20% kamat havonta, euroban? Olyan naivak vagytok!
Előljáróban szeretnék bocsánatot kérni minden lelkes követőmtől, a posztok száma azért zuhant mostanában, mert
a, elmentem dolgozni egy tanácsadó céghez, ahol egész nap cikkeket írok,
b, a szakdolgozatomat is most írom,
c, az Akadémia anyagán is dolgoznom kell.
Úgyhogy ennyi írnivaló mellett naponta már nem marad se erőm, se időm, hogy a blogot is a régi intenzítással írjam. Még egy hónap és várhatóan újra lesz időm a bloggal foglalkozni. (Cserébe a türelmetekért majd közkinccsé teszem a jelenlegi pénzügyi válságról szóló korszakalkotó szakdolgozatomat. 🙂 )
Amiről ma írni akarom, az a végtelen naivitás, amivel minden kamu befektetési “lehetőséget” megesztek.
Rendszeresen kapok e-maileket, hogy mi a véleményem erről és erről a szuper, az életben csak egyszer adodó befektetésről, szerintetek teljesen korrekt, de azért engem is megkérdeznétek a döntés előtt.
Az egyik ilyen új lehúzás szagú dologról szeretnék most írni, amit már több helyről több verzióban is megkaptam.
Ez a legújabb divat a PPP, PPIP és egyéb néven futó projektek. Kaptam már erről mindenféle e-mailt, dokumentumot, powerpoint előadást és amit csak el tudtok képzelni.
A PPP lényege (illetve a közös dumák ezekben a szuper lehetőségekben), hogy nagy beruházásokat finanszíroznak magánbefektetők pénzéből, amit a bankok törvényi okokból nem finanszírozhatnak(?????) (A PPP a Private Placement Program rövidítése). Aki befektet ezekbe a kockázatmentes projektekbe, mesébe illő hasznot kap a befektetései után. Szó szerint mesébe illőeket.
Nem is értem, hogy gondolja valaki komolyan azt, hogy van olyan tisztességes befektetés, ami euroban 20%-ot hoz havonta, természetesen kockázat nélkül. A leírásokban közös, hogy az ügyletek kockázatmentes arbitrázsügyletek (vajon a bepalizott “befektetők” hány százaléka tudja, hogy ez a szó mit jelent?) és jóhírű biztosítócég is garantálja, hogy a pénzünk mindig biztonságban van. Az egyik cégnél 100 millió forint a beugró, a másiknál 50 ezer euro, tehát nem aprópénzt kell feldobni a bizonytalanba.
(Kíváncsi vagyok, a PSZÁF-nál bejelentkeztek-e ezek a cégek, hogy betétgyűjtést és befektetés-közvetítést végeznek Magyarországon.)
Idézek az egyik ilyen szuper ajánlatból:
“Mindazonáltal ezen a „nyílt piacon“ belül létezik egy „zártkörű magánpiac“ is, ahol korlátozott számú „fő commitment holder“ található a belső körben. Ezek a fő commintment holder-ek nagy mennyiségű pénzzel rendelkező Trust-ok, melyek szerződéses megállapodásra lépnek bankokkal, hogy bizonyos számú, bank által frissen kibocsátott (fresh cut) instrumentumot vásároljanak megadott áron, egy megadott időtartamra. Az a munkájuk, hogy ezeket az instrumentumokat továbbadják, így kapcsolatba lépnek az alsóbb szintű commintment holder-ekkel, akik aztán kapcsolatba lépnek a külső vásárlókkal.
Ezek a „programok” mind arbitrázs vételi-eladási tranzakciókon alapulnak, előre meghatározott árakkal, így ebben az esetben a tradereknek soha nem szükséges a Befektető pénzeszközei fölött ellenőrzést gyakorolni. Mindazonáltal egy program sem indulhat el, ha nincs elég pénz a vételi-eladási tranzakciók mögött. Itt van szükség a Befektetőkre, mert a résztvevő bankoknak és commitment holder-eknek nem szabad a saját pénzükkel kereskedniük, hacsak nem tartalékoltak elegendő pénzeszközt a piacon, olyan pénzt, ami a Befektetőké, amit soha nem használnak fel, és nem kockáztatnak.
A résztvevő bankok (kereskedelmi bankok) pénzt kölcsönöznek a „tradereknek”. Ez tipikusan 1:10 arányban történik, de bizonyos feltételek mellett ez elérheti az 1:20 arányt. Így, amennyiben a trader készletezni tud 100 millió $ összeget, akkor a bank 1 milliárd $ összeget tud kölcsönözni.”
Tehát mi van? Van a nyílt és valódi piac, ahol nem lehet nagyot szakítani, mert azt mindenki látja és minden a piaci áron fut. De szerencsére van egy belső piac is, csak nekünk, beavatottaknak, ahol a bank bocsátja ki az értékpapírt, majd mindjárt pénzt is ad kölcsön hozzá, hogy te azt meg tudd vásárolni. Mindezt a jótéteményt csak azért teszi, mert neki nem szabad ilyen kereskedést folytatni.
Idézek egy másik hasonló cég kínálatából:
“MONTHLY PROGRAM 20.000 EUR–100.000 EUR (Maximum 100.000 EUR)
Minimum 240 banki munkanapos futamidő, a szerződés a program lejáratakor meghosszabbítható.
Tőke kifizetés a szerződés lezárásakor történik.
Nyereség kifizetés havonta történik 20 banki munkanaponként).
Nettó nyereség mértéke: havonta 20%”
Tehát egy picit vegyük elő az eszünket és gondolkodjunk: a kockázatmentes eurohozam olyan 1-1,5% évente. Ezzel szemben ezek az ajánlatok azt tartalmazzák, hogy szintén kockázatmentesen évi 891%-os hozamot termelnek (kamatos kamatszámítás).
Néhány kérdés, amit tegyél fel magadnak:
– Mit tudsz a cégről? Segítek: semmit. Hivatkoznak ilyen-olyan nagynevű cégekre, bankokra, de öszíntén szólva fogalmad sincs, hogy tényleg a nagynevű X biztosító biztosít-e bármit is, vagy a XX befektetési cég egyáltalán létezik-e, vagy a svájci UBS bank hallott-e valaha arról, hogy ő garantálja ezt a csodálatos lehetőséget. Hogy az amerikai FED, azaz a jegybank hogy kerül a képbe a palimadár-fogó prospektusokban, arról már elképzelésem sincs.
– Tényleg van százmillió forintod arra, hogy ismeretleneknek odaad? Csak azért, mert már az üzlettársadat is bepalizták, attól még nem tudsz többet róluk. Az, hogy az ismerősödnek már kifizettek két hónap kamatot, az is csak azt jelenti, hogy minden horgász tudja, hogy kell csalit rakni a horogra, egyébként egyetlen hal sem kapja be a horgot.
– Miért kér egy bank azért kölcsön pénzt, hogy aztán kölcsönt is adjon, évi közel 900%-os kamatot bukva a dolgon?
– Milyen bank lehet az, amelyik nem a bankközi piacon vesz fel kölcsönt a hivatalos LIBOR árfolyamon, ami jelenleg 0.35%, azaz nulla egész harmincöt század százalék, hanem ad ugyanezért a hitelért 890%-ot évente valamint egy ügynöki hálozattal szövetkezik, ahelyett, hogy összegrundolna fél óra alatt erre egy külön céget, ami papíron független tőle? Ha létezne ilyen bank a világon, te mernél betétet elhelyezni náluk, ha már 900%-os kamatot is fizetnének érte? Mondjuk 100 milliót betennél hozzájuk?
A legutolsó kérdés: érted, miről szól ez az egész? Tudod, mi az az arbitrázs és vajon működne-e egy ilyen esetben? (Elárulom: a szóban forgó dolognak még akkor sem lenne semmi köze az arbitrázshoz, ha létező dologról lenne szó.)
Százszor elmondtam már, újra mondom, mert úgy tűnik még nem mondtam elégszer: kockázatmentesen csak kockázatmentes hozamot tudsz elérni, ami jelenleg euroban nagy jóindulattal is kevesebb, mint 2%. Ha 890% hozamot igérnek, akkor a befektetés kockázata is ezzel arányos. Olyan nem létezik, hogy csak te találsz kibúvót ez alól egy csodálatos lehetőséggel. Maximum annyi van, hogy nem érted a kockázatot, meg az, hogy hülyére vesznek emberek, akik a mohóságodat kihasználják, mert hinni akarsz a gyors meggazdagodásban.
Ha kíváncsi vagy, hogy fogsz te is járni, olvasd el ezt a friss cikket. De ha ez kevés és még mindig úgy gondolod, hogy te ennél okosabb vagy, olvasd el ezt a cikket is, hogyan vezettek meg embereket és cégeket 50 éven át 50 milliárd dollár(!) értékben.
Végezetül szeretném, ha megtanulnátok egy alapelvet: ez a KISS-elv.
Azaz: Keep It Simple, Stupid! Ez azt jelenti, hogyha valamit nem értesz, abba ne vágjál bele. Ha egy befektetést nem látsz át 100%-osan és nem érted annyira, hogy egy 12 éves gyereknek is el tudd magyarázni, pontosan hogyan is működik és mi benne a rizikó, akkor felejtsd el örökre az ilyen lehetőségeket.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Már nagyon elegem van belőle és még jóformán sehol nem tartok.
Ezért megy fel bennem a pumpa nagyon ha az ilyen “kihagyhatatlan” ajánlatokba nem pár százezer a beugró, hanem több millió. Mert a pár százezer is jelentős veszteség, de konkrétan az ismerősömnek a sok évi megtakarítása van oda…
Ennyi buta embernek lenne ennyi pénze, hogy ez a sok lehúzás mind megél? Aki egyszer megégette magát, képes beleugrani a következőbe, hogy majd ebből fizeti vissza az előző veszteségét?!
Ez nem az a cég mint a viccben:
Megáll egy fekete A6-os a nyáj mellett a mezőn, kiugrik egy öltönyös fazon, odamegy a juhászhoz és azt mondja neki:
– Ha megmondom, hány juha van, nekem ad belőle egyet?
– Hát legyen, áll az alku.
Az ember visszamegy az autójához, GPS alapján műholdképeket kér le, statisztikákat, oszt-szoroz, végül kiböki:
– Magának 147 juha van.
– Ezt eltalálta, válasszon egyet a nyájból.
Az ember kiválaszt egy kistermetű, de dús szőrű fekete jószágot és berakta a csomagtartóba.
A juhász megkérdi tőle:
– Ha kitalálom, mi a foglalkozása, visszaadja az állatot?
– Rendben, áll az alku.
– Maga tanácsadó.
– Honnan jött rá?
– Nem volt nehéz. Idejött, pedig a kutya se hívta, méregdrágán dolgozik és olyat mondott, amit eddig is tudtam, de nem megyek vele semmire, miközben egyáltalán nem ért a szakmámhoz. Most akkor legyen kedves és engedje ki a pulimat a csomagtartóból….
🙂
amúgy meg na tessék, még egy pályaelhagyó….muhaha.
Ezt azért linkelem, mert a Digo nevű felhasználó szerencsétlen kérdezőnek egy kezelt számlás tuti megoldást ajánl, úgy hogy a kérdező 3 milla mínuszban van.
Aztán megjelent fairlypay ügynök is kihagyhatatlan ajánlattal:
“Egy éven belül 50%-ot minimum hozni fog. ”
És végül a kérdező feltehetőleg beugrott valakinek (feltehetőleg nem azoknak, akik szerint törlesszen és hagyjon vésztartalékot):
“Köszönöm a válaszokat. Befektetés lesz.”
Eleve bukó, ha valaki gyakorikerdesek.hu-n komoly kérdést tesz fel, elképzelem privátban hány ügynök kereshette fel.
A poszt eredeti témájához hozzászólva; igazából tényleg érthetetlen… Tipikusan, mikor a butaság önbizalommal párosul. Vagyis “csak én tudom azt a tutit, amit mások nem”.
De még ha ehhez az infóhoz úgy jutottak volna, hogy hónapokig bújták a témát, meg a netet és valahol eldugva Venezuelában José illegális ilyenolyanüzletébe beszállnak… De nem. Karosszékben ülve jött egy spam, egy cikk, egy banner, egy ismerős, hogy csak ő tudja a NAGY TITKOT…
“…és postai úton meg is kapjuk a részvényeinket.”
Pár évet dolgoztam egy cégnél részvényekkel. Ez alatt papír alapú részvényt csak egyszer láttam. Mikor egy továbbképzésen az előadó behozott egy 100 éves papír részvényt, hogy lássuk, hogy milyen is volt. :o)
Persze nem dolgoztam minden piacon, de azért kiváncsi lettem… Hol vannak még a részvények papír formában?
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
A honlapjuk ezen túl is érdekes állat, a blogjuk például egy éve nem frissül, a sikertörténetek oldal meg egy nyílt fórum ahová bárki bármit behányhat.
Nálam erősen kileng a piramisjáték-detektor.
Ezekrol a csodabefektetesekrol az jut eszembe, amikor egy jobaratom a 90es evekben elvesztette a teljes csaladi vagyonat. LAkas, minden. Ott banki belsos dolgozo es uzlettarsa arult csak naluk elerheto, csak rajtuk keresztul forgalmazott kiemelt kamatozasu banki termeket. Olyan cimmel ment, hogy extra kamat banki dolgozoknak, amibol ismerosok, csaladtagok is reszesulhetnek. Ok ujja szulettek. Na nem a jo ertelemben, csak ott alltak “meztelenul”, gyerekkel..
Itt kezdődik a 90%-os egyezés a mindenféle lánclevelek stílusával. Konkrét ismerősökre hivatkozás, természetesen nevek, dátumok nélkül, hogy könnyen továbbküldhető legyen. 🙂
A honlapon sehol egy személy- vagy tényleges magyarországi cégnév, gmailes cím az elérhetőség (pedig a Google-től kaphattál volna céges címet is :-)), és ide is a cégről elnevezett felhasználóval regisztráltál TEGNAP. (Kíváncsi vagyok, hány korábbi cikket olvastál, vagy legalább ide visszatérsz-e.)
Mondjuk az angol honlap szép – igazolatlan biztonsági tanúsítvánnyal. A Google Fordítóval álcázott többnyelvűség pedig aranyos. 🙂
Csak azért nem moderáltam, hogy meglegyen elrettentő példának. 🙂
Csak azért nem moderáltam, hogy meglegyen elrettentő példának. 🙂
Csak azért nem moderáltam, hogy meglegyen elrettentő példának. 🙂
Csak azért nem moderáltam, hogy meglegyen elrettentő példának. 🙂
Bennem ott motoszkál, amikor Kiszámoló mindig azt írja, hogy nézzünk utána a cégnek, és a befektetés jellegének (és ezzel mindig kizárólag az irreálisan magas hozamokról akar lebeszélni minket), hogy akkor viszont legyünk igazságosak, ezt minden cégre és minden befektetésünkre alkalmazni kellene.
Ki nézett utána a bankjának, MIELŐTT bankszámlát nyitott, ahonnan betéteket köt?
Amikor éppenséggel a CIB-re bíztam a pénzem, annyit tudtam róla, hogy viszonylag régóta jelen van Magyarországon, sok fiókja van a lakóhelyemen (személyes üfsz.), sok ügyfele van, valami olasz csoport része, és egy korlátozott kör tagjaként kedvezőbb feltételekkel lehet folyószámlám (íme, a kihagyhatatlan lehetőség, csak nekem :-)). Ezen felül tudtam, hogy a bankok általában hiteleken keresik meg a betétek nyereségét, meg egymás közt passzolgatják a pénzt éjszaka meg egy-két napra, és ezen is nyernek valahogy. Továbbá, hogy az OBA-nál biztosítottak a hazai betétek (akkor még nem volt Kiszámoló blog, így nem tudtam, mennyi a teljes biztosított összeg).
Amikor megnyitottam a számlát, kiderült még számomra annyi, hogy zrt-ként működik, meg a székhelye. Az állami nyilvántartásban természetesen nem néztem utána, létezik-e valóban, egyezik-e a székhely, kik a tulajdonosai és mennyi a törzstőkéje.
Hogy *konkrétan* mit csinál a betétjeimmel, és ennek mekkora a kockázata, mai napig fogalmam sincs.
(Később nyitottam a Magnet Banknál is számlát, akiknek a tulajdonosi köre és befektetési politikája szándékosan valamivel átláthatóbb, de itt sem mentem messzebbre, mint hogy tőlük maguktól tájékozódjam.)
Végső soron az indokolta a döntéseimet, hogy olyan sokan csinálják ugyanazt (“a szomszédnak is bejött ez a piramisjáték”). (És én legalább ott hagytam az OTP-t, amit még inkább ezért választanak az ügyfelei.)
Nem kettős mérce ez?
A tőkemegfelelést és az elmúlt évek nyereség-veszteség adatait kell nézni.
Persze a képlet nem ennyire egyszerű, hiszen a legtöbb bank csak leányvállalat.
A tőkemegfelelést és az elmúlt évek nyereség-veszteség adatait kell nézni.
Persze a képlet nem ennyire egyszerű, hiszen a legtöbb bank csak leányvállalat.