleg 5-6-7%-kal.

Javasoltam az Axa VIP számlát, ott lekötés nélkül is elérhető a 8,2%. Természetesen az Axába sem tesszük az összes pénzt, de jelenleg könnyű másik 8%-os lekötést találni.

(Ezen a lépésen az elérhető kamatkülönbségen kerestünk kb. évi 800 ezret.)

A céges számlájára szintén kifizet havi 30 ezer forintot. Ennek oka a helyi takarékszövetkezet díjszabása és az a tény, hogy a takarítónők szeretik készpénzben kapni a fizetésüket, ami nem csak kényelmetlen és időt rabló Ferinek, de a készpénzfelvétel is drága.

Ezért javasoltam neki, hogy beszélje rá a takarítónőket erre az ingyenes dolgozói számlára. Megkapják a pénzt és az első automatából díjmentesen felvehetik.

Azt is tanácsoltam neki, hogy másolja le a legutolsó havi céges bankszámláját és adja be a helyi bankok kisvállalkozói referenseinek, hogy számolják ki, ilyen utalásszám és pénzfelvétel mellett melyik lenne a legolcsóbb vállalkozói csomag a számára.

Ezen úgy tippeltük, hogy havi 20 ezret is spórolhat. Ez újabb 240 ezer egy évre.

A céges számláján jelenleg is van 8 millió forint, amit csak áprilisban tud felvenni. Az átlagos összeg a számláján 4 millió, amire semmi kamatot nem kap.

Javasoltam neki, hogy nyisson pénzpiaci alapot és tegye át abba ezt a pénzt, még ha csak éves 6% kamatot is kap, újabb 240 ezret talált. A pénzpiaci alapokról itt írtam.

Adózási okokból nem a saját számláján, hanem édesanyja és az anyósa számláján is tart jelentős összegeket. Amire nem gondolt, hogyha a 80 éves anyós meghal, akkor ez az összeg az örökség része lesz, a sogórai joggal tartanak majd igényt rá. Ezért mondtam neki, hogy még ma csináltasson elhalálozási rendelkezést, amivel ezt megelőzheti. Erről itt írtam.

Az egyik jóbarátja belerángatta őt egy életbiztosításba, évi 500 ezer forintos díjjal, amiből már befizetett egy évet és most kellene a következőt. A netről letöltöttük a biztosítás feltételeit, amiből megtudtuk, hogy az első három év befizetéséből (1,5 millió) a biztosító elvon 930 ezret.

Azaz ha befizeti a következő évet, újabb 430 ezret bukik. Inkább törödjön bele az 500 ezer elvesztésébe, mint további 430 ezret elbukjon. Erről itt írtam.

Aggódott az államcsőd és a bankbetétek államosítása miatt és külföldre akarta vinni pénzének egy jó részét. Az államcsődről itt írtam, az államosításról itt. Megbeszéltük, hogy az államcsődnek lesznek előjelei, mint sikertelen államkötvény aukciók, túl magas hozamok, ezért figyelje, hogy mennyire voltak sikeresek ezek az aukciók és ráérünk akkor cselekedni, ha több aukció is sikertelen volt, vagy az eredeti tervek egy részét tudták csak eladni a magas elvárt hozam miatt.

A biztonság kedvéért megnyitja a külföldi számlát, de ilyen magas euroárfolyam mellett nem váltja át a forintot, mert ha lesz IMF megegyezés és/vagy személycsere az ország élén, sokat fog visszaerősödni a forint. A szlovákiai bankszámlanyításról itt írtam.

Rendelkezett még a család minden tagja kockázati életbiztosítással, ő például évi 90 ezer forintot fizetett egy 3 milliós életbiztosításra. Megmondtam neki, hol kap háromszor ennyi biztosítást fele pénzen. Ezen is spóroltunk egy évi 50-80 ezret a családnak. Erről itt írtam.

Volt még egy nyolc éves lakástakarék is, ami szintén nem nagy buli. Erről itt írtam.

