Magyar euró?

Fellángolt a vita a hozzászólásokban, érdemes-e még forintban megtakarítani és lesz-e magyar euró.

A probléma magját a forint elmúlt 12 éves leértékelődése és inflációja okozza. 2010 áprilisától az euróért 49%-kal többet kell adni, ennél még a rubel is jobban teljesített az elmúlt 12 évben a mai árfolyamok alapján. Egyedül a török líra és az ukrán hrivnya tudta alulmúlni a forintot egész Európában, de a hrivnya is csak akkor, ha 12 évet nézünk.

Csak összehasonlításul, a cseh korona erősebb, mint volt 12 éve, a lengyel zlotynál 21,1%-kal nőtt az euró ára, azóta, a bolgár leva az euróhoz van kötve és hamarosan be is vezetik azt a leva helyett, a szlovákok, szlovének, észtek már rég bevezették az eurót, a horvátok jövőre fogják, a kuna kemény 3,7%-ot gyengült az euróhoz képest 12 év alatt. A román lejben 20,5%-kal lett magasabb az árfolyam a vizsgált időtartam alatt, a szerb dinár 18%-kal. A következő legrosszabbul teljesítő deviza is bőven feleannyit sem romlott, mint a forint.

Különösen rossz a helyzet 2018 óta, a forint folyamatosan veszít az értékéből. 27%-os volt az euró áremelkedése szűk négy és fél év alatt. Ha euróban tartottad a pénzt a párnacihában, többet hozott, mint bármelyik forintos magyar állampapír.

2018 eleje óta a román lejnél 6,2% jön ki, lengyel zlotynál 10% mínusz, a cseh korona többet ér, mint négy és fél éve, de még a háborúban álló Ukrajna devizája is annyit ért 2017 novemberében, mint most. (Oké, nyilván a mostani árfolyam nem annyira piaci ár, de azért akkor is. Az év elején is tartotta a 2017-2018-as árfolyamot.)

» Read more

Share

Hol tartja a pénzt a Tether?

Írtam nemrég a Terra coin csődjéről, amiben 40 milliárd dollár lett semmivé néhány hete.

A vihar előszele

Azóta az állítólag teljes pénzügyi fedezettel bíró Tether hátterére is egyre kíváncsiabbak lennének a coint használók. Mármint a maradékuk, mert 10 milliárd dollár értékben már kivontak onnan pénzt mások.

De hiába kíváncsiskodnak, az egyébként a Brit Virgin szigeteken bejegyzett cég nem hajlandó elárulni semmit, mondván ő magáncég, senkinek semmi köze hozzá, hol és miben tartja a pénzét, aminek összege egyébként 73 milliárd dollár.

A Financial Timesban jelent meg egy cikk most a témában, nem lett sokkal bizalomgerjesztőbb a cég a transzparencia teljes hiánya miatt.

Két bahamai bank neve merült fel, ahol a pénz egy részét tartja a Tether. Az egyik a Capital Union, a másik Deltec. Már az amerikai szabályozók is vizsgálódtak, mert a számlák egy része nem a Tether, hanem a jogi képviselője nevén voltak.

A Tether képviselője azt állította, hogy a készpénzt két bahamai bankban tartják, ez a kettő lehet az. Szerinte a Tethernek összesen 6-7 bankkal van kapcsolata világszerte.

A Capital Union eszközállománya csak egymillárd dollár volt 2020-ban, a Deltecnél állítólag 15 milliárd dollárnyi készpénzt és államkötvényt tart a Tether.

Már mások is érdeklődtek a Tethernél, mégis hol tart ennyi pénzt és miben, de őket is lepattintották, hogy senkinek semmi köze hozzá.

