Értékpapír-kölcsönzés jelentése

Bence számlát nyitott egy brókercégnél és válaszolnia kellett egy olyan kérdésre, hogy hozzájárul-e az értékpapír-kölcsönzéshez. Mivel azt sem tudja, mit kérdeztek tőle, engem kérdezett, mi erre a helyes válasz.

A részvénypiacon két módon profitálhatsz az árváltozásból.

Az egyik esetben az árfolyam emelkedésében bízol. Ilyenkor megveszed mondjuk az OTP részvényét 8.280 Ft-ért és abban reménykedsz, hogy tovább fog még drágulni a megvásárolt részvény. Ezt hívják long pozíciónak.

A másik esetben eladod az OTP részvényt drágán 8.280 Ft-ért abban a reményben, hogy később majd meg tudod venni 6.280 Ft-ért is. Vagyis az árfolyamesésre spekulálsz. Ezt hívják short pozíciónak.

Na de hogy tudsz eladni egy olyan részvényt, amit meg sem vettél?

Itt jön képbe az értékpapír-kölcsönzés.

Valakitől, akinek van OTP részvénye, kölcsön kéred az övét, azt adod el, majd a megbeszélt időben visszavásárlod neki az OTP részvényt. Ha szerencséd volt, akkor olcsóbban, mint eladtad.

A kölcsönzés lehetőségéért fizetsz a részvény tulajdonosának, plusz illik pótolni azt a pénzt is, amit osztalékban kapott volna, amíg nálad volt a részvénye.

A másik oldalról ha úgysem akarom eladni az OTP részvényemet a következő években, miért ne adnám kölcsön valakinek, hogy játsszon vele és keressek rajta egy kevés plusz pénzt addig is.

Ezt kérdezték Bencétől, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy kölcsön adják az értékpapírjait.

Ugyanis a brókercéged az engedélyed nélkül nem nyúlhat az értékpapírjaidhoz. Nem forgathatja a saját szakállára, nem adhatja kölcsön, stb.

Ha tönkre megy a brókercéged, elvileg téged nem érhet kár, hiszen a te értékpapírjaidnak meg kell lenni a számládon, maximum átviszed máshová.

(Az más kérdés, hogy sok helyen szó nélkül játszottak az ügyfelek értékpapírjaival, sőt egyszerűen el is lopták azokat. Lásd Questor, Budacash, Hungária, vagy sok másik cég, amelyik így ment tönkre az orosz válság idején a kilencvenes évek végén. Ezért is fontos, hogy csak megbízható cégre bízd a pénzed és az értékpapírjaidat.)

Érhet-e kár akkor, ha engedélyezed az értékpapírjaid kölcsönvételét?

Általában nem. A kölcsönadó cégek biztosítékot kérnek a kölcsönbe vevőtől és ha az árfolyam változása felemésztette a biztosíték 70%-át, lezárják a kölcsönzést.

Azonban lehet olyan helyzet a piacon, amikor ez nem sikerül. Elég a svájci frank villámlásszerű drágulására gondolni a közelmúltból. Ott is mindenki gondosan beállította a korlátokat, csak aztán a piac összeomlása gyorsabb volt, mint a korlátok aktiválódása.

Sokat pórul jártak a Lehman Brothers csődjével is, ugyanis neki kellett volna ezeket az ügyleteket menedzselni, csak közben csődbe ment, így sokan itt is megégették magukat.

Tehát van benne kockázat, még ha nem is túl nagy. Normál piac mellett nem érhet kár általában, de nagy viharok esetén (esetleg) igen.

Ezért a kockázatért cserébe némi többletjövedelemre tehetsz szert. Ennek mértékéről kérdezd meg a brókercégedet.

(Shortoláson kíül használnak még kölcsön értékpapírokat fedezeti ügyletekhez és egyéb módon is, de ez a te szempontodból lényegtelen.)

Share

A KBC Equitas és az osztalékok átváltása

A KBC a kedvenc magyarországi brókercégem, teljesíti mindazt, amit egy ilyen cégtől elvárok. (Megbízható nagybanki háttér, nagy választék, relatív alacsony költségek.)

Azonban úgy jártam, hogy a számlám ellenőrzésekor volt sok forint a számlámon, ami azért furcsa, mert nem szoktam forintot befizetni, mert minek, ha csak euróért és dollárért vásárlok.

