Nagyon elkésve, de végre azt teszi a jegybank, ami mindig is a dolga lett volna, az elmúlt évben az események után loholva, de legalább elkezdett kamatot emelni, hogy valamennyire megtámassza az összeomlott forintárfolyamot. (Igaz, a 0,3 és fél százalékpontos maszatolások nem hatottak érdemben akkor sem a forint árfolyamára, bátrabban kellett volna már korábban is emelni szerintem.)
Ma is folytatta a kamatemelést, erős 1,25 százalékponttal 13%-ra emelte az alapkamatot, bár ez a forinton sokat nem segített. Ilyen magas nem volt az alapkamat már 2001 óta. (Egy újabb szomorú rekord idén.)
Bejelentették azt is, hogy egyelőre nem terveznek további emeléseket.
A legszebb a jegybankelnök azon beszéde volt, hogy azért kellett kamatot emelni, hogy ebben az évtizedben ne hitelből nőjön a gazdaság a jövő kárára. Idézem: "A 2020-as évtizedet meg kell nyernünk, ehhez el kell kerülni, hogy a növekedés hitelből, a jövő terhére valósuljon meg."
Ez igaz is, de néhány hónap sem telt el azóta, hogy kivezették a nulla százalékos, több hullámban osztogatott vállalkozói hiteleket, a kötvényvásárlási programot és például a zöld hitelt is még idén is lehetett igényelni. Sokezer milliárd forintot szórt szét a jegybank az elmúlt években nulla százalékos kamat mellett, hogy "a jövő terhére a növekedés hitelből valósuljon meg".
(S majd évekig fogjuk fizetni az ebből származó több százmilliárdos éves veszteségét a jegybanknak. Csak az első félévben 200 milliárd forint veszteséget kapált össze a jegybank úgy, hogy közel 180 milliárd forintot nyert a forint leértékelődésén. Csak a kamatveszteség közel 300 milliárd forint volt fél év alatt. A második félév várhatóan sokkal rosszabb lesz. Köszönjük, szép munka volt, de tényleg, megérte ész nélkül önteni az ingyenhitelt az egyébként is dübörgő gazdaságba. Majd kifizetjük ezt is, semmi probléma.)
Miután a jegybank teljesen feleslegesen tüzelte a gazdaságot az ingyenhiteleivel, végre rájött, hogy ez csak inflációt és látszatnövekedést okozott.
Mindegy, legalább most már ők is inkább behúzták a kéziféket és ennek örülni kell.
Ez miként (es milyen távon) hathat az euró árfolyamra?
Ilyen a kézi vezérlés:) ha ki van adva fenn, hogy dobják az olcsó hitelt, akkor bizony nyomatjákna parancs végéig..
@a
Elvileg erősödnie kellene a forintnak az euróval szemben.
De valószínűleg túl nagy változást nem fogsz látni. A tavaszi 350-410 sprint után túl sokan várnak egy jó beszállóra, olyan forintkínálatot generálva a piacon, ami "megtámasztja" az árfolyamot.
Szerintem arra ne számíts, hogy ismét 370 legyen.
Úgy tűnik az MNB elengedte a forint kezét, ők már többet nem tudnak tenni, innentől szabadesés. Nem lennék a befektetési ingatlanok tulajdonosainak helyében, mert nem csak a sokat hangoztatott törlesztő inflálódik el, hanem az ingatlan ára is. Szinte már most is háromszor annyi forintot kell adni az amerikai dollárért vagy svájci frankért, mint 15 éve, szóval a mesterségesen felpumpált hazai ingatlanok ára szinte egy centtel sem kerül többe, ráadásul még csak most jönnek a további kamatemelések azoknál. Reálértékben jóval a 2010-2012-es alá fog még esni otthon az ingatlanok ára.
Ez a 13 % alapkamat csak arra van, hogy akinek devizája van, (spekuláns) az idehozza és beváltsa, majd betegye a kapott forintot az MNB-hez a 13 % kamatra. Melléktermékként a deviza forintra váltásánál erősödik a forint, és az MNB-nél lévő devizát is ki lehet vinni. Erre spekulálhat Matolcsy. Nagy balhé lesz, amikor a spekuláns majd ki akarja vinni a pénzét és előtte visszaváltaná devizára.
