Subprime válság újra?
A 2000-es évek elején a pénzintézetek kifogyva a jó adósokból, elkezdték hitelezni a másodrangú, vagy kockázatos adósokat is. Sok kockázatot nem vállaltak, mert az így kihelyezett hiteleket értékpapírosították azaz kötvényeket csináltak belőle, szereztek rá egy AAA, vagyis legjobb hitelbesorolási értékelést és eladták a gyanútlan befektetőknek.
A befektetők pedig elkezdték keresni ezeket az átlagnál nagyobb kamatokat fizető kötvényeket. Minél kockázatosabb portfólió volt a hitelkihelyezés mögött, annál több kamatot tudtak fizetni a befektetőknek. (A rosszabb adós ugyanis magasabb kamat mellett is hajlandó volt eladósodni, hiszen alacsony kamatra nem is kapott hitelt.)
Aztán egyszer csak vége lett a varázslatnak, kiderült a rossz adósok tényleg rossz adósok, sőt, bár ez sokakat meglepett, az ingatlanárak sem nőnek az égig.
2007-ben eljött az igazság pillanata, az így kitört pénzügyi vihar a subprime válság néven vonult be örökre a pénzügyi történelembe. Csak a subprime lakáshiteleken 450 milliárd dollárt buktak a befektetők.
Erre azt gondolnánk, mindenki megtanulta a leckét a túlzott eladósodásról és a hitelképtelen embereknek való hitelezés ostobaságáról.
Ha így gondoljuk, rosszul gondoljuk.
Az alacsonyan tartott kamatok és a gyors felejtés egy újabb hitelbuborék felfújását segítik elő.
Az ábrán az Egyesült Államokban kihelyezett autóhitelek nagyságát látjuk a válság előtt és után.
Amint látjuk, a hitelfelvételi kedv ugyanolyan töretlenül növekszik, mint a bankok kockázatvállaló hajlandósága. A kihelyezett autóhitelek összege nominálisan már meghaladja a válság kitörése előtti összeget, ahogy a másodrangú (subprime) hitelek aránya is majdnem elérte a válság előtti szintet.
Visszatérnek a ninja hitelek (no income, no job, no asset), bevétellel és munkával nem rendelkezők is nyugodtan vehetnek autót részletre. A számukra felszámítható kétszámjegyű autóhitel-kamatok sok bankot és befektetőt arra sarkal, hogy újra vállalják a kockázatot.
Néhány további adat az amerikai lakossági hitelállományról:
A teljes amerikai lakosság adósságállománya 3,2%-kal nőtt tavaly óta, ezen belül is a diákhitel 10,2%-kal. Most a hitellel rendelkező átlagos amerikai háztartás 15.593 dollár hitelkártya-adóssággal, 153.184 dollár lakáshitellel és 32.515 dollár diákhitellel rendelkezik. (Az amerikai háztartások átlagos jövedelme bruttó 54 ezer dollár évente.)
Amint látjuk, a válság kitörése után a hitelállomány kismértékben csökkent, de messze nem süllyedt vissza a válság előtti évek szintjére, sőt, mostanában újra érezhetően emelkedésnek indult.
Úgy tűnik, nem sokat tanultunk az elmúlt hét évből, vagy legalábbis gyorsan elfelejtettük, hogy mit eredményezett a lakosság túlzott eladósodottsága.
Egyertelmubb ha konzekvensen hasznalod a tizedes elvalasztot, Magyarorszagon a tizedesvesszo elfogadott.
A helyzet tehát nem ugyanaz.
A subprime hiteleket már eleve úgy árazzák, hogy egy része bebukik.
Szóval a helyzet nem fenyeget azonnali világválsággal.
De hozzáadhat egy másik válsághoz. Ez az igazi veszélye. Olyan, mint egy lavinaveszélyes hegyoldal. Magától nem dől be, de ha valami más gáz történik, akkor ez is ledől a másik válsággal pontosan egy időben és a másik válságot erősítve.
Szóval a marketing felül fog kerekedni az ésszerűségen, talán kivéve azokat, akik már megégették magukat. Erre álljon itt egy saját példa:
Minden Ft hitel kifizetve, más nem is volt, “soha nem veszek fel hitelt” mondat elhangzik családi rendezvényeken is. Két hét múlva újra megyek hitelért. A 11 hónap múlva lejáró Fundamenta megtakarításomat hozom előre egy kis hitellel. Az összeg kp-ban is megvan. Látszólag atomstabil az elméletem, 11 hónap és megint nem lesz hitelem. De azért parázok 🙂
Ez tuti? Nagyon karcsúnak tűnik nekem. Ha csak 1 személyre vonatkozna, nem kevesleném ennyire.
Olvasta valaki a 444 tegnapi iszonyat hosszú cikkét a témában? Én igen, kíváncsi lennék véleményekre, nekem igen-igen érdekes volt.
Ami 2 fo kereso csaladtaggal kb. havi 2200 dollar/fo, ami kb. 540K HUF (brutto). Abszolut nem alacsony szam ez. Persze a viz innenso oldalarol a hirekben az ember az evi 100-150K USD-t fizeto top szakmakrol hall, sok am a szegeny/alacsony fizetesu ott is. Nemely deli varosoban komplett varosreszt talasz, ahol lakokocsikban, bodekban elnek az emberek.
Igen, annyi.
census.gov/content/dam/Census/library/publications/2014/demo/p60-249.pdf a 7. oldalon van.
Median household income was $51,939 in 2013.
Real median incomes in 2013 for family households, $65,587, and nonfamily households, $31,178.
De azért a 2. ábra alapján a legnagyobb súlya a lakáshiteleknek van, ahol már nem lehet AAA-ba csomagolni.
Egyébként nekem máig rejtély, hogy miért nyomatta anno a Clinton éra azt, hogy minden amerikainak legyen saját kecója, miközben az amerikai lakosság mindig is nagyon mobil volt, annak minden gazdasági előnyével.
Azon kívül csak hitelkártya, amit minden hónapban kifizetek.
Egy szabály van: mindig időben vissza kell fizetni a teljes összeget.
Nagyon egyszerű a dolog: fizesd ki a teljes hitelkártya adósságodat.
Nálunk ez még mai is inkább a 40% környékén hozna.
Mivel én mindig időben kifizetem az egészet, nekem nem hoz ennyit, de több banknál is van hitelkártyám, amik a használat utáni visszatérítésekkel összesen évi 100 rugó felett hoznak. És még tranzakciós illetéket sem kell fizetni.
Több felé azt írják, hogy azért tré a mostani gazdasági fellendülés Amerikában, mert a zemberek jövedelme egy cseppet sem nőtt a válság előttihez képest, sőt minimálisan csökkent.
Miközben hivatalosan elenyésző az infláció, az átlagos családokat pont azok a tételek sújtják jobban, amik az inflációt is felfelé húzzák.
Miért gondolják azt, hogy ha egy csóró senki nem tud fizetni egy alacsony kamatot, akkor adok neki magasat, azt majd tudja? Nekem ez leginkább annak tűnik, hogy eleve a fedezetre fáj a fog.
Másrészt meg, olvasva ezt a blogot, a legtöbb termék ami itt szerepel, nem más, mint olyan hitelek eladása másnak, amit nem biztos, hogy vissza tudnak fizetni.
Szoval jo termek az. Persze, ha fizeted. Aki esz nelkul koltekezik, annak nem valo.
Egyszer egy hónapban húzza össze a nadrágszíjat és akkor már minden következö hónapban tud élni az elözöleg megkapott fizetésekböl.
Ez a hitelkártya örület is nemcsoda, hogy a világ legtöbb mocskát kibocsájtó USA-ból érkezett.
Gondolkoztál már a pénzintézetek, bankok szemszögével, hogy ök mennyit keresnek azon, hogy te minden hónapban a jövöbeli keresetedet emészted fel?
Ez amit pedig írtok, hogy a vásárlás után bónusz jár, meg olcsóbb repülöjegyet kapsz ez is mind olyan beetetés amivel a sok pénzügyi analfabétát meg lehet etetni.
Szóval azt javaslom a hitelkártya helyet fektess bármi olyan eszközbe, amit fel tudsz használni mondjuk akkor ha megszünik a munkahelyed, vagy váratlan kiadás ér.
Miért ne tennék? A vezetők és a részvényesek jól jöttek ki a “buliból” a banki döntéshozók fizetései a válság előttihez képest combosan emelkedtek az usában. Elbocsátani alacsonyabb szintekről bocsátottak el embereket (na ők annyira nem jártak jól, de nem is rajtuk múlik a hitelezési kedv). Emlékeim szerint büntetőjogilag felelősségre vonva nem lettek túl sokan (ha egyáltalán…?) a peren kívüli megegyezésekre elköltött milliárdokat pedig “simán” bevasalták/ják az ügyfeleken. A tanulság pedig számukra az volt hogy bedőlni nem hagyhatják őket, tehát részükről semmi értelme nincsen (?) a kockázatkerülésnek.
A banknak jobban megéri, ha nem kell rátennie a jelzálogra a kezét. Sőt, alapvetően legrosszabbul a bank is akkor jár, ha az ügyfél “adósrabszolgává” válik, mivel ez azt jelenti, hogy a fizetésből levont összeg nem fedezi a kamatokat sem, tehát a hitel divergenssé válik, a bank meg nem saját forrásból finanszírozza a hitelt, tehát mindenképpen bukik rajta valamit.
Ugyanakkor a bank sem jótékonysági intézmény, miért adjon ugyanolyan kamatra hitelt annak, aki 70%, hogy visszafizeti, mint annak, aki 99%, hogy visszafizeti? Ezeket a kockázatokat jól be lehet árazni (nyilván a rendszer szintű kockázatok, amiknél meg baj van).
Csak annak érheti meg, aki olyan helyeken vásárol, ahol visszatérítés van.
digitalbridge.hu/blog/blogs/blog4.php/amerkai-a-tlagkereset-2014
Persze az is igaz, hogy sokkal kevesebb az áfa és az egyéb adózás utáni adózás, is végül többet ér, mint Európában ugyanannyi kereset.
es igen, ahol nincs vagy nagyon keves a szja, plusz az afa is 0-7% körül mozog, ott azert nem annyira keves penz az sem.
A probléma mindig ott van, hogy az ingatlanárak a világon mindenütt elsősorban az ottani bérektől függenek, tehát ha valaki az USA-ban keres rosszul a környezethez képest, az ugyanúgy szív, mint a hazai szegények, mert neki is laknia kell valahol. Na meg az átlag elfedi azt, hogy pl. Detroitban mekkora az átlagbér (alig nagyobb a magyarországinál) és mekkora a munkanélküliség.
A 2400 USD átlagkereset akkor már relatíve kevés, ha egy kétszobás alagsori appartman bérleti díja 1000 USD. Persze meg is vehetné a lakást 250 ezer USD-ért.
Magyarra fordítva, ha itthon keresel 240-et nettóban, de 100 lenne az albérlet, akkor nem örülnél felhőtlenül (és nem vígasztalna, hogy meg is vehetnéd a lakást 25 millióért).
Jártam Kaliforniában és New York környékén is, utóbbi helyen 15 perc autózásra a Metro North állomástól, és onnan még 45 perc vonatozásra a Grand Central-ig, nos ott került 1800-ba egy kétszobás kecó egy középkategóriás helyen.
Kalifornia nem reprezentatív, mert ott Oakwood-ban laktam, ami egy halom pénzbe került a cégemnek.
Van egy rossz hírem, ebben a kérdésben te vagy a pénzügyi analfabéta. Nekem is WizzAir hitelkártyám van.
Éves díja kb 4932. Ezért kapok Wizz Discount Club tagságot, aminek éves díja 9900 lenne. Sima Mastercard Standard betéti kártya 7497, Visa Electron 3673. Mivel egy dombornyomottra szükségem lenne, ezért úgy számolom, hogy évente 1108 forinttal kerül többe a hitelkártyám, ezért kapom meg a Discount Club tagságot.
Idén eddig 48 ezer forintot kaptam vissza Wizzair pontokban, egyszer repültem, amin a club miatt 2*2900 ft-ot spóroltam a repülőn, 2*1450 forintot a poggyászon, összesen 8700 forintot. A maradékot pontokból fizettem. Eddig a nyereségem a visszatérítésen: 56700 ft.
Havi 200 forint a számlazárási díj, ezt és a kártya plusszköltségét levonva 54200 forint pluszban vagyok 10 hónap alatt. Kamatot egyszer sem fizettem.
Detroit sokkolo hely, borzalmasabb, mint Salgotarjan kb :/
Az előző posztba nem fért bele, hogy 200 ezer forintnyi összeget tudtam pluszban célbetétve helyezni (az egy hónappal eltolt költekezés miatt), ez is hoz évente 3432 forint nettó kamatbevételt. Év végére jelenlegi trend folytatását feltételezve 68500 forint pluszban zárok a hitelkártya miatt. És akkor még csak egyszer repültem, minden út hozzáad 8700 forintot (ha veszek akár csak nagyobb kézipoggyászt).
Nekem már 3 éve nincs debit kártyám, így annak az éves díját megspórolom.
Amit tudok (lassan szinte mindent) hitelkártyával fizetek. Persze havi néhány ezer kp. elkerülhetetlen, de pl. ha a családban van valakinek debit kártyája, kérek “kölcsön” tőle havi 20 ezret és átutalom neki, néha olyan is adódik, hogy vkivel együtt vásárolok, aki kp-ban fizetne, elkérem tőle és kifizetem a vásárlását.
A hitelkártya éves ktsge alig több, mint a betéti éves díja lenne.
Erste-Wizz kártya: kapok egy alapszintű utasbiztosítást, éves néhány külföldi útnál már ezen többezret spórolok.
Minden vásárlás 2% visszatérítés, Wizz vásárlásoknál 4% + ingyenes discount club tagság. 3 havonta egy duplázós hétvége 4/8% visszatérítéssel.
Tudtommal a Citi, BB és Raiffeisen kártyákra lehet csoportos beszedést terhelni. Most citim van a wizz mellett, ha kivonulnak Tesco-BB vagy Raiffesen onecard lesz helyette.
Az összes rezsi számlám + 3 db fundamentát innen vonják.
Havi 100ezer feletti csop.beszedésnél ez havi 1000 Ft feletti visszatérítés (csop. beszedésnél csak 1% van), már ez több, mint az éves díj.
Sokan 1% kamattöbletért képesek új számlát nyitni egy másik bankban. A hitelkártyás költéssel és a kp. mellőzésével kapásból 1-5%-ot “kamatozik” a pénzem.
4 éve van hitelkártyám, törlesztéssel sosem csúsztam meg, igaz egyszer véletlenül majdnem túlléptem a keretet (rossz kártyát adtam a pénztárosnak), szerencsére épp belefértem, vigyázni kell
30 hónapja van meg a wizz hitelkártyám.
Eddig fizettem 2x éves díjat (az elsőt elengedik), ez most 4932 (eleinte kevesebb volt, de számoljunk ezzel, tehát -10 ezer Ft.
havi zárlati díj: 200 Ft. -6000 Ft.
Az összes költségem tehát 16000 Ft.
A pozitív oldal:
30 hónap alatt 141562 pontot gyűjtöttem, ez ennyi forint. Csak Wizz szolgáltatásokra használható fel, de úgyis repülnék velük évente 1-2x, tehát ezt elkölteném forintban.
Union utasbiztosítás jár hozzá, ennek díja 1 hétre a netrisk.hu szerint 4160 Ft.
A 30 hónap alatt 5×1 hetet + néhányszor pár napot töltöttem külföldön. Csak az 5×1 hét díja 20ezer Ft, a többi ajándék.
Wizz discount club: 2 utasnál éves 1 repülésnél már megéri megvenni, tehát úgyis megvenném. Az ára ma 10 ezer, korábban 9ezer/év volt, számoljunk az olcsóbb árral, 2,5 év x9ezer Ft= 22000 Ft.
+183ezer -16ezer
Én már 10+ éve használok hitelkártyát, ez idő alatt egyszer felejtettem el időben visszafizetni, az volt 3500 Ft bukta. Ehhez képest évi több tízezres nagyságrendű a nyereség. Régebben amiatt, mert a magasabb kamatok miatt a meglevő pénz jobban kamatozott. Mostanában pedig a visszatérítések miatt éri meg.
Ha valaki ésszel használja, a hitelkártya az egyik legjobb biznisz. De szigorúan csak akkor, ha határidőre teljesen visszafizetsz mindent.
tldr.444.hu/2014/11/11/vigyazat-a-hitel-mergezo/