Feri érdeklődött még nagyobb hozamú befektetésekről is. Azt beszéltük, hogy ha biztos van kedve hozzá, egy-két millióból csinálunk egy jól diverzifikált portfoliót amerikai kisvállalati kötvénytől a nyersanyagig, azon kiprobálhatja, milyen érzés minden nap azon izgulni, hogy hogy áll az olaj, esett-e a kínai tőzsde és mi hír Braziliában, mindezt a jelenlegi magyar bankkamatoknál maximum 3-4%-os plusz hozamért.

Egy két órás beszélgetéssel sikerült megspórolnunk egy-két milliót, úgy tűnik, megérte találkozni.

Mielött teletömitek a postaládámat “velem is találkozz lécci” levelekkel, kérlek, olvassátok el a bejegyzés címét. Azt szerentém, hogy ti magatok legyetek képesek ilyen döntéseket hozni és nem az, hogy nekem ne legyen egyetlen szabad estém se. 🙂

Szeretnék még írni pár ilyen bejegyzést, utána már te is képes leszel átnézni a saját pénzügyeidet.

Addig is olvasd a blogot figyelmesen, sok kérdésre választ kapsz.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Emgoldex még egyszer és utoljára

Nincs kategorizálva

Van annak haszna, amikor az ember blogját Braziliától Kínáig olvassák.

A múltkori nagy port kavaró bejegyzésem után, ahol az Emgoldexet egy pilótajátékot szervező komolytalan cégnek állítottam, Máté, aki Münchenben dolgozik, elment, hogy a megadott címen megkeresse a céget. (A kék linkre kattintva tudod elolvasni azt a cikket.)

Azt megbeszéltük ott, hogy a dubai címen egy irodába még legalább másik négy cég be van jegyezve, ugyanazzal a postafiók címmel, ezért ott érdemi munka biztos nem folyik. Akkor csakis Németországban lehet a fő bázis.

Két cím van forgalomban az Emgoldex-szel kapcsolatban, egy Maximilanstrasse 13, ahol nyoma sincs a cégnek (egyébként egy kicsi irodaház 3-4 céggel, de ezek között nincs az Emgoldex), illetve egy  Lerchenauerstrasse 18 rgb, ahol is az rgb a hátsó épületet jelenti. » Read more

Share

Bírod a kockázatot? Teszt!

Nincs kategorizálva

Gyakran kérdezitek a véleményemet egy-egy befektetésről, fantasztikusnak tűnő ajánlatokról, hogy szerintem belevágjatok-e.

Ilyenkor mindig visszakérdezek, hogy bírod-e a rizikót, illetve veszítettél-e már jelentősebb összeget befektetésen? (Van akit háromszor-négyszer meg kell kérdeznem, mire egyszer leesik neki, miért kérdezem ezt.)

Legtöbben attól rosszul lesznek, ha fel kell törni a bankbetétet és a három hónapra járó nettó 1,8% kamatot elvesztik. Közben azt kérdezik, vegyenek-e olajárfolyam-esésre szóló turbó-certifikátot, amivel akár az összes pénzedet el tudod égetni pár nap alatt.

Egy-két évre részvénybe akarják fektetni a pénzt, mindössze arról kérdezik a véleményem, hogy melyikbe.

Esetleg azt a tuti tippet kapják, mint Zoli is, hogy fektessék az összes pénzük egy teljesen ismeretlen német cég kötvényeibe, mert az magas kamatot fizet és a kötvényen nem lehet bukni, ugye. Lefordítva magyarra, adják oda az összes pénzüket egy ismeretlen cégnek és még csak el se gondolkodjanak azon, vajon miért igér ilyen sokat egy cég a pénzükért. (Erről itt írtam) Hogy lehet-e bukni a kötvényeken? Talán kérdezzük meg azokat, akik 30%-ot buktak 2009-ben a magyar államkötvény-alapokon. Ha állampapíron ennyit lehet bukni, vajon egy vállalati kötvényen akkor mennyit? A kötvényekről itt már beszéltünk. a magyar kötvénypiacról pedig itt.

» Read more

Share
,

Hitelkártya – neked még nincs?

Nincs kategorizálva

Már sokan kértetek egy írást a hitelkártyákról, hát íme. 🙂

Ma Magyarországon 1,2 millió hitelkártya van forgalomban, bár a számuk erősen zuhant az utóbbi években, egyrészt a bankok óvatosabb üzletpolitikája, másrészt az ügyfelek csalódottsága miatt.

