Tudj meg mindent az egészségpénztárakról

Nincs kategorizálva

Off: Egyszer mertem olyanról írni, aminek nincs közvetlen köze a pénzügyekhez, egyből többen nemtetszésüket fejezték ki. Ennyit a blogírás szabadságáról. 🙂

Mi lenne, ha havonta egyszer, maximum kétszer írhatnék arról, ami engem érdekel, vagy én tartom érdekesnek és a hónap többi napján a ti általatok megrendelt témákat írnám meg? Ígérem, igyekszek minden megrendeléseteket belátható időben teljesíteni. Na, áll az alku? 🙂

Figyelem! Négy éves cikk, az esetleges változásokról érdeklődj a pénztáradnál!

Ennyi kitérő után a mai témának az egészségpénztárt választottam, mert sokan nem ismerik és nem tudják okosan használni. » Read more

Share
,

Egykulcsos adó – létezik ilyen?

Nincs kategorizálva

Szeretnék egy pár szót szólni az egykülcsos adóról.

A kormány szerint úgy igazságos, hogy valaki nem adózik többet, csak azért, mert többet keres.

Ebben van logika, hiszen nem ér ki hozzá hamarabb a mentő, se a rendőr, mert többet adózik, a katonaság sem védi jobban, ahogy a közvilágításból sem részesül nagyobb mértékben.

De vajon ugyanolyan arányban adózik-e a magasabb jövedelmű, mint a kiskeresetű társa, ha ugyanolyan személyi jövedelemadó kulcs terheli a jövedelmüket?

A válasz egyértelműen nem.

Ugyanis a jövedelemadó az adóterhelésnek csak az egyik formája és ráadásul nem is a legnagyobb mértékű.

2010-ben a személyi jövedelemadóból 1767,9 milliárd forint folyt be, ÁFÁ-ból viszont 2313,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ahogy jövedéki adóból is 856,5 milliárd forintos volt a bevétel, ennek 60%-a üzemanyag, további 30%-a a dohányáruk jövedéki adója.

(Csak az érdekesség kedvéért: a vállalkozások által fizetett társasági adóból mindössze 323 milliárd volt a bevétel.)

Mi derül ki ebből a számokból? Az, amit sokan elfelejtenek: sokkal többet adózunk a nettó fizetésünk elköltésekor, mint amennyit addig levontak jövedelemadó címén.

Nézzük meg két különböző jövedelmű ember adóterhelését. (Most felejtsük el az egyszerűség kedvéért, hogy az az egykulcsos adó tulajdonképpen kétkulcsos, “átmeneti jelleggel”)

Az első ember nettó 130 ezer forintot keres, az adókulcsa 16% volt. A másik ember nettó 800 ezret keres, ő is 16%-os adót fizetett.

A kisember kénytelen elkölteni a teljes jövedelmét, ezért a jövő évi ÁFÁ-val számolva további durván 21%-ot adózik csak az ÁFA miatt. Ha autóval jár és dohányzik is, további 5%-ot is számolhatunk. (Valamivel több, mint 7% lett volna arányosan, de abból indultam ki, hogy spórol a benzinen és a dohányárún.)

A jobban kereső társa a jövedelmének csak a 50%-át költi el, ezért az ő ÁFA terhelése az adott pillanatban csak 10,5%, a jövedéki adó terhelése is 3,35% (a teljes 7,7%-os jövedéki adóra vetítve.)

Azaz az adóterhelésük 16%+21%+5% kontra 16%+10,5%+3,35%. (Ebben az összegben nincsenek benne az egyéb sarcok, mint egészségügyi hozzájárulás, nyugdíj-hozzájárulás és társai.)

Természetesen a képlet nem ennyire egyszerű, mert a megtakarított pénzt is egyszer el fogja költeni a jómodú, illetve, ha bevezetik a vagyon alapú adózást, a jómodú emberünk értékesebb ingatlana várhatóan magasabb adókulccsal fog adózni.

Csak arra akartam felhívni a figyelmeteket, hogy a jövedelemadó kulcsa önmagában semmit nem árul el egy ember valódi adóterheléséről, ezért az egykulcsos adó erőltetése helyett egy kicsit nagyobb összefüggéseiben kellene vizsgálni a közös teherviselés rendszerét. 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Share
,

A kockázati életbiztosításokról

Nincs kategorizálva

Többen kértétek, hogy írjak a kockázati életbiztosításokról. Ennek aktualítását az adja, hogy cafeteriában járulékmentesen igényelhető.

Az életbiztosításokról sokat beszéltünk eddig. Megtudtuk, hogy miért nem szabad kötni életbiztosítást, majd utána azt is, hogy mégis van olyan, ami megéri. Beszéltünk már az egyösszegű életbiztosításról is. Volt arról is szó, hogyan tudsz megszabadulni egy rossz biztosítástól.

Nos, ezeknek semmi köze a kockázati életbiztosításhoz. 🙂

Az első, amit tisztáznunk kell, ha szakértők akartok lenni a kérdésben :), hogy négy fő tipusa van az életbiztosításoknak, amiknek gyakorlatilag csak a nevük közös.

Az első a unit-linked, megtakarításra szolgáló biztosítás. Eddig erről volt szó a blogban, ezt csak azért hívták régebben biztosításnak, hogy igénybe lehessen venni rá az adókedvezményt.

A második a kockázati életbiztosítás, erről most fogunk beszélni.

A harmadik a vegyes életbiztosítás, ami a kettő keveréke. Mivel ez nem jó se erre, se arra igazából, túl sok szót nem érdemel.

A negyedik a cégek dolgozóira csoportosan köthető kockázati életbiztosítás, az úgynevezett csoportos életbiztosítás. Erről majd később beszélünk.

Ami fontos, a kockázati életbiztosítás nem tartalmaz megtakarítást! Úgy viselkedik, mint a lakásbiztosítás. Ameddig fizeted, addig ha kár ér, akkor az előre meghatározott összeget fizeti a biztosító, neked, vagy az örököseidnek.

Másként fogalmazva, ha baleset/haláleset ér az adott idő alatt, akkor neked bóni a biztosítás, ha semmi nem történik, akkor a biztosító nyert rajta.

Kinek érdemes kötnie ilyen biztosítást?

Mindenkinek, aki eltartó, akinek gyerekei vannak. Sajnos láttam olyat, amíg bankban hitelekkel dolgoztam, hogy a férj a házuktól nem messze autóbalesetben meghalt, a feleség két pici gyerekkel pedig az utcára került, mert nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket.

Ha van hiteled és családod egyszerre, akkor melegen ajánlom, hogy köss egy biztosítást.

Milyen összegre érdemes kötni?

Sok ügyfél büszkén újságolta, hogy neki nem kell életbiztosítás, mert már van. Amikor megkérdeztem, milyen összegre szól, kiderült, 300 ezer forintra. Nos, az nem hogy a gyerekek felnevelésére, de még egy szép temetésre sem elég. Még viccnek is rossz az ilyen alacsony összegű biztosítás.

Olyan összeget válassz, ami maradék nélkül fedezi a hiteleidet plusz marad is pár millió a társadnak. 10 millió alatti biztosítást én nem szoktam javasolni, alatta szerintem csak önáltatás egy biztosítás.

Milyen típusai vannak a kockázati biztosításnak?

Balesetbiztosítás: erre nagyon figyelj, az olcsó biztosítások általában azért olcsóak, mert csak baleseti halálra fizetnek, tehát rák, infarktus vagy egyéb betegség miatti halálra nem!

