Rossz hírek a gazdaságban

Mivel finoman is szólva zajlik az élet mostanában, egy gyors összefoglalót írok nektek, hogy tudjátok mi a helyzet.

(Ijedősebbek ne olvasgassanak gazdasági híreket mostanában. 🙂  )

A tegnapi olasz események (Berlusconi lemondott) okozta öröm gyorsan elpárolgott.

A görög válság még meg sem oldódott, itt az olasz.

Az olasz államadósság elérte a 1900 milliárd eurót, a GDP közel 120%-át. (Ez ötszöröse a görög államadósságnak, a magyarnak pedig mintegy 27-szerese), a költségvetési hiány pedig az első félévben meghaladta a 48 milliárd eurót.

A befektetők egyre kevésbé gondolják azt, hogy ez az adóssághegy fenntartható, ezért egyre magasabb kamatok mellett hajlandóak finanszírozni az országot. Csak idén 37 milliárd, jövőre pedig 307 milliárd eurónyi adósság jár le, ezt mindenképpen újra kell finanszíroztatni a befektetőkkel.

A 10 éves olasz állampapírok kamata meghaladta a 7%-ot, ez az a kamatszint, ahol a görög és portugál adósságkezelés is kezelhetetlenné vált. 

Európát el lehet képzelni Görögország nélkül, de Olaszország nélkül már elég nehéz.  

Ez miatt mindenki ideges. Mint a következő leggyengébb láncszem, Magyarország is belekerült a viharzónába. A magyar állampapírok biztosítási díja (a CDS) 570  bázispontra ugrott, azaz egyre közelebb került a 2008-as sokk 630 bázispontjához.

Az euro is 310 forint fölé száguldott és sajnos ott is maradt. A svájci frank 252 Ft, a tőzsde esett.

Ezek történtek ma. Azért szép estét mindenkinek.

 

Share

A jövő és a pénzügyi próféták

Tegnap találkoztunk Viktorral és beszélgettünk egy jót.

Számomra nagyon tanulságos volt az este. (Remélem neki is 🙂  )

Meglepett, hogy olyan írások, amit nem is gondolok bombasztikusnak, vagy különösebben fontosnak, mint például a lakásbiztosításról, vagy a pénzügyi végzettségekről szóló bejegyzések, ilyen mély nyomot hagynak az olvasókban. Viktor is elővette a társasház biztosítást, amiről eddig csak annyit tudott, hogy van.

Szóval, ez megerősít, hogy csak megéri írogatni ilyen dolgokról.

Amit észrevettem, Viktor mindenáron ragaszkodott a befektetési alaphoz, mert azt mégiscsak szakemberek kezelik, akik odafigyelnek a piacra, tehát nagyobb hasznot érnek el, mint az átlag.

Nos, ez a mese és a rizsa. Erről szeretnék most egy keveset szólni.

A marketing azt sulykolja, hogy bízza szakembereinkre a pénzét, ők folyamatosan figyelik a piacot és mindig a legjobb döntéseket hozzák az Ön érdekében.

Az emberek azt várják a brókerüktől, vagy az alapkezelőjüktől, hogy a jövőbe látva hozzon számukra előnyös döntéseket. Erre az elvárásra sok szakmabeli rá is játszik, mintha tudná, mi fog következni a közeljövőben.

Az a rossz hírem, hogy senki nem tudja, mi lesz holnap, de még azt sem, mi lesz ma délután. A piacot ezer dolog mozgatja, szubjektív és objektív dolgok egyaránt. Sokkal nagyobb súllyal esik latba a piaci szereplők hangulata és érzelmi döntése, mint racionális érvek.

Nézzük például Európa jövőjét. Mi lesz Görögországban? Létrejön-e az egységkormány? Az emberek elfogadják-e? Sikerül-e bevezetni a további megszorításokat? Ez nem veti-e túl vissza a gazdasági fejlődést? Ez hogyan hat vissza az adóbevételre és az az adósságállomány törlesztésére? Erre miként fognak reagálni a hitelezők és általában a piaci szereplők? Mennyi bankot kell feltőkésíteni és lesz-e rá elég pénz? Elhiszik-e a kisbefektetők, hogy nincs veszélybe a pénzük és megrohanják-e a bankokat? Ez továbbgyűrűzik-e a többi európai országba?

És még tudnám folytatni csak Görögországgal kapcsolatban hasábokon át. Ott van még Olaszország, Írország, a német közvélemény és a többi.

Ez eddig csak Európa és csak a racionális érvek. Millió más tényező mozgatja még a gazdaságot és a befektetők hangulatát, ami mind kihatással van az árfolyamokra. Jöhet ma egy bejelentés, amire senki nem számított.

Még olyan ember sincs a világon, aki azt megtudná mondani, hogy holnap le, vagy felfelé fog menni az OTP részvény, vagy mondjuk a kőolaj ára. Olyan meg végképp nincs, aki ugyanezt egy évre előre látná.

Az összes alapkezelőnél és brókerháznál dolgozó ember is csak találgat, hogy szerinte mi lesz. Ha elolvasol egy elemzést, az x bank elemzője szerint az OTP részvény ára nőni fog és hosszasan megindokolja. Az y bank elemzője szerint stagnálni fog és ő is megindokolja, a z bank elemzője szerint pedig egyenesen zuhanni fog és természetesen ő is tud érveket felhozni. Tehát meggyőztek, hogy a részvény ára vagy esni fog, vagy emelkedni, vagy stagnálni.