Ha egy kicsit is jó banki ügyfélnek számítasz, aligha úszod meg, hogy megpróbáljanak egy hitelkártyát eladni neked.

Első pillanatra a hitelkártya egy remek termék. A jövedelmünk alapján a bank megítél számunkra egy hitelkeretet (ez általában a havi nettó keresetünk két-háromszorosa), amit kamatmentesen használhatunk vásárlásra, ha a havi számlazárást követő 15. napig (más banknál 21. napig) maradéktalanul visszafizetünk. (Ezért reklámozzák úgy a hitelkártyát, hogy akár 45 (51) napig kamatmentesen használhatjuk a bank pénzét.)

Természetesen akkor sincs gond, ha kicsit késünk a fizetéssel. Akkor felszámolnak havi pár százalék kamatot a tartozásunkra és jóformán addig tartozunk, ameddig csak akarunk. Ha a tartozásunk 2,8%-át (vagy a másik cégnél 5%-át), plusz a kamatokat visszafizetjük minden hónapban, akár szinte a világ végéig is tartozhatunk.

Ha ez kevés lenne, a co-branded hitelkártyák további kedvezményeket is kínálnak. Co-branded hitelkártyának hívjuk azokat a plasztikokat, amit egy céggel közösen bocsátanak ki. Például a telefonszámlánkból akár 10% kedvezményt is kapunk, ha a hitelkártyával fizetünk, vagy egy másik céggel közös kártyánkkal a tankolásból 3%-ot jóváírnak, sőt minden egyéb vásárlásból további 1%-ot visszatérítenek, ha az adott kúton tankolunk, esetleg a vásárlásaink után utazási pontokat gyűjthetünk, amit repülőjegyre válthatunk.

Sőt, a főkártyánk mellé társkártyákat is kérhetünk, akár négyet is, aminek az éves kártyadíját az első évben néha el is engedik.

Olyan időleges akciók is vannak, hogy az első hitelkártya igénylésekor akár egy európai repülőjegyet kapunk ajándékba.

Gyakran kapunk ingyenes utazási biztosítást is a hitelkártya mellé.

Még nem is beszéltünk a presztízsről: már havi nettó 170 ezer forintnál is arany hitelkártyát kaphatunk, amivel remekül lehet villogni a pénztáraknál.

Ha a hitelkártya ennyire remek termék, nem is érti az ember, hogy miért nem igényli mindenki? Ingyenes, kamatmentes hitelkeret, rugalmas visszafizetési lehetőség, vásárlások utáni visszatérítés, ajándék repülőjegy, ingyenes biztosítás, magas presztízs.

A másik, amit senki nem ért, hogy miért jó ez a banknak és miért tukmálják mindenkire a hitelkártyát, még olyanra is, aki nem is igényli. Miért hívogatnak bennünket, hogy megnyertük a kártyát, “mint a bank megbecsült ügyfele” és még ma postázzák is a hitelkártyánkat? Miért éri meg a bankoknak ingyen repülőjegyet adni a hitelkártya mellé és még a hitelkártyát akviráló ügynöknek is fizetni további komoly jutalékot?

Mint számtalan más esetben, a lényeg itt is a részletekben rejlik.

A rengeteg előny mellett nézzük meg, milyen hátrányai vannak a hitelkártyának?

A vásárlás teljes összege abban a pillanatban kamatkötelessé válik, ha csak egy napot is késünk a teljes visszafizetéssel, vagy akár 100 forinttal is kevesebbet fizetünk vissza, mint a teljes összeg. Ekkor a teljes összeg (nem csak az elmaradt összeg!) a vásárlás napjától (nem a fizetési határidő napjától!) elkezd kamatos kölcsönné válni.

Az a “havi pár százalék kamat” 2,95% (másik banknál 2,99%) havonta, ami éves szinten 39-49%-os THM-mel rendelkező hitelt jelent.

Ezért akarja a bank, hogy tartozzunk nyugodtan. Egész addig, amíg csak ötven forint elmaradásunk is van, ezt a közel ötven százalékos terhet róják ránk a teljes tartozásunkra, illetve a vásárlásainkra is, ha számlazárás után nem tudjuk a teljes tartozásunkat egy összegben rendezni.