Ugyanígy a kiegészítő moduloknál sem mindegy, hogy csak baleseti rokkantságra fizet, vagy betegség miatt is, vagy csak baleseti kórházi ápoláskor térít, vagy betegség esetén is.

Életbiztosítás: ha “bármely halál” a meghatározás, akkor mindenféle halálesetre fizet a biztosító.

Betegségbiztosítás: különféle betegségek esetére szóló biztosítás. Leggyakoribb az úgynevezett “rettegett betegségek” biztosítás, ami rák, infarktus, agyvérzés és hasonló halálos betegségek esetén fizet, akkor is, ha túléled. Mivel ezek elég gyakori betegségek, elég magas a díja is az erre szóló biztosításnak.

Mi befolyásolja egy biztosítás árát?

Először is a szolgáltató. Hatalmas szórás van az árakban, gyakran négy-ötszörös eltérés is van. (hasonlóan például a kötelező gépjármű biztosításokhoz.). Érdemes megbizható és hozzáértő szakember segítségét kérni.

A nemed. A férfiakat több baleset éri és hamarabb is halnak, ezért sokkal drágább a biztosítás nekik.

Az életkorod. Ezt talán nem kell magyaráznom, az öregek egyre nagyobb számban halnak meg.

A biztosításod futamideje. Ha most vagy negyven, tíz év múlva még csak ötven éves leszel, de ha huszonöt éves futamidőre kötöd a bitosítást, lejáratkor már 65 éves leszel. Tehát a nagyobb futamidő drágább havidíjat is jelent.

A foglalkozásod. Nem mindegy, hogy irodista vagy és a legveszélyesebb eszköz, amivel dolgozol a gémkapocs, vagy ipari alpinistaként keresed a kenyered.

Dohányzol-e?

Túlsúlyos vagy-e?

A családodban halt-e meg valaki 65 éves kora előtt rákban, agyvérzésben, infarktusban?

Milyen kiegészítőket érdemes kötni a haláleseti biztosítás mellé?

Tucatnyi kiegészítőt kérhetsz a kórházi ápolástól kezdve a műtétek esetére szóló térítésig. (Emlékszel még, nem mindegy, hogy baleset miatti, vagy bármilyen kezelésre szól-e.)

Egy gond van: mindnek ára van. Minél gyakoribb eset, annál drágább.

Amit mindig javaslok: baleseti eredetű rokkantság biztosítása. Mert hiába nem halsz meg, ha 100%-osan lerokkansz egy balesetben, anyagi szempontból még többe is fogsz kerülni a családodnak évtizedeken át.

A rettegett betegségeknek nagyon kemény havidíja van, én azt szoktam mondani, ha belehalsz, úgyis fizet a biztosító, ha nem, akkor meg azért jó. De ha sok pénzed van, akkor köthetsz, mert jó dolog.

Mennyibe kerül egy ilyen kockázati biztosítás?

Egy nem dohányzó 30 éves nőnek a haláleseti biztosítása 10 millió forintra kb. 1800 Ft/hó

Egy negyven éves nem dohányzó férfinak 5150 Ft/hó, szintén 10 millió forintra.

Baleseti rokkantsági kiegészítés 10 millióra: 1200 Ft/hó

Ezek csak durva irányárak, a nagyságrend érzékeltetésére.

Mire figyelj?

Először is pontosan értsd meg, mire szól és mire nem a biztosításod.

Baleseti rokkantság: nem mindegy, hogy mikor és mennyit fizet. Van amelyik csak 51% rokkantságtól fizet (egy szem elvesztése 35% rokkantság, egy lábfej 40%, egy fül hallóképessége 25%, tehát ilyenkor ebben az esetben egy fillért sem kapsz), a másik biztosítás 10%-tól a teljes összeg százalékában (például 50%-os rokkantság=a biztosítási összeg 50%-a), a harmadik fix díjat fizet a rokkantság fokától függetlenül.

Mindig jelölj kedvezményezettet! Ha nem teszed meg, a gyerekeid fogják örökölni a pénzt, amire a gyámügy ráteszi a kezét, a feleséged/férjed nem fog hozzáférni az összeghez. Úgyhogy a házastársad legyen mindig a kedvezményezett.

Ne felejtsd el tudatni a rokonaiddal, hogy van biztosításod! Mert ha csak te tudsz róla, esetleg a feleséged is, senki nem fog utánajárni, ha mindketten meghaltok egy autóbalesetben. Fénymásold le a kötvényt és add oda a testvérednek/szüleidnek, hogy tudják, hogy van élő biztosításod.

A biztosító mindent elhisz. Nyugodtan hazudhatod azt, hogy nem volt még daganatod, hogy nem építkezésen dolgozol, hanem irodában és hasonlóak, hogy olcsóbb legyen a díjad.

A gond csak az, hogy egész addig hiszékeny a biztosító, ameddig neki nem kell fizetni. Amint fizetni kellene, egyből bekér minden leletedet születésedtől fogva és azt is nehéz lesz megmagyaráznod, mit kerestél egy építkezésen munkaruhában és miért ott dölt rád az állvány.

Úgyhogy hazudni lehet, csak felesleges, mert a biztosító mentesül, ha te szándékosan fontos tényeket elhallgattál.

Remélem, kielégítettem a kíváncsiságotokat a témával kapcsolatban. 🙂

Ha tetszett a cikk, ne felets el bejelölni a facebookon, így mindig értesülsz az új cikkekről: www.facebook.com/kiszamolo

És olvasd el a többi hasonló cikket is a pénzügyekről: http://kiszamolo.postr.hu/

Share
, ,

Akik olvassák a blogot

Nincs kategorizálva

A Facebook csinált egy profi elemző programot, hogy kik, mikor, honnan követik a blogot, vagy beszélnek róla.

Ebből kiderül, hogy a követők bő egyharmada budapesti, de vannak szép számmal Angliából, Usából, Németországból, sőt Új-Zélandról és Kanadából is.

77%-uk férfi, ennek több, mint a fele 25 és 34 év, negyede pedig 35 és 44 év közötti.

Ha az összes követő nyomna egy like-ot egy cikkre, akkor 31 ezer embert érne el az oldal.

A nem rendszeres követők között meglepően felülreprezentált Szeged (senkinek nem mondtam, hogy ott születtem 🙂  ), de Törökbálintról is sokan vannak, többen, mint sok megyeszékhelyről. Az egrieket viszont például még a londoni olvasók is túlszárnyalják, de a debreceniek sincsenek sokkal többen a londoni olvasóknál. Hogy Indonéziából és Kínából ki olvas, arra tényleg nagyon kíváncsi lennék. 🙂

A legnagyobb utóélete a mindenkit érdeklő témáknak volt, mint például átváltsuk-e a forintunkat, mi lesz a nyugdíjunkkal, illetve a devizahitel kiváltásról szóló cikkeknek. De köztéma lett a gazdasági viharról szóló bejegyzés is.

Egyébként szépen nő a napi látogatottság, 300 és 600 közötti egyedi látogató van, akik átlag négy cikket olvasnak el fejenként.

Ha nyomnátok legalább néha-néha egy like-ot, vagy e-mailben körbeküldenétek egy-egy cikket, gyorsabban fejlődnénk. 🙂

(Egyébként jellemző, hogy egy 12-egy-tucat vicces kép kap 5-10 ezer like-ot legalább, egy gazdasági cikk örülhet ha öt ember like-olja)

Na, gondoltam esetleg ti is kíváncsiak voltatok, kik olvassák a blogot.

