Mi újság?

Olvasgattam a legfrissebb, de így is túl régi, októberi hitelezési statisztikákat, durva esés volt már októberben is.

Kíváncsi voltam, azóta tovább esett-e a hitelek állománya.

Felhívtam hiteles Gáborunkat, hogy mi újság a hitelfronton.

Azt mondta, hogy ő most el van foglalva a szabadfelhasználású hitelekkel (cikk erről itt) és a babaváró rohammal (cikk), de ha ezek nem lennének, akkor feleannyi hitele lenne, mint tavaly ilyenkor. A kollégái szerint is 50-70%-kal esett a hitelkereslet.

Reménykednek a piac gyors feltámadásában, de egyelőre úgy tűnik, hogy a kereslet visszaesése el fog tartani egy darabig. Amíg ilyen magasak a hitelkamatok és ennyire drága az élet, illetve bizonytalan a jövő, szerintem az emberek sokkal inkább meggondolják, hogy vegyenek-e fel hitelt és ha mégis, akkor meddig nyújtózkodjanak.

A másik, ami feltűnt, hogy nyakunkon a téli szünet, erre az időpontra már októberben el szoktak fogyni az utazások. Most pedig még mindig küldözgetik az utazási irodák az ajánlatokat, nagyon úgy tűnik, hogy messze nincs akkora kereslet, mint máskor.

Felhívtam egy utazási irodával rendelkező barátomat. Ő érdekes dolgot mondott. Jól látom, hogy a középkategóriás utazásokra nincs kereslet. (Egyiptom, Kanári szigetek és ehhez hasonlóak.) Ott most is sok az üres hely, nehéz eladni ezeket az utakat.

Azonban a két-három-négymilliós utazásokat ugyanúgy viszik, mint eddig, ha nem jobban. Mindenki akar menni szilveszterezni Zanzibárba meg Dominikára, de már régen nincs hely sehová.

Szintén nagyon mennek a száz- kétszázezer forintos buszos utak, egy túra két busszal (kb. száz fő) egy nap alatt elkel.

Ha jól értelmezem az okokat, a luxusutak eddigi közönségének ugyanúgy van pénze, mint eddig, az eddigi közepes utazások érintettjei viszont nagy részben lejjebb léptek és a negyed-harmad annyiba kerülő utakat választják inkább a tengerparti telelés helyett.

Mondott még egy érdekes dolgot is. Az irodában van pénzváltás is. Máskor decemberben talicskával hordták be az eurót, fontot és svájci frankot a bankba, mert jöttek haza a külföldön dolgozók és hozták haza a rengeteg valutát, amit átváltottak nekik forintra.

Most nemhogy nem viszik be a bankba a leváltott pénzt, hanem még pluszban kell kihozniuk, akkora a kereslet. Rengetegen jönnek be és váltanak át több millió forintot szinte bármire.

(Egyébként ez látszik a lakossági állampapírok mennyiségén is. Hiába emelték meg a lakossági kamatokat, csak novemberben 350 milliárddal csökkent a lakossági állomány és valószínű, hogy december is hasonlóan fog alakulni. Ennek a pénznek a nagy része is nyilván devizába vagy valutába vándorolt, hiszen nincs más megtakarítási lehetőség forintban, ami überelné az állampapír hozamait.)

Share

Napelemesek, csúnyán megszívtátok

Sunnyogva és lapítva, ahogy szokták, kihoztak egy törvényt, ami teljesen értelmezhetetlen volt a napelemesek elszámolásáról. (Társadalmi egyeztetés, az. Ha egy újságíró nem vette volna észre a Közlönyben az eldugott hírt, a mai napig senki nem tudna a változásról. Szokás szerint, fű alatt, sunyin hoztak egy újabb törvényt, amivel százezreket hoztak rossz helyzetbe. Annyi tisztesség nem volt bennük, hogy legalább utólag bevallják, hogy hoztak egy ilyen törvényt.)

Első olvasatban arról szólt, hogy aki szaldóban van 2024 előtt, az 10 évig maradhat benne. Nem erről volt szó, hanem arról, hogy amíg a rendszere él, addig maradhat, de egye fene, 10-12 év alatt megtérül a rendszer, utána a maradék idő haszon bruttó elszámolás mellett is.

Így már ez is csúnya húzás lett volna, de lenyeltük a békát.