Amikor olyat olvasol, hogy az alapunk speciális üzletpolitikája miatt ezzel az alappal a csökkenő árfolyamok mellett is tudsz hasznot realizálni, te ezt úgy érted, hogy akár emelkednek a részvényárak, akár csökkenek, te nyerő leszel.

Pedig ez sajnos csak annyit jelent, hogy az alap kezelője tud shortolni is, azaz árfolyam csökkenésre fogadni, mert az alap üzletpolitikája ezt lehetővé teszi. Ha éppen eltalálja, hogy most csökkenni fog az árfolyam. Ez jó esetben az esetek felében be is következik, a másik felében bukta.

Tehát nem csak a fejre, hanem az írásra is tud fogadni az alapkezelő. Már csak éppen el kellene találnia, mi lesz a piacon.

Nem, a brókered és az alapkezelőd sem próféta. Ha mégis ezt sugalja magáról, akkor ő nem a jövőt látja maga előtt, hanem csak a jutaléktáblázatot.

Aki szerint az arany ára tuti tovább fog nőni, az biztos, hogy azt akar eladni neked.

Aki tudja, hogy mit hoz a holnap és erre egyből megoldást is kínál, az csak rád akar sózni valamit.

A jó pénzügyi tanácsadó nem látja a jövőt. Ő azt tudja, hogy milyen esetek várhatóak (szigorúan többes számban) és mit kell tenned, hogy bármelyik is bekövetkezik, ne okozzon neked komoly kárt. Elmondja azt, hogy mit ne csináljál. Hogy öt év időtáv alatt nem teszünk pénzt részvénybe, nem tesszük fel az összes pénzünket egy fogadásra, hogy elosztjuk a megtakarításainkat a felhasználás célja és időpontja alapján. Felméreti veled a kockázattűrő képességedet és ez alapján megmondja, hogy mit tegyél és mit nem. Elmondhatja azt, hogy például az arany ára szerinte már másfél éve erősen túlértékelt, de gyorsan azt is hozzáteszi, hogy nem számít, ha esetleg igaza is van, amíg 20 millió másik ember ezt másként gondolja. Elmondja azt, mi lesz akkor, ha ezt a döntést hozod abban az esetben, ha ez következik be és mi, ha annak az ellenkezője.

Ne értsetek félre: természetesen komoly szükség van az alapkezelők és brókerek szaktudására, de ez nem a látnoki képességüket jelenti, hanem hogyan kezeljék a pénzt és osszák el a kockázatot. hogyan súlyozzák a portfoliót és ezekhez hasonló dolgok. A listán nincs rajta a jövendőmondás képessége.

Tehát röviden: kerüljétek a látnokokat.

 

Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesülhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Forex biznisz, a tuti nyerés?

 Akarok egyszer írni a tuti nyerő online devizakereskedésről (Forex, vagy FX), addig is olvassátok el a PSZÁF friss felmérését:

https://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/befektetesi_szolgaltatok/publikaciok/magas_tokeattetel_111105.html

Kicsit tudni kell értelmezni a leírottakat, de a lényeget kiemelem nektek:

A lakossági ügyfelek túlnyomó része (77%-a) veszteséget realizált az FX forward és CFD ügyleteken.

A vizsgált napon fennálló nyitott pozíciók összesített, nem realizált nyeresége lakossági ügyfeleknél 1,2 Mrd forint, míg a pozíciók nem realizált vesztesége 4,2 Mrd forint volt. A nyitott pozíciók nagy része, hasonlóan a lezárt pozíciókhoz veszteséget mutatott. Egy nyitott pozíció átlagos eredménye 744 ezer forint veszteség volt. A veszteséges nyitottpozíciók 50%-ánál a kimutatott veszteség meghaladta a 340 ezer forintot.

Még egyszer: ez egy napon vizsgált veszteség.

Addig is, amíg ezt nem vitatjuk meg, érdemes olvasgatni ezt a PSZÁF elemzést.

 

Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesűlhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Nulla forintos bankszámla céges dolgozóknak

 Feri kérdezte, hogy mit kell tudni az ingyenes bankszámláknál megemlített cégek dolgozói által köthető nulla forintos bankszámlákról.

Röviden: sok bank szeretne egyszerre sok ügyfelet és hasonlóan például a mobilszolgáltatókhoz, komoly kedvezményt ad, ha egyszerre sok embert elérhet.

Ehhez a munkáltatónak mindössze egy keretszerződést kell aláírnia, amiben vállalja, hogy tájékoztatja a bankot, ha a munkavállaló elment a cégtől. Ez általában úgy működik, hogy egy-két évente kiküld a bank egy excel táblát a cégnek, aki kihúzza belőle az eltávozott kollégákat. Innentől kezdve ha még él az adott bankszámla, átteszik sima lakossági csomagba az illetőt, azaz elveszti a speciális kedvezményeit.

Ennél több dolga a cégnek nincs. Nem kell céges számlát nyitnia az adott banknál, nem kell a dolgozóit átvinni, semmi.

Milyen kedvezmények vannak? Én egy bankét írom le, szerintem a többi is nagyjából hasonló. Ha érkezik havi 75 ezer a számlára akármilyen jogcímen, akkor nulla forint a havi díj, egyébként cirka 4-500 Ft. De ez a pénz több részletben és akárhonnan jöhet, ezért ha a másik bankhoz megy a fizetésed a lakáshitel miatt, nem gond, a maradékot utald át.