Share

Így változik a cafeteria jövőre

Nincs kategorizálva

Gondoltam, összefoglalom nektek, amit a hírekből ki lehet bogozni, hogyan változnak a béren kívüli juttatások jövőre. 

Az első “nem-megszorítás”, hogy a béren kívüli juttatások után a 16% adón kívül 10% egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni. A tervek szerint az évi 500 ezres kereten felüli összeg után 27% lenne az egészségügyi hozzájárulás. (Az egészségügyi hozzájárulást papíron a cégeknek kell fizetni, nem a munkavállalóknak, de nyilván kihatással lesz a cafeteria keretre.)

Örvendetes hír, hogy az éves limit 500 ezer forintra emelkedik. Mielőtt nagyon örülnénk, ez a SZÉP kártya (Széchenyi Pihenőkártya) keretének emelkedéséből következik. A SZÉP kártya keretében maximum évi 150 ezret költhetünk vendéglátásra, szálláshelyre évi 225 ezret, illetve rekreációs szabadidő tevékenységre évi 75 ezer fordítható. Tört évre természetesen az összegek tört része jár.

A legnagyobb érvágás, hogy az étkezési jegyre fordítható összeg havi 5.000 Ft-ra süllyed, illetve amennyiben van üzemi étkezde a munkáltató telephelyén, havi 12.500 Ft további utalvány adható, amit kizárólag a helyi étkezdében lehet elkölteni. Egyéb vendéglátásra ott a SZÉP kártya vendéglátós kerete, de az sajnos élelmiszerre nem költhető. (Azon, hogy 5.000 és 12.500, vagy 5.000 vagy 12.500 Ft adható, még vitatkoznak a szakértők.)

A kormány egy huszárvágással gyakorlatilag kitiltotta az összes étkezési utalványt forgalmazó céget Magyarországról, mert január egytől csak a kormány által kitalált Erzsébet-utalvánnyal lehet fizetni. Persze ez már a kompromisszum jele a kormánynál, mert eredetileg elektronikus kártyát akartak bevezetni, aztán még ők is rájöttek, hogy két hónap alatt nem lehet kiépíteni a teljes rendszert az egész országban. Persze hogy hogyan lehet alig több, mint egy hónap alatt leszerződni több ezer elfogadóhellyel, azt sem tudom.

Ezzel a húzással elkaszálták az összes magyarországi utalványos cég 20 éves munkáját, úgyhogy csodálkoznék, ha nem lenne per és ha nem fizetnének a magyar adófizetők újabb százmilliárd kártérítést. Persze ez már többé nem gond, a kormány becsempészte az Alkotmányba 28. cikkelyként, hogy különadó vethető ki minden az országot sújtó kártérítési kötelezettség miatt. Eddig kb. 1.000 milliárd forintnál áll a ceh a nyugdíjpénztárak nélkül (telekom adó, bankadó, végtörlesztés, stb.) További százmilliárd már fel sem fog tűnni senkinek.

Az internet támogatás megszűnik 2012-től.

Az alábbi cafeteria elemek maradnak meg és az összegük sem változik 2012-től:

Önkéntes Egészségpénztári Munkáltatói hozzájárulás: maximum a minimálbér 30 %-a

Önkéntes Nyugdíjpénztári Munkáltatói hozzájárulás: maximum a minimálbér 50 %-a

helyi bérlet: maximum a bérlet ára

iskolakezdési támogatás: maximum a minimálbér 30%-a/év/gyerek

Adómentes juttatások:

kockázati életbiztosítás: korlátlan

sporteseményekre belépők: maximum évi 50 ezer Ft.

lakáscélú támogatás: maximum 5 millió Ft/5 év

Na szóval,. ezek várhatóak.

 

Ha tetszett az írás, ne felejts el csatlakozni hozzánk a facebook-on, így értesülhetsz az új cikkekről: www.facebook.com/kiszamolo 

Share

Így olvass gazdasági híreket

Nincs kategorizálva

Többen idéztek mindenféle újsághíreket, miszerint mindjárt itt a világvége, elbukik a forint, vagy éppen kilábalunk a válságból, most kell részvényt venni és a többi.

Amit fontos megértenetek: a gazdasági újságírás semmiben nem különbözik a hagyományostól. Itt is a bulvár és a szenzáció az érték, az ad sok kattintást, vagy eladott példányszámot.

Abból soha nem lesz hír, hogy a közgazdászok 95%-a szerint várhatóan semmi nem változik a következő 3 hónapban. Kizárólag a szélsőségeknek van hírértéke.

Ezért aztán nem kell túl komolyan venni a véres kijelentéseket, ahogy a válság végét jelző túl optimista jóslatokat sem.

Aki olvas ilyen híreket, hamar rájön arra is, hogy délelőtt megjelenik egy hír, délután annak a szöges ellentéte.

Úgyhogy érdemes egészséges szkepticizmussal fogadni ezeket a világrengető híreket.

Ahogy azt sem kell túl komolyan venni, hogy az euro meg sem áll 350 ft-ig, mert még ma, vagy holnap meg fog jelenni ugyanott egy másik hír, hogy februárra az elemzők 290 Ft-os eurot várnak. Ezek okoskodások, találgatások, illetve csak egy-egy ember véleményei.

Share

Vesszenek a bankok?

Nincs kategorizálva

Internetes hozzászólásokban gyakran olvasok olyan okos véleményeket, hogy a bankok rablók, be kellene zárni az összeset, el kellene zavarni őket, mert csak az embereken élősködnek, jobb lenne nélkülük és a többi.

Ezt szeretném egy kicsit helyre tenni a fejekben, ha megengeditek. 

Először egy rossz hírrel kell kezdenem: bármennyire is rosszul esik némelyeknek, a piac összes szereplője az egyszerű vízvezeték-szerelőtől a multinacionális cégekig azért dolgozik, hogy profitot érjen el.

A mobiltelefon társaság nem azért ruház be több százmilliárd forintot, hogy te kényelmesebben fel tudjál hívni valakit, vagy téged egyszerűbben elérjenek.

A hipermarket-láncok nem azért építenek több tucat, vagy több száz áuházat és nem azért töltik fel mindet többmilliárdos árukészlettel, hogy te kényelmesebben és olcsóbban tudj vásárolni.

A közgazdaság egyik alapeleme, hogy a cégek legfontosabb célja a tulajdonosi vagyon lehető legnagyobb mértékű gyarapítása. Ahogy te sem azért dolgozol csak, hogy estére kellemesen elfáradj, ezzel más is így van, legyen bár egyszerű autószerelő, telefontársaság, vagy bank.

Tehát ostobaság azért ostorozni akármelyik céget, beleértve a bankokat is, mert profitot akar elérni.

Mit gondoltál, miért kerül egy perc hálózaton belüli telefonálás 80 forintba perc alapú számlázással?

Azt tudtad, hogy a non-food termékekre nagyon gyakran 70-100% hasznot tesznek a nagy áruházláncok?

A túl nagy piaci erővel bíró cégeket az állami felügyeleti szerveknek kell szabályozókkal kordában tartani. Európai szinten szabályozzák és évről-évre csökkentik a mobiltelefon-társaságok által fölszámolható roaming és hívás-végződtetési díjait. A nagy láncokat törvénnyel kell arra kötelezni, hogy ne 270 napos fizetési határidőket szabjanak és tovább is adják a vásárlóknak azokat a kedvezményeket, amit a beszállítóiktól kicsikartak. 

Ha úgy érzed, hogy a bankok visszaéltek az erejükkel, akkor ne a bankokat hibáztasd, hanem az állami felügyeleti szerveket, akik még mindig csak kullognak az események után. Ha a főnök rád bízná, hogy annyi fizetést vegyél ki a kasszából minden hónapban, amennyit csak akarsz, akkor te se sok önmérsékletet tanúsítanál pár hónap múlva.

Tehát a bankszektor semmivel nem rosszabb, mint bármelyik multinacionális cég akár a kereskedelemben, akár a szolgáltató szektorban.

Mielőtt megnéznénk, milyen lenne az élet bankok nélkül, még egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet: az az adat, hogy egy cég elért egy év alatt mondjuk 15 milliárd forint profitot, önmagában teljesen értelmezhetetlen. Van egy kifejezés, a tőkearányos megtérülés. Ha a fenti profitot a cég kétmilliárdos befektetéssel érte el, akkor ez igen szép profitot jelent. Ha viszont háromszázmilliárdos tőke mellett érte el ezt a profitot, azért kár volt dolgozni, mert ha a tulaj berakta volna a bankba a pénzét, több kamatot kapott volna, kevesebb fejfájás és rizikó mellett. Ezért soha ne dőlj hanyatt a székkel, ha azt olvasod, hogy egy gonosz multi x milliárd forint haszonra tett szert. Először nézd meg, mennyi a befektetett tőkéje és annak hány százaléka az éves profit. Utána gondolj bele, mennyi rizikója és fejfájása van egy sokezer fős cég vezetésének és döntsd el, hogy te elégedett lennél-e ezek után ennyi haszonnal.

Na szóval, egy ilyen hosszú bevezetés után nézzük meg, hogy milyen szerepet játszanak a bankok a gazdaságban, illetve hogyan is élnénk bankok nélkül.

Egy kis történelmi áttekintés: Sokan azt gondolják, hogy az angol ipari forradalom motorja a mindenféle ipari találmány volt, pedig az igazi ok az angol tőkepiac létrejötte. Hollandia a 16 század végén kialakította a maga tőkepiacát, ami elindította a Németalföld gazdasági virágzását, ez a korszak volt Hollandia fénykora. Több mint száz évvel később, a holland Orániai Vilmos lett Anglia királya, aki egy az egyben átvette a holland pénzügyi modellt, ez indította el az angol ipari forradalmat, illetve ez emelte fel Angliát világbirodalommá. Ezzel szemben állt a kontinentális Európa, ahol csak jó száz éves késéssel alakult ki a bankszektor, így leszakadtak a fejlődésben.

A bankszektor a világon mindenhol a fejlődés motorja, a gazdaság növekedése elképzelhetetlen külső tőkebevonás nélkül. Külső forrás nélkül minden vállalkozás megáll azon a szinten, amennyi vagyona a cég tulajdonosának van. Nagy általánosságban elmondható, hogy a vállalati hitelállomány két százalékos növekedése a GDP egy százalékos növekedését eredményezi. Ezért is volt mérhetetlen ostobaság az, amit a bankokkal műveltek Magyarországon az elmúlt másfél évben. Az a tőke, amit a külföldi bankok kivontak az országból, illetve amit befizettek a költségvetésbe az egykulcsos adó okozta károk miatt, nagyon fog hiányozni a magyar vállalatok életéből a következő években. Forráshiányos, fejleszteni képtelen cégek nem tudnak új munkahelyeket és gazdasági növekedést létrehozni.

Nézzük át, milyen fő szolgáltatásokat végeznek a bankok:

Elszámolási rendszerek fenntartása: nem is olyan régen minden cégnél fizetésnap előtt beszereztek több zsák pénzt mindenféle címletekben, majd két-három ember napokon át borítékolta, illetve ellenőrizte a fizetéseket. A dolgozó lement a fizetésért a pénztárba, utána izgult, hogy haza is érjen vele. Otthon keresett egy helyet, ahol sem a betörők, sem a büdös kölök nem találta meg. Ezután nyakába vette a várost és ellátogatott az összes szolgáltatóhoz, hogy sorban állhasson és befizethesse a számlákat, szigorúan munkaidőben persze. (A postai sárga csekk is közönséges banki átutalás, csak annyi a különbség, hogy készpénzben fizetjük be). A cégek életében ez úgy nézne ki, hogy minden áruvásárlást, vagy szolgáltatást azonnal készpénzben ki kellene egyenlíteni. Ha Kínából rendelsz árut, akkor felfogadsz két testőrt, belepakolsz egy bőröndbe 30-40 millió forintnyi dollárt (amit szintén bankban váltasz ugye), majd felülsz a repülőre és kirepülsz Kínába, kifizetni az árut. Nos, valahogy így nézne ki a pénzforgalom bankok nélkül.

Források összegyűjtése: Ha egy cégnek kellene négymilliárdnyi hitel egy fejlesztéshez, akkor találnia kellene negyvenezer kisbefektetőt, aki a kis százezer forintját hajlandó lenne kölcsönadni a cégnek. Ezek után negyvenezer emberrel kellene a kapcsolatot tartania és újabb és újabb kisbefektetőket találnia azok helyett, akik vissza akarják vonni a pénzüket a cég finanszírozásából. Ezt is a bankok végzik, szép idegen szóval ezt hívják denominációs transzformációnak, amikor a sok kis befektetést összegyűjtik és alkalmassá teszik nagyösszegű hitelkihelyezésre.

Időbeni lejáratok összehangolása: Ha lakáshitelt akarunk felvenni, találnunk kellene valakit, akinek nincs szüksége a pénzére 20-30 évig. Nem sok ilyen embert fogunk találni. Ez is a bankok feladata, hogy a sok rövidtávú megtakarítást áttranszformálják a szükséges időtávra.

Fogyasztás-megtakarítás kiegyenlítése: az elektromos árammal az a baj, hogy nem lehet tartalékolni. Akkor kell megtermelni, amikor felhasználják. Hiába tudjuk, hogy mennyi lesz a holnapi csúcsfogyasztás, nem tudjuk előre megtermelni éjszaka a szükséges plusz áramot. A bankok nélkül ugyanígy járnánk az egyéni anyagi életben is. A pillanatnyi feleslegünket fel kellene élnünk, illetve a pillanatnyi hiányunkat sem tudnánk mivel pótolni.

Kockázatok vizsgálata és porlasztása: Minden hitelnél fennáll a nemfizetés kockázata. Ha nem lenne bankszektor, nekünk kellene eldöntenünk, hogy oda adjuk-e a pénzünket Szabó János úrnak, vagy az ExportImport Kft-nek kölcsönbe. Ha tennénk is ilyen butaságot, egy élet munkája menne kárba, ha Szabó úr, vagy a Kft. nem fizetné vissza nekünk a pénzt. A kölcsönadás pillanata után járhatnánk hónapról-hónapra Szabó úr nyakába, hogy van-e még munkahelye, illetve meg kellene győződnünk arról, hogy a Kft. tényleg arra költötte a pénzt, amire kölcsönkérte. A bankok profi kockázatkezelést folytatnak és a nagy számok miatt a rendszer el tudja viselni a mindenkor létező nem fizetési problémákat is. Bankszektor nélkül egyszerűen nem lenne hitelpiac (az uzsorásoktól eltekintve).

A bankokra egész egyszerűen szükség van. Lehet nem szeretni őket, ahogy lehet nem szeretni a távközlési cégeket, vagy az áruház-láncokat sem, de élni nagyon nehéz lenne nélkülük. Ahogy a gazdaság megállna távközlés nélkül, ugyanúgy megállna bankszektor nélkül is.

