Arra gondoltam, folytatva az oktató sorozatot, most írok egy bejegyzést a kötvényről.

Egyszerre akarok egyszerűen írni és kicsit mélyebben is. Mindenki olvassa addig, ameddig érdekli. 🙂

A kötvény hivatalos neve "hitelviszonyt megtestesítő értékpapír" Azaz amikor kötvényt veszünk, valakinek kölcsönadunk pénzt, aki azt vállalja, hogy a lejáratkor visszafizeti a teljes tőkét, valamint a megegyezés szerinti időpont(ok)ban kamatot fizet.

A kamat lehet fix, vagy változó. Változó kamatnál általában valamilyen mutatóhoz kötik a kötvény kamatát, például infláció plusz 3% (prémium állampapír), vagy BUBOR+3%, stb. Fix kamatnál a futamidő végéig ugyanannyi kamatot kapunk, ez akkor kínos, ha közben jelentősen megemelkednek a kamatok, de mi az alacsonyat kapjuk a futamidő végéig. Ilyenkor gyorsan túl adnánk a papíron, de sajnos senki nem hülye, pont annyival adnak kevesebbet az ilyen papírért, mint amennyivel kevesebb kamatokat fizet a hátralévő időben. Azaz a végén csak mi járunk pórul. Ez a bizonytalanság miatt van az, hogy a hosszabb futamidejű papírokra magasabb kamatot vár el mindenki. Mert ha csak 3 hónap van hátra és 4%-kal emelkedik az általános kamatkörnyezet, na bumm, buktam 1%-ot. De ha 10 év van még hátra, akkor buktam vagy 45%-ot. Erről bővebben később. (Persze ez fordítva is működik, ha vettem 2009-ben 14%-os 10 éves állampapírt, azt hatalmas haszonnal el tudom adni most, hogy 7-8% egy tízéves állampapír hozama.)

Egy kötvény lehet kamatozó, ekkor évente, vagy egyéb időpontokban (fél évente, negyedévente, stb.) kifizeti a kamatot. De lehet kamatot nem fizető is, ezeket hívják elemi kötvénynek, vagy zérókupon kötvénynek. Ilyen például a diszkont kincstárjegy. Ilyenkor az ügyfél annyival olcsóbban veszi meg a kötvényt, például az egy éves 100.000 forintos kötvényt megveszi 93,45%-os áron, így pont 7%-kos kamatot fog kapni egy év múlva a befektetett 93.450 Ft-jára.

Alapesetben a kötvény a tőkét csak a futamidő végén fizeti ki, de ez nem feltétel. Kifizetheti például 4 egyenlő részletben, van annuitásos kötvény, sőt örökjáradék kötvény is, ami csak kamatot fizet, de azt az idők végezetéig. (Ez utóbbi kettőre példát még nem láttam Magyarországon.)

Legismertebb kötvény Magyarországon az állampapír, amelyet éven belül kincstárjegynek hívnak, éven túli futamidőnél államkötvénynek (az számít az elnevezésnél, hogy a kibocsátáskor mennyi volt a futamideje.)

Ezen kívül van még a kamatozó kincstárjegy, amit magánemberek vehetnek, illetve néhány speciális állampapír, mint például a prémium állampapír, ami inflációkövető, illetve például csak intézményi befektetőknek kibocsátott 20-30 éves papírok.

Minden kötvénynek van egy lejáratkori értéke és egy aktuális árfolyama, azon belül is nettó és bruttó árfolyam. Amint megbeszéltük, az aktuális árfolyam függ az elvárt hozamtól, illetve annak változásától. Tegyük fel, hogy mióta én vettem, nőttek a hozamelvárások, ezért csak 98 ezer forintért tudom eladni az egyébként százezer forintos papíromat, mert én 6%-os kamattal vettem, de ma már 6,5%-ossal lehet venni. Ez a kötvény nettó ára. Igen ám, de már fél év eltelt az utolsó kamatfizetés óta, azaz időarányosan a 6%-os kamat felét már megtermelte a papír, ami engem illet. Ezért a kötvény bruttó ára a 98%+3%, azaz a 101% lesz. Ezt a két árfolyamot szokták feltüntetni a kötvények mellett, illetve jobb helyeken azt is kiszámolják nekünk, hogy hány százalékos kamatnak felel meg, ha megtartom a papírt a lejáratig. Mert ember legyen a talpán, aki fejben kiszámolja, hogy ha megveszek egy 5% kamatozású papírt, amit bruttó 97,45%-on adnak és 109 nap van a következő kamatfizetésig és még 1204 nap van hátra a teljes lejáratig, hogy akkor az most hány százalékos kamatnak is felel meg.

A kötvény árfolyama az elvárt aktuális hozamon kívül még a lejáratig hátralévő időtől függ, ahogy ezt fentebb megbeszéltük, hogy mennyire hat egy 3 hónapos papírra egy 4%-os változás és mennyire egy 10 évesre. A képletet bonyolítja még a kamatfizetés is, hiszen az idén kapott 10 ezer forint jelenértéke több, mint a jövőre kapotté és sokkal több, mint a 8 év múlva kapott 10 ezer Ft-é. Erre való az átlagidő számolás, vagy duration, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nő, vagy csökken a kötvényem értéke, ha egy százalékkal változik az elvárt hozam. Logikusan ha nő az elvárt hozam, akkor csökken a meglévő papírom értéke, ha csökken, akkor az én kötvényem értéke nő. Mivel ezt leginkább a hátralévő átlagos futamidő befolyásolja, innen a mutatószám neve. (Akit mélyebben érdekel, olvasson utána.)