Gyurcsány már csinált így, egy brutális elkúrást!
@a
Pár órára lement 408ról 405re, de visszaállt.
Hosszútávú hatás \o/.
"Bejelentették azt is, hogy egyelőre nem terveznek további emeléseket." - csak én érzem úgy, hogy ez az Eurót az előző válság idején megmentő legendás "whatever it takes" szöges ellentéte?
@a pár órás, félnapos forinterosodes, majd utána mintha mi sem történt volna, ha a legutóbbi kamatemelesek hatásait tekintjük. Nem vagyok jós, de a forint varhatoan gyengülni fog kozeptavon, eleve rossz a fizetési mérlegunk és nem látom, hogy javulna a helyzet, az eus pénzek okozhatnanak tartósabb javulást, de már abban sem hiszek (ha egyáltalán lesznek)
Szerintem hamar meg fog dolni ez a nem emelunk tovabb es egybol 15-re ugrunk meg iden. Elkezdik utni megint a forintot, devizatartalek nincs mar a forint vedelmeben, igy marad a kamatemeles.
Kiderult mar melyik stroman veszi meg az Auchant MNB hitelbol?
@lakasarcsokkenes2022 Nekem is szokott fájni a fejem néha, olyankor be is veszek egy darab Sari....-t, de aznap SEMMIKÉPPEN nem iszom alkoholtartalmú italokat! Gyógyszerre nem iszunk!!! Ezt te is tartsd be a jövőben, tanulva a mai esetedből.
@lakasarcsokkenes2022
Többször volt már szó a fórumon Robert Kyosaki elméleteiről és gyakorlatairól. Mindig úgy gondoltam, hogy a lényege a mondanivalójának sokaknak nem jön át: Az ingatlanbefektetés nyeresége nem az eladáskor, hanem a vételnél keletkezik. Ez az, amit sokan elfelejtenek. A túlárazott ingatlan nem feltétlenül jó befektetésre. Ettől függetlenül még mindig jobb, mintha elszórná azt a pénzt az ember valami másra, ami még inkább túlárazott. Van nekem egy rendkívül pazarló testvérem. Vett egy drága (szerintem a csúcson vett) ingatlant, ráadásul 100 % hitelre, ami fix kamatozású volt öt évig és most majd nem lesz az. De, ha nem vette volna meg ezt az ingatlant, akkor a hiteltörlesztésre szánt pénz már elment volna olyan szinten feleslegesen, amit az itt olvasók el sem tudnak képzelni.
@lakasarcsokkenes2022 , euróban kell kiadni a befektetési igatlant. 🙂 Ha már megvan, legalább így tartsa a lépést.
Szerintem meg a kamatemelés (globálisan) totálisan elhibázott lépés, és Joseph Stiglitz-el értek egyet. Nagyobb problémát okoz a gazdaság mostani lassulása és ma leállása (márpedig le fog állni, "napokra" vagyunk tőle) mint COVID idején okozott. Covid kétvállra fektette a beszállítói láncokat, a mostani kamatemlés meg megadja a végső döfést. Iszonyú nehéz lesz ebből felállni.
gaborr, nem a mostani kamatemelés az elhibázott, hanem előtte 14 évig való nulla százalékos kamat volt az elhibázott.
Csináltunk egy látszatnövekedést pénznyomtatással, kitermelt a világgazdaság rengeteg zombicéget, amelyik csak nulla százalékos kamatkörnyezetben életképes és így tovább.
Amióta a világ világ, az alapkamat, az infláció és az állampapírok rövid hozama nagyjából egyenlőek voltak, a befektetők egy hajszállal az infláció felett kaptak hozamot, a cégek is ésszel vettek fel hiteleket, mert ki kellett termelni a kamatokat.
Ezt borították meg a jegybankok 14 éven át, úgyse' lesz már itt soha infláció felkiáltással.
Most, hogy lett, vakarják a fejüket.
Európa különösen, mert mi lesz Olaszországgal, ha nulla százaléknál drágábban fog hitelt kapni?
Eddig az inflációt úgy tudták megfékezni (és csak úgy), hogy az alapkamat nagyobb lett, mint az infláció. (Ami persze fájt és recessziót okozott, de pont ez állította meg az ár-bér spirált.)