Lehet, sőt fontos is arról vitatkozni, hogyan szabályozzuk őket, de ostoba az az ember, aki azt gondolja, hogy nincs szükség egy erős és jól működő bankszektorra Magyarországon, vagy hogy nem üt azonnal vissza a gazdaságra és az ország jólétére a bankszektor ellen elkövetett ostoba intézkedések sorozata.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
,

A magyar kötvénypiac

Nincs kategorizálva

Péter rendelt egy írást a teljes magyar kötvénypiacról. 🙂

Azt, hogy mi a kötvény, itt már jól megbeszéltük. Javaslom, olvasd el, ha még nem tetted.

Egy vállalat a tőkeszükségét fedezheti bankhitelből, vagy ha kellően nagy cég, a bankokat megkerülve szerezhet forrást közvetlenül a befektetőktől. Ilyenkor bocsát ki egy cég vállalati kötvényeket.

Magyarországon ez a piac gyerekcipőben sem jár még. Ennek egyik oka a történelmi berendezkedés. Az angolszász világban a tőkepiac jól működik, ott a bankok nem, vagy csak alig vesznek részt a cégek finanszírozásában. Így a befektetni vágyók a megtakarításaikat közvetlenül adhatják kölcsön a cégeknek. Az európai piacon és így a magyar piacon is a bankok közvetítése a domináns, ahol a megtakarítók a pénzüket a bankban helyezik el és a cégek is a bankokhoz fordulnak finanszírozásért.

A másik ok a magyar cégek apró mérete. Alig-alig van olyan cég, amelyik európai értelemben számottevőnek lehet venni. Ilyen cégekbe nagyon kevesen mernének befektetni. Ezen kívül egy kötvénykibocsátás sem két fillér, bizonyos tőkeösszeg alatt egyszerűen nem éri meg a kibocsátás.

Ennek megfelelően a magyar vállalati kötvénypiac párszereplős dolog csak. A bankok által kibocsátott kötvényeken túl (ezeket szokták megvenni a szegény mamák 3 éves bankbetétnek gondolva a kötvényeket) a MOL, az E-STAR, a Business Telekom található meg a kínálatban (A Diákhitel-központ kötvénye inkább közelebb van az állampapírokhoz). Ezeknek az aktuális árfolyamát a Tőzsde honlapján tudjuk nyomon követni itt.

A tőzsdén kívül vehetünk ezekből a papírok az OTC piacon is, ha van privábankárunk/brókerünk, ő tud ebben segíteni.

Az Alteo most bocsátott kötvényt lakossági és intézményi befektetőknek egyaránt. A cégről fontos tudnivalókat az alaptájékoztatóból tudhatunk meg, a kötvényről és a kibocsátásról magáról a feltételekből tájékozódhatunk.

Ez utóbbiba érdemes belenéznünk, mit is látunk egy ilyen feltételekben.

Megtudhatjuk belőle, hogy a cég 2 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt több sorozaton keresztül, a jelenlegi kibocsátás akkor lesz eredményes, ha legalább 50 milliót elér a jegyzés közben összegyűlt ajánlat. Ennek oka, ha mondjuk a cég egy beruházásra gyűjt pénzt és nem jön össze az egész pénz, a részösszeggel nem tud mit kezdeni.A kötvény kibocsátásának a koordinátora az Equilor, ha valaki jegyezni akar, akkor hozzá kell fordulnia.

A 2 milliárdos összeg akkor lesz érdekes, ha majd elemezni akarjuk a céget, hogy érdemes-e rábízni a pénzünk.

Megtudjuk, hogy a kötvény névértéke 10 ezer Ft és 100,1885%-os áron kerül forgalomba, azaz 10.019 Ft-ot fogunk fizetni egy darab kötvényért, ennek ellenére a kamatot mindig a névértékre számítják.

Nyilvános a forgalomba hozatal, azaz bárki jegyezhet a kötvényből, nem csak egy előre meghatározott szűk kör.

A kamatláb 12,37%, ezt minden év augusztus 22-én fizetik ki, a tőkét pedig a futamidő végén adják vissza.

Nagyon fontos információ, hogy a kötvény jellege fedezet nélküli. Ha jelzáloggal fedezett volna, nem is kapnánk rá ekkora kamatot. Mivel fedezetlen kötvény, egy csőd esetén először az állam vinné el az őt illető adókat, a munkavállalók kapnák meg a bérüket és végkielégítéseiket, utána a bankok vinnék a fedezett hiteleiket, aztán jönnénk mi a többi hitelezővel együtt és ha még mindig maradt pénz, akkor kapnának a részvényesek is.

A kötvény dematerizált, ez azt jelenti, hogy nem papír alapon kapjuk meg, csak felírják az értékpapír számlánkra elektronikusan.

Az allokáció kártyaleosztásos, ez azt jelenti, hogy mint egy pakli kártyából minden igénylőnek adnak egy lapot és amikor a sor végére érnek, kezdik elölről, amíg el nem fogy az összes kötvényt. Ilyenkor mindenki ugyanannyi kötvényt kap, függetlenül attól, hogy eredetileg mennyit igényelt. A leosztás lehet még jegyzésarányos, ekkor mindenki a jegyzés során igényelt összegének mondjuk a 57,78%-át kapja meg. A harmadik mód, amikor azt mondják, hogy először például az intézményi befektetők kapják meg az igényüket és ha marad, akkor a lakossági befektetők.

Azt is láthatjuk, hogy a kibocsátás a cégnek kb.1,5-2%-ba kerül.

Na, most már vállalati kötvényt is tudtok jegyezni. 🙂

Azt, hogy megéri-e ebbe a cégbe fektetni, egy másik alkalommal nézzük, az már nagyobb falat, egy komplett vállalatértékelés és mérlegelemzés.

A fent leírtak miatt olyan, hogy vállalati kötvény befektetési alap, nem is igen létezik Magyarországon. A magyar kötvényalapnak hívott befektetési alapok zömét a magyar állampapírok alkotják.

Az amerikai piacon remek vállalati kötvényalapok vannak, külön kis és nagy cégekre, rizikós cégekre és még számtalan módon válogathatunk a kínálatból.

Na, ennyit mára, mentem dolgozni.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
, , ,

Egy kis számtan- alapok

Nincs kategorizálva

László szerint jó lenne a blogon egy kis értékpapír-számtan órát is tartani. Ennek nincs akadálya, főleg, hogy a régi oldalamon már egyszer írtam erről. Ezért ezzel a poszttal hamar megleszek, remélem hasznotokra lesz.

Mennyi lesz 10.000 Ft egy év múlva, ha nettó 7% kamatot kapunk rá?

A válasz egyszerű: 10.000×1,07 azaz 10.700 Ft.

És 5 év múlva?

10.000×1,07×1,07×1,07×1,07×1,07 vagy egyszerűbben 10.000×(1,07)5 azaz 14.025 Ft ezt hívják kamatos kamat számításnak, mert az évforduló után már a megkapott kamat is a tőke része lesz, ezért az is elkezd kamatozni.

És ha a kamat csak az első évben 7%, utána két évig 6%, majd két évig 5%?

10.000×1,07×1,06×1,06×1,05×1,05 vagy egyszerűbben 10.000×1,07×(1,06)2×(1,05)2 azaz 13.255 Ft

» Read more

Share

Erste lakástakarékpénztár és nyitási akciók

Nincs kategorizálva

A két fős (OTP és Fundamenta) piac az Erste Lakástakarékpénztár piacra lépésével három fősre “duzzadt”. 

