A gyenge kereslet miatti félelem padlóra küldte az olaj árát, hároméves mélypontra zuhant a kőolaj ára, fajtától függően 70 dollárnál is kevesebbet adnak most egy hordó olajért.
Az alacsony olajár jól jön a demokratáknak, még a novemberi választás előtt 3 dollár alá eshet egy gallon benzin ára, ez sok plusz szavazatot jelenthet. Nem csak ez, de a héten történt amerikai elnökjelöltek közötti tévés vita is nagy segítség volt nekik, Trump képtelen mondásaiból sok mém született, ez az egyik kedvencem.
A tévés vita betett a Trump Media részvényeinek is (ez leginkább a Trump által grundolt ellen-Twittert takarja, aminek csak akkor van/lesz/lenne értéke, ha Trump újra elnök lenne). A vita után szabadesésbe került az egyébként is gyengélkedő részvény, az áprilisi 80 dollár helyett már csak alig 15 dollárt adnak a részvényekért.
Az amerikai infláció a várakozásoknak megfelelően 2,5% lett, a maginfláció azonban 3,2%.
Az átlagos hitelkártya-kamat a 2019-es 15%-ról 21,5%-ra nőtt, az élelemiszerinfláció sem segítette az alacsony keresetű háztartásokat. Ennek eredményeképpen a nemfizetővé váló hitelkártya adósságok az elmúlt évben elérték az Egyesült Államokban a 9,1%-ot, ez a legmagasabb érték az elmúlt tíz évben.
Az amerikaiak 5,6 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el 2023-ban kriptókkal összefüggő csalások miatt, ez 45%-kal több mint 2022-ben. A pénzügyi csalások 10%-át tették ki a kriptós csalások, de a veszteség felét az ilyen átverések okozták, legtöbbet a hatvan év felettiek buktak. Bővebben
Ez az év határozottan nem a Boeing éve. Az év elején széthullottak a repülőik repülés közben, a sok éves csúszásban lévő űrhajójuk is meghibásodott, most pedig több, mint 30 ezer dolgozójuk lépett sztrájkba magasabb béreket és nyugdíj-hozzájárulást követelve.
Évi 1,25 milliárd dollárnál is többe kerül a Pentagonnak az elhízott katonák, az aktív állomány 21%-a számít elhízottnak. Azonban a katonahiány miatt a Pentagon nem szigorítja az elvárásokat, hanem éppen enyhíti, hogy ne kelljen leszerelnie a kövér katonákat.
Ha megkérdeznénk, hogy melyik országban a legnagyobb a napenergia aránya a teljes primer energiafogyasztáson belül, kevesen tippelnének Chilére, pedig ő az első 9,4%-kal, ez például a kínai érték közel háromszorosa. Ha minden megujúló energiát nézünk, akkor Norvégia a nyerő 72%-kal, de Svédország és Brazília is jól áll a maga 50% feletti értékével. Néhány ország kiugróan jól teljesít a megújuló energia területén, de világszinten nem sok minden történt az elmúlt 50 évben:
Az euró alapkamatát a várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékponttal csökkentette a héten az európai jegybank.
Németország bajban van, erősödik a szélsőjobb, viszont szükség van a külföldi munkaerőre a gazdaságban. A probléma gyökere, hogy az elmúlt kilenc évben legtöbbször kontroll nélkül jöttek a bevándorlók, először főleg a szír, majd az ukrán háború elől menekülők, akiknek a képesítése nem volt megfelelő az ország számára, így sokszor inkább gondot, mint megoldást jelentettek a gazdaság problémájára. Most egy egyezményt írtak alá Kenyával, hogy kontrollált módon várják a szakképzett (sőt, jólképzett) fiatalokat meghatározott időre Németországba. Ez Kenyának is jó, mert amíg Európában a túl kevés fiatal a gond, arrafelé a társadalmi problémák gyökere, hogy túl sok fiatal éri el a munkaképes kort, de nincs számukra elég munka.
Az S&P Rating hitelminősítő felminősítette Horvátországot, az eddigi BBB+ ról A- ra, pozitív kilátással, vagyis további javulást vár az országtól. Minden szépet elmondtak Horvátországról: a gazdaság dinamikusan nő, az egy főre jutó GDP három év alatt az uniós átlag 70%-ról 76%-ra nőtt, az euró bevezetése miatt jelentősen csökkent az államadósság finanszírozási költsége, jelentősek a beruházások az országban, fegyelmezett a költségvetés. Rövidebben is el lehetett volna mondani az egészet: Horvátország minden, ami Magyarország nem.
