A költségekre mindig kérdezz rá!

Tegnap társalogtunk Mutyilufival, aki elárulta, hogy addig oltották újra és újra a fejét a bankfiókban egy bankszámlához kérhető/adható folyószámla hitelkerettel, amíg igent nem mondott, végülis mi baja lehet belőle. Rábólintott egy 30 ezres hitelkeretre, ami csodák-csodája magától 750 ezerre hízott. (Ebből ki lehet számolni, mennyi Mutyilufi nettó fizetése, mert tudom a szorzókat, de nem teszem 🙂 ) Hogy miért erősködtek vele a bankfiókban, arról itt írtam, de ez most mellékszál.

Amikor felvilágosítottam, hogy mennyibe kerül neki ez a nem is használt hitelkeret, kicsit morcos lett és visszaviharzott a bankba, hogy lemondja az egészet. Ugyanis egyszer kifizetett egy nyitási díjat, ami a hitelkeret egyszeri 1%-a, de minimum 2.000 Ft, ha igénybe veszi a hitelkeretet, fizet egy éves kezelési díjat, ami szintén 1%, de minimum havi 225 Ft, valamint az igénybevett összegre évi kb. 30% kamatot.

Egy 750 ezres hitelkeretnél ezek a tételek azért már egy mókás összeget adnak ki évente, főleg, ha nincs is rá szüksége.

Mivel nem ő az egyetlen naív áldozat, akinek meg sem fordul a fejében, hogy valamiért akár sokat is kellhet fizetnie és egyébként is már régen akartam erről a témáról írni nektek, most megteszem. A mai napi téma tehát a költségek, amire álmodban sem gondoltál volna.

Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb bölcsesség az, hogy a költségekről soha senki nem beszél! Ha hitelkártyát akarnak rád tukmálni, nem fogják elárulni neked, hogy a kártyadíj minimum 6000 Ft évente, a kamat 45% (hogy jobban érezd a nagyságát: minden 100 ezer forintra évi 45 ezer forint), a postai, vagy készpénzes befizetés 500 Ft/hó, a késedelmi büntetés 3.500 Ft/alkalom, a hitelkeret-túllépés szintén ugyanennyi, amit akkor is kifizetsz, ha a bank terhelt be valami költséget és az miatt lépted túl az egyenleget. (A hitelkártyáról itt írtam.)

Aki életbiztosítást sóz rád, az nem fogja elárulni neked, hogy az első két évben befizetted pénzednek a 65-75%-ának örökre búcsút mondhatsz, mert azt elvonják kezdeti költség címén  Kicsit plasztikusabban: ha havi 30 ezres megtakarításos biztosítást kötsz, azt azonnal mintegy 480 ezer forintod bánja. És ez csak a kezdeti költség, a többi még ezután következik. Erről itt írtam, meg itt is.

Aki egy tőkevédett alapot akar eladni neked, az nem fogja felhívni a figyelmedet, hogy mondjuk 2% az alapkezelési költség, az idő előtti visszaváltásnál levonnak 5%-ot és hogy az értékpapírszámláért is kell fizetned. (A tőkevédett alapokról itt írtam, a befektetési alapokról általában itt.)

De a sort lehetne a végtelenségig folytatni. Ha bankszámlát kérsz, nem hívják fel a figyelmed, hogy a bankkártyáért külön kell fizetned minden évben, vagy hogy a postán kiküldött számlalevélért esetleg díjat kell fizetni, hogy a legolcsóbb számlacsomagnál még olyan dolgokért is pénzt számolnak fel, mint betétlekötés és pénzbefizetés és a többi.

Ezeket a költségeket még a bankfiókokban kihelyezett szép prospektusok sem tartalmazzák, sőt, hogy sokkoljalak, legtöbbször az életbiztosítási ügynökök, vagy a bankfióki alkalmazottak sem tudják.

Pedig az ilyen információkra lenne igazán szükséged, nem a szórólapok és weboldalak reklám-szövegeire.

Mit lehet akkor tenni? (Úgy értem, azon kívül, hogy figyelmesen olvasod a blogomat és jelentkezel az Akadémiára. 🙂  )

Biztos észrevettétek már, hogy bármilyen termékről írok, legyen az bankkártya, bankbetét-lekötés, vagy akármi, soha nem az erről szóló banki oldalakat linkelem be, hanem az úgynevezett hirdetményeket.

Ugyanis ezekben van benne a lényeg, a többi csak a mókusvakítás. A hirdetményekből megtudod, hogy miért mennyit vonnak le, hogy mikor mennyit kell fizetned és hogy is van pontosan például az az ingyenes készpénzfelvétel bármely automatából.

