Megéri-e adót csalni?
Amikor egy vállalkozó tanácsot kér a pénzügyeivel kapcsolatban, a legelső kérdésem mindig az, hogy ez a pénz le lett-e adózva.
Az esetek közel 90-95%-ában a válasz az, hogy nem, csak “okosan” ki lett víve a cégből, EVA-s számlákon, meg költségeléseken keresztül, majd ez az összeg banki széfben, vagy otthon a spájzban, egy beföttesüvegben várja a sorsát.
Ilyenkor kénytelen vagyok felvilágosítani a tanácsot kérőket, hogy ezzel a pénzzel nem tudunk semmit kezdeni, mert amint megjelenik a pénzügyi szektorban bármilyen formában, az adóhivatal számára láthatóvá válik.
Hiába viszed ki a pénzed egy offshore cégen, vagy az unokatestvéred EVÁ-s cégén keresztül, az a pénz nálad adózatlan jövedelemként fog feltünni, hiába sikerült kilapátolni a cégedből “okosba”.
Sokan nem veszik elég komolyan a vagyonosodási vizsgálatot, sőt, nem is készülnek fel rá. Ha valaki egy ötvenmilliós házban lakik, két autó van a családban és két gyerek is, mindezt két minmálbérből tartják fenn és még megtakarításuk is keletkezik, az elég nehezen védhető egy vizsgálat során.
Az adóhivatal még az autók szervizköltségeit és a futott kilométert is lekérheti a márkaszervizből, ugyanígy a rezsink és nagyon sok ehhez hasonló kiadásunk sincs rejtve előtte.
Még a napi kiadásaink alapján is meg tudja fogni az adókerülést, a bankszektorban elhelyezett megtakarításainkról már nem is beszélve. (a vagyonosodási vizsgálatról itt írtam)
A nagyobb volumenű vagyonodási vizsgálatnak semmi technikai akadálya nincs, csak a politikai akarat hiányzik hozzá. Mivel az adóhivatal kezeli az illetékeket is, bármikor csinálhat olyan lekérdezést, hogy listázza ki a rendszer mindazok nevét, akik négy évnél fiatalabb autó tulajdonosai, de a családban egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint mondjuk 90 ezer forint. Vagy mindazok nevét, akik 100 négyzetméternél nagyobb házban laknak minimálbérből. Esetleg ezt szűrhetik irányítószám alapján is. Az adóhivatal lehetőségei végtelenek ilyen szempontból.
Ha adózatlan pénzből van megtakarításunk, azt vagy a széfben tartjuk, vagy kivisszük olyan országba, amelyik nem ad éves jelentést a magyar adóhivatalnak (erről itt írtam), ott combos 1-1,5%-os eurokamatot kapunk rá.
A széfben tartott pénz legnagyobb problémája, hogy soha nem lesz legális pénz. Az adócsalás elévülése öt év, a bevallás beadásától számítva. De a széfben tartott pénzről nem tudjuk bizonyítani, hogy mikor került a birtokunkba! Az adóhivatal általában ötszázezer forintot fogad el otthon tartott készpénznek, afelett nem tudjuk bizonyítani, hogy már 10 éve is megvolt ez az összeg.
Az adóelkerüléssel szerzett vagyonból havi 150-200 ezret tudunk legfeljebb értelmesen úgy elkölteni, hogy ne maradjon nyoma sehol. Efelett már csak elpazarolni tudjuk a pénzt olyan dolgokra, amik nem maradandó értékek. (Úgy élünk, mint amiről ebben a cikkben írtam.)
Ez legalább akkora butaság, mint a spájzban tartott pénz.
Mennyit bukunk az adóelkerüléssel? Számoljuk ki melyik éri meg jobban: ha adózunk, vagy ha adót csalunk?
Vizsgáljuk meg öt év távlatában egy adózott és egy adóelkerüléssel szerzett vagyon sorsát.
A cégből való kiügyeskedésnek van költsége (számlát kell vennünk, stb.) Ezt vegyük minimum 5%-nak alsó hangon, ennyibe kerül eltüntetni a nyereséget a cégből és kivenni onnan.
Tehát a modellünkben van éves 10 millió adózatlan haszon a cégben, amit kivehetünk leadózva, vagy “okosba” is.
Mennyit kell adózni a cégből való kivét esetén?
Fizetünk 10% társasági adót (ez még a cég költsége), a maradékból 16% SZJA-t és 14% Eho-t, de maximum évi 450 ezer forintot.
