Mi alapján döntesz?

Képzeld el a szituációt:

– Online találsz egy porszívót, 15 ezer forintért. Felhívod a boltot, hogy mikor szállítják, ha ma megrendeled? A boltban azt mondják, hogy van most egy másik porszívó, ami 12 ezer forint, de az nincs fenn a honlapon, be kell menni érte személyesen. Bemész érte?

– Nem porszívót, hanem LED tévét akarsz venni. Ugyanúgy van egy másik modell, amiért be kell menni, az 150 ezer forint helyett 145 ezer forint. Bemész érte?

A felmérések szerint az első esetben sokkal többen mennek be az olcsóbb porszívóért, mert az 20%-kal olcsóbb, míg a másik esetben alig valaki veszi a fáradságot, mert csak 3,3% a nyereség, azért nem éri meg utazni.

Miközben a nyereség 3 ezer kontra 5 ezer forint és a bankszámládon forintokat gyűjtesz és nem százalékos kedvezményeket. Az idő és energiaráfordításod pedig mindkét esetben ugyanannyi volt.

Egy kilencmilliós autónál az emberek átlagosan csak 81 ezer forint kedvezményért voltak hajlandóak egy 20 perces plusz munkára, egy 3.000 forintos töltőtollnál elég volt 1.125 forintos kedvezmény is.

De ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a pénzbeni különbség helyett az időráfordítást, a kényelmet vagy bármi egyebet vizsgáljuk:

Mennyi időt töltesz el a neten, hogy találj egy olcsóbb biciklilámpát és mennyit azzal, hogy mondjuk találj egy olcsóbb befektetési alapot, amivel éves szinten 200 ezer forinttal többet spórolhatsz, mint a biciklilámpával?

Mennyivel fizetnél többet a plusz kényelemért egy 350 ezer forintos laptop vásárlásánál és egy 80 ezres kerékpár esetén? Mindkettőt naponta használod, tervezett életidejük 5 év. Nem meglepő módon az emberek a drágább termék esetén sokkal könnyebben kifizetnek 75 ezer forintot a jobb képernyőért, mint 10 ezret egy jobb váltóért a kerékpáron.

Mennyivel ér neked többet az, hogy egy üzlet rendezettebb, jobb benyomást kelt, mint a másik, feltételezve, hogy mindkettő ugyanolyan messze van az otthonodtól és ugyanúgy megkapsz minden árut mindkettőben? A bevásárlásod összege alkalmanként 5 ezer forint és hetente kétszer mész bevásárolni. Na és ha egy new-yorki repülőútról van szó, ahol az egyik repülőjárat közvetlenül megy, átszállás nélkül és jobb a kiszolgálás? Mennyivel volnál hajlandó többet fizetni érte, ha az olcsóbb repülőjegy 170 ezer forint? (Fogadjunk, hogy tudod a választ: a napi költésnél nem annyira fontos a plusz 10%, mint a repülőjegynél, noha évente sokkal többet költesz bevásárlásra, mint repülőjegyre.)

A felmérések azt mutatják, hogy az emberek szinte mindig rossz döntéseket hoznak és a százalékos különbség sokkal fontosabb nekik, mint a valódi, forintban mérhető különbség.

Másik fontos megállapítás, hogy az emberek sokkal nagyobb erőfeszítéseket képesek tenni a sok kis nyereségért, mint az egy nagyért, amivel sokkal többet nyernének összességében. Ugyanez fordítva: sokkal hamarabb képesek a drágább dolgok esetében többet kiadni egy kis extráért, mint az olcsóbb termékeknél.

Pedig ne felejtsd el: a konkrét pénzösszeg számít, nem a százalék. A bankszámlád az összegtől gyarapodik (vagy éppen apad), nem pedig a megspórolt százalékoktól.

Úgyhogy ha legközelebb hasonló döntés elé kerülsz, gondold végig, hogy forintban kifejezve mennyit jelent a választás. Ha pedig már egy órája keresed a neten a legolcsóbb görkorcsolyát a gyerekednek, gondold át, mikor kerestél utoljára olcsóbb bankszámlát, lakásbiztosítást, kábeltévét vagy befektetési alapot, amivel havonta sokkal többet takarítanál meg.

(Ez egy nagyon izgalmas kérdéskör, többek között ilyen kérdésekkel is foglalkozik a Behavioral economics vagy viselkedési közgazdaságtan.)

