Mi alapján döntesz?

2016-02-14
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Képzeld el a szituációt:

- Online találsz egy porszívót, 15 ezer forintért. Felhívod a boltot, hogy mikor szállítják, ha ma megrendeled? A boltban azt mondják, hogy van most egy másik porszívó, ami 12 ezer forint, de az nincs fenn a honlapon, be kell menni érte személyesen. Bemész érte?

- Nem porszívót, hanem LED tévét akarsz venni. Ugyanúgy van egy másik modell, amiért be kell menni, az 150 ezer forint helyett 145 ezer forint. Bemész érte?

A felmérések szerint az első esetben sokkal többen mennek be az olcsóbb porszívóért, mert az 20%-kal olcsóbb, míg a másik esetben alig valaki veszi a fáradságot, mert csak 3,3% a nyereség, azért nem éri meg utazni.

Miközben a nyereség 3 ezer kontra 5 ezer forint és a bankszámládon forintokat gyűjtesz és nem százalékos kedvezményeket. Az idő és energiaráfordításod pedig mindkét esetben ugyanannyi volt.

Egy kilencmilliós autónál az emberek átlagosan csak 81 ezer forint kedvezményért voltak hajlandóak egy 20 perces plusz munkára, egy 3.000 forintos töltőtollnál elég volt 1.125 forintos kedvezmény is.

De ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a pénzbeni különbség helyett az időráfordítást, a kényelmet vagy bármi egyebet vizsgáljuk:

Mennyi időt töltesz el a neten, hogy találj egy olcsóbb biciklilámpát és mennyit azzal, hogy mondjuk találj egy olcsóbb befektetési alapot, amivel éves szinten 200 ezer forinttal többet spórolhatsz, mint a biciklilámpával?

Mennyivel fizetnél többet a plusz kényelemért egy 350 ezer forintos laptop vásárlásánál és egy 80 ezres kerékpár esetén? Mindkettőt naponta használod, tervezett életidejük 5 év. Nem meglepő módon az emberek a drágább termék esetén sokkal könnyebben kifizetnek 75 ezer forintot a jobb képernyőért, mint 10 ezret egy jobb váltóért a kerékpáron.

Mennyivel ér neked többet az, hogy egy üzlet rendezettebb, jobb benyomást kelt, mint a másik, feltételezve, hogy mindkettő ugyanolyan messze van az otthonodtól és ugyanúgy megkapsz minden árut mindkettőben? A bevásárlásod összege alkalmanként 5 ezer forint és hetente kétszer mész bevásárolni. Na és ha egy new-yorki repülőútról van szó, ahol az egyik repülőjárat közvetlenül megy, átszállás nélkül és jobb a kiszolgálás? Mennyivel volnál hajlandó többet fizetni érte, ha az olcsóbb repülőjegy 170 ezer forint? (Fogadjunk, hogy tudod a választ: a napi költésnél nem annyira fontos a plusz 10%, mint a repülőjegynél, noha évente sokkal többet költesz bevásárlásra, mint repülőjegyre.)

A felmérések azt mutatják, hogy az emberek szinte mindig rossz döntéseket hoznak és a százalékos különbség sokkal fontosabb nekik, mint a valódi, forintban mérhető különbség.

Másik fontos megállapítás, hogy az emberek sokkal nagyobb erőfeszítéseket képesek tenni a sok kis nyereségért, mint az egy nagyért, amivel sokkal többet nyernének összességében. Ugyanez fordítva: sokkal hamarabb képesek a drágább dolgok esetében többet kiadni egy kis extráért, mint az olcsóbb termékeknél.

Pedig ne felejtsd el: a konkrét pénzösszeg számít, nem a százalék. A bankszámlád az összegtől gyarapodik (vagy éppen apad), nem pedig a megspórolt százalékoktól.

Úgyhogy ha legközelebb hasonló döntés elé kerülsz, gondold végig, hogy forintban kifejezve mennyit jelent a választás. Ha pedig már egy órája keresed a neten a legolcsóbb görkorcsolyát a gyerekednek, gondold át, mikor kerestél utoljára olcsóbb bankszámlát, lakásbiztosítást, kábeltévét vagy befektetési alapot, amivel havonta sokkal többet takarítanál meg.

(Ez egy nagyon izgalmas kérdéskör, többek között ilyen kérdésekkel is foglalkozik a Behavioral economics vagy viselkedési közgazdaságtan.)

Previous Post
Müller szombat

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram