Megúszható a tranzakciós adó?
A kormány a mengnemszorítás politikáját tovább gondolva, jövőre bevezeti a banki forgalom egy ezrelékes adóját, amiből a legújabb hírek szerint évi 320 milliárd forint bevételt vár.
(Hogy tudjuk hová tenni ezt az összeget, idén a kormány például a társasági adóból 356 milliárd forinttal számol.)
Ez a teher több, mint duplája az egyedülállóan “brutális mértékű” jelenlegi bankadónak. (Idézet a miniszterelnök úr bécsi beszédéből.)
A lakosság ebből keveset fog észrevenni (egy egymilliós utalás költsége ezer forint lesz), annál inkább a cégek, akik milliárdos tételben utalnak a mindennapi üzletmenetükkel kapcsolatban.
Már most is jellemző, hogy az eurós utalásaikat külföldi bankokon keresztül oldják meg (a pénzkímélő megoldásról én is írtam itt ), most várható, hogy az üzleti körök összehangoltan külföldre mennek és az egymás közötti utalásaikat a külföldi számlákon keresztül oldják meg.
A napi.hu tegnapi híradása szerint a magyar bankközi utalási rendszer július másodikai átállása miatt az eddigi egyedi magyar rendszer kompatibilis lesz az európai rendszerekkel, így már semmi technikai akadálya nem lesz, hogy külföldi bankok is csatlakozzanak a magyar rendszerhez, ezt a kormány semmilyen jogi módon nem tudja megakadályozni (hacsak nem újabb unortodox, uniós jogtól idegen megoldást nem talál ki).
Ha egy környező ország bankja kiszimatolja a lehetőséget, hogy egy egyszerű forintos számla létrehozásával több százmilliárdos cégeket szerezhet a portfoliójába, akik rajta keresztül intézik az utalásaikat, hogy elkerüljék az újabb adót, akkor hónapokon belül rengeteg cég pénze távozik külföldre. De nem csak ők, kisvállalkozókkal beszélve ők is ugrásra készen állnak, hogy a havi pármilliós számlaforgalmukat külföldre vigyék. (50 millió forint számlaforgalom ugyanis 50 ezer forint újabb adót jelent. Mivel a befolyt összeg zömét a cégek fizetik és a tranzakciós adó összege közel megegyezik a társasági adó összegével, a kormány tulajdonképpen majdnem megduplázta a társasági adó mértékét.)
Ez újabb csapás lesz az ország számára, mert a bankok amúgyis száz módon megtépázott állománya tovább csökken, ez visszaveti mind a hitelezési, mind a jövedelemtermelő képességüket. (Csak zárójelben: addig nyúzza a bankokat a kormány, amíg egy izmosabb bankcsőd miatt nem kell majd párszáz milliárdot visszapumpálnia a bankszektor megmentésére. Akkor fog csak igazán megrogyni a magyar költségvetés.
Másik érdekesség, hogy a Nemzeti Bank nemrég hozott ki egy tanulmányt, hogy jobban kellene terjeszteni a banki fizetési módokat a készpénz helyett, mert százmilliárdot spórolna az állam a készpénz-forgalom csökkenésével. Nos, ez a törvény nem errefelé fogja előmozdítani az emberek szokásait.)
Úgyhogy nagyon úgy áll a csata, hogy a kormány újabb ötletelésre kényszerül, mert akiket meg akart fejni, azok megtalálják a megoldást az adó elkerülésére.
Kíváncsian várom, mikor jelenik meg az első külföldi bankszámla csomag magyar vállalkozók részére.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Remelem nem csak a vallalkozasnak lesz ilyen lehetoseg hanem az utca emberenek is.
Annak is lesz, ha egy bank felébred. Már írtam külföldi banknak, érdekli-e a lehetőség. 🙂
szegenykek odafenn odaig meg mindig nem jutottak el a nagy-nagy otleteles kozben, hogy immar informacios tarsadalomban elunk, van internet, az emberek tudnak tajekozodni, megszuntek bizonyos hatarok… egy kis unortodoxia meg gazdasagi kommunikacios bakik helyett lehet, hogy par ora wikipedia-olvasasra lenne szukseguk, ha tudjak, mi az.
