Eljött a te napod

Pénteken találkoztam a Bagázs-zsal, mert kíváncsi voltam mit és hogyan tevékenykednek.

Ha nem ismered őket, itt találsz róluk bővebb információt. Röviden: mélyszegénységben élő embereknek segítenek oktatással, hogy legyen valami esélyük kitörni a mindig újratermelődő nyomorból. Nagyon egyet tudok érteni a céljaikkal, mert egyrészt úgy gondolom, hogy rajtad múlik, mit érsz el az életben, másrészt viszont szükségesnek tartom mindazokat támogatni (nem üres szavakkal, hanem pénzzel), akik nem kapták meg még az induláshoz sem a lehetőséget.

Ilyenek a mélyszegénységben élők és az egyéb hátrányos helyzetből indulók (Down szindromások, értelmi fogyatékosok és hasonló embertársaink.)

A Bagázs remek munkát végez, pénzügyi oktatást, felnőttképzést, gyerekfoglalkozásokat ad telepi cigányoknak Bagon. (Bővebben a honlapjukon.)

Amikor a pénzügyeikről beszélgettünk, sírni lett volna kedvem.

Ugyanis filléres gondjaik vannak, az emberektől szinte semmi pénzt nem kapnak. (Tisztelet az igen kevés kivételnek.) A szerény költségvetésük zöme is pályázati pénz, ami ráadásul hamarosan ki is fog futni. Úgy kell sakkozniuk, hogy legyen pénz a szükséges dolgokra, miközben a pénzen kívül minden adott lenne, hogy a programjukat akár 20 másik telepen is elkezdjék.

Úgy érzem, hogy eljött az idő, hogy ezen változtassunk. A magyarok hozzáállásán az adakozással kapcsolatban. Tudom, kegyetlen nehéz munka lesz, de egyszer el kell kezdeni.

Ugyanis a magyar ember bármikor ad ötszáz forint borravalót a pizzafutárnak, csak hogy az jó fejnek tartsa, de a fél lábától hamarabb megválna, mintsem hogy akár csak ezer forintot adakozzon.

A szeme sem rebben a gyorsétteremben, hogy 1.400 forint egy gagyi sült krumpli-hamburger menü, de inkább a fogát tépné ki gyökerestül, mintsem akár csak két menü árát odaadja egy nála nagyobb szükségben lévőnek.

Hogyan is szokott jót tenni az átlag magyar?

– Az összes segélyfelhívást megosztja a facebookon, mert az nem kerül egy fillérjébe sem. Mintha attól bármi megoldódna. Mindeközben marha büszke magára, hogy szociálisan mennyire érzékeny. (Semennyire nem az.)

– Nagylelkűen felajánlja az adója egy százalékát valamelyik alapítványnak, mintha azt egyébként nem kellene amúgy is befizetnie adóba. Az állam pénzét osztogatja, nem a sajátját, de majd szétfeszül a melle, annyira büszke magára. Ja, és mennyi pénzről is beszélünk? Évi átlag 2.880 forintról? Havi 240 forintról? Egy igazi hős. Ezzel aztán a világ minden baját egy csapásra megoldotta.

– Ezen kívül még a halálos ágyán szokott adakozni a magyar, ha egyáltalán bármikor az életben. Aki a halálos ágyán adakozik, az megint csak nem a sajátjából ad, hanem az örökösök pénzét szórja már. Erre se lehet valaki büszke, hogy csak akkor hajlandó adni, amikor már többet semmi szüksége nem lesz a pénzre. Ebben semmi tisztelnivaló nincs. Volt 70-80 éve, amikor adhatott volna, akkor miért nem adott senkinek semmit?

– Azt mondja, azért nem ad senkinek, mert az összes alapítvány szélhámos. Meg kell nézni, kinek adsz (én se véletlenül találkoztam a Bagázzsal és leveleztem az Igazgyönggyel sokat), de rendben, legyen az összes alapítvány szélhámos. Mikor adott az ilyen utoljára pénzt a szemben lakó háromgyerekes özvegyasszonynak vagy a magára maradt nélkülöző kisnyugdíjasnak? Kellen most fel a székből és vigyen át neki ötvenezer forintot, százszor nagyobb szüksége van rá, mint neki. Na ugye, úgysem fogja megtenni, mert ez is csak egy ócska kifogás.

(Tudom, az ötvenezer forint említése lélegzetkihagyást okoz sok embernél, ha egyáltalán bármikor is adna, el sem tudná képzelni, hogy ezer forintnál többet adjon bárkinek is. Az pedig sértés, nem segítség. Gondolj bele, ha te lennék a másik helyében, rajtad mennyit segítene az az ezer forint és mennyire lenne szükséged.)

– Alapítványok mesélik (többek között az Igazgyöngy is), hogy az esetek nagy részében az emberek kidobni való lomokat küldenek nekik és közben elképesztően büszkék magukra. Használhatatlan Pentium II számítógépek, dédimama örökségéből származó szó szerint ötven éves ruhák, tűzifának is alkalmatlan bútorok, működésképtelen vasalók és hasonlók. Mindegy mi az, csak egy fillért se érjenek és egy fillért se kelljen rájuk költeni. Az alapítványoknak meg rengeteg pénzükbe kerül a sok veszélyes hulladékot elszállítatni a szeméttelepre.

(Update: Tudom, felháborító, amikor valaki tükröt tart a másik elé és nem tetszik a látvány. Érdemes elolvasni a felháborodott hozzászólásokat. Egyik sem írja azt, hogy kikérem magamnak a hangnemet és egyébként szoktam adakozni. Az utóbbi fél mondat mindig lemaradt. Sajnos elképesztően nincs kultúrája Magyarországon a másik megsegítésének, de sokan felháborodnak, ha valaki erre rá mer mutatni. Mindig az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég, ahogy a mondás tartja.)

Úgyhogy itt az idő a változásra és a cselekvésre.

Kétféleképpen tudjuk megtenni ezt.

Ha össze tudnánk dobni havonta 10-15 millió forintot, a Bagázs legalább másik húsz településen tudná folytatni a munkát. Önkéntes, elszántság, tapasztalat van bőven, csak a pénz hiányzik.

Remélem, hogy van egy-két ezer ember itt, aki 5 vagy 10 ezer forintot fel tudna ajánlani a fizetéséből havonta.

Tudom, most sokak meglepődtek, hogy annyit egy ilyen célra költsenek, de ez nem több, mint amennyit csak a kábeltévére kidobsz havonta, meg aminek az ötszörösét eltankolod minden hónapban. Az is sokaknál kiverte a biztosítékot, amikor azt írtam, hogy abból jössz rá, mennyire vagy zsugori, hogy vajon az egyheti fizetésedet oda tudnád-e adni nemes célokra. Pedig még idősávot sem írtam hozzá, hogy milyen sűrűn. A legtöbb ember el sem tudná képzelni, hogy egyszer az életben egyheti fizetéséről lemondjon valami magasztos ügy érdekében, miközben magától nem sajnálja évente, hogy egyhavi fizetését elverje egy-egy nyaralásra vagy akár egyhavi fizetését kiadja egy ostoba mobiltelefonra.

Pedig a legjobb fokmérője annak, hogy valaki mennyire szerelmes a pénzébe és saját magába, az az, hogy mennyit képes adni a pénzéből más szükségei számára.

Úgyhogy ha készen vagy cselekedni, kattints ide és az általad választott összegre állíts be állandó átutalást az itt található számlaszámra. (Csak egy tipp: ha a választott összeg kevesebb, mint a fizetésed 2%-a, akkor valószínűleg keveset adsz. Ha összeszorult a szíved, hogy most adni kell, akkor gondold végig, biztos ez az összeg hiányozna-e a költségvetésedből. Ha csak egyszer akarsz nagyobb összeget adni, az is jó, de nagyobb szükség lenne egy kisebb összegre, amire viszont havonta lehet számítani.)

(Természetesen nem kötelező a Bagázst támogatnod, ha tudsz másik olyan alapítványt vagy egyesületet, ami méltó erre, akkor támogasd azt. Vagy ha továbbra sem adsz senkinek semmit, azt is megteheted, akkor ez a cikk nem neked szólt vagy csak még nem érted a dolog lényegét.)

A másik mód, ahogyan segíthetsz:

Nézz otthon szét és szedjél össze minden olyan felesleges dolgot, amit el tudnál küldeni a mélyszegénységben élő embereknek. Megmaradt fél csomag pelenka, babaholmi és popsitörlő, tisztálkodási szerek, a három karácsonyra kapott borotvahabból kettő, hibátlan, de már felesleges mobiltelefon, tablet, notebook (használható, nem őshulladék a XX. századból!), tartós élelmiszer, kerékpár (ami most is használható állapotú!), keverőtárcsás mosógép (automata nem jó, mert nincs víz bevezetve), törölköző, ágynemű és ehhez hasonló dolgok.

Ezeket tedd bele egy dobozba és ide kattintva rendelj meg egy szállítást erre a címre: Igazgyöngy Alapítvány, 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11.

A futár másnap házhoz megy a csomagért (ha dolgozol, a munkahelyed címét add meg átvételi pontnak), 1.490 forintért még akár 25 kilós csomagot is csinálhatsz. A fuvardíjat a sofőrnek kell majd kifizetned, érkezése előtt fél órával telefonon fog jelentkezni.

Ha szeretnél még valamit küldeni, vegyél a boltban tisztálkodási szereket, mosóport, borotvákat, fogkeféket, konzervet és ehhez hasonló dolgokat.

Semmi olyat ne küldj, ami nem működőképes és te magad nem használnád, vennéd fel, mosnád meg vele a fogad, vagy bármilyen más módon nem használnád.

Nem lomot, szemetet, rongyot és kacatokat gyűjtünk.

Ha nem lesz legalább ötven-száz állandó támogató és legalább ennyi csomagot nem fogtok küldeni, az igen tanulságos lesz.

Szeretném, ha a hozzászólások most a szokásos bölcselkedések helyett arról szólna, ki mennyi pénzt ajánlott fel és mit rakott a csomagba. Köszönöm.

A hozzászólásokat egy kicsit felfüggesztettem, mert mennem kell és pár óráig nem leszek gépközelben, ezt a hozzászólás mennyiséget pedig nem tudnám kezelni utólag.

Hamarosan újra hozzá lehet majd szólni, addig is türelmet.