Ezeket a hirdetményeket megtalálod a bankok honlapján és törvényi kötelezettség miatt a bankfiókokban is mindnek meg kell lennie. Érdemes mondjuk megnézni a bankszámlád hirdetményét, mennyi mindenért vonnak le pénzt, amire nem is gondoltál volna.

Persze, legyél biztos benne, hogy érted, amit olvasol, mert mondjuk én még nem találkoztam olyan emberrel, aki értette volna, hogy milyen levonások vannak egy életbiztosításnál.

Ilyenkor kérj segítséget valaki hozzáértőtől, mielőtt még belecsapsz a lecsóba. (Ugye mondtam már, hogy nemsokára újra fogok tanácsadással foglalkozni? Hogy eddig miért nem tettem, arról itt írtam, hogy mik derülnek ki egy ilyen tanácsadás alatt, arról pedig például itt. De az önreklámot félretéve, ha nem értesz valami költséget, ne nyugodj bele, mert nagyon sokba fog az neked kerülni.)

Tehát összefoglalva: ha nem akarsz úgy járni, mint Mutyilufi és még számtalan másik ember,  ne gondold azt, hogy valami olcsó, vagy ingyenes, mert neked így a logikus, mindig kérdezz rá az összes költségre és apróbetűre, az idő előtti visszaváltásra és mindenre, ami eszedbe jut, valamint kérd el a hirdetményt is és addig olvasd, amíg biztos nem vagy benne, hogy érted.

Nos, bízok benne, hogy ma is kicsit okosabbak és dörzsöltebbek lettetek a pénzügyi termékek terén. 🙂

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Állami mentőövek a lakáshiteleseknek

Folytatva a tegnapi bejegyzést, ami a kezelhető méretű adósságokból való kilábalásról szólt, a mai posztban összefoglalom a deviza lakáshiteleseknek kialakított állami segítségnyújtások lényegét.

A meghatározott árfolyamon való előtörlesztés lehetőségének határideje már lejárt, ezért ezzel nem foglalkozom.

Azoknak, akik nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, további három módon segít a kormány. (A hivatalos dokumentum a pontos részletekkel itt olvasható.)

Az első támogatási mód azoknak szól, akik tavaly szeptember végéig már a minimálbért elérő összeggel 90 napon túli késedelembe estek és igazolják, hogy nem önhibájukból történt a nemfizetés. Amennyiben az ingatlan értéke nem érte el a hitelfelvételkor a 20 millió forintot, március 15.-ig kérhetik a hitelük forintra váltását úgy, hogy a bankok a tartozás negyedét elengedik. A határidő viszonylagos közelsége miatt érdemes felkeresni a hitelt nyújtó bankot a további részletek és az új forinthitel várható törlesztőrészletének kiszámítása miatt.

Amennyiben az adós legalább egy gyermeket nevel és az ingatlan értéke nem érte el Budapesten a 20, vidéken a 15 millió forintot, a forintosított hitel kamatához állami kamattámogatás kérhető, folyamatosan csökkenő mértékben öt éven át. (Ha valaki már részt vett fizetéskönnyítő programban és azt sem fizette 90 napon át, az kizáró ok.)

Aki még ennek a könnyített hitellehetőségnek sem tud megfelelni és a december 15.-i változtatás szerint legalább egy kiskorú személyt nevel, és a hitelét 2009 vége előtt vette fel, végrehajtás esetén 30 napon belül felajánlhatja az ingatlan megvételét a Nemzeti Eszközkezelőnek. Ebben az esetben az ingatlan vételára nem lehet több Budapesten és a megyei jogú városokban  15, egyéb településeken  10 millió forint. Fontos tudni, hogy az Eszközkezelő a feltételek fennállása esetén sem veszi meg automatikusan az ingatlant, valamint két év alatt az ingatlant vissza kell majd vásárolni az Eszközkezelőtől. További információkért érdemes a Nemzeti Eszközkezelőt hívni közvetlenül a 06-40-100-444 -es kék számon. (A kormány hivatalos honlapján itt olvashatóak további részletek az Eszközkezelőről. Az első pár tucat sort érdemes átugrani, a lényeg jóval később következik. 🙂 )

A másik támogatás a jól fizető adósoknak szól. Ők a már megismert fix árfolyamokon (euro: 250 Ft svájci frank: 180 Ft jen: 2,5 Ft) kérhetik a törlesztőrészletük megállapítását és az eddigi három év helyett öt éven keresztül az ezen az áron való törlesztést.

Most már ezzel a lehetőséggel a deviza alapú lízinget igénybevevők is élhetnek.