Folyamatosan esik a világ borfogyasztása, az emberek kezdenek elfordulni a bortól. A változás természetes, az emberek ízlése változik, de ez komoly gondot okoz az olyan országokban, ahol jelentős a szőlőtermelés, mint például Franciaországban. Itt 1926-ban volt a csúcs, fejenként 136 litert ittak a franciák évente, de még a hatvanas években is 120 literes volt az éves átlagos fogyasztás. Azóta folyamatosan esik ez az érték, még az elmúlt 14 évben is megfeleződött az egy főre jutó fogyasztás.
Az orosz jegybank kénytelen volt tovább emelni az alapkamatot, igy az már 19%-on áll, miközben a hivatalos infláció 10% alatt van. A munkaerőhiány miatt (akik még nem szöktek külföldre, azok a hadüzemekben dolgoznak a normál gazdaság helyett) és az áruhiány miatt (szankciók) további áremelkedés várható, ezért tartja magasan a kamatot az orosz jegybank.
Soha nem volt még ekkora az augusztusi magyar költségvetési hiány, mint idén, sikerült egy hónap alatt 414 milliárd forint hiányt összekapálni. Az újabb rekordhoz annyi magyarázatot fűz a Pénzügyminisztérium, hogy de hát az előrehozott családi pótlék miatt van ez és az augusztus gyenge az áfabevételek szempontjából. Kár, hogy ez már így van nagyon sok éve, így semmit nem magyaráz meg ez a két kifogás.
Nahát, ki hitte volna, most kimondta az uniós bíróság, hogy törvényellenes volt a Nagy Márton féle árstop, az Unió minden rendelkezésével ellentétes volt az üzleteket arra kényszeríteni, hogy ráfizetéssel áruljanak termékeket, a beszerzési ár alatt. Most jöhetnek majd a kártérítési perek, uniós bírósági határozat már van, hogy az állam jogellenesen kényszerítette az üzleteket a veszteség termelésére. Köszönjük, újabb remek munka, majd az adófizetők ezt is kifizetik. (Igaz, az ítélet egy konkrét ügyben született, de az indoklás szerint az egész árstop jogellenes volt.)
A magántőke-alapok a korrupció és az illegális pénz elrejtésének a melegágyai Magyarországon, immár 2.400 milliárd forintnál is több pénzt rejtegetnek ilyen formában az alapok mögött álló személyek. A Transparency International tanulmánya a témában erre olvasható.
Az infláció nagyot zuhant augusztusban idehaza, éves szinten 3,4% lett az áremelkedés. Ami viszont óvatosságra int, hogy a maginfláció még mindig 4,6%, így nem biztos, hogy a mostani érték tartós marad.
Két hónap alatt még csak kétezer kérelmet adtak be az otthonfelújítási programra, sokan arra panaszkodnak, hogy nagyon bonyolult a pályázat.
Egy jogi csavarással megoldotta a MOL az orosz olaj kérdését. A belorusz-ukrán határon veszi meg az olajat, így az onnantól magyar olaj lesz, ezért az ukránok is átengedik a Barátság kőolajvezetéken. Magyarország nem hogy csökkentette volna az orosz olaj vásárlását, hanem éppen ellenkezőleg, sokkal több olajat veszünk az oroszoktól, mint 2021-ben. Kérdés, mikor fogja ezt megunni az Unió és fog kezdeni valamit a problémával.
Büszkén hirdeti a kormány, hogy míg öt éve még csak hét, ma már 11 magyar egyetem szerepel a legjobb egyetemeket gyűjtő Times Higher Education listán. Mindez állítólag az egyetemi rendszerváltás sikerét mutatja. Apró elhallgatott tény, hogy időközben a lista 1258 egyetem helyett már 1907 egyetemet tartalmaz, vagyis 51,6%-kal több egyetemet sorol fel, így ha 10,6 egyetem lenne rajta hét helyett, azt egyszerűen csak a lista bővülése okozná matematikailag. De ehelyett már 11 egyetem van rajta (nem 12, ahogy a kormány állítja), szóval mégis csak siker, még ha igen szerény is, mondhatni szó szerint kerekítési hiba a különbség. Bővebben.
Változik a tervek szerint a lakástakarékpénztári törvény, az egyik fontos változás, hogy már nyaralóra, üdülőre is fel lehetne használni a pénzt, a másik, hogy jogi személyek is nyithatnának LTP-t a dolgozóiknak. (Hogy megéri-e, arról már sokat írtam.)
Ezt meg csak úgy a végére, egy kis mókának:
