Amíg voltak szemmel látható állampapír-hozamok, hatalmas üzlet volt az alapkezelőknek tőkevédett alapokat kibocsátani. Most, hogy újra emelkednek az állampapír hozamok, újra egyre több tőkevédett alapot hoznak létre és adnak el az alapkezelők.
A mögötte lévő trükk egyszerű, mint a faék, az alapkezelő nem tud rajta bukni, az évi 1,5-2%-os alapkezelői díj pedig igen komoly haszon neki.
Az emberek pedig tágra nyílt szemmel veszik meg a bankokban ezeket az alapokat, hiszen ki ne szeretne részesedni mondjuk az amerikai tőzsde esetleges szárnyalásából, ha semmit nem kockáztat, hiszen a legrosszabb esetben is visszakapja a befizetett pénzét. Annyira gyönyörűen hangzik, hogy már-már hihetetlen is. Kockázat nélküli tiszta haszon lehetősége. Mennyire jó fej az alapkezelő, hogy helyettem vállalja a kockázatot.
Érdemes átismételni, hogyan is működik egy ilyen tőkevédett alap és akkor rájössz, hogy nem is akkora buli ez neked.
Mindjárt nézzük meg, biztos nem tudsz-e bukni rajta?
Tegyük fel, hogy van egymillió forintod.
Ebből ma vehetsz többek között egy ötéves állampapírt, ami a definíció szerint kockázatmentes befektetés.
A mai napon ennek az éves hozama 9,32%.
Vagyis öt év múlva garantáltan lenne egymillió forint szorozva 1,0932 az ötödikennel, vagyis 1,561 millió forintod. Ennyit kapnál vissza öt év múlva, ha a kamatokat is újra befekteted. (Fontos, hogy a haszon egy részét megeszi az infláció, de ez a tőkevédett alapra is igaz, ezért most nem számolunk vele.)
Tehát ha csak a tőkét kapod vissza öt év múlva, akkor garantáltan buktál közel 60%-nyi hozamot, mert az elmaradt kamat ugyanolyan veszteség, mint a csökkenő árfolyam. (Most az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy az évente kapott kamatokat végig ilyen árfolyam mellett tudjuk évente újrabefektetni.)
De nézzük meg, mit is csinál az alapkezelő a pénzünkkel.
Semmi különlegeset.
Ő is vesz állampapírt a pénzünk nagy részéből. Mennyit?
Egymillió forint osztva 1,0932 az ötödikennel, azaz hatszáznegyvenezer forintért. Ennyi pénz öt év múlva pont kerek egymillió forintot fog kiadni.
Tá-dám, meg is van a tőkevédelem. Ennyi volt a nagy varázslat.
(Ha garantált hozamot is ígértem, mondjuk 1%-ot évente, akkor annyival több állampapírt veszek, viszont annyival kevesebb pénzem is lesz hasznot elérni.)
A maradék pénzből levonja a költségeit és a hasznát.
Az ezután megmaradt pénzből vesz valamit, amit igért a befektetési alap, de ez már csak marketing, hogy mit adunk el az embereknek: megújuló energiát, fenntartható fejlődést, amerikai részvényeket, gyógyszeripari részvényeket, bármit. Az ügy szempontjából tulajdonképpen teljesen mindegy.
Vagy konkrét részvényeket vesz a maradék pénzből (kevésbé jellemző) vagy részvényárfolyamokra kiírt opciókat.
Ha az X tőzsdeindex Y árnál magasabban lesz öt év múlva, akkor Y árért megvehetem az indexet és a hasznom a piaci ár és az Y ár közötti különbség.
Ha Y ár alatt lesz a tőzsdeindex ára, akkor az opció kuka, hiszen miért akarnék megvenni bármit is Y-ért, ha a piacon kevesebbért tudom eladni. Ekkor a befektető visszakapja kamat nélkül az egymillió forintját.
Mivel az opció kiírója éppúgy keresni akar a dolgon, mint az opció vásárlója, ezért nagy általánosságban az esetek felében nem lesz nyereség.
Ennyire egyszerűen működnek a tőkevédett vagy hozamvédett alapok. A vicc az, hogy te is meg tudod magadnak csinálni, sőt, amiről nem volt szó, mint lakossági befektető neked kamatadómentes az állampapír befektetés, egy alapkezelőnek vagy egy alapon keresztül vett állampapír viszont nem az.
Akarsz egy tőkevédett alapot magadnak? Tedd be a pénzed 64%-át állampapírba öt évre és a maradékból vegyél bármit, ami kockázatos. Garantáltan meglesz a mostani tőkéd 100%-a öt év múlva a kamatok miatt és a vásárolt részvények is fognak valamennyit érni öt év múlva, tehát a hozam is garantált. (Persze még egyszer: csak nominálisan, nem inflációval korrigáltan.)
Amíg a reneszánszukat élték ezek az alapok ezelőtt 8-10-15 évvel, elvétve akadt olyan, amelyik egy egyszerű állampapír-hozamot tudott volna teljesíteni.
S még egyszer: az elvesztett garantált kamat lehetősége ugyanolyan veszteség, mint az esetleges tőkeveszteség.
Érdemes erről tudnod, mielőtt vásárolsz egy tőkevédett alapot.
(Megjegyzés: vannak pénzpiaci alapok, amiket szintén tőkevédettnek hívnak, hiszen biztos nem kapsz vissza kevesebbet, mint befizettél. De a cikk a valódi tőkevédett, több éves futamidejű alapokról szól.)
Ezek valójában hozamvédett alapok. Megvédik a befektetőt a hozamoktól.
A legjobb, mikor még "extra" hozam elérésekor pluszköltséget is felszámolnak az elért teljesítményük után, azaz levonnak még 2%-ot ha bizonyos hozamot elér az alap.
Valójában egy egyszerű ökölszabállyal már rengeteget lehet spórolni a költségen. Semmit nem szabad megvenni az értékesítőktől. Ami nekik kihagyhatatlan üzlet, azon mi biztosan bukni fogunk.
Kedves Miklós,
Állampapírok esetén nagyrészt nem kamatos kamat van, ha jol tudom (talan csak a map+ eseten), igy szerintem kicsit csúsztatás 1,0932^5-nel számolni. Ilyen "nagy" kamatok esetén a végén 10%pont különbség is van. (persze ha a kifizetett kamatot ujra befektetjuk, akkor lehet korrigalni, de semmi nem biztositja azt, hogy a kamatfizetes idopontjaban is lesz ilyen hozamu allampapir befektetes)
Persze, nem tudjuk, mennyiért tudod befektetni a kapott kamatot három év múlva, de az ügy és a működés megértésének szempontjából ez nem számít.
Kis pontosítás: ahogy számolsz, az akkor igaz a kamatos kamat elv alapján, ha a minden évben kapott kamatot szintén 9,2%-kal tudod befektetni. Ezt semmi sem garantálja 5 éven keresztül. Ha normalizálódnak a kamatok, akkor simán kaphatsz 2-3 év múlva 9% helyett 3-4-5%-ot, ami nagyon nem adja ki az 1,5mFt-ot. Ennek annyiban van jelentősége, hogy az alapkezelő is látja ezt a problémát, és sokkal kevesebb kockázatos eszközt fog venni, ami a lehetséges lejáratkori hozamot is nagyban visszafoghatja. A másik lehetőség, hogy mindig 1 éves opciókat vesz, az meg jóval drágább, mintha hosszabbat venne.
Azt meg gondolom csak viccből írtad, hogy ezt bárki megcsinálhatja. TizenX éve írok fórumokra, de még a tapasztaltabb befektetők jó része sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák az opciókat. Aztán még ott vannak a görögök is:)
Remek cikk!
A mondanivaló: nincs ingyenebéd!
Alacsony kockázatú kötvény/részvény magas hozammal nem létezik!
A kockázatok porlasztása nem azt jelenti, hogy 40% kötvény, 40% arany/bankbetét és 20% részvény. Ideális esetben az, hogy 100% magas hozamú kiadott ingatlan+részvény (esetleg ETF) portfóliód van.
A bankbetét, arany, vidéki telek nem befektetés, jó, ha az inflációt követi.
A kockázatok porlasztása azt jelenti, hogy a magas kockázatú befektetésed (részvény v ETF) különféle devizákban lesz különböző országokban és szektorokban.
(ha forintért veszel amerikai ETF-et, a kockázatod dollárban lesz!).
Maradjon annyi készpénz, ami váratlan dolgokra kell. De agyrém, hogy valaki milliókat tart aranyban, netán eurós számlán lekötetlenül vagy bankbetétben, mert az nem kockázatos.
Olyan mint kocsit venni és évekig a garázsban hagyni, mert akkor tuti nem töröd össze.
Melyik állampapír 5 éves, aminek 9,32% az éves hozama?
Azért kérdem, mert múlthéten bementem a kincstárhoz, átnéztük a lehetőségeket és a hozamokat és nem rémlik ilyen opció.
Máp+ 5 éves, de továbbra is 4,95%-os EHM-el, prémium állampapír és a maradék esetén nincs 5 éves konstrukció. Legjobb hozama úgy tudom most a diszkont kincstárjegynek van (8% körüli).
akk.hu/
Jelentéktelen részlet címért indulnék:
"Mivel az opció kiírója éppúgy keresni akar a dolgon, mint az opció vásárlója, ezért nagy általánosságban az esetek felében nem lesz nyereség."
Az ATM opciókra igaz az 50%, minél inkább OTM az opció, annál többször nyer a kiíró és veszít a vevő. (Annál kisebb a valószínűsége hogy az opció lejáratra ITM lesz, viszont annál nagyobbat lehet rajta nyerni százalékosan.)
Eddig nyertes vagy... 🙂
Ugyes cikk,
Szerintem mindenkepp erdemes elgondolkodni azon hogy mit nevezhetunk "jo" hozamnak illetve hogy a sztarok mennyit tudnak csinalni nekunk.
Ott van Zsidai Viktor, citadella alap, 10 eves atlag kozel 10 szazalek forint. Ha valaki 10 eve dollart vett es betette az agy ala muanyag zacskoba akkor az most ugyanott tart mintha magyarorszag egyik legnevesebb alapkezelojet megbizta volna a penzevel. Ha az illeto a legbutabb modon s&p500 at vett es semmit se csinalt vele, az 3x ozta a penzet dollar alapon 10 ev alatt, vagyis eves kozel 30 szazalekos atlag hozamra tett szert dollar alapon, forintositva 40 szazalek.
Pont ezeket szamoltam vegig amikor eletemben eloszor kerestek meg a bankos befektetesi tanacsokkal, foleg ugy hogy en extra kockazat vallalo vagyok mifid szerint. Azt mondtam nekik hogy elbukni a penzem en is el tudom, de cserebe lesz idom megtanulni befektetni.
@lencsito nézd át még egyszer az elérhető papírokat. Jó, oké, nem kerek 5 éves van most, hanem majdnem 6 és majdnem 4, de azok a következő kamatfordulókor (és nem lenne meglepetés, ha azután is) bőven 5% fölött fognak hozni.
A megjegyzéshez: vannak még pénzpiaci alapok? hol? én úgy láttam ezek kihaltak, pedig biztos lenne most rá kereslet, hogy DKJ-t nem lehet venni rövid határidőre, és értelmes kamatot sem adnak a bankok a folyószámlára.
@befekteto
Jól látod, sok kutatás kimutatta, hogy hosszú távon és konzisztensen senki nem tudja megverni a piacot.
A hivatásos befektetők/alapvezetők nem a jó befektetéseikből, hanem az ügyfeleik jutalékából gazdagodtak meg.
@imy1105 @callput Ennek a problémának nagy része jelenleg kikerülhető, ha nem ragaszkodsz a pontosan 5 éves futamidőhöz, hanem friss állampapírok helyett 1-2 éve kiadottakat veszel. Ezek névleges kamata csak 1,5% körül van, így a hozam nagy része a teljes futamidőn az árfolyamnyereségből fog jönni, csak az évi 1,5%-nak van újrabefektetési kockázata.
A webkincstáron van a Magyar Államkötvény 2029/B, aminek ugyan változó a kamatozása, de most jelenleg 12,02 az aktuális névleges kamata.
Kibocsátás időpontja: 2021.02.03.
Vagy van a 2027/B, annak is 11,56 % a kamata.
Ezeket mennyire érdemes vásárolni?
Arra azért kiváncsi lennék, hogyan hátrálnának ki a beígért tőkevédelem mögül egy esetleges államcsőd esetén.
@usespanner
A portfólió diverzifikációja arra szolgál, hogy kiegyensúlyozza a komponensek kilengéseit. Minél nagyobb a komponensek közötti negatív korreláció, annál jobban működik ez a mechanizmus. A részvény indexek és a belőlük képzett ETF-ek pozitívan korrelálnak egymással, emiatt a magas részvényhányadú portfóliók erős kilengéseket mutatnak. Pl. ha éppen beüt egy válság, akkor az összes részvénykomponens egyszerre fog elértéktelenedni. A kötvények és az arany ára kevésbé mozog együtt részvénypiaccal, szerepük a portfólió kiegyensúlyozása.
Magas részvényhányadú portfólió értéke akár évtizedes távra is töredékére tud esni. Aki nem vállal ekkora kockázatot, annak javasolt bizonyos kötvényhányad tartása. Ingyen ebéd valóban nincs, magasabb hozamot csak magasabb kilengés, nagyobb kockázat árán lehet elérni
@zolih
Érdekes kérdés, a befektetési tájékoztatók megválaszolják ezt a kérdést.
Pl.:
kh.hu/documents/20184/69114541/K%26H+tőkevédett+gyógyszeripari+5+származtatott+zártvégű+alap+-+Tájékoztató.pdf/8163d1fd-2068-4e40-ad79-a4a6d2a6502b?t=1542987224933
A 7.1-es pont alapján a pénzügyi eszközök és a befektetési politika adja a tőkevédelmi ígéret (nem garancia) alapját. Szóval ha a ‘biztosnak gondolt’ kötvények bedőlnek (és nincsenek levédve biztosítással), akkor így jártál. Valószínű a többi alapban is találsz ilyesmit.
@gaborr
A bamosz.hu-n kiválasztva a "Pénzpiaci" vagy "Rövid kötvény" alapokat, lesznek találatok.
Érdemes észben tartani, hogy a befektetési alapokon megszerzett hozam alapesetben adóköteles. Korábban a főszabálytól eltérően adómentességet élveztek a döntően magyar állampapírba fektető alapok, nem tudom, ez fennáll-e még. A nyers hozamot csökkentik az értékpapírszámla-vezető által felszámított díjak is.
Ezért még rövid időtávra is érdemes átgondolni, nem jobb-e 1-2 éves állampapírt venni a Kincstárban, és azt lejárat előtt visszaváltani.
"Ott van Zsidai Viktor, citadella alap, 10 eves atlag kozel 10 szazalek forint." ez is urban legend.
bamosz.hu Citadella A
3 havi 6 havi 1 éves 3 éves 5 éves 10 éves Év eleje Indulástól
Hozam -2,1% -11,7% -7,2% 5,8% 2,4% 5,8% -8,1% 6,7%
A C*B pont mostanában hívogatja ezzel az ügyfeleit és próbálja őket rábeszélni. Szóval kitűnő az időzítés, remélem, olvassa, akinek kell.
Na ezt még meg lehet fejelni azzal hogy teljesen laikusnak mint amilyen én is voltam 3-4 éve, el lehet adni ezeket a cuki tőkevédett alapokat 1nél magasabb árfolyamon is. Azaz tehát az egymilliómból visszakaptam 3 év múlva lejáratkor 940 e hufot. A prémium bankárom adta ezt el nekem. Nem az ő hibája, hanem az enyém hogy olyat vettem amit nem értek de őszintén azt hittem hogy a tőkevédett azt jelenti hogy visszakapom amit beteszek. képzelem mennyi ilyen van.
Ha az állam nem fizeti ki a lakossági papírokat, az nem államcsőd. Ezt jó ha tudja mindenki. De ennél is egyszerűbb, ha a kétharmad hoz egy törvényt, hogy 90% adó terheli az állampapírokat. Az sem államcsőd. Én óvva intenék mindenkit a magyar állampapíroktól.
@usespanner
"De agyrém, hogy valaki milliókat tart aranyban, netán eurós számlán lekötetlenül vagy bankbetétben, mert az nem kockázatos."
Hát, én pedig pont így vagyok vele.. kb. 20M Ft-om van aranyban, dollárban, és eur-ban (cash).
Nem tudok pillanatnyilag más jó, és biztonságos helyet neki.
Piacot megverni az alapkezelők max rövid távon ill volatilis időszakban tudnak akkor is inkább az abszolut hozamu alapjaikkal. Illetve vannak azok akiknek valamilyen oknál fogva mégis tartósan sikerult, de ott is viszonylag rövid időszak alatt sikerult 1-2 nagyot villantani, mint pl Soros meg Jim Rogers a Quantum funddal a 70-es években. Az csinalt 4 000%-ot 10 év alatt de a 2010es évek elejen gyuribá is azt mondta hogy nagyon elégedett mert az általa kezelt hedge fund(ok) évtizedekre visszamenőleg átlagosan 15%-ot tud(nak) hozni évente. És akkor ebben benne volt az angol jegybank letérdeltetése és valszeg az otp 2008 oktoberi kiherélése is mikor 1200-ig padlózott. Mint ahogy ezek fényében kellett hogy legyen sok bukta is, csak nyilvan arról nem beszél senki. A tőkevédett alapokkal kapcsolatos opció játékot meg szerintem a társadalom 0.1% ha értené. Szájbarágás utan. Nézzetek korul, sokk
@jani-a-hegyrol
Aki Magyarországon adórezidens, annak bármely tulajdonában levő eszköze és annak hozamai adóalapot képezhetnek, a mindenkori kormányzat döntéseitől függően. Külföldi állam vagy cég által kibocsátott kötvényekre ugyanúgy kivethetnek vagyonadót, mint magyar kibocsátású papírokra. Adózási szempontból én nem látok lényeges kockázati különbséget.
@Befekteto
" Ha valaki 10 eve dollart vett es betette az agy ala muanyag zacskoba akkor az most ugyanott tart mintha magyarorszag egyik legnevesebb alapkezelojet megbizta volna a penzevel. Ha az illeto a legbutabb modon s&p500 at vett es semmit se csinalt vele, az 3x ozta a penzet dollar alapon 10 ev alatt, vagyis eves kozel 30 szazalekos atlag hozamra tett szert dollar alapon, forintositva 40 szazalek."
Ezek szerint te ezt csináltad? Mert ha nem, az ugyebár bizonyítja az alaptételt: UTÓLAG könnyű okosnak lenni....
@D
"Jól látod, sok kutatás kimutatta, hogy hosszú távon és konzisztensen senki nem tudja megverni a piacot."
Dehogynem, csak a hivatásos alapkezelők képtelenek erre. Mégpedig azért, mert annyi szabály és korlátozás köti őket, hogy nem tudnak bármit megcsinálni, amit egy magánbefektető a saját pénzével megtehet. A piacot meg lehet verni, megfelelő kockázatvállalás mellett.
Lehet, hogy megéri ezeket a tőkevédett alapokat megvenni. Pl. fél-egy év múlva a tőzsdén 80%-on.:-)
@szeretnek-befektetni A 2027/B nettó eladási árfolyama 101,6%
A 2029/B nettó eladási árfolyama holnap 99,67% lesz, ma 99,55%. Ez alapján jobb a 2029-es.
(egy hete 99,1%, két hete 98,7%, a hónap elején még 98,03 volt)
Ha követi a testvérét az eladási árfolyama 101% fölé is mehet, a vételi 100% körül lesz. Én nagyjából erre számítok. A felértékelődésén már nem tudsz már sokat keresni. Persze a kamat viszonylag magas, és ha a vételi árfolyama tényleg felmegy 100-ra, akkor kb. fél-egyéves távon jó választás.
Hosszabb távon az inflációkövetők majd legyőzik idővel ezt a kamatot. Akkor nem jársz vele jól, ha a Bubor (mnb.hu legalul le lehet tölteni az alakulását) hamarabb és/vagy jelentősebben csökken mint az infláció.
Nekem pár misim a CIBnel van a start tokevedett reszalapban. Amit szeretek benne, hogy naponta jovairjak a kamatot, ingyenes lekotni, feltorni meg 100ft/alkalom. 1 misi mar 1 nap alatt visszahozza a feltores arat, 8-16ig munkanapokon azonnal teljesul, ergo en ezt ilyen rovid tavu nagyon likvid valaminek hasznalom, ha esetleg valakit erdekel. Most az evesitett hozam 6% korul van kb. Egy otlet.