Mint kiderült, a kapott osztalékaim lettek átváltva forintra. Amikor telefonáltam, visszarakták az opciót, hogy maradjon az eredeti devizában a kapott osztalék és kamat.

Már mástól is hallottam, hogy így járt, ezért elkönyveltem magamban, hogy biztos ez az alapbeállítás. Erről egy hozzászólásban az egyik cikk alatt meg is emlékeztem.

Hát, nem kellett volna, ma csörgött a telefonom, a KBC-től hívtak, hogy már a nem tudom hányadik ügyfél telefonál ez miatt. (Ebből is látszik, hogy az emberek a hozzászólásokat is olvassák. 🙂 )

Elmondták, hogy ők egyáltalán nem váltják át külön kérés nélkül az osztalékot, vagy a kamatot, valami technikai hiba miatt fordulhatott ez elő nálam és esetleg másnál. Azt kérték, bárki ilyet tapasztalna, jelezze feléjük.

Idézve a levelüket: “Emiatt szeretném leszögezni, hogy a KBC Equitasnál vezetett értékpapírszámlákon a külföldi részvények devizában fizetett osztalékait az adott devizában írjuk jóvá, mindenféle indokolatlan konverzió nélkül. Saját döntésük alapján ügyfeleink persze később átválthatják az osztalékként kapott összeget más devizára a WebBrokerben, de senkit nem “kényszerítünk” ilyesmire.

Azért fontos ezt tisztázni, mert a rendszereinkben több mint 30 külföldi tőzsde részvényei érhetők el, és a tapasztalataink szerint mind több és több ügyfelünk fordul ezek felé a piacok, és ezen belül is kifejezetten az osztalékfizető részvények felé. Számunkra kulcsfontosságú, hogy az osztalékokhoz minden ügyfelünk a lehető legegyszerűbben és felesleges költségek nélkül hozzájusson.

Érdemes hozzátenni, hogy egy-egy nemzetközi részvény osztaléka meglehetősen összetett folyamat végén jut el az ügyfeleink számlájára, és minden igyekezetünk ellenére időnként előfordulhatnak hibák. Ha valaki azt tapasztalja, hogy az osztalék nem a megfelelő devizanemben jelent meg a számláján, mindenképp jelezze az ügyfélszolgálatunkon, és haladéktalanul rendezzük a helyzetet. “

Összefoglalva tehát, ami velem történt, az nem automatikus ficsör, hanem egy bug volt csak a rendszerben.

Ezúton is elnézést a KBC-től. (Ja, ők is elnézést kértek tőlem az eset miatt.)

Szóval lécci többet ne hívjátok őket ez miatt. 🙂

Share

Cetelem kamatcsökkentés, új állampapír

Bejelentették a Cetelem megtakarítási számla kamatcsökkentését. Június elsejétől 500 ezer forint alatt 1,75% 500 ezer és 2,5 millió forint között 1,85%, felette 2% lesz a kamat. Ami marad, a látraszóló kamatozás, vagyis nem kell ezekhez a kamatokhoz lekötni a pénzed.

Az Államkincstár új kétéves állampapírt bocsát ki 2,5%-os éves kamat mellett (link), valamint pénteken lehet utoljára eurós PEMÁK-ot venni a régi sorozatból, az új már csak euró infláció plusz 1%-on fog futni. (Link)

Ha elhisszük az MNB-nek, (elemzés) hogy a következő években 3% körül alakul a magyar infláció, akkor nem tűnik egy nagy üzletnek most két évre befektetni  bruttó 2,5% (nettó 2,12%) hozam mellett.

Bónusz egy cikk az EU-s támogatások hatásáról a magyar gazdaságban. (Link) Ez azért fontos, mert 2020 után a pénzeső sokkal kisebb mértékben fog hullani a magyar gazdaságra.

Share

Reálhozamok a nagyvilágban

A tegnapi cikkemben infláció feletti 3,5% és 2,5%-os reálhozammal számoltam, többek kétségbe vonták, hogy el lehetne ennyit érni a befektetéseken.

Ezért nézzük meg, milyen hozamokat lehetett elérni világszerte az elmúlt évtizedekben, évszázadban.

A pénzünk értékét két dolog befolyásolja: az abszolút értéke és a relatív értéke.

Az abszolút értékét az infláció befolyásolja. Ha az éves infláció a példa kedvéért évi 3%, akkor ennyivel több pénzre van szükségem évről-évre, hogy ugyanazt megvehessem a pénzemből, mint eddig, hogy az addigi életszínvonalamat fel tudjam tartani.