Share

32 hozzászólás

  • Zedder
    Szerintem a tényleg nagy értékű vásárlásoknál előre le kell rendezni fejben, hogy mennyiért akarjuk megkapni, és nem tágítani. Meglepő módon tudnak rugalmasak lenni a kereskedők… Ha pedig nem, akkor van más.

    Amikor autót vettem legutóbb, volt olyan 3-4 márka adott típusa a fejemben. A mai autók kb. ekvivalensek egymással, én nem vagyok autóbuzi sem, szóval tényleg nyolc volt, hogy melyiket vegyem meg.

    Értelemszerűen az a kereskedő nyert, aki megadta, amit kértem kedvezményként. Utána még szabadkozott az egyik (visszahívott, hogy végül miért nem őket választottam – korrektül le-emaileztem a “veszteseknek”, hogy kösz mindent, de másik gyártó nyert), hogy ő is tudott volna még engedni. Mondom vazze, megvolt a lehetőséged, ne utólag gyere a kamu szöveggel…

  • csizkek
    Neked meger 5000Ft-ot, hogy a termeket nem tudod visszakuldeni meg 14napon belul kiprobalas utan?:) Ha esetleg nem azt hozza amit vartal? Nekem meg egy porszivonal sem.
    De ertem a peldat:)
    Ha jol belegondolok en is hajlamos vagyok szazalekosan nezni a “megtakaritast”. Valoban nem logikus. Bar most vettem repjegyet a csaladnak es epp tok veletlenul az abszolut erteku kulonbseget neztem. De ez volt a kivetel..
  • Robert
    És akkor arról még nem is esett szó, hogy vajon mennyi ideig rágódunk rajta a vásárlás után, hogy jól döntöttünk e. Esetleg egy másik termékkel elégedettebb lennék.
    Igaz ez nem gazdasági kérdés, inkább pszichológiai, de ezt is szokta vizsgálni a Behavioral economics. 🙂
  • Lasszo
    Ha kinézek egy TV-t, akkor az eladó nem beszél rá másikra, mert nehogy már valami “gagyit” akarjon eladni nekem. Célzottan kell vásárolni, és akkor nem akad ilyen probléma.
  • Aleks
    Most magamból indulok ki, de én már 20-30e Ft feletti műszaki cikk esetén végignézem az összes tesztet, és ragaszkodom a kinézett típus(ok)hoz. Amúgy ismerve a magyar valóságot, ilyen 5 ezerrel olcsóbban van másik akciónál, megszólal a vészcsengő, hogy valami gyári hibás vagy használt darabot akarnak rámsózni.
    Amúgy
    OFF:
    A lapostévé helyet legyen laptop, mert a TV elhozáshoz már két ember kell, ami külön szervezést igényel.
  • Csaba
    Bevallom, nem teljesen értem a cikk második felét.

    “Másik fontos megállapítás, hogy az emberek sokkal nagyobb erőfeszítéseket képesek tenni a sok kis nyereségért, mint az egy nagyért, amivel sokkal többet nyernének összességében. Ugyanez fordítva: sokkal hamarabb képesek a drágább dolgok esetében többet kiadni egy kis extráért, mint az olcsóbb termékeknél.”

    “Ha pedig már egy órája keresed a neten a legolcsóbb görkorcsolyát a gyerekednek, gondold át, mikor kerestél utoljára olcsóbb bankszámlát, lakásbiztosítást, kábeltévét vagy befektetési alapot, amivel havonta sokkal többet takarítanál meg.”

    Az olcsóbb bankszámla stb. külön-külön kis nyereség, de együtt, hónapról hónapra már jelentős és (jóval) több lehet, mint az egyszeri görkori vásárláson megspórolt összeg, nem? Nincs itt ellentmondás?

    Köszönöm a cikk(ek)et!:)

  • Kiszamolo
    Semmi ellenmondás, mert ott keresel összefüggést, ahol nincs.

    Az első esetben arról van szó, hogy inkább autón spóroljál meg egymilliót, mint két tucat vackon ezer-ezer forintot ugyanakkora utánajárással.

    A második esetben az időráfordításról van szó, hogy amennyi időt eltöltöttél egy 3 ezer forintos megtakarításért, ha azt másra áldozod, sokkal nagyobb hasznot hozott volna.