Aztán jobban olvasva nem a törvényt, mert az egy szokásos értelmezhetetlen, összecsapott zagyvaság volt, hanem annak a magyarázatát (ami szintén értelmezhetetlen zagyvaság, láthatóan senki nem olvasta el, mielőtt kiadták volna. De hát minek is olvasták volna el, jóvanazúgy akkor is, ha értelmetlen az egész), többeknek gyanús lett, hogy csúsztatás van a törvényben, mert senki nem lehet szaldós 2024 után, csak havi szaldós, ami nagyjából annyit ér, mint halottnak a beöntés, hiszen amikor a legtöbb áramot használod, november-december-január, a nap szinte egyáltalán nem süt, cserébe az év többi részében rengeteg felesleget termelsz. Így alig jobb, mint a teljesen bruttó (oda és vissza külön-külön) elszámolás.

A megtermelt felesleget a mai állás szerint 4,8 forintért veszik át, hogy aztán két sarokkal lejjebb eladják a hipermarketnek vagy az irodaháznak 240 forintért. Az a 4,8 forint alig több, mint ha semmit nem adnának érte.

Ez már viccnek is rossz lenne

Ha ezt hamarabb mondták volna (ahogy tisztességes lett volna), senki nem rakatott volna fel napelemet, hiszen így 20 év felett van a megtérülése, ami nagyjából a rendszer élettartama. Pont azért találták ki a szaldót, hogy támogassák a napelemeket. (A napelemparkok pedig fix átvételi minimumárat kaptak, szintén a megtérülés miatt.)

» Read more

Share

Önkéntes nyugdíjpénztárt érdemes kötni?

A múlt heti cikk a nyugdíjbiztosításokról szólt.

Megérheti a nyugdíjbiztosítás nyugdíj előtt?

A cikk lényege, hogy csalóka a 20%-os állami adójóváírás, mert néhány év alatt a költségek, amiket a bent lévő pénzedből vonnak minden évben, bőven megeszik az évi 20%-os adójóváírást, amit csak az aktuális éves befizetésekre kapsz. (Bővebben a cikkben.)

Felmerült a kérdés, hogy mi legyen az önkéntes nyugdíjpénztárral, azt érdemes-e kötni.

Gyakori tévedés, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak csak befizetésnél van költsége. Ez sajnos nem igaz, ugyanúgy van alapkezelői költsége is, hiszen azt a pénzt kezelni is kell, amit befizettél. S nagyon nem mindegy, mennyiért is kezelik azt a pénzt.

Ezen a linken tudod megnézni, hogy a te önkéntes nyugdíjpénztáradnak mennyi a költsége. Emlékeztetőül 30 év távlatában 0,9% éves költséget tud kompenzálni az évi 20%-os adójóváírás. (Persze ne felejtsd el, hogy máshol is lehet költséged, ha például egy befektetési alapba teszed a pénzed.)

Ezen a linken pedig a tavalyi hozamokat tudod megnézni.

Az előző cikkben található nyugdíjbiztosítás kalkulátort tudod arra is használni, hogy megnézd, mennyire éri meg neked önkéntes nyugdíjpénztárt indítani, csak logikusan használd az önkéntes nyugdíjpénztárad TKM mutatóját a kalkulátorban. (Mivel a jellemző éves költség 1,3-2%, ezért lényegesen jobb a helyzet, mint a nyugdíjbiztosításoknál, de azért olcsónak ezeket a termékeket sem lehet hívni.)

Update: sokan kérdezik, hogyan lehet kiszabadulni vagy megszabadulni ezektől a szerződésektől. Egyrészt nem nagyon tudsz tőle megszabadulni (az első tíz évben konkrétan sehogy nem tudsz belőle kilépni), másrészt viszont nem is biztos, hogy érdemes, mert annyira azért nem rosszak és jellemzően a legtöbb embernek nincs is túl sok pénze benne.

Ha nem akarod tovább fizetni, akkor ne tedd vagy maximum fizesd a minimálisan elvárt havi összeget. Tíz év után háromévenként adómentesen ki tudod venni a hozamot, azzal érdemes élni. A tőke kivétele is lehetségessé válik tíz év után, de csak durva, bár évről-évre csökkenő adó mellett. (2011-ben szigorították a tőke felvételét.) A tőkét érdemesebb nem bántani, mint mondtam, annyira azért nincs rossz helyen, hogy még adóba is elvigyék a komoly részét.

Share

Megérheti a nyugdíjbiztosítás nyugdíj előtt?

Az egyik tanácsadást kérő ügyfél most kötött egy nyugdíjbiztosítást, a kérdés a szokásos volt, nem volt-e túl nagy butaság.

Azt már minden olvasóm tudja, hogy miért nem kötünk nyugdíjbiztosítást. Egy szó a válasz: a költségek miatt. Bővebben kifejtve a hatalmas költségek miatt.

Mindenkinek az adójóváírással adják el a nyugdíjbiztosítást. Kovács úr, minden évben kap ajándékba 20%-ot az államtól, még a hülyének is megéri, olyan gazdag lesz, hogy nem is tudja, mit csináljon majd a pénzével.

Nagyon szép az állami adójóváírás, de ezzel szemben ott áll a biztosítás költsége.

De hát az csak 3,5-4,5% évente, az adójóváírás pedig 20% évente, bőven kompenzálja egymást.

Igen, csak a 20%-ot csak az aktuális éves befizetésedre kapod, a 3,5-4,5%-ot pedig a bennlévő pénzedből vonják, ami évről-évre egyre több, egyre nagyobb összeg 3,5-4,5%-át veszik el költség címén.

Nem kell matematika szakosnak lenni, hogy az ember ráérezzen, hogy legkésőbb öt év után a bennlévő pénz 4%-a, amit költségként elvonnak, az több, mint az aktuális évi befizetés 20%-a.

» Read more

Share

Inflációs adat: nincs vége a rekordoknak

Kijött a novemberi inflációs adat, újra rekordot ünnepelhetünk (ha van még kedvünk hozzá): 26 éve nem volt ilyen magas az infláció.

Az éves infláció 22,5% lett novemberben, az egyhavi emelkedés pedig 1,8%. A maginfláció 24%-ig szaladt fel, a nyugdíjas-infláció pedig 25,2% lett.

Az élelmiszerek már a KSH szerint is közel 44%-ot drágultak, a háztartási energia pedig 65,9%-ot emelkedett egy év alatt.

S ezzel máris a legelsők lettünk Európában! A többiek már sehol nincsenek, pedig a sok árstop miatt lefelé csal a magyar adat. De ez sem gátol meg bennünket, hogy mindenkit leelőzzünk. Ha majd az elengedett benzinár is megjelenik jövő hónapban a magyar adatban, messze el fogunk húzni a mezőnytől, főleg azért, mert máshol már csökken az infláció.

Bár a decemberi adat még nem ismert, az idei átlagos infláció valahol 14,5-15% között lesz. Az infláció tetőzését most éppen valamikor 2023 első felében várják, valahol 25%-os érték mellett. A 2023-as átlaginfláció is valahol az idei környékén fog alakulni az előzetes várakozások szerint.

(A sok jó hír hatására a forint is 416 forintig gyengült az euróval szemben. De ezt már csak zárójelben.)

Share

Önök kérték

Nem akartam írni róla, de annyian kértétek, hát írok egy keveset Matolcsy jegybankelnök beszédéről, ami lázban tartja most az országot.

Zárt körben ugyan, de olyan szinten kritizálta a kormány munkáját, amit még kevesen tettek meg előtte a Fideszhez tartozó politikusok közül: Magyarország válságközeli helyzetben van, az egyik legsérülékenyebb ország az egész világon, a termelékenységi szint az egyik legrosszabb egész Európában, hamarosan és tartósan itt lesz a legmagasabb az infláció, a második legsúlyosabb az ikerdeficit egész Európában, helytelen a kormány válságkezelése, az árstopok csak durván növelik az inflációt, a benzinár befagyasztása miatt egyedül Magyarországon tankolnak többet az emberek, mint egy éve, az infláció egyáltalán nem a háború miatt van ilyen magasan és így tovább.

Mennyire háborús ez az infláció?

Sokan öszödi beszédként kezdték el aposztrofálni Matolcsy beszédét. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc szintén zárt körben ismerte el, hogy a kormány gazdaságpolitikája súlyosan elhibázott volt, csak a felvétel kijutott a zárt falak mögül. Ez volt a híres-hírhedt öszödi beszéd, ami nagyban hozzájárult az akkori kormány bukásához.

Egyrészt az a szörnyű, hogy meglepődünk azon, ha a jegybank elnöke kritizálja a kormány munkáját. Igazság szerint ez lenne a dolga, ha úgy látja szükségesnek. Ha a kormány jó irányba megy, akkor támogatja a kormányt a jegybank a pénzügyi politikájával. Ha azonban azt látja, hogy a kormány rossz irányba vezeti az ország gazdaságát, akkor a saját eszközeivel megpróbálja azt korrigálni a deviza védelme érdekében. Ezt jelentené, hogy szükség esetén a monetáris politika, vagyis a jegybank ellensúlyként viselkedik a fiskális politika, vagyis a kormánnyal szemben. Ezért (lenne) nagyon fontos a jegybank függetlensége a kormánytól.

Másrészt szerintem ez a beszéd sokkal inkább hatalmi harcról szól, mint bárminek a beismeréséről.

» Read more

Share

Így kezeld az előfizetéseid

Valakivel beszéltünk a napokban, szóba kerültek a különböző program és streaming előfizetések, amitől nagyon fázik, mert attól fél, hogy elfelejti lemondani őket és sok felesleges pénzzel fogják megterheli a számláját.

Ebben tökéletesen igaza is van. 10-12 évvel ezelőtt, ha kellett egy program, vagy alkalmazás, akkor megvetted néhány ezer forintért és a tiéd volt.

Azóta rájöttek a szoftvergyártók, hogy sokkal jobb inkább havonta-évente lehúzni az ügyfeleket, mert sokkal több úgy a bevételük.

Különösen a telefonos appoknál szembetűnő a trend, de például a Photoshopot sem tudod már régóta megvásárolni.

A legrosszabb, amikor előfizetsz egy appra (mert gyakran nincs más választásod), amit aztán el is felejtesz, sőt akár le is törölsz fél év múlva, de az a háttérben újra és újra beterheli a számládat. Ha az bankkártyáról megy, a legtöbb ember néha évekig nem veszi észre a sok bolti vásárlás mellett ezeket a levonásokat.

Esetleg a gyerek rágja a füled, hogy születésnapjára valami játékra kér előfizetést, amivel aztán már nem is játszik két hónap múlva, de az előfizetés még mindig aktív marad.

Vagy két hét ingyenességet ajánl az app, de utána elkezdik terhelni a számlád.

Tehát a veszély nagyon is valós (ezért is szeretik a fejlesztők az előfizetős modellt), de van rá egy egyszerű megoldás.

Bármire előfizetek, azon melegében le is mondom, legyen az app vagy streaming előfizetés. (Androidnál Play áruház, jobb felső gomb és ott Fizetések és előfizetések. Itt érdemes is ellenőrizni, hogy van-e valami élő előfizetésed, amiről elfeledkeztél.)

Ekkor csak addig él az előfizetés, amíg ki van fizetve, addig viszont él. Így soha nem ér kellemetlen meglepetés. (A gyerekeknél még azt is meg szoktam csinálni, hogy miután előfizetek nagy ritkán valamire és azonnal le is mondom, még a bankkártyát is törlöm, hogy biztos ne tudják meghosszabbítani a gyerekek az előfizetést.)

Ez működik az ingyenes időszakban is, nem kell attól tartanod, hogy az ingyenes időszak után beterhelik a számládat. A legtöbb komoly cégnél a lemondás ellenére még igénybe veheted a szolgáltatást az ingyenes időszak végéig. S ha tetszik, még mindig tudod folytatni az előfizetést egy gombnyomással.

Ennyit kell csak csinálnod, minden előfizetésnél mindjárt gondoskodni is a lemondásról. Ha meggondolod magad, bármikor tudod hosszabbítani, de ha nem, nem fognak feleslegesen megkopasztani.

Egyébként az Uniónál is kiverte a biztosítékot ez a rendszer, éppen most alkotják hozzá a törvényt, hogy a leiratkozás gombot is olyan könnyedén megtaláld, mint a feliratkozás gombot és ne lehessen játszani azzal se, hogy az ingyenes próbaidő végén automatikusan elkezdik terhelni a számládat. Remélem, hamarosan kijön a törvény.

Share

Peru, a másik út

Néhány napja írtam Argentínáról, az országról, ami iskolapéldája, hogyan tud egy populista vezetés tönkretenni egy ennyire hatalmas és forrásokban gazdag országot.

Az argentin megoldás

Dél-Amerikában szerencsére vannak országok, amik éppen ellentétes utat jártak be, fegyelmezett gazdaságpolitikával kiugró gazdasági és jóléti növekedést értek el. Az egyik ilyen ország Peru, amelyik minden belpolitikai vihar ellenére nagy fejlődést ért el az elmúlt évtizedekben.

Richárd írt egy cikket a perui helyzetről, illetve a rövid politikai előzményekről, következzen az ő írása.