Share

271 hozzászólás

  • MZ/X
    En amerikai cegnel dolgozom, nalunk cegkultura resze hogy onkenteskedunk, adomanyozunk rendszeresen, husvetkor-karacsonykor ajandekcsomagokat viszunk gyerekotthonokba. Havi forgoban van tartos elelmiszer, tisztalkodoszer gyujtes, amit szinten kulonbozo helyekre visznek el celzottan. A ceg szemelyesen adja a raszorulok kezebe az adomanyt, szoval tenyleg oda kerul ahova kell. Szivesen is veszek reszt benne, mind az idommel, munkammal es anyagilag is. Ebedbefizetesnel a maradek visszajarot az ovoda alapitvanyi perselyebe dobatom a gyerekkel, igy o is tanulja kicsiben az adakozas erzeset.
  • grg
    havi 10e beállítva.
  • Levente
    Emberfeletti vállalkozásra kéred az embereket. De a jó hír, hogy van Istenünk, aki az ilyen célokhoz megadja az emberfeletti erőt. A jókedvű adakozót szereti és megáldja az Isten.
  • Laya
    “De az adakozás arról szól, hogy te adsz a sajátodból másnak és nem arról, hogy azon gondolkodsz, ki tudna más adni, hogy neked ne kelljen.
    Először adj a sajátodból, utána érdemes azon gondolkodni, hogyan lehetne elérni azt, hogy az állam is arra fordítsa a pénzt, amire szükséges lenne.”

    Nos NEM! Ezek igen is állami feladatok, kötelességek (e.ügy, oktatás, rendvédelem, úthálózat, stb). Ezért fizetünk adót, nem is keveset, nem azért hogy lenyúlják. Az adó is a mi pénzünk, nem az államé aki csak ellopja tőlünk, ez is téves.​
    Ha mi fizetjük a cechet az állam helyett azzal mit is erősítünk benne? Bizony, hogy neki nem kell ezekre költeni, hiszen megteszi helyette az ostoba nép. Kátyúzásra is össze dobhatnánk néhány milliárdot, hátha után az állam is méltóztat beszállni némi apróval, látva a jó példát? Nem, ki kell verni belőlük. Nem mondom mivel 1ütt, de egy 4betűs szóra gondolok.
  • Kiszamolo
    Laya, értsük meg: nem véletlenül írtam már arról rengetegszer, hogy az állam a te pénzedet költi és ezért el kell számoltatni, hogy mennyire teszi ezt hatékonyan.

    Az ilyen posztoknál szoktak sokan kiborulni, hogy mert én politizálok, pedig nem.

    Ha az a kérdés, hogy kimenjünk-e tüntetni, hogy felszámoljuk a korrupciót és elszámoltassuk a mindenkori államot, a válaszom egyértelműen igen.

    De ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy adakozok-e.

    Akkor is adakoznék, ha minden stadion helyett a pénzt a rászorulók felzárkoztatására költenék.

  • Laya

    Igen, lehet, h. sokan megsértődnek, mert ez kicsit olyan, mintha a zsebükben turkálnál (kéretlenül), vagy épp az ő f***ukkal vernéd a csalánt. Mindenki eldöntheti hogy mire ad, vagy, hogy ad-e. Nem hiszem, hogy van olyan aki még soha senkinek nem adott semmit. Aztán abból levont valamilyen tanulságot, pl. aluljáróban adott, azután látta részegen a fazont, gyermekrák (ez egy ostoba szó) alapítványnak utalt, aztán látta a hírekben hogy a szervező a céges kocsival furikáztatta a seggét stb. Csupa “jó helyre” került az adománya. Nem csoda, ha két ilyen eset után annak se adnak akinek tényleg szüksége lenne. Egyébként az az alapszabály, hogy csak akkor adj, ha szívből jön! És ne nézd, hogy hova kerül, mire fordítódik az összeg! Ha parancsra, külső nyomásra, elvárás miatt adsz, akkor úgy sem fogod magad jobban érezni tőle, pedig (ironikusan önző módon) ez lenne a másik cél.
  • Handalamandala

    Jó is, hogy mondod. Imádkozom, hogy minél több ember adakozzon a céljaikra. 🙂
  • Zolcsi
    Nekem abszolút vállalhatatlan a célközönség, nekik egy lukas zoknit nem adok – de én rasszista vagyok. Viszont ráébresztettél arra, hogy – mondjuk – kárpátaljai (délvidéki, felvidéki, erdélyi, horvátországi, moldvai) magyaroknak tudnék valamennyit adni és mégsem teszem, bár az az igazság, hogy megoldandó helyzet a családban is van, pl olyan aki a jelzáloghitelével küzd…
  • Kiszamolo
    Laya, a szívedben az van, amivel telepakoltad.

    Ha valaki rávilágít, hogy értéktelen dolgokkal van tele a szíved, nem kell rá haragudni.

    Előre tudtam, hogy talán ez lesz a legnagyobb falat. Az eddigi témák, amik elképesztő ellenállást váltottak ki, sehol nincs ehhez a témához képest.

    Az elmúlt 70 évben erről itt szó sem volt, sőt a kommunizmus pont ennek az ellenkezőjét sulykolta, a majd az állam gondot visel mindenről, neked nem kell semmivel tőrödnöd.