Ennél több hírem nincs ezzel kapcsolatban, mert az új belépő sem vitt semmi új színt a kínálatba. Annyit esetleg érdemes tudni, hogyha most nyitunk Erste lakástakarékot, akkor nulla forint a nyitási díj, ha vállaljuk, hogy két évig nem nyúlunk hozzá és csoportos beszedéssel fizetjük a díjat. Bővebben itt. Ha akciós lekötést keresünk és lakástakarékot is nyitunk, akkor is szóba jöhet az Erste, mert 8% kamatot kaphatunk 12 hónapra, ha most nyitunk lakástakarékpénztári számlát náluk. Bővebben itt.

Azt gondolom tudjátok, hogy az OTP-t is ingyen lehet nyitni, ha vállaljátok, hogy a négy év végéig nem mondjátok fel a szerződést. Bővebben itt.

A Fundamentánál bögrét adnak most ajándékba, de ehhez talán nem kell link.

A Nagy Lakástakarékpénztári Mindentudó poszt benne van a csőben, ha lesz egy szabad napom, meg fogom írni. Ez nem az volt. 🙂

Share

Életbiztosítások: újratöltve

Nincs kategorizálva

A blogban korábban már megbeszéltük, hogy a legtöbb életbiztosítás a rengeteg költség miatt felejtős, hogy ha beszálltunk egy életbiztosításba, akkor bármit is csinálunk, a kezdeti költséget mindenképpen elbukjuk. Ellenben a nyugdíjmegtakarításról szóló írásban azt mondtam, hogy mégis érdemes életbiztosítást kötni nyugdíjcélra.

Ezt szeretném ma kifejteni nektek, hogy ne örlödjetek kétségek között, hogy akkor most jó az életbiztosítás, vagy sem. 🙂

Ennek megértéséhez meg kell ismerkednetek a TKM mutatóval. Ezt a mutatót a biztosítók vezették be, megelőzendő a PSZÁF sokkal szigorúbb terveit. A TKM jelentése a Teljes Költség Mutató és egy unit linked biztosításhoz kapcsolódó összes költséget tartalmazza százalékos formában 10, 15 és 20 éves futamidő mellett.

Mivel a mutató csak egyetlen értéket vizsgál (35 éves férfi, éves díjfizetés, átutalással, évi 232 ezer Ft díjfizetés, minimálisan előírt kockázati elem), ezért torzít, hiszen sok biztosításnál a havi díjfizetés drágább, mint az éves, a nagyobb havi/éves befizetésnél adnak kedvezményt és a minimálisan előírt kockázati elemek sem ugyanazok.

Ezektől a hibáktól eltekintve viszont jó összehasonlítási alapot kínál az egyes biztosítások között, mert az összes költséget tartalmazza, beleértve az alapkezelői díjakat is.

A költséget százalékosan fejezi ki, ami azt jelenti, hogyha 7% a TKM és adott biztosítás hozott 9%-ot, akkor igazából 2% a valódi hozamunk a költségek levonása után. Nominálisan, mert az infláció miatt tulajdonképpen buktunk 3%-ot.

Nézzünk néhány elrettentő példát életbiztosítások TKM-jére a MABISZ honlapjáról:

Nagyon sok biztosítás 10 éves futamidőnél 9-11% TKM-mel fut, de van 12% feletti mutató is! Azaz, ha az infláció 5% és a biztosításunk hoz 16%-ot minden évben, akkor vagyunk a még csak a pénzünknél, azaz minden évben, amikor nincs 16% hozam, csak bukunk a befektetésen.

Hát, ezt elég nehéz lesz kigazdálkodni….

Aki szörnyülködni akar itt megteheti.

De ezt a táblázatot vizsgálgatva azért fel kell annak is tűnnie, hogy van egy kevés kedvező költségű biztosítás is a piacon, főleg az Allianz és az Axa kínálatában.

Fontos új infó! Kérlek, olvasd el ezt az új cikket az Axa költségeiről!

Hasonlítsuk össze ezeknek a költségeit az egyéb lehetőségekkel (most nyugdíj célú húsz éves távlatban gondolkodunk).

Amit fontos tudatosítani magunkban, hogy a biztosítás költségei már magukban foglalják az alapkezelői díjat is! (Ezért is van tól-ig megadva a TKM értéke. Mert egy pénzpiaci alap kezelési költsége jóval kevesebb, mint egy ázsiai részvényalap kezelési költsége.)

Mi lenne, ha csak simán alapkezelőnél gyűjtenénk a pénzt?

Ott is kellene értékpapírszámlát nyitni, ami legtöbbször havi 500-1000 Ft vagy az alap 0,11%-a közül a nagyobb érték. Ott is kellene alapkezelői díjat fizetni, ami 1,2-3%!! Ennek mértékéről az alapok szép színes prospektusai gyakran mélyen hallgatnak. Találomra kerestem egy alapkezelői díjat, kizárólag a tájékoztató 142. oldalán találtam meg, azt is csak azért, mert tudtam, hogy mi az a tájékoztató és mit és hol kell keresnem. Ebből kiderül, hogy az adott alap kezelési díja maximum évi 2,55% plusz maximum évi 2% egyéb díj. Gyakori a forgalmazási jutalék is, ami akár 5%-is lehet. A befektetési alapokról egyébként itt már írtam.

(Gyakorló feladat: ennek a befektetési alapnak ezt a tájékoztatóját kapod meg a privátbankárodtól. Keresd meg az alapkezelői díját a fenti segítség felhasználásával. Akinek először meglesz, kap egy dicsőségtáblán való elhelyezést. 🙂 )  Segítség: ugyanazon a weboldalon fogod megtalálni.

A példákat teljes hasraütéssel választottam, se a cég, se a példák semmit nem jelentenek, bármelyik céget választhattam volna.

Ilyen alapkezelői díj mellett (amiben nincs benne a számlavezetés és az oda-visszaváltás sem!) soknak tűnik-e az Allianz 0,97% – 1,72%-os költségmutatója, vagy az Axa 0,75% – 1,94%-os költségmutatója? Továbbá a biztosításban gombokért átrendezhetjük a portfoliónkat bármikor, ez az alapkezelőnél elég combos kiadást jelentene. Az alapkezelőnél általában fizetünk kamatadót, a biztosításnál 10 év után nem. Tehát kijelenthetjük, hogy ezek az életbiztosítások simán verik a legtöbb alapkezelő díjait.

Hoppá.

Hasonlítsuk össze a nemrég bemutatott Malacpersellyel.

A Malacpersely egy likvid megtakarítás, költségek nélkül, éves 6-6,5% kamat mellett. A biztosításnak vannak költségei, 1-1,5%, de 10 év után kamatadó mentes! A 6,5% a kamatadó miatt tulajdonképpen 5,46%, tehát ugyanott vagyunk, mint a biztosítással. A biztosítás kockázatosabb alapjaiban hosszú távon várhatóan nagyobb hozamot is elérhetünk.

A Malacpersely előnye és hátránya is egyszerre a likviditás. Sajnos sokkal hamarabb fog az itt spórolt pénzünk átlényegülni lakásfelújítássá, vagy új autóvá, mint egy biztosításban.

Na, remélem mindenkit kellően összekavartam. 🙂

Amit tudnotok kell, ezek az olcsó biztosítások azért is olcsók, mert az ügynök alig keres rajtuk. Ezért könnyen lehet, hogy mást akar majd rátok dumálni.

