Az országban több szociális szövetkezet működik, amelyek az ország szegény részeiben azzal segítenek az ott élőknek, hogy egyrészt felvásárolják a megtermelt terményeket, másrészt helyben fel is dolgozzák és eladják a termékeket.
Nem támogatást és nem adományt adnak, hanem munkahelyet teremtenek és piacot keresnek a helyben előállított termékeknek.
Sok ilyen szövetkezet most nehéz helyzetbe került, mert nem tudják eladni a megtermelt árut a bezárt boltok és piacok miatt, így se fizetni, se munkát adni nem tudnak a helyieknek.
Ha szeretnél segíteni, egyszerűen megteheted: vedd meg a termékeiket.
Az egyik ilyen szövetkezet keresett meg a problémájukkal, az értékesítés hiánya miatt már közel 20 ezer eladatlan termékük halmozódott fel és a pénzük végére értek.
Amíg nem nyitnak ki a piacok és a kisebb boltok sem, segíts nekik annyit, hogy veszel pár (tucat) terméket tőlük. 3 literes gyümölcslevek, savanyúságok, szörpök, tészták, lekvárok és miegyebek. A legtöbb termék cukor- és adalékmentes, a házhoz szállítást a GLS végzi. (Mivel a szállítási díj fix, érdemes egyszerre jóóó sok terméket venned.... 🙂 )
Köszönöm, ha segítesz.
Ha már élelmiszerről van szó, akkor egy igazán "szimpatikus" lépés az agrárkamarától a válság idejére:
"A hazai élelmiszeripari cégek "belpiaci pozíciójának megtartását" kéne az áruházaknak előtérbe helyezniük. Különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre. Mivel a külföldiek lényegesen olcsóbban kínálják a termékeiket, a "lehetetlen árversennyel" pedig nem lehet mit kezdeni, így az áruházláncoknak elvi alapon nemet kéne mondaniuk a külföldi termékekre."
(Forrás: index.hu/gazdasag/2020/04/21/tul_olcso_az_elelmiszer_nalunk_korlatozasokkal_fenyeget_az_agrarkamara/)
Jó drága, nem csodálom, hogy nem megy a bolt.
Adamo, de megy a bolt, csak most nem. Ne a Tesco gazdaságos áraival hasonlítsd össze és ne is itt vásárolj, ha spórolni akarsz. Mert akkor Tesco gazdaságos kell neked.
Az Auchanban egy hasonló savanyúság 619 Ft, ami itt 790 Ft. Nem egy fene nagy különbség.
Alma-meggy 3 liter itt 1.790 Ft, az Auchanban 5 liter 2900 Ft. Az szinte fillérre ugyanannyi.
csalodtam.... azt hittem mar az elso hozzaszolas raköp a boltra hogy draga, de ez csak a masodikban sikerült.
ne légy mérges, csak lassú volt. De ha akarod, átszerkesztem első helyre. 🙂
A honlapjukon említenek egy Máltai Manufaktúra Bisztró-t a kelenföldi pályaudvarnál, ott lehet ilyeneket venni?
Nagyon tetszik a dolog, csak az a bajom, hogy kb. 3000-rt rendelnék max (ketten vagyunk csak, nem fogyna el több), de arra sok azért az 1400-s szállítási díj.
Nacionalista, igen, az is az övék, írták a levélben is, de most az is alig megy.
Jo pelda ...
Az elözö kommentekbeöl is latszik mennyire összetarto a magyar. Inkabb külföldi(nek latszo), meg gazdasagos, meg felcimkezve jobban kinezö mint tartalmat, minöseget venni.
Az ötlet jo csak ezzel megint a NER lovagokat fogja elönyben reszesiteni, meg hat "CsSanyit" aki szinte mar uralja a piacot sok tekintetben a "jo sok minösegi aruval" a magyar kisembereket jol athuzva.
szívesen elolvasnám a cikket amiben kiszámolja valaki, hogy miért kerülnek ennyibe a belföldön megtermelt élelmiszerek. ráadásul itt még a munkaerő sem költséges, hiszen közmunkások termelik szövetkezetnen ha jól értettem.
