Nem egy átlagos éven vagyunk túl, különösen nem itthonról nézve. Mi történt 2022-ben a világ gazdaságában?

A jegybankok 2008 óta öntötték a pénzt a piacokra, ingyen, szinte nulla százalékos kamat mellett, látszólag büntetlenül. Közgazdasági alapvetés, hogy ha nincs több elérhető termék és szolgáltatás, de több pénz kerül a piacra, ami a helyét keresi, akkor az az elérhető áruk és szolgáltatások árát fogja felhajtani. Ha több embernek van pénze autót venni, de nincs több autó, mint előtte, akkor nyugodtan lehet emelni az árát, lesz olyan, aki drágábban is megveszi. Ha még mindig több a vásárló, mint az eladó autó, még tovább lehet emelni az árát, egész addig, amíg ki nem egyenlítődik a kereslet a kínálattal.

Azonban a fogyasztói árak emelkedése ennek ellenére 2021-ig elmaradt. Az ok prózai, a fő hangsúly a fogyasztói árakon van. Amíg a pénz a gazdagokhoz került, addig a fogyasztói javak ára nem emelkedett, hiszen még a gazdagnak is csak egy gyomra van, amibe ételt rakhat, egy teste, amire ruhát vehet. Ha több pénz kerül hozzá, akkor sem fog többet enni vagy több ruhát vásárolni. Ezért a felesleges pénz az ingatlanpiacon, a részvénypiacon és úgy általában a befektetésekben kötött ki, azok árát emelte az egekbe.

Ebben hozott változást a 2020-as év. A járvány miatti problémákra sok helyen úgynevezett helikopterpénz kiszórásával válaszoltak, rengeteg pénzt juttatva a lakosság szegényebb rétegeinek is, akik már el is akarták költeni a többletpénzt. Ezzel felpörgették a keresletet, pont akkor, amikor a járvány miatt akadozott az ellátás, a szokásosnál kevesebb árucikkre a szokásosnál sokkal nagyobb kereslet mutatkozott.

Ez már a fogyasztói árakban is megmutatkozott, az infláció 13 év után újra valós fenyegetés lett. Először a jegybankok elbagatellizáltak a problémát az egész világon, mondván, ez csak átmeneti infláció, majd ha helyreáll a világ, leesik az infláció magától is.

Teltek a hónapok 2021-ben, s lassan a jegybankoknak is világos lett, hogy sokkal nagyobb a baj, mint azt gondolták, az infláció nemhogy nem átmeneti, de elemi erővel emelkedik szerte a világon.

Ezért óvatos, de túl óvatos kamatemelésbe kezdtek a jegybankok szerte a világon, ami az infláció megállítására kevés volt, mert csak rohantak az események után, jócskán lemaradva.

Persze érthető volt az óvatosságuk, hiszen ők maguk szoktatták rá a világot az ingyenpénzre. A legtöbb állam, a legtöbb cég és rengeteg magánember is teljesen eladósodott, hiszen szinte semmi kamatot nem kellett fizetni a hitelek után.

Ha ezek a cégek, államok vagy állampolgárok hirtelen azzal szembesülnek, hogy az eddigi nem jelentős havi törlesztőrészlet megduplázódik, megtriplázódik, akkor sokan csődbe kerülnek.

A példa kedvéért a magyar állam finanszírozása egyetlen év alatt közel 10 százalékponttal nőtt, vagyis ennyivel drágábban lehet eladni a magyar államadósságot. (Mivel a magyar állam is valami oknál fogva mindig többet költ, mint keres, ezért mindig nő az adósság, amit újra és újra kell finanszíroztatni.) Amit a magyar állam az adósságai kamataira költ, azt nem tudja másra fordítani, legyen az oktatás, egészségügy vagy bármi más. Ha eddig körülbelül ezer milliárd forint ment el kamatokra évente és ez az összeg felemelkedik két-három év alatt háromezer milliárd forintra (amíg lejárnak a meglévő állampapírok, amiket még a régi kamaton sikerült eladni és helyette már csak drágább, magasabb kamatú állampapírok lesznek), akkor további kétezer milliárd forintot kell megspórolni minden máson minden évben. Csak hogy összefüggéseiben lássuk, mennyit is jelent ez a kétezer milliárd forintos éves plusz teher: 2021-ben kb. 2200 milliárd forintot költött az állam mindenféle oktatásra összesen.

