Az amerikai gazdaság a mutatók szerint rendben van, a munkanélküliség rekord alacsony, a fogyasztás nem esett össze, a gazdaság nincs recesszióban. Ennek ellenére az emberek válságban érzik magukat és negatívan látják a jövőt. Többen rá akartak jönni, miért is van ez, amikor a gazdasági mutatók szerint minden rendben van jelenleg. A legvalószínűbb magyarázat az elmúlt másfél év miatt megugrott infláció az oka, az emberek azt látják, hogy mindenért sokkal többet kell fizetni, ezért szegénynek érzik magukat. (Miközben ugyanúgy fogyasztanak, mint eddig, a fogyasztásban nem kimutatható a visszaesés.)
Stabilról negatívra rontotta az USA adósságbesorolását az "AAA" kategórián beül a Moody's, az indoklás szerint hiába a magas államadósság, a növekvő kamatterhek, a kormány nem igyekszik csökkenteni a kiadásokat vagy növelni az adóbevételeit.
7,6 ezer milliárd dollárnyi amerikai államadósság jár le jövőre, amit várhatóan csak magasabb kamatok mellett tudnak majd megújítani. Főleg úgy, hogy az eddigi legnagyobb vásárló, a FED éppen leépíti a mérlegét, így nem várható, hogy ezután is vásárolni fog.
A kereskedelmi ingatlanokra felvett hitelek nemteljesítési összege 2013-ban volt utoljára ilyen magas, mint most az Egyesült Államokban. Akkor a válság miatt volt rengeteg nem fizető hitel, most valószínűleg a home office miatt átrendeződött irodapiac lehet a fizetési problémák mögött. (Az irodát bérlő cégek 80%-a csökkentette az iroda területét 2020 eleje óta. Ami reménysugár lehet az irodaházakat üzemeltetőknek, hogy a tavalyi 22%-ról 52%-ra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek elvárják, hogy a dolgozók négy napot a munkahelyükön töltsenek.)
A megosztott irodák egykori koronázatlan királya, a 2019-ben még 47 milliárd dollárra értékelt WeWork hétfőn csődöt jelentett, ami várható is volt. 18,65 milliárd dollár adósságára 15,06 milliárd dollárnyi eszközérték jut.
A diákhitelek komoly problémát jelentenek az Egyesült Államokban, az összegük meghaladja az 1,77 ezer milliárd dollárt. Amiről kevesebb szó esik, az autóhitelek összege ha hajszállal is, de beelőzte a diákhitelek összegét az Egyesült Államokban. Jelenleg az átlagos havi autóhitel-törlesztőrészlet 736 dollár havonta.
19%-ot esett az amerikai mobilpiac, mert az emberek nem sietnek megvenni a legújabb telefont, ami pont ugyanazt tudja, mint a tavalyi, a tavalyelőtti, meg az azelőtti.
Pezsgőt bontottak a kormánynál, mert a havi infláció "csak" 9,9% lett, ami már csak a három és félszerese a magyar inflációs célnak és ötszöröse az összes többi uniós ország inflációs céljának. (Még az inflációs cél is nálunk a legmagasabb.) Nem megállt az árak emelkedése, nem csökkentek az árak, csak kevésbé száguldanak, mint egy éve. Ez már elég ok az ünneplésre. (Bár éppen októberben 0,1%-kal csökkentek az árak havi összehasonlításban.) Az eurózóna inflációja 2,8% lett és még mindig a magyar a legmagasabb inflációs adat.
Ismeretlen okból ellehetetlenítették itthon a szélturbinák telepítését tíz éve, de uniós nyomásra engedni kell itthon is a szélerőműveket. A kormány rossz szokása szerint ezt is koncesszióba adta volna (gondolom szintén 35 évre), de a gonosz Brüsszel már ezt sem engedi. Állítólag szerdán volt az egyeztetés, talán hamarosan megtudjuk a részleteket is.
Jó passzban van a forint, 380 forint alá esett a héten az euró ára.
A 9,9% lehet magas, de ne felejtsük el, hogy a kormány év végére ígérte, hogy egyszámjegyű lesz, amire 100 elemzőből 100 mondta, hogy elkéozelhetetlen, hogy sikerül. Erre az októberi adat már hozta a kormány vállalását. És itt van még november és december. Azaz, a végére 7-8% lesz az idei év végére az infláció, messze alatta a "szakértők" által elképzelhetetlennek tartott 10%-nak.
Meister, nagyjából MINDENKI azt mondta, hogy magától is 10% alá fog esni az infláció, főleg egy 25%-os infláció után a bázishatás miatt. A kormány nemhogy semmit nem tett ezért, hanem mindent megtett ellene.
Abból a száz elemzőből ha ötöt lennél kedves belinkelni...