  • szocske

    Pénzügyileg lehet, hogy jól hangzik ez a nyugdíj 18-35-ig megoldás, de sajnos biológiailag kevésbé. Ugyanis egy 70-80 évesek többsége akkor sem képes érdemi munkára, ha egy fillért sem spórolt meg korábban.

  • Cold Heart
    igen, amit Miklós is írt, az államra mutogatni ilyenkor is egy felelősséghárítás.
    Ez az ország is akkor lesz élhetőbb, ha mindenki először a “saját portáján” söpör.
    A mindenkori kormány pont az általános közöny miatt teheti, amit tehet.
    Egy ilyen poszt felnyithatja az ember szemét, a konkrét adakozás is növelheti az empátiát, és ezzel az is többeket fog érdekelni, mire mennek el az adóforintok.

    Engem is fejbekólintott a cikk, nem is a bagázs miatt, hanem egy megözvegyült, 3 (kis)gyerekes anyuka miatt, amit szó szerint is idéz a cikk. Egy közösségből ismerem, 5 hónapja lett özvegy, akkor ötleteltünk a segítségnyújtás mikéntjén, egyik a rendszeres adakozás volt. Eddig vhogy mindig kiment a fejemből, a cikk után rögtön elküldtem egy egyszeri összeget, és az állandó utalást is beállítom.

  • Lau
    @Tibor: Lázár azért (is) ütötte ki a biztosítékot, mert teljesen hiteltelen dolog ez az ő szájából.

    Számomra már az felfoghatatlan, hogy létezik ,,politikus karrier” a szó szoros értelmében. Mintha politikusnak lenni egy hivatás, szakma lenne. Olyan, mint orvosnak, vagy ügyvédnek, ácsnak, vendéglátósnak lenni. Mindig izgalmas államtitkárok életrajzait olvasni: belépett ebbe a tagozatba, ilyen titkár lett, olyan tisztségviselő, majd helyettes, miniszter. Tehát úgy alakítja a többi ember sorsát (akik megtermelik a fizetését, és a kenyeret az asztalára), hogy életében nem dolgozott, nem ,,élt” a való világban, nem kellett megfelelnie a munkaerőpiacon, bizonyítva tudásást és kitartását. Ő mondja meg mi a törvény, vagyis helyes és helytelen, de még a gazdasághoz is jobban ért, mint mondjuk egy vállalkozó, aki a sufniból épített fel egy cégbirodalmat, ad munkát családoknak évtizedek óta…

  • Merylla
    Az anyám egy analfabéta anya és egy alkoholista apa gyerekeként született, egy döngöltpadlós tanyán Szabolcsban. Naponta 12 km-t gyalogolt az iskolába, a saját anyját ő tanította meg olvasni. Soha semmit nem kaptunk senkitől! Én végigdolgoztam a gyerekkoromat, lányként pakoltam akár téglát is építkezésen, mert mi ki akartunk törni abból, amibe beleszülettünk. Magunk körül azt láttuk, aki saját magát kirángatja a nyomorból, annak sikerül! Akit jönnek megmenteni, annak nem fog, mert a lelkesedés/hit/indíttatás addig tart, amíg a megmentők ott vannak.
  • Kiszamolo
    Merylla, nézd meg az eredményeket.

    Egyébként pontosan erről van szó, amit írsz: ha ők is azt látják maguk körül, hogy van értelme akarni valamit, akkor fognak tenni valamit. Ha még az értelmét sem látják annak, hogy változtassanak, semmi nem fog történni további 50 évig.

  • dzsuz
    Közben én beállítottam havi 3.000-et, felírhatod a listára. 🙂
    Holnaptól megy, mert aznap nem tudom, elindítja-e a rendszeres havi utalást.

    A legnagyobb fenntartásom pont az volt, hogy kik azok, akik tényleg jól használják fel a pénzt.

    Ja, és három hete győzködöm az asszonyt, hogy kellene adakozni valakiknek egy használhatóbb összeget, akkor hívták fel őt a Pető Intézet nevében telefonáló csalók. Sajnos nem sikerült rávennem, lehet, hogy átküldöm neki ezt a cikket.

    Szóval köszönöm a cikket, és abszolút egyetértek vele minden tekintetben.

  • Én is akarok kommentelni
    Mi szégyen és gyalázat (a kormány részéről), de mi éves szinten pár tízezer forintot adunk egy óvodának, plusz kb. ugyanennyit viszünk be olyan dolgokat, amikre szükségük van (pl. dobozostul hordunk be papírt stb).

    Így ők a mi “alapítványunk” akit támogatunk. Gyűjtöttek arra, hogy 30 év után lefessék újra a kerítést. 120 család gyereke jár oda. Kiírták, hogy mire gyűjtenek, minden szülőnek szóltak többször..
    Összesen 2000, azaz KÉTEZER forint adomány gyűlt össze. Tudom, sokba kerül azoknak a terepjáróknak a fenntartása amikkel viszik a gyerekeket, de az iPhone is mondhatni mindennapos a szülőknél. Ezek tudtak összeadni 2000 forintot egy hónap alatt.
    Egy vállalkozó végül felajánlotta a festéket. Ekkor csak annyit kértek jöjjenek a szülők festeni. KETTEN VOLTUNK aki elment festeni.