Emellett már csak hab a tortán a hitelkártyára felszámolt rengeteg díj. A hitelkártya éves díja 5000-9000 Ft (ezüst kártya), 12-19 ezer Ft (arany hitelkártya), illetve közel 30 ezer Ft a platinakártya. A számlavezetés díja 250 ft/hó (azaz további 3.000 Ft/év), a hitelkeret túllépés díja 3200 Ft/hó, a postai befizetés díja 250 Ft/hó, a bankfióki befizetés díja 350 Ft/alkalom, késedelmi díj 3500 Ft/hó, stb. A másik banknak kicsit kisebbek a költségei (de a kamatai magasabbak), viszont külön pénzt kér még a PIN-kód módosításáért is, valamint a kártyára elhelyezett fotóért is.

Hitelkártyánál a készpénzfelvétel díja 2,5% (2% másik banknál), de minimum 1000 Ft és az összeg azonnal évi 34%-kal kamatozik a felvétel napjától a visszafizetés napjáig.

A sok 1%-os visszatérítésről, meg 10%-os telefonszámla kedvezményről kiderül az apró betűben, hogy erősen limitált összegig igaz csak. Például a telefonszámla-visszatérítés ezüst hitelkártyánál 5%, de maximum 1.000 Ft, arany hitelkártyánál 10%, de maximum 2.500 Ft/hó. Tehát milliomosok nem leszünk a visszatérítésekből sem.

Ahogy a 4+1%-os benzinkúti visszatérítés is maximum havi 30.000 forintos költésig igaz.

Vannak olyanok, akik a bank számára felettébb kedvezőtlen módon mindig időben visszafizetik a hitelkártyájuk összes tartozását (Ők a kisebbség, a legtöbben garantáltan legalább évente egyszer-kétszer megcsúsznak vagy az összeggel, vagy a fizetési határidővel. Ekkor már fizetik a kemény kamatokat a vásárlásaik után és a 3500 Ft-os késedelmi díjat. De még jellemzőbb a többszázezres tartozást maguk előtt görgető hitelkártya tulajdonosok, akik évekig nem tudnak kitörni az adósságukból.) Ezeket a kártyatulajdonosokat pár havonta felhívják, hogy vegyenek fel “roppant kedvező kamatozású” kölcsönt, akár 4 éves részletfizetésre is. A roppant kedvező kamatozás azt jelenti, hogy “csak” évi 30% a kamat (THM 34%) a 39% (THM 44%) helyett.

Sok embernek ajándékba kiküldenek hitelkártyát, amit eltesz a fiókjába, azt gondolva, ha nem aktiválja a hitelkártyát, akkor fizetnie sem kell érte. Ezzel szemben az egyik típusú kártyára az aktiválástól függetlenül már az első hónaptól terhelődnek a díjak (pl. havi számlavezetési díj), amit ha nem fizet meg, akkor jönnek a 3500 Ft-os késedelmi díjak és a többiek. A másik típusú hitelkártyánál csak a következő évben az éves kártyadíj lesz az első terhelés (ha az első évben elengedték a kártyadíjat), de onnantól kezdve a fentebb leírt módon magától gyűlik a sok fizetnivaló a semmire. Ezért ha van nem használt hitelkártyája, még ma mondja le azt telefonon.

Fontos tudni a fizetési határidővel kapcsolatban: a törvény értelmében nem a pénz utalásának/befizetésének a dátuma számít, hanem a lekönyvelés határideje. Ezért Ön hiába utalta el a pénzt időben a saját bankjától, ha az csak két nap múlva íródik jóvá. Ugyanígy, hiába vezeti át interneten az összeget ugyanannál a banknál lévő számlájáról este, ha az a napi zárás után történt.

Sokaknál a hitelkártya a biztonsági hitelkeret szerepét tölti be, méregdrágán. A rengeteg éves és havi díjat visszaosztva, komoly összeget kapunk, mennyibe is kerül ez a vésztartalék nekünk. Akkor már sokkal értelmesebb a bankkártyánk hitelkeretét igénybe venni ugyanerre a célra, jóval kisebb éves költségek mellett.

