A 2000-es évek elején a pénzintézetek kifogyva a jó adósokból, elkezdték hitelezni a másodrangú, vagy kockázatos adósokat is. Sok kockázatot nem vállaltak, mert az így kihelyezett hiteleket értékpapírosították azaz kötvényeket csináltak belőle, szereztek rá egy AAA, vagyis legjobb hitelbesorolási értékelést és eladták a gyanútlan befektetőknek.
A befektetők pedig elkezdték keresni ezeket az átlagnál nagyobb kamatokat fizető kötvényeket. Minél kockázatosabb portfólió volt a hitelkihelyezés mögött, annál több kamatot tudtak fizetni a befektetőknek. (A rosszabb adós ugyanis magasabb kamat mellett is hajlandó volt eladósodni, hiszen alacsony kamatra nem is kapott hitelt.)
Aztán egyszer csak vége lett a varázslatnak, kiderült a rossz adósok tényleg rossz adósok, sőt, bár ez sokakat meglepett, az ingatlanárak sem nőnek az égig.
2007-ben eljött az igazság pillanata, az így kitört pénzügyi vihar a subprime válság néven vonult be örökre a pénzügyi történelembe. Csak a subprime lakáshiteleken 450 milliárd dollárt buktak a befektetők.
Erre azt gondolnánk, mindenki megtanulta a leckét a túlzott eladósodásról és a hitelképtelen embereknek való hitelezés ostobaságáról.
Ha így gondoljuk, rosszul gondoljuk.
Az alacsonyan tartott kamatok és a gyors felejtés egy újabb hitelbuborék felfújását segítik elő.
Az ábrán az Egyesült Államokban kihelyezett autóhitelek nagyságát látjuk a válság előtt és után.
Amint látjuk, a hitelfelvételi kedv ugyanolyan töretlenül növekszik, mint a bankok kockázatvállaló hajlandósága. A kihelyezett autóhitelek összege nominálisan már meghaladja a válság kitörése előtti összeget, ahogy a másodrangú (subprime) hitelek aránya is majdnem elérte a válság előtti szintet.
Visszatérnek a ninja hitelek (no income, no job, no asset), bevétellel és munkával nem rendelkezők is nyugodtan vehetnek autót részletre. A számukra felszámítható kétszámjegyű autóhitel-kamatok sok bankot és befektetőt arra sarkal, hogy újra vállalják a kockázatot.
Néhány további adat az amerikai lakossági hitelállományról:
A teljes amerikai lakosság adósságállománya 3,2%-kal nőtt tavaly óta, ezen belül is a diákhitel 10,2%-kal. Most a hitellel rendelkező átlagos amerikai háztartás 15.593 dollár hitelkártya-adóssággal, 153.184 dollár lakáshitellel és 32.515 dollár diákhitellel rendelkezik. (Az amerikai háztartások átlagos jövedelme bruttó 54 ezer dollár évente.)
Amint látjuk, a válság kitörése után a hitelállomány kismértékben csökkent, de messze nem süllyedt vissza a válság előtti évek szintjére, sőt, mostanában újra érezhetően emelkedésnek indult.
Úgy tűnik, nem sokat tanultunk az elmúlt hét évből, vagy legalábbis gyorsan elfelejtettük, hogy mit eredményezett a lakosság túlzott eladósodottsága.