Most mindenhol még mindig 6-8%-kal alatta van.
Amíg munkaerőhiány van, reálbér-növekedés és gazdasági növekedés, az infláció magas marad, mert az csak álom, hogy amíg teljes foglalkoztatottság van és egyre több az emberek elkölthető jövedelme, amíg 100%-on pörög a gyártás, hogy akkor majd csökkenni fognak az árak.
@marci
Kb. az elejétől kezdve publikus, hogy a Jellinek.
Miklós! A bázispontot rosszul értelmezed. 1 bázispont = 0,01 %. Tehát a jegybank ma nem 1,25 bázisponttal, hanem 125 bázisponttal emelte az alapkamatot.
Szuper. És te hol olvastál bázispontot az írásban? Mert én nem írtam olyat. 🙂
https://kiszamolo.hu/szazalek-szazalekpont-bazispont-mi-micsoda-3/
@Kiszamolo a 14 évig 0% kamat is felfoghatatlan volt számomra. Megjegyzem Japánban továbbra is <0% az alapkamat mostmár évtizedek óta és az infláció mégis csak 2.6%. Vajon hogy csinálják?
Ma Matolcsy is bevallotta, hogy a kamatemelésnek vége, úgy tűnik nem működik. Az infláció tovább száguld. Nem gondolom, hogy én tudom a tutit, de véleményem szerint a mostani kamat is agyrém. A mostani kamat nem csak a zombicégeket öli meg, hanem az amúgy életképeseket is. A forintárfolyam meg szerintem nem az alapkamat környékén keresendő, nem fogja megoldani, hanem a teljes gazdasági szerkezetnél, külkereskedelmi hiánynál. Az exportkorlátozások meg még tovább rontanak ezen az egyenlegen.
gaborr, egyszerűen elkéstek vele. Most már sokkal inkább a kormány megítélése, az uniós pénzek hiánya és a külkereskedelmi mérleg mozgatja a forint árfolyamát. Ezelőtt sok hónappal kellett volna nagyokat emelni és akkor nem lett volna 410 forint az euró. De csak ment a maszatolás hónapokon át.
Most már nem tud sokat csinálni a jegybank, csak megtámasztani legalább a 410-es árfolyamot.
Csak azt nem ertem miert kellett matolcsinak kiemelnie hogy az mnb nem emel tovabb meg a bullshiteles hogy nem a jovo terhere kell novekedni. EUs penz egy darabig nincs, remelem jon az IMF. Az talan segithet. Bar ha kis erosodes van tul sok mimdenki probal a gagyipenzbol menekulni, nem nagyon lesz huf erosodes.
@oliver „ SEMMIKÉPPEN nem iszom alkoholtartalmú italokat! Gyógyszerre nem iszunk!!! Ezt te is tartsd be a jövőben, tanulva a mai esetedből.“
@navajon ez hanyadik nicked:)
Amugy igaza van. Par het es itt a 15-16%thmek kora. Kutya nem vesz majd lakast es szepen csorog az majd le realerteken. De lehet hogy az infla elborul es jon a torok ut. 80-100% infla 13% alapkamat mellett. Akkor veszi majd a jonep a lakast, csak epp minek. Mert akkor az eur benez az 500-600 huf rangebe. Es rendes penzben az ingatlan tovabb termeli a bo realvesztesegeket..
@bereghy-marton “ De, ha nem vette volna meg ezt az ingatlant, akkor a hiteltörlesztésre szánt pénz már elment volna olyan szinten feleslegesen,“
Csak nehogy vegignezd azt a scenariot hogy esetleg ugrik a lakasa es a vegen meg marad a hitelbol is amit torleszthet. 13% alapkamat mellett, a thm
Be fog nezni a 15% fele. Ha most fordul a hitele az brutalis dragulas..
@Kiszamolo a késedelemmel és a mértékkel még egyet is tudok érteni, viszont az alapkamat nem fogja megfogni a 410-es árfolyamot, maximum lassítani tudja a további gyengülést.