Csak hogy értsd, ennyi pénzzel a Tether bőven benne lenne az ötven legnagyobb amerikai bank között, mégis senki halvány fogalma sincs, megvan-e ez a pénz egyáltalán. 27 865 020 000 000 forintról beszélünk, azaz közel 28 ezer milliárd forintról. Ez a teljes magyar költségvetéssel egyenértékű összeg, mégis ez a pénz olyan, mint Colombo felesége, soha senki nem látta, hogy létezik-e, s ha igen, akkor mégis hol és miben.

Érdemes ezt tudni, amikor az emberek úgy adják-veszik a Tethert, mintha valódi dollár lenne.

Share

Heti hírek röviden

Némi meglepetésre az amerikai infláció csökkenésnek indult, ami az amerikai gazdaság mérete miatt jó hír a világ többi részének is. Azért még nem esett 2% alá, 8,3% még mindig a fogyasztói árindex emelkedésének mértéke, viszont az április növekedés csak 0,2% volt, ez a legkisebb mérték 2020 novembere óta. (A FED kedvenc árindexe, a personal consumption price index 6,3%-ot mutatott. Ebben benne van az is, ha a vásárlók az áremelkedés miatt olcsóbb terméket vesznek, mondjuk a friss spenót helyett fagyasztottat. Innen is ered az eltérés.)

Úgy tűnik, talán már elértük a csúcspontot, innen elindulhat lefelé az inflációs érték. (Hogy a csökkenésben mennyire játszik szerepet a nagyon erős dollár az importárakban, az egy másik kérdés.)

Jó hete volt az amerikai tőzsdéknek, az S&P 500-as index komoly emelkedés után már csak 13,31%-os mínuszban zárt az év eleje óta. Ezen a héten, tíz hét óta először több pénz áramlott be a tőzsdei alapokba, mint amennyit kivettek a befektetők.

Most a befektetők a cégek profitjelentései miatt aggódhatnak (amik valószínűleg átlagosan rosszabbak lesznek, mint eddig), illetve a munkaügyi adatok miatt, valamint annak fényében a FED kamatemelési szándékai miatt.

» Read more

Share

Itt vannak a megnemszorítások

Ha ész nélkül osztogatod a pénzt a választás előtt és ezerötszáz milliárd forintos lyukat ütsz az egyébként is tragikus állapotban lévő költségvetésben az őrült pénzszórással, akkor komoly bajban leszel, ha te nyered meg a választást. Főleg, hogy már az előző években is két kézzel szórtad a pénzt, mintha nem lenne holnap. Már az elmúlt két évben is harmadával növelted azt az államadósságot, ami ellen valaha még küzdeni akartál, miközben járványra a GDP 0.8%-át költötted csak tavaly.

Ha sokkal fontosabbak a szlogenek, mint az ország érdeke és a gazdaság, akkor különösen kényszerpályára kerülsz.

Ha azzal kampányolsz, hogy nem a Zemberek fizetik meg és különben is, jó ötlet ötödannyiért adni a gázt és az áramot a Zembereknek, mint amennyiért te veszed, akkor sikerül lábon lőni magad, ha szeretnéd gatyába rázni a költségvetést.

(Idén várhatóan közel 1.300 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés, ha maradnak a magas energiaárak egész évben. Hogy ezt tudd hová tenni, a személyi jövedelemadóból 2.860 milliárd forintot vár a kormány idénre. Vagy másként fogalmazva, a világelső 27%-os áfát lehetne csökkenteni a negyedével, ha nem akarnánk mesterséges rezsidíjakat.)

Főleg akkor vagy bajban, ha már most is rengeteg különadóval operálsz, amivel a távközlést, a bankokat és egyéb cégeket sújtasz.

A kormány ma bejelentette minden idők (egyik) legnagyobb megszorítását a költségvetés tragikus állapota miatt, de nem kell aggódni, mert nem a Zemberek fizetik majd meg, hanem a gonosz cégek.