Ez egy trükkös dolog, hiszen jól hangzik, hogy ha elteszel mától havi 30 ezer forintot 5% kamat mellett, 25 év múlva lesz 17,6 millió forintod. Igen ám, de ez ugyanannyit fog érni, mint ma 8,4 millió forint, ha az infláció 3% volt átlagosan.

Ráadásul inflációs sokkok is érhetnek 25-30 év alatt. A legtöbben még emlékeznek a kilencvenes évek elejére, amikor 25% felett volt az infláció, de az amerikai dollár is évi 7-14%-ot vesztett az értékéből a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején.

Egy-egy ilyen sokk pár év alatt csúnyán elerodálja a megtakarításunk valódi értékét, ezért fontos devizák és befektetési eszközök (részvény, kötvény, stb.) szerint is diverzifikálni a befektetéseinket.

Olvasd tovább

Share

Mennyit tegyél félre nyugdíjra és mikor?

Aki egy kicsit is tud számolni, gyorsan rájön, hogy a mai ötvenéveseknek sem jut már majd olyan sok nyugdíj, mint a most nyugdíjasoknak. Ennek két egyszerű oka van: a nyugdíjrendszer már ma is túl bőkezű és évtizedek óta demográfiai válság van Magyarországon is. Miközben egyre tovább élünk, egyre kevesebb gyereket szülünk, márpedig a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer csak akkor lenne életképes, ha minden szülőképes nő legalább 2,1 gyereket szülne élete során. Jelenleg ez az érték 1,3 körül billeg, ráadásul minden hatodik magyar gyerek már külföldön születik meg a kivándorlás miatt.

Erről már sokat írtam, nem is akarom még egyszer kifejteni a témát.

Inkább nézzük meg, mennyit kell eltenned havonta, ha nyugdíjasként is szeretnél normális életet magadnak.

A modell: egyszerű értelmiségi diplomás, aki a példa kedvéért 23 évesen 180 ezer forintos nettó fizetéssel kezdi a nagybetűs Életet, majd 40 éves korára folyamatosan eléri a 400 ezer forintos nettó fizetést és ennyi is marad neki a bére 65 éves koráig. (Ha te ennél többet vagy kevesebbet keresel, akkor értelemszerűen arányosan számolj többet vagy kevesebbet, mert nem ez a lényeg, csak illusztráció. Ne kezdj el szokás szerint a lényegtelen  dolgokon lovagolni a hozzászólásokban. )

Az inflációval olyan értelemben nem számolunk, hogy minden értéket mai forintban veszünk, de a hozamokat is infláció felett számoljuk csak.

Első példa: emberünk már az első hónaptól a fizetése 5%-át elteszi nyugdíjra, egy nem túl kiugró, inkább konzervatív 3,5% infláció feletti hozamra. (Vagyis félretesz nyugdíjra havi 9-20 ezer forintot, de már az első fizetéséből.)

Így 18,5 millió forinttal megy nyugdíjba, ami 22 évre picit több, mint 100 ezer forint nyugdíjkiegészítést jelent neki. (Minden mai értéken értendő. Hogy miért 22 év, arról cikk itt). Fontos, hogy a 22 év végére a teljes tőkéjét fel is éli, így komoly gondba kerül, ha ő lesz az, aki felülről alakítaná az átlagot. Márpedig ez az emberek közel felével meg fog történni.

Ha a fizetése 10%-át tenné el, nem meglepő módon ennek a duplájából gazdálkodhatna, havi 200 ezerrel egészíthetné ki az állami ellátást.

Ha a hozama csak 2,5% lenne az infláció felett, 37 millió helyett csak 29,4 milliója lenne, így 159 ezer forint lenne a havi ellátmány. Ha a hozam 4,5% lenne, 46,9 millió lenne a végső megtakarítás 65 évesen, vagyis durván egy százalékpont különbség a hozamban 20% különbséget jelent a végeredményben. (Ugyanennyit nyom a latban az egy százalék plusz költség is a befektetéseidnél, ezért válogasd meg, hol és milyen költség mellett gyűjtöd a pénzed.)

Ha valaki 35 évesen kezd el takarékoskodni, a fizetése 7,5%-át kell eltennie 3,5%-os reálkamat mellett a mostani fizetésének kicsit több mint negyedét jelentő havi nyugdíjkiegészítés miatt.