  • Csaba
    Ok, értem, köszönöm.
  • Terez Atya
    Hmm, ez egy elegge nehez kerdes. Pl. nem egy webshopban latom, hogy az elektromos cuccot olcson adjak, am a “filleres” kiegeszitoket meg dragan. Pl. 16 euros memoriakartyat 22+ euroert. Es ebbol nem egyet vesz az ember.
    Utobbi idoben elegge raizgultam a kvadkoperezesre. Namost itt a kiegeszitok es cserealkatreszek neha kiteszik az egesz gep arat. Namost foloslegesen sporoltam meg egy rahedli penzt a fo gepen, ha az elfolyik az alkatreszeken. Pl. nagyon nem mindegy, hogy egy kefes 0820-as 7,4 voltos motort 1,7 dolcsiert veszek vagy 3-ert. Egy motor elttartama 5-12 ora, egy hexaba kell 6. Ugyanugy 1 csapagy egyik helyen tobb mint 1 dolcsi. 1 tengelyre kell 2, hexanal helybol 12 dolcsi. Vegigturtam Ali-t, ennyiert szereztem 50-et, ami eleg az egesz flottamnak.
  • hahaha
    Ha már kinéztem mit akarok venni, akkor engem egyáltalán nem fog érdekelni egy MÁSIK márka, típus, modell. Ha ugyanazt megkapom 15 helyett 12-ért akkor természetesen elmegyek érte. Egyébként 10-ért sem biztos, hogy elindulnék, 8-ért azért már alaposan átgondolnám, hogy “kell-e az a szar” 😀

    75 ezerrel többet egy jobb képernyőért egy 350-ezres laptopnál? Nagyon hülye aki ennyit költ rá.
    Biciklit újonnan meg nem veszünk 100 alatt, ha hosszútávon akarjuk használni.

    Repjegynél nekem megér 10% extra költséget, ha azzal spórolok legalább 3-4 órát. Egyébként másfél, két órát el tudok tölteni várakozással az átszállásra, olcsóbb jegy esetén.

    MELLESLEG a repjegy kivételével, inkább alig használt, jó állapotú porszívót, laptopot, biciklit veszek, mert úgy lehet a legtöbbet megspórolni forintban is meg százalékban is 😀

  • S.E.
    Korrekt cikk. Magamat elsőre azok közé soroltam, akik az összegszerűen nagyobb kedvezményt választják, de kicsit belegondolva rá kellett jönnöm, hogy nem mindig vagyok ennyire tudatos…
    Egyébként 1000 forintot meghaladó szállítási díj felett mndig komolyan megfontolom a személyes átvétel lehetőségét, ha az reális (nem a belvárosban vagy 100+ kilométer távolságban kell átvenni).
  • Eltévelyedés
    A döntésed attól is függ, mennyit ér az időd?
    Bemész-e a boltba 5000 forinttal olcsóbb cuccért? Attól függ, mennyi idő eljutni a boltba (annak is van költsége), és mennyit ér az időd.

    18 évesen, kb nulla pénzzel elkirándultam a város másik végébre, csakmert 20 forinttal olcsóbb volt az irható CD.
    Most már pénz van, időm kevésbé, felértékelődött az időm. Nem megyek el a világ végére.

    Amúgy ugyanez a sok kuponozás is – mire átnézed az _összeset_, és levadászod a cuccokat, mennyi időd ment rá? Ám, ha olyan a helyzeted, hogy sehogy sincs pénz, és nem is tudsz azalatt az idő alatt máshol többet keresni, akkor bizony körbejárod a várost, hogy beváltsd az összes kuponod.

  • Én is akarok kommentelni
    Azért nekem továbbra is azok az emberek a kedvenceim (környezetemben van belőlük pár), akik tényleg a számszerű különbséget nézik, de a járulékos költségeket nem.. volt is már erről is szó a blogon:
    500 forintot képesek megspórolni a vásárláson, de 2 liter benzin, és 1 óra az út pluszban.
    És nem, nem tudom megértetni velük, hogy ezzel nem életük üzletét csinálták meg.
  • Én is akarok kommentelni
    Közben eszembe jutott erre a százalékra egy tanulságos esetem 6 évvel ezelőttről:
    Panelház felújítás pályázattal. Egy sima 90×120-as ablakra 88 ezer forintot számolt el a kivitelező, de csak az 50%-át kellett kifizetni, cserébe egy már akkor sem gyártott sz*rt tettek be (2 rétegű, gáz nélkül), gondolom beragadt készlet volt valahol.
    Utánajártam, hoztam 3 másik ajánlatot, pl. 35 ezer forintért már 3 rétegű, de volt 2 rétegű de gázzal stb.. mind fényévekkel jobb minőségű is volt.
    Közgyűlésen úgy leszavaztak mint a huzat, és a legfőbb érv az volt, hogy DE ENNEK CSAK A FELÉT KELL KIFIZETNI! Csak a -50% lebegett a szemük előtt az embereknek, nem érdekelte őket, hogy még az is drágább. Több, mint 40-en voltunk, és két ellenszavazat volt (rajtam kívül még egy orvos szavazott nemmel).