    Gratulálok a magyaroknak, hogy idáig jutottunk. Ez van 🙁

  • Savantes
    Nem adakoznék nekik, mert nem az került bemutatásra, hogy ez a szervezet mitől lenne másabb az összes többi eddigi ilyennél, hanem csak adakozzak mert ugyan 1400 Ft-ba kerül egy mekis menü. Valami konkrétabb kellene…
    Az efféle szervezetek sikeressége enyhén szólva is megkérdőjelezhető, a C-kategóriások felzárkóztatására költött milliók-milliárdok eddig sem igazán érték el céljukat.
    Érdekes, hogy szinte mindig az egyén felelőssége van hangsúlyozva, most pedig szó nincs róla. Segítsünk önzetlenül, holott számtalanszor bebizonyították, hogy 95+% -uknak eszük ágában sincs tanulni, majd normális munkát végezni. Hiszem, hogy az a kevés, aki ki akar törni, az ki is tud, az a nagyon-nagyon pici hányad pedig, akiben megvan az akarat és mégsem tudna magától kitörni, az már meg is kapta a kellő segítséget.
    Halkan jegyzem meg, hogy azért az állam is rengeteget költ a felzárkóztatásukra.
  • Kiszamolo
    Én is, pontosan itt tartunk. Ezért nagyon fontos erről beszélni.

    Ha az emberek csak feleannyit adakoznának, mint amennyit évente telefonkészülékre költenek, vagy amennyit havonta kábeltévére, a civil szféra szárnyalna ebben az országban.

  • Petike
    @en-is-akarok-kommentelni: azért a saját környezeted példáját ne vetísd ki az országra! A mi ovinkba nem kellett 30 évet várni, hogy a kinti játékokat lefessük, a vezető óvónő kitett egy papírt, és a megbeszélt időpontban annyian voltunk, hogy nem fért mindenki egyszerre a játékokhoz… Szerintem ilyenek a magyarok.
  • Kiszamolo
    savantes, ez volt a te véleményed. Gondolom a tények nem érdekelnek, mert csak összezavarodnál.

    Az állam rengeteget költ. Aha, Farkas Flóriánék intézték a dolgot, éppen több milliárdos sikkasztás miatt nyomoznak.

    Én voltam ilyen emberek között, nagyon kíváncsi lennék mi lett volna belőled, ha ilyen helyen kellett volna felnőnöd.

    De nem akarlak kizökkenteni a világnézetedből, az előítéletek fontosabbak, azok azért jók, mert magadnak gyártod őket és nem kell rajtuk gondolkodni.

    De feltenném a legfontosabb kérdést: idén mennyi pénzt adakoztál BÁRMILYEN célra?

    Szerintem itt kellene keresni a megoldást….

  • Handalamandala
    molnarlevente.eoldal.hu/cikkek/elerhetosegunk./
    Július 25-én van a srác szülinapja és imádja a leveleket meg a Tés cuccokat.
    Egy telekomos képeslappal nagyobb boldogságot lehet okozni, mint tízezer forinttal.
    Néha amikor eszembe jut, küldök neki képeslapot.
  • parizer józsi

    Miklós, fel lehet hívni az emberek figyelmét, de nem ebben a hangnemben.

    Jómagam azóta nem adok egy fillért se semmire, amikor egy, a cégünknél járt közismert alapítvány képviselői túl hamar kezdték el kibeszélni a történteket, így még hallhattuk, hogy “na ezekből is sikerült valamit kipréselni”.

    1990 óta csak nyújtja a markát mindenki.

    Alapítványok írnak luxusmagazinokat megszégyenítő papíron, “erdélyi” asszony kér vonatjegyrevalót (1990 óta folyamatosan..), a Tesco parkolóban 5-en rohannak meg a bevásárlókocsiért, “szegény” vajdasági fiatalember kér pénzt (több kedvezményt kap mint mi), a környezetvédelmi szervezet fiatalokkal csoportos beszedésit töltet.

    Ne haragudj, de milyen alapon merészelsz te más emberek felett ítéletet mondani, csak mert van egy blogod?

    _TE_ oda szórod a pénzed ahova tetszik. De azért kötelező ne legyen.
    Kikérem magamnak.

  • Kiszamolo
    Parizer Józsi, mi van?

    Ki mondta, hogy bármi kötelező?

    Olvastad a cikket egyáltalán?

    Természetesen nem kötelező a Bagázst támogatnod, ha tudsz másik olyan alapítványt vagy egyesületet, ami méltó erre, akkor támogasd azt. Vagy ha továbbra sem adsz senkinek semmit, azt is megteheted, akkor ez a cikk nem neked szólt vagy csak még nem érted a dolog lényegét.

    Ne keverd már ide a gagyi lehúzásokat a Tesco parkolóban meg az aluljáróban, mert ennek így nagyon magyarázkodás szaga van.

    Ki mondta, hogy neked magyarázkodni kell?

    Nem adsz hát nem adsz.

    Nem értesz egyet a cikkel hát nem értesz egyet.

    De most mi a csodán is vagy felháborodva?