Ha  valaki idáig feldolgozta az olvasottakat, akkor már érti, hogyan lehetett akár 35%-ot is bukni egy biztonságosnak kikiáltott állampapír alapon 2009-ben, illetve nyerni utána közel ugyanennyit, amikor normalizálódott a helyzet.

(Van egy nagy téveszme, miszerint az állampapír biztonságos, azon nem lehet bukni. Amint látjuk, igenis lehet, nem is keveset. Arról nem beszélve, hogy az állam is csődbe mehet és akkor elfelejthetjük az oda betett pénzünket. Lásd Görögország, vagy a közelmúltból Oroszország és Argentína.)

Az államkötvényeken túl vannak még vállalati kötvények is. A hitelpiac elapadása miatt egyre több vállalat bocsát ki kötvényeket. (Eddig ez csak a bankokra és az olyan nagy cégekre volt jellemző, mint például a MOL)

Apropó, banki kötvény: rendszeresen csőbe húzzák a hozzá nem értő embereket ezekkel a banki kötvényekkel. "Kovács néni, tegye ide bele a pénzét, 3 évre kap évi 6-7%-ot." Kovács néni meg azt gondolja, hogy egy három éves bankbetétben van a pénze, de neeeem, vett egyet az R. bank kötvényéből. Ebből két esetben van szívás:Kovács néni szeretne pénzt felvenni a futamidő alatt. Sajnos nem tud, mert a kötvény kibocsátója nem köteles visszaváltani a kötvényt a futamidő alatt. Úgyhogy Kovács néni mehet az OTC piacra meghirdetni a portékáját, hátha lesz valaki, aki gombokért, jóval ár alatt hajlandó lesz megvenni tőle a kötvényt. Kovács néni garantáltan sokat fog rajta bukni.

A másik gond akkor támad, ha a kötvény kibocsátója idő közben tönkremegy. Akkor se Betétvédelmi alap, se semmi nem segít, ez az így járás tipikus esete. (Szeretném szétoszlatni azt a gyakori tévedést, hogy ilyenkor a BEVA segít. Nem, a BEVA csak akkor segít, ha nem a kötvény kötelezettje, hanem a brókercég, vagy akárki megy tönkre, ahol az adott kötvény tartjuk. Tehát, ha a CITI tönkrement volna, kaptunk volna másik Lehman-kötvényeket a BEVÁ-tól. De mivel nem a CITI, hanem maga a Lehman Brothers ment csődbe, így ez a mi buktánk, ezen nem segít a befektetésvédelmi alap.)

Tehát ezerszer meggondoljuk, hogy akár Q pénzintézet kötvényéből bevásárlunk-e, csak azért, mert 9,75%-ot ajánl, akár egyéb cég kötvényét megvesszük-e. A 9,75% valóban több, mint a 7%-os bankbetét, de a rizikója is a sokszorosa. (Hamarosan írni fogok a kockázatról, mert azt látom, sok embernek fogalma sincs, hogyan értelmezze azt.)

Ismételjük hangosan: a kötvény nem bankbetét és senki nem segít, ha tönkre megy a cég, akinek hiteleztem. 🙂

Persze a pénzünk egy részét (csak egy részét!!!!) tehetjük vállalati kötvénybe, de előtte nagyon járjuk körül, kinek is adunk pénzt. Mivel foglalkozik, milyen reális növekedési potenciálja van, mennyi a saját tőkéje, mennyi a hitele, azok mikor járnak le, mennyire megalapozottak az üzleti tervek, stb, stb. Nem árt, ha tudunk  mérleget és eredménykimutatást elemezni. Hívjunk segítségül ha kell, egy szakembert, persze ne azt, aki el akarja nekünk adni a papírt.

A kötvényekhez kapcsolódhatnak opciók is, ezek közül némelyik nekünk jó, némelyik a kibocsátónak. Ezek a pozitív, vagy negatív opciók természetesen befolyásolják a kötvény árát. Egy-egy példa: Az átváltható kötvényt egy adott árfolyamon átválthatjuk, ha akarjuk ugyanannak a cégnek a részvényére. Például ha az O. bank kibocsátana egy ilyen kötvényt, azt mondhatná, hogy 7.800 Ft-on átválthatjuk a részvényére. Persze most ötezren sem áll a részvénye, de ez egy komoly érték lesz, ha felszalad az árfolyam 7.800 Ft fölé. Ezért ez az opció növeli a kötvény értékét. Az ellenpélda: a kibocsátó fenn tartja magának a jogot, hogy 3 évente felülvizsgálja a kötvényeit és ha akkor a piaci hozamszint a jelenlegi alá csökken, akkor évfordulókor joga van visszavásárolni a kötvényeket névértéken. (És újat kibocsátani már az alacsonyabb kamaton). Ez számunkra veszteség, ezért egy ilyen opció csökkenti a kötvény értékét.

Na, azt gondolom, egy pár dolgot sikerült megtudni a kötvényekről. Akit mélyebben érdekel, olvassa a Vagyon Alap Portfoliókezelői szakkönyvet, illetve a Befektetések cimű kis 800 oldalas szösszenetet. Az írókat nem tudom fejből, de ennyiből is meg lehet találni őket.

 Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: .>http://.