Ha hivatalosan adózunk a cégben és vesszük ki a pénzt, marad kb. 7,1 millió forint, 100%-ban leadózva. (Mivel a hely iparűzési adó forgalomfüggő, ezt a profittól függetlenül mindig fizetjük, ezért ezzel most nem kell számolnunk, mert mindkét esetben fizetni kell.)
Ezt berakjuk TBSZ számlára, kamatadó mentesen 5 évre, prémium állampapírba, jelenleg 9,4% kamatra.
Ekkor öt év után lesz belőle 11.126.151 Ft-unk. (kamatos kamat számítása, lásd itt)
Ha csak 8%-ra tesszük be bankbetétbe, akkor is lesz belőle 10.432.229 Ft öt év múlva.
A dunyhába dugott pénzünk, amit soha nem tudunk legálisan felhasználni, öt év múlva is csak 9,5 milliót fog érni. (5%-ot ugye kifizettünk a számlavásárlásra.)
Az osztrák bankbetétbe kimentett pénzünk 1,5%-os izmos kamat mellett szűk 10 millióra hízik öt év alatt. (A kamatadót levontam.)
Tehát az adóelkerüléssel öt év távlatában több, mint másfél milliót bukunk még akkor is, ha az adóhivatal nem jön rá.
Ezért cserébe még csak fel sem tudjuk használni a pénzünk, ha otthon tartjuk, bármikor ellophatják.
Tehát feltenném az egyszerű kérdést: melyik kerül többe: az adófizetés, vagy az adóelkerülés?
Érdemes néha kicsit nagyobb időtávban gondolkodni.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.
egyetlen egy apró baj van vele. A sok egységsúgarú “vállakozó” ezt _soha_ nem fogja megérteni.
Egyébként, ez a “nem adok blokkot az ismert vevőnek” tipusú áfa csalásra is igaz? Azt a pénzt lehet legalizálni?
persze egyszerűbb azt megadóztatni még hatodjára is akinek bejelentett mh-e bankszámlája van :S
A külföldre vitt pénzt meg nem kell 1% körüli számlán kamatoztatni, ma már külföldi bankoknál internetes hozzáféréssel is lehet befektetési alapokba fektetni, például olyanba, ami magyar (legalábbis feltörekvő piaci) állampapírba fektet, és akkor szintén megvan a 9%.
Egyébként meg az 1-2% (Euró) kamatot még megfejelheti az árfolyamnyereség, ami a jelenlegi hanyatlásban jelentős is lehet.
A külföldre vitt pénzt meg nem kell 1% körüli számlán kamatoztatni, ma már külföldi bankoknál internetes hozzáféréssel is lehet befektetési alapokba fektetni, például olyanba, ami magyar (legalábbis feltörekvő piaci) állampapírba fektet, és akkor szintén megvan a 9%.
Egyébként meg az 1-2% (Euró) kamatot még megfejelheti az árfolyamnyereség, ami a jelenlegi hanyatlásban jelentős is lehet.
A külföldre vitt pénzt meg nem kell 1% körüli számlán kamatoztatni, ma már külföldi bankoknál internetes hozzáféréssel is lehet befektetési alapokba fektetni, például olyanba, ami magyar (legalábbis feltörekvő piaci) állampapírba fektet, és akkor szintén megvan a 9%.
Egyébként meg az 1-2% (Euró) kamatot még megfejelheti az árfolyamnyereség, ami a jelenlegi hanyatlásban jelentős is lehet.
Gondoljátok meg: havi tíz-húszezreken nem szarozik még a NAV sem, viszont egy grammal se megy minimálbér fölé a munkanélküli segély, a kétszerese fölé a táppénz, a plafon fölé a gyed, a 28 ezer fölé a gyes, a nyugdíj meg azokat érdekli csak, akik kb. 2 éven belül mennek nyugdíjba, mert ott talán még látszik valami, a többieknek nincs egyéni számlája, ergo a politika azt csinál a jövőbeni nyugdíjakkal amit akar meg amit tud.
Persze vállalkozásnál és NAGY pénzeknél a post okfejtése velős és világos és nehezen támadható, de kicsiben és alkalmazottként az utóbbi évek zseniális szabályalkotói erősen ellenérdekeltté tettek szinte mindenkit abban, hogy nagyobb bérre legyen bejelentve. Két ösztönző maradt: a terhességi-gyermekágyi segély, ami a bér 70 százaléka plafon nélkül (de ez meglehetősen keveseket érint), valamint a 3 gyerekes adókedvezmény kihasználhatósága -ami úgyszintén nem érint széles tömegeket.
A többi meg plafonosítva van, ergo x összeg fölött megszűnik az érdekeltséged.
Egyébként újabb 10 milliónak fogják venni és ne felejtsd el, a bizonyítási teher a tiéd, azaz csak azt kell elfogadniuk, amit te tudsz cáfolhatatlanul papírokkal bizonyítani.
Egyébként újabb 10 milliónak fogják venni és ne felejtsd el, a bizonyítási teher a tiéd, azaz csak azt kell elfogadniuk, amit te tudsz cáfolhatatlanul papírokkal bizonyítani.
Egyébként újabb 10 milliónak fogják venni és ne felejtsd el, a bizonyítási teher a tiéd, azaz csak azt kell elfogadniuk, amit te tudsz cáfolhatatlanul papírokkal bizonyítani.
Soha nem hallottam arról, hogy a Magyaroszágon híres “bodzaszedő” vállalkozóknál történt-e bármilyen vizsgálat is! Ennyit a NAV-ról!
De például lefényképezem az összes húszezrest, hogy látsszon a sorszáma, majd borítékba zárom (a képeket), és közjegyzővel hitelesíttetem, hogy a boríték tényleg akkor lett lezárva.
Vagy a mai IT világban elektronikusan is archiválható bármilyen dokumentum úgy, hogy a keletkezés időpontja hitelesíthető.
De például lefényképezem az összes húszezrest, hogy látsszon a sorszáma, majd borítékba zárom (a képeket), és közjegyzővel hitelesíttetem, hogy a boríték tényleg akkor lett lezárva.
Vagy a mai IT világban elektronikusan is archiválható bármilyen dokumentum úgy, hogy a keletkezés időpontja hitelesíthető.
De például lefényképezem az összes húszezrest, hogy látsszon a sorszáma, majd borítékba zárom (a képeket), és közjegyzővel hitelesíttetem, hogy a boríték tényleg akkor lett lezárva.
Vagy a mai IT világban elektronikusan is archiválható bármilyen dokumentum úgy, hogy a keletkezés időpontja hitelesíthető.
Viszont a mostani adókulcsokkal tényleg nem éri meg csalni. Olyan kicsi az adó a kis cégek esetén.
Ne felejtsem, külföldi számlához bankkártya is jár, és akkor a költéseidet sem követhetik már.
Ne felejtsem, külföldi számlához bankkártya is jár, és akkor a költéseidet sem követhetik már.
Ne felejtsem, külföldi számlához bankkártya is jár, és akkor a költéseidet sem követhetik már.
Hja, ez mind szép és jó, így működne a Nagy Álmoskönyv szerint, csak ennek egy elég kemény feltétele van: LEGYEN ellenük vagyonosodási vizsgálat. Ismerek jópár minimálbéres vállalkozót, simán tudják, hogy kinek kell odacsúsztatniuk a borítékot, hogy ne kerüljenek a NAV látókörébe.
Hja, ez mind szép és jó, így működne a Nagy Álmoskönyv szerint, csak ennek egy elég kemény feltétele van: LEGYEN ellenük vagyonosodási vizsgálat. Ismerek jópár minimálbéres vállalkozót, simán tudják, hogy kinek kell odacsúsztatniuk a borítékot, hogy ne kerüljenek a NAV látókörébe.
Hja, ez mind szép és jó, így működne a Nagy Álmoskönyv szerint, csak ennek egy elég kemény feltétele van: LEGYEN ellenük vagyonosodási vizsgálat. Ismerek jópár minimálbéres vállalkozót, simán tudják, hogy kinek kell odacsúsztatniuk a borítékot, hogy ne kerüljenek a NAV látókörébe.
Igen, azt is én írtam. Aki még nem olvasta, a hosszú távú betétek kockázatát tagalja…
Igen, azt is én írtam. Aki még nem olvasta, a hosszú távú betétek kockázatát tagalja…
Igen, azt is én írtam. Aki még nem olvasta, a hosszú távú betétek kockázatát tagalja…
http://penzkerdes.blog.hu/
http://penzkerdes.blog.hu/
http://penzkerdes.blog.hu/
Olvass el pár kettősadózás elkerüléséről szóló törvényt, az kimondja, hogy a tőkejövedelem (bankbetét, lakáskiadás stb) után ott kell adóznod, ahol keletkezik. Ergo Mo-on nem kell adót fizetned utána és nem is kell bevallani. Nekem 8 éve van külföldön bankszámlám, vonnak kamatadót és soha nem vallottam be itthon.
De elviekben nem így működik.
De elviekben nem így működik.
De elviekben nem így működik.