Terjednek a modern hőszivattyús fűtési módok, akár központi egységgel szerelve, akár szobánként külön klímával megoldva a fűtést. A hőszivattyú egy remek találmány, egy fordított hűtő módjára hűti az utcát és az így keletkezett hővel fűti a belteret. A modern eszközök SCOP értéke 3,5 körül van, vagyis egy szezon alatt a magyar éghajlat mellett egy kilowattnyi áramból 3,5-ször annyi meleget állít elő egy normál elektromos fűtéshez képest. Minél hidegebb van, annál kevésbé hatékony a hőszivattyú, ezért adják meg egy teljes fűtési szezonra a SCOP értéket.

Ha nem létezne a csökkentett rezsicsökkentés populista találmánya itthon, akkor jellemzően a gázból nyert energia harmadannyiba kerülne, mint az elektromos áramból nyert energia, vagyis még így is olcsóbb lenne árammal fűteni. (Mivel gázturbinával is elég sok elektromos áramot állítanak elő, logikus is, hogy lényegesen olcsóbb közvetlenül a gázt elégetni otthon, mint előtte elektromos áramot csinálni belőle és azt felhasználni. Ezt a képletet borítja fel a hőszivattyú, mert azzal még mindig olcsóbb lesz az elektromos áram használata.)

De ez csak a képlet egyik fele, a felhasznált energia költsége.

Azonban figyelembe kell venni a szükséges eszközök beszerzésének az árát, az amortizációt és az éves karbantartást is.

Megvettük a házunkat néhány éve, adott volt a gázkazán és a fűtőtestek, de az elektromos autó miatt lett napelem is, s ha már van napelem is, akkor legyen elektromos fűtés is. Mivel a központi rendszer nem volt értelmes áron és rombolás nélkül kivitelezhető (nincs padlófűtés), maradt a helyiségekbe külön-külön klíma beszerelve.

Egy középkategóriás, 3,5 kw-os klíma beszerelve durván 400 ezer forint, elég nagy szórás mellett, ebből lett hat felszerelve, minden (nem vizes) helyiségbe egy. (A központi hőszivattyú ennél lényegesen drágább lett volna, több mint a duplája.)

Ezeket évente kétszer kellene hivatásos szerelővel kitakarítattni, ez a garancia feltétele, mi egyszer szoktuk, kilencvenezer forintot fizetünk érte a klímásnak évente. (Mondjuk jól meg is csinálja, atomjaira szedi a beltéri egységeket és a kültérieket sem hagyja ki, nem az a spray-vel befújogatok ide-oda stílusú "szerelő".)

Ott van még az amortizáció költsége. A központi hőszivattyúra az importőr 8-10 év élettartamot mert mondani, pedig hát ő árulja, így ez reális is lehet. Ezzel összecseng, hogy a fűtésre is használt klímák élettartama se több 10-12 évnél.

Úgyhogy jelenleg így néz ki a fűtési költségünk árammal:

Áramfogyasztás cirka 120 ezer forint szezononként, hála a jól leszigetelt háznak, az új, háromrétegű nyilászáróknak, illetve a napelem miatt nem esünk át a drágább áramdíjba. (A napelem által megtermelt áramot hozzáadtam a fogyasztáshoz.)

A klímák karbantartása 90 ezer forint, de igazából ennek a dupláját kellene fizetni a garanciális feltételek alapján.

Hat klímával és 12 év élettartammal számolva az éves amortizáció 200 ezer forint évente. (Szintén a jó hőszigetelés miatt nem, vagy alig kell klíma, egyetlen egyet szoktunk hűtésre is használni a hatból, azt is csak hosszan tartó kánikula esetén, így ha nem azzal fűtenénk, elég lenne egy klíma is.)

Vagyis az éves energiafogyasztás csak a negyedét teszi ki az éves fűtési költségnek. (Igen, ehhez kell egy nagyon jól leszigetelt ház is, ha az utcát fűtöd az energia kétharmadával-négyötödével, akkor mások lesznek az arányok.)

A gázkazán éves karbantartása 20-25 ezer forint, az élettartama 12-15 év, az éves amortizációja kb. 35-40 ezer forint. Így ha évi 200 ezer forinttal több lenne a fűtési költség gázzal, akkor is ugyananyiba kerülne a fűtés, mint hőszivattyúval. Igaz, a hőszivattyús fűtés környezetbarátabb megoldás, már ha nem gázból vagy szénből nyert áramot fogyaszt és a készülékek előállításának környezetszennyezésétől eltekintünk. Viszont a gáz sokkal komfortosabb, semmi nem fúj vagy fújtat se éjszaka, se nappal, nincsenek olyan hanghatások és légáramlások, mint egy klíma esetén.