    És ezzel nem tudtam vitatkozni. Ketten csináltattuk meg olcsóbban a jobb ablakokat.

  • Kiszamolo
    Eltévelyedés, az ügy szempontjából lényegtelen, mert a különbség a lényeg.

    Akkor sincs több időd, ha 3 ezer forintot spórolsz, meg akkor is, ha 5 ezret.

    Ezért is van benne a cikkben, hogy asszongya: “Az idő és energiaráfordításod pedig mindkét esetben ugyanannyi volt.”

    A kuponozással nem tudom, mire gondolsz. Ha a Müllerre, az asszonynak van saját postafiókja/facebook accountja, ahová jönnek az ilyen ajánlatok maguktól, tehát konkrétan 10 másodperc hetente az időráfordítás, amíg átfutja az ember a facebookon, van-e közte olyan, ami érdekli.

  • Rigoya
    “Pedig ne felejtsd el: a konkrét pénzösszeg számít, nem a százalék. A bankszámlád az összegtől gyarapodik (vagy éppen apad), nem pedig a megspórolt százalékoktól.”
    Node, akkor miért van az, hogy ez a web-oldal is arra buzdít, hogy inkább 2 db 4 éves LTP-t kössek, ne 1 db 8 éveset, mert előbbinek jobb a százalékos hozama. Százalékban valóban jobban hangzik a 2 db 4 éves, mint az 1 db 8, viszont forintban teljesen megegyeznek.
  • Nagy Vonalakban
    Oké, Miklós, akkor melyik a jobb ajánlat: ingatlanba akarom fektetni a pénzem, és van egy 30 milliós belvárosi lakás 30% kedvezménnyel, vagy van egy százmilliós lakás, amiből engednek 10 milliót?
  • Kiszamolo
    Rigoya, ez nagy tévedés. Mert ott 4 év után fel tudod használni, realizálod a hasznot, amit újra be tudsz fektetni. Így működik a kamatos kamat, az teljesen más.
  • tszaba
    Érdekes ennek a viselkedésnek a pszichológiája. Szerintem pl. a benzinkutaknál is a hasonló vásárlói hozzáállást használják ki a shopok termékei esetében. Úgy értem, hogy ha tankolsz, akkor egy palackos üdítőért akár 100 %-kal többet is hajlandó vagy fizetni a “normál” áránál gondolkodás nélkül, mert a különbség a tankolás árához viszonyítva elenyésző.
  • Kiszamolo
    Nagy vonalakban, azért te is érzed, ez mennyire teljesen más?

    Mert ha 100 milliót akarok ingatlanba fektetni, akkor keresek 3 darab 30 millióst 30% kedvezménnyel, mint egyet 10% kedvezménnyel.

    És egyébként is legalább annyira fontos a havi bevétel nagysága, kiadhatóság és az értékállóság vagy várható értéknövekedés egy ingatlannál, ha befektetés.

    Ha pedig magamnak veszem, teljesen mindegy, hogy egy háromszor annyiba vagy harmadannyiba kerülő ingatlan mennyibe kerül. Nem fogok Kuala Lumpurban lakást venni, mert ott most olcsóbb a lakás.

    Ha meg nem akarok vagy nem tudok 100 milliót ingatlanba fektetni, a kérdésnek így sincs semmi értelme.

  • Nagy Vonalakban
    Tehát ennél a konkrét példánál Miklós a 30%-ot választja a 10 millióval szemben……:)
  • Kiszamolo
    És áruld már el, hogy ennek mi a köze a cikkben leírtakhoz?

    Határozottan kezdek fáradni a hozzászólásoktól, pedig nem hinnén, hogy annyira komplikált lenne a felvetett téma, hogy nem lehet megérteni.

  • tgwh
    Az a baj, hogy hiába nézek ki valamit, azt sosem lehet kapni 😀 lassan már inkább mindent netről rendelek.
    Tv-t gyári hibásan veszek – értsd karcos a hátulja-, 30-40 ezret simán lehet rajta nyerni. De lassan már mindent lehet így kapni, pl. hűtő, mosogatógép, mosógép.
    A mosógép 5-8 évente úgyis tönkremegy. Hiába veszed meg a márkást, ami sosem megy tönkre, annyiba kerül, mint ha életed végéig 5-8 évente cserélgetnéd a mosógépeket. Ki van ez találva.
    Amit meg muszáj megvenni, azt muszáj megvenni, ha akciós, szerencséd volt.