Ha már szó volt Argentínáról, mint a térség Tékozló Fiáról, szeretnék figyelmetekbe ajánlani egy másik, lényegesen pozitívabb dél-amerikai esetet, Peruét. Már csak azért is érdemes megismerkedni velük, mert nagyon mélyről indultak, gyakorlatilag teljesen reménytelen helyzetbe kormányozták magukat, majd elkezdődött egy polgárháborún, terrorizmuson, gazdasági válságokon, COVID-on átívelő felemelkedés, amely számunkra is sok tanúlsággal szolgálhat.

De kezdjük az elején!

Fényes Ösvény helyett ragyogó jövő

Először egy pár mondat erejéig térjünk ki az ország közelmúltjára! A kilencvenes évek elején az ország történelmének egyik legsúlyosabb krízisét élte át mind gazdasági, mind politikai értelemben. Az 1990-ben tartott választásokon a matematikusból lett politikus, a japán felmenőkkel büszkélkedő Alejandro Fujimori nyerte a választásokat a később irodalmi Nobel-díjas Mario Vargas Llosa ellenében. Nem volt könnyű helyzetben. Az infláció 7650%-on vágtatott (egy éven belül leszorította potom 139-re), az utcákon tombolt a bűnözés, az egymással is rivalizáló maoista Fényes Ösvény és a Tupac Amaru pedig az országnak csaknem felét ellenőrizte. A gazdaság lassan éledezett, a gerillák pedig végül vereséget szenvedtek a CIA és a katonai megfigyelők által támogatott „önvédelmi paraszt-milíciák” ellenében, leginkább a polgári lakosság szenvedése árán.

» Read more

Share

Ez már viccnek is rossz lenne

Először a kormány meghirdetett egy ingyenes napelem-telepítési pályázatot az Unió pénzéből, amit jó 30 ezren meg is nyertek.

De mivel az uniós pénz csak nem akart megjönni, a kasszában pedig nem volt elég pénz a támogatások kiosztására, hosszú időhúzás után inkább betiltották a hálózatra csatlakozást egy huszárvágással. Csak úgy, lazán, ahogy szokták, bejelentették egy kormányinfón, derült égből villámcsapás módjára, társadalmi egyeztetés ezzel letudva.

Két héttel később időpontot is adtak hozzá, október végéig lehetett kérelmet benyújtani napelem telepítésére.

Erre többen jelentkeztek a határidőig, mint a jelenleg összesen működő háztartási napelemek száma. Ha az összes jelentkező tényleg telepít napelemet, az már valóban meg fogja terhelni a tíz éve elhanyagolt elektromos hálózatot.

Ezért november közepén titokban megjelent egy jogszabály a Magyar Közlönyben, ami első olvasatra is egy nagy katyvasz volt, de nagyjából azt lehetett belőle megérteni, hogy még 10 évig marad a szaldós elszámolás. Ha egy újságíró nem veszi észre a Közlönyben a hírt, a mai napig nem tudnánk egy ilyen fontos változásról.

Ez így rendben is lett volna, ez lenne az a jogszabály, amire már egy évtizede várunk, hogy tervezhető legyen a lakossági napelem-telepítés, megéri-e napelemet rakatni a házra. Erről írtam is annak idején:

Végre megtudtuk, meddig marad a napelem szaldós elszámolása

Azonban még a szakembereknek sem sikerült eddig dekódolni, miről is akar szólni pontosan a szóban forgó rendelet, a jogalkotók és az érintett cégek pedig csak hallgatnak azóta is.

Mostanra olyat sikerült belőle kiolvasni, hogy egyrészt mindenkit megszívatnak, aki volt akkora balfácán, hogy ebben az országban két napnál hosszabb távra mert tervezni, másrészt el akarják venni a kedvét azoknak, akik majd ezután akarnának napelemet telepíteni.

A portfólió mai cikke alapján a legvalószínűbb dekódolása a rendelkezésnek, hogy 2024 januárjától mindenkinek megszűnik az éves szaldós elszámolás, helyette havi elszámolás lesz.

(A jogszabály magyarázatában le van írva, hogy az okosmérősöket (ilyet kaptak azok, aki napelemet szereltek fel az elmúlt években) átteszik havi elszámolásba. Ami nem derül ki sehonnan, hogy mindenkit, vagyis a lakossági napelemeseket is, vagy itt csak cégekre gondoltak. Az szól a lakossági ügyfelek értelmezés mellett, hogy “ezek az ügyfelek ne kerüljenek a gazdálkodó szervezetek díjszabása alá”. Ezen megy az agyalás, mit akart mondani ezzel a jogalkotó.)

Mivel a napelem nyáron termel, de a háztartások télen használnak több áramot, a havi elszámolás miatt az eddigi 10-12 éves megtérülés valószínűleg 20 év fölé fog nőni, ami már közelíti a háztartási napelemrendszerek tervezett élettartamát.

S mivel a túltermelést jelenleg 4,8 forintért veszik át, míg az áramot a lakosságnak 38/70 forintért, a közületeknek pedig jóval 200 forint felett adják, nagyon sokára fog megtérülni a napelemes telepítés.

Persze lehetne korrekt áron is átvenni a megtermelt áramot és nem felszámolni a helyben megtermelt áramra a teljes hálózatfenntartási költséget és áramveszteséget, ha egyszer nem Pakstól (vagy egy francia erőműtől) kell szállítani az áramot, csak tőlem a szomszédig, vagy rossz esetben a szomszéd bevásárlóközpontig, ahol el is adják az általam megtermelt áramot. Esetleg a lakossági termelők is kaphatnának annyit az áramért, amennyiért céges napelemparkok szállítják ugyanezt az áramot. De ilyen biztos nem lesz, mert ez Magyarország.

Röviden, most éppen úgy néz ki, ha napelemet tettél fel, valószínűleg csúnyán ráfizettél.

De biztosat majd akkor fogunk tudni, ha végre valaki megszólal, mit is akartak mondani a jogszabállyal. Addig marad a szokásos bizonytalanság.

 

Update: két héttel később annyit sikerült nyilatkoznia a szabályozó hatóságnak, hogy még maguk sem tudják, hogyan lesz egy év múlva, de korai még erről beszélni. Tényleg, ezt így mondták. Egy titokban meghozott törvényben eldugott értelmezhetetlen kitételre két héttel később ennyit sikerült reagálni. Egyszerűen elképesztő. Így tervezzél bármivel ebben az országban…

Share

Babaváró hitel: egyelőre nincs hír a hosszabbításról

Hitelügyintéző Gáborunk szólt, hogy még se híre, se hamva a babváró hitel meghosszabbításának, eddig csak utalgatott rá a kormány, hogy meghosszabbítja a támogatásokat.

Ha pedig ez így marad, akkor idén év végén megszűnik a lehetőség. Persze sok olyat láttunk már, hogy szó szerint éjfél előtt negyedórával jött ki a jogszabály a folytatásról, de ki tudja. Ha nem akarsz kockáztatni, akkor minél hamarabb kezdd el intézni a babaváró hitelt.

Amit fontosnak tartott megjegyezni, hogy a szerződésnek kell megszületnie idén, nem pedig a beadás számít. Ezen túl az év végén be lesznek zárva azok a közintézmények, ahonnan az igazolást kellene kikérned, illetve a bankoknál is lehet év végi szabadságolás.

Mivel már nincs rá idő, ne postán, hanem személyesen kérd ki a TB igazolást és ne járási hivatalnál kérd, hanem egyenesen a NEAK-tól. Ezt Budapesten a Teve utcában tudod megtenni.

Ő is segít elintézni neked a babaváró hitelt, ha szeretnéd, neked nem kerül pénzbe, ha ő intézi, neki pedig jó. Ha sürgős a dolog, ne e-mailt írj neki, hanem hívd fel. Ideírom a telefonszámát, hadd legyen rám megint mérges: +36706039076 🙂

(A múltkor sikerült akkor írnom valami hiteltémáról, amikor éppen nyaralni ment és nektek hála se éjjele, se nappala nem volt szabadság alatt. Nem volt őszinte a mosolya utána. 🙂 )

Tehát ha szeretnéd felvenni a babavárót, érdemes minél hamarabb elkezdeni intézni.

Azonban, ha nem biztos, hogy lehet gyereketek, akkor én a helyedben meggondolnám, hogy belevágjak-e. Az rendben van, hogy szeretnétek gyereket, de nem biztos, hogy lesz is gyereketek. Ha eddig még egy gyereketek sem született, gondold meg kétszer, hogy kockáztatod-e a büntetőkamatot az ingyenhitel reményében.

Share

Továbbra is mondj nemet a pénzváltásra

A hétvégén Zakopaneben voltunk a családdal.

Két dolog tűnt fel.

Az egyik az euronetes automaták elképesztő száma.

Csak a nem túl hosszú főutcán talán 35-40 darab is volt belőle, olyan is előfordult, hogy öt méteren belül volt három darab. Egyszerűen elképesztő mennyiségű automatát telepítettek egy nem túl nagy városkába. Nem kicsi haszon lehet rajta, ha ilyen sok automatát megéri telepíteni és fenntartani. Nem tudok elképzelni akkora tömeget egy ilyen kis városban, ami indokolná, hogy ilyen rengeteg ATM legyen ott.

Írtam róla több cikket, miért is érdemes kerülni az euronetes automatákat. Röviden és nagyon finoman fogalmazva, olyan költségeket használ és olyan árfolyamon vált, hogy nem te fogsz jól járni, ha valamiért használni akarod az automatáit. Ha érdekel, hogy mennyire nem, keress rá a neten, fogsz találni pár felháborodott leírást.

Ha készpénzre van szükséged a városban, a legolcsóbban a pénzváltónál jössz ki, eurót 2,1%-ért váltottak a középárfolyamhoz képest.

A másik, ami feltűnt, a kártyás fizetésnél a dinamikus pénzváltásnak csúfolt lehúzás elterjedt volta.

Nem csak a McDonald’sban, de még az állami tulajdonú felvonónál is előadják azt a trükköt, hogy a helyi pénznem helyett nagylelkűen forintban akarják terhelni a kártyádat, természetesen gyakran 5-10%-os vagy még magasabb váltási jutalék mellett.

Ha nem vagy észnél, nagyon sok pénzt legombolnak ezzel rólad. Az igazán aljas helyeken már eleve úgy adják át a kártyaleolvasót, hogy át van állítva, nem is tudsz változtatni rajta. Ilyenkor köszönettel visszaadod és megkéred, hogy kezdje elölről a műveletet, helyi pénznemben. (Most nem történt ilyen velünk, de sajnos ez is gyakori. Ha kártyával fizetsz, mindig ellenőrizned kell az összeget is, hogy helyes-e, de mostanában már a pénznemet is.)

Mondj nemet a váltásra

Ahogy a fenti cikkből is kiderül, soha nem kérjük a pénzváltást. Mindig az eredeti, helyi pénznemben terheljék a kártyát, ne euróban (ha nem az a helyi pénznem) és ne is forintban, vagy ami éppen a kártyád beállított saját devizája.

Ez igaz a bolti vásárlásra és az online vásárlásra is. Aliexpressen, Amazonon, mindenhol ragaszkodj az eredeti pénznemhez. Ha forintban írta ki az árakat, vásárlás előtt állítsd vissza dollárra/euróra, mert egyébként rossz árfolyamon fog váltani.

Azon gondolkodtam, vajon itthon ez a pofátlan lehúzás mennyire lehet elterjedt? A magyar kártyáimmal ezzel soha nem találkozom, hiszen a külföldiek pénztárcája a célpont ebben az esetben. Lehet, hogy felháborító volt Lengyelországban látni, hogy hány helyen eljátsszák ezt, de megeshet, hogy itt is legalább annyi boltban használják, csak a helyiek ezzel nem találkoznak. Ha van tapasztalatod erről külföldi bankkártyával, oszd meg a hozzászólásokban.

Ha neked ezek új dolgok, járj utána, mert sokat tudsz rajta bukni.

Mielőtt megkérdezitek, jelenleg a városban nincs hó, hiszen hasonló az időjárás, mint itt, magasra kell menni, ha normális mennyiségű havat akarsz látni.

Share

Van jó hír is, esett a BIRS

Nem tudom, miért, de az elmúlt időben szemmel láthatóan csökkent a BIRS értéke. A BIRS a hosszabb futamidejű hitelek forrásköltségét határozza meg a bankok számára.

Bő két hete még közel 11% volt a húszéves BIRS, mostanra 8%-ra csökkent. (Tavaly még 4% alatt volt, de az már történelem.)

Ez annyiban jó hír, hogy várhatóan nem fognak egy ideig tovább emelkedni a lakáshitel kamatok, ha ez hosszabb távon is így marad.

Share

Az argentin megoldás

Argentína valaha a világ egyik legerősebb gazdasága volt. A múlt század első harmadában Argentína a tizedik leggazdagabb ország volt a világon egy főre vetítve. Hatalmas termőföldjei voltak és erős gazdasága, minden adott volt, hogy egyike legyen a gazdasági világhatalmaknak. A gazdaságát még a nagy világválság sem rázta meg különösebben. A harmincas években az egy főre jutó GDP az Egyesült Államok értékének 80%-a körül alakult Argentínában. (Ma körülbelül a hetede ez az érték.)

