Az amerikai gazdaság a számok alapján jól áll és egyre jobban áll: a munkanélküliség több évtizedes mélyponton van, három üres álláshelyre két munkakereső jut, az infláció nagyot fékezett, a gazdaság megy előre. Ennek ellenére az emberek a rossz időre készülnek. Egy felmérés szerint a recessziótól való félelem miatt az emberek 40%-a jobban odafigyel a költéseire, 31%-a kevesebbbet költ nem létszükséglet dolgokra, 24% elhalasztja a nagy vásárlásokat.

A tízéves amerikai állampapír hozama 2007 óta először haladta meg az 5%-ot. Az egyik probléma ebben az, hogy rengeteg bank ül hosszú lejáratú amerikai állampapírokban, amit még 1-2%-os kamat mellett vettek fel. Ezek a néhány éve vásárolt papírok a kamatemelkedés miatt komoly árfolyamesést szenvedtek el.

Nem feltétlen ezért, de az amerikai bankok komoly létszámleépítésbe kezdtek, csak az öt legnagyobb bank 20 ezer munkavállalót bocsátott el az év eleje óta. Az okok között szerepel a lassuló hitelezés, a növekvő nemteljesítő hitelek aránya és az is, hogy rengeteg embert felvettek a járvány utáni boomban.

A múlt héten már szó volt róla, hogy a saját ingatlan elérhetősége három dologtól függ: az ingatlanok árától, a vásárlók fizetésétől és az elérhető hitelek kamatterheitől. Az amerikai átlagingatlanhoz egyre nagyobb fizetés kell a magas ingatlanárak és a jelenlegi magas kamatok miatt.

Közel az autósok ötöde eladná az autóját Nagy Britanniában a magas és egyre magasabb költségek miatt, ha kellően elterjedt lenne az autómegosztó szolgáltatás. 16%-uk pedig kölcsön is adná a sajátját, ha a bérlő(k) rendelkeznének saját biztosítással és díjat kapna ezért. Az autómegosztás legnagyobb problémája ugyanaz, mint ami a napi dugókat okozza: mindenkinek egyidőben kellene az összes autó, iskolába és munkába menet és jövet. Ha az autóra rászoktatott emberek nem találnak megosztott autót a közelükben csúcsidőben, akkor nem alternatíva számukra az autómegosztás. Amíg ez a helyzet fennáll, az autómegosztás inkább a taxizás alternatívája és nem a saját autóé. (A home office és a hibrid munkavégzés ad némi reményt erre a problémára.)

Próba jelleggel két országban bevezették a kötelezően fizetős twitter előfizetést, újkori nevén X előfizetést. Az éves költsége egy dollár lenne, nem a bevétel gyarapítása a cél, hanem a trollhadsereg és bothadsereg munkájának megnehezítése, mert minden kamu fiók mellé bankkártyát kell biztosítani.

Görögország államadóssága tíz év után kikerült a bóvliból a S&P hitelminősítőnél, BBB- besorolást kapott stabil kilátással. (Ez megfelel a magyar adósságbesorolásnak

3%-os lett az infláció Japánban annak ellenére, hogy a kormány támogatja az energiaárakat. Máshol rossz hír lenne az infláció elszabadulása, de Japánban már bő 30 éve küzdenek a deflációval és a nulla százalék körüli inflációval.

Bulgária egy új adót vezetett be az országon keresztülfolyó orosz gázra, évi 1,2 milliárd euró bevételt remélve ebből a forrásból. Az adó kimondott célja az orosz gáz versenyképességének csökkentése. A Gazpromon kívül Szerbia és Magyarország a két vesztese az új adónak.

Ahogy azt sejteni lehetett az előzetes adatok alapján, egyedül Magyarországon van kétszámjegyű infláció az Unióban. A következő legrosszabb inflációs adat a románoké, 9,2%-os értékkel. A két százalék alatti inflációs célt azonban csak három ország teljesíti, Belgium, Dánia és Hollandia, ez utóbbi országban egyenesen defláció van, -0,3%-os értékkel.