(Még lehetne számolni a szükséges többlet tőke elmaradt hasznával is, de ennyire azért nem akarom bonyolítani.)

A te számaid ettől gyökeresen eltérhetnek, nem mindegy, hogy mekkora ingatlanról, milyen hőszigetelésről, mekkora családról, stb. beszélünk. Az sem mindegy, hogy meglévő ingatlan meglévő adottságokkal vagy teljesen nulláról kezdődő építkezésről van szó. Sőt, előbb vagy utóbb be is fogják tiltani a gázkazánokat, így nem lesz választásod, de amíg van, érdemes a számolásnál figyelembe venni a fűtési eszközök élettartamát és a karbantartási költségeket is, mert csak úgy kapsz valós képet, lévén ezek teszik ki a költségek nagyobbik részét. Ahogy az autózásnál is a legkisebb költségek egyike az üzemanyagár.

Részben kapcsolódik a témához a hőszigetelés mértéke is. Sokan mondják, hogy felesleges a drága hőszigetelés, mert ennyi meg annyi év alatt hozza be az árát, de ha mégis hőszigetelsz, akkor is tíz centi bőven elég.

Ezeknél a számolásoknál két dolgot szoktak elfelejteni. Az egyik a komfortérzés. A házunkon az első télen csak 5 centi hőszigetelés volt, a lábazaton semmi, a nyilászárók régiek. Tapasztalatból elmondhatom, hogy ég és föld a különbség a rendes hőszigetelés mellett. Nem sütnek a falak a hidegtől télen, akkor se, ha melléjük állsz, az új ablakok nemcsak a hideget, de a port és a zajt is kint tartják, nyáron sem kell klímázni, fújatni magadra a hideg levegőt a felforrósodott beltér miatt. Fényévekkel komfortosabb lett a ház a hőszigetelés után. (Nem beszélve arról, hogy sokkal kevesebbet is mennek a klímák, így az élettartamuk is nő.)

A másik, amit mindig elfelejtenek, hogy ezzel növeled is az ingatlanod értékét. Sőt, szerencsés esetben drágábban el tudsz adni egy jól hőszigetelt ingatlant, mint amennyit ráköltöttél. Ma már nagyon kevesen vesznek hőszigetelés nélkül ingatlant, azok is csak azért, mert nagyon kevés pénzük van.

Szóval az egy nagyon téves számolási mód, hogy hőszigetelés költsége osztva éves energiamegtakarítás egyenlő hány év.

További érdekesség a témában, amit egy építkezési vállalkozótól hallottam: pont a jó hőszigetelés miatt panaszkodtak a vásárlói, hogy a padlófűtés ellenére hideg a padló. Megkérdezte, hány fok van a házban? 23 fok. Akkor a fűtésnek semmi baja, a gond abból származik, hogy ezelőtt 20 éve éjjel-nappal ment a padlófűtés a szigeteletlen házakban, így mindig langyos volt a padló. Ma már alig kapcsol be a fűtés, mert nem kell bekapcsolnia, ennek viszont az a mellékhatása, hogy a padló sem lesz langyos állandóan, ha nem cirkulál alatta folyamatosan a meleg víz. (Én is meg akartam csináltatni a padlófűtést a házban, de olyan drága lett volna utólag és akkora felfordulással járt volna, hogy inkább letettem róla. Ezek szerint jól döntöttem.)

A másik, amit hallottam, hogy valaki plafonhűtést kért a házba, mert az a modern és a trendi, viszont nem lehet rendesen kihasználni a hűtést, mert azonnal lecsapódik a plafonon a pára és így folyamatosan penészedik, ezért csak alacsony mértékben tudnak hűteni, sokkal kevésbé, mint egyébként szeretnének. (Ezért szoktak harmatpont érzékelőt  beépíteni, de az is lekapcsolja a rendszert, ha a hőmérséklet csökkenésével nő a relatív páratartalom, így megint csak nem hűt annyira, amennyire szeretnék. További 3-4 milliót rádobva lehet kérni még egy drágább gépi szellőztetést, ami kezeli a páratartalmat is, de nem nagyon szokták reklámozni, hogy anélkül nem biztos, hogy élvezni fogják.) Erre sem gondoltam volna, valószínűleg én is így kértem volna az épülő házamat.