A harmincas években jött egy politikai fordulat, a junta vette át a hatalmat, ami a gazdaság folyamatos hanyatlásával és gazdasági bizonytalanságokkal járt. Perón populista intézkedései 1943-tól erősen megviselték az országot. Az államosítás és mesterséges devizaszabályozás, a bevételek mesterséges újraelosztása torzította a piacot, a protekcionizmus drágán termelő vállalatokat szült.

Ennek ellenére még a hatvanas években is gazdagabb ország volt Argentína egy főre vetítve, mint Ausztria vagy Japán, de a növekedése már messze elmaradt a környező országok növekedésétől. Az ötvenes-hatvanas évekre, amit a világon mindenütt az Arany Korszaknak hívtak a magas gazdasági növekedések miatt, Argentína már teljesen megrekedt.

A hetvenes évekre már tarthatatlan lett az államilag szabályozott piac, az egyre inkább mesterségesen lélegeztetőgépen tartott gazdaság már nem tudta felvenni a versenyt külföldön. Ekkor még az egy főre jutó jövedelem kétszerese volt a mexikóinak, de a különbség gyorsan olvadt a következő évtizedben.

A hetvenes évek közepétől 15 éven át az éves átlagos infláció 300% lett. Ezért egy újabb populista lépéssel mesterségesen szabályozták a peso árfolyamát, aminek következtében a vállalatok nem bírták eladni a termékeiket külföldön, hiszen irreálisan túl volt árazva az argentin nemzeti deviza. Az elszegényedés megállítására a populista kormányzat mesterségesen növelte a béreket, ami viszont növelte az államadósságot, ezért pénzt nyomtattak, ami pedig növelte az inflációt, ami további elszegényedést szűlt.

Népszerű lett a további államosítás is az országban, számos vállalatot vontak állami tulajdonba, ami természetesen a tőke menekülését vonta magával.

1983-ban be kellett vezetni az új pesot, de ez sem állította meg az inflációt, ezért 1985-ben új devizát vezettek be, amit 1992-ben cseréltek le újra.

A nyolcvanas években Argentína már mindenkitől csak kölcsönkért, hogy életben tarthassa a gazdaságát. 1986-ban jött az első államcsőd, amit aztán számtalan további követett.

A deviza árfolyamát továbbra is mesterségesen magasan tartották, ezért az argentin vállalatok labdába se nagyon rúghattak külföldön. Ez nem tett jót a külkereskedelmi mérlegnek.

Az elmúlt évtizedek is a populista kormányzásról, az állami szabályozásról, a folyamatos államcsődökről és a hatalmas inflációról szólnak. Mivel minél szegényebb valaki, annál inkább vonzó neki az állami beavatkozás a piaci folyamatokba, ezért a populista kormányzás egyre erősebb, ahogy egyre több a szegény ember.

Mivel a kormány látja, hogy tetszik a szegényebb néprétegeknek az olyan intézkedések, mint árbefagyasztás, a deviza árának mesterséges megállapítása, a gonosz gazdag cégek megbüntetése, az olcsó rezsi és ehhez hasonló szabályozások, ezért a korrupt, populista kormányzat drogként szokik rá az ilyen rendelkezésekre a saját népszerűsége fenntartása érdekében.

Minél nagyobb a gazdasági baj, annál elégedetlenebbek az emberek a kormányzattal, ezért az további populista gazdasági intézkedéseket hoz, hogy nőjön a társadalmi bázisa, az újabb intézkedések még nagyobbá teszik a gazdasági bajokat és kezdődik elölről a folyamat. Mivel a hiba beismerése esetén összeomolna a párt támogatottsága, ezért az ilyen pártok csak előre menekülhetnek, még több és több, egyre károsabb rendelkezést hozva. A bajokért természetesen pedig mindenki más a hibás, leginkább egyes külföldi szereplők.

Argentína az közgazdaságtan állatorvosi lovává vált, élőben lehet vizsgálni az ország gazdaságán, hogyan tudja a populista kormányzás tönkre tenni a világ legnagyobb gazdaságait is és hogyan lesz ennyire szegény egy ország, ami ilyen gazdag a természeti adottságokban.

Ékes és szomorú példa Argentína arra, miért nem szabad megerőszakolni a gazdaságot politikai haszonszerzés reményében és hová vezet az állami árszabályozás, ártámogatás, vagyis egy szóval, a populista kormányzás.

A Szabad Európa most csinált egy kisfilmet az argentin árszabályozásról:

Share
1 2 3 4 190