45 évesen már a 13,3%-át, 55 évesen a 31,5%-át.

Vagyis ha 55 évesen elteszed a fizetésed harmadát, azzal a jelenlegi fizetésed kicsit több mint negyedével tudod csak kiegészíteni a nyugdíjadat.

(Az is remek lehetőség, hogy 5%-kal kezded a megtakarítást, majd a fizetésemelések felét az életszínvonalad emelésére fordítod, a másik felét viszont félreteszed. Így 40 évesen már közel 120 ezer forintot fogsz eltenni úgy, hogy nagyon fel sem tűnik. Bővebben: Az életszínvonalad inflációja)

A tanulság? Ha időben elkezded, nem olyan nagy kihívás a nyugdíjas évekre való felkészülés, azonban ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nagyobb falat még egy kisebb nyugdíjkiegészítés összegereblyézése is. Ne engedd, hogy mindig minden fontosabb legyen a nyugdíjadnál: most vagyok fiatal, most kell élnem, most a lakásra gyűjtök, aztán a házra, majd a gyerek oktatására, most a gyerek lakására és így tovább. Egy átlagos fizetésből 55 évesen már szinte lehetetlen normális mennyiségű pénzt félretenni, ezért ne halogasd a dolgot.

Ebben a cikkben találsz egy nyugdíjkalkulátort, amit pároknak készítettem, itt a paramétereket is állígathatod és számolhatsz az esetleges örökséggel is. (De előtte olvasd el ezt is: Minek számít a várható örökség?)

Share

Napi hírek

Több olyan hír látott ma napvilágot, ami többeket érdekelhet:

– Itt az új ötveneurós bankjegy. Ezen a linken megismerheted a kinézetét és a biztonsági elemeit magyarul. A régebbi 5-10-20-50 eurósok bevonásáról még nincs döntés, így azok még továbbra is érvényesek.

– Ahogy írtam régebben is, tavasszal indul a NOK, erről maga a szervező cég plakátolta ki a belsős anyagait. A 444 cikke itt. Hogy miért lesz egy nagy lehúzás az egész, arról ebben a cikkben (is) írtam már.

– A sokat vitatott reklámadó mértéke 9%-ra nő május végétől, addig azonban nulla százalék lesz átmenetileg. Sok céget érint, érdemes elolvasni a NAV tájékoztatását a jelenlegi helyzetről. Az index cikke a témában itt.

– Az ingyenes kéményseprésből csúnya adó lesz, ha csak egy egyéni vállalkozás be van jelentve egy lakóingatlanba. A 24.hu cikke itt.

Share

A címke nem minden

A Vanguard az egyik legnagyobb alapkezelő (Az 500 legnagyobb alapkezelő), az alapítója találta ki az index alapokat, illetve magát az ETF-eket is, mint befektetési formát. Ezeknek létrejöttéről és történetéről ebben a cikkben írtam részletesen.

Az ETF nem más, mint egy olcsó befektetési alap, ahol ugyanazt kapod, mint egy hagyományos befektetési alapnál, csak olcsóbban. Cikk: Befektetési alap vagy ETF?

A passzív alapoknak hívjuk azokat az alapokat, amik megveszik a piacot, a tőzsde vagy kötvényindexeket és igyekeznek a legkevesebb mozgással tartani a pénzt, ugyanis minden adásvétel sokba kerül. A passzív alapok filozófiája az, hogy ha a költségeket is figyelembe veszed, hosszú távon úgysem tudsz okosabb lenni a piacnál, mert képtelenség, hogy mindig te látod előre a jövőt és mások nem.

Az aktív alapok kezelői ezzel szemben azt állítják, hogy igenis megéri kifizetni az ő néha igen borsos díjukat, mert még hosszú távon is képesek verni a piacot a magasabb költségek ellenére is. Cikkek: A vakmajom visszatérAktív vagy passzív, a Nagy Fogadás, Akik látják a jövőt, A forgalom 99%-a semmi értéket nem hoz létre

Azt már minden kezdő befektetőnek tudnia kell, hogy az egyik legfontosabb szempont a befektetéseknél a költség. Ha neked ez még nem világos, olvasd el mindenképpen ezt a cikket.

Tehát a fentiekből kiderül, minél inkább passzív valami és minél inkább ETF, annál kisebb a költsége, tehát annál több marad nekünk és ez jó.

Nos, pont ezt az általánosítást veszi górcső alá a Vanguard cikke itt. Természetesen a cikk a Vanguardot fényezi, ennek ellenére tanulságos a mondanivalója: ne a címkét nézd, hanem a címke alatti valódi költségeket, mert sok ETF drágább, mint néhány befektetési alap, sőt aktívan kezelt alapok is lehetnek olcsóbbak, mint sok passzív ETF. Mostanában én is találkoztam néhány indexkövető ETF-fel, ami közel 1%-os költséggel dolgozik. (Például ezzel. Sajnos rajta kívül más nem fektet ebbe a piacba tudtommal, így annyit kér, amennyit csak szeretne.)

Tehát a lényeg röviden: ne borító alapján válassz könyvet. ETF ide, passzív indexkövető stratégia oda, mindig győződj meg a valódi költségekről döntés előtt. Az ETF-ek Fact Sheet-jében vagy a KIID-ben mindig megtalálod a költségeket TER (Total Expense Ratio) vagy Ongoing Charges címen.

Share

Hátrahagyott adósságok

Elgondolkodtató amerikai statisztikát olvastam, miszerint az elhunytak 73%-a adóssággal rendelkezett a halála pillanatában, méghozzá csekélynek éppen nem mondható átlagosan 61.554 dollár értékben. Az adósok 68%-a hitelkártyaadóssággal rendelkezett, 37%-a lakáshitellel, 25%-a autóhitellel, 12%-a személyi kölcsönnel és 6%-a diákhitellel.

A magyar szabályokhoz hasonlóan az örökösök maximum csak a vagyon mértékéig felelnek az elhunyt hiteléért. Azonban a hitelezők ragaszkodhatnak az ingatlan és egyéb vagyontárgyak eladásához, függetlenül attól, hogy az életben maradt házastársnak, vagy akár a kiskorú gyerekének nem lesz hol laknia.

Ha volt kezes vagy adóstárs a hitelben, akkor könnyen lehet, hogy ő lép elő fő adóssá az elhunyt helyett és onnantól az ő egyedüli problémája lesz a felvett hitel.

Ezért elsősorban azt javasolják, hogy élj a lehetőségeiden belül, soha ne költs el olyan pénzt, amit még nem kerestél meg. Így a rokonaid,  gyerekeid vállára nem adósság szakad, ha váratlanul, vagy kevésbé váratlanul elhunytál. Ne vegyél autót hitelre, tévét személyi kölcsönből vagy nyaralást hitelkártyából.

Ha adósságod van és még nem vagy 60-65 év feletti. köss életbiztosítást legalább az adósságaidnak megfelelő összegig. (60-65 év felett nem fognak szóba állni veled a biztosítók, maximum balesetbiztosítást köthetsz ilyen korban.)

Ezen kívül mindig legyél felkészülve a váratlanra, erről itt egy cikk, hogyan tedd.

 

Share

Pénzmosás az ingatlanpiacon

A nemzetközi adatcsere egyezmény világszerte rengeteg bankszámla adatait hozzáférhetővé tette a nemzeti adóhivatalok számára, még az offshore cégek mögé rejtőzködő magánszemélyekét is.

Ezért még inkább előtérbe került az ingatlanvásárlás az egész világon. Ugyanis amíg a pénzmosás nagyon jól le van szabályozva az egész világon (a bankoknak minden 3,6 millió forint feletti rendkívüli pénzmozgást jelenteni kell elméletileg, az 500 ezer feletti pénzváltáshoz már azonosításra van szükség, a határon nem lehet 10 ezer eurónál többet átvinni bejelentés nélkül, stb.), addig az ingatlanpiac az egész világon melegágya a pénzmosásnak.

Kínai pártfunkcionáriusok, orosz maffiózók, kolumbiai drogkereskedők és mindenki más az ingatlanpiacon mossák tisztára a pénzüket. Alapítanak egy offshore céget mondjuk Belize-ben, amelyik megveszi a kiszemelt ingatlant Londonban, Vancouverben, vagy Miamiban.

Az Egyesült Királyságban tavaly 1,2 millió ingatlan tranzakció volt, ebből mindössze 335 esetben történt meg, hogy vagy az eladót vagy a vevőt gyanúsnak találták. Miközben évi 100 milliárd fontra becsülik azt az összeget, amit csak a Királyságban az ingatlanpiacon mosnak tisztára.