Ha akarsz kötni jó életbiztosítást, ismerek alkuszt, akit megbízhatónak tartok. Ha majd hozzájárul, esetleg megadom itt a telefonszámát, ha van rá igény.

Remélem, ma is sikerült valamit átadnom. 🙂

Ha igen, nyomj egy kövér lájkot, hadd olvassák az ismerőseid is. 🙂

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Zynga IPO – olvasói kérdés

Nincs kategorizálva

A blog gyorsan kinőtte az ország szűk kereteit, már Dániából és az Egyesült Államokból is érkeznek a levelek a kérdésekkel. Úgy tűnik, menthetetlenül nemzetközi pénzügyi tanácsadóvá váltam…. 🙂

Péter kérdezte Dániából, hogy szerintem forintra vagy eurora váltsa inkább át a dán koronáját. Hát, mindenki pont az ellenkező irányba váltogatja akár a forintját, akár az euroját, de nem tudhatom, lehet, hogy Péter szereti a féktelen izgalmakat. 🙂

Endre az alábbi levelet küldte:

Kedves Kiszámoló!

 
Először is, hadd gratuláljak a blogodhoz, nagyon érdekes és hasznos témákban írsz, nagyon tetszik. Remélem továbbra is ekkora lelkesedéssel fogod folytatni.
Azért írok, mert szeretnék kérdezni valamit.
Mérnök informatikus vagyok, így a szakmabeli cégeket figyelemmel kísérem. Az egyik nagy szilícium völgy-beli vállalat a Zynga, bár csak pár éve alapították. Ők készítették a FarmVille és egyéb Facebook-os játékokat. Az indexen olvastam, hogy tavaly félmilliárd dollár nyereségük volt, a profitrátájuk meg 40% felett van. Nemsokára tőzsdére vonulnak, lesz IPO (erről is írhatnál a blogon) és én szeretnék venni kibocsájtási áron. Egy másik kaliforniai techcég, a LinkedIn (kisebb hal) nemrég vonult tőzsdére és egy nap alatt dupláztak a kibocsájtási árhoz képest.
A kérdésem igazából az lenne, hogy hogyan lehet interneten ilyen részvényeket venni kibocsájtási áron. Nem tudom, hogy számít-e de épp az Egyesült Államokban dolgozom, New Jersey-ben, szóval New York nincs messze, ha esetleg valamit személyesen kellene intézni.
Válaszodat előre is köszönöm:
 
Endre
Az olvasóim kedvéért az IPO az Initial Public Offering, azaz az elsődleges nyilvános forgalomba hozatal rövidítése. Vagyis a Zynga, aki a szinte mindenki által ismert Facebook-os játékokat, mint például a Farmville gyártja, a tőzsdéről szeretne új forrásokat bevonni.
Amikor egy cég a tőzsdére akar lépni, megbíz egy, vagy több befektetési bankot, hogy bonyolítsa le a forgalomba hozatalt. A befektetési banknak olyan árat kell meghatározni a cég részvényeire,hogy a lehető legtöbbet szedje össze a cég számára (azaz a lehető legmagasabb árat érje el), viszont kellően alacsony legyen ahhoz, hogy a befektetők meg is vegyék ezen az áron a papírt. Ez bizony nem könnyű feladat, ezért gyakran roadshow-znak a befektetési bankok a kibocsátás előtt a nagy befektetőknél, hogy rájuk tukmálják a papírt, illetve, hogy be tudják lőni a korrekt kibocsátási árat. (Az IPO folyamatáról bővebben itt.)
Sokan szeretnek vadászni ezekre az IPO-kra, mert gyakran már az első napon megugrik a cég részvényeinek az ára. (gyakran meg zuhan, ez már csak egy ilyen játék.)
Endre is ezt kérdezi, hogy szerintem megéri-e jegyezni a Zynga-t. A jegyzés azt jelenti, hogy még a kibocsátás előtt veszel a részvényből a kikiáltási áron. Illetve jelzed a szándékod, mert ha túljegyzik a papírt. akkor lehet, hogy már neked nem jut, vagy nem annyi, mint szeretnéd.
Mivel még a hálaadás előtt piacra akarják dobni a Zyngát, most már javában tart a roadshow. Hogy hol lehetne jegyezni az Egyesült Államokban, azt nem tudom, de az alábbi bankok az aláírók, azaz ők foglalkoznak a kibocsátással: Morgan Stanley, Goldman Sachs, Merrill Lynch, Barclays Capital, J.P. Morgan and Allen & Co. Ők biztos tudnak segíteni, hogy kisbefektetők hogyan tudnak hozzájutni a részvények jegyzéséhez.
Megéri-e bevásárolni a Zyngába?
Endre szerint kiugró profitja volt a cégnek 2010-ben egy Index cikk szerint. Lehet, hogy volt, de érdemes megnézni egy másik index cikket itt. Első tanulság: nem hozunk befektetési döntést féléves adatok alapján. Még egyhetes adatok alapján sem. Egyébként a szintén említett LinkedIn árfolyama a kibocsátás óta töretlenül zuhan. Bővebben itt.
A Zynga gondjait több minden más mellett az okozza, hogy egyre kevesebb játékos egyre kevesebb időt tölt a játékokkal és egyre kevesebb kiegészítőt hajlandó venni az egyébként ingyenes játékokban. A Facebook-on bevezetett új fizetési rendszer sem tett jót a cégnek.
Szerintem a legnagyobb gondja a cégnek, hogy a felfutását pár játék okozta, amire viszont nagyon gyorsan ráunhatnak a felhasználók.
Érdemes lenne Endrének utána olvasni az elemzéseknek, de nem az Indexen, hanem a Bloombergen, Reutersen, Yahoo Finance-on és hasonló helyeken. Ez a második tanulság, komoly pénzügyi döntéseket komoly helyeken való komoly tájékozódás előzzön meg.
Megéri-e jegyezni Zyngát. Mivel nem tudom a kibocsátási árat, nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Ami biztos: a fenn említett okok miatt is és mert egy nagyon fiatal, egy lábon álló cégről van szó, mindenképpen az igen kockázatos kategóriába tartozik a cég.
Persze sokat csak nagy kockázat mellett lehet keresni. Amit javasolnék: erre a fogadásra csak egy részét tegye fel Endre a megtakarításainak.
Remélem ma is tanultatok valamit. Talán korai volt még belevágni a tőzsdébe, meg a részvénykibocsátásba, egy kicsit előre rohantunk, de remélem, azért ez is hasznos cikk lesz.

 

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, így mindig tudni fogod, ha van új poszt: www.facebook.com/kiszamolo

Share

Olvasói kérdések és válaszok

Nincs kategorizálva

Még dél sincs és a megválaszolandó leveleken túl az alábbi témákban kértetek tőlem cikkeket csak ma délelőtt: forex kereskedés, kockázati életbiztosítás, mi a pénz és az infláció. Jött két levél és találkozóra invitálás.

Lassan kezd túlnőni a feladat a kereteimen. (Ma még nem is dolgoztam. Ha a főnököm is olvassa a blogot, akkor csak vicceltem.)

Na mindegy. Pár levélben jött kérdésre szeretnék válaszolni, szerintem titeket is érdekel.