Tippeljük meg, a hitelkártya-tulajdonosok hány százaléka használja megfelelően a hitelkártyáját?

12%-a. A többiek vagy nem használják, vagy kamatot fizetnek a hiteleik után.

Nemrég olvastam, hogy az Egyesült Államokban bevezették a bankok, hogy havi öt dollárt kell annak fizetnie, aki a hagyományos bankkártyáját vásárlásra használja. Ezzel akarják az embereket a hitelkártya használatára ösztönözni.

Egy hitelkártyán gondolkodtam el (amiről küldték a levelet, hogyha akarom ingyen felvehetem, mint megbecsült ügyfél :-)), ő azt tudja, hogy 3 kiválasztott üzletkategóriában 4% a visszatérítés, egyébként egy százalék. (Benzinkúton maximum havi 1.200 vagy 1.500 Ft lehet a visszatérítés, ha 30 ezerért tankolsz. De én ennek a felét szoktam havonta tankolni.) Az egyéb költségei is sokkal szerényebbek a piaci átlagnál.

De itt is kifizetek évi minimum 3 ezret a kártyára, ha egyszer felejtem el időben befizetni, mindjárt kétezer forint a büntetés, plusz a szerény 44%-os kamat, hitelkeret túllépés újabb kettőezer forint, havi díj 200 forint és a többi.

Alig vásárlok kártyával, mert a legtöbb költésem túl kisösszegű ahhoz, hogy előkotorjam a kártyám, ezért visszatérítés is alig lenne.

Egyébként havi 50 ezres költésnél az egyszázalékos visszatérítés combos 500 forint, ezt majdnem el is viszi a havi díj.  

Nem meglepő módon a legtöbb banknál nem lehet azt beállítani, hogy a havi teljes hitelkártya-tartozásodat automatikusan levonják a folyószámládról (Csak a minimálisan fizetendőt lehet levonatni.). Vajon miért?

Úgyhogy rájöttem, hogy kár vele bohóckodnom. Ha egyáltalán sikerül vele bármit is megtakarítanom, az nem lesz több évi 2-3 ezer forintnál. Azaz havi mondjuk kétszáz forint.

Ennyi pénzért játszadozzon más vele.

Update:

Ezt kommentnek írtam, de talán inkább ide tartozik a cikkbe:

“Beco: dolgoztam a hitelkártyád bankjában és pont hitelkártyával. Azóta beszélek le mindenkit a hitelkártyáról. Emberek olyan mély verembe kerültek 45%-os kamat mellett, hogy azt nehéz elmesélni.

Csak egy picit csúszott meg először, 1-2 ezer forint hiányzott. Viszont ilyenkor a teljes összeg kamatozik, nem kicsit. Van, aki évek óta ül a veremben és már 3-400 ezerrel tartozik a sok kamat miatt. Megszüntetni persze nem tudja.

Aztán ott van a sok anyázó ügyfél, aki egy napot késett a befizetéssel.

Aztán az, aki nem késett, bankon belül utalt, csak éppen 18-kor van cut-off time, azaz hiába utalta át neten 18:02-kor, csúnyán megbüntették. (nem fizetés 3.500 ft, és teljes kamat a teljes összegre.)

Aztán azok, akik koppra lemerítették a hitelkeretet, csak azt felejtették el, hogy a bank be fogja még terhelni a havi számlavezetést és az SMS-t is. Ezért hitelkeret-túllépésbe estek. Bumm, szívtál, fizess 3.500 forintot.

Aztán azok, akik elfelejtették, hogy az első évben ingyenes, vagy akciós volt a kártyadíj. Egy év múlva meghökkenve telefonáltak, mi ez a 16 ezer forintos levonás a számlámról.

Aztán akik elfelejtették, hogy a postán való fizetés bizony készpénz-felvétel 2.000 ft+2% plusz kamatozás a legelső naptól.

Aztán azok, akik a félhomályban véletlenül a bankkártya helyett a hitelkártyát tették az ATM-be és felvettek vele 200 ezret. (PIN kódot persze ugyanarra a számra állítatták.)

Fizettek 5-6 ezret a pénzfelvételért, kamatot további 6 ezret, hitelkeret túllépés büntetése 2.500 forint, stb. Úgy 15 ezerből meg is úszták a készpénz-felvételt.