Lásd pl. Törökország, brutális külkereskedelmi deficit, akárhova rakták az alapkamatot, nem történt semmi, tovább gyengült a TRY. Majd leálltak a kamatemeléssel és most kb ott van az alapkamat, mint nálunk is. TRY gyengül tovább, és nem tudnak, nem fognak tudni ezen változtatni ilyen deficit mellett. Igaz ott már 80% az infláció. Véleményem szerint ez nálunk sem kizárható. El kell kezdeni exportálni, export képes cégeket felhúzni, különben KO a forintnak. Mondjuk a forint történetét nem most pecsételték meg, ezért mondtam/mondom már évek óta, hogy szerintem nem szabad forintban megtakarítani (most sem).
@Kiszamolo “ Most már nem tud sokat csinálni a jegybank, csak megtámasztani legalább a 410-es árfolyamot.“
Es azt mivel ha nincs eszkoze mar? Most jelentette be hogy kamatot nem emel. Kulkermerleg katasztrofa, deviza meg elfogyott.
Akkor mit csinalnak? Ha matolcsics all ki a szinpadra megint, kinyitja a szajat esik 5%ot a huf. Korberohogik mar az MNB-t..
@gaborr ja sajna lassan tenyleg igazad van a huf-al. En teljesen biztos voltam benne hogy nem allumk ra a torokutra. De innen tenyleg barmi lehet, kormanynak kellene vmit csinalni. Remelem lesz eu, imf minden is.
Kivancsi vagyok az agitpropra..
@asd
"Elkezdik utni megint a forintot, devizatartalek nincs mar a forint vedelmeben, igy marad a kamatemeles."
Ez így tévedés. Az MNB nemzetközi tartalékai augusztus végén 36.5 Mrd EUR-t tettek ki, ami 700 millió EUR-val magasabb a júliusi, és 2.8 Mrd EUR-val magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Láthatóan a jegybank nem nyúlt a tartalékokhoz a forint védelmében.
Ellenben az állam devizában fennálló adóssága év eleje óta 2100 Mrd Ft-tal (kb. 5.3 Mrd EUR-val) nőtt. Ez már ad okot az aggodalomra.
Nagyon szomorú azt olvasni egy pénzügyi tanácsadó blogján 2022-ben, hogy a központi bankok kamatpolitikájának releváns hatása van az inflációra és a devizaárfolyamokra. A központi bankok már évtizedek óta nem központiak, globális kamatrendszer van (offshore/eurodollar rendszer). A FED és az ECB sem központi. Ők is legfeljebb a rövidtávú kamatokat tudják a saját hatáskörükben befolyásolni, ezért lehet 5-15% fogyasztói árindex mellett (ami nem monetáris infláció, annak más a definíciója) 2-5% hozam lenni USD és EUR állampapírokon.
A világgazdaság megállt, ilyenkor mindenki dollárt vesz mert a legtöbb adósság abban van denominálva (nem az állampapírok, hanem az azokra épülő derivatívák és swapok). Aki nem törleszt időben, azt kizárják a pénzpiacokról és napok alatt csődbe megy. Ezért esnek az USD eszközök is, azokból is számlapénzt kell csinálni. Indiai központi bank nyilatkozatait ajánlom.
Ez az ev is jo sz*rul vegzodik. Mestersegesen recesszioba forditott gazdasag (kata kinyirva, stb.), csutkara, a sztratoszferaba felhuzott forint alapkamat, ami meg tartja a lelket nagyobb tomegekben, hogy takaritsanak meg forint allampapirban, igy legalabb az allam es a rezsim alatt most nem inog a talaj. Kozben az EU ilyen-olyan okokbol keptelen tartani az Amerika altal diktalt sebesseget (maradjunk annyiban, hogy az amugy is kevesbe versenykepes gazdasaganak az elhuzodo haboru es az energiavalsag hmm. valahogy nem tesz jot), pedig sajnos ez is olyan, mint a Death Race 2000, hogy nem erdemes lemaradni.
Jovore pedig eljon az igazsag pillanata, vagyis kiderul, hogy a FED legalabb hazon belul kepes-e kezelni a kaoszt, vagy mar akkora az adossaguk, hogy az toluk fuggetlen onallo eletbe kezd. Megkockaztatom azt a feltetelezest, hogy barmi is lesz, nem lesz benne sok oromunk.