  • Savantes
    Nem előítéletek, egyszerűen csak ezt lehet látni/olvasni/hallani, amit leírtam. Te sem gondolhatod komolyan, hogy eddig sikerült haladni jelentősen bármerre is a felzárkóztatásukkal.
    Persze, hogy érdekelne tények, a bajom csak az volt, hogy nekem az kell, hogy konkrét eseteket lássak.
    Adakozni még sajnos csak egyszer sikerült idén, de ott ismertem a konkrét helyzetet közvetlen közelről, tudtam, hogy szükség van rá (apa elvesztette a munkáját és 3 iskolás gyerekük van).
  • Kiszamolo
    Savantes, ha tényleg érdekel, kérj egy időpontot a Bagázstól, aztán menj el és beszélgess velük, mit csinálnak és mit értek el.

    Semmi baj nincs azzal, ha erre a célra nem adakozol, a cikk nem erről szólt, hanem magáról az adakozásról.

    Ha van a környezetedben olyan, akinek tudsz adni (és nem rokonod, mert az olyan, mintha magadnak adnál), akkor adj annak és kész.

    Az egyik hozzászóló beismerte, hogy ő cigánynak nem ad, mert rasszista, de akkor ad másnak.

  • Adam
    Nyomtam egy CTRL+F-et a “magyar” szóra. Nem szép dolog ez az általánosítás a magyar emberekre. Miért mindig (csak) a magyar embert lehet bántani a mentalitásáért? Ez miért egy ilyen kvázi elfogadott dolog? Ha más népekre, csoportokra kifejezetten tilos általánosítani, a magyarra miért lehet?
  • reader
    ” jo ez eddig oke, de amit mar elvettek (ado formajaban vagy mashogy tokmindegy) azzal mar nem rendelkezem”

    Hogyne rendelkeznél? Erről szól a demokrácia. Amit más országokban jól tudnak, és százezer ember megy ki tüntetni, ha nem tetszik valami.

    Erre kellene már ráébrednie a népnek, hogy van beleszólása, hogy mire költik. Ha százezrek vonulnának az utcákon, hogy ne stadionra költsék, hanem oktatásra, stb. akkor lenne változás. Az a hibás gondolkodás, hogy ha már elvették tőled, akkor nem tudsz rendelkezni vele.

    Mint látjuk Orbánék a tömegtüntetésektől, illetve a tömeges véleménynyilvánítástól félnek a legjobban (lásd netadó, vasárnapi bezárás, klik), vagyis ezzel lehet hatni rájuk.

    A baj éppen ezzel a mentalitással van, hogy ha elvették, akkor mi már tehetetlenek vagyunk, ezt használják ki Orbánék.Nem vagyunk azok, csak meg kellene szerveződni, hogy tömegek menjenek az utcára.

  • Szendrei Ádám
    Király a cikk, amúgy is terveztem adakozni, de nem tudtam ki érdemli meg.

    100 ezer forintot utaltam.

    Kíváncsi vagyok, mennyi gyűlik össze…

  • Lazybones
    No, feliratkoztam én is támogatónak, üsse kavics.
  • Kiszamolo
    Adam, mivel magyarok vagyunk és magunkról beszélünk nem értem, mi itt a bántás.

    A zsidók is nyugodtan kritizálhatják magukat, az nem zsidózás. Meg a cigányok is, meg a románok is és minden más nemzet.

    De szerinted mi lett volna a PC meghatározás? “A nemzetünket kitevő embertömeg” vagy mit kellett volna írni?

    Nem értem a problémádat.

  • dgt_
    “Ha össze tudnánk dobni havonta 10-15 millió forintot, a Bagázs legalább másik húsz településen tudná folytatni a munkát.”

    Ezt az összeget néhány nagy (multi) cég pillanatok alatt össze tudná dobni. Persze fontos a lakossági adakozás is, de ilyen nagyságrendben én már cégeknél is házalnék, nem egy tartja fontosnak a társadalmi felelősségvállalást (CSR) és hajlandóak is rá áldozni.

  • Zabalint

    Ez onnan ered, hogy egyes “népinemzetiek” kizárólag magukat tekintik magyarnak, a más politikai nézetűeket ne.. Ha ma élne Ady Endre, őt is magyargyűlölőnek mondanák az önostorozó versei miatt.

    Amúgy most ezen elgondolkodtam, hogy adakozzak. Eddig bevallom, smucig voltam ezen a téren. Még utánaolvasok a dolognak, hogy hová menjen a pénz.