Oszt nehogy már egy 8%-os inflációs rátát sikernek adjunk el. 8%-os infláció az egy katasztrófa továbbra is. Még az is majdnem a négyszerese a jelenlegi eurózóna inflációjának.
A teljes agyhalál és agymosás, hogy ünnepeltetik, hogy mennyire tönkrevágták az országot.
A magyar kormány az ország sírját ássa, de a gonosz Brüsszel szankciót akar kivetni az ásóra. Ez veszélyes.
Heti4 4x bemenni az irodába omg.. nem is tudom, hogy mennyiért lennék hajlandó ilyen munkát elvállalni.. szörnyű
Ennyi iroda helyett lakás épült volna.. hiába a csilivili irodaház, élni ott nem lehet, máshol meg drága.. jó ingatlanban meg igazán drága, ha nem örökölve lett.. persze a nagy irodaházak befektetői nem így gondolják
Akkor azt hiszem mondhatjuk a hétre hogy business as usual.
Lesz mire nosztalgiázni.
Az elmúlt napokban nagyot esett az arany ára.Dollárban is, és forintban is, nemzeti valutánk erősödése miatt. Ez akár jó beszálló is lehet a befektetést keresőknek. A többit meg majd látjuk.
A btc is mozgolódik.
Tessék figyelni, mert idén vagy jövő év elején itt az etf.
Meg jön az eth etf is.
Most jön az igazi nagy pénz a kripto iparba.
Öveket bekapcsolni!
"Pezsgőt bontottak a kormánynál, mert a havi infláció “csak” 9,9% lett"
Semmi baj, majd a januartol eletbe lepo intezkedesek, meg az ilyenkor szokasos aremelesek visszaemelik 10% fole.
"Ismeretlen okból ellehetetlenítették itthon a szélturbinák telepítését tíz éve"
Korrupcio es dilettantizmus kevereket sejtem a hatterben.
+1: Lölö bankja megvette a Fundamentát.
Lehet lesz rá megint állami támogatás?
Persze csak a nemzethi banknál futó LTP-k esetében......
A szélerőműveket azért nem engedték tovább terjedni mert k.nehéz kiszabályozni ahogy termelnek/nem termelnek, mert mi sem úgy kapcsolgatjuk ki-be a hűtőt meg a villamos sem olyan gyorsan megy éppen a körúton hogy abban a pillanatban mennyire lobog a szélzsák.
Ha már muszáj engedni, akkor keres rajta pár neres a kiszabályozás költségét meg majd állják a fogyasztók. Persze nem a zemberek hanem a csúnya cégek, akik a jól megvédett zembereknek adnak el dolgokat 🙂
Eenergetikus, vicces módon a NER hatalmas pénzzel beszállt a napelemes buliba, jelenleg 40,illetve 48 forintért adhatják el fix áron az áramot a napelemparkok. Évente inflációval nő az átvételi ár.
A körúti villamos gyorsabban megy, ha kisüt a nap?
A szél nem segített volna némileg kiegyensúlyozni az egyoldalú napelem termeléseket?
Amikor az áram néha 40%-át külföldről kell megvenni (s hol vannak még az akkugyárak), nem jött volna jól a szélenergia?
Szerintem vagy nem tetszett a főninek a nagy szélkerék vagy nem jöttek rá, hogy lehetne lopni belőle, ezért tiltották be.
Az infláció "csökkenésénél" ez a kulcs:
>A háztartási energia 16,1%-kal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5%-al kevesebbet kellett fizetni
ksh.hu/gyorstajekoztatok/far/far2310.html
Ez pedig a tény:
2022 október 1729 m3/év fölött 22,002 Ft/MJ, alatta2.9 Ft/MJ
profitline.hu/maris-dragul-a-gaz-ahogy-oktobert-irunk-a-naptarban-440689
mvmnext.hu/lakossagirezsi/gyakorikerdesek-foldgaz
2023 október 1729 m3/év fölött 22,002 Ft/MJ, alatta2.9 Ft/MJ
profitline.hu/foldgaz-ara-oktober-1-tol-az-egesz-orszagra-egyseges-arakat-vezetett-be-az-energiaminiszter-454029
mvmnext.hu/lakossagirezsi/gyakorikerdesek-foldgaz
Azaz semmit sem változott az ár.Ez elég pofátlan trükközésnek tűnik. Amennyiben tévedek, javítsatok ki.
Nézd meg a Mavir oldalán hogy változik a rendszerterhelés, a napelemes termelés meg a széltermelés különböző napokon, aztán látni fogod melyiket könnyebb kiszabályozni és hohy a szél segít-e. (nem segít)
Mielőtt Ausztriával példálózna valaki, ott nagyon sok vízerőmű van, ott csekély költsége van a terhelésváltásnak-ezért tudják menedzselni az időjárásfüggő termelők ingadozását.
Kedves Kiszámoló!