További újdonság, hogy bár a meg nem fizetett tőketartozást továbbra is meg kell majd fizetni az öt év elteltével, de a kamatokat a költségvetés és a bankok fele-fele részben átvállalják. Ez egy komoly könnyítés az eddigiekhez képest, ugyanis a meg nem fizetett rész több mint fele kamattörlesztés, ennek pontos nagysága az eredeti és a még hátralévő futamidőtől függ.

A közszféra dolgozói további egyszeri juttatásban is részesülnek, illetve a nevelt gyerekek száma szerint várhatóan kamattámogatást is fognak kapni.

A részletekről ebben az esetben is a hitelt folyósító banknál érdemes érdeklődni.

Remélem, ezzel a kis összefoglalóval segítettem a lakáshiteleseknek eligazodni a sűrűn változó lehetőségek között.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Szabadulj meg az adósságaidtól!

Vakmacska, a Bezzeganya blog egyik szerkesztője keresett meg, hogy írjunk közösen egy cikket az adósságcsapdába került emberek számára, hogy milyen lehetőségeik vannak.

Rá kellett jönnöm, hogy eddig nagyon keveset foglalkoztam a kérdéssel, noha a legtöbb embert érinti ez a kérdés ebben az országban.

Ezt a hiányosságot szeretném ezzel a cikkel is pótolni.

Az adósságcsapdába került emberek helyzetét három kategóriába sorolhatjuk: a megoldható, az összeomlott, de talán még menthető és a romeltakarítás szituációi. » Read more

Share

Fizess egyszerűen! A Paypass kártyákról

Nagyon gyakran fizetek kisösszegű tételeket a pénztáraknál, például egy 3-400 Ft-os reggeli kifli joghurttal kombóért.

Ez az összeg túl kicsi ahhoz, hogy bankkártyával fizessek, ami amúgy is elég macerás és sokáig tart.

Viszont a készpénzes fizetés sem túl kényelmes, vagy keresgélni kell az aprókat, vagy nagy pénzzel fizetek, de akkor rövid időn belül némi túlzással fél kilósra hízik a pénztárcám a rengeteg aprótól.

Ezért már egy jó ideje gondolkodok egy Paypass kártyán. » Read more

Share

Az ingatlanpiaci szakértőkről

Mindig nagy örömmel olvasom a nagy ingatlanirodák elemzéseit és sajtóközleményeit.

Már negyedik éve időröl-időre az a legtöbb közleménynek a lényege, hogy itt az idő ingatlant vásárolni, mert ennél olcsóbbak már soha nem lesznek és ez az egyik legjobb befektetési forma. Néhány példa a közelmúltból: 2009. december: 2010 második felére felénkülhet a piac, újra vonzó befektetési lehetőség lesz az ingatlan. Cikk itt. 2010 március: pozitív növekedés, gyors talpraállás, kedvező árak. Cikk itt.

Értem én, hogy egy ingatlanforgalmazásból élő cég nem kommunikálhatja a potenciális ügyfelek felé, hogy ne vásároljatok, hanem inkább várjatok, mert lesz ez még olcsóbb is, hiszen akkor éhen hal a cég jutalék hiányában.

Azért tanulságos megnézni az FHB ingatlanindexét az árak alakulásáról:

Ma reálértelemben 35%-kal olcsóbbak az ingatlanok, mint 2007-2008-ban. » Read more

Share

Kiszámoló Akadémia: kérdések

Sziasztok, leendő tanitványaim. 🙂

Éppen most írom-írnám a tananyagot, ezzel kapcsolatban lennének kérdéseim:

Első: egy héten hányszor találkozzunk? Egyszer? Kétszer? Sűrűbben? Arra gondoltam, 18:30-tól 21:00-ig lennének az órák. Ehhez mit szóltok?

Második kérdés: mi legyen a tananyagban? Lenne egy alkalom a tőzsde-részvény-részvényelemzésről, egy a kötvény-kötvénypiac-állampapírok, államadósság kérdésben, egy a befektetési alapokról, tipusai, fajtái, teljesítmény mérése, stb.

A maradék hárommal vagyok kicsit bajban. Szeretnék egy órát általános ismeretekről (monetáris politika, fiskális politika, bankok, hogyan alakultak ki, hogyan működnek, miért van rájuk szükség, mi az a pénz és hasonlóak.), lenne egy óra a pénzügyi termékekről (biztosítások, életbiztosítások, banki termékek, sávos kamat, lépcsős kamat, kombinált cuccok, bankkártyák, ingyenes számlák, lakástakarék) és még egy a saját portfolió összeállításáról, diverzifikáció, kockázat, hogy számoljuk ki a kockázatot, alapvető pénzügyi számtan (jelenérték, jövőérték, kamatos kamat, stb.)