A magyar kamatemelkedés elég extrém volt, de egy olasz államadósságot sem könnyű finanszírozni, ha egy százalék helyett négy százalék lesz az elvárt hozama az olasz állampapíroknak.

Az államok központi államadósságainak mértéke 2021-ben: (A színezés kicsit csalóka, a sötétkék szín 50% alatti államadósságot jelent, sokkal jobbat, mint a világoszöld. Kattintásra nagyobb lesz.)

(További adatok, háztartások, cégek eladósodottságairól erre.)

Ezért óvatoskodtak a jegybankok szerte a világban, de az infláció tovább emelkedett, ezért lépniük kellett.

A dollár alapkamata az elmúlt 20 évben:

2021 őszén újabb válság következett be Európában. Az orosz Gazprom mindenféle műszaki okokra hivatkozva elkezdett lényegesen kevesebb gázt szállítani, ezzel felhajtva a gáz árát egész Európában és elérve azt, hogy ezen az áron az európai gáztározók ne legyenek teljesen feltöltve és sokkal üresebbek legyenek a szokásosnál 2022 tavaszára.

A földgáz ára a holland gáztőzsdén 2021 végéig:

Az oroszok évtizedeken át olcsón adták a gázt, hogy az európai nemzetek ne akarjanak alternatív beszerzési útvonalakat kiépíteni. Nem is tették, teljesen kiszolgáltatva magukat az oroszoknak egy ilyen fontos, stratégiai ágazatban, mint az energiabiztonság.

Így köszöntött ránk a 2022-es év. Az elmúlt évtized nagy pénzügyi mámora már kezdett elmúlni, de a világ alapvetően jó állapotban volt.

A járvány miatti gazdasági visszaesést már ledolgozták a legtöbb országban, a tőzsdeindexek szerte a világon csúcsokat döntögettek, a munkanélküliségi ráták mindenhol rekordalacsonyan álltak, a legfőbb gond a munkaerő hiánya volt, az infláció emelkedett, de azért tragikus nem volt, a gazdaságok lassultak, de messze volt még a komoly recesszió (gazdasági visszaesés) rémképe. A világgazdaság 5,7%-kal nőtt 2021-ben, bár az év vége felé már lassult a növekedés.

Ekkor rohanta le Oroszország Ukrajnát egy olyan területszerző háborúban, amiről a világ nyugati fele azt gondolta, hogy már végleg a múlté, a naiv nyugati emberek azt gondolták, hogy a második világháborúból okulva már senki nem fog még egy ilyen háborút kirobbantani.

(Oroszország történelme a folyamatos hódítás története. Egy jelentéktelen államból évszázadok alatt rengeteg hódítással lett az, ami ma. Nyugaton Szentpétervárig, keleten egész a Csendes óceánig kebelezett be hatalmas területeket, amit még Sztálin is tovább akart bővíteni Lengyelország és Finnország kárára a második világháború előtt-alatt. Az orosz gondolkodásban Sztálin egy hős a mai napig is, aki a fél világ urává tette a Szovjetuniót és nem egy véreskezű, őrült diktátor, aki milliók haláláért felelős. Nem véletlen, hogy még ma is mindenhol sarló-kalapácsos vörös zászlókat lehet látni Oroszország egész területén, de az ukrán háborúban is a megszálló orosz csapatoknál. Gorbacsov ezzel szemben nem egy hős, aki kihozta az oroszokat a diktatúra elnyomásából, hanem egy áruló, aki elárulta és szétzúzta ezt a hatalmas birodalmat. Ezért is nagy a területszerző háború támogatottsága az országban. Aki el is menekül Oroszországból, nem azért teszi, mert nem ért egyet Ukrajna elfoglalásával, csak ő maga nem szeretne meghalni a fronton.)

Az oroszok mindenben elszámították magukat, ezért tart már tíz hónapja ez a háromnaposra tervezett hódítás.

A világ nyugati fele szankciókkal válaszolt az orosz agresszióra, amiért az oroszok a gázzal és az olajjal zsarolták főleg a nekik kitett európaiakat.

Mind Ukrajna, mind Oroszország komoly búza, napraforgó és egyéb termények exportőre, így a háború az élelmiszerek, de a műtrágya ára is nagyot nőtt az egész világon.

Ha ez kevés lett volna, évtizedek óta nem látott aszály sújtotta az európai mezőgazdaságot, de sok másik ország mezőgazdaságát is Kínától Dél-Amerikáig.

A búza ára a chicagói árutőzsdén:

Ezek eredményeképpen elszálltak az energiaárak és az élelmiszerárak is egész Európában és megnőtt az infláció, átlagos 10,6%-on tetőzve az eurózónában. Ilyen magas inflációt még nem látott az eurózóna soha a megalakulása óta.

A dollár a világban lévő bizonytalanságok és a dollár kamatemelések miatt az év nagy részében erősödött, olyan erőssé vált, amilyen nem volt 2000 óta. Érdemben csak az év utolsó néhány hetében csökkent az ára.

A világban nyújtott hitelek mintegy fele dollárban van nyilvántartva. A kormányok igyekeznek a saját devizájukban eladósodni, de a magánszektorban nagyon komoly a dollárkitettség a hitelek miatt.

A dollár kamata is nőtt és ettől nem függetlenül a dollár árfolyama is erősödött, ez duplán sújtotta az adósokat szerte a világban. A jegybankok ezért komolyan igyekeztek megvédeni a devizájukat, a feltörekvő országok (ide tartozik Magyarország is) devizatartaléka 6%-kal csökkent az intervenciók miatt.

Az amerikai tőzsde nem zárt egy fényes évet, hajszál híján 20%-ot esett 2022-ben például az S&P 500-as tőzsdeindex. Ilyen rosszul utoljára a világválságban, 2008-ban teljesített az amerikai tőzsde.

A legnagyobb vesztesek az elmúlt évek legnagyobb nyertesei voltak, a Netflixtől a Tesláig. A kamatemelések mindig rossz hírnek számítanak a tőzsdén, ahogy például a 15%-os globális adó megszavazása sem éppen pozitív hír, ahogy a recessziótól való félelmek sem.

Egy lépést hátralépve ez az esés csak egy kisebb korrekciónak számít egy túlértékelt árfolyam mellett, hiszen ötéves távlatban még mindig közel 40%-os pluszban állnak az indexek. (Hab a tortán, hogy a dollár erősödése miatt például forintban kifejezve semmit vagy közel semmit nem buktál idén az amerikai részvényindexeiden.)

A kriptopiacokról kiderült, hogy az agyonhype-olt szabályozatlanság és átláthatatlanság nem előnyére, hanem hátrányára van. Sok botrány rázta meg ezt a piacot, több stabilnak gondolt "pénz" ára lett egyenlő az értékével napok alatt, több tőzsde és hitelezőcég borult be néhány nap alatt és jöttek napvilágra azok az orbitális csalások, amik létezésétől a legtöbben tartottak.

Mindezek nem szegték kedvét a befektetőknek, a bitcoin mindezek ellenére még mindig 16 ezer dollár felett fejezte be az évet.

A gazdaság lassul szerte a világon, még nem derült ki, hogy hány céget vagy országot fog magával rántani a hitelkamatok dinamikus növekedése, az ukrán háború még mindig tart és Kína partjainál is nagyok a feszültségek.

Úgyhogy viharfelhők még vannak mindig a láthatáron, de egyelőre komoly probléma, főleg világválság nem látszik a horizonton. Idén várhatóan tovább lassul a világgazdaság növekedése, de ha semmi váratlan nem történik, még mindig bőven pozitív tartományban fog maradni.

Nem volt könnyű év a 2022-es, de azért annyira nehéz sem, igaz, ez itthonról teljesen másképp látszik. De ez sajnos már csak a mi saját problémánk.