Hogyan kell értékelni azt ha egy vállalat, kkv szektor, befektetésekből tud erősen növekedni? Tehát nem piaci hitelből. Gyanús az hogy nem hitelt vesz vagy inkább biztató, hiszen a befektetők látják a potenciált? Vagy ez amúgy egy természetes folyamata a növekedésnek csak ingatag egy válságban, szemben a tőkeerős vállalatokkal?
Az MNB is megértette, hogy most nem a pénz, hanem az energia mozgat mindent.
Ha az energiaválság tartós lesz (eléggé úgy áll a dolog), akkor a külker mérleg menthetetlen, a forintnak annyi (de az eurónak is). Még nagyobb baj, hogy a német iparnak is.
Az ingatlanoknál szétnyílik az olló, pontosabban beárazódnak a fenntartási költségek: az újak drágulnak (a beruházások leállnak, kereslet meg bőven lesz, mert a 15% THM-et is visszahozza a gázszámla). A régiek meg eladhatatlanok.
A gazdagok jól keresnek a kamatokon, és továbbra is hajtják felfelé az új lakások árát. A szegényeknek meg elértéktelenedik a lakása, és 25%-os személyi kölcsönből tologatják hónapról hónapra a gázszámlát. Amíg van munkájuk.
Vagy deus ex machina: jön a központi EU-s gázelosztás, és a fenti problémák egycsapásra gigantikus euró-adóssággá, meg persze posztszoc tervgazdasággá konvertálódnak.
Mostanában elkezdtem érdeklődni Richard Werner után, mivel sok mindent nem tudok megmagyarázni ami történik a gazdaságban.
Miért lőttek ki az ingatlan árak itthon a koronvírus alatt, miközben az alapkamat nagyjából változatlan volt, mitől indult el az infláció már a háború előtt növekvő alapkamat mellett?
Hogy tud ekkora gazdasági növekedés összejönni (pl nálunk is 10%-kal bővül a cég) a koronavírus után, amikor a szállítási láncok sérültek, szolgáltatások álltak le, és ez negatívan kellene hasson a világgazdaságra (szerintem).
Most úgy látom a videói alapján, hogy az infláció és növekedés nem az alapkamattól függ, hanem sokkal inkább a gazdaságban lévő pénz helyes allokálásától. Pl hogy ingatlanba vagy fejlesztésbe megy a pénz dönti el.
Talán ezek a videók jó összefoglaló a szemléletéről, ti hogy látjátok?
youtu.be/zp-oomyars4
youtu.be/zHW5iaUtm0o
A bátor emelés eredménye az, hogy többen ütik. Végignézhettük már ezt. Igen, elmúlt 8 év
@gaborr
Miért ne szaladna tovább az infláció mostani alapkamattal? Ahhoz először el kellene törölni a kamatstoppot, második körben infláció feletti betéti kamatokat adni, hogy elkezdjék az emberek megtakarítani a jövedelmük egy részét, nem elkölteni minél hamarabb mert ma még ér valamit.
Tüzépes ismerős mesélte, sorra mondják vissza a megrendeléseket. Épületfa, tégla alig fogy,csak a tűzifa és a szén megy.
Sziasztok
A véleményetek érdekelne: adott egy 26-28 milliós lakás, amit ki lehet adni bruttó 150 000 forintért (szabályosan).
Érdemes szerintetek ezzel foglalkozni, vagy adjuk el inkább és vegyünk az árán valamilyen infláció követős állampapírt?
Nagy sanszot adnék annak, hogy egy olyan 2009 utáni, 3-4 éves pangásos időszak következik, amikor elég nehéz volt normális bérlőt találni.
Ha nem emelkednek az ingatlan árak látványosan - recesszióban hová - akkor jóval több dolog szól az eladás mellett - havi min 200 000 tisztán - mint ellene.
Tudom azt is, hogy az inflakövető sem igazán követi az inflát, másik lehetőség még, hogy a kapott pénzt csak átváltom EURO/USD-re.
Mert jelen csillag állások szerint ez a kormány még jó ideig velünk lesz, a rendszer egyre jobban épül ki, sajnos.