Hidd el, tudnék mesélni még.”

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo


Az RSS-t a jobb oldali sávban tudod beállítani.

Share

Mennyi lett a tavalyi államháztartási hiány?

Nincs kategorizálva

A kormány 2011-re 687,9 milliárdos hiányt tervezett, ezt sikerült egy kicsit felülmúlni: a végső hiány szerény 1734,4 milliárd lett év végére.

Mi okozta ezt a pici csúszást? Ebben az összegben benne van a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása (196 milliárd forint), a Fejlesztési Bank feltőkésítése (120 milliárd forint), MÁV adósságának átvállalása (50 milliárd forint), vett a kormány pár MOL részvényt (500 milliárd forint), az EU által elmeszelt ÁFA visszatartás megváltozása (200-220 milliárd forint).

Ja igen, meg egy kissé hibás volt a 2011-es évre tervezett 3%-os gazdasági növekedés és 3,5%-os inflációs cél.

De aggodalomra semmi ok: a nyugdíjmegtakarítások megmentéséből sikerült kicsinosítani az egyébként majdnem 7%-os államháztartási hiányt, így legalább papíron sikerült 3% alatt tartani azt.

Csak az a kérdés, lesz-e hasonló mankó 2012-re, ha idén sem jönnek be a kormány tervei?

Share

Bankbetétek: nem kell a pánik

Nincs kategorizálva

Honi politikusaink újra bebizonyították, hogy a hatalom megszerzéséért semmilyen ár nem elég drága. Ellenzéki politikusaink többször azt sugallták, hogy a kormány a bankbetétek államosítására törekszik, mert már elfogytak a nyugdíjpénzek.

Ez egy teljes ostobaság, semmi nem indokol egy ilyen lépést. Amint az államcsődről szóló cikkemben is írtam, pár hónapig még nem reális eshetőség az államcsőd Magyarországon, mert addig még biztos kitartanak a tartalékok. Másrészt ha feltételezzük is, hogy a kormány hajthatatlan az IMF megállapodással kapcsolatban, akkor is sokkal egyszerűbb és politikailag is előnyösebb először az MNB 30 milliárd euros (mintegy 9 billió forintos(!!!!!!)) tartalékához nyúlni. Ez önmagában több, mint a teljes magyar bankbetét állomány, ami „csak” 8,5 billió forint.

Természetesen ez sem jó megoldás, erről itt írtam, de sokkal kézenfekvőbb, mint az állampolgárok bankbetétjeinek az államosítása.

Miért életveszélyes az a játék, amit azok űznek, akik az emberek félelmét akarják kihasználni a saját politikai céljaik számára?

Amit sokan nem értenek, az emberek megtakarításait a bankok nem a mesebeli Dagobert bácsi mintájára halmozzák fel a páncéltermeikben, hogy aztán a semmiért fizethessenek kamatot rá, hanem kihelyezik a pénzeiket a gazdasági és lakossági szférába.

Ezek a kihelyezett betétek teszik lehetővé a gazdaság szereplői számára, hogy új gépeket vegyenek és a lakosság is ezekből kap hitelt, ha arra van szüksége.

A banknak haszna csak akkor van, ha az összegyűjtött pénzt magasabb kamatra ki is tudja helyezni, mint amennyit neki kell fizetni azért. Mindössze annyi készpénzt tart meg a bank, hogy mindig ki tudja elégíteni azoknak a betéteseknek az igényeit, akik szeretnék visszakérni a pénzüket.

De egyetlen bank sincs arra felkészülve, hogy hirtelen a normális ügyletmenetben szükséges likviditás tíz-hússzorosát biztosítsa. Ha ennyi készpénzt tartana feleslegesen, akkor a betéteseknek fizetendő kamat miatt menne tönkre a pénzintézet.

Ráadásul ezt a likviditást biztosító pénzt sem készpénzben tartják a bankok, hanem a Nemzeti Bankban lévő számláikon.

Biztonsági és anyagi okok miatt a bankfiókokban csak a napi ügymenethez szükséges pénz van, ezért is kell előre bejelenteni, ha valaki nagyobb összeget akar felvenni a pénztárból.