  • Tibor
    Nekem a cel tetszik, az oktatas, mert azzal lehet elorejutni. Ha ott kinlodik a nyomortelepen, aztan mivel tovabbtanulni nincs penze, szalag melle ha felveszik egyaltalan minimalberert, abbol mit lat? Hogy o kidolgozza a belet azert hogy par tizezer forinttal legyen tobbje egy honapban mint azoknak akik ulnek es segelyt varnak? Hogy a csalad otthon mar kevesebbet kap amiert egy tagja dolgozik? Ez tenyleg nem tul motivalo es ezert nem hibaztatom oket.
    Pedig eleg rasszista vagyok, es eppen nem a legjobb asszociaciok vannak bennem a “C-kategorias” fajtarol, de amig meg kicsi (ertsd: meg nem eri fel a zsebed), addig o is megerdemel egy eselyt mint mindenki.
    Ki tudja, talan ha ahhoz a hat-het eves kiskolyokhoz valaki emberi hangon szol, felkesziti kicsit az eletre, lat maga korul valami pozitivat is, az elindit benne valamit.
  • Mr Brightside
    Eddig a Baptista szeretet szolgálatot támogattam évente egy nagyobb összeggel (nekik is vannak frankó felzárkóztató programjaik), de a cikkben felsoroltak sem rossz opciók. Elképzelhető, hogy beállítok majd egy havi rendszeres utalást is.
    Saját magyar ismerőseim között szétnézve az adakozásnak egyszerűen semmi kultúrája nincsen. Sőt, ha ezt a cikket megosztanám, 90%-uk teljesen elmebetegnek nézne, majd elküldene a fenébe. Szomorú, na. Az én generációmra (Y) pedig ugyanez többszörösen vonatkozik.
  • Grza
    A cél és a kezdeményezés nemes, az Igazgyöngynél nem tudok elmenni amellett hogy önsorsrontókat hagyják tovább önsorsrontani csak azért mert ők “mélyszegények”.
    De itt talán nem ez a cél.
    Viszont a szegénység újratermeli magát, és drága, nehéz és sokszor reménytelen feladat “kiléptetni” belőle embereket. Miért nem teszünk végre ez ellen a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb módszerrel?
    Egyébként én a Kiva -n adományozok, ott a pénzem biztosan annak megy aki tesz saját magáért, ráaádásul “megsokszorozza” magát – mivel kölcsön.
    De elismerem, nem adok eleget, még fel kell nőnöm fejben, hogy elfogadjak dolgokat.
    Sajnos ambivalens érzéseim vannak, nem hiszek ezen programok sikerében.
    Olyan nincs hogy valaki csak olyanokon segít akik nem isznak, dohányoznak, dolgoznak és szeretettel, normális stílusban nevelik gyerekeiket? (vagy még inkább nincs gyerekük – mert felelősen nem vállalhatják el)
  • Tibor
    Konnyen mondja az ember, hogy “de mar eddig is mennyit koltottek rajuk”, meg “miert nem igyekeznek”, valojaban fogalmunk sincs milyen konkret lehetosegek vannak. Par szocialis osztondijrol hall az ember, de pl en nem tudom reszletesen milyeneket lehet keresni ahhoz hogy az alap tankotelezettseg utan elmehessen tanulni a gyerek. Meg meg ha tovabb is tanul, ott az egesz rokonsag a nyakan akik majd raakaszkodnak, mert megszoktak hogy minden “kozos”, es akinek epp van az ad…
    Valoban sok penz ment mar el ra, csak vagy ugy hogy teljesen szetteritve, azaz egy emberre keves jut, amibol csodat nem lehet tenni, vagy ugy hogy pont forditva epp csak egy kivaltsagos retegnel landolt, akik ugy gondoltak hogy ok a legalkalmasabbak a segitsegre.
  • Zabalint

    Aki rühelli őket, mert ilyenek-olyanok, pont annak kellene lelkesednie legjobban, ha a kezdeményezés nem arról szól, hogy szociális segélyeken éljenek, hanem hogy tanuljanak, felzárkózzanak.

    Szerintem itt válik el az, hogy ki tényleg rasszista, és kit zavar az életmód.

  • okoska2
    Az a legfontosabb, hogy természetessé váljon a segítés és az adakozás. Azt kell felfogni, hogy nem egyenrangú pl. 5000 ft értéke egy normál családban, meg egy szegény családban. Ami nekünk egy pótolható tétel, nem is igazán hiányzik, az nekik a túléléshez kellhet!!
  • debora
    Savantes: attól más ez az alapítvány, hogy közvetlenül ott van az emberek mellett, napi szinten foglalkozik velük, tanítja őket. Ez az egyetlen útja a kitörésnek.
    Az a nagy baj, hogy az adómilliókat tanulmányok írására, terepszemlék finanszírozására költik.
    Csak ilyen emberekbe kellene beruházni, de ez nem biznisz.
    Rosszul vagyok a karácsonyi celebinváziótól is, amikor csomagokat osztogatva saját magukat fényezik.
    Én keresztszülő vagyok a dévai alapítványnál, ott is hasonlóan foglalkoznak az elveszni készülő gyerekekkel.
  • Prütyke
    Támogatom!
    Jó hogy ilyen írás is megjelenik az oldalon!
  • L70
    Nálunk a beteg gyermekek téma fontos annyira, hogy esetenként azonnal utalunk legalább 10 ezer Ft-ot konkrét célra. Külön öröm, hogy az egyik gyerek azóta saját lábán jár (születése után ezt senki sem gondolta).

    Mi ezt kb az éves nettó jövedelmünk 1%-ából tesszük (nem az adóbevallásról van szó). Jelenleg ezen a szinten állunk, ami évről-évre lassan azért nő (10 éve egyáltalán nem adakoztunk).

    Sok sikert az alapítványnak, lehet, egyszercsak beüt, hogy utaljunk nekik is. Ennyi infóból még nem tesszük.

  • Handalamandala
    Gondolkodtam ma ezen a támogatásosdin.
    Ugye kapásból mondtam, hogy egy nagy túrót fogok én támogatni bárkit, max családot.
    Aztán csak kiderült, hogy patreonon, közvetlenül paypalon keresztül, vagy akár célzott utalással azért évközben elég sok pénz elmegy erre a hóbortomra, sőt időnként egy közelben lakó nagycsaládos család kap egy fordulónyi tartós élelmiszert, amit gyorsan kipakolunk és elviharzok, mert nagyon utálom a hálálkodást, és hiába kérem őket, hálálkodnak.