Köszönöm
@Kiszamolo Szerintem nem csak az számít hogy az alapkamat az infláció alatt van 6-8%-kal ! a 10% feletti alapkamat az már a külföldi befektetőket is elgondolkoztatja hogy forintban takarítson meg, ha ez így van akkor az hosszabb távon megtámasztja majd a forintot 400 körül és ezzel az inflációt is visszafogja, nálunk a forint gyengülés vaskosan benne van az okok között, ahol nem volt ilyen deviza leértékelődés ott nincs is ekkora infla. A másik hogy azért a 11-12%-kamat az leírva már elég jól fest ahhoz hogy megtakarítani kezdjenek sokan ne pedig túlfogyasztani. Bár amilyen szinten el van butulva a társadalom nagy része, esélyes hogy csak akkor nem vásárolja agyon magát ha nem lesz már pénze a rezsiszámlák befizetése után télen 🙁
@bereghy-marton
Az szuper. Épp mostanság érnek véget a kilakoltatások az előző mizéria beborultjainak. Most majd fizeti a többszörös törlesztőt amíg tudja, aztán majd nem fizeti, aztán a bank átadja a tartozást ingatlankezelőnek, aki végrehajtónak adja aki egykét évig levelezget vele olyan díjazásért amit nem szégyell, aztán elárverezteti, leveszi a saját díjazását a bejövőből, kilakoltatás és csak 1-3 lakásnyi tartozással kerül majd utcára. De semmi baj, ez olyan 3-5 év mire lezajlik.
Pont eladtam idén ingatlanokat és dollárba váltottam a háború hírére (usd 330) arra gondoltam pár év múlva ha a rezsi és a tizensok százalékos hitelkamatok miatt sorbanállnak majd az árverések veszek majd 2 helyett olyan 5-6 lakást.
2008 után is öt év volt amíg az ingatlanok elvesztették az értékük 30-40 százalékát forintban, azt számold ki normális pénzben. Most csúnyább lesz szerintem.
"A központi bankok világszerte kamatemelésekkel próbálják megfékezni az elszabadult inflációt, de ez tévút, és a szükségesnél nagyobb recessziót fog okozni"
prof. Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Bécs, 2022. 09.27.
"„A jegybankoknak a DNS-ükben van, hogy ha inflációt látnak, kamatot emelnek. Ha a kamatemelés hatására sem csökken az infláció, még tovább emelik a kamatokat, amíg össze nem omlik a gazdaság. A jelenlegi, kínálati oldal okozta inflációra ugyanis nem hat a kamatemelés, viszont a kívánttal ellentétes hatást fejt ki, mert a magas kamatok tovább drágítják a beruházásokat. A hiány megszüntetéséhez viszont épp beruházásokra lenne szükség Európában, elsősorban a megújuló energiába. Hagyni kellene kifutni az inflációt recesszióval, mert ha elég mély a recesszió, csökkenni fog az infláció. Ha viszont a jegybankok folytatják a jelenlegi kamatemelési ciklusokat" ...
Körbenézve a világ országaiban, ma a reálkamatok (alapkamat mínusz infláció) mindenhol a -8 .. -5 százalékos sávban mozognak. Kisebb nemzetgazdaságoknak veszélyes lenne ettől a sávtól lefelé eltérni, a helyi deviza könnyen finanszírozó devizává válhatna, amely rontaná a fizetési mérleget. Magyar viszonylatban, a mostani igazítás arra elég, hogy kezelje ezt a kockázatot, és a reálkamat visszatérjen a világban ma szokásos sáv a közepére.
Amikor a jegybank elnöke arról beszél, hogy lezárták a kamatemelési ciklust, valószínűleg azt érti alatta, hogy nem számít sem a belföldi infláció további emelkedésére, sem a világban a reálkamatok normalizálódására.
@egy-masik-nezopont
"Hogy tud ekkora gazdasági növekedés összejönni (pl nálunk is 10%-kal bővül a cég) a koronavírus után, amikor a szállítási láncok sérültek, szolgáltatások álltak le, és ez negatívan kellene hasson a világgazdaságra (szerintem)."