A kiskereskedelmi cégek, azért mert 16%-kal!!!!!!!!!!!!!!!!!!! nőtt a bevételük egy év alatt. (Gyengébbek kedvéért ennek oka legelső sorban is az infláció. Még a KSH szerint is 15,6%-kal nőttek az élelmiszerárak egy év alatt.)

A nagyobb cégek az eddigi 2,7% helyett 4,1%-ot fognak fizetni különadóba az árbevétel után. Nem, nem az “extraprofit”, hanem az árbevétel után. Nyilván nem fogják továbbhárítani a vevőkre, miért is tennék.

A légitársaságok, mert annnnnnnnnyira jó éveket zártak mostanában a Covid, a háború és az elszálló üzemanyagárak mellett, hogy meg sem kottyan nekik 30 milliárdot pluszban becsengetni. Hogy nincs egy Magyarországon bejegyzett légitársaság sem, senkit nem zavar, majd beszedik 10-15 eurónként minden érkező utastól. Nyilván nem fogják a külföldi légitársaságok automatikusan hozzáadni ezt az összeget minden magyar repülőjegy árához a bevezetés pillanatától azonnal. A jó hír, hogy legalább nagy részét a külföldiek fogják ennek az adónak megfizetni. Neked csak a nyaralásod lesz drágább családi szinten néhány tízezer forinttal, ha repülőre akarsz itthon ülni.

A bankok, amik eddig is rengeteg különadót fizettek, szívesen lemondanak még ezen túl is az éves profitjuk kb. feléről. Mindenki megnyugodhat, biztos, hogy nem fogják áthárítani ők sem az ügyfelekre, hiszen értik, hogy nem elveszik a profitjukat, hanem csak elvonják.

A biztosítók is megérdemlik, fizessenek az eddigi adókon túl még 50 milliárdot. Hogy nem volt az egész biztosítási piac éves profitja 100 milliárd forint sem egy év alatt? Na és? Hogy eddig is fizettek már 120 milliárdnyi különadót és ezt emelik 170 milliárdra? Megint csak na és? (Szerinted mennyivel fog emelkedni a köteleződ jövőre?)

A szemét gyógyszerforgalmazók is biztos szénné keresték magukat a Covid miatt, fizessenek. Mert a Covidra aztán annyi gyógyszer volt, hogy csak na. De ezt is tök komolyan mondták ám, nem én találtam ki, ekkora hülyeséget én nem tudok kitalálni, ha ki tudnék, már régen stand-upos lennék.

A MOL fizessen be extra 130 milliárdot, annak egy részét, amit az orosz olajon fog keresni. Ezzel még egyet is lehet érteni, de a bónusz kérdés, mennyire fog hajlani a kormány az olajembargó elfogadására, ha már két évre előre betervezte az embargó elutasításából származó adóbevételt?

(S emelték a tranzakciós adót (pardon, illetéket), meg a jövedéki adókat is, de az már csak hab a tortán a nagy megnemszorításban.)

El kellene engedni a mesterséges 480-as benzinárat? Szó sem lehet róla! Majd megtiltjuk a külföldi autósoknak, hogy olcsóbban tankoljanak. Az Eu meg majd garantáltan elkaszálja a dolgot és százmilliárdos lesz a büntetés, de majd azt is összedobják az adófizetők.

S ha kevés a viccből, ezeket az összegeket már idén is be akarják hajtani, pedig az év közel fele már eltelt ugye.

S kik maradtak ki? Azok a területek, amik a NER kezében vannak: turisztika, építőipar, kaszinók és ehhez hasonlóak. Ott nincsenek gonosz “extra profitok”, jelentsen ez a kifejezés bármit is. Annyira nincs extra profit, hogy a CSOK-ot mindenképp fenn akarják továbbra is tartani. Pedig ha csak a leghíresebb gázszerelő csak azt a pénzt bedobná a közösbe, amivel tavaly lett gazdagabb, máris az új extraaadók közel 8%-ára meg is lenne a fedezet. A kaszinók árbevételének harmada nettó profit, abból is le lehetne csípni egy keveset.

A minisztériumok kiadásait is megvágják 5-10%-kal, ez akár jó hír is lehetne, a nagyon nagy kérdés, hogy a működési költségükből faragnak le (bürokrácia-csökkentés), vagy a kiadásaikból, vagyis egyszerű megszorítás lesz csak és az állam a fontos kiadásokon akar majd spórolni az egészségügy, oktatás, útfelújítás és egyéb területeken. Mert ha ez utóbbi lesz (lehet fogadni), akkor az régen látott megszorítást fog jelenteni, akárhogy is hívják. S nincs ezzel baj, mert minél nagyobb volt a dorbézolás eddig, annál nagyobb lesz a másnaposság, amivel muszáj csinálni valamit. Csak ne hülyítsük már az embereket, hogy az állami szolgáltatások 10%-os visszavágása az nem megszorítás. S ne hazudozzunk már, hogy nem az eddigi pénzszórás a legfőbb oka a mostani megszorításoknak. Nesze neked szja visszatérítés és nyugdíjemelés, hathavi fegyverpénz és az összes többi választási pénzeső. Remélem, azért valahol legalább titokban a mostani kormány is tartott egy elkú×rtuk megbeszélést a válságról, amit okoztak. Legalább úgy maguk között, ha már egyébként tévedhetetlenek.

A komoly megszorítások és a beruházások elhalasztása is csak arra lesznek elegek, hogy a tervek szerint 4,9% legyen a hiány idén. Ami rengeteg még így is.

Mit szól ehhez a piac? Vess egy pillantást az euró árfolyamára és a magyar tőzsde teljesítményére. Pedig a forintnak erősödnie kellene, ha a kormány megszorításokkal akarja rendbe tenni a költségvetést. Ez még tetszene is a befektetőknek, de a módja nem.

Share

A vihar előszele

Nemcsak a tőzsdén alakult ki kisebb pánik az árfolyamok esése miatt, a kriptopénzek rajongói is nehéz napokon vannak túl.

Nem az árfolyamok esése miatt, hiszen olyat már láttunk többször is.

Most a fő gondot az úgynevezett stablecoinok miatti bizonytalanság jelenti.

Amint az a nevéből is kiderül, olyan coinokat hívnak így, amiknek az ára fixálva van a dollárhoz, jellemzően egy coin egyenlő egy dollárral.

Ebből is kétfajta van, az egyik fajta, ami pusztán algoritmusok segítségével tartja egy dolláron az árazását, illetve azok, amelyek mögött többé-kevésbé valódi pénzfedezet áll.

» Read more

Share

Világvége-hangulat a tőzsdéken

Tizenhárom évig tartott a féktelen fesztivál a tőzsdéken és úgy általában az egész világgazdaságban. Bármihez nyúltál, arannyá vált a kezedben, egyszerűen nem lehetett hibázni. Ha ingatlant vettél, ha részvényeket, de tényleg szinte bármit, elképesztő hozamokat érhettél el a “normális”, eddig megszokott reálhozamokhoz képest.

Mindezt egy szinte inflációmentes környezetben.

Az egész partit a fejlett világ jegybankjainak a pénznyomtatása finanszírozta. A 2007-es világválságot, amit a túlzott és meggondolatlan hitelezés váltott ki, a jegybankok nulla százalékos kamatlábakkal és pénznyomtatással igyekeztek helyre tenni. Ha sok a drogos és túl sokat költenek drogra, adjuk ingyen a drogot, hátha akkor kevesebben lesznek.