Már Hofi Géza is elsütötte, hogy a Kárpát medence "Hát, szélvédettnek szélvédett, de megmarad a büdös is."
Szélerőműveket tengerpartra, vagy annak közelében a vízben célszerű telepíteni.
stones, mint például Ausztria, ahol híresen sok tengerpart van? Meg Dél-Németország?
Fenn a magasban itthon is fúj a szél, az ország fele alkalmas szélerőművek telepítésére.
Valamit babrálnak az egyéni vállalkozások adózásával is. Ezzel fog majd foglalkozni valaki? Mi változik néhány példán keresztül, ki jár rosszul vagy rosszabbul, stb.
@tsz-elnok "btc etf"
MegaLOL. Szamomra a bitcoin tovabbra is a komolyan nem veheto jatek penz, valodi ertek nelkul, ami volatilisebb, mint a magyar pengo a II. VH utan.
@Kiszamolo
"Meister, nagyjából MINDENKI azt mondta, hogy magától is 10% alá fog esni az infláció, főleg egy 25%-os infláció után a bázishatás miatt."
Ha már használtad, engem nagyon érdekelne a sokat használt "bázishatás" kifejezés jelentése.
Ha jól értelmezem, tulajdonképpen aki ezt használja, az azzal érvel, hogy az elmúlt egy év inflációja azért annyi, amennyi, mert egy évre számolták, ami természetesen igaz, csak nem tűnik jelentős érvnek. Kb. mintha azt mondanád, hogy én azért vagyok csak egyhatvan magas, mert a talajtól mérjük, vagy a két lábam nélkül jobb lenne a BMI értékem.
Van valamilyen gazdasági vagy természeti törvény, ami kimondja, hogy két egymás utáni évben nem lehet mondjuk 20% feletti az infláció? Ha igen, miért nem érvényesült ez a törvény Törökországban? Vagy Magyarországon 1990 környékén?
Van a kifejezés mögött bármi tartalom vagy csak szakértőinek tűnő rizsa?
KL, ha tavaly recesszió volt, nem nagy kaland, ha idén visszapattan a gazdaság. Nem nő, csak visszapattan oda, ahol előtte volt. Papíron mégis mondjuk 3%-ot nőtt a gazdaság az elmúlt évben. Bázishatás.
Ha tavaly drága volt az energia és az aszály miatt hatalmasat drágult a búza és minden más, akkor idén olcsóbb energia és jó búzatermés mellett nem nő az ár. Ha mégis nő, már nem annyival, mint tavaly. Még mindig nagyon drága mindkettő, 30%-kal drágább, mint két éve, de a tavalyi árhoz képest már csak mondjuk 5%-kal nőtt. Bázishatás.
Ha tavaly drága volt a kőolaj, rekordközeli ár, akkor várhatóan idén már nem fog újabb 20%-ot drágulni. Bázishatás.
Ez nem zárja ki azt, amit te mondasz, hogy Törökországban vagy Argentinában éveken vagy évtizedeken át magas az infláció. Ahogy a kilencvenes évek eleje is teljesen más tészta volt.
Ez két teljesen külön eset.
@spidy Szerintem a fizetett gázdíjak összességét osztották el a felhasznált mennyiseggel. A felhasznált mennyiség kisebb hányada esett az 1729 m3/év feletti drágább körbe az általános spórolás miatt, ez pedig csökkenthette az ÁTLAGOS árat. Ettől a tarifák még nem változtak, ebben igazad van-csak lehet így is meg úgy is kommunikálni ugyanazt.
@meister az ugye azért megvan, hogy a KSH osztályvezetőjét kirúgtak, mást meg ellehetetlenítettek példa statuálásként és nyilvánvaló kamu a 9,9 %. Eleve kitűzték ezt a kamucélt, h egyszámjegyű infláció, meg majd micsoda siker lesz, ha eléri az ország hosszú hónapok után azt, miután már 2 évre visszamenőleg 50-60 %-jal emelkedtek az árak. Aztán a megfélemlített, lecserélt KSH kiizzadott magából egy 9,9 %-kot, baszki, te erre azt mondod, h hozta a kormány a vállalását. Ajjaj, adj nekem is abból, amivel ezt így lehet látni, mert nekem nagyon más jön le ebből a színházból.
BTW nem igazán értem, h miért csökkent az energia ára, itt vmi menet közben végrehajtott módszertani hekkelést gyanítok, fenti okok miatt, de ha nem így van és vki levezeti, h ez hogyan jött ki, még akkor is folyamatos áremelésekkel szembesülünk nap mint nap. Tragikusan csökkent a fizetések reálértéke.
Megnéztem a helyi stadtwerkének a honlapját, miből áll össze az árammixünk:
- Vízenergia 96,36%
- Szilárd és folyékony biomassza 2,38%
- Biogáz 1,24%
- Egyéb zöld energia 0,02%
CO2-kibocsátás: 0,00 g/kWh.
A nem lakossági áramnál másképp lehet picit, mert a szolgáltató teljes mixében már csak 85% a vízenergia, 10,28% a széleneriga és 1,52% a napenergia. Az áram származási helye 32,38% Ausztria, 67,62% Finnország. Gondolom az a nagyon sok vízenergia a finnektől érkezik.
Ha jól látom, Magyarországon 35 Ft egy kWh, meg 70 Ft nem kedvezményesen, itt 28,68 cent. Ami 400 Ft-tal szorozva olyan 115 Ft/kWh. Ennyibe kerül a zöldenergia. Ahogy azt már említettem, az itt lakcímmel rendelkezők évente Klimabonus-t kapnak, idén ez 110 €, 150 €, 185 € vagy 220 € /felnőtt volt, gyerekeknek a fele. 110 EUR Bécs, 150 EUR Graz, 185 EUR egy pár tízezres város, 220 EUR falu.
@Kiszamolo, az amerikai adoegyezmeny felmondasat kompenzalo jovo evi adotorveny valtozasokrol nem akartal irni? Szerintem sokunkat erdekelne. Koszonom!
Köszi az aktuális ez történt a hétent!
@copywriter
A stromkostenbremse-t is erdemes megemliteni, 2022 december - 2024 juniusa kozott a lakossag 10 cent / kWh (netto) aron kapja az aramot, evi 2900 kWh maximumig. 2024 kozepeig marad az intezkedes.
wienenergie.at/privat/hilfe-und-kontakt/energiekostenunterstuetzung/stromkostenbremse/
@skylaner88
És Lölö bankja nem csak a Fundamenta felszipkázásával került be a hírekbe a héten, hanem azzal is, hogy csodák csodájára pont az MBH és a Gránit (Orbán veje) az a két bank, melyekkel a magyar állam kizárólagos szerződést kötött az európai uniós támogatású hitelek közvetítésére.
A 4iG most kötött egy 150 milliárdos keretszerződést a magyar állammal, pedig nemrég kötöttek két másik pont ugyanilyet. Néhány éve még azt számoltam, hogy Lölő minden héten megnyerte az ötöslottót. Most már sokkal gyakrabban nyeri. A magyar tolvaj nép, nulla bizalom az indokolt a tagjai felé. Ezt szerintem fontos tudatosítani, ha az ember pénzügyileg tudatos.
@blc79, @Kiszamolo
Itt van egy cikk amiben van szó az adóegyezményről is.
telex.hu/gazdasag/2023/11/09/2024-adovaltoas-globalis-minimumado-nav-amerikai-egyezmeny
Ezek alapján annyira nem is lesz nagy a változás. (A lényeg, ha jól értem, hogy az eddigi EGT hatályt OECD-re terjesztik ki, amiben az USA is benne van.) Máshol erről nem olvastam. Hátha valaki többet tud erről.
"Szélerőműveket tengerpartra, vagy annak közelében a vízben célszerű telepíteni."
1) Tengervízbe szélkereket építeni sokkal költségesebb, mint szárazföldre
2) Nézted már meg az ország széltérképét?
real.mtak.hu/121458/1/Munkacsy_PotentialsofWindPowerinHungary.pdf
Magyarországon Pécs mellett vagy Veszprém megye kiválóan alkalmas széltermelésre, a pirossal jelzett területeken piaci alapon (támaogatás nélkül) is megéri szélkereket építeni. Ezzel az 1,7%-os szélenergia potencálunk a duplájára lehetne emelni.
+1%-ot ugyancsak el lehetne érni a szemét energetikai haszosításával és termálvízzel is.
A nagy baj az, hogy még 10 év után is az oroszokkal próbáljuk Paks2-t megépíteni, holott a koreai-kínai páros valamelyike már régesrég felhúzott volna egy atomerőművet.
Állítólag azért volt eddig tiltva a szélenergia, mert a NER mai napig nem tud felállítani szélkereket, egyszerűen hiányzik a know-how Magyarországon (gyártás és telepítés egyaránt). Vagyis fizikai akadálya van a lopásnak, más, független vállalkozás pedig ne happolhassa el az EU pályázati pénzeket a napelemes NER-cégektől.
"Fenn a magasban itthon is fúj a szél, az ország fele alkalmas szélerőművek telepítésére."
Az első állítás igaz, a második nem.
A hozzánk hasonló adottsággal rendelkező német BAYERN tartomány déli részén mindössze egyetlen (!!) közepes szélerőmű és 4 kicsi található (100 km-es sugárban München körül) plusz néhány mikro erőmű.
en.wikipedia.org/wiki/Wind_power_in_Germany#/media/File:Windkraftanlagen_in_Deutschland.png
Egyébként itt világ széltréképe, a sárga-zöld szín azt jelzi, hogy alkalmatlan szélerőmű építésére, a narancs, hogy piaci körülmények között nem éri meg, a pirosas minimális állami szubvencióval megéri, a vörös-bordó támogatás nélkül is profitábilis. Amúgy tök érdekes.
globalwindatlas.info/en/area/Poland
@Kiszamolo :
"ha tavaly recesszió volt, nem nagy kaland, ha idén visszapattan a gazdaság.
...
Ha tavaly drága volt a kőolaj, rekordközeli ár, akkor várhatóan idén már nem fog újabb 20%-ot drágulni."
Pontosan az volt a kérdésem, hogy van-e ezekhez a megállapításokhoz valamilyen indoklás is?
Valami szabály, ami miatt nem azt mondod, hogy "ha tavaly recesszió volt, akkor nem nagy kaland, hogy idén is az lesz"?
"Ha tavaly drága volt az energia és az aszály miatt hatalmasat drágult a búza és minden más, akkor idén olcsóbb energia és jó búzatermés mellett nem nő az ár."
Miért törvényszerű, hogy idén olcsóbb az energia és jobb a búzatermés, mint tavaly?
"Ez nem zárja ki azt, amit te mondasz, hogy Törökországban vagy Argentinában éveken vagy évtizedeken át magas az infláció. Ahogy a kilencvenes évek eleje is teljesen más tészta volt.
Ez két teljesen külön eset."
Nyilván minden eset külön és más bizonyos tekintetben, de mi az az aspektus, ami miatt ezekben az esetekben a bázishatás nem érvényesült?
zsiday.hu/blog/k%C3%BCl%C3%B6nleges-monet%C3%A1ris-m%C5%B1velet
@Kiszamolo at általános inflációra nem tudok mit mondani, de az élelmiszerek ára (ami talán a legtöbbet nőtt) szerintem egyértelműen csökken. legalábbis a csúcshoz képest, a nemzetközi a láncoknál (aldi, lidl) a hazaiaknál (pl. cba, príma) még nem érzem ezt, sőt.
rengeteg alapanyag ára is csökken, csak az idő míg az eljut a végfogyasztókhoz is.
@eenergetikis @eenergetikus
>Szerintem a fizetett gázdíjak összességét osztották el a felhasznált mennyiseggel. A felhasznált mennyiség kisebb hányada esett az 1729 m3/év feletti drágább körbe az általános spórolás miatt, ez pedig csökkenthette az ÁTLAGOS árat. Ettől a tarifák még nem változtak, ebben igazad van-csak lehet így is meg úgy is kommunikálni ugyanazt.
Ezt én is átgondoltam. Ha egy éve eleje 50%-50% volt a megosztás, akkor kb 25%-75%-ra kellene átállnia ehhez, egy hónap alatt, vagyis feleződnie kellene az "átlag feletti" felhasználók száma. Ez egyáltalán nem reális, eddig 12 hónapig aludtak az emberek, most pedig szeptember és október között felébredtek?
Ez még a bázishatást beleszámolva sem jön ki, ráadásul mitől is lenne jelentős bázishatás? Már egy éve is az emelt árak voltak érvényben.
allampapirkalkulator.hu/hirek/breaking-magyarorszagon-az-egyik-legalacsonyabb-az-inflacio-131
A KSH november 10-én reggel publikálta a friss inflációs adatokat, az előző hónaphoz képest DEFLÁCIÓ volt Magyarországon, az év/év infláció 10% alá csökkent (9,9%). A havi áremelkedés mértéke immár 9. hónapja az EU-s ÁTLAG ALATT van Magyarországon, a mai adat pedig azt jelenti, hogy már második hónapja az egyik legalacsonyabb nálunk az infláció az EU-s országok között. Az Eurostat által közzétett legfrissebb, októberre vonatkozó harmonizált fogyasztói árindexek alapján mindössze 5 országban alacsonyabb az havi infláció, mint Magyarországon. Legnagyobb mértékben hónapok óta Hollandiában, Ausztriában, Szlovéniában, Belgiumban nő az infláció. Magyarországon a 9. hónapja nem éri el a havi infláció az 1%-ot, májusban és októberben pedig DEFLÁCIÓ volt (negatív infláció).
A havi áremelkedés átlagos mértéke január és október között 0,58%, ha pedig csak a február és október közötti időszakot nézzük, 0,37%.
De akkor mi az a 9,9%?
A média rendszerint az inflációs előrejelzés szempontjából LEGLÉNYEGTELENEBB adatot, az év/év inflációt teszi közzé, mivel az a természetéből adódóan szépen, fokozatosan csökken, és lehet neki szurkolni, mint egy focimeccsen. Egy felmérés alapján mindössze az emberek 23%-a érti, hogy mit jelent a média által hónapról hónapra közzétett adat.