Az MNB azt szeretné, ha az első lakást vásárlók a jelenlegi, szintén az MNB által előírt minimális 20% önerő helyett már 10% önerővel vehetnének fel hitelt. A minimális önerőnél a bankok többet kérhetnek az ügyféltől, de kevesebbet nem.

Egész eddig egy évtizede sújtotta a hírközlési cégeket a kábeladónak hívott közműadó, amit a lefektetett kábelek hossza után kellett megfizetni. Most, hogy jó kezekbe került a magyar távközlés és kábeltévé piac jelentős része, hirtelen eltörlik ezt az adót az adótervezet szerint. (Persze lehet, hogy csak véletlen egybeesésről van szó.) A reklámadó viszont vissza fog térni, legalábbis a tervezetben nincs szó a most esedékes nulla százalékos kulcs további meghosszabbításáról. (Bár ez meg lehet figyelmetlenség, a végső törvényből fog kiderülni.)

Idén szeptemberben csak 1,9%-kal volt nagyobb a hazai áfabevétel, mint egy éve, ami a 20% körüli inflációt is figyelembe véve hatalmas csökkenésnek számít. Ennek ellenére is pluszos volt a szeptemberi hónap költségvetési szempontból, még ha szerény 34 milliárd forinttal is, de kevesebbet költött az állam, mint amennyi bevétele volt.

Jellinek Dániel megveszi a magyar Auchan 47%-át, ahogy erről már két éve is szó volt. Úgy tűnik, mostanra sikerült lezárni az ügyletet.

A G7 cikke alapján már 2700 milliárd forint lehetett 2022 végén a magyar magántőkealapokban. (2020-ban még csak 179 milliárd forintnyi vagyon volt itt.) Ezek a tőkealapok remek lehetőséget adnak a vagyon elrejtésére, ezek váltották le az offshore cégek "diszkrécióját", amikor a fejlett országok rászálltak az offshore vagyonokra. A 2700 milliárd forintos vagyon 95%-a a mostani politikai elithez köthető, ezen belül is a vagyon nagy része négy ember nevéhez fűződik. Bővebb infó a cikkben.

Szintén a G7 írta le, milyen egyszerűen eltitkolható, hogy egy cég profitja a legvégén kinél köt ki. A titok az osztalékelsőbbségi részvényben van. Mint azt tudjuk, ez egy speciális részvény, ami elsőbbséget élvez az osztalék kifizetésekor. Akár a teljes osztalékkifizetés 99%-a is mehet egy olyan személynek, aki papíron csak a cég ezrelékét birtokolja. Mivel erről nem kell nyilvánosan semmilyen infót megosztani, remek lehetőség a strómanok használatára. További infó szintén a cikkben.

2023 első háromnegyed évében 15,7%-kal kevesebb gáz fogyott, mint 2022 hasonló időszakában. Ennek oka az enyhe időjárás, a gazdasági visszaesés, a reálbérek csökkenése és a rezsiárak emelkedése. Áramból 7%-kal fogyott kevesebb háromnegyed év alatt.

2024-ben új napelemes pályázat várható 75 milliárd forintos keretösszeggel a bruttó elszámolásba kerülők számára. A beruházás 65%-ára kérhető támogatás, de maximum 4 kilowattos napelemrendszer és mellé kötelezően 8 kWh-s akkumulátort kell telepíteni. Bár érthető az állami cél, hogy minél kisebb rendszereket telepítsenek az emberek, de 4 kilowattos rendszer a legtöbb háztartás számára túl kicsi, a 4,3-5,2 forintos átvételi ár a megtermelt energiára pedig túl alacsony, így kérdés, hogy a támogatással együtt is mikor térül meg egy ilyen rendszer. (Az akkumulátor nagyon drága dolog és hamar tönkremegy, egy évtizedet ígérnek élettartamnak jellemzően.) Egy átlag négytagú család családi házban lakva évente kb. százezer forintnyi áramot fogyaszt rezsicsökkentett áron számolva. Mindegy, a semminél jobb egy ilyen pályázat, számolgatni kell, hogy kinek éri meg.

A forintnak viszonylag jó hete volt, most hétvégén 382 forint körül alakul az euró árfolyama.