Végre megérkezett az Európai Bíróság döntése a Kasler üggyel és áttételesen az összes devizahiteles perrel kapcsolatban.
Pár napja már egy ítélet kimondta egy másik ügyben, hogy a devizaalapú hitel nem tisztességtelen, ha az ügyfeleket megfelelően tájékoztatták az árfolyamváltozás kockázatáról.
A jelenlegi per tárgya az árfolyamrés alkalmazása volt, vagyis hogy deviza vételi árfolyamon folyósította a bank a hitelt, a törlesztőrészleteket pedig deviza eladási árfolyamon számolta el. A felperes szerint ő nem tudhatta, hogy egy ilyen költséget is fizetnie kell, mert ez nem volt tételesen felsorolva a költségek között. Ezért szerette volna elérni a teljes szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását, azaz megszabadulni a devizaárfolyam változása miatti veszteségtől.
Ezzel szemben a bankok szerint a hitel deviza alapú, amit az ügyfél miatt forintra váltottak, majd a forintban történő törlesztést havonta visszaváltják devizára. Ezért a valós szolgáltatásért a szokásnak megfelelően a bank költséget számít fel, ez nem lehetett senki előtt ismeretlen, hiszen minden bankfiókban ki van függesztve a deviza adásvételi árfolyam, ahol a különbség a bank haszna a szolgáltatásért cserébe. Így egy átlagosan tájékozódó állampolgár előtt is ismertnek kell lenni, hogy a devizaváltásnak akkor is van költsége, ha az a szerződésben nincs külön nevesítve.
Az Európai Bíróság most egyrészt azt mondta ki, hogy a különböző adásvételi árfolyamok alkalmazása nem feltétlen indokolt, ez az adósoknak kedvez. A másik fontos dolog viszont amit kimondott (és ez volt a per igazi tétje), hogy ha a magyar Kúria is úgy dönt, hogy nem indokolt az árfolyamrés, akkor úgy kell kijavítani a vitatott részt, hogy a szerződés egésze ettől függetlenül megmaradjon. Vagyis ezen indokkal nem lehet kérni a szerződések megsemmisítését és az eredeti állapot visszaállítását, ami pedig szinte az összes devizahiteles per célja.
Az árfolyamrés alkalmazása is csak akkor lehet tisztességtelen, ha az adott konkrét szerződésben nem volt felsorolva, mint költség. Mivel ahány bank, annyi szerződés, sőt, bankon belül is többféle szerződés volt az idők során, így átfogó rendezés nem várható. Sokkal valószínűbb, hogy az ügyfeleknek egyenként kell bizonyítani, hogy nem tudhatták, hogy a devizaváltásnak is van költsége. Mivel az így elérhető haszon elenyésző (a hitel értékének maximum 2-3%-a) ellenben a pereskedés drága és az eddigi perekben is csak kifogás volt az árfolyamrés a teljes szerződés megsemmisítése reményében, ezért remélhetően nem lesznek újabb tömeges perek.
Ami még kérdés maradt, hogy tisztességtelennek minősíti-e a Kúria a bankok kamatemelését. De a fentiekből kiindulva, a legrosszabb ami történhet a bankok szemszögéből, hogy visszamenőleg módosítani kell a kamatokat, ami persze komoly érvágás lehet, de messze nem akkora, mintha ezzel az indokkal a szerződéseket érvényteleníteni lehetne.