Adamo: Mi is kistermelőtől vesszük a savanyúságot, minőségben a boltival legkevésbé se összevethető. Illetve amelyikkel igen, az nem is olcsóbb.
Én kiprobalom, jónak tűnik.
Mindig nevetek azokon az embereken akik a tomegtermekekkel hasonlítják össze a minőséget, természetesen ár alapján.
A tejtermek resze erdekelt volna, de az epp meg(?) nincs elkeszulve.
Nem tartom drágának mert a nagyüzemi termeléshez képest szinte minden drága. Viszont ha valaki nem a pektines lekvárokat szereti akkor a nagy áruházakban talán kapható minőségi termékek sem olcsók. Azt meg nem tarom helyesnek, hogy más EU tagállamban termelt árukat hátrányba hozzunk a hazaival szemben. A jó magyar gazdák/vállalkozók nem tudtak 20 év alatt dűlőre jutni egymással hát most csak annyi történt, hogy szépen beérett a termés. Habár ebben az állam is segített nekik rendesen, a NER itt sem vált hasznára a köznek. Ráadás a tűzre még az alacsony jövedelem ami miatt a magyar lakoság igen árérzékeny.
Köszönöm a tippet, én állandóan keresem a cukormentes termékeket (cukorbetegként) sok mindent kipróbáltam némelyik termék tömény édesítőszer. Most rendelek kíváncsi vagyok az ízekre mert jól néznek ki.
@grandmasterb Az agrárország Magyarországon, ahol még a munkaerő költsége is alacsony, illetve a szállítási költség is értelemszerűen kisebb, hogy a fenébe kerülnek többe a magyar termékek, mint a nyugatiak? Nekem nem tűnik úgy, hogy például a holland zöldségek hitványabb minőségűek lennének.
Nem tartom drágának, pláne ha jó minőségű, kistermelői áru. Sokkal egészségesebb, minőségibb mint az erősen profitorientált, árnyomott multis löttyök. Amint tudok bevásárlok belőle.
Kisüzemihez képest nem drága. A Lidl-ben a 3 literes almalé kb 1200 Ft.
Pesten gyakran vásárolok piacon, néha veszek kistermelőtől is. Igen, a kenyér 500-1000 Ft/kg, de össze nem lehet hasonlítani egy sima boltival. Mellesleg kevésbé lufi jellegű is, így kevesebbet is eszünk belőle.
Szerintem ha felhoznának egy nagy adagot Pestre, lenne rá kereslek. Van még olyan kispiac, ahol van szabad stand, csak jól kell hirdetni, hogy fent lesznek.
A minőségről nem írtam, mivel nem kóstoltam, de tetszik, hogy látatlanul is dicséritek. Sok kézműves meg termelői termékbe futottam ami rossz volt, de legyen igazatok!
-A külföldi szar addig olcsóbb, amíg van hazai akár minőségi, akár silány termék. - lásd: 20Ft/db maszk 500Ft/db ( a profitért mindent elv így érvényesül. Ha nincs nekik, megveszik drágábban is.)
Más kérdés, hogy a nagy cégek kartelleznek, hogy lenyomják a helyi konkurenciát, aztán lehet drágábban adni ami addig olcsó volt.
A vámok ezért voltak. Most vámmal nem tudod súlytani a külföldi terméket, max támogatni tudod a helyi termelőt. Például azzal, hogy megveszed a jó árut.
Lee - Gondolom nem láttál még zöldségeskertet közelről. Próbáld ki, hogy veszel egy paradicsompalántát és kirakod egy nagy kaspóba az erkélyre. Aztán majd megtudod mi a különbség a holland mezőgazdasági árucikk és a paradicsom között.
Persze a magyar nagyüzemi fos pont olyan fos, mint a külföldi nagyüzemi fos, csak van rajta egy magyar zászló, de mivel látott némi magyar munkaerőt, talán annak is több értelme van.
Én is leadtam egy kör rendelést, kíváncsi vagyok. Az ár szerintem nem vészes. A 3 literes almalé fillérre annyi, mint az L betűs német multinál. Nálunk a gyerekek miatt az almalé mindig kell. Szerintem érdemes lehet végigkóstolni pár terméket, hogy ár-érték arányban megfelelő-e a mi ízlésünknek. Ha nem, akkor buktunk pár ezer forintot, ha ízlik, és jobb a minősége, akkor win-win.
Illetve a hangsúly itt is - a jelenlegi helyzetben pláne - a hazai termelők, munkahelyek megsegítésén van.
Nem kell leszólni azt aki drágálja ezeket az árakat, ha magyar, ha nem.
Aki havi nettó 120 - 150 ezerböl él annak ez luxus.
Természetesen aki megteheti az vegye és fogyassza egészséggel.
@nimrod Láttam zöldségeskertet közelről és az biztos, hogy egy paradicsom palántával nem érsz el sokat, főleg ha elkapja a szürkepenész vagy akármi. Bár ez nem tudom, hogy jön ide, hiszen nem hiszem, hogy a balkonodról szállítasz a Tesconak. Vagy termeljen mindenki mindent magának? Ahhoz nem elég nagy a balkonom, tudom vennem kéne egy kis földet és mindent magam termelnem mint 1220-ban.
Nem mintha Hollandiában nem többek között magyar idénymunkások dolgoznának, de nekem miért kéne figyelembe vennem, hol termelik az adott árut? Miért kéne támogatnom egy nem hatékony, semmivel se jobb minőségű, ellenben drágább terméket? Az elmúlt 30 évben miért nem fejlődött szinte semmit a magyar mezőgazdaság az EU nagy agrár országaihoz képest képest? Hogy lehet, hogy a saját piacaikról ki lehet őket szorítani?
Azt, hogy magyar kistermelői és külföldi nagytermelői termékek között miért van árkülönbség, azt értem. A legtöbb esetben jobb minőséget is jelent (bár persze ez sem mindig igaz, de nekem jók a tapasztalataim). Meg ha mint ez a termék munkát teremt Mo szegényebb részein, az a legnagyobb win-win, úgyhogy rendelek is egy kört, amúgy is imádom a céklát.
Azt hogy a magyar nagytermelői miért drágább mint a külföldi nagytermelői, na azt nem értem, csak sejtem.
@Kiszamolo
Ha kapsz feedbacket arról, hogy nőtt-e a forgalmuk, azt megosztod majd velünk? Az én ismerősi körömben nagy igény van ilyen termékekre, valószínűleg egy kicsit jobb reklámmal könnyen megszabadulnának a készleteiktől.
Lee,
Egy, a munkáját komolyan vevő kistermelő paradicsomja ízben dimenziókkal jobb lesz a holland (vagy bármelyik országbeli) nagyüzemi paradicsom ízénél. Utóbbit baromi modern technológiával, nagy mennyiségben és valóban sokkal költséghatékonyabban előállítják, cserében termőföldet sosem látott pl. és bizony minőségben gyatrább. Amit a szállítási idő hossza csak tovább ront a helyben előállított termékkel szemben.
Persze akinek az íz nem fontos és/vagy nem akar kicsit többet fizetni a termékért és/vagy megszokta már nagyüzemi ízét, az maradjon a "boltinál". Annak is kialakult a felvevőpiaca, nincs semmi baj azzal, ha valaki azt választja. Ugyanez igaz nemcsak a paradicsomra, hanem minden másra.
Ugyanígy fontos, ha a kistermelő csapnivalót árul (=nem jobb a minősége, mint a dömping "boltinak"), úgyis elveszíti a piacát, és nem azért, mert alulmaradt az árversenyben.
Nekem tetszik. Én biztos rendelek. A karantén pozitív hozadéka, hogy rakaptunk a hazai termékekre.
Ezek a termékek szerintem is drágák. Biztosan jó minőségűek, de ár érték arányban szerintem nem érnek ennyit, pár terméknek azért utannaneztem, nem vakon írom.
Nem reszletezem, nem akarok túl negatív lenni.
Ha valakinek nem drága és a minőséget keresi akkor fogyassza egészséggel!
Moltiszanti, egy ilyen szociális szövetkezet nem arról szól, hogy te járj jól a rabszolgák által megtermelt és veszteségesen eladott áruval.
Igen, valószínűleg olcsóbb a Sparban a nagyüzemben, nagy tőkével, jobb marketinggel előállított hasonló termék. De mint írtam, nem jelentős a különbség.
@Családfő Az első kommentben írt cikk, illetve az abban leírt kormányjavaslatból indult ki a beszélgetés. Nem a kistermelők látják el a nagy áruházláncokat, nem róluk volt/van szó. Az az alapvető kérdés, hogy a külföldi nagyüzemi termelés, hogyan szorítja ki a magyart? Mire költötték az EU pénzeket? Hol a fejlődés?
Az egy másik kérdés, hogy a nagyüzemi nem feltétlenül rosszabb, mint a kistermelői áru. Azért él ez a képzet, mert a nagyüzemi termelés képes még az adott zöldség/gyümölcs szezonja előtt is árut termelni például fóliasátorban. Ezért nem lesz olyan minősége mint a csak szezonban termő és kapható magyar áruknak. Egy júliusi olasz nagytermelői paradicsom simán sokkal jobb, mint bármelyik magyar kistermelő szinténi júliusi áruja, de igaz ez a görög eperre, vagy a holland répára.
De ezzel nagyon eltértünk már a cikk eredeti tárgyától, ami 100%-ban támogatandó.
A nagyüzemileg üvegházakban termesztett zöldségek nem látnak termőföldet úgy nőnek fel, számítógép adagolja nekik a műtrágyát. Szerintetek az egészségesebb mint az a zöldség amit rendes földbe termesztenek?
Ezt sosem értettem, hogy valaki nemzeti alapon ájuldozik egy zöldségért vagy gyümölcsért. Ha valaki jár külföldön, akkor észreveheti, hogy a közbeszédben és a reklámok szerint mindenhol a helyi élelmiszer a "legjobb a világon", a külföldi meg "sz*r". Kivéve ha mi áruljuk, mert akkor szuperjó! Ugyanazon a nyugati tápos löttyön nevelik a magyar high-tech üvegházak is a földet sose látott paradicsomot, mint a hollandok. De a holland az rossz, a magyar meg isteni finom. Hihetetlen tudatlanság vagy kognitív disszonancia van. Ennyit a marketingről. Jókat nevetek mindig a HELYBEN világhírű magyar fokhagymán meg Erős Pistán és társain. Külföldön is van ilyen, a magyarról meg még nem is hallottak. Mindenki vegyen azt, ami szerinte jó neki és a környezetének. A kezdeményezést természetesen jónak tartom.
Lee,
Akkor értelek, nem néztem az általad hivatkozott cikket az első kommentből, másról értekeztünk. Én csak a komolyan vett, helyi kistermelői és a bármilyen országbeli nagyüzemi zöldség összehasonlítására reflektáltam. Azt fenntartom, hogy előbbiben jobb minőség érhető el, cserében nyílván drágább lesz. Szó szerint értettem, hogy pl. a nagyüzemi paradicsom sokszor termőföldet sem lát, ezt én saját szememmel is láttam éppen Hollandiában. OK, ez a módja, hogy nagy mennyiségben, konzisztens minőségben, messzebbre szállíthatóan és költséghatékonyan termeljenek - ennek ára, hogy ízben és állagban nem fogja tudni azt hozni, amit egy gondos(!) kistermelő a szomszéd faluban megtermelt.
Én minőséget nézek, nem származási helyet. Nem fogok ganét enni csak azért, mert trikolóros masni van rajta, de elfogadom, hogy vannak olyanok, akik boldogan zabálják a citromot, hogy milyen finom magyar narancs.
Az ötlet jó. Viszont az egészéges táplálkozás nálam ott kezdődik, hogy egyél 50%-ban nyerset. A Máltai Manufaktúrából kb. amit rendszeresen fogyasztok és szóba jöhet, az a savanyúság. Ezen kívül merre induljak el?
"Az egyik ilyen szövetkezet keresett meg a problémájukkal, az értékesítés hiánya miatt már közel 20 ezer eladatlan termékük halmozódott fel és a pénzük végére értek."
Esetleg bővítsétek a portfóliót. Szívesen.
vonalas. Miért, ha több fajta termékük lenne és több fajtát nem tudnának eladni, akkor miért is lenne jobb nekik?
Zöldségeket beszélsz,
Testhezálló a nick-ed. 🙂 Ne maradj a tipikus sztereotípiák szintjén. A helyben honos és kicsiben megtermelt élelmiszert jobb minőségben lehet előállítani (bár nem mindig történik így), mint a nagyüzemi távolról jövőt. Jól mondod, ez országfüggetlen, itthon a magyart míg pl. Franciaországban a franciát célszerű venni, stb. A minőség és frissesség mellett a helyi kistermelőt támogatod, és még az ökológiai lábnyomod is sokkal kisebb lesz. Cserében nyilván drágább valamennyivel.
Borzasztó nehéz földhöz jutni, jó földhöz jutni pláne. A mezőgazdaság utóbbi évtizedeit alaposan meghatározta, hogy a nagy táblában, automatizáltan, gépesítve művelhető kultúrák terjedtek el. A támogatások kevésbé írták elő a kézi munkát igénylő termények vetését nagy arányban. A kézi munka visszaszorult, aki tudott fizetős állásba ment. Az idénymunkára pedig rettentő nehéz rendes munkaerőt jókor, megfelelő számban találni. A dél-alföldi dinnyét is egyre kevesebbet nevelnek évente, pedig abban rengeteg pénz volt. Rokonaim például málnáztak, nem volt ember a betakarításra, éjt nappallá téve kellett dolgozzanak, hogy ne romoljon rájuk. Ezek után nem csoda, ha alacsony áron eladják felvásárolónak, mert nincs kapacitás más értékesítési csatornák fejlesztésére. A mezőgazdasági nagyvállalkozók abszolúte más pálya. A búzából a mai napig ritkán lesz szendvicskrém és szörp... folyt.
Vannak érdekes hozzászólások. Igen van, hogy jobb minőségű az itthoni, de van olyan is, amikor nem. Viszont azt ne felejtse el senki, hogy a külföldi zöldségeket fóliában termelik a legtöbb helyen. És soha nem is lát napfényt csak tömény tápanyagoldatokat. Ezért lesznek hatalmasak és víz ízűek. Felénk is így termelik a paradicsomot, paprikát. Egész évben lehet termelni, nem úgy mint a szabadföldit. Így mennyiséget és nem minőséget termelsz. Mert nem is éri az időjárás, meg kártevő is kevesebb. Majd zölden, max halvány pirosan szedik le, hogy el tudják ide szállítani. Van a szabadföldi, ami lehet kisebb, kicsit foltos az időjárás szeszélye folytán. Viszont ízre, köröket ver az ipari méretű termeléssel előállított víz ízű parira. Ha tehetem szabadföldi paradicsomot rakok a pörkölt alapba és minden olyan ételbe, amibe tenni szoktak. Ja és frissen, házi kolbásszal és kenyérrel a legtutibb!