Mi történne, ha az emberek elhinnék a rémhíreket és egyszerre akarnák kivenni a betéteiket?

A bankpénztárak nem tudnák kifizetni a csekély készpénz-állományukból a megnövekedett igényeket, az ATM automaták is percek alatt leürülnének.

Erre aztán végképpen kitörne a pánik, mindenki igazolva látná a rémhírt, hogy már nincsenek meg a betéteik a bankban.

A bankok a likvid pénzük erejéig tudnának készpénzt kiszállítani a fiókokba, de ez is kevés lenne, hiszen a betétek zöme nem náluk van, hanem ki van helyezve lakáshitel, vállalkozói hitel és egyéb hitel formájában.

Ezeket a hosszú lejáratú hiteleket nem lehet napok alatt felszámolni és ha még lehetne is, akkor pedig a gazdaság zuhanna soha nem látott válságba (Ez történt 1930-ban is, a bankok kénytelenek voltak visszavenni a céges hiteleiket, ez miatt tönkrementek a gyárak. A többi eredményét már ismerjük a történelemből, 25%-os munkanélküliség és nyomor 3-4 évig.)   

Egy ilyen pánikroham, ha nem sikerülne megállítani, összedöntené a teljes magyar bankrendszert, az 1929-1933-as válsághoz hasonló állapotba lökve a gazdaságot is.

Azok az erők, akik ezzel riogatják a lakosságot, ezzel a tűzzel játszanak.

Vagy tudják, mit csinálnak, akkor azért kellene felelősségre vonni őket, vagy ennyire nem értenek hozzá, akkor pedig azért kellene őket eltávolítani a politikából.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo


Az RSS-t a jobb oldali sávban tudod beállítani.

Share

Amit az államcsődről tudni kell.

Nincs kategorizálva

Kértétek, hogy írjak egy pár szót arról, mi is az az államcsőd, illetve, hogy mi várható ebben az esetben.

Előfordulhat államcsőd háború, járványok, vagy hirtelen kialakuló piaci sokkok eredményeként, vagy akkor, ha az új vezetés nem ismeri el az elöző rendszer adósságait, mint a Polgárháború utáni amerikai kormány, vagy az 1917-es szovjet hatalom.

De az esetek döntő részében sok év vagy évtized elhibázott gazdálkodása jutattja az országokat csődbe, vagy csődközeli állapotba. Az államokat vezető politikusok a népszerűségük érdekében hosszú távon többet költenek, mint amennyi bevétele van az államnak. Mindezt büntetlenül tehetik, ameddig a piacok hajlandóak finanszírozni az egyre terebélyesedő államadósságot.

Ilyenkor a lejáró adósságokat az újonnan felvett kölcsönökből fizetik vissza az államok. Amikor ez a folyamat elakad finanszirozó hiányában, akkor beszélünk államcsődről, mert az állam nem képes eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek.

Ekkor döntenie kell, hogy kinek nem fizet. A nyugdíjasoknak, a közalkalmazottaknak, a belföldi, vagy a külföldi finanszírozókat nem fizeti-e ki.

A problémát az teszi igazán súlyossá, hogy önjáróvá válik, ugyanis egy csődbe került országnak már senki nem ad kölcsön.

Magyarországnak négyezer milliárd forintnyi hitelt kell megújítania 2012-ben a fennálló 21,4 ezer milliárd forintnyi tartozásából, ez hetente 77 milliárd forintnak felel meg. Ennyi pénzt kellene előteremtenie az államnak hetente a rendszeres folyó kiadásain és bevételein felül. (Csak a nagyság érzékeltetéséhez: messze a legnagyobb bevételt az ÁFA hozza az államháztartásban, ez heti 46 milliárd forint. Ennek majdnem a duplája kellene pluszban.)

Ha az állam a belső kiadásait nem törleszti, az a teljes közszolgáltatás leállását (beleértve a mentőket, rendőröket, tüzoltókat is.) és az egyéb állami transzferből élők teljes ellehetetlenedését okozná (például nyugdíjasok)

Ha a külföldi hitelezők felé nem törleszt az állam, az komoly konfliktusforrást teremtene, a legkevesebb lenne a gazdasági embargó és ellehetetlenülés, a külföldi cégek kivonulása. Ez a gazdaság teljes csődjét jelentené.

