Kiváncsi vagyok, hogy a horvátok miért nem szerepelnek a listán?

Románia, Bulgária hol van?

61%-al nott a cegek profitja Magyarorszagon?
Majdnem ketszer annyival, mint a masodik helyezett?
Valamit nagyon jol csinalunk..

a 3,9%-os munkanélküliség alulbecsült, a statisztikai foglalkoztatottság kritériuma nagyon alacsony : foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett.

A ~ 170 ezer munkanélküli helyett inkább olyan 300 ezer lehet (forrás: KSH saját háztartási költségvetési felmérése, NFSZ adatok stb utána lehet keresni) + az a rengeteg ember aki külföldön dolgozik, ki tudja körükben hogy alakulna az arány.

Szegény spanyolok 🙁

Gondolom, nem csak nekem tűnt föl, hogy Extraprofitadóisztánban rá se fért az extraprofit a grafikonra.
Az orbánista perpetuum mobile már csak ilyen: az extraprofitadó extraprofitot termel! (Mint elődje mondaná: Mi az, hogy - nagyon is!)

Maxi:
tupírozott a munkanélküliség statisztikája, hiszen „rendszerünkből következik, hogy nem engedjük a munkanélküliséget, mindenkinek biztosítjuk a munkához való jogot". (Lásd: Magyar retró)
A dolog nyitja, mint föntebb írták, hogy kit is tartanak nyilván munkanélküliként.

Az utolsó ábra alapján arra is következtethetünk, hogy a magyarországi munkaerő termelékenysége jelentősen növekedett?

3 mediterrán ország kivételével az EU összes országában csaknem teljes a foglalkoztatottság, a maradékban a turizmus a húzóágazat, és a covid járvány még érezteti hatását.

Az olasz-spanyol TELJES foglalkoztatottság 6%-ot jelent, a görög pedig 8%ot

(3% általában mindenhol álláskereső, a többi feketén dolgozik vagy munkára alkalmatlan: nem mobilis vagy menekültként nincs nyelvtudása és/vagy a jóléti rendszer eltartja).

Teljes foglalkoztatottság az Unió modern kori történelmében először 2024 augusztusában lehet, ekkor szorulnak masszív munkaerő importra a mediterrán országok is.

Fenti okokból a magyar 4%-os mutató ugyanolyan teljes foglalkoztatottságot jelent, mint a görög 8% vagy a svéd 6%.

Románia, Horvátország és Bulgária foglalkoztatottsága csaknem teljes.

orbanisztán jobban teljesít!

@csambo mert ők sem tagjai az OECD -nek.

(Reálbéres kérdéskör folyt.)

Ha év végére lemegy az infláció pl. 10% körülire, az annyit fog jelenteni, hogy a 2023-as év legeleje és legvége között ennyi volt a változás annak a bizonyos fogyasztói kosárnak az árában, gondolom.
Nekem év elején még az az előző fizetésem volt, amihez képest most már 22%-kal magasabb van. Ez várhatóan nem fog változni év végéig. Tehát ez akkor is ugyanígy 22% lesz az akkori elmúlt 1 évre nézve.
Megint csak kivonom egymásból a két számot -> 12%-os reálkeresetnövekedés egy év alatt.

Közben az árak nem csökkentek, hanem valamennyit tovább is nőttek, a fizetésem pedig nem nőtt.
Most miért 2%-ra jön ki, a feltételezett év végére (magasabb árak, ugyanennyi fizu) meg miért 12%-ra? Pont hogy még a 2%-nál is kevesebbnek kéne lennie (reálbércsökkenést kéne akkor már elszenvednem), hiszen közben nőttek az árak. Hol rontom el a számolást?

@KL
„Hiszen van, ahol nőtt.“
Köszi, hogy rávilágítottál. Így mindjárt más. Így még síralmasabb hazánk mínusz 15,6%-os első negyedéves reálbér változása, ami az OECD országai között a legnagyobb csökkenéssel bír.

@nekem-nem-tiszta

Ha jól tudom, a reálértéket így számolják: a = 100, i = 22, inf = 20,1, akkor a_2 = 100 * (1 + 22/100) / (1 + 20,1/100) = 100,58, tehát a reálérték nem 2, hanem 0,58%
itt a matek levezetés:
https://uni-obuda.hu/users/molnarka/Szakmernoki/Eloadasok/Keresk_Gazd/Penzugyi_alapszamitasok1..pptx

A legegyszerűbb, ha azokból az inflációs adatokból indulsz ki, ahol az előző hónaphoz képest számolnak. Az adatok idén júniusig vannak. Ha tavaly május = 100, akkor:
(1. oszlop: infláció, 2. oszlop: számolt értékek, pl .fizetés)
... 100
101,45...101,45
102,27...103,75
101,79...105,61
105,52...111,44
102,26...113,96
101,99...116,23
101,4...117,85
102,3...120,56
100,8...121,53
100,9...122,62
100,5...123,24
99.8...122,99
100,1...123,11
100,8...124,1
100,8...125,09
100,8...126,09
100,8...127,1
100,8...128,12
100,8...129,14

@felhasznalo99
És ezek a nagy cégek hogy hogy ennyire ostobák, hogy két kézzel szórják az ablakon a pénzt felesleges munkaerőre? Mit érdekli őket a teljes foglalkoztatottság a társadalomban, nekik csak a saját profitjuk számít.
Egyébként annál nincs rosszabb mikor csak lézengsz az irodában fél napig és az időd pazarolod olyan emberek társaságában akikkel amúgy nem szívesen lógnál együtt.

@ggg Több oka is van. Fontosabb nekik a túlbiztosított működés hosszú távon, mint rövid távon a maximális hatékonyság. Legalábbis, amíg megengedhetik maguknak a "felesleget". Pl. egy Google nem engedheti meg magának, hogy ne tudjon lereagálni egy súlyos hibát azonnal, csak mert 10-en egyszerre felmondtak, vagy egy influenzajárvány miatt 500-an egyszerre betegek. Vagy kísérleteznek olyan területen, amiről nem tudják, fog-e valaha működni és pénzt termelni, de ha fog és más csinálja meg, azzal elbukhatják a piacukat. Ld. Google a Barddal, vagy Facebook a metaverzummal. Amikor külső kényszer van, akkor ezeket levágják. Rövid távon feleslegesek voltak, nem veszed észre a Facebookon és az Instagramon, hogy 2 hónap alatt elküldtek több, mint 11000 embert. Sőt, 100-ból 99 ilyen projekt hosszú távon is felesleges, de a maradék 1 biztosítja a cég túlélését. De előre nem tudják, melyik.

@rb
"Köszi, hogy rávilágítottál. Így mindjárt más. Így még síralmasabb hazánk mínusz 15,6%-os első negyedéves reálbér változása, ami az OECD országai között a legnagyobb csökkenéssel bír."
1 nem első negyedéves a -15,6%-os változás, hanem 2022 első negyedéve vs 2023 első negyedéve. Tehát ez egy egy teljes éves változás. Amitől nem lesz jobb, csak arra akarok rávilágítani, hogy vagy 1a tudod ugyan, hogy ez egy egyéves változás, de te se vagy képes szavakba önteni vagy 1b a pontatlan magyar szöveg megtévesztett. Mindkét esetben hasznos lenne, ha pontos lenne a cikk összesen három magyar mondata.
2 ha a cikk eredeti szövegét néznénk, ami az volt, hogy a "reálbérek csökkenése", akkor a -15,6% azt jelentené (felhasználva az elemi iskolás matekot), hogy 15,6%-kal nőtt nálunk a reálbér egy év alatt. Ez ugyebár nem igaz.
A "csökkenése/változása" pedig értelmetlen, mert most akkor melyik?

Off! Miklós:

Jött levél az Uniquás lakásbiztosítás indexálásáról.. elég drasztikus.. nem tudom elfogadjam e. Mindenesetre elbizonytalanodtam hogy nincs e így is felülbiztosítva a lakás. Az ingóságait világos, de a lakás újjáépítési költségét hogyan tudom belőni helyesen? Hogy ne legyen alul vagy túlbiztosított?

Köszi előre is!

IB tbsz launch!

Nem értek a lovakhoz, de egyszer valami olyasmit olvastam (https://kiszamolo.hu/jovedelmezo-a-vallalkozasod/), hogy ha egy vállalkozás - a kockázataira is tekintettel - nem hoz többet például a kockázatmentes állampapíroknál vagy más, alacsonyabb kockázatú alternatíváknál, akkor racionális döntés felszámolni, és a tőkét alacsonyabb kockázatú, de magasabb hozamú alternatívákba áttenni.

Ez alapján szerintem nem meglepő, hogy amikor egy országban elszállnak a kamatok (plusz ötletszerű kormányzáss, plusz egyéb gazdasági bizonytalanságok), akkor a cégek profitrátája is megnő.