Jó lenne, ha lenne ilyen szövetkezet, akár állami, ami nem csak a mélyszegénységben élők számára nyújt segítséget a felvásárlásban, feldolgozásban, értékesítésben, hanem az átlag falusi dolgozónak is. Akinek van nagyobb (vagy kisebb) kertje otthon, annak nagy segítség lenne. Próbáltam már több mindent az elmúlt 10 évben, de munka mellett esélytelen még az értékesítéssel is bajlódni, és anyagilag sem éri meg. Pl. fokhagymát termeltem egy darabig. Bevinni a vásárcsarnokba benzin + napijegy 2000 ft, bevétel 4000 egy jobb napon, ha 5 kiló fokhagymát eladtam. Szombaton 5-13- ig talpaltam 2000 ft-ért, na és persze nem a csomagtartóban terem a fokhagyma...
rendelés leadva 😉
Van egy réteg aki hajlandó és képes felárat fizetni azért, hogy olyan élelmiszert vegyen ami fair trade, bio, természetes összetevőkből készül. Egy olyan szervezetnek ami nem tud és nem is akar a külföldi hiper-hatékony termelőknek aláígérni, ilyen termékeket árulni a helyes üzletstratégia szerintem. Az ilyen termékekre való igény folyamatosan növekszik még az olyan árérzékeny piacokon is mint a kelet európai. Erre bizonyiték a hasonló témájú webshopok gombamód való szaporodása, valamint az, hogy a nagy kereskedelmi láncok mint az Auchan, Kaufland, stb is egyre több ilyen terméket forgalmaznak.
Jómagam is ha csak lehet ilyen élelmiszereket vásárlok, és nem igazán érdekel, hogy mennyivel drágább, mert nekem a minőség számít. Kapunk elég értetlenkedést ismeretségi körből ir de az se érdekel.
Nagyon szimpatikus az oldal és amit csinálnak de gondolom Erdélybe nem szállítanak.
folyt.
A mezőgazdaság teljesen másképp működik, mint a legtöbb termelő munka. Ha természetesen akarod csinálni, elképesztő figyelmet és készenlétet, szaktudást igényel ahhoz, hogy sikeres legyen és az még csak a termelés. Meg vagyok azon döbbenve, hogy amikor például programozói óradíjakról beszélünk, akkor a szép számokra mindenki elismeréssel csettint, amikor meg az élelmünket előállítókról van szó, semmi nem lehet elég olcsó, pedig például egy csomó szolgáltatás nélkül lehet élni. A piacnak ez az értékítélete a mezőgazdasági munka és termelés fölött nagyon kétes eredményű irányokba vezetett. Ez szemléletbeli, kulturális (bátrabbaknak erkölcsi) kérdés.
A hazait támogatni számomra elsősorban elvi kérdés. Hogy egy se lenne e hazában, aki erre méltó a mostani helyzetben, azt erősen kétlem.
A holland nagyüzemi paradicsomhoz:kertlap.hu/egy-kis-orszag-ami-elelemmel-latja-el-a-vilagot/
Az éremnek mindig két oldala van, a hollandok sok befektetéssel nagyon hatékony módszert fejlesztettek, ez itthon elmaradt.
Persze a fentiekben csak az itthoni és a holland nagyüzemi termelést lehet összehasonlítani, nagyüzemi és a kistermelői paradicsom teljesen más és nincs is értelme összehasonlítani.
@hollo
Ha globális léptékben átállnánk biogazdaságra, az egyrészt durva élelmiszerhiányt okozna (vagy csökkenteni kellene hozzá az erdők arányát), másrészt durván rontaná az élelmiszerbiztonságot. A természetes összetevők pedig sok esetben bullshit, egy példa, semmivel nem jobb a homoktövisből kivont C vitamin a többinél.
A németeknél mondjuk más jelentősége van a bionak, azzal szorítják ki az import élelmiszert, ugyanis olyan szabályokat alkalmaznak, amivel szinte lehetetlen import terméket Németországban bio minősítésűnek eladni. Szóval ott komoly piacvédelmi szerepe van.
Miklós, ha legközelebb beszélsz velük, megemlítenéd, hogy tegyenek titkosítást az oldalukra? Legfőképp mert személyes adatokat kell megadni. Az egyik legnagyobb és ingyenes tanúsítványkibocsátó a letsencrypt.org.