Olyan anyagot szeretnék, amihez nem kell ismerni a blogot, főleg, hogy az olvasók zöme nem is olvassa végig. Ezért mintegy 30%-ban már a blogból ismert témák lesznek, ezt vedd figyelembe, ha jelentkezel.

Tehát a kérdés: ti mit szeretnétek hallani, mi az, amiről biztos beszéljünk? Mi az, ami nem érdekel?

Még valami: sokan szeretnének vidéki előadásokat, aminek semmi akadálya, ha van elég jelentkező. Vidéken szombatonként lennék, akkor két alkalom menne le egy nap, azaz kb. 9-15-ig lennének az órák. Ha téged is érdekelne, jelentkezz, lássam, hol van komoly érdeklődés.

Írhatsz mailt (kiszamolo kukac indamail pont hu) vagy írj kommentet.

Share

A vagyonosodási vizsgálatról

Szinte minden pénzügyi tanácsadás alkalmával felmerül a vagyonosodási vizsgálat kérdése, ezért írok róla pár szót itt a blogban is.

Nem szeretnék állást foglalni etikai kérdésekben ezzel kapcsolatban, a célom pusztán a tájékoztatás.

(Egy kiss off: van egy jó hírem azoknak, akik folyamatosan kérdezték: hamarosan újra fogok pénzügyi tanácsadással foglalkozni, mert megint kiváltom a vállalkozóit. Szerény 35 ezer forintért átnézem a teljes pénzügyeidet és elmondom a véleményem. Terméket nem értékesítek senkinek. Így néz ki egy tanácsadás, olvasd el itt.) » Read more

Share

Amit az egyszázalékos felajánlásról tudni érdemes

A tegnapi adakozásról szóló bejegyzés folytatásaként összefoglalom pár szóban, amit a személyi jövedelemadóból felajánlható 1+1%-ról tudni érdemes.

A cikk aktualitását a február 15.-ei adóbevallási időpont közelsége adja. (Nem mindenkire vonatkozik ez a dátum.)

Már 15 éve az adózók felajánlhatják a jövedelemadójuk kétszer egy százalékát jótékonysági célra. Az első egy százalékot egyházaknak, vagy helyette egy államilag kijelölt kiemelt költségvetési előirányzatnak lehet felajánlani. Ez jelenleg a Nemzeti Tehetségprogram. A második egy százalékot bármilyen civil szervezet számára lehet felajánlani, amelyik legalább két éves múlttal rendelkezik.

Fontos kiemelni, hogy ezt a két százalékot mindenképpen befizeted a nagy kalapba, mindössze jogod van nyilatkozni arról, hogy szerinted hová kerüljön. Ha van egy számodra szimpatikus egyház és/vagy egy civil szervezet, őket tudod támogatni ezzel a nyilatkozattal.

Egy nyilatkozat átlag ötezer-ötszáz forintot ér a támogatott szervezetek részére, mégis az adózók több mint fele nem nyilatkozik.

A két nyilatkozat egymástól független, ha nem akarsz egyházat támogatni, vagy csak pont azt szeretnél, akkor nyilatkozhatsz csak az egyik egy százalékodról is.

Tavalyi változás, hogy most már az adóbevallásodtól függetlenül, külön borítékban is leadhatod  a támogatásodat, akár később is, egészen május 21.-éig, függetlenül attól, hogy mikor kell egyébként adóbevallást csinálnod.

Tavaly mintegy 100 ezer nyilatkozat volt érvénytelen hibás kitöltés miatt. A pontos technikai menetét a nyilatkozat kitöltésének itt találod. Leggyakoribb érvénytelenségi ok, ha külön boritékban nyilatkozol és elfelejted aláírni a boritékot a megfelelő módon. Erre külön figyelj. (Ha az adóbevallásod részeként nyilatkozol, akkor ez téged nem érint.)

Szintén kizáró ok, ha május 20.-áig nem fizeted meg a személyi jövedelemadódat teljes összegben, kivéve, ha erre részletfizetési kedvezményt kaptál.

Több új változás is van 2012-től. Az egyik a fentebb említett két éves múlt, kivéve a közhasznú szervezeteknél, ahol egy éves múlt is elég. A kiemelt közhasznú szervezet kategória megszünt.

Másik tudnivaló, hogy most már nem kell külön bejelentkezni az APEH (NAV)-hoz a civil szervezeteknek, enélkül is gyűjthetnek felajánlást, de utólag, a kifizetés előtt az adóhivatal megvizsgálja a jogosultságukat. A támogatható alapítványokról listát itt találsz. A civil szervezetekről pedig például itt. (Tavaly mintegy 30 ezer civil szervezetet támogattak az adózók.)