A nulla százalékos (sőt akár negatív) kamatok mellett ennyi pénzt öntöttek a piacra a jegybankok az elmúlt közel 14 évben:

A legnagyobb gazdaságok négyezer milliárd dollár jegybanki mérlege közel 26 ezer milliárd dollárra hízott 2022-re. Ha volt egy kis megtorpanás a gazdaságban, azonnal belevágták a gazdaság combjába a doppingot, újabb pénzöntés következett, mert olyan nem lehet, hogy nem dübörög tovább a gazdaság. Hiába nőtt újra a gazdaság, a jegybankok nem akarták abbahagyni a pénznyomtatást és a negatív vagy nulla százalékos kamatok politikáját. A gazdaságon nem hogy hátrameneti fokozat, de még fék sem lehet.

A just-in-time világ

Ha kicsi volt a probléma, doppingolták a gazdaságot. Ha nagy, akkor még inkább, mert más ötletük nem volt. Ráléptek a nagy jegybankok a japán útra, nem mintha az bármikor is működött volna.

Japán elmúlt három évtizede

A tőzsde együtt szárnyalt a pénznyomtatással, hiszen valahová mennie kellett a rengeteg plusz pénznek, negatív kamatú kötvényekbe mégsem tehették az emberek a pénzt.

Tizennégy évig úgy tűnt, hogy megússzuk a dolgot, a rengeteg plusz pénz csak az ingatlanárakban, részvényárakban és egyéb befektetésekben csapódott le, ennek oka, hogy a pénz zöme a gazdagabbakhoz került, akik viszont nem fogyasztottak többet, mint addig.

» Read more

Share

A futógép az élet edzőtermében

Van egy angol kifejezés, a hedonic treadmill, amit nagyon nehéz magyarra lefordítani. (Ha valakinek van jó ötlete rá, ossza meg a hozzászólásokban.) Talán élvhajhászat mókuskerekének lehetne fordítani. Amikor mindig teljes erőből futsz, de mégis egyhelyben állsz. (A treadmill futópadot, taposómalmot jelent, a hedonic pedig a hedonista szóban fedezhető fel a magyarban, olyan valaki, aki csak az élményekért él.)

Egy 1971-ben kiadott tanulmányban vezették be a hedonic treadmill vagy hedonic adaptation kifejezést.

A tanulmány szerint a megelégedettséget vagy stabil érzelmi állapotot csak kis ideig tudja kimozdítani egy-egy külső inger vagy befolyás, legyen az pozitív vagy éppen negatív, utána a változás ellenére viszonylag gyorsan visszaáll az eredeti érzelmi állapot.

Kitűzöl magad elé egy célt, legyen az egy új autó vásárlása, megnyerni egy sportversenyt, elutazni Ázsiába. Eléred a célt, amiért heteken-hónapokon-éveken át küzdöttél, majd másnap már érdektelenné is válik az egész, a megelégedettség érzés helyett, amit a cél elérése miatt érezned kellene, csak az ürességet érzed.

» Read more

Share

Raiffeisen Gold 2 és Prime Select csomagok vélemény

A múltkori Wise fiaskó után kerestem valami számlacsomagot, ahonnan olcsón/ingyen tudok utalni, a végén a Raiffeisen Gold 2-nél maradtam.

A Gold 2 és a Select számlacsomagok egyaránt prémium számlacsomagok, a feltételek teljesülése esetén nincs havi díjuk és a legtöbb tranzakció is díjmentes.

A nullaforintos havi díjhoz 400 ezer forint (Gold 2) vagy egymillió forint (Select) beérkezett összegre van szükség minden hónapban. Alapértelmezetten egy összegben kell ennek érkezni, de év végéig jöhet három részletben is. (Szerintem ezt az akciót folyamatosan hosszabbítgatják már 2016 óta, de inkább kalkulálj az egyösszegű utalással.)

Ha bankon kívülről jön, akkor mindegy, hogy honnan érkezik, bankon belül csak jogi személytől (értsd cégtől) jöhet, de akkor sem kell munkabérnek lennie.

Ha nincs meg ez a beérkező összeg, akkor durva, tízezer forint feletti havi díjra számíthatsz. (12.092 és 17.777 forint)

Az utalás internetbankon keresztül ingyenes, a csoportos beszedés is, az első négy (Gold 2) vagy az összes (Select) pénzfelvétel Raiffeisen automatából szintén ingyenes.

» Read more

Share

Az időmilliomos

Sok embernek célja a pénzügyi függetlenség elérése, annyi pénz felhalmozása, ami kitart az élete végéig.

Komoly mozgalommá vált a FIRE, az extrém korai nyugdíjazás, amikor 30-35 éves emberek akarnak nyugdíjba vonulni, hogy úgymond elkezdhessenek élni.

Kíváncsi voltam, mi lett ezekkel az emberekkel, mihez kezdtek az életükkel, miután már nem kellett dolgozniuk.

Az egyik leghíresebb blogger évi(!!!) hétezer dollárból élt és állítólag él azóta is, talán harmincévesen vonult nyugdíjba.

Három évig japán kardművészetet tanult meg inline hokicsapat tagja lett, aztán visszament dolgozni egy brókercéghez, ahol lehúzott még négy évet. Aztán órákat kezdett szerelni és asztaloskodni. Nekem kívülről úgy tűnik, nem nagyon tudott magával mit kezdeni az úgymond nyugdíjas évei alatt.

Többeknél (ha nem is mindenkinél) azt látom, hogy előbb-utóbb valami munkahelyen kötnek ki vagy vállalkozásba kezdenek. Ha mást nem, folytatják a blogírást, előadásokat tartanak és így tovább.

Valaki mondta, hogy a munka abbahagyása után sem valósította meg azokat az álmokat, ami miatt ki akart lépni a munka világából. Elfolytak a napjai, rá kellett döbbennie, hogy nem a munkahelye akadályozta meg abban, hogy zenét írjon vagy fessen vagy csináljon bármi mást. Önfegyelemre van szüksége, hogy rendezettek legyenek a napjai.

» Read more

Share

Néhány gazdasági adat

Az infláció a befagyasztott rezsi, üzemanyag és élelmiszerárak ellenére 9,5% lett, a maginfláció 10,3%. (Más országokban az infláció nagyjából felét az energiaárak emelkedése okozza. Nálunk ezek nélkül sikerült ennyi inflációt összekapálni.)

Utoljára 21 éve volt ilyen magas az infláció itthon.

A külkereskedelmi mérleg adatai is nagyon rosszak, az első negyedévben 863 millió eurós mínusza lett az országnak, vagyis ennyivel volt több az import, mint az export. Ilyen sem volt 19 éve. A romlás fő oka a magas energiaárak, amik megdobták az import összegét.

Április végére az államháztartás hiánya közel 2,7 ezer milliárd forintra nőtt, ez az éves tervezett hiány 83%-a. Ilyen rosszul még soha nem állt a költségvetés áprilisban és a rossz hír, hogy áprilisban is nagyot emelkedett a hiány, nem csak a választási költekezés miatt lett ilyen rossz az egyenleg. Ehhez még tegyük hozzá, hogy az évi tervezett hiány eleve 5% körüli és 5%-os gazdasági növekedés kellene ennek tartásához is. Ennek a magas hiánycélnak a 83%-át sikerült eltapsolni az első négy hónapban.

Ezek után nem meglepő, a forint sem remekel éppen, 380 forint körül billeg az árfolyama az euróhoz képest.

De hogy legyen egy jó hírem is: a héten jön végre a jó idő.

Share

Napi ábra: az országok CO2 kibocsátása

Egy ábra arról, melyik ország mennyi szén-dioxidot bocsát ki. Természetesen az első a csúnya Kína, de érdemes megemlékezni arról, hogy az elmúlt bő húsz évben az egész fejlett világ Kínába szervezte ki szinte az összes gyártást.

Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy egy átlag amerikai állampolgár mennyi energiát fogyaszt a háza és a medencéje fűtésére egy kínai polgárhoz képest és mennyi CO2-be került előállítani a nyugati polgár telefonját, autóját és ruháit. Erre sajnos nem találtam statisztikát, csak olyat, ahol az ipari termelés kibocsátását bontják le egy-egy főre vetítve.

A kép kattintásra nagyobb lesz, a másodikra még nagyobb.

Share

Hogyan tovább?

Benedek írt egy levelet, amiben olyan kérdéseket taglal, ami sokakat foglalkoztat. Anyagilag sikeres lett, de nem látja, hogy akkor most hogyan tovább.

S ő is belecsúszott abba a csapdába, hogy a vagyon megszerzése vagy a bevétel fenntartása túl sokba kerül. A családi életében, az egészségében vagy az élet valamelyik másik területén.

Meddig lehet még folytatni a vállalkozással, munkával járó stresszt és terhelést? Meddig érdemes? Érdemes egyáltalán?

Hol a határ és honnan tudom meg, hogy átléptem azt? Mi adja meg az életem értékét és értelmét, ha a vagyon megszerzése már nem motivál és nem is tesz se boldoggá, se elégedetté?

Mivel az elmúlt hetekben is beszéltem másokkal, akik ugyanebben a cipőben járnak és Benedek is azt kérte, osszam meg a levelét, hogy kialakulhasson erről egy ötletelés vagy társalgás, hát íme:

Hosszú évek óta olvasom a blogot, rengeteget tanultam és fejlődtem az írásaid által. Egy olyan témában javasolnék egy vitaindítót, ami másokat is érdekelhet és amiben őszintén érdekel más olvasóid véleménye is. Többször volt hasonló téma, de nem pont ilyen kontextusban.

Kiszállni a mókuskerékből, de hogyan

Elérkeztem az életemben arra a pontra, ahol ez anyagilag lehetséges. Nem születtem jómódú családba, átlagos körülmények között nőttem fel. Önerőből jutottam el odáig, hogy vállalkozásaimmal és szakértői munkámmal most 43 éves koromra felhalmoztam egy nagyjából 400 millió Ft körüli magánvagyont. Fele ingatlanban: folyamatosan és tudatosan vásároltam befektetési ingatlanokat, jelenleg van 7 lakásom, ezeket bérbe adom. Másik fele értékpapír: folyamatosan képeztem magam, autodidakta módon, így az átlagnál magasabb hozamokat érek el a tőzsdén, nagyjából 180 milliom van jelenértéken részvényekben, befektetési alapokban.

Egy vidéki megyeszékhelyen élek, van egy főállásom is, így a vállalkozásommal együtt bőven 2 millió feletti a nettó bevételem havonta. Az elmúlt években egyre inkább teherként élem meg a befektetéseimmel foglalkozást, az ingatlankiadás maceráit, a tőzsdei kereskedés viszontagságait.

Nem okoz örömet a „vagyonosodás”, az anyagi értékek hajszolása. Viszonylag egyszerűen élek, nincsenek drága és sznob hobbijaim.

Soha nem láttam mintát arra a családomban mit lehet kezdeni ilyen helyzetben, hogyan lehet megtalálni az élet valódi célját. Már az is előrelépés lenne, ha anyagi lehetőségeim révén egyszerűbb és kiegyensúlyozottabb életet éljek.

Jelenleg sokat dolgozom, az, hogy több területen teljesítek magas szinten az nagy stresszel jár. A feszültségek oldására sokszor az alkoholt választom, ingerlékeny vagyok a szeretteimmel, nem szeretném ezt az utat bejárni.

Ha így folytatom nagy valószínűséggel nem érem meg a nyugdíjaskort. Van egy kisfiam, szeretném megérni ahogy, felnő. Nehezen tartom kivitelezhetőnek, hogy apránként csökkentem a terhelést, inkább drasztikusan szeretnék változtatni.