Ez az összeg pedig tovább nő, mióta már rengeteg országban nem lehet névtelenül pénzt tartani a bankokban a már említett nemzetközi adatcsere-egyezmény 2017-es indulása miatt. Bankban már tízezer euród sem lehet titokban a Föld másik felén sem, míg ingatlant akár több millió dollár értékben is birtokolhatsz akármelyik országban. Az ingatlanok tulajdonosait sehol nem jelentik le a külföldi adóhatóságoknak. Így nem csak a luxusingatlanoknál, hanem az olcsóbb házaknál, lakásoknál is megjelentek a külföldi vevők, akik szeretnék a pénzüket a túl transzparenssé váló bankokból kimenekíteni.

Ebből származik a pénzmosás melletti másik komoly probléma, hogy rengeteg városban elképesztően elszállnak az ingatlanárak a külföldi befektetők miatt is. Egy kínai, vagy orosz maffiózónak semmilyen ár nem drága, ha szeretné kihozni a pénzét az országából úgy, hogy lehetőleg senki ne tudjon róla, hogy az az övé. (Például Floridában az ingatlanvásárlások 22%-a külföldiek által történik, de más nagyvárosokban is kiugró az arányuk.)

Ez is nagyban hozzájárult, Londonban már 19,5 évnyi átlagfizetésbe kerül egy átlagos lakás, Vancouverben is az egekben vannak az árak, San Franciscoban pedig nem találnak óvónőt vagy tanítónőt, mert egyszerűen egy ilyen fizetésből nem tudják finanszírozni a lakhatásukat a városban.

Ezért az elmúlt hónapokban kezdték komolyabban venni a problémát a helyi hatóságok.

Londonban 2017 májusától az ingatlanokat vásárló offshore cégek tényleges haszonhúzóit is be kellene jelenteni, több amerikai városban is hasonló vonatkoznak a 1,5-2 millió dollár feletti készpénzes vásárlásokra.

Érdeklődve várjuk, sikerül-e a hatóságoknak megcsinálni azt, amit nagy nehezen a bankszámláknál már elértek, hogy értesítik a honos adóhatóságot a helyi ingatlanokba fektetett összegekről is.

Ha ezt sikerülne megvalósítani (nem holnap lesz), valószínűleg hatalmasat fognak esni az árak a nagyvárosokban (még Budapest belvárosában is), mert hirtelen nagyon sok eladó ingatlan lesz mindenhol.

Javasolt bejegyzés: Ingatlanvásárlás külföldön

Share

Már megint az apróbetű

Lassan már külön sorozatot is indíthatnánk az apróbetűről.

Dávid szaladt bele most egy újabb késbe, amiről érdemes nektek is tudni.

Dávid kisbefektető és részvényeket vásárol. Azt vette észre, hogy hiába van osztalékfizetés, neki nem nő a vagyona.

Aztán megtalálta a probléma gyökerét.

Értékpapírok osztalékfizetés ügyintézési díja a BÉT Azonnali Szekciójában kereskedhető részvények esetén díjmentes. Minden egyéb esetben az ügyintézés – mint kiegészítő szolgáltatás – díja a mindenkori Díjjegyzék szerinti, jelenleg 15 EUR (vagy annak megfelelő deviza, maximum az osztalék értékéig). (innen)

A brókercége 15 eurót von le minden osztalékból ügyintézési díj gyanánt. Sok részvény negyedévente, félévente fizet osztalékot, főleg az amerikai részvények. De még ha évente fizetnek is, neki semmi nem marad, mert jellemzően 800-1000 eurója van egy-egy cég részvényeiben, évi 2%-os rátával számolva pont nulla marad neki. (Még szerencse, hogy mínuszba nem kerülhet a díj miatt.)

Egy újabb apróbetű, amire érdemes odafigyelned.

Share

Digi mobil mikor lesz?

A tavalyi adatok szerint ma kellene indulnia a Digi mobilszolgáltatásának.

Bár még dél sincs, azért azt kijelenthetjük, hogy ma valószínűleg már nem fog elindulni. Főleg azért, mert másfél hete Pécsen még csak az átjátszótorony engedélyezése folyt.

De van ennél rosszabb hír is innen.

Az eddigi március 21-i tervezett indulás most már szeptember közepe. Reméljük, ez már tényleg az indulási dátum lesz nem csak egy újabb dátum, amit az utolsó pillanatban változtatni fognak.