Ettől függetlenül ez azért is nagyon jó dolog, mert ez végre mindenhova szállít az országban (a nagy online élelmiszerboltoktól eltérően). Persze, jóval kisebb választékkal, de jó pár gyümölcsös és tésztás tartós élelmiszert itt is be lehet szerezni.
Köszönjük a linket! Milyen hasonló szociális szövetkezet létezik még?
@zabalint
Erre a durva élelemhiányra vonatkozó állításodra van valami forrásod is ami nem egy "trust me bro" jellegű blog/videó valahol az interneten? Én amúgy azt mondtam, hogy az ilyen élelmiszereknek igenis van egy piaca, nem azt, hogy mindenki így kéne termeljen.
Bullshit vagy nem bullshit én igenis érzem a minőségi különbséget az íz szintjén a bio és nem bio sajt, paradicsom, hústermékek stb esetében. És a különbség jelentős. Nem tudom miért jönnek egyből az emberek, hogy "ez biztos bullshit". Ezzel próbálják nyugtatni magukat, hogy nem éri meg több pénzt kiadni, úgyis bullshit, vegyük a legolcsóbbat továbbra is? Vannak csalók itt is mint mindenhol, akik a bio élelmiszerek felárát meglovagolva próbálják drágán eladni a silány termékeket. Mint ahogy vannak akik vizezik a bort és az üzemanyagot. Mégse lehet kijelenteni azt, hogy minden drága bor biztos szar csak sok pénzért.
Azt se felejtsük el, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés rendesen hozzátesz azért a környezet eróziójához és mivel könnyebb a technológia segítségével többet termelni mint elérni azt, hogy az ember újra gondolja fogyasztással kapcsolatos nézetei, ezért ha ki akarjuk elégíteni 7+ mrd ember étvágyát de a földet is szeretnénk megtartani akkor számomra csak az tűnik reális útnak amit pl. ebben a videóban is mutatnak: youtube.com/watch?v=-_tvJtUHnmU
+ hozadék: ha egyszer sikerül ténylegesen megvetnünk a lábunkat a földön kívül is, akkor ott elég jól fog jönni, hogy nap nélkül, minimális víz és hely felhasználás mellett zöldséget, petri csészében pedig húst tudunk előállítani.
Családfő, egyetértünk. Azt viszont nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy azt a kifejezést, hogy kis ökológiai lábnyom nem vagyok hajlandó elfogadni senkitől, aki termeléssel, kereskedelemmel foglalkozik, mert neki ez legtöbb esetben csak egy marketingbullshit, amit a vevőknek játszik le az XC90-ből, miközben a zöld rendszámával 160-nal szorít le az autópályán, útban a külföldi nyaralásra, vagy a reptérre. 🙂 Vegyünk helyit, de ne a szépen csengő hazugságokért.
Nem a szövetkezet témához, de pár fenti megjegyzéshez kapcsolódva:
Én gyakorlatilag idén először vetettem néhány zöldséget pici kertbe/erkélyládákba/vödrökbe, és gyakorlat híján sokat kellett olvasnom a felkészüléshez. Az egyik meglepő dolog a mindenféle kerttervező appok által kihozott termőhelyigény volt.
Közepesen intenzív kertészkedés mellett egy 12x12 méteres parcellába belefér egy család zöldségigényének nagy része.
Nem ez a cél - inkább a szórakozás, meg a gyerekek lekötése, ha úgyis itthon ülünk őszig -, de elgondolkodtató. Ez egy teljesen kezelhető méret, naponta nagyon kevés időt igényel.
Hogy számoljunk is egy kicsit: egy stadion felásásával durván 50 családot lehetne zöldséggel etetni egy évig.