Internetes, telefonos utalás nulla forint, készpénz felvétel idegen automatából havi kétszer, saját automatából korlátlan számban nulla forint. Beszedési megbízás nulla forint. Nem dombornyomott bankkártya éves díja nulla forint.  Egyedül azért fizetsz, ha bankfiókban akarsz kápét felvenni, nem automatából, vagy papír alapon akarsz utalni. De ki csinálna már ilyet? 🙂

Mit kell tenned, ha te is szeretnél ilyen számlacsomagot? Keresd meg a döntéshozót (legtöbbször a HR osztály, vagy a pénzügyi osztály az illetékes) és vedd rá őket a keretszerződés megkötésére (ez semmilyen kötelezettséggel nem jár a cégnek, ő csak a munkáltatóit adja a történethez), majd találj még 4 embert magadon kívül, aki kéri ezt a csomagot. (5 a minimumlétszám)

Ezután dobj nekem egy e-mailt a telefonszámoddal, vagy még inkább a döntéshozó telefonszámával és tovább küldöm egy mobil bankár barátomnak a volt bankomnál. A 3.-4. legnagyobb bank, sok fiókkal. ( Hadd legyen neki is jó napja. 🙂 (Vidék is jöhet.)

Ő kimegy házhoz és mindent elintéz. 

A kommentekben kéretik nem találgatni a bank nevét, mert nem reklámozom őket. 🙂

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Óz, a nagy varázsló

 Mindenki ismeri az Óz, a nagy varázsló meséjét Dorothyvel és többi szereplővel.

Viszont nagyon kevesen tudják, hogy miről is szól tulajdonképpen. Ugyanis ez egy választási röpirat, sokkal inkább, mint mese.

Az 1890-es években a dollár értéke az aranyhoz volt kötve. Az arany árának emelkedése miatt a dollár folyamatosan felértékelődött, ami remek üzlet volt a hitelt nyújtó bankároknak, hiszen a kihelyezett hitelek után nemcsak kamatot kaptak, hanem még a pénz is többet ért, amikor visszakapták.  Ugyanezen oknál fogva azonban komoly gondot okozott a hitel felvevőinek, a távoli vidékek földműveseinek és a munkásembereknek a dollár folyamatos felértékelődése.

Az 1896-os választások egyik fő kérdése ennek a problémának a megoldása volt. A republikánus McKinley az aranystandard fenntartását preferálta, ellenfele, a demokrata W.J. Bryan a bimetál rendszer, azaz a tiszta aranystandard fenntartása helyett a két fémen, az aranyon és ezüstön alapuló rendszer mellett érvelt. Ennek bevezetése csökkentette volna a dollár értékét, így megoldotta volna a problémát.

A választásokat McKinley nyerte, a következő választások előtt, 1900-ban írta meg Baum az Óz, a nagy varázslót. 

A főszereplő a nevét is az arany mérésére használatos uncia angol rövidítéséből kapta (Oz). A távoli vidékről, Kansasből indult a főhős a messzi fővárosba, Washingtonba, a sehová nem vezető, össze-vissza kanyargó sárga úton (ez az aranystandard). Csatlakozott hozzá a földműveseket szimbolizáló Madárijesztő és a munkás Bádogember. A gyáva oroszlán pedig nem más, mint Bryan, a demokrata politikus, aki csak bőgni tud, de nem tesz semmit.

Washingtonban mindenki mindent a pénz, a zöldhasú dolláron keresztül lát. A varázslót mindenki másnak látja, mint minden profi politikust. Végül is lebukik és kiderül, hogy egy csaló, akinek semmire nincs valódi megoldása.

A megoldást végül Dorothy ezüstcipője hozza, ez repíti őket haza, ez oldja meg az összes problémát. Ez a bimetál rendszerre való utalás.

Mondjátok meg őszintén, gondoltátok volna?  🙂

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

 

Share

A lakásbiztosításokról

Azért nem egyszerű a híres emberek élete. Nem tudunk elmenni bevásárolni a boltba, mert egyből felismernek. Annyi kérdést tesznek fel nekünk, hogy karácsonyig sem tudunk mindre válaszolni.

Balázs kérdezte, értek-e a lakásbiztosításokhoz. Be kell vallanom, ez nagyon fájt. Annyi ideje veletek vagyok és még most sem jöttetek rá, hogy pénzügyekben olyan sokoldalú vagyok, hogy az már szinte gömb? Na mindegy, fátylat rá, a lelki sebek is begyógyulnak egyszer.

Na szóval, lakásbiztosítás.

Van egy jó hírem: minden lakásbiztosításnál lehet olcsóbbat találni és minden ügynök talál is.

Megkérdezik, mennyit fizetsz most és azonnal kalkulálnak egy olcsóbbat. Te pedig boldog leszel.

A rossz hírem: nem véletlenül lesz olcsóbb az a biztosítás. Még ugyanannál a cégnél is tudok neked olcsóbb biztosítást kínálni.

A trükk a biztosítások modul jellegű felépítésében van.

Van egy alapbiztosítás, ami csak a lakás/ház összeomlása, tűzkára, földrengés, beomlás miatti megsemmisülésére fizet.

Ezt ki lehet egészíteni a berendezésre is. Mert alapesetben ha például tűz üt ki, a tetőcserét fizeti a biztosító, a bútorokat, berendezési tárgyakat és a ruhákat viszont már nem.