Share

Kickstarter közösségi finanszírozás: így csináld

Többen kérdeztétek már, hogyan lehet pénzt szerezni egy (szerintetek) jó ötlethez, hogyan működnek a közösségi finanszírozós oldalak, mint például a Kickstarter.

Mivel olyan ügyfelem is volt, aki itt szerzett finanszírozást, megkértem, írja le, hogyan lett sikeres a projekt, szerinte mire kell figyelni és milyen buktatók vannak.

Következzen hát az ő cikke a tapasztalataival és tanácsaival.

Magyarország 3. legsikeresebb közösségileg finanszírozott projektjeként, Miklós megkért rá, hogy írjak pár szót a közösségi finanszírozásról. Kezdjük az alapoktól!

Tegyük fel, hogy van egy nagy ötleted aminek a megvalósításához jelentős tőkére van szükséged. Az ötlet maga lehet egy film készítése, egy számítógépes játék, vagy egy hiper-szuper kütyü.

Ekkor néhány potenciális finanszírozási forrás közül választhatsz. A banki hitelt azt hiszem senkinek nem kell bemutatnom, de a többség nem szívesen vesz fel tízmilliókat és terheli be jelzáloggal az otthonát.

További lehetőség a kockázati tőke befektető (venture capitalist) bevonása, aki abban a ritka esetben ha egyáltalán szóba áll veled, elhiszi, hogy az ötletedben van potenciál és hogy meg is tudod csinálni, adhat neked egy rakás pénzt. Cserébe pedig neked adnod kell egy vaskos tulajdon részt a cégedből és rendszeresen beszámolókat kell írnod neki. (A VC lehet jó ember is, és segíthet is, de mi úgy éreztük, hogy nem a mi világunk.)

Nekünk a közösségi finanszírozás (crowdfunding) volt a legszimpatikusabb alternatíva. Lényege, hogy összegyűjtesz jó pár érdeklődőt, akik hajlandóak előre megvásárolni a termékedet, az így összegyűlt tőkéből kifejleszted / legyártod a terméket és kipostázod azt a vásárlóknak. Olvasd tovább

Share

Bankszámla közel négy évig ingyen: CIB Eco bankszámla akciók

Az anyósomnak kerestem új bankszámlát, a kalkulátor is a CIB Eco-t dobta ki a legjobbnak.

Most év végéig rengeteg mindent ingyen adnak, így például a VISA Electron bankkártyát, ingyenes az utalás, csoportos beszedés az interneten megadott megbízásokra, sőt a havi díj is nulla forint, ha legalább minimálbérnek megfelelő összeg érkezik a számládra havonta. (Ez nem lehet bankon belüli saját számláról történő átvezetés vagy pénztári befizetés. Az első három hónapban nem vizsgálják, hogy teljesült-e a beérkezés.)

Sőt, már nekik is van mobilalkalmazásuk, ahová SMS helyett interneten kaphatsz értesítéseket, így ezért sem kell külön fizetned.

Vagyis az első évben tényleg nulla forint a költség, utána is csak évi 2.900 Ft a kártyadíj, nulla forint a számlavezetés és a netes utalásnál csak a tranzakciós adót számolják fel. (Tipp: nyisd le a kalkulátorban a “Szabd személyre a bankszámládat”fület és ott a saját szokásaidnak megfelelően töltsd ki az adatokat, így megkapod, hogy neked személy szerint melyik számlacsomag mennyibe kerülne.)

De mondom tovább: kaptam egy SMS-t, mint régi ügyfél, ami egy másik akcióra hívja fel a figyelmet, amit nem találtam meg a CIB oldalán sem.

Eszerint ha most nyitsz ilyen számlát és augusztus végéig legalább négyszer érkezik négy különböző hónapban minimálbérnek megfelelő összeg a számládra, akkor további 10 ezer forintnak megfelelő összeget jóváírnak.

Vagyis az első év ingyenes, plusz kapsz még annyi jóváírást, ami további majdnem három évre fedezi a kiadásaidat. (Havi 150 ezer forintnyi pénzfelvétel ugye a törvény miatt ingyenes.)

Szerintem ennél jobb ajánlat jelenleg nincs a piacon, ráadásul egy olyan banktól, aminek azért nem csak egy-két fiókja van az egész országban. Ehhez nem kell ügynök, mint az Erste Privilégiumhoz, elég hozzá a minimálbér (annak se kell munkabérként érkeznie) és nem csak határozott időre szól.

 

Share
1 2 3 4 5 6 96