    Ki az, aki végigjárja a fél várost, hogy aztán visszamenjen, és megvegye a legolcsóbb helyen az 5 ezer forintos valamit?

  • Nagy Vonalakban
    Csak azt akartam írni, hogy befektetésnél a százalékos hozam számít. De lehet, hogy hülye vagyok.
  • Mate12345
    : A benzinkutaknál inkább azt használják ki, hogy nem fogsz lemenni a pályáról egy idegen városba és keveregni alsó hangon fél órát csak azért, hogy megvegyél egy doboz üdítőt 100Ft-ért olcsóbban. (A saját tapasztalatom az, hogy szinte csak pályán lévő benzinkutaknál veszek a benzinen kívül bármi mást, de a kivételeket is az okozza, hogy nincs kedvem elmenni egy boltba csak hogy spóroljak 100Ft-ot.)
  • Kiszamolo
    Még szerencse, hogy a cikk még véletlenül sem a befektetésekről szól.
  • Ákos
    ebben az esetben mások megvesznek a 90millióból 4db 30milliós (leértékelten csak 20) lakást. Akkor nem 90ért van 100milliónyi ingatlanom hanem 80ért 120milliónyi.
  • Gejza
    Ismét nem értek egyet, mert kiragadott példák. Hosszútávon a százalékkal jársz jobban, de lehetnek esetek amikor rosszabbul jársz. Szerencsejátékban van egy EV nevű dolog: Expected Value, várható érték. Például a lottóban -62% a várható érték, ennyit buksz, ennek ellenére valakik megnyerik az ötöst. Ha a várható értéked (százalék) jobb, akkor egy-egy jobb ajánlat nem számít, összességében a nagyobb százalékot kell nézni. Persze ettől függetlenül ha van lehetőséged “le lehet hajolni az apróért”. Az idő meg relatív. Nem csak arra kell idő hogy megnézzem hol vegyem meg, hanem egyáltalán mit? Ekkor meg az árak összehasonlítása nem plusz idő. Az adott példánál maradva: Én a 15k -s porszívót venném meg, mert a 12k -sról semmit nem tudok, utána kellene néznem -> plusz idő. Ha meg azonnal kell dönteni akkor instant nem, mert nagy valószínűséggel átverés.
  • TT

    Ha egy lakást 10% vagy 30% kedvezménnyel veszel, attól az még nem lesz hozam, mivel valszeg te sem fogod tudni eladni többért.
  • L70
    A mai világ arról szól, hogy optimalizálj. Mindig, mert versenyhelyzet van, és meg kell nyerned az összes versenyt, különben egy lúzer maradsz. A játékba beépül az alku, vagyis egy magasabb árról indított látszatengedmény, és az emiatti elégedettség.

    A sok kis elégedettség pedig önmagában elégedetté tesz. Magánemberként nem vizsgálod a részleteket, nem csinálsz ABC-elemzést (nagy, közepes, kis dolgok vétele)vagy 80-20 vizsgálatot (vállalatoknál az árbevétel/nyereség 80%-át az ügyfelek 20%-a hozza, a magánember költéseinek 80%-át a termékek 20%-ra fordítja).

    Különösen aggasztó, mikor egy fél élet munkája (lakás, ház) adásvétele során csak úgy pazaroljuk a pénzünket (lásd másik topikban az ingatlanos igénybevétele az esetek 90%-ban). Egyébként úgy tudom, vannak cégek, akik profin alkudnak nekünk, ha megfizetjük, elvégre az alkudozás is egy szakma. Én mondjuk nem fizetnék érte.

  • L70

    Magyarországon autópályán nem tankolok, mert az az igazi luxus, kérem. Tankolni lehet előtte, utána, és azt a kb tucat Auchan kutat pedig kívülről ismerem, ahol kvázi a pálya mellett is.

  • Györgyi
    Azért az sem mindegy, hol van az a raktár, ahová érte kellene menni. Ha mondjuk Kaposváron, egyáltalán nem biztos, hogy megéri leutazni érte.
    Attól függően amikor ilyesmit veszek, az ár csak egyike a tényezőknek, amik számítanak. Főleg, ha hosszabb távra tervezek, sokkal fontosabb a minősége, meg hogy tudja azt, amire szükségem van. Például egy porszívó legyen CSENDES. Tényleg, annyira fejlődik a technika, miért nem bírják feltalálni a néma porszívót? 🙂