Kijött a legfrissebb inflációs adat: tavaly március óta 2,2%-kal emelkedtek az árak, aminek igazán örülhetünk, utoljára 38 éve volt ilyen alacsony az infláció. Az erről szóló KSH közleményt itt találjátok.
A közleményből kiolvasható, hogy a jó adatnak sajnos csak részben érdemes örülni, mert az alacsony inflációs adat egyik oka a recesszió. Ugyanis a napi megélhetési cikkek (amiket muszáj megvennie az embereknek) az átlagosnál jobban nőttek (élelmiszer 3,4%, szolgáltatások 3,6%, tömegközlekedés 5,4%). Ezzel szemben a tartós fogyasztási cikkek, ruházat ára csökkent tavaly óta. Ennek legvalószínűbb oka az alacsony kereslet, ami miatt a forgalmazók árat csökkentettek.
A szerintem borzasztóan káros rezsicsökkentés miatt a háztartási energia ára 8,1%-kal alacsonyabb, mint volt tavaly ilyenkor, ez is nagyon lehúzta az inflációs adatot. (Miután az energiafelhasználás negyedét adja csak a lakosság, az energetikai cégek a vállalkozásokra hárítják át a veszteségüket, így majd a pék fog többet fizetni az áramért, te pedig a kenyérért. De ez az áremelkedés még nem jelent meg az inflációs adatokban.)
Jól mutatja Portugália és Görögország inflációs adatai, hogy az alacsony infláció gyakran szimplán csak a recesszió jele. A két bajban lévő országban lett a legalacsonyabb az euróinfláció, 0,2, illetve 0,1%. (Itt írtam az inflációról.)
Az alacsony márciusi adat azt is jelenti, hogy a 2018/I prémium állampapír tulajdonosai a következő évre csak 5,2% kamatot fognak kapni. Erről pedig itt írtam.
