A pszichológia és a pénz
A pénz egy nagyon jól mérhető eszköz. Ezer forint az ezer forintot ér, ha elköltjük, ezer forinttal leszünk szegényebbek. Ha elköltjük erre, nem tudjuk többé elkölteni arra. Látszólag ennél egyszerűbb dolog a világon nincs.
Nem is lenne, ha nem emberek lennénk. A pénzügyi döntéseink zöme egyáltalán nem racionális. Otthon iszunk kávét, hogy megspóroljunk ötszáz forintot a kávézóban vett kávé árához képest, miközben nyaralás közben ugyanezért a kávéért kifizetünk 1.500 forintot is szívfájdalom nélkül a hotelben.
Órákat rágódunk, hogy a legolcsóbban megússzuk a nappali kanapéjának a beszerzését, közben bőrüléssel kérjük az új autónkat, mert az csak négyszázezerrel drágább, ami az autó árához képest elenyésző többlet. Pedig négyszázezer forint akkor is négyszázezer forint, ha a nappalinkra költjük és akkor is, ha az autónkra.
Hamarabb megveszünk egy inget, ha 15 ezerről van leértékelve 10 ezerre, mintha eleve 10 ezer forintért adnák s gyakran inkább választjuk a leértékeltet akkor is, ha a józan eszünk szerint a nem leértékelt ugyanolyan áron jobb minőség. De míg az elsőnél a hasznot látjuk, amit megspóroltunk, a másodiknál csak a kiadást, amit elköltünk egy ingre. Az első esetben gyakran nem sokat gondolkodnak az emberek, hiszen mindenki szeret jól járni. A második esetben sokat gondolkodunk azon, ér-e az az ing egyáltalán tízezret, nincs-e nevetségesen túlárazva.
Ha az étteremben vacsorázást étkezésként fogjuk fel, rosszul érezzük magunkat, hogy ennyi pénzt kidobtunk az ablakon egy vacsoráért. Ezért inkább szórakozásként tekintünk rá és már mindjárt nem is fáj annyira ugyanez az összeg.
Ilyenkor az összegeket nem racionális alapon, hanem érzelmi alapon könyveljük el. Év közben a kávé csak egy szükséglet, ezért drága ötszáz forintért inni egyet útközben vagy a munkahelyünkön. Nyaralás alatt másként tekintünk ugyanarra a kávéra, ezért fizetjük ki érte a drága napi ár háromszorosát is.
Ugyanez van a bevételi oldalon is: a fizetésünket beosztjuk és igyekszünk okosan elkölteni, ellenben a bónuszt, nyereményt vagy a karácsonyra kapott pénzből sokkal inkább hajlamosak vagyunk luxuscikkeket vagy racionálisan meg nem magyarázható egyéb dolgokat venni.
Sokkal jobban beosztjuk a pénzt, ha különböző borítékokba (bevásárlás, autóköltségek, stb.) tesszük és abból költjük a pénzt. Ez az ismert borítékos módszer.
Egy felmérés szerint ha ráírták a borítékokra a gyerekeink nevét, sokkal kevesebbet költünk a borítékból, mert arra (is) gondolunk, hogy a gyerekeink jövőjét is feléljük részben, amikor ezt a pénzt elköltjük.
Az ember sokkal jobban felelősséget érez a gyerekei miatt, mint mondjuk a saját időskori megfelelője miatt, pedig amikor új autóra költünk nyolcmilliót, miközben még hitel van a házon és nincs nyugdíjmegtakarításunk sem, a saját öregkori magunkat lopjuk meg.
Érdemes megismerni magunkat, hogyan is működünk, sokat segít azon, hogy minél racionálisabban tudjunk bánni a pénzzel és arra költsünk, amire szükségünk van.
Megjelent egy jó könyv a témáról, az írója egy egyetemi kutató, akinek az emberek pénzhez való hozzáállása a szakterülete. A könyvet itt tudjátok megvenni, ha érdekel a téma bővebben. Ha nincs Amazon könyvolvasód, itt tudod letölteni a szükséges programot a telefonodra vagy tabletedre.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
És azt mondják, hogy MINDEN döntésünk érzelmi, a döntéseink után majd keresünk hozzá racionális érveket:)
Mérő László könyveit ajánlom jó szívvel a témában.
Ezt en ugy latom minding, hogy nem sporolok 5 ezret hanem elkoltok 10-et, ugyanugy meg kell gondolnom, hogy kell-e/megeri-e 10 ezret mintha nem is lenne leertekelve.