Zabalint
Miért kellene átállni teljesen. Akinek kell az olcsó az vegye azt. Akinek meg kell a kiskerti, bio cucc, az meg vegye azt. Szerintem a kettő elfér egymás mellett. Csak a nagytermelőknek nem tetszik, nekik kell az egész piac. Jó lenne, ha megértené a nagytemrelő, hogy nem mindenkinek kell az ő terméke.
@zoldsegeket-beszelsz
"valaki nemzeti alapon ájuldozik egy zöldségért vagy gyümölcsért. Ha valaki jár külföldön, akkor észreveheti, hogy a közbeszédben és a reklámok szerint mindenhol a helyi élelmiszer a “legjobb a világon”, a külföldi meg “sz*r”."
Cseppet sem kell ájuldoznod nemzeti alapon. Nem a magyar a "jobb", mint a többi, hanem
1. a KÖZELBEN termelt - mert a februári holland répától csak pár további lépés a saját éghajlatunk fokhagymaszezonja idején is kínai (!!) fokhagyma a hipermarketben. (Nem mint opció, hanem csak az van.) CO2-kibocsátás, szállítási minőségromlás, stb.
2. a tieddel AZONOS ADÓRENDSZER területén termelt - mert a te adóidból fogják a munkanélküli segélyt fizetni, plusz a társadalmi problémákat (mentális betegségek, bűnözés) is hatékonyan előzi meg, ha "alkothatnak" valamit, amit (esetleg ilyen ösztönzőkkel, mint ez a cikk, de) el lehet adni.
@Observer:
Ez csak azt jelenti, hogy nagyon kevés zöldséget esztek 😀 Ha a "zöldségbe" nem számolod bele a gabonát meg a krumplit (és gondolom nem számítod bele), akkor a bevitt kalóriátoknak csak egy elenyésző részét termeled meg azon a 12x12-s területen. Ahhoz, hogy egy 4 fős családot teljesen önellátóvá tegyél élelmiszer szempontjából kell legalább 5 hektár jó minőségű föld.
Ettől függetlenül szuper egészséges az otthon megtermelt zöldség, én is nekiugrok amint lesz kertes házunk. De az önellátásnak az a töredékére sem elég.
@Kiszamolo: "nem arról szól, hogy te járj jól"
A tudatos fogyasztó, tudatos vásárló, szociális vállakozás meg ilyenek a tudásom szerint a win-win-elvre épülnek. Azaz mindkét fél járjon jól. Persze, ne éhbérért dolgozzanak, hanem tisztességes fizetésért, de én is az általam kívánt terméket kapjam. Vagy ti nem ezt az iskolát követitek a Máltai Manufaktúrával? 😉
@jurta: "a KÖZELBEN termelt"
Ott a pont.
@ronin
Igazad van, de aki fenntarthatósagi okokból valasztja a bio élelmiszereket, az tévúton jár. Ha azért veszi, mert hisz abban, hogy szükség van a kis gazdaságokra is, vagy csak szimplán jobbnak találja, az rendben van, de a fenntarthatósaga egy tévhit, legalábbis a Föld jelenlegi lakosságszáma mellett.
@hollo
Józan paraszti ész:
A nem bio módszereket, lásd pl. műtrágyázás, a magasabb termésátlag miatt csinálják. Ennek megfelelően a biogazdálkodás termésátlaga alacsonyabb, ami azonos terménymennyiség mellett nagyobb földterületet kíván.
Nem a biora írtam, hogy bullshit, hogy jobb, hanem a természetes összetevőkre. Nem attól lesz jobb vagy rosszabb, egészségesebb vagy egészségtelenebb egy termék, hogy természetesek-e az összetevők.
Nacionalista
Tisztában vagy vele, hogy 5 hektár föld mekkora terület? Azon több tonna élelmiszert lehet megtermelni. Csak nézzünk egy példát. 1 hektáron zsenge babból 5-6 tonna is terem. Hüvelyes zöldbab akár 10+ tonnát is terem. És ez csak egy növény. Nem hiszem el, hogy egy 4 fős család megeszik 5-6 tonna babot 1 év alatt.