A 9,9%-os inflációba (ami januárban még 25,7% volt) bele van számolva az elmúlt 12 hónap inflációs értéke, így 2022. októberé, novemberé, decemberé és 2023. januáré is. Pontosan tudjuk, hogy ezekben a hónapokban tetőzött az infláció, elképesztő áremelkedéseknek voltunk szemtanúi, volt olyan termékkör, amelynek több, mint 100%-kal nőtt az ára.
Vagyis Magyarországon hiába 0,37% a havi áremelkedés átlagos mértéke az elmúlt 9 hónapban, még mindig beleszámolják a 12 hónappal ezelőtti rendkívül magas drágulásokat. Vagyis az év/év inflációt nézni teljesen felesleges, nem mond semmit, nyilván csökkenni fog, hiszen tavaly minden hónapban magasabbak voltak az árak, így ahogy megyünk előre az időben, mindig egyel magasabb BÁZISHOZ viszonyítunk.
Egész meghatódtam, hogy kizárólag a múlt hónaphoz képest, ha a maginflációt nem nézzük (mert az nőtt), akkor 0,1%-kal csökkentek az árak. Múlt hónapban még 0,4%-kal nőttek az árak, előtte hónapban 0,7%-kal, előtte 0,3%-kal. (Vagyis gyorsult két hónap között is.)
Havi átlag 0,58% infláció évesítve az bizony több, mint 7,2% infláció még mindig. Az még mindig Európa legmagasabbja szerintem.
Eközben az eurózóna átlagos havi inflációja 0,1% volt októberben és 2,9% egész évben. Hat eurózóna ország deflációja volt nagyobb, mint a magyar és egy volt ugyanannyi. Vagyis csak az eurózónában hét ország van nálunk nagyobb vagy velünk egyenlő inflációs adattal. (Ami egyébként szomorú, sokkal inkább a gazdasági visszaesés lehet az oka az árcsökkenésnek és nem a termékek árainak a normalizálódása.)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/17766951/2-31102023-AP-EN.pdf/e9580ea0-3933-6700-41ad-4bd54f4b9ce0
S azért nem havonta nézzük az inflációt, mert ez történik, mint most: egyszer mínusz 0,1%, aztán 0,3% előtte 0,7% emelkedés.
A mostani havi adatból lehetett egy cikket írni, két hónappal ezelőtt a havi 0,7%-ból furcsa mód nem született cikk.
Még szerencse, hogy szerinted tök lényegtelen, hogy a pénzed 10%-kal ér kevesebbet, mint egy éve, s 35%-kal ér kevesebbet, mint két éve.
“ Ismeretlen okból ellehetetlenítették itthon a szélturbinák telepítését tíz éve, de uniós nyomásra engedni kell itthon is a szélerőműveket.”
Az előző két választási ciklus álzöld bal propagandája köszön vissza Brüsszel által áterőszakolva. Kiváncsi vagyok milyen külföldi cégek állnak a lobbi mögött… Hamarosan megtudjuk.
Minek a Kárpátmedencébe szélerőmű oda, ahol 3-5 kilóméterenként település van? Oda ahol a szél kavargó és nem is igazán fúj? A haszon a befektetőé a látvány, az infrazaj, az ártalmatlanítás a helyi lakosoké.
Megoldódott már a lapátok feldolgozása? A madarak pusztítása, a környékről elköltöző állatvilág problémája?
Remélem a támogatók kertjéből lesz élvezhető a szélerőmű és nem a szegény vidékiekre és a természetre erőszakolják rá.
Én is támogatom a szélerőműveket, az pesten alsórakpartra végig…
a 736 dolcsis autó törlesztő azért ottani körülmények közt is elég masszív, jön még rá egy kis biztosítás havi 100-150 dolcsiért ha olcsó aztán hopp 10 000 / évnél járunk.
A forint mitől erősödik így és/vagy az euro mitől gyengül a forinttal szemben? Nem találok rá semmi indokot.
Ha ilyen "jok" az USA szamok, akkor FED fronton mi varhato?
HA a fogyasztas nem csokkent, elobb utobb az infla ujra emelkedik. Fed kamatemeles?
Én egész évben kerékpározom és állítom, hogy van szél Magyarországon, sokszor nagyon is erős szél, ami lefúj az útról. Bűn ezt nem hasznosítani.
Az inflációs adat meg nem ér semmit, ha bemegyek a boltba vásárolni és lényegében semmivel nem fizetek kevesebbet, ráadásul amit az üzemanyag jövedéki adóval művelnek (Tudom Brüsszel) , szintén fantasztikus.
@kl
"Kb. mintha azt mondanád, hogy én azért vagyok csak egyhatvan magas, mert a talajtól mérjük, vagy a két lábam nélkül jobb lenne a BMI értékem."
Teljesen jól látod a helyzetet.A statisztika szerint 160 cm vagy a talajszinttől, szeptemberben, mert a tavaly szeptemberi bázis a talajszint.Ha októberre megnőttél 2 méteresre, de a tavaly októberi bázis már nem a talajszint, hanem +50 cm (az akkori áremelkedések miatt), akkor az inflációs statisztikában már csak 150 cm leszel. Hurrá, itt a csökkenés! Hát ilyen a bázishatás.
@meister LOL
Annak örülsz, hogy a kormány azt mondta, hogy kevesebb mint 10%-ot fog romlani a pénzed év végére, és ezt már októberben elérte. Teljesítette amit mondott. Persze. Igaz ki kellett rúgni pár embert, mert nem úgy számolt, ahogy a kormány elvárta tőle, így sikerült 9,9%-ra lenyomni, leharcolni vagy mit csinálni az inflációval.
Az megvan, hogy tavaly októberben 21,1% volt, most arra jött rá még 9,9. Szóval két év alatt "csak 33%-al ér kevesebbet a pénzed. Remélem emelt ennyit valamelyik kifizetőhely, aki kéri hogy ilyeneket posztolj, ha nem akkor csúnyán átliPsiztek.
Még semmi nincs eldöntve, de 2025-től elvileg egyszerűbb lesz kicsit azoknak akiket kilöktek a katából. Remélem a maradék kata megmarad, na nem a taxisok miatt. Egy friss vállalkozónak ez a nyomorult adó, járulék, tb, szja, szocho számolgatás veszi el a kedvét az egésztől. Vicc az egész, főleg hogy egy banda lopja el a végén az egészet, akkor minek ennyi fantázianév? Legyen egy fix összeg vagy százalék aztán jónapot.
@Kiszamolo
kitartást (a sok hozzánemértő de meggyőződéses kommentelőhöz) !
Köszönjük az írásokat és a korábbi Youtube videósorozatot is!
Egyébként a 2023-as éves infláció még mindig 19%-körülre várják?
S csak a 2022 október és 2023 október közti a 9.9 ( A KSH szerint).
@kl
Nem tudom hogy ilyen trollkerdes-e ez, ha tenyleg erdekel nyilvan utanatudnal nezni de nem tunik akkora ordongossegnek a bazishatas ertelmezese.
Ahogy Kiszamolo is irta, arrol van szo hogy mindig az egy evvel ezelotti szinthez merik, tehat amikor tavalyrol a haboru, hianygazdasag, recesszio, post-covid, kormanyintezkedesek, allamhaztartasi hiany stb stb egyvelege beutott es megdobta lazan a gazdasagot akkor NYILVAN ha egyeb indokok nem futik tovabb az inflaciot akkor honaprol honapra mar lassabban fog emelkedni. Ezaltal egyszercsak eljutsz oda hogy tullepsz az eredeti oriasi ugrason, onnantol mar csak az oriasi inflacio felett tovabbi 5 (vagy itt most 9,9)% marad. SIKER!
Sajnalom hogy ez sem* uti meg az ingerkuszobot ahogy az orszag minisztere (jogosan?) hulyenek nez mindenkit es eladja a semmit. Mintha azt mondana ev vegere eljutunk Decemberig. Es meg is csinalta!
Bázishatás példa, ahogy egy hozzá nem értő elképzeli:
A tej ára az infláció előtt (kb. 2 éve) 160 HUF volt, most 260 HUF.
Ez mintegy 63% emelkedés (inflálódás?!) 2 év alatt.
Ugyazez a tej 1 éve 320 HUF volt, tehát a bázishatás az lesz, hogy az ára esett 19 %ot, tehát DEFLÁCIÓ VAN!
Infláció lebirkózva, földbe döngölve, stb.
(A számok kerekítettek).
Ha a jövedelmed több, mint 63%-ot nőtt 2 év alatt, akkor nyertél.
Ha nem, akkor örülhetünk, hogy a kanyarban leelőztük a hanyatló Nyugatot (infációban) 😀
@numi-na-mi-numida Nem ezért akarták rátenni a kezüket az Alteo-ra? Tudtommal ott pont lenne know-how.
g7.hu/vallalat/20221222/a-molt-vartak-de-tiborcz-es-jellinek-is-erkezett/
Nem tudom mi lett a vége a deal-nek.
@gatyamadzag ne etesd légyszi, elég baj hogy Miklós nem bírja ki... (az a nick kötözködni fog, tökmind1 mit mondasz neki)
másnak is feltűnik a hozzászólások minőségének.... mégtovább romlása?! egyre nehezebb kivadászni az értelmes beszélgetést már a szemétből, és Miklós tökjó fej vagy te is, hogy sose reagálsz arra a felvetésre, hogy kéne egy kicsit szelektálni - bezzeg a trollnak rendszerint reagálsz, ez wtf? menjek le hülyébe én is? dehát... nem, nem fogok
az milyen már, hogy a szó szerinti első hozzászólás köpi a propagandát meg a butaságot?
aztán jön a szokásos arany papagáj, a szokásos bitcoin papagáj, a szokásos osztrák papagáj, stb, és nem értem, minek?
segítsetek már megérteni, hogy miért vannak ezek ide is beengedve, mi a hozzáadott érték? mit visz és milyen irányba, mit nem látok? én ülök fordítva a lovon? komolyan kezdem megkérdőjelezni, hogy kivel is van valójában a baj..