Ezért ilyenkor a kormányok beindítják a bankóprést, a folyó kötelezettségeiket ebből a frissen nyomott pénzből teljesítik, így lesz fizetése az ápolónőknek, rendőröknek és ebből kapnak ellátást a nyugdíjasok is.

Ez az infláció azonnali és tartós elszállását jelenti, az argentin példa alapján nem elképzelhetetlen a 60-70%-os infláció sem.

A devizában fennálló követeléseket a kormány nem tudja bankóprés által rendezni, ezért először a nemzeti bank devizkészletét élné fel, majd a bankokban található devizát zárolná, vagy váltatná át kényszerrel.

Az infláció és a bizonytalanság miatt a lakosság megrohanná a bankokat, ezért zárolni kellene a betéteket, hogy ne omoljon össze a bankrendszer.

A gazdaság összeomlása miatt 20-25% lenne a munkanélküliség.

Ez az államcsőd általános forgatókönyve, ha nem szabályozott keretekben zajlik. Szabályozott módon államcsőd most Görögországban van, a magánhitelezők (általában bankok) az adósságok felét elengedték, cserébe brutális megszorításokat kellett bevezetni Görögországban, hogy legalább a másik felét ki tudják fizetni. (Úgy tűnik, ez sem fog menni, de ez már egy másik történet. A görögök dilemmájáról itt írtam két hónapja.)

A görög helyzet annyiban nagyon más, mint a magyar, hogy Görögország az eurozóna tagja, így nagyon fontos a megmentése. Valamint ugyanez miatt nem is tud bankóprést alkalmazni a gondjai megoldására.

Ha sikerül megegyezni a hitelezőkkel, az államcsőd lefolyása szabályozott mederben folyik, de az is több éves nagyon súlyos megszorításokat jelent. (Minden egyes százmilliárdos megszorítás nagyon fáj egy rétegnek, akit érint. Itt sokszor százmilliárdos megszorításról lenne szó. Görögországban már nem is számolják, hogy hanyadik megszorító csomagnál járnak, drasztikusan csökkentették a nyugdíjakat, tizezrével küldik el a közalkalmazottakat és még nem látszik a vége, az sem biztos, nem kerülnek mindezek ellenére csődbe márciusban.)

És akkor a mindenkit izgató kérdés a végére:

Csődbe kerül-e Magyarország?

Egyrészt azt kell mondanom, hogy pár hónapig még biztos nem, mert addig mindenképpen kitartanak a tartalékok. Aztán ott van a Magyar Nemzeti Bank tartaléka, amire látszólag szemet vetett a kormány.

Viszont az a nagy gond, hogy ráálltunk a nem fenntartható pályára. Ahogy ebben a cikkemben megírtam, a jelenlegi 10%-os állampapír kamatszintet nem lehet hosszú távon kigazdálkodni. Ezt tudják a pénzügyi befektetők is, ezért még ilyen kamat mellett sem hajlandóak finanszírozni az országot.

Az egyetlen megoldás az IMF hitel-szerződés megkötése lenne, viszont most úgy néz ki, hogy addig feszegette a pofonláda tetejét a kormány, hogy az kitárult, jelenleg ott tartunk, hogy még időpontot sem adtak, hogy mikor akarnak velünk tárgyalni.

Valószinűleg példát akarnak statuálni az országgal és minden demokráciaellenes törvény visszavonását feltételül fogják szabni a tárgyalások megkezdéséhez az Alkotmánybíróságtól a jegybanktörvényig, amibe a kormány nem fog belemenni.

Viszont az Uniónak sem érdeke egy államcsőd Európa közepén, ezért várható egy szakértő kormány felállása és azzal fog szerződni az IMF és az Unió.

De ezek már csak találgatások, sajnos nem tudjuk, mit hoz a holnap.

Kedves Olvasóim! Ezt a cikket nem a pánikkeltés kedvéért írtam, csak egy tudományos összefoglalóként. Amint írtam is, a következő hónapokban nem várható államcsőd, ezért kérek mindenkit, ennek megfelelően cselekedjék. Illetve ne cselekedjék semmit.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share
1 … 137 138 139 140 141 … 145