Mégis, azt tervezgetjük, hogy 5 éves hitelre új, 5-8 milliós autót vegyünk. Igyekszem afelé terelni a családot, hogy a mostani autót használjuk még 4-5 évig és majd utána vegyünk autót. És akkor se a szalonból válasszunk egy újat, hanem egy megkímélt újszerű is jó lesz nekünk. Egyenlőre a család többi része nem hajlik az érveim irányába.
Az előző autónkat 21 éves korában adtuk el, és használtat vettünk helyette. Az 100%-ig racionális döntés volt. Összességében akkor nagyon jól jártunk a cserével. Mindenben nagy előrelépés volt, de a klíma és az automata váltó volt a döntő érv az új kocsi mellett. Akkor is kellett hitel a cseréhez, de azt bank nélkül megoldottuk. Pár hónap alatt vissza is tudtuk fizetni apósomnak.
ÁMDE
Fontos megfelelő szkepticizmussal tekinteni ezekre a kísérletekre. Általában laboratóriumi (vagy legalábbis erősen előkészített) keretek között vizsgáják az emberek viselkedését, és sokszor meg lehet találni azt a “kihagyott” körülményt, amitől a való életben mégiscsak életszerű és jó a hibásnak tűnő döntés. Talán az egyik leghíresebb: psychologytoday.com/us/blog/the-superhuman-mind/201611/linda-the-bank-teller-case-revisited
Az 1500 Ft-os kávé a hotelben igenis racionális döntés, hiszen sok pénzemben van, hogy egy hetet eltölthessek az adott helyen. Azaz egy órát elpepecselni azzal, hogy kávét varázsoljak olcsóbban nem annyira buli a nyaralás alatt, mint amikor a szürke hétköznapokat optimalizálom egy kávéfőző beszerzésével.
Az autóba vett extrákkal kapcsolatban ilyesmi a megérzésem: bármilyen nagy értékű egyszeri beruházásnál egy jó 10% értékelési hibát mindenképpen elkövetünk, és akármennyit agyalunk rajta, ez nem fog javulni. (Sőt, csomó kísérlet mutatja, hogy az agyalás ront a helyzeten, Gladwell összefoglal egy csomót a Blink-ben) Innentől pedig nekem racionálisnak tűnik, ha a beruházás értékét 5%-ban befolyásoló dolgot kerekitési hibának veszünk, még akkor is, ha az más kontextusban nem esik ebbe a kategóriába. A kanapé és a kocsiülés egyébként csak látszólag szolgláják ugyanazt a célt…
Ezt sokszor alkalmazom magammal szemben amúgy – ha valamire fáj kiadni, ugyanakkor értelmes dolog, akkor a cigipénzes hasonlatot juttatom eszembe.
A másik, amikor valami (valószínűleg) szükségtelenre vágyom, akkor kiszámolom, hány órát/napot/hetet is kell érte dolgoznom az aktuális órabéremmel. Máris nem biztos, hogy annyira kell az a valami. De ez nem törvényszerű, lehet, hogy megér annyi munkát és akkor megveszem.
Viszont a nagyibb erteku termekeknel neha en is beleesem a cikkben jelzett a hibaba. 🙁
Rendszeresen kihagyok dolgokat, amik megtakaritassal jarnak, pl adovisszaterites elintezese vagy eladott auto utani kotrlezo visszaigenylese. Par perces muvelet, parezer forintert, de kedv nincs hozza, igy neha kihagyom. Pedig racionalis megcsinalni…
Egyébként egyetértek, mindennaposan beleesünk mindannyian ezekbe a pszichológiai “csapdákba”.
Szakértő,
lehet, olvastatnod kellene Kiszámolós cikkeket a családdal :), és akkor belátják, hogy te gondolkozol racionálisan. Új autót 5 éves hitelre, ha van egy megbízható most is viszont pénz nyilvánvalóan nincs egy újra? Brrr.
Én a sóherságot már tökélyre fejlesztettem: lassan már mindenért sajnálom a pénzt kiadni, szinte fizikai fájdalmat okoz a költése, pedig a magyar átlaghoz képest jól keresek, hitelem nincs, megtakarításom, kocsim, saját lakásom van és mégis: ha a havi kötelezőkön túl kell kiadnom, nagyon nehezen megy. Persze nem vagyok igénytelen, nem mászkálok szakadt ingben, kitaposott cipőben, csak nagyon nehezen adom ki a kezemből a pénzt. Mindig úgy érzem, a családtól ,a gyerekektől “veszem el” azt az összeget. Vagy: tetszik x dolog és y dolog, de nem veszem meg x-et, mert akkor nem jut később y-ra. De y-t sem veszem meg később. Tiszta Dagobert bácsi lettem……
Az öböl menti országokban csak a nemzetközi szállodákban lehet alkoholt venni, eléggé borsos áron: egy kis dobozos sör atszamitva 4000, egy whisky 6-7000 Ft.