    Tehát gondolkodtam, és felötlött egy régi emlék, hogy időnként jött hozzánk egy fiatal házaspár és adtak ezt-azt. Néha egy hűtőt, néha ruhát, néha kaját, nagyon ritkán pénzt. Voltunk is náluk egyszer nyaralni, és akkor egy esti beszélgetést kihallgattam, hogy az ő vallásukban ez a norma, hogy legalább egy rosszabb sorú embert támogatnak. Talán ez az emlék az, ami miatt felkaptam a vizet a bejegyzés hangvételén és stílusán

  • okoska2
    A Tanodák támogatása is nagyon fontos! Iskola után nem haza mennek a putriba a gyerekek, hanem a tanodába, ahol tanulnak velük, megetetik őket, beszélgetnek, foglalkoznak velük. Nem a nihilt látják otthon a kicsik, hanem motiválják őket. Önkéntes pedagógusok csinálják, onnan is kilopta a pénzt a roma felső irányítás. 🙁
  • márti
    Mi a református gyülekezetünknek adunk havonta 3-5%-ot. A 10% a cél, egyelőre még nem tartunk ott. Amikor valamiért különösen hálásak vagyunk,pl. nemrég derült ki, hogy egy harmadik babával bővül a családunk, akkor egy nagyobb összeggel köszöntük meg Istennek.

    Nem ismerem ezeket az alapítványokat, de köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet rájuk. A héten küldök is egy doboznyi adományt az Igazgyöngynek.

  • kispista
    csalódás 2.0
  • TT
    Engem nem zavar a hangnem, sok igazság van benne. Egy természetvédelmi szervezetet ugyan támogatok nagyobb összeggel évente, de bőven tudnék adni még, úgyhogy beállítok egy 5000-es havi utalást a Bagázsnak. Nem ettől fog éhen halni a gyerekem. 🙂
  • dddoni
    Én nem szoktam adni, mert nincs kinek. Hatalmas üzlet az adománygyűjtés, lásd aluljárókban képeslapokat nyújtogató cigányok, gyermekrák alapítvány vagy a TVben adománygyűjtés címszóval futó emeldíjas hívások, aminek jelentős része a szolgáltató zsebében marad. A hajléktalanoknak meg azóta nem adok, mióta láttam egyet kilógó fasszal külföldi lányokat kergetni a Blaha aluljáróban. A legtöbbjük okkal került oda, tanulják meg hogyan másszanak ki a helyzetükből. És a nagyforgalmú közterületek nem valók ottalvásra.

    Arról nem is beszélve, hogy a havi sokszázezer forintnyi adómból nagyon sok alapítványt lehetne támogatni, miért nem érzem hogy az adóm jó helyre kerül?

    Néha kinézek egy szimpatikus alapítványt, de az a baj hogy ott sem látom hogy biztosan jól lesz felhasználva a pénzem. Ezért örülök ennek a posztnak, mert így nyugodt szívvel utalok a bagázsnak, remélem a róluk leírtak igazak.

  • pepe
    Kis családunk leginkább különböző állatvédő szervezeteket támogat. Fontos, hogy kapjak a támogatásért cserébe valami jelképes “kedves, becses” dolgot. Gondolok itt naptárra, rongyból és gumiból készült kutyajátékra, sérült emberek által pingált kerámiára stb.

    Kérdés: kevesebbet ér a támogatás, ha az emberek által kidobott állatokat segítjük?

  • Geroj
    Sajnos mindenkinek igaza van. Segiteni kell? – Igen. Sokan elfogadják a segitséget? – Nem. A pénzt? -Mindenki. Pár millió jól jön?- Természetesen. Az állam által erre a célra adott milliárdok eltüntek? Természetesen. Akarnak változni?-Kevéssel találkoztam. Hülyének nézik az egy életen át dolgozó embereket?-Elég sokkal találkoztam. Háborognak a diszkrimináció miatt?-Természetesen. Hajlandó legalább arra, hogy kövesse a példát? -Dehogyis. Bántod? -Csunya bácsi vagy. Bánt? -Szegény elnyomott, más kulturáju, nem tanult – ezért is én vagyok a hibás -. Összeférhetetlen? Nem, kiközösitett. Mindenre van mentő körülmény. Amugy meg a pozitiv diszkrimináció a nem érintettek számára negativ diszkrimináció. AZ EGY ÉLETEN ÁT DOLGOZÓ, AZ ORSZÁG ÉS TÁRSADALOM SZÁMÁRA HASZNOS, DE ROSSZ IDŐBEN SZÜLETETT IDŐS SZEGÉNY KICSI NYUGDIJJAL RENDELKEZŐ EMBEREK MEG LE VANNAK TOJVA. Nem vagyok rasszista, dehülyesem
  • Kiszamolo
    Kispista, a szegény árja magyarokról való okfejtésed miatt bánkodsz? Gondolkoztam, hogy megválaszoljak az igényes felvetésedre és azért sértődj meg, vagy inkább kukázzam ki, mert oda való és akkor azért.