Ha pedig egy cég mondjuk 5%-ról 8%-ra növeli a profitrátáját, azzal már meg is van egy 60%-os profitemelkedés, pedig hol van még ez a tizensok százalékos kamatoktól...

Sőt, ha egy cég ilyen megfontolásból megszűnik, akkor a verseny is csökken, tehát a piacon maradók könnyebben emelnek árat is és profitrátát is, nem?

@axt
"Azon már én is sokat gondolkodtam, hogy a nagy cégeknek miért éri ez meg, mert az viszont kétségtelen, hogy nagy multiknál, SSC-knél jóval több alkalmazott van, mint amennyi kellene."

Egy különös válasz található ebben a cikkben. Három-négy éve könyvjelzőztem, de csak épp múlt héten olvastam el. Természetesen ez az egész munkaerőpiacon csak egy konkrét furcsaság, rendszerszintű választ nem ad a kérdésre.

'Tespedés és vállalati bullshit: ezt kínálják a multik többszázezer diplomásnak' (2019. szeptember 21.) merce.hu/2019/09/21/tespedes-es-vallalati-bullshit-ezt-kinaljak-a-multik-tobbszazezer-diplomasnak

IB TBSZ korai tapasztalatok:
Ahogy korábban írták, csak pénzt lehet rá átvezetni, értékpapírt nem, így máshonnan transzfer sem létezik. Csak a főszámláról lehet átvezetni, közvetlenül rá utalni nem.
Mindenképpen HUF lesz a fő currencyje, de ennek nincs jelentősége, annyi hogy Ft-ban írja ki a rajta lévő értéket.
Sokan féltek tőle, hogy majd a szochó miatt letiltott ETF-ek itt is le lesznek tiltva, de szerencsére nem, megoldották hogy lehessen ezeket is kapni.
Ez nem gyakorlati tapasztalat, csak ők írták, de 2000 Ft/hó a TBSZ díj, ami drága, de nem 1 TBSZ-re vonatkozik, hanem az összesre ha majd lesz több. De a vételi, eladási jutalékok ezt csökkentik. Ez azt is jelenti, hogy akkor is havonta érdemes ETF-et venni megtakarításból, ha az meg sem közelíti a jutalék minimum eléréséhez szükséges összeget.

szétvisznek az új cikkek, nem bírom a tempót!!44

@nils-holgersson
"Off:
Sosem értettem azokat az embereket, akik off topicot írnak egy témához. "
Akkor te most nem érted magadat?

"A másik csoport akiket nem értek, azok az agresszív korrektorok, akik itt lektorálják a cikkeket, anélkül hogy ők valaha is írtak volna egy posztot. Egy ilyen cikk általában nem két perc, de ha igen, akkor is inkább értékelni kéne hogy valaki leül és összeszedi nekünk ezeket az infókat időről időre."
Ha jól értem, csak annak lehet véleménye valamiről szerinted, aki már csinált olyat. Tehát pl. kormánykritikát szerinted nem fogalmazhat meg olyan ember, aki még sose vett részt egy ország kormányzásában. Ezzel én nem értek egyet.
Másrészt mindenkiről tudod, írt-e már posztot.

Szerintem jogos a blog stílusában korrekciókat írni, nevezheted ezt agresszívnek. És célszerű is jelezni a hibákat, lásd RB kollégát feljebb, aki nem értette meg az adatok jelentését.

@KL
Elképesztő ez a nyelvtannáció stílus, de nem is értem tényleg miért ezeket fogják meg az emberek mint te.
Elemi iskolás szövegértés.
Kép + magyarázó szöveg.

"ha a cikk eredeti szövegét néznénk, ami az volt, hogy a “reálbérek csökkenése”, akkor a -15,6% azt jelentené (felhasználva az elemi iskolás matekot), hogy 15,6%-kal nőtt nálunk a reálbér egy év alatt. Ez ugyebár nem igaz."

Tehát amit látunk: van egy kép amin Hungary -15.6% reálbér csökkenés.
Ehhez a magyarázó szöveg a reálbérek csökkenése/változása (majdnem mindenhol csökkent).

Magyarul nincs köze az elemi mateknak (mínuszból mínusz az plusz?!).

Leginkább a tanulatlan kaszt köt bele a legbutább dolgokba, de ami az orra előtt történik azzal nem foglalkozik.
Ezt tökéletesen kihasználja a mai politikai hatalom Magyarországon (guruló dollár vs. több száz-ezer millárd ft elvesztette közpénz jellegét), erre rezonálnak a választók