Ebben még nem feltétlen van benne a lopás kár, azt külön kell megkötni. Sok cégnél külön kell kötni az értékes dolgokra kiegészítő biztosítást, mint bunda, festmény, ékszer, máshol bizonyos értékhatárig ez is benne van.

Általában nincs benne a nagyon gyakori csőtörés és beázás miatt kár, ahogy az üvegkár sem. Ezek kifejezetten drága kiegészítők, pont ezért, mert az üvegtőrés és a beázás túl gyakran előfordulnak. (Az üvegnél van olyan cég, hogy csak a legolcsóbb üveget biztosítják, a drágább színes, thermo, meg mindenféle üvegért már külön felárat kell fizetni. Van ahol, nincs ilyen különbségtétel.) 

Tehát, mit csinál a ravasz ügynök? Kifelejti a csőtörést, esetleg a lopáskárt és egyből 20%-kal olcsóbb biztosítást kalkulál. Te nem fogsz rájönni a csalásra, mert ahogy fogalmad sincs, hogy most mi van a biztosításodban, az újat sem fogod átnézni.

Akkor fogsz elkedvtelenedni, amikor megint ki akarod fizettetni a biztosítóval a beázásodat, mint a múltkor, csak most majd elküldenek, hogy arra nem érvényes a biztosításod.

Úgyhogy mielőtt váltanál jó alaposan vizsgáld át, mit is kapsz pontosan a pénzedért.

Újabb rossz hírem van: olyan szinten kell elmerülnöd a részletekben, hogy az egyik biztosító korlátlanul fizeti a lopáskárt, a másik csak 300 ezer forintig. Ami azért nem ugyanaz, ugye.

Gyakori eset még, hogy a társasháznak van társasház-biztosítása és a kuncsaft ennek ellenére saját lakásbiztosítást is fizet teljesen feleslegesen.

Azt már meg sem merem kérdezni, tudod-e, a társasházad biztosítása mit tartalmaz. Csak a falakat biztosítja, vagy a lakásodban lévő ingóságot is? Fizet akkor, ha eláztatod az alattad levőt (ez az úgynevezett felelősségbiztosítás), vagy sem?

Tipp: ha a társasház biztosítás csak a lakásra szól, köthetsz külön csak az ingóságra egyéni biztosítást.

Úgyhogy ahány biztosító, annyi biztosítás. Vésd az eszedbe: az olcsóbb biztosítás nem feltétlen kedvezőbb is. Mindig járj utána, hogy pontosan mit tartalmaz a kapott ajánlat.

Na, ezzel is okosabbak lettetek. Remélem, ma sem irkáltam feleslegesen. 🙂

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Az okos ember és a vihar

“Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.” (Példabeszédek 22:3

A jelenlegi gazdasági helyzetben az okos embernek fel kell készülni egy közeledő viharra.

Először szeretnék arról beszélni, hogy miért várható vihar, majd arról, mit érdemes megelőzésként tenni.

Amit már nyilván hallottatok, Görögország komoly bajban van, az adóssága már kezelhetetlen méretűvé vált, belekerültek abba a spirálba, hogy az adósságai a kamatok miatt gyorsabban nőnek, mint törleszteni tudná. A görög csőd, azaz az állam fizetőképtelensége már régen nem kérdés, a kérdés csak az volt, hogy mindez szabályozottan és átláthatóan megy végbe, vagy hatalmas pusztítás és beláthatatlan káosz kíséretében.

A múlt héten több napos vajúdás után megállapodás született, hogy Görögország magánhitelezői (jellemzően francia és német bankok) belemennek abba, hogy a pénzük fele elúszik, azaz sohasem kapják meg, cserébe Görögország aláveti magát a még szigorúbb megszorításoknak.

Ezek után a görög államfő derült égből villámcsapásként bejelentette, hogy inkább népszavazást ír ki, hogy akarják-e a görögök, hogy megmentsék őket.

Nem fogják akarni, mert a brutális megszorítások is csak arra elegendőek, hogy 2020-ra annyi legyen a görög államadósság, mint volt 2009 elején, azaz közel 10 év alatt visszaérnek oda, ahonnan elindultak. Ennek a számukra nincs túl sok értelme.

Ebben az esetben azonban kicsúszik a gyeplő az irányítók kezéből, Görögországot várhatóan kizárják az euroövezetből, a lakosság megrohanja a bankokat, ezek miatt azok becsődölnek, ez magukkal ránthatják a többi európai bankot. Hogy mennyire összefonódnak a bankok, jól megbeszéltük ebben a bejegyzésben.

Bár már ez is elég lenne, a további gond, hogy Olaszország is célkeresztbe került, amelyik ország pedig egyszerűen túl nagy falat ahhoz, hogy meg lehessen menteni. Ha a hitelezők elfordulnak Olaszországtól, akkor az kénytelen lesz olyan magas kamatot ajánlani annak a kevés befektetőnek, aki mégis hajlandó lesz olasz állampapírt venni, hogy ez a megemelkedett kamat fogja összeroppantani az ország fizetőképességét.

Az elmúlt évtized elhibázott gazdaságpolitikája (sőt gazdaságpolitikái) miatt Magyarország jelenleg a 9. legkockázatosabb ország, úgyhogy ha vihar lesz, minket biztos el fog érni és sokkal inkább, mint bárki mást Európában.

Dióhéjban ennyi a jelenlegi helyzet.