Másik változást az egyházakról hozott új törvény hozza, sok eddigi egyház már csak más minősítésben folytathatja a tevékenységét. Új listát a technikai számokkal például itt találhatsz.

Tipp: sok egyház és civil szervezet ingyen megcsinálja a jövedelemadó-bevallásodat, ha cserébe nekik ajánlod fel az egy százalékodat. Ha nem akarsz külön fizetni a bevallás elkészítéséért, ezen az úton is elintézheted azt.

Nos, remélem most már minden információt megkaptál, hogy idén te is felajánld az adód egy százalékát. 🙂

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Az adakozásról

Mintegy fél éve szeretnék már írni az adakozásról, de mindig halogattam, mert elég kényes téma, a magyar társadalomban – finoman szólva is – nincs az adakozásnak kultúrája.

Ennek oka a négy évtizedes szocializmusban keresendő, ahol az emberek hozzászoktak a gondoskodó állam képéhez. Legyen szó az éhezőkről, az egyházakról, a bélyeggyüjtő klubokról, színházakról, bármiről, az emberek fejében még mindig az a kép él, hogy azért van az állam, hogy eltartsa és megsegítse az arra igényt tartókat. » Read more

Share

Így tanítsd a gyerekedet a pénzügyekre

Nagyon fontos, hogy a gyerekeinket megtanítsuk a pénz használatára, ha már ez nekünk kimaradt.

Ez néha kicsit fárasztó de szükséges dolog.

Ehhez szeretnék egy kis segítséget adni, bár egy blogbejegyzés ehhez kevés. Ezért most csak a kisebb gyermekek tanításáról írok pár dolgot.

Mi az, amire meg kell(ene) tanítani a gyermekeinket?

– A pénz eredete, a munka értéke
– Megtakarítás és a pénz befektetése
– A pénz okos elköltése és a pénz értéke
– Adakozás (na erre a legtöbb felnöttet is meg kellene tanítani, már régóta akarok erről írni.) » Read more

Share

A tegnapi találkozóról

Amint tudjátok, tegnap este történelmi pillanatok voltak, megtartottuk a második blogtalálkozónkat.

Gondban voltam, hogy mekkora termet béreljek, végül egy 45 fős terem mellett döntöttem. Jó választásnak bizonyult, összesen talán egy vagy két szék híján tele volt a terem.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki eljött és jelenlétével emelte a találkozó értékét.

Külön szeretném megköszönni Berajlanynak és Benőkének, hogy a hátam mögött összeszövetkeztek és elláttak minket pogival, süteménnyel és innivalóval, még a poharakról és a szalvétákról sem feledkeztek meg.

Az önkéntes hozzájárulásokból összejött a bérleti díj, sőt, még egy kicsi maradt is, így a következő találkozókat is meg tudjuk szervezni majd ugyanezen az alapon.

Jöttek vidékről is, ami megtiszteltetés a számomra, hogy valaki ezért képes utazni hosszú órákat.

Mivel szándékosan nem jelöltem ki témát, hogy mindenki azt kérdezhesse, ami aktuálisan érdekli, ezért aztán volt szó sok mindenről a monetáris politikától a bankok mérlegéig. Ennek volt egy olyan hátránya, hogy semmiben nem mélyedtünk el, lehet, hogy majd lesznek olyan találkozók, ahol egy adott téma mellett haladunk, bár az akkor már sokkal inkább oktatás lesz, mint kötetlen beszélgetés.

Kilenckor sajnos lejárt a terembérlet, ezért félbe kellett szakítanunk az összejövetelt.

Én élveztem a találkozót, remélem, azért egy kicsit legalább ti is. 🙂

Ha megint lesz rá igény, majd szervezünk egy új találkozót, ha erről lemaradtál, majd ott bepótolod.

Share

Drágák-e a magyar bankok, avagy kamatok határon innen és túl

Sokan szidják a magyar bankokat, hogy túl nagy haszonnal üzemelnek. Ezért arra gondoltam, érdemes megnézni a hitelek kamatait Magyarországon és a környező államokban.

Előljáróban annyit mondanék, hogy a kérdés azért nem annyira egyértelmű, hogy 10% kevesebb, mint 15%, mert figyelembe kell venni a bankokat sújtó különadókat (bár azt nem a Zemberek fizetik meg) és a nem teljesítő hitelek arányát is (Magyarországon a hitelek közel 40%-át nem törlesztik szerződésszerűen, ennek több mint negyede, 11,58% a 90 napon túli nemfizetések aránya, 983 milliárd forint értékben), valamint a végtörlesztések miatti várhatón közel 200 milliárdos veszteséget is.

Ennyi bevezető után lássuk, mennyibe kerül egy hitel idehaza és a határok túloldalán.

» Read more

Share

Hová tűnt a pénzem?

Robi keresett meg pénteken, hogy segítsek megtalálni a pénzét.

Csütörtökön két utalása volt a bankjából, mindkettő végcélja a CIB bank volt. Az egyik egy kisebb összeg a Malacperselyre, ez meg is érkezett rendben. A másik egy jelentösebb összeg egy másik számlaszámra, ez eltűnt az éterben.

Robit kicsit kiverte a víz, együtt bogoztuk ki, mi is történhetett.

Összeszedem nektek is a lehetőségeket, ha legközelebb ilyen esettel találkoztok, tudjátok, mit érdemes megnézni.

Az első lehetőség: ha nagyobb összeget utalsz interneten, vagy telefonon, biztonsági okból visszahívnak a bankból az általuk ismert számon és leellenőrzik, hogy tényleg te utaltad-e el a pénzt. Ha ilyenkor nem veszed fel a telefont, akkor nem indítják el az utalást.

A második lehetőség: nem tud a teljes összeg elmenni, mert a bank beterhelt valami költséget, akár az utalás díját, akár egy havi díjat és így már nincs meg az utalandó teljes összeg. Ilyenkor az utalás várakozó helyzetbe rakják, várják, hogy a hiányzó kétszáz forint a számlára kerüljön, hogy mehessen a pénz. 

Ebben a dologban az a ciki, hogy a pénz csak zárolva van és nem lekönyvelve, de te csak annyit látsz a számládon, hogy neked eltűnt a pénzed, ezért nyugodt vagy, hogy el is ment.

Pedig nem, ott van az, csak előled van elrejtve, nehogy elköltsd. Ilyenkor fel kell hívni az ügyfélszolgálatot, vagy be kell menni egy fiókba, mert csak a bank rendszerében látszik, hogy mi is a pontos státusza az összegnek.

A harmadik lehetőség, hogy te, vagy ha papír alapon adtad fel, akkor a banki alkalmazott elgépelte a számlaszámot. Ahogy azt ebben a bejegyzésben már jól megbeszéltük, elég nehéz az ellenőrző számok miatt egy jó számlaszámot létrehozni tévedésből, de azért nem lehetetlen.

Ha a szám technikailag helyes, de nem létező számlaszám, akkor a pénzed “postafordultával” visszajön. Ha létező szám, akkor gyorsan kell cselekedni, mielőtt még a tévedésből küldött összeget a címzett elkölti. Ha te kapsz tévedésből pénzt, ne örülj túlságosan, mert köteles vagy visszafizetni, börtönt is kaphatsz érte, ha ezt megtagadod.

A negyedik lehetőség, hogy sikerül az elszámolási idő (cut-off time) után megadnod a megbízást, ilyenkor már csak a másnapi utalások között lesz a te utalásod is teljesítve.

Ez az időpont minden banknál más, általában 14 órától 20 óráig bármikor lehet, erről a bankod tud felvilágosítást adni. (Ez változik júliustól, akkor már napi 4 elszámolási időpont lesz, így akár napon belül is teljesülhet a bankok közötti utalás.)

Mint kiderült, ez történt Robival is, a két utalás közötti rövid idő elég volt ahhoz, hogy a második utalás már csak pénteken induljon útnak és hétfőn érkezzen meg.

Így aztán Robi kénytelen volt lemondani 4 nap kamatáról a hétvége miatt és még a lélegzete is elakadt, hogy hová lett a pénze, de végülis ennél nagyobb gondja nem támadt.

(Érdemes elgondolkodni, hogy érdemes-e az akciós bankbetét miatt utalgatni kisebb összegeket, egy ilyen négy napos utalás a teljes hasznot el is viszi. Erről itt írtam, kalkulátort is találsz itt.)

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvssa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

A TBSZ számláról és a 2012-es változásokról

Már volt szó a blogban a tartós befektetési számláról, most szeretném a tudnivalókat egy cikkben összeszedni, illetve egy fontos változásra felhívni a figyelmet.

Mi az a TBSZ számla?

Az állam támogatni szeretné a hosszú távú lekötéseket, ezért bevezette a tartós befektetési számlát 2010-től. A számla az első évben gyüjtőszámlaként funkcionál, pénzt, vagy értékpapírt csak a nyitás évében helyezhetünk el a számlán, december 31.-ig. A minimális nyitási összeg 25 ezer forint.