Adjak el mindent, tegyem a pénzem állampapírba, vonuljak vissza? Költözzem el a világ egy távoli részébe, ahol még nem a fogyasztói társadalom anyagias szemlélete uralkodik?

Ezek a kérdések foglalkoztatnak, és bár tudom, hogy magamban kell keresni a választ, kíváncsi vagyok mások mit gondolnak erről.

Megköszönöm, ha megosztod és értelmes keretek között lehet beszélgetni a témáról.

Neked a munkádban és magánéletedben a legjobbakat kívánva, üdvözlettel

Eddig a levél. Ha átéltél már hasonlót és úgy véled, megtaláltad a választ, oszd meg a hozzászólásokban. Ha te sem, az is lehet fontos információ. Kiugrottál a mókuskerékből, de már megbántad? Vagy azt, hogy túl későn léptél ki? Te mit tennél Benedek helyében vagy mit tettél hasonló esetben?

Share

Lakáshitel és ingatlan statisztikák

Megjelent a KSH friss statisztikája a 2021-es lakáshitelezésről. Arra gondoltam, érdemes lenne csinálni egy vizuális összehasonlítást az elmúlt húsz évből, hogyan alakultak a lakáshitelek darabszámra, összegre és így tovább. Gyakran úgy érezzük, hogy soha nem volt ilyen sok államilag támogatott hitel, lakáshitel és összeg, mint napjainkban. Pedig de.

Lakáshitelek darabszáma, kék államilag támogatott, piros a piaci alapú és zöld a kettő együtt.

Jelenleg 4,5 millió ingatlan van Magyarországon, kevesebb, mint hétszázezer hitellel terhelt. Egy ingatlanra 2,14 fő jut, egy szobára 0,78 fő. A kép kattintásra nagyobb lesz.

Hitelállomány mérete millió forintban:

Még inflációval korrigálatlanul is alig nagyobb a hitelállomány, mint 2009-2010-ben.

GDP arányosan így néz ki a magánszektor eladósodottsága:

Engedélyezett új lakáshitelek száma. Az elmúlt évek egyik legnagyobb értéke volt a tavalyi, de még az sincs sehol a 2008 előtti darabszámhoz képest.

Engedélyezett lakáshitelek összege millió forintban:

2021-ben is folytatódott az ingatlanok áremelkedése, legkevésbé Budapesten, legjobban Pest megyében nőttek a városi lakások árai:

Share

Napi ábra: a nagy jegybankok eszközeinek mértéke

Az elmúlt 14 évben a nagy jegybankok (is) szinte számolatlanul nyomtatták a pénzt, amiből aztán értékpapírokat vettek a piacon, így nyomták le azok hozamait/kamatait.

Ezért is volt ingyen a pénz az elmúlt évtizedben.

Az Unió még csak ott tart, hogy csökkenteni fogja a további vásárlás mértékét és továbbra is negatív tartományban tartja az alapkamatot, hiszen nincs itt semmi látnivaló, ha nem beszélünk az inflációról, akkor az olyan, mintha nem is lenne.

Az amerikai jegybank már elkezdte a kamatemelési ciklusát, persze azért ő sem rohan annyira a kamatemeléssel, eddig mindössze 0,75% emelés jött össze. Ennyi emelés (és a további emelések lehetősége) is éppen elég volt ahhoz, hogy sok befektető idegesen eladja az értékpapírjait.

Ez mellett viszont a további felhalmozás helyett elkezdi piacra dobni a meglévő állampapírjait és jelzálogleveleit, először lassabban, majd három hónap múlva már havi 95 milliárd dollár értékben akarja csökkenteni a nagyra fújt eszközállományát a FED.

Van honnan csökkenteni az állományt, ezzel a tempóval közel négy év lenne csak az, hogy a két évvel ezelőtti állomány mennyiségére csökkenjen a FED által felhalmozott értékpapírok.

Az alábbi ábrán a nagy jegybankok eszközállományát láthatjátok:

Share
1 2 3 4 181