@csinolina "élni ott nem lehet, máshol meg drága.. jó ingatlanban meg igazán drága, ha nem örökölve lett.." – ez egy félreértés. A költséget sokan összekeverik a cashflow-val. Aki egy "ajándékba" kapott lakásban él (általánosságban egy olyan vagyontárgyat használ, aminek a tulajdonjogáért nem kellett fizetnie, de akár át is engedhetné a használatát másnak): az a saját használattal bukja a bérbeadás jövedelmét. Választhat: vagy kiadja, és akkor jövedelme van az ajándékba kapott tulajdon után, vagy nem adja ki, és akkor nincs jövedelme. A jövedelem, amiről lemondunk, költség. Csak a költség népies érzékelésével szemben nem akkor keletkezik, amikor van cashflow, hanem amikor nincs 😉
@KL 2021. végén a fagolyó 1000 forintba került, 2022. végén 1250 forint lett, idén pedig már 1500 forint. Mindkét évben 250 forinttal nőtt az ára, de a fagolyó-infláció idén mégis kevesebb, mint 25% - ugyanis a százalékszámítás nem összeadással, hanem szorzással működik.
Az 1000 forintról 1250 forintra drágulás azért 25%, mert:
1000 Ft x ((100% + 25%) / 100%) = 1250 Ft
Átrendezve:
25% = (1250 Ft / 1000 Ft) x 100% - 100%
Tehát az 1250 forintról 1500 forintra drágulás, hiába ugyanúgy +250 forint, nem 25%-os inflációt jelent, hanem:
(1500 Ft / 1250 Ft) x 100% - 100% = 20%
Ez a bázishazás.
Gyakorlatban: a 2021. végén még 1000 forintba kerülő termék 2022. végén már kb. 1250 forintba került, most pedig 1374 forint, tehát ma 1374 forint tudja ugyanazt megvenni, amire két éve még 1000 forint is elég volt. (Más szóval: a forint értéke 2 év alatt kicsit több mint a harmadát elvesztette.)
Szia! Grat az új oldalhoz, mint mindig sz*rul néz ki az előzőhöz képest, de aztán megszokjuk és jó lesz.
Javaslatok (többnyire már korábban mondtuk):
- Lehessen fix nevet regisztrálni. Ettől függetlenül hagyható a regisztráció nélküli hozzászólás, de aki törzs, hadd kapjon ennyit.
- Lenyíló hozzászólások, mint fb-n. Ha valaki reagál egy kommentre, az legyen alatta, úgy jobban érthető ki mit miért ír. Akit az adott téma nem érdekel továbbgörget.
- A te hsz-ed lehet kiemeltebb, mondjuk kék. Vagy ahogy fentebb írtam külön hsz saját név alatt (ettől még lehet kék).
- Plusz opció fix nevek ignorálása, pl nem jelenik meg nálam copywriter ausztiázása, amitől már mindenki kiégett. Ő attól leírhatja és elégedett lesz az életével, nem tudja, hogy csak magának írja.
@User696
Az erősödés egyik oka lehet, hogy nagyon kedvezően alakul a külker mérleg egyenlege.
Megnéztem a helyi stadtwerkének a honlapját, miből áll össze az árammixünk:
- Vízenergia 96,36%
- Szilárd és folyékony biomassza 2,38%
- Biogáz 1,24%
- Egyéb zöld energia 0,02%
CO2-kibocsátás: 0,00 g/kWh.
A nem lakossági áramnál másképp lehet picit, mert a szolgáltató teljes mixében már csak 85% a vízenergia, 10,28% a széleneriga és 1,52% a napenergia. Az áram származási helye 32,38% Ausztria, 67,62% Finnország. Gondolom az a nagyon sok vízenergia a finnektől érkezik.
Ha jól látom, Magyarországon 35 Ft egy kWh, meg 70 Ft nem kedvezményesen, itt 28,68 cent. Ami 400 Ft-tal szorozva olyan 115 Ft/kWh. Ennyibe kerül a zöldenergia. Ahogy azt már említettem, az itt lakcímmel rendelkezők évente Klimabonus-t kapnak, idén ez 110 €, 150 €, 185 € vagy 220 € /felnőtt volt, gyerekeknek a fele. 110 EUR Bécs, 150 EUR Graz, 185 EUR egy pár tízezres város, 220 EUR falu.