Amennyiben a gyüjtőévet követő három teljes évig nem nyúlunk még részlegesen sem a számlához, akkor a negyedik évtől csak 10% kamatadót fizetünk a 16% helyett, ha öt évig nem vettük fel a pénzt, akkor nulla százalék lesz a kamatadó. Tehát a ma nyitott számlára 2012 december 31.-ig fizethetünk be pénzt, a 3, illetve 5 éves futamidő pedig 2013 január elsejétől indul. A 2013-as megtakarításainkhoz egy újabb számlát kell nyitnunk, újabb számlavezetési díjjal.

A gyüjtőévet követő negyedik év kezdetéig bármilyen pénzkivét a számla azonnali megszűnését okozza, utána már lehet részlegesen is felvenni pénzt a számláról, a minimális 25 ezer forintos határt figyelembe véve a maradék pénz tovább maradhat a számlán.

Fontos tudnivaló, hogy a bank nem von le kamatadót a TBSZ számla után, így ha adófizetési kötelezettségünk keletkezett, azt magunknak kell bevallani, akár idő előtti, akár a negyedik év utáni kedvezményes, 10%-kal terhelt feltörésből származik is. Tehát harmadik év után is marad a macera az adóbevallással.

Mit helyezhetünk el TBSZ számlán?

Szintén fontos információ, hogy külön van bankbetétes és értékpapíros TBSZ számla és a kettő nem átjárható, azaz nem tudunk egyszer bankbetétet, egyszer állampapírt venni a pénzünkből. Nyitás előtt döntenünk kell, mit szeretnénk.

Meglévő értékpapírjainkat nem vihetjük be a TBSZ számlánkra, ahogy a meglévő lekötött bankbetéteinket sem.

Nagyon fontos változás, hogy 2012-től devizában is tarthatjuk a számlán lévő összeget, akár értékpapírban is. Így külföldi részvényeket és kötvényeket is vehetünk és kamatadó-mentesen forgathatjuk a pénzünket mindaddig, amig ki nem vesszük azt a számláról, vagy letelik a törvény által előírt idő (3, vagy 5 év). Így a hosszú távban gondolkodó tőzsdei játékosok is kamatadó-mentesen adhatnak-vehetnek külföldi papírokat.

Sokan nem tudják, hogy a NYESZ számlánk tartalmát is átvihetjük a TBSZ számlára, így már nem csak nyugdíjas korunkban vehetjük fel a pénzt, hanem évtizedekkel előtte. Viszont cserébe az utolsó két évben kapott adójóváírást 20%-kal megfejelve vissza kell fizetnünk.

Hány TBSZ számlát nyithatok?

Évente, pénzintézetenként és fajtánként csak egyet. Tehát ha egy évben két értékpapírszámlát is szeretnénk nyitni, akkor azt csak két külön bankban tehetjük meg.

Megéri-e TBSZ számlát nyitni?

Ez erősen összegfüggő kérdés. Ha csak 3 évben gondolkodunk és mondjuk egymillió forintot tudunk elhelyezni a számlán, akkor 7%-os kamatnál a költségek levonása elött a teljes megtakarításunk a hagyományos bankbetéthez képest nem több, mint 13.500 forint. Ebből levonva a számlavezetés költségét (évi 1200-2000 Ft, azaz a gyüjtőévvel együtt akár 8.000 forint is lehet a számlavezetés díja), a pénzutalás, vagy kifietés költségét és az egyéb járulékos költségeket, nem sok pénz marad haszonként.

Ezért cserébe kínlódhatunk az adóbevallással és egy adott bankhoz lettünk láncolva közel négy évig és futottuk a hosszú lekötés kockázatát.

A kamatok sem olyan fergetegesek, sok bank sávos kamatozással (9,5% kamat az utolsó évben…), illetve kamatos kamat helyett sima kamatozással vakítja a mókusokat. Ezért mindig csak az EBKM mutató értékét nézd, ne a kamatot a reklámokban, mert csúnyán rászedhetnek.

Egészen más a helyzet, ha például 100 millióval tőzsdézel 5 évig, akkor akár sokat is nyerhetsz a kamatadó-mentességen.

Úgyhogy elő a számológéppel és döntsd el a számok alapján, neked megéri-e a 4-6 év röghöz kötést a megtakarítható kamatadó.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Hitelek: milyen kamatperiódust válasszak?

Lámpaernyő hitelfelvétel előtt áll és arról érdeklődött, szerintem melyik kamatperiódust érdemes választania a lakáshiteléhez: 6 hónapos kamatperiódussal 11,88%-os kamatot. 3 éves kamatperiódussal 12,99%-osat vagy 5 éves kamatperiódussal 13,22%-osat?

A kérdésre nem is olyan könnyű a válasz. Sokan örültek, hogy végre bevezetik a referenciakamatokhoz kötött lakáshitel-árazást a bankok, de ez a rendszer éppen a fenti dillemát okozza.

A kérdés az, mi várható a jövőben, hogyan fog alakulni a magyar alapkamat és ezzel közel párhuzamosan a bankközi piac kamatlába, a BUBOR.

A kérdés lényege a következő: melyikkel járunk jobban: egy félévente ugráló kamattal, vagy egy csak háromévente változó, de jelenleg biztosan 1,11%-kal magasabb kamatlábbal, esetleg egy biztosan 1,44% drágább, de öt évig állandó kamattal.

Konkrét számokkal: egy 12 milliós hitelnél 11.100 forinttal, esetleg 14.400 forinttal több havi kamatfizetés ér-e három, illetve öt év nyugalmat.

A jegybanki alapkamat az elmúlt 20 évben többször volt 10% felett, mint alatt, jelenleg 7%.

Az ábrán az elmúlt 10 évet látjátok.

Ebből az ábrából az is kiderül, hogy a devizahitelek árfolyamkockázata némi túlzással szinte eltörpül a forinthitelek kamatkockázata mellett, csak ezt sokan nem gondolják végig.

Például: ha ma felveszed a hiteled 7%-os jegybanki alapkamat mellett, akkor 12 milliónál 11,88%-os hitelkamat mellett 20 évre a havi törlesztőd 131,127 Ft. Ha felszalad a kamat újra 12%-ra, akkor a te törlesztőrészleted 16,88%-os kamatnál 174,921 Ft lesz, közel 44 ezer forinttal több. (A bankok nem a jegybanki alapkamattal számolnak, hanem a bankközi BUBOR-ral, de mivel a jegybanki kamatfolyosó miatt ez elég hűségesen követi az alapkamatot, ezért ennyiben egyszerűsítettem a kérdést a könnyebb érthetőség kedvéért.)

Mi várható a közeljövőben? A sikeres magyar gazdaságpolitika elmúlt két éves ámokfutása miatt további 1-1,5% kamatemelés sajnos még várható, de ha nagy vihar nem érkezik és a kormány végre hajlandó levonni a következtetéseket az elmúlt két év kudarcai és veszteségei után (esetleg az IMF és az Unió ezt megteszi helyette), akkor szerintem egy óvatos jegybanki alapkamat-csökkentés elindulhat egy fél év múlva.

Lámpaernyőnek már az is jó, ha nem emelkedik 1%-nál jobban az alapkamat.

Természetesen olyan vihar, mint 2008 öszén tört ki, bármikor várható, bár az az elmúlt 70 év legnagyobb gazdasági válságát hozta és a kamatláb fél év után a vihar előtti állapotba tért vissza.

Az MNB szerintem teljesen elhibázott inflation targeting politikája kergette a magyar alapkamatot az egekbe és a magyar lakosságot pedig a devizahitelek fogságába. Az inflation targeting lényege, hogy a jegybank szó szerint bármi áron törekszik a kitüzőtt inflációs célt elérni, akkor is, ha ezzel megfojtja a gazdaságot. Erről itt írtam.

Reményeim szerint az MNB is átgondolja ennek a politikának az értelmét, ez is a könnyebb alapkamat csökkentés felé mutat.

A mai helyzetben nem könnyű okosnak lenni a jövőt illetően még két hétre előre sem, nem hogy öt év távlatában (ki gondolta volna 2007-ben, hogy mi következik), de ha nem lesz újabb válság, esetleg iráni háború, akkor a komoly és tartós alapkamatemelést is megúszhatjuk.

A 3 és 5 éves periódussal az is gond, hogy a 3 vagy 5 év múlva a kamatfordulókor aktuális állapotot újra bebetonozza 3 vagy 5 évre.

Amin még érdemes elgondolkodni, hogy 12 milliós hitelnek csak a havi kamata 120 ezer forint. Ez nem a törlesztőrészlet (kamat plusz tőketörlesztés), hanem csak a kamat.

Kis szerencsével Budapesten egy 12 milliós lakást ki lehet venni ennek a feléért, 60 ezer forintért. Így megússzuk nemcsak az illetéket és a várható ingatlanadót, valamint a lakásfelújítás költségeit is, de a hitelkamatok bizonytalansága miatt sem kell aggódni.

Pár hónapja kiszámoltuk ebben a cikkben hogy évi 10%-os hitelkamat mellett, ha az ingatlan és az albérlet árak hosszú évek átlagában 4%-kal nőnek, akkor is megéri hitelt felvenni.

Érdemes lenne újraszámolni a képletet 13%-os hitelkamat mellett, de erre most nincs időm.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share
1 112 113 114 115 116 121