@jani-a-hegyrol mar hogyne lenne allamcsod. Semmilyen kulonbseg nincs az intezmenyi es lakossagi kozott ilyen szempontbol.
@jani-a-hegyrol mar hogyne lenne allamcsod. Az allampapir allampapir mindegy, hogy lakossagi vagy sem. Forras ehhez?
@rozi Ejnye bejnye, nem szép dolog ám füllenteni. (CIB csoda 6% körül van). portfolio.hu/befektetesi-alapok/cib-start-tokevedett-reszalap/HU0000703582 Jó lesz az 1-2% /évnek is. Hülyének is megéri, ja nem. Akkor inkább rövidre DKJ, pár 1-2 évre MÁK v PMÁP. Egy jobb ötlet:)
Köszönöm, nekem hasznos volt,
Kérlek adjatok tippeket, hogy a lekötetlen euróval mit érdemes kezdenem. Viszonylag nagyobb összeg, és zavar, hogy csak áll.
@bnh
"Lehet, hogy megéri ezeket a tőkevédett alapokat megvenni. Pl. fél-egy év múlva a tőzsdén 80%-on.:-)"
Én is ezt csináltam egy időben. Akkor ment el a kedvem az egészgől, amikor valamelyik alap átalakult nyíltvégűvé a lejáratakor, de nem forgalmazta a brókercég, ahol a számlám votl, ezért ki kellett tölteni egy kérvényt papír alapon, hogy fizessék ki nekem. Utána elkezdtem leépíteni a többi ilyen alapot.
Ha valaki 3x-et csinált 10 év alatt, akkor az 11.61% évente.
Kiszámolás módja: 1/n a hatványkitevő, ahol n értéke esetünkben 10. Vagyis:
3^(1/10) = 1.1161
Kedves Lencsito!
Nem a Miklós vagyok, de amit a 9,32%-ról kérdeztél, a válasz pofon egyszerű.
Van a "prémium állampapír" - hirdetik hogy infláció követő.
A kamat a következőképpen alakul: ha 2021-ben az éves átlagként kiszámolt infláció mondjuk 6,6% - akkor 2022-ben ez az állampapír a berakott összeg 6,6-át igéri, mint éves kamatot.
A jelenlegi átlag infláció mértéke az év eleji és mostani hányadosa - azaz 9% körül mozog. Kvázi a prémium állampapír jövő ilyenkori kamata - ha nem emelkedik jobban az infláció - akkor lesz 9% körül.
Valószínű, hogy Csernok Miklós erre célzott. Viszont nem érdemes bankban, stb. vásárolni állampapírt, iszonyatos sarcokat vesznek le.
Állampapírt - simán személyesen vásárolhatsz az államkincstártól. Ha viszont betettél egy összeget, az felveszi az infláció mértékét, de kamat még legalább megőrzi a pénzed.
Euro és USA "állampapír" már kockázatosabb.
Kedves Miklós!
“Vagyis öt év múlva garantáltan lenne egymillió forint szorozva 1,0932 az ötödikennel, vagyis 1,561 millió forintod.”
2028/B éves kamat 4,5%, jól gondolom, hogy a kamatos kamat számításánál ezt kellene/lehetne figyelembe venni?
Nem újonnan kibocsátott államkötvényeknél, aki kamatos kamatban (is) gondolkozik, nézze meg a névleges kamatot, mert az éves kifizetéskor “csak” ezt kapja meg.
Szemléletesebb példa, 2025/C fix 10,66% kamat (inkább hozam szerintem), 1% névleges kamat.
Elnézést, ha valamit rosszul értelmezek.
@Jani a hegyről
Ne riogasd a népet. Ha a lakosságit nem fizetik ki, az pont ugyanúgy államcsőd. A 90% adót mondjuk megtehetik, de mint azt előttem írták azt bármelyik befektetésedre megtehetik.
Nyilván nem 0 a kockázat, volt már Mo-n padlássöprés, de a párnacihának sem 0 a kockázata (lásd betörés), meg semmi másnak sem.
azenpenzem.hu/cikkek/menekul-a-lakossag-az-allampapirbol/8810/
Az lesz izgi, ha már a PMÁP-ot is dobálni fogják.
Érdekes, hogy a nyomtatott papírokat alig váltják vissza, valószínűleg ez a nyugdíjas korosztály
@lencsito
Például 2027/A, lejárata 2027-10-27, jelenleg 9.31%-os éves hozammal vásárolható.
A hozam úgy jön ki, hogy 75%-os árfolyamon lehet megvásárolni, és évi 3% kamatot ad. Ez egyenértékű azzal, mintha egy 9.31%-os kamatozású kötvényt vennél 100%-os árfolyamon. Azaz sohasem a névleges kamatot, hanem a hozamot kell nézni.
@msog
Ez rossz példa, a PMÁP-ot elsődleges piacon csak természetes személyeknek forgalmazzák, intézményi befektetőknek (pl. alapkezelőknek) nem.
A PMÁP kamata az előző év átlagos fogyasztói áremelkedése plusz kamatprémium (jelenleg 1.5%). Az első hét hónap KSH adatai alapján az átlagos áremelkedés 10.4% volt. Az emelkedő infláció miatt az idei teljes évre én 12-13%-os átlagos értéket várok (KSH metodológia szerint).
Így a jövő évi kamatfordulókat követően a PMÁP várható kamata: 12-13% + 1.5% = 13.5 - 14.5%
@zsolt van lakossági állampapír, és intézményi (befektetői) állampapír. Ha az állam nem fizeti vissza a lakossági állampapírt, az nem államcsőd. Erre céloztam.
@kommentelek
elegge felrevezeto a cikk cime, mert nyilvan a fix kamatozasu papirokbol menekulnek, ami ertheto, mert ahogy jonnek ki az ujabb papirok, ugy csokken a regebbiek arfolyama.
A PMAP-pal a KSH fog csalni (kozmetikazni) es a valosnal alacsonyabb inflaciot kimutatni. Ennek ellenere a realeszkozokon kivul ennel inflacioturobb megoldast jelenleg nem tudok.
@Jani a hegyről
Ezt mire alapozod? Van forrásod? Én sehol nem hallottam még olyat, hogy ilyen szempontból különbözne a lakossági és az intézményi állampapír.
Ha az állam nem fizeti vissza a felvett hitelét, az de facto államcsőd.
Sőt, már a fizetés feltételeinek (időpont, kamat) utólagos megváltoztatása is államcsődnek minősül.
@tg
Ha ez igaz lenne, lehetne példát hozni rá (akár befektetőt, akár csak egy elemzőt). Az igazság az, hogy a jelentős kockázat a nyereség ingadozását növeli, de hosszú távon nem hoz pluszhozamot.
@D
Rengeteg példa van rá a magánbefektetők között. A kockázat és a hozam igenis párhuzamba állítható, és szignifikáns eredményt hoz.
Persze ehhez egy nagyon pontosan kidolgozott, és minden körülmények között betartott kereskedési rendszer kell. Éppen ez a válasz arra, hogy miért nem lesz mindenki gazdag a tőzsdén. Nem könnyű dolog, de nagyon is kifizetődő tud lenni.
Ha valakinek van egy olyan kereskedési rendszere, ami stabilan képes hozni 6-8% éves hozamot (ami korántsem lehetetlen), és ötszörös tőkeáttételt használ, annak 30-40% lesz a tőkére vetített hozama.
Igen, tudom, a veszteség is ötszörös. Ezért nagyon fontos, hogy csak stabilan profitos rendszerben használható, és fejben, önuralomban nem lehet hibázni. Itt rontja el a próbálkozók 95%-a.
Hiba lehet még, ha nem korrekt brókercégnél van számlája, vagy ha idióta indikátoroktól várja a megváltást.
Komoly kereskedés, komoly hozam.
@tg Ja, ez az elmélet...a gyakorlat meg az, hogy 5x tőkeáttételnél elég egy 20%-os DD, és megy minden a levesbe. Az, hogy van egy, a múltban x paraméterekkel y hozamot teljesítő rendszer, semmit nem jelent a jövőre nézve. Pl. néztem, hogy az év eleji "usa részvény, kötvény együtt nagggyon mélyre esik" sztori kb 50 éve esett meg utoljára. Na erre készülj fel, pláne tőkeáttétellel. 99%, hogy egy rendszerfejlesztésnél bele se veszed ezt az időszakot a tesztbe, mert egyszerűen nincsenek megbízható adatok a tesztelt instrumentumokról a '70-es évekből. Amúgy meg: "A legdrasztikusabb módja a védekezésnek, ha nem használsz tőkeáttételt." W.B.
@roza-rugosa az elmúlt egy hónapban 0.5% volt nominálisan. Az 6% és továbbra is emelkedni fog mert lekoveti valamennyire a kamatkornyezetet. Az év eleje óta megnőttek az állampapírok hozamai mint te is tudod. Nyilván gondolom lejon a 15% nyereségado. Amúgy meg ez egy ötlet volt azoknak akik semmit nem csinálnak mert likvid befektetés kell nekik. A stílus, amiben írsz elég bicskanyitogato, teljesen feleslegesen. Üdv.
@sysdev
Nagyon sok ponton sántít az érvelésed. 20%-os DD-t eleve nem enged meg a rendszerem.
A beszállók megfelelő kiválasztásával nagyon sok kellemetlen dologtól megkímélhetem magam.
A múltból az amatőrök táplálkoznak, már bocsánat.
Rendszerfejlesztés, tesztelés.... tipikusan azok hívószavai, akikről irtam, hogy hajlamosak mindenféle indikátoroknak meg trader-guruk módszereinek hinni.
A tőkeáttétel olyan, mint a motorokban a turbó. Megy az autó anélkül is, de amikor fel kell pörögni, akkor fel kell pörögni.
Sok éven át én is azt hittem, hogy jó tőzsdés vagyok, tele volt a chartom indikátorokkal. Aztán az élet összehozott egy igazi profival, aki felnyitotta a szemem, és onnantól tudom, mi az a konzisztens profit.
Nem kell hinni nekem, jópár évvel ezelőtt én sem hittem volna a mai önmagamnak.
De ettől még az igazi, profitos kereskedés elérhető, és még atomfizikusnak sem kell lenni.
@tg
létezik kereskedési rendszer indikátor nélkül? Az hogy? Mi adja a vételi /eladási szignált?
@HLK
Létezik, persze. Illetve annyiban finomítanék, hogy a mozgóátlagokat használom, amit nevezhetünk indikátornak. Viszont az MACD, Stochastic, és ezekhez hasonló indikátorok nem játszanak nálam.
Az ajánlati könyv elemzése ad elég sok információt, ha megfelelő mélységben látja az ember. Ez általában fizetős szolgáltatás, legalábbis úgy tudom. Én külön díjat fizetek, hogy elég mély könyvet lássak.
Ez, és a mozgóátlagok, illetve szintek elemzése ad egy jó pillanatnyi képet a piacról. Ha van egy elképzelésem, és jó beszállót látok, először tőkeáttét nélkül, kisebb pozival bepróbálkozom. Ha a piac visszaigazolja, amit gondoltam, akkor elkezdek pozíciót építeni, ott már tőkeáttéttel.
Így, ha nem lett igazam, viszonylag kicsiben tévedek, ha viszont igazam van, akkor nagyobb mértékben lesz nyereségem.
Az alapvető lényeg, hogy a piac pillanatnyi helyzetére reagálok.
@hlk
nem a kereskedesi rendszer a kulcs, hanem a money management. A lefektett szabalyok szigoru betartasa, a mohosag es a felelem kordaban tartasa.
Mondani sokkal konnyebb, mint megcsinalni.
@HLK
Még valami... Soha nem keresem semminek az alját meg a tetejét. Ha már kialakult a mozgás, és látszik mögötte az erő is (ajánlati könyv), akkor beszállok. Ha egy 5-6%-os mozgásból én 2-3%-ban benne vagyok, az teljesen jó.
Évente átlagosan 80-100 kereskedésem van, nem a mennyiségre megyek.
Az egyik legjobb veszteségelkerülő módszer, ha nagyon alaposan átgondolod a beszállót, mielőtt pénzt tennél bele. Akkor kell beszállni, ha az esélyek reálisan melletted vannak.
A találati arányom így is "csak" 45-48% körül van. Viszont a nyerők többet hoznak, mint amit a vesztők el tudnak vinni.
Összesen 3 dologgal kereskedem: arany, olaj és a DAX index. Ez bőven elég, ad annyi lehetőséget, hogy ne kelljen sokfelé figyelnem.