Sajátos módon, egyes gazdaságok kilátásai néha negatívan korrelálnak a globális kilátásokkal. Ez a negatív korreláció nem törvényszerű, inkább egyféle helyi anomália
Például, amikor globális cégek pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, tevékenységeik racionalizálásába kezdenek. Ez kikényszerítheti, hogy a transzferálható tevékenységeiket magasabb költségszinten működő térségekből olcsóbb területekre helyezzék át. Míg a nyugat-európai polgár leépítésekkel és bezárásokkal szembesül, addig Kelet-Európában hirtelen felfut a munkaerő-kereslet és növekszik a gazdaság.
@a “ Ez miként (es milyen távon) hathat az euró árfolyamra?”
Még nem telt el 24 óra de az euró 412 felett a dollar 430. Vagy hosszabb távra gondoltál?
Akkor az ötös kezdetű számokat nézegesd.
Usd 431. Minden a legnagyobb rendben. Huf long, lehetőleg állampapírban. Nem inflálják el, nem olyanok.
Miklós, van(nak)-e a blogon cikke(i)d, ami szájbarágósan leírja ezt az egész alapkamat emelkedés - befektetők - forint erősödés/gyengülés dolgot? köszi
@mgpx Az MNB oldalán egyébként 37.5Mrd EUR van. Ugyanakkor USD-ben ez még mindig egy masszívan csökkenő trend. Ha árfolyamvédelmi képességet akarunk nézni, akkor azt inkább USD-ban számolva lenne érdemes, és egyre inkább. Emellé jön a növekvő adósság és import. Hát nem néz ki olyan jól, na. https://bit.ly/3LPhnQE Nehéz amellett érvelni, hogy az MNB-nek van szemmel látható mozgástere a forint védelmére. Devizaforrása nem igazán van rá, a kamatemelés halottnak a csók... Nem véletlenül van erről szó már egyre több helyen: https://bit.ly/3BPJ1bx
Két szék közül a padlóra vágódott a kormány véleményem szerint. Az alapkamatot már tavaly év közben 10 százalék fölé kellett volna növelni (amivel persze elkezdték volna lehúzni a hiteleseket a wc-n a választások előtt), hogy megpróbálják fékezni a brutális inflációt (amivel meg mindenki találkozik akkor is ha semmit nem csinál - hacsak nem fényevő).
Se az inflációval nem tudtak megbirkózni; se a kamatokat nem tudták alacsonyan tartani. Azt hagyjuk is, hogy az egész sz.rhegyet ők pakolták oda előtte éveken át ami most omlik.
Most a hitelesek úgy lesznek lehúzva a wc-n, hogy közben a többiek brutál drága popcornt rágcsálhatnak hozzá. A káposzta is eltűnt meg a kecske is megdöglött. Gratulálok
Két nagyon jó gondolatot olvastam itt korábban: A kormány fordított Midász király; amihez nyúl szarrá változik. A kormány megvalósította a hiánygazdaságot kapitalizmusban is. Mélységesen egyetértek
A kamatemelésen kívül van más eszköze is az MNB-nek, hogy a gazdaságban keringő forintmennyiséget csökkentse.
Az egyik ilyen a tartalékolási ráta megemelése, októbertől kezdve 1% helyett 5-10% lesz.
De hasonlóképpen működik az is, hogyha hosszú lejáratú kötvényt bocsátanak ki, mondjuk 5-10 évre, hogy felszívják a forintot ebbe az eszközbe, aztán majd később, amikor stimulálni kell, akkor járjon le.
Rövid távon tűzoltásként még el lehet adni a devizatartalékokat, és a QE idején vett állampapírokat is. Ha még van.
@BlaZember
A devizatartalék rövidtávú devizapiaci kilengések kezelésére szolgál. Ideális esetben a tartalék deviza összetétele hasonlatos a rövidtávú kötelezettségek összetételéhez, Magyarország esetén főképp EUR. USD-ben számolva egy év alatt az EUR követelések valóban vesztettek 20%-ot az értékükből, viszont igaz ez az euroban fennálló tartozásokra is.