Mesélem a barátomnak
(nem milliárdos, de a luxusutazások a hobbija),
hogy mennyibe kerültek az italok Dohában.
Erre azt mondja nekem, hogy ő most volt Dubajban, de őt nem érdeklik az árak.
Mondom engem sem, amit megkivántunk,
azt megvettük és megittuk,
csak megjegyeztem, hogy nem olcsók az árak.
De hát ő egyáltalán nem nézte és nem érdekelte az ár, nem tudta-nem tudja-nem érdekli, amit megkívánt, azt megvette,
és a végén se nézte az összeget.
Hiszen a nyaralás az nyaralás…
(Egy tipp ha valaki Katarba utazik:
a Doha DoubleTree by Hiltonban a roofbárban csajoknak esténként ingyen ital…+ Happy hours…)
Borítékos megoldás helyett ajánlom telefonra a Toshl applikációt. Borítékok helyett budgeteket beállítani és a dolgokat mindig a megfelelő budget-ből költöd(Utazás, étel, Rezsi, Elektronikai dolgok…). Nekem nagyon sokat segít. Forint, készpénz tranzakciókat is egyszerű benne vezetni, külön lehet vezetni a szépkártyát, bankszámlákat, megtakarításokat is.
Hátránya, hogy havonta 760 ft körüli az applikáció ára, ami szükséges, hogy sok budget kategóriát tudj beállítani. De nekem teljes mértékben visszahozza az árát.
Sok pénzt sikerült félreraknom és nincs lelkiismeret furdalásom, ha mondjuk egy elektronikai termékre vagy utazásra pénzt költök, mert tudom, hogy arra gyűjtöttem itt és megvan rá a szükséges pénzem a megfelelő zsebben.
Mert ezeket már mind tudom, döntően tőled.
https://kiszamolo.hu/tartsd-kezben-a-penzugyeidet/
Családban történt: Megveszi a 15 éves BMW 1,5M-ért, de amikor arról van szó, hogy 20-at tegyen félre hosszútávú lakásra, azt minek, hiszen úgy sem lesz soha annyi pénze, hogy lakást vegyen.
A nejem abszolút érzelmi és abszolút impulzív vásárló.
Annyiszor elmondtam már neki,
hogy ha valami megtetszik és meg akarod venni, akkor először számolj el tízig és utána vedd meg.
Amikor autót néztünk neki, én három típust javasoltam, mondom: nézzük meg mind a hármat, próbáld ki drágám….de már a legelső szalonban megállt a kiválasztott jármű előtt és földbe gyökerezett a lába…
-…kilenc, tíz! Vegyük meg!
A másik kettőt meg se nézte…
50% állandó kiadásokra (rezsi, kaja, biztositas)
20% bűntelen költekezésre
15% hosszú távú megtakarításba (nyugdijas évekre)
15% rövidtávú megtakarításba (nyaralás, bútor, autó bármi ami nagyobb és van értelme)
Amig nincs meg a 6 havi biztonsági tartalék (az állandó kiadások*6) addig minden menjen oda a havi állandón kívül.
Nekem ez a logikám
Alapjában véve Róna és Pogátsa is erről beszélget.
Raiffeisen Premium Gold számlacsomag
Azóta ezt a szemléletet követem. Nem csak a felesleges költségektől óv meg, de a felesleges spórolástól is. Így vettem vasaláskönnyített inget, a normál ing árának háromszorosáért, cserébe órákat spórolok hetente a család idejéből.
Viszont igaz a nyaralás-szabály: a nyaralásra félretett keretből nem sajnálok költeni feleslegesen is. Mert év közben odafigyeltem, nem vettem napi 5 kávét, automatából, ezért megérdemlem azt az egy rumos kávékoktélt karácsonykor, a wellnessben.
2018-04-16 at 16:36
Aha, Rafi Gold nekünk is működik, és az Erste Privilégium L is ilyen.
mindkettő feltételekkel, persze, cserébe nem csak az egyedi utalás ingyenes, hanem gyakorlatilag a kártyán kívül minden (erste esetén az alap asszem ott is ingyenes).
Azt vettem észre, hogy nem is annyira a vásárláson, hanem inkább a szolgáltatásokon lehet sokat spórolni. A lakásfelújítást megcsináljuk családdal, YouTube videó alapján kicserélem a törött telefonkijelzőt, hajnyírás otthon, étterem helyett házi koszt, stb.