“Ugyan lebeszéltél a biztosításaimról a költségei miatt, és végül a végszó nagyon a bankbetétek felé vette az irányt, de az lenne a kérdésem hogy akkor szerinted hosszú távon sem éri meg részvényekben és értékpapírokban tartani a pénzt? Itt most 20-30 év távlatáról beszélek, addigra remélhetőleg már történelem lesz a mostani válságos időszak, akkor is ha még egy évtizedig eltart.”

De, a statisztikák szerint 30 éves távlatban általában a részvény többet hoz, mint más, egyéb befektetés. De sajnos mára ez a tézis is megdőlt, odáig jutottunk, hogy most már 30 év távlatában is többet hozott a kötvény a részvénynél. Köszönjük Józsefnek a linket.

A részvényekkel az a probléma, hogy bár hosszú távra remek lehetőséget biztosítanak, mostanában az átlagos tartási idejük 2-3 évre rövidült. Hiába mondom mindenkinek, hogy öt éves tartási idő alatt nem veszünk soha részvényt. Elrettentésül itt egy táblázat, az amerikai Dow Jones index legrosszabb éveiről. A legszerencsétlenebb évben a jövedelmed felét is elveszthetted.

 

De hosszú távon a rossz és a jó évek kiegyenlítik egymást.

Egyébként a kedves kérdező két-három év múlva külföldre akart menni dolgozni, ezért beszéltem le a részvényekről. Nem volt szó 20-30 évről.

“Van még valami. Mivel unit-linked-ről van szó, és már túl vagyok a kezdeti 2 éven, ezért azt a pénzt már úgyis elbuktam. Viszont a biztosítás része miatt a kamatadót még “megnyerhetem” ha nem szüntetem meg a következő 7 évre azt a számlát. Ezt még azt hiszem ki kellene számolnom, hogy melyik út érné meg jobban… “

Ezt viszonylag könnyű kiszámolni. A biztosítás költségei a kezdeti költségen túl a havi díj, ami 600 Ft körül van és a befizetések 5%-a, valamint az alapkezelői díj.

A kamatadó csak a kamat/hozam 16%-a. Kamatadó mentességet TBSZ számlával is el lehet érni. Persze ott is van számlavezetési díj, évi 2.000 Ft. Egyébként a kérdezőnek két nagyon rossz biztosítása volt, egy vegyes biztosítás és egy másik rossz unit linked.

Hogyan váltsak át eurot nagy tételben kicsi költséggel?

Az egyik megoldás, ha sikerül prémium vagy privátbanki ügyfélnek lenni, ott egy forintos spread-del tudunk eurot váltani, mindenkori piaci árfolyamon. Ehhez csak 30 milliós állomány kell és a váltandó pénz nem lehet 10.000 euronál kevesebb. Ha viszed a határokat, írj.

A másik megoldás a pénzváltók. Ők nagy tételben komoly kedvezményt adnak, ha valakinek kell tipp, írjon.

Azt mondtad, az eurora váltás nem biztos, hogy nagy ötlet. Akkor mit javasolsz?

Javasolni nem szoktam semmit ugye. Amit érdemesnek tartok megfontolni, hogy a svájci frank nagyon túl van értékelve, hosszú távon nem valószínű, hogy éveken át ilyen magasan marad az árfolyama. (De mint már sokszor leírtam: józan mérlegelés szerint. De a mostani idők nem józan idők.)

Egyre többen kapják fel a norvég koronát, mert a norvég fundamentumok erősek. GDP 50% alatt, egy főre jutó GDP a második legnagyobb Európában, a költségvetés pluszos.

A többi európai deviza fundamentumait is érdemes lenne megnézni (dán korona, stb.), erre sajnos most nincs időm.

 

 

Share

A tőkeáttétel

Nincs kategorizálva

Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki lakástakarék-pénztárról kért tanácsot. Mivel hamarosan írni akarok a témáról, mondtam neki, hogy majd olvassa el a blogomon, a Kiszámoló blogon.

Te írod a Kiszámolót?!

Hirtelen nem is tudtam, hogy büszke legyek, hogy ilyen sokra tartja a Kiszámolót, vagy megsértődjek, hogy nem nézte ki belőlem. 🙂

Egy órával késöbb találkoztam egy másik ismerősömmel, aki egyből azzal fogadott, hogy valakivel pénzügyi dolgokról beszélgetett és a másik fél hosszan idézte a blogomat.

Húha, lassan ismertebb leszek, mint valaha is gondoltam volna. 🙂

Na mindegy. Kulcslyuk kérte, hogy írjak arról, hogyan is működik a tőkeáttétel és egyáltalán mi is az.

Ha tőzsdézni szeretnénk mondjunk egymillióval, abból vehetünk száz darab 10 ezer forintos részvényt. Ha deviza spekulációra adjuk a fejünk, akkor átválthatjuk a pénzt 4500 dollárra.

Ekkor a teljes hasznunk vagy kárunk a részvény, vagy a dollárárfolyam elmozdulása valamelyik irányba. Ilyenkor a tőkeáttételünk 1 az 1-hez.

Ha nem elégszünk meg ennyi haszonnal (vagy veszteséggel), akkor kérhetünk kölcsön pénzt azoktól, akiknek van.

Ha például maradunk az egymilliós példánknál és a dollárnál, ha kölcsönkérünk még 9 milliót, akkor tízszer annyi dollárunk lesz, így egy 0,5%-os árfolyamelmozdulás a 10 milliós összegnél a mi saját egymilliós tőkénkre vetítve már 5%-os elmozdulás lesz. Ha tízszer ennyit kérünk kölcsön, akkor már 50%-os elmozdulást fogunk érzékelni. Ekkor már százszoros a tőkeáttételünk.

De miért adna nekünk bárki is kölcsönt, hogy játszunk vele? Zsíros profitért. Először is “szerény” kamatot számít fel a kölcsönért, másodsorban ha több részvényt veszünk, vagy több deviza adás-vételt bonyolítunk, akkor a céget illető jutalék is több.

De nem fél, hogy eltapsoljuk a pénzét? Nem. Ugyanis az eredeti tőkénket biztosítéknak zárolja és nem engedi, hogy ennél többet veszhessünk. A példánkban, ha árfolyam emelkedésre fogadtunk, de az csökken, akkor 0,6%-os csökkenésnél (ami a tőkeáttétel miatt már 600 ezer forint, azaz a mi tőkénk 60%-a) felszólítanak minket, hogy toljunk be további pénzt, vagy lezárják a poziciónkat, azaz eladnak mindent. (ez az úgynevezett margin call)

Tehát a pénzt kölcsönt adók egy pillanatig sem kockáztatják a pénzüket, mielőtt még az ő pénzük is veszélybe kerülne, likvidálják a pozicióinkat. Ők azok, akik csak nyerni tudnak az üzleten a kamat és a jutalék miatt.

És mi? A kamatot és a jutalékot garantáltan bukjuk, a fogadásunk pedig vagy bejön, vagy nem. Vagy százszor annyit nyerünk, vagy százszor annyit vesztünk a tőkeáttétel miatt.

Ez az ezzel foglakozó cégeknél az alábbi módon van leírva: a tőkeáttétellel a nyerési esélye a sokszorosára nő. Az, hogy a vesztési esélyem és a fizetendő jutalékom is, azt sehol nem láttam leírva. A legkorrektebb tájékoztatás is csak annyi volt, hogy…. igaz, a kockázata is nagyobb lesz.

Ha tetszik a blog, csatlakozz a Facebook-on, így mindig tudni fogod, ha van új írás: http://www.facebook.com/kiszamolo
 

Share
1 … 132 133 134 135 136 … 138