A kockázat abban van, hogy a rövidtávú kötelezettségek drasztikusan megugorhatnak, és azok lefedezésére a devizatartalék már kevés lehet. Jelenleg az állam az energiaimport miatti rövidtávú kötelezettségeit képes devizahitelekkel középtávúra váltani. Az eladósodás is nagyon aggasztó, de azok a problémák később jelentkeznek. Ha viszont a hitelpiac bármiért befagyna, azonnal jelentkezne a gond. Az már nem árfolyamkérdés, hanem fizetőképességi kérdés lenne.
Nem értem azokat a gondolatmeneteket, amik a "milyen eszközei vannak most a politikának a forintárfolyam stabilizálására/javítására?" kérdést feszegetik ill. azon alapulnak.
Maga a kérdés a hülyeség. Miért, ti tényleg azt láttátok, hogy az elmúlt 12 év politikája eddig a forintárfolyam stabilizálására/javítására irányult? Most csak egy külső erő letérítette eredeti pályájáról ezt a politikát? Most csak egy nehéz helyzet van az amúgy a forintárfolyam stabilizálására/javítására irányuló politika számára? A szándék megvan, hiszen mindig is megvolt, csak az eszközökkel kell most okosan bánni? "Odafönn" jót akarnak nekünk, hiszen mindig is jót akartak nekünk?
Na ne már.
Vagy most valamiért azt feltételezitek, hogy az elmúlt 12 évben tapasztaltakhoz képest hirtelen 180 fokos irányváltásba akarna kezdeni a politika, csak még nem találja hozzá az utat?
Na ne már 2.
@pkrt
"A kormány fordított Midász király; amihez nyúl szarrá változik"
Ezek szerint az igazi Midász király amihez szarik, nyúllá változik.
[ Bocs, nem bírtam ki. 🙂 ]
@kelet
"A jegybankoknak a DNS-ükben van, hogy ha inflációt látnak, kamatot emelnek. Ha a kamatemelés hatására sem csökken az infláció, még tovább emelik a kamatokat, amíg össze nem omlik a gazdaság."
Azért kíváncsi lennék arra a listára, ami bemutatja, hogy a jegybankok a világ minden táján (szinte) kivétel nélkül mindig gazdasági válságot idéztek elő a múltban, inflációs időszakot közvetlenül követő emelkedő kamatemeléseiknek köszönhetően. Enélkül ez csak egy jól hangzó semmi.
Különösen érdekes ez a fenti mondat annak fényében, hogy a gondolatmenet részét képező, következő idézett mondatban kifejezetten a gazdasági válságot tartja a szerző megfelelő válasznak az inflációra:
"Hagyni kellene kifutni az inflációt recesszióval, mert ha elég mély a recesszió, csökkenni fog az infláció."
Azt ne feledjétek hogy a hitel bizonyos cégeknek nem a 13%-os alapkamathoz igazodik, hanem az MNB ilyen-olyan "növekedési" programjaiból jön és 0% közelében van.
Egy szemléletes példával ez olyan mintha te 20 évre havi 250 ezer Ft-os törlesztőre 21.3 milliót kapnál (13% kamat), páran pedig kapnának ugyanerre 49.4 milliót (2% kamat). Neked pedig velük kellene versenyezned a lakáspiacon.
A költői kérdés: Mit ér neked az a pénz amit sokkal drágábban kapsz mint a NER?
@mgpx Én értem mire való a devizatartalék. A devizahiány, amiről most szó van nem is arról szól, hogy rövidtávú likviditásproblémák léptek volna fel, hanem hogy egy egyensúlyi állapotból átkerült egy egészségtelen állapotba egy mutató. Igen valószínű, hogy a 3havi import alá esett a devizatartalékunk, illetve tudjuk, hogy volt ilyen idén. Most 37.5Mrd a devizatartalék, a júliusi import 12Mrd Eur volt. Az augusztusi októberben fog kijönni, meglátjuk milyen számokkal, de a gázpara miatt kétséges, hogy jobb lesz-e a helyzet.
"Jelenleg az állam az energiaimport miatti rövidtávú kötelezettségeit képes devizahitelekkel középtávúra váltani."
Erre mondta (asszem) Jaksity, hogy ezt idén még egyszer eljátszani a gyengeség jele lenne, és kb felhívás lenne keringőre a Forint ellen spekulálóknak. De vagy EU-s pénz, vagy ez, vagy az IMF. Vagy és, ha tovább alakul a helyzet...