Nyilván ha jobb az órabéred, mint a burkolónak, fodrásznak, szakácsnak, szerelőnek, akkor ne állj neki magad, csak ha élvezed.
Az akcióvadászat pl. rám kevésbé hat, legfeljebb a rendszeresen vásárolt termékekből veszek előre készletet, ha épp akciós. Nem jellemző, hogy olyasmit megvennék akciósan, amit eredetileg nem szándékoztam megvenni. De ismerek olyat, aki egy 30-40%-os akció láttán könnyen csábul el bármilyen ruhadarabra.
Bevételi oldalon nálunk nincs címkézés, igaz, teljesen különvált már a bevétel és a kiadás, esetleges extra bevételt odatesszük a többi mellé.
Sok esetben hagyjuk magunkat becsapni, sőt tudjuk hogy megteszik, de valamiért mégis hagyjuk. Ezért veszünk drágán kanapét, autót extrákkal, drága kávé, stb.
Ugyanúgy érzelmi döntés szerintem ha nem veszünk meg valamit, ha felretesszük a pénzt.
Szerintem a cikk kiszamoló egyik nagy mondásához kötődik: “80% viselkedés 20% tudás”
Amióta a kiszamolot olvasom a kiadasaimat fizetesemhez képest 20%-al csökkentettem, így mondhatom hogy a viselkedésemmel voltak es még vannak gondok, de tanulom a pénzügyi viselkedést.
Számomra a cikk azt mondja, ha pénzügyi viselkedesedet folyamatosan javítod (mindegy mennyit keresel), nem fogod hagyni hogy átverjenek es kevesebbszer hozol neked hátrányos döntést.
Ez csak egy vélemény persze.
Nem vagyunk teljesen racionális gépek, de hülyék se legyünk túlságosan…Arany középút és hosszú távú szemlélet- és gondolkodásmód a legcélravezetőbb kb. az élet minden területén.
Természetesen még igencsak van hova fejlődnöm számos tekintetben…
“Egy tipp ha valaki Katarba utazik:
a Doha DoubleTree by Hiltonban a roofbárban csajoknak esténként ingyen ital…+ Happy hours…”
Ez a tipp egy baromság.
Még ha valaha el is jutok Katarba, egy sörért akkor sem fogom átoperáltatni magam. 🙂
és ti 8M forintot tartotok a rafinál csak azért, hogy jogosultak maradjatok a rafi gold-ra és ingyen utaljatok? nem nagy pénzkidobás az? Vagy én értem félre a kondíciós listát?
Bocs.
Nekem amugy mindenre megvan a fejemben egy osszeg, hogy az szamomra mennyit er penzben. Ha olcsobb (neha keresni kell erosen), akkor megveszem, ha dragabb, akkor nem. Max csak nagyon eros kulso rabeszelesre, de ezt sztem mindenki ismeri, akinek parja van…
Koszi a cikkert!
Gondolom a többi banknàl is van hasonló
Vicces.
Havi 400 e ft utalásnak kell mennie idén akár 3 részletben, jövőre egy részletben vagy a 8millió, nálunk az előbbi van. Persze a mi számlánk régebbi, lehet az új kötésekre már más feltételek vonatkoznak.
Teljesen leépítve az impulzusvásárlás. És ha nem megyünk boltba, nem is költünk 🙂
Sokszor hallom családban, ismerősöknél, hogy ha cigiznék/kozmetikushoz/kocsmába járnék stb. akkor többet elköltenék. Ez egy baromira értelmetlen érvelés. Ami drága, drága. Ha megvesszük, vegyük meg vágyból/hasznosságból. De nem azért, mert cigire több eleNNE 🙂
Összességében az a tapasztalatom, hogy átgondolt, tervezett vásárlással nagyon jó számokat lehet kihozni, de a tuti megtakarítás a nem vásárlás.
Amit ebben a cikkben említettél, azt iOS-en sehol sem találom. Egy fél éve leteszteltem sok applikációt pl. Koin és még osk mást amit ott említettek, de vagy nem lehetett több forrást (bankszámla, szépkártya, cash…) hozzáadni, vagy nem lehetett kategóriánként is budgeteket létrehozni.
Az expense manager-t régen használtam androidon, de úgy rémlik, hogy egy ideig freemium volt és nem tényleg 100% free.
IOS-re is volt, szerintem még mindig van, miért ne lenne, ha eddig volt.
Én sajnos nem találom se online, se az appstore-ban. Az androidos verzió valóban megtalálható.