Az, hogy mi lesz, nem tudom, ahogy senki más se a világon. Innentől kezdve a cikk csak általános tanácsokat tartalmaz, ha mégis lesz vihar. Ezt ne vedd előrejelzésnek és végképp ne pénzügyi tanácsadásnak, ne ez alapján hozz döntéseket.

Okos ember mit csinálhat viharban?

1, Soha nem tartjuk egyetlen bankban a pénzünket. 

Ezt gondolom nem kell nagyon magyarázni, nincs az a vonzó kamat, ami miatt egyetlen bankba tesszük az összes pénzt. Amint itt már jól megbeszéltük, mindig oka van a magas kamatnak, rossz esetben a bank csődközeli állapotát is jelezheti. Ezért mindig használjuk a józan eszünket és tegyük fel a kérdést, miért kell valakinek bármi áron a mi pénzünk? Hogy az OBA (betétbiztosítási alap) tud-e fizetni, ha a bank becsődöl, azt már itt megvitattuk.

2, Ilyenkor kerüljük a hosszú futamidejű befektetéseket

Viharos időben nem hogy 3-4 évre, de még fél évre sem kötjük le a pénzünket, ha nem muszáj. A gyengélkedő gazdaság és a leértékelődő forint várhatóan akár nagy arányú alapkamat emelésre kényszerítheti a nemzeti bankot. Ez azzal jár, hogy ma még vonzónak tűnhet egy 7%-os kamat, de egy 3%-os alapemelés után már kifejezetten rossz kamat lesz. Ilyen szempontból szuper a lekötés nélkül is jegybanki alapkamat+- x%-ot adó, változó kamatozású és likvid lehetőségek, mint például egy ilyen.

3, Kerüljük a fix kamatú befektetéseket.

Ha most veszel egy öt éves állampapírt, ami öt évig fixen kamatozik és az állampapíroktól elvárt hozam 5%-kal nő (2009-ben 6%-ról 14%-ra nőtt az elvárt hozam a magyar állampapíroknál.), akkor a kötvényed értéke majdnem a felére esik vissza.

Ha tudsz valami változó hozamú kötvényt (BUBOR+3%, infláció+3%, stb,) ott ilyen veszély nem fenyeget, illetve sokkal kisebb mértékben. (Az inflációnak és az alapkamatnak, vagy az állampapírok hozamának nem sok köze van egymáshoz.)

4, A széf jó találmány

A bankokban bérelhető széfekben általában a szabályzat szerint tilos készpénzt tartani, de megsúgom, senki nem ellenőrzi. 

5, Ne kapjunk vérszemet

Volatilis, azaz nagy kilengéseket produkáló piacon könnyen elcsábulunk, hogy most kell venni eurót, a múlt héten is 10 forintot nyerhettem volna, az X részvény leesett 4.000 Ft-ról 2.300 Ft-ra, most kell venni, stb. Egyáltalán nem biztos, hogy ezen a héten nem korrigál vissza az euró, vagy könnyen lehet, hogy oka van, amiért így leesett a részvény ára.

6, A készpénz a király

Ilyenkor viszont nagyot nyerhetsz, ha tudsz egy részvénypiaci mélyponton vásárolni. Ehhez könnyen mobilizálható pénz kell. Hogy mikor van a mélypont, azt persze neked kell kitalálni, lásd az ötös pontot is. 

Ha még eszembe jut valami, folytatom, most dolgoznom is kellene. 🙂

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Pénzügyi végzettségek Magyarországon

Arra gondoltam, írok egy posztot a Magyarországon elérhető pénzügyi végzettségekről.

Ezt két céllal teszem: az első, hogy hátha valamelyikőtök kedvet kap a tanuláshoz, vagy már kedvet kapott, csak szeretne infókat első kézből. A másik ok: mindig buzdítottam az ügyfeleimet, hogy kérdezzék meg a pénzügyi tanácsadójukat/privátbankárukat/brókerüket/stb. hogy milyen végzettséggel rendelkezik, ami alapján a tanácsokat osztogatja.

A legtöbb ember még a legegyszerűbb epekő műtétre is csak a professzor úr keze alatt hajlandó, maximum az osztályvezető főorvos kezeire bízza magát. Ugyanezek az emberek gondolkodás nélkül rábízzák a vagyonukat olyan emberekre, akikről azt sem tudják, értenek-e a szakmájukhoz egyáltalán.

Amik nem végzettségek:

Az alábbi vizsgák NEM pénzügyi végzettségek, hanem törvényi előírásoknak való megfelelés miatt kellenek. Ezekre általában egy 2-4 napos felkészítő tanfolyam után lehet szert tenni.

BOI: A törvény értelmében aki biztosítással akar foglalkozni, annak vagy bármilyen diplomával, vagy ennek hiányában ezzel a BOI vizsgával kell rendelkeznie.
Olvasd tovább

Share

Mijaz a MiFID teszt?

Ha bemegyünk egy bankba és befektetési lehetőségekről érdeklődünk, gyorsan elénk tolnak egy MiFID tesztnek nevezett kérdőívet.

Ez a teszt egy egységes európai előírás eredménye, nevét a Markets in Financial Instruments Directive rövidítéséből kapta.

A nem is olyan távoli múltban, ha bement egy ügyfél egy bankba/pénzügyi szolgáltatóhoz, az mindenféle kockázatos pénzügyi instrumentumot eladhatott neki, miközben az ügyfélnek a leghalványabb fogalma sem volt, mit is vesz tulajdonképpen. Így vettek az ügyfelek például korlátlan bukást biztósító, az euro/forint keresztárfolyamára fogadást tevő származtatott terméket.