Én jobban tartok attól, hogy a kis cégek és a lakosság körében külföldi számlák helyett ez sokkal inkább a még több készpénzhasználathoz fog vezetni. Hogy az a fájdalmasan széles réteg, akiknek még ma is idegen dolog még maga a bankszámla is (ha a munkahely kötelezi rá, akkor ő a fizetéskor azért is kiveszi az egészet kp-be), hát még a netbank, bankkártyás vásárlás, a netes vagy mobilos fizetés pedig főleg, az soha nem fog a korszerűbb irányokba lépni, mert még az adó is visszatartja. Tovább kényelmetlenkedik majd a készpénzzel, elveszti, ellopják, csomó kedvezményből kimarad, ÉS soha nem fogja nyomon követni a háztartása kiadásait, mert azt a készpénzre magasan a legnehezebb.
Hála Istennek, hogy ennek a bevezetése előtt legalább több időt hagytak, így meg tudnak jelenni ezek a gondolatok. Ritkán tesznek ilyet.
És a korszerűtlenség még hagyján, de a terjedő készpénzhasználat az egyéb adók beszedését is hátráltatja (feketegazdaság). Majd még gyakoribbak lesznek a számla nélküli munkák, nagyobb összegeknél is, és a kormány, amely szeretett volna a költségvetés számára 0,1%-ot nyerni, veszít 27%-ot. Néha tényleg úgy érzem, paródiát játszanak.
Asszongya :
“A szaktárca szerint a tranzakciós illeték nem kerülhető el a pénzmozgások külföldre menekítésével”
http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/valtozhatnak-a-tranzakcios-illetek-szabalyai-1085283
Persze, hogy asszongya, csak azt nem mondja meg, hogy miért nem. Minden magyar cégnek lehet bárhol bankszámlája külföldön. Ha egy külföldi bank csinál forintos számlát, amivel lehet bankon belül is és Magyarországra is utalni, máris kimegy mindenki ahhoz a bankhoz.
Ezek meg majd hajtogatják itthon, hogy ez nem ér, ez csalás, ne meneküljön senki el, mert az csúnya dolog.
Erre lennék kíváncsi, hogy ez megint csak ijesztegetés?
ma is nyithatsz bárhol számlát külföldön, ezt nem tudják megakadályozni. A gond az, hogy forintos számla még nincs külföldön (illetve van, de drága.), de amint egy bank megcsinálja, lehet vinni a pénzt.
A telefonadót és a pénzforgalmi adót is eredetileg azért akarták, mert szinte mindenkit érint, és a tevékenységet nem lehet eltitkolni (és mivel egy-egy főre pár száz forint jut csak, talán nem is törődnek vele annyira). Ehelyett, mivel van alternatíva – és ez az, amire nem gondoltak: nettelefon, külföldi bankszámla -, az “adott magatartás elkerülése” lesz a vége, olyan hatásuk lesz, mint egy bírságnak.
Azt meg senki nem számolja ki, hogy a telefonálásból kiesett 27%-os áfa mennyi lesz, ahogy a külföldre menekült tranzakciók után elmaradt haszonra eső be nem fizetett társasági adó összegével sem kalkulált senki.
De egy a biztos: a nyugdíjaknak jövőre is nőni kell, mert már közel a választás.
De mi lesz azzal az önkormányzattal például, aki mondjuk 10 milliárddal gazdálkodik. A kieső 10 milliót honnan szedi elő? Gondolom, inkább lenyeli(nem túl népszerű most újabb helyi adót kivetni), és ezzel együtt nem tervez mondjuk új játszóteret, utat, és a felújítandó művelődési ház renoválása is elmarad.
Ha a versenyszférát nézzük, az egész tranzakciós adó nem inflációgerjesztő is amúgy?
Szerintem ez az új adónem olyan, mintha a benzinre raknának még rá egy plusz adót, avagy illetékfajtát, és bekerülünk a spirálba: nő az üzemanyag ára, az drágítja a fuvarozást, az megnöveli a kenyér árát, azaz tolja fel az inflációt. Vagy ez cél is egyben?
Ebben az adó-bér spirálban a magyar ember fizetése lassan lecsúszik a harmadik világihoz, miközben a hazai árak Nyugat-Európával konvergáltak. Sose értettem, hogy miközben nyomorítjuk az (átlag)embereket/középosztályt, mitől változna a termelékenység? Szerintem, az egyetlen járható út, ha tudnánk emelni a magyar átlagtermelékenységet, az akkor a jelenlegi magyar bruttó bérek is emelkednének. A magyar családok megélnének, elkezdenének szolgáltatásokat vásárolni, ezáltal munkát adnának másoknak, nőne a foglalkoztatás. A magyar államkassza növelné az adóbevételeit, nem kellene naponta újabb „matolcsyadókkal” operálni, egyensúlyba kerülne a költségvetés, és permanensen csökkenne az államadósság.
Miért érzem úgy, hogy a közgazdaságtan áltudomány?
Ha egy egzakt dolog lenne, akkor meg kellene, hogy legyenek a képletek arra, hogy mi a megoldás egy olyasfajta pénzügyi/gazdasági helyzetre, mint ami már 4 éve tart a világban, de láthatóan nem találják rá a megoldást. Nem csak a mi vezetőink, a világon máshol sem.
Vagy csak nem akarják?
Csak én érzem ellentmondásnak azt, hogy ha egy ország nem tudja törleszteni a hiteleit, csődközelben van, akkor a nagy pénzügyi és egyéb világszervezetek még több újabb hitellel akarják “megoldani” a problémát?
Szerintem kifejezetten célja egy bizonyos körnek, hogy a válság elhúzódjon és néhány ország kilátástalan helyzetbe kerüljön. Valami magasztosabb terv, cél előkészítése van a hátterében.
Azt gondoljátok, paranoid vagyok?
http://index.hu/kulfold/2012/06/11/egy_kormanya_marad_europanak/
Miért érzem úgy, hogy a közgazdaságtan áltudomány?
Ha egy egzakt dolog lenne, akkor meg kellene, hogy legyenek a képletek arra, hogy mi a megoldás egy olyasfajta pénzügyi/gazdasági helyzetre, mint ami már 4 éve tart a világban, de láthatóan nem találják rá a megoldást. Nem csak a mi vezetőink, a világon máshol sem.
Vagy csak nem akarják?
Csak én érzem ellentmondásnak azt, hogy ha egy ország nem tudja törleszteni a hiteleit, csődközelben van, akkor a nagy pénzügyi és egyéb világszervezetek még több újabb hitellel akarják “megoldani” a problémát?
Szerintem kifejezetten célja egy bizonyos körnek, hogy a válság elhúzódjon és néhány ország kilátástalan helyzetbe kerüljön. Valami magasztosabb terv, cél előkészítése van a hátterében.
Azt gondoljátok, paranoid vagyok?
http://index.hu/kulfold/2012/06/11/egy_kormanya_marad_europanak/
Ha jól értelmezem, akkor ha egy külföldi bank nem leányvállalatot (zRt.) hoz létre Magyarországon, hanem fióktelepet nyit, akkor az jogilag olyan, mintha a külföldi bank külföldi fiókjában nyitnál forintszámlát.
Arra pedig nem vonatkozik a tranzakciós adó. AXA előnyben lehet.
A kmdholdingról: azt javasolom, hogy akiknek elegük van belőlük, töltsenek le egy LOIC-ot állítsák be az IP címét (46.252.201.1) és mehet az “IMMA CHARGIN MA LAZER”!
A kmdholdingról: azt javasolom, hogy akiknek elegük van belőlük, töltsenek le egy LOIC-ot állítsák be az IP címét (46.252.201.1) és mehet az “IMMA CHARGIN MA LAZER”!
Én ugyan nem vagyok közgazdász, és sokkal többre tartom a műszaki tudományokat és a természettudományokat, de a te érvelésed alapján a meteorológia hosszútávú erőlejelzése is áltudomány. Vagy másik megközelítésből a matematika áltudomány ilyen alapon.
Ugyanis a gazdaságot rengeteg tényező mozgatja, melyek többsége nem becsülhető meg pontosan, ez nem olyan mint egy fizikai kísérlet. Mivel nem megismerhető teljes mértékben a valóság, ezért a közgazdaságtan modellt alkot, ami sosem működhet pontosan ugyanúgy, mint a valóság, mert az nem a valóság, de közelítheti, minél jobb a modell, annál inkább. Itt jön az összevetés a matematikával, mert az sem a valóságot vizsgálja, hanem alkot egy alapfogalmakból és axiómákból kiinduló modellt, és kizárólag ezen kereteken belül következtet, ennek ellenére az eredményei nagyon jól felhasználhatóak a valóságban.
A másik fontos tényező pedig az, hogy a gazdaságot olyan érdekek is mozgatják, amely érdekeknek nem feltétlenül érdeke a gazdasági stabilitás, az meg hogy tömegek jól élhessenek, az sem feltétlenül (egyébként volt rá a történelemben példa, hogy igen, lásd a 45 és 90 közötti Nyugat-Európát).
Amiért én ugyan nem nevezem áltudománynak, de kevésbé életképesnek tartom a közgazdaságtant a természettudományokhoz képest, az inkább az, hogy gyakran a téves állításai is bebizonyosodnak, az önbeteljesítő jóslatai miatt. Valamint nagyon gyerekcipőben járó tudománynak tartom, mert a gyakorlati eredményei a nulla közelében járnak, ha ahhoz viszonyítok, hogy a technikai fejlődés mekkora volt az elmúlt pár száz évben, eközben a gazdaságban még mindig újra és újra ugyanazokba a hibákba esik bele a világ, de mint mondtam, ennek azért köze van ahhoz is, hogy nem feltétlenül a stabilitás az érdeke a gazdaság legnagyobb mozgatóinak.
“Csak én érzem ellentmondásnak azt, hogy ha egy ország nem tudja törleszteni a hiteleit, csődközelben van, akkor a nagy pénzügyi és egyéb világszervezetek még több újabb hitellel akarják “megoldani” a problémát?”
Ha az IMF-re gondolsz, akkor szerintem megeszed a Fideszes propagandát, ugyanis a mostani tárgyalások egyáltalán nem az ország hitelállományának növeléséről szólnak, hanem arról, hogy olcsóbb hitellel lehetne kiváltani a jelenlegieket, ezért cserébe egyébként az IMF éppen hogy szigorú költségvetési politikát vár el. Nyilván más volt az, mikor 2008-ban a Ft volt támadva, és devizatartaléknak kellett az IMF hitel, mert az növelte a hitelállományunkat, ebben az esetben lehet alapja az összeesküvés elméletnek, ám ahhoz olyan összefüggés is kellene, hogy az akkor igen instabil talpakon álló Ft-ot olyan spekulánsok támadták elsősorban, akik az IMF-el kapcsolatban állnak. Szerintem igaz vagy nem, ott sem ez volt a lényeges, hanem az, hogy nyilván azt lehet legjobban baszogatni, aki a legnagyobb szarban van. Ezért sosem szabadna szarban lenni, vagy legalábbis ezt a látszatot kelteni.
Ismét itt a reklámbot…
Mert a bevételcsökkenést mindenki kiadáscsökkentéssel próbálja kompenzálni. Ennek legcélszerűbb módja az emberek kirúgása, ami további bevételcsökkenéshez vezet, ezzel a kör bezárul.
A helyes megoldás viszont a fogyasztás ösztönzése lenne, s itt jönne jól egy hosszú távra megtervezett állami beavatkozás. A versenypiacról kieső munkaerőt értelmes munkára lehet fogni, normális fizetésért (akár hitelből is), s a ahogy a fogyasztással elköltött pénz szépen visszaáramlik a vállalkozásokhoz, azok is észhez térnek, és kezdik újra felvenni az embereket. Ahogy a gazdaság növekszik, a hitelt visszafizetjük, és mindenki boldog.
Röviden: irgalmatlan mennyiségű pénzt kellene kiadni, és ezt egyik kormány sem meri bevállalni. Szerintem.
Amit írsz, az egy klasszikus közgazdaságtani modell a fogyasztásról, de ugyanakkor óriási marhaság. Először is, honnan jönne az az irgalmatlan mennyiségű pénz. Másodszor, az az irgalmatlan mennyiségű pénz lehet hogy rövidtávon fellendíti a fogyasztást, sőt munkahelyeket is teremthet, azonban Magyarország rengeteg dologból importra szorul, lásd pl. olaj, elektronikai cikkek nagy része, stb., ezért az az irgalmatlan mennyiségű pénz szépen lassan kiszivárogna. Nem csak a klasszikus importtal persze, hanem a vállalkozók is vinnék ki a pénzt a külföldi nyaralásaikkal például, de az alapanyagokat is nyilván mindig onnan vennék, ahol olcsóbb, ez meg nem feltétlenül belföld.
Szóval szép és jó a belső fogyasztás élénkítése, ám ezzel nem lehet megoldani az alap problémáinkat, sőt súlyosbodna a helyzet, nőne az államadósság rendesen. Ugyanis mindenki csak megszorítás – költekezés tengelyen képzeli el az államadósságot, holott nem is maga az államadósság a fő gond, hanem a külső eladósodottság, amikor az állam és az állampolgárok kifelé tartoznak, ennek a változását pedig alapvetően határozza meg a fizetési mérleg. Most export többlet van, ami elvileg jó lenne, de sajnos csak azért van, mert a béka segge alatt van a belső fogyasztás. Viszont ostobaság azt gondolni, hogy innen majd a belső fogyasztás élénkítése vezethet ki minket. Nem bizony, mert kimászni a szarból úgy lehet legjobban, ha olyan értéket tudunk teremteni, amit külföldön jó áron el tudunk adni, és amiért cserébe olajat, földgázt, stb. vehetünk, sőt még adósság törlesztésre is futja makrogazdasági szinten. Akkor aztán jöhet belső fogyasztás is, mert az innovatív, értékteremtő, és elsősorban exportra termelő vállalkozások tulajdonosai és alkalmazottjai költekezni is tudnak majd, amire ráépülhet a többi ágazat.
Tehát amikor arról beszélsz, hogy akármilyen pénzből, akár hitelből, de élénkítsük a belső fogyasztást, akkor fordítva ülöd meg a lovat, mert nagyon nem mindegy milyen pénzből, először is azt kell előteremteni, és nem játékpénzből, hanem exportból. Az ilyen hitelből élénkítsük a fogyasztás dolog amellett hogy növeli az eladósodottságot, még a versenyképességet is rontja.
Miért ne lehetne tömegesen befogni az embereket élelmiszer-termelésre? Vagy újraindíthatnánk a cukorgyárakat (tudom, kvóták, de jelenleg az EU-ban például nincs egyetlen gramm eladó cukor sem).
No, van most mar egy tervezete a tranzakcios adonak. Azon gondolkozom, hogy erdemes lehet-e valami trukkot keresni, hogy csokkentsem a terheket, vagy inkabb ne foglalkozzak vele, es nyeljem le az egeszet.
A helyzetem a kovetkezo: 3 banknal vezetek szamlat.
1 Unicredit, itt van a lakashitelem, ugyhogy ez a szamla elorelathatoan marad
2 Citi, mivel sokat vagyok kulfoldon, es jo az euroszamlajuk, ezert ugy terveztem, hogy ez is marad
3 Axa, mivel jo kamatot adnak a penzemre, ezert ugy gondoltam, hogy oket is megtartom.
Az latszik, hogy az Axahoz csak akkor kell utalni, amikor megtakaritok, de akkor se biztos, hogy erdemes, mivel az unicredit is ad valami kamatot.
A kulfoldi szamlak sajnos nem jatszanak, mivel a fizetesemet a forintszamlamra kapom, es igy mar felesleges kivenni, es utana egy kulfoldi bankhoz betenni.
( amugy nincs sok penzrol szo… havi 3-400 ft max… )
Ilyen összegnél ne törődj vele, több lenne a fáradság, mint a haszon.
ha megnyitok egy német online EUR-os bankszámlát, pl. ezt:
https://www.dkb.de/privatkunden/dkb_cash/produktinfo/ausland/dkb_cash_financead_international/index.html?referer=26809.10100&affiliate=financeadsnet&produkt_id=02&lig=10100C10310038TSgsAU_0001_A0;1;0
akkor elvileg kapok hozzá egy ingyenes VISA bankkártyát, amellyel worldwide, elvileg bárhol ingyenesen vehetek fel pénzt, és a vásárlásért sem vonale pénzt. Na most az nem világos nekem, ha Ft-ban veszek le az EUR számlámról pénzt, akkor az milyen árfolyammal számol és még mindig ingyenes-e? Illetve ez a kártya dombornyomott, azaz tudok vele web-en is fizetni? Nekem úgy tűnik igen. Valakinek van tapasztalata hasonló online nemzetközi számlákkal? Teljesen ideálisnak tűnik, egyetlen bizonytalan pontom még a fentieken túl, hogy a netbankja sms-el működik, vagy sima jelszavas? ha ez utóbbi az nem túl pozitív, ok tudom: totál ingyenes számláról van szó, mégis túl nagyok az igényeim… 🙂