Ezt elégelte meg az Unió és kötelezte a szolgáltatókat, hogy tanácsadás/termékismertetés előtt mérjék fel az ügyfél pénzügyi tájékozottságát és csak a tájokozottságának megfelelő terméket ajánlják neki.

A kérdőív kiterjed a kockázattűrő képességedre, a pénzügyi helyzetedre (na, ez szokta leginkább ledobni az ékszíjat az ügyfeleknél, mert hogy mi köze a banknak ahhoz hogy én mennyit keresek és mennyi pénzem van.), sőt a pénzügyi ismeretedre is, azaz, hogy milyen termékeket ismersz.

Itt találtok egy ilyen MiFID tesztet, példaképpen. (A céget találomra választottam ki.)

A teszt eredményeképpen lesztek lakossági, elfogadható, vagy szakmai partnerek.

Amennyiben a teszt eredményeképpen azt sem tudjátok, mi az a részvény például, akkor a pénzügyi tanácsadó (vagy akárki) nem ajánlhat nektek ilyen terméket. Ha ti ennek ellenére venni akartok részvényt, akkor aláíratnak veletek egy papírt, hogy úgymond a saját szakállatokra kötitek ezt a vásárlást és ennek minden felelőssége a tiétek, a pénzügyi intézmény ebben az esetben csak végrehajtó (execution only megbízások).

Amíg ez a teszt nincs kitöltve, az ügyintéző semmilyen terméket nem ajánlhat, még olyan szinten sem, hogy szerintem ez nem rossz termék, vagy én az Ön helyében, vagy van egy új termékünk.

A PSZÁF nagyon harap ezért, próbavásárlásokat is szokott csinálni.

Nna, most már ezt is tudjátok. 🙂

Share

Az e-mail címem

Visszatérő kérdés, hogy hogyan tudtok elérni. Az e-mail címem: kiszamolo kukac indamail pont hu

Minden kérdésre igyekszem válaszolni, még ha néha időbe is telik. Ha nem válaszolok 3-4 napon belül, nyugodtan küldd el még egyszer, sokszor a spam folderben landolnak a levelek.

Csak olyat írj privátban, amire itt nem találsz választ, vagy nem akarod a nyilvánosság előtt megkérdezni.

Befektetési tanácsokat (Add el/vegyél MOL-t, OTP kötvényt, aranyat, stb.) privátban sem adok, a miértről hamarosan írni akarok.

Share

A magyar gazdaság másfél éve

Arra gondoltam, írok az elmúlt másfél évről, hogy lássátok hol vagyunk és miért. Ez egy gazdasági blog, ezért nem politizálni, csak gazdaságilag értékelni akarom az eseményeket és megmagyarázni, amennyire lehet, hogy mi miért történt.

Ez nem egy politikai blog és ez nem egy politikai bejegyzés! Ez nem a Fideszt értékeli, hanem csak a mostani magyar kormány gazdasági tetteit szeretné bemutatni és megmagyarázni.

Amikor meghallottam, hogy a kormány kétharmados többséget szerzett a parlamentben, egyrészről elszorult a gyomrom, mert úgy éreztem, túl nagy hatalmat kaptak, másrészről kicsit örültem is neki. Arra gondoltam, hogy Orbán vagány srác, ezért reméltem, hogy ilyen kétharmaddal a háta mögött nekiáll felszámolni azokat a rendszerszintű problémákat, amik fojtogatják az országot és amihez még senki nem nyúlt az elmúlt bő húsz évben.

A kormány szakítani akart az elődei politikájával, akik a húzd meg-ereszd el politikáját folytatták, azaz az újra és újra elszabaduló költségvetés állandó megszorításokkal igyekeztek kordában tartani.

Sajnos a kormány nem a fentebb is említett rendszerszintű gondok felszámolásával akarta ezt elérni, hanem egy kurucos rohammal.

A kormány ideája, hogy nem megszorításokra van szükség, hanem ki kell nőni a gazdasági problémákat.

Egy nem túl szofisztikált gondolatsor mentén arra jutottak, hogy le kell csökkenteni az adókat, olcsóbbá és vonzóbbá kell tenni a magyar munkaerőt, ami vonzza majd a külföldi befektetőket, ettől felpörög a magyar gazdaság és minden gondunk megoldódik.

Egy kis magyarázat: az államadósságot nem számszerűen tartják nyilván, hanem a megtermelt nemzeti javak összessége, azaz a GDP százalékában. Ez logikus is, mert ami adósság egy szegény embernek nagy teher, az egy gazdagnak aprópénz, ezért érdemesebb a saját fizetőképességükhöz mérni az eladósodottságukat.

Ennek értelmében vagy meghúzzuk a nadrágszíjat és minden pénzünket az adósság törlesztésére fordítjuk, vagy hagyjuk az adósságot magára, sőt még ki is engedjük a nadrágszíjat és a termelés felpörgetésével a százalékosan kifejezett adósság csökkenni fog. A kormány az utóbbira szavazott és azt gondolta, hogy nemcsak kiengedi a nadrágszíjat, hanem mindjárt le is dobja magáról, hagyja elszállni az államadósságot és a költségvetést a gazdasági növekedés érdekében. 6-7%-os költségvetési hiányt terveztek, csak azt felejtették el, hogy az első ciklusuk óta Magyarország az Európai Unió tagja lett, ahol pedig előírják, hogy mennyi lehet a maximális éves államháztartási hiány. Az Unió a kormány orrára koppintott, hogy ez nem fog menni.

Ezután a kormány  el kezdett alkudozni, hogy a magánnyugdíj-pénztár miatt fellépő államháztartási hiányt legalább ne kelljen beleszámolni a költségvetési hiányba.

(Egy újabb magyarázat: ahogy itt már jól megbeszéltük, a nyugdíjrendszert át kell alakítani, mert a jelenlegi fenntarthatatlan. Az átállás alatt viszont az új rendszer pénzt von el a régitől, hiszen kevesebb folyik be a régibe, ezért a hiányzó összeget a jövő érdekében az államnak kell pótolni. Ez növeli a költségvetési hiányt, ami viszont versenyhátrányba hozza az előre gondolkodó, a nyugdíjrendszerüket átalakító országokat a reformokat még nem elindítóakkal szemben. Ebben igaza volt a kormánynak.)

Az Unió ezt is elutasította, miközben a bevezetett adócsökkentések miatt a kormánynak égetően pénz kellett, bárhonnan és bármi áron.

Az elhibázott adócsökkentések 500 milliárdos lukat ütöttek a költségvetésen. A kormány abban reménykedett, hogy a Zembereknél hagyott pénzt majd elköltik, ez felpörgeti a gazdaságot és ezáltal is kinőjük a gondjainkat.

A probléma abból eredt, hogy a kormány rossz célcsoportnál hagyta ezt a pénzt. Ugyanis egy bizonyos jövedelemszint felett az emberek nem fognak többet költeni csak azért, mert több a pénzük. Egy gyomra van, amibe ételt tud tenni, egy teste, amire ruhát tud felvenni és ha ezeket maximálisan kielégítette, a további pénzeket már csak félreteszi, vagy hawaii luxusutazásra költi.

A fogyasztást a kisemberek tudták volna felpörgetni, akik minden pénzüket kénytelenek elkölteni. Ez a réteg viszont rosszabbul járt, mint eddig, amire a fogyasztásuk visszafogásával válaszoltak.

Tovább tetézte a bajt a svájci frank erősödése, ami további fogyasztásra szánt pénzt vont ki a gazdaságból.

A kormány ezek után nem meghátrált (ami a gyengeség jele lett volna ugye), hanem padlógázzal rohant tovább előre.

Rájött arra, hogy az Unió nem tud abba beleszólni, ha ráteszi a kezét a több, mint 3 billió forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarításokra.

Már csak az ideológiát kellett találni a döntéshez.

A jelszó az államadósság csökkentése és a magánnyugdíj-pénztárak rossz gazdálkodása lett.

Annak az államadósságnak a csökkentése, amit éppen, hogy növelni akart a kormány előtte pár hónapja és azoknak a nyugdíjpénztáraknak a rossz gazdálkodása, amik elég szép infláció feletti hozamokat fizettek ki megszűnésükkor.

Sebaj, az állam becsatornázta a pénzt a költségvetésbe, ezzel élve fel a jövő nyugdíjasainak a megtakarításait.

A kormány újabb pénzeket vélt találni a multinacionális cégek megadóztatása által is. Mivel a magyar néplélek gyűlöli a bankokat és általában a multikat, Robin Hood-i szerepben tetszeleghetett a kormány. Azt, hogy például a telekom adót úgyis elmeszeli az Unió, már a bevezetésénél tudni lehetett.

A bankok megadóztatása előrevetítette a hitelezés visszaesését, ami a gazdaság visszaesését okozza. (A bankoknak van egy tőkemegfelelési mutatójuk. Ha pénzt von ki az állam a bankból, annak tulajdonosa két dolgot tehet: ezt az összeget tőkeként a bank rendelkezésére bocsátja, vagy beint és utasítja a bankot a hitelezés visszafogására és a már kihelyezett rövid futamidejű összegek beszedésére, hogy így kerüljön a mérleg egyensúlyba.)

A kormány újabb nagyszerű terve volt a forint leértékelése, ez is szerintük a gazdaságot élénkítette volna. Hogy ez miért nem így van, itt már jól megbeszéltük. Ennek útjában áll a sok devizahitel, ezért egy újabb huszáros vágással az ebből eredő veszteséget is le akarja nyomni a bankok torkán. Ennek a várható kimenetelét itt boncolgattuk.

A sok különadó, visszamenőleges adó és egyéb unortodox megoldások miatt odáig jutottunk, ami még soha nem volt, hogy a térségben utolsó lett az ország a külföldi tőkebeáramlás szempontjából, azaz a befektetők nagy ívben elkerülik az országot.

A jövő évi költségvetés bokrosi me
nnyiségű megszorítást tartalmaz, évente további százezer forintot von el fejenként az adófizetőktől. (Erről itt egy cikk)

De még nem is ez a legrosszabb hír. A gond ugyanis az, hogy a költségvetést egy nagyon optimista 1,5%-os gazdasági nővekedés és 268 Ft-os euró árfolyam mellett tervezték. Az euró most 305 forint, a gazdasági növekedés meg maximum 0,5% lesz, ami további megszorításokat vetít előre. (A költségvetésben van egy komoly tartalék, de sajnos messze nem elég.)

Nos, itt tartunk most.

(Nem akarok igazságtalan lenni, a kormánynak voltak jó húzásai is, mint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, a 38 éves katonanyugdíjasok megszüntetése, a tandíj bevezetése és hasonlók,  de sajnos ezek eltörpülnek a hibák mellett.)

Amit a kormány nem csinált, pedig minden meghatalmazása megvan rá:

– Az önkormányzati rendszer átalakítása. Jelenleg 3200 önkormányzat van, minden 200 fős falu saját önkormányzattal büszkélkedhet. A legtöbb funkciót össze lehetne vonni 300 központba, így több tízezer közalkalmazott szabadulna fel. A reformot az hátráltatja, hogy a pártkatonák az önkormányzatoknál vannak, így tulajdonképp a “bajtársakkal” tolna ki az új rendszer.

– A MÁV fenntartása évente 100 milliárd feletti összegbe kerül, ezen bizony lehetne mit karcsúsítani.

– Az egészségügy alul finanszírozott és működésképtelen.

– A nyugdíjasok még mindig ingyen utaznak 65 év felett. Sajnos amíg 3 millió nyugdíjas szavazó van, egy politikus sem fog érdemben hozzányúlni a juttatásaikhoz.

(Ez a bejegyzés a gazdasági döntésekről és azok következményeiről szól. Ezért kéretik a politikai tartamú kommentek nélkülözését.)

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Kérj többet! Milyen a sikeres kisvállalkozás?

Régóta szeretnék kisvállalkozások pénzügyeiről is írni, legyen ez egy bemelegítő poszt ehhez.

A leggyakoribb gond a kisvállalkozásoknál, hogy úgymond nem jönnek ki a pénzből. Legutoljára egy szobafestő, illetve egy pékség tulajdonosával beszélgettem erről.

A szobafestő a nyomott árakra panaszkodott, hogy alá kell ígérnie mindenkinek, ha meg akarja kapni a munkát, a pékség tulajdonosa szerint pedig az emberek az olcsó termékeket keresik, pár fillérért is átmennek másik helyre.

Mindketten a legalacsonyabban tartják az áraikat, ezért mindennapi filléres gondokkal küzdenek, mint rezsi, adók, járulékok fizetése, autó fenntartása és a többi.

Mindkét cég mintapéldánya a sikertelen vállalkozásoknak, holott ügyes szakemberek és jól dolgoznak.

Olvasd tovább

Share

Végtörlesztés – akár rosszul is járhatsz

Többen érdeklődtetek végtörlesztésről, devizás hitel kiváltása forintosra.

Hogy mi benne a rizikó, jól megbeszéltük itt.

Egy másik buktatóra is szeretném felhívni a figyelmeteket.

Ez pedig a kamatemelés. A legtöbb új hitel kamata a magyar bankközi kamathoz van kötve, ami leginkább a Nemzeti Bank alapkamatától függ. Ez a bankközi kamatláb a BUBOR, a hitelek pedig úgy vannak árazva, hogy BUBOR+x% Azaz a hiteled kamata azonnal megváltozik, amint a referenciakamat változik. (Az azonnal a legközelebbi kamatperiódus kezdetét jelenti, a legtöbb hitel 6 hónapos, vagy egyéves kamatperiódussal fut, azaz akkor változik a kamata, ha változik.)

Namár most, az egész piac kamatemelkedésre vár, ezért sem vettek tegnap állampapírt se.

Vagyis, ha bekövetkezik a kamatemelés, vagy kamatemelések, lehet, hogy még több is lesz a törlesztőd, mint eddig.

Nézd meg az alábbi képet, ezen láthatod, hogy a magyar alapkamat többször volt 10% felett, mint alatt. Jelenleg 6%, tehát bármikor emelkedhet.

Nézzünk egy példát:

40 ezer CHF lakáshitel, jelenleg 7,5%-os kamattal.

Ez jelenleg forintban 9,6 millió Ft. Ha kiváltod 180 Ft-os árfolyamon, akkor a tőketartozásod leesik 7,2 millióra. De!

Nézzük meg a kamatokat is:

Jelenleg fizetsz havonta 77,360 Ft-ot, ha még 20 év van hátra.

Ha kiváltod forint hitelre, a törlesztőd akkor nem változik, ha 11,65% lesz a THM-ed.

Ha ez alatt sikerül forinthitelt intézni (a legtöbb bank ez fölött nyújt hitelt), akkor csökken a havi törlesztőd, ha ez fölött, akkor nő.

És itt jön a gond: ahogy áll már most is a magyar gazdaság, simán benne van a pakliban, hogy újra évekig 10% lesz az alapkamat, azaz a te új forintos hiteled kamata is 4%-kal magasabb lesz a felvétel pillanatában érvényes kamatodnál, azaz ha mondjuk 15%-ra emelkedik a forintos hiteled kamata a felvételkori 11%-ról, akkor a havi törlesztőd 12 ezerrel lesz magasabb a jelenlegi svájci frankosnál még az alacsonyabb tőketartozás ellenére is!

Itt egy kalkulátor, ezzel tudtok számolgatni. A jelenlegi banki kamatokat itt látjátok, ezekhez adjatok még hozzá rossz esetben akár 4-5%-ot is:
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szóval, erre is figyeljetek. Ha eladni akarod a lakást, jól jársz az alacsonyabb tőketartozással. Ha továbbra is hitelből akarod finanszírozni, már egyáltalán nem biztos, hogy ez így van.

Remélem, segítettem. 🙂

